Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-14 / 41. szám

U emrégiben Nové Zámkyban (.Érsekújvár) a Kertészeti Szolgáltató Vállalat helyiségeiben a Szlovákiai Nemzeti Front járási bizottsága védnöksége alatt már hatodik alkalommal rendezték meg a járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. A NOSZF 61. és az SZNF 34. évfordulója tiszteletére a „Dolgozzunk úgy, hogy szocialista hazánk virágzó kertté váljon“ jelszó keretében rendezett kiállításon — első ízben — csakis a kertbarátok által termelt termékek szerepeltek. A kiállításon a kertbarátok almából száznegyvenkét, körtéből és szőlőből 51—51, zöldségfélékből 44, virágból 34, őszibarackból pedig egy kiállítási termékkel képviselték magukat. A kiállítás színvonalát az a tény is fokozta, hogy a Nové Zámky-i SLOVLIK vállalat húsz, a Lípt. Mikuláš-i Konzerv- és Szeszgyárak n. v. pedig ötvenkilenc terméket mutatott be az érdeklődőknek.

Jelenleg a járásban a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége hatvankét alapszervezetében 800 szervezett tag tevékenykedik. A kiállítás hűen ábrázolta azt, hogy a tagság zöme már fokozatosan áttért az új, elismert és intenzív gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére, amit a már nem engedélyezett fajták elenyésző mennyisége is bizonyított. A kiállítás egyúttal útmutatást is

adott az érdeklődőknek, a kertbarátoknak arról, hogy a közeljövőben mely gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére kell a fő figyelmet fordítani. A szervezők három nap folyamán a diákokkal, az iskolásokkal Is megismertették a kertbarátok „gyümölcseit“, elmélyítve ezzel az emberiségnek a természethez való viszonyulását.

Az értékelő bizottság a legjobb, legszebb termékeket kiállító kertbarátok között tizenkét arany-, tizenöt ezüst- és ugyancsak tizenöt bronzérmet osztott szét. Ezenkívül a kiállításon részt vett összes kertbarát elismerő oklevelet kapott. Aranyéremmel jutalmazták többek között Martig elvtárs komjaticei, Kufka és Lendel glvtársak guranyi,- Korpág elvtárs

Veiké Lovcé-i kertbarát almafajtákért, Štefánik mérnök 11« povái kiskertész körtefajtáért, Morvái elvtárs ebedi (Obid) és Kozár elvtárs bánovi kertbarát szőlőfajtákért stb.

A kiállításon legtöbb termékkel Vechovský Pál gtúrovói (Párkány), Bratko Štefan dubníki (Csúz), Štefánik mérnök lipovái és Pantič Ľudovít Nové Zámky4 kertbarát vett részt. A kiállítás egyedüli fájó pontja az volt, hogy a kertbarátok kevés zöldségfélével képviselték magukat, holott köztudott, hogy a járás szervezett és szervezetien kiskértészei több ezer tonna gyümölcs- és zöldségfélét termelnek évente. (blm)

A „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE 78“ járási gyümölcs-, zöldséges virágkiállításon az érdeklődők megtekinthették az összes, hazánkban termeszthető zöldségfélét. Fotó: -blm'☆

A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének komáromi (Komárno) „Čajka“ alapszervezete, a Városi Nemzeti Bizottság védnöksége alatt, szeptember második felében sikeresnek mondható gyümölcs- és zöldségktállítást rendezett a hajógyári diákotthon épületében. A kiállításon, amelyet a Februári Győzelem 30. és a helyi alapszervezet megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére rendeztek, bemutatták a tagok szorgalmas munkájának legszebb gyümölcseit és zöldségtermékeit. (PJP)

»❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖•{♦❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖»Hí*

*•* *»* **♦ *1* »I* »J* *J**J*»J» «J» ♦;

Jb borszőlő legkedvezőbb szüréti idejének meghatározása döntő tényező. Ha nem a megfelelő időben — hanem érés előtt vagy túléréskor — szüretelünk, nem kapunk j minőségű bort, a fajták ner adják a várt, a legjobb minőségű alapanyagot.

A fajták többsége teljes érésben adja a legkedvezőbb minőséget és a legnagyobb termést, de vannak kivételek.

Az illatban és zamatban gazdag, friss, üde és zöld-fehérszínű, úgynevezett „reduktív“ típusú borok készítésére alkalmas szőlőt a teljes érés kezdetén vagy pár nappal előbb helyes szüretelni. Ilyen például a Rizlingszilváni, a Rajnai rizling, a Piros tramini, s a muskotályos jellegűek. Ezek ugyanis túlérve sokat veszítenek fajtajellegükböl és — ha esős az idő — a rothadás hatására jelentős lehet a termésveszteség.

A Kövidinka, a Mézesfehér és a Pozsonyi fehér szőlőkből viszont teljes éréskor nyerhető a legjobb bor.

Kedvező fekvésű területén Srdemes megvárni az Olasz rizling, az Ezerjó, a HárslevePróbaszüret

tartalmát. Jó tudni, hogy a tömegborszőlők legnagyobb része 15—18, a minőségi fajták pedig 17—22 mustfokon érnek be.

A méréskor a mérőhengert tányérba tesszük, színültig töltjük musttal, majd vigyázva beleengedjük a mustmérőt. Ez a mustban lebeg, s ahol a must felszíne érintkezik a mérő szárával, az ott levő szám mutatja a mustfokot. Fontos tudni, hogy a mustmérő csak 17,5 C- fokon mutat pontosan. A mustmérőhöz adott táblázattal határozhatjuk meg az ettől eltérő hőmérsékletű must cukorfokát.

Ha még nem megfelelő a cukorfok, várjunk néhány napig. Akkor szüretelhetünk, ha az előző próbaszürethez képest a cukorfok már nem vagy alig emelkedett, s elértük a fajtára jellemző cukortartalmat.

Természetesen, ha esős az időjárás és sok a rothadt bogyó, nem várhatjuk be a legkedvezőbb szüreti időpontot. Ilyenkor gyors kényszerszürettel kell a termést menteni.

(Sz. M. F.)

4

Régebben a falvakon azt a tyúkot tartották leginkább hasznot hozónak, amely jói kapart, s maga kereste meg élelmének egy bizonyos részét. Ma azonban, amikor korlátozott a háztáji tenyésztők rendelkezésére álló földterület és legelő, ez a szemlélet már elavult. Ma annak a tyúknak tartását tartjuk célszerűnek, gazdaságosnak, amely nagy tojáshozamot ad, s ezzel hálálja meg a korábbinál jobb elhelyezést, takarmányozást. A termelés szempontjából a takarmány biológiai értéke és nem a mennyisége a lényeges, hiszen a kis testű, tojó jellegű tyúkok hevesebb takarmányt fogyasztanak, mint a nagyobb testű, vegyes hasznosítása és kevesebbet tojó társaik.

A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy a csirke az év minden szakaszában eredményesen nevelhető nemcsak nagyüzemileg, de táztájiban is. A régebbi hiedelmeknek elsősorban a külterjes nevelési mód volt az oka. Azért, mert nem fűtötték kellőképpen és rendszeresen a csirkék tartózkodási helyét, arra számítva, hogy inkább a kotló melegítse őket, az viszont a melegebb idők beálltával nem szívesen kuporgott csibéin.

Általánosan tudott dolog, hogy van tojónak és vágónak való csirke, amelyek tartását a körülményektől függően részesítik előnyben a kisállattenyésztök. Elismert és hazánkban is forgalomba hozott fajták a következők: fehér leghorn, new hempsír, fehér és kendermagos plimut, fehér és sötét kornis, szöszex, rodejland. Továbbá nagyon elterjedtek a hibridek. Ezek közül tojástermelésre a Starcross 288, a Babcock Hisez White, a Warren Sex Sal Link, a Kimbrown stb., hústermelésre pedig a Hybro, a Ross, a Hubbard, a Slovgal stb. hibridek a legmegfelelőbbek. Számolni kell azzal is, hogy a hibridek nem szaporíthatok, tehát mire egymásfél év után kiselejtezzük őket, gondoskodni kell a következő állomány kiválasztásáról, tenyésztésbe állításáról.

A tojónak szánt csirkék nevelése során a fény korlátozó sa az egyik legfontosabb tennivaló. Nem követünk el nagyobb hibát akkor, ha a következők szerint járunk el: a csirkéknek a nevelés első három napjában éjjel nappal világítsunk. A negyedik naptól a tizenhetedik hét végéig nyolcórás világosságot biztosítsunk. Az ezt követő héten kilenc,

majd ismét egy hét elteltével tíz órára növeljük a világos órák számát. Húsz hetes kortól kezdődően hetenként húsz-harminc perccel növeljük a világos napszakot, egészen addig, amíg az el nem éri a tizenhattizenhét órát. Az ennél hoszszabb ideig tartó világosságnak, világításnak már ninck gyakorlati haszna. A teljes értékű takarmányon nevelt jércék hajlamosak a túlzottan korai tojásrakásra, a nevetés során ezért szükséges a fény korlátozása.

A csirkék tizenkét hetes koráig az intenzív növekedés elérése érdekében teremtsük meg minden előfeltételt. Az ezt követő időszakban, tehát amikor az állatok testi fejlődése már befejeződéséhez közeledik, —

tes korukra már szépen kifejlődnek. Ilyenkor célszerű őket áthelyezni a tojóházba. Az áthelyezés előtt azonban feltétlenül selejtezzünk. Ellenőrizzük, a testi fejlődést és a fajta jellegzetes tulajdonságait. A jércék elbírálásakor az alkat és az egészségi állapot is jelentős szerepet játszik. Selejtezni rendellenes formájú — ferde farkú, görbe lábú vagy ujjú, keresztcsőrű, ferde gerincű, deformálódott mellcsontozatú és sápadt — egyedeket kell. A tojóházba csak az egyformán fejlett, kifogástalan külsejű és egészséges jércéket csoportosítsuk.

A tojóházat készítsük el úgy, hogy a jércék elhelyezése után már semmiféle javítani-, rendeznivaló ne legyen. A tojóA tojóállomány kiválasztásának alapfeltételei

ugyanakkor ivarilag is fejlőd ni kezdenek, ezeket a tényezőket a takarmányozásnál szem előtt kell tartani. Az állatokat úgy kell takarmányoznl, hogy a testileg teljesen fejlett korban érjék el ivarérettségüket, ne pedig fordítva. Ezt elsősorban a világítás szabályozásával és a takarmányadag bizonyos mértékű csökkentésével segíthetjük elő. Mindez nagyobb tojáshozamot, nagyobb tojásokat és szilárd egészséget eredményezhet.

A jércék korai tojásrakása nem lehet célja a baromfitartónak. Az a jérce, amely huszonegy-huszonkét hetes kora előtt megkezdi a termelést, nem éri el erre az időre az optimális súlyt, belső szervei nem fejlődnek ki kellőképpen. Emiatt hosszú időn keresztül nagyon apró tojásokat rak, s nem lesz belőle magas szinten, kitartóan termelő állat. A baromfitenyésztő tehát ne örüljön a korai tojásnak, még akkor sem, ha annak éppen jó ára van. Inkább a jércék beállításának időpontját válassza meg nagy gonddal, úgy, hogy az állatok a kívánt időpontban kezdjék meg a termelést. Ha megfelelő a takarmányozás és a világítási program, a hibrid jércék tizennyolc-huszonkét hefészkek is legyenek már a helyükön, hogy az állatok hozzászokjanak. Általában öt tojóra kell számítani egy tojófészket. Ha a jércéket ketrecben neveltük, lehetőleg a tojóházban is ketrecbe kerüljenek. Az almozott épületben nevelt jércék viszont nem sínylik meg, ha ketrecben helyezzük el őket.

Általános tapasztalat, hogy azok a tyúkok kezdik meg leg korábban a tojásrakást, amelyek ivarérettsége a hosszabbodó nappalok idejére jut. Köztudomású például, hogy a tyúkok tojástermelése öt-tizenöt Celsius-fok hőmérséklet, és kilenc óránál hosszabb világosság idején a legintenzívebb. Vegyünk például két dátumot: a februári időpontban a természetes körülmények közt tartott állat számára általában nincs meg a legkedvezőbb hőmérsékleti érték, s a napfényes órák száma is mindössze tíz óra. A szeptemberi időpontban általában biztosra vehető, hogy a hőmérséklet értéke a legkedvezőbbb, a napfényes órák száma pedig hárommal több, mint februárban. Az állatok — még a legkezdetlegesebb körülmények között is — szeptemberben többet mozoghatnak a szabadban, változatosabb takarmányokat fogyaszthatnak,

„„in icMiuuiuan. niiiitzK ellenerő azt tapasztalhatjuk, ha februárban megkezdődik a tojástermelés, növekszik, szeptemberben viszont csökken, majd megszűnik. Egyértelmű tehát, hogy a tojástermelés megindulására, növekedésére a világos időtartamnak a rövid téli napok utáni hoszabbodása a kedvezőbb, s a hosszú nyári napok utáni rövidülő világosság a kedvezőtlenebb. Ez a gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy a megvilágítás tartamának növekvő vagy csökkenő tendenciája a lényeges. Mindez nem jelenti azt, hogy bármilyen kevés lehetne a világos órák száma, csupán a hosszabbodása a lényeg.

Nem árt, ha a baromfitartók ezt a tényt is figyelembe veszik. A külterjes tartási körülmények esetén a kora tavaszi csirkéből érdemes tojótyúkot nevelni, mert ezek ivarérettsége a hosszabbodó nappalok idejére jut, s még ősszel megkezdik a tojástermelést. Az intenzív körülmények közti háztáji tojástermelés esetén inkább február-márciusi kelésű jércecsibéket célszerű vásárolni. Ősztől tavaszig világítani kell — hetenként húsz perccel növelve a világos órák számát —, hogy a tyúkok ősztől tél végéig maximálisan termeljenek. Hasonlóképpen járjanak el a tenyésztojás termeléssel foglalkozók is. Májusi-júniusi csibéket vásároljanak, hogy a keltetés idejére, tehát az elkövetkező év januárjára már magas szinten termeljenek a tojók.

A kelés idejének szakszerűtlen megválasztása és a napfényes órák számának figyelmen kívül hagyása a háztáji baromfitartók jércéinek túlságosan későn vagy korán kezdődő tojástermelését okozza. A júniusjúliusi kelésűek például — bár teljesen kifejlettek — csak tavasz felé kezdenek tojni. Ha viszont a tenyésztő egy-két hónappal korábbi csirkéből nevelte volna a tyúkokat, vagy hat héthónapos korukban a nappalokat világítással hoszszabbította volna meg, akkor már ősszel megkezdődött volna a tojástermelés, a normális öthathónapos korban.

A meghosszabbított világítás következtében ugyan fokozódik a takarmányfogyasztás, de a kettő együttvéve eredményezi az intenzív tojástermelést. A fény serkentő hatása azonban nélkülözhetetlen, mert bármilyen jól takarmányozzuk is a tyúkokat, világítás nélkül intenzíven nem tojnak.

PUHA MARGITJ

lű, s a Furmint fajtájúak túl érését. A töppedés során ugyan is olyan kellemes másodlagos illat- és zamatanyagok fejlődnek ki, amelyek később az oxidációs hatásokra, az érlelésre finom ászkolt jelleget adnak a boroknak, növelik értéküket.

A vörösbort adó fajtákat csak teljes érésben szüreteljük, mert túlérve veszítenek színanyagukból.

Az érést 3—4 naponként próbaszüretekkel kísérjük figyelemmel. A bogyók érésére az utal, ha színük a fajtára jellemzővé válik, héjuk vékonyodik, áttetsző, puhán rugalmas. Az érettséget jelzi a kocsány barnulása és az. hogy a bogyók könnyen leválnak a kocsányról.

A próbaszüretkor a kert különböző részein, azonos fajtájú tőkékről szedjünk válogatás nélkül 5—б kilogramm szőlőt és préseljük ki. A mustot szűrjük át vászonkendőn és mustfokolóval mérjük meg a cukoröt

ír- A musttal teli mérőhengerbe it- helyezett fokoló és a leolvasás r- szintje