Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-08 / 27. szám
Manapság az állategészség ügyi szolgálat már a fertőző betegségek vonatkozásában is a fertőzéstől mentes állományok kialakítására törekszik. Ennek elérése — a kisállattenyésztőkkel együttműködve — általában nem okoz megoldhatatlan problémát. Sokkal nehezebb az állományok fertözésmentességét folyamatosan fenntartani. A kisállat tenyésztők szemszögéből nézve is a fertőzéstől mentes állomány tartása a leggazdaságosabb, mert ezáltal egyrészt nincsenek vagy jelentéktelenek az elhullásból, illetve a hozamcsökkenésből eredő veszteségek, másrészt nincs szükség a drága és a néha nehezen beszerezhető gyógyszerek, oltóanyagok használatára. A fertőzésmentességet elsősorban úgy lehet elérni, ha olyan helyre, ahol nincs azonos vagy rokonfajú állattartás, fertőzéstől igazoltan mentes állományokat telepítünk. Ezt kellene szem előtt tartaniuk a kisállattenyésztőknek is a tenyészállatok vásárlásakor, tartásakor. A fertözésmentességét fenntartani úgy lehet, ha egyrészt megakadályozzuk a kórokozók behurcolását a környezetből, másrészt ha a továbbiak során is csak igazoltan fertőzéstől mentes állatokat vásárolunk az állományok kiegészítésére, feltöltésére. Ha egy-egy állatfaj, illetve annak egy-egy betegsége vonatkozásában nincs lehetőség a fertőzésmentes állomány beszerzésére, fenntartására, a meglevő állomány mentesítése nagyon költséges lenne, mivel csak teljes állománycserével lenne megoldható. Ilyen esetekben feltétlenül meg kell vizsgálni a megelőző oltás, illetve a megelőző gyógykezelés szertől, védekezési eljárástól lehetőségeit. Szinte niár min- remélhető. den kisállattenyésztő előtt is- Ha a kisállattenyésztö az álmert tapasztalat az, hogy mi- lományt több csoportban, esetnél korábban ismerünk fel egy leg különböző épületekben tartlietegséget és minél korábban ja, s ezek közül csak egyben kezdjük el a gyógykezelést, an- jelentkezik valamelyik fertőző ■tál kedvezőbb a gyógyítási betegség — a fellépett betegeredmény. Ugyancsak ismere ség természetétől és felismerő-A betegségek elleni védekezés módszerei tes, hogy már az állátgyógyá- sének idejétől függően —, a szatban is széles körben alkal- fertőzött állatcsoport eltávollmazott antibiotikumok egy- fásával megmenthető az állószerre többféle kórokozóra is mány nagyobb, de még nem hatékonyak. Egy-egy betegség fertőzött része. Amennyiben a gyógyítása azonban mégiscsak betegség már több állatcsoporta megfelelő gyógyszer felhasz- ra is átterjedt, de egyesekben nálásával a legeredményesebb, még nem, a még egészséges Figyelembe kell venni azt a csoportok elkülönítésével megtovábbi lehetőséget is, hogy menthetők a fertőződéstől, egy bizonyos gyógyszer tartós Sokkal egyszerűbb a helyzet, alkalmazása esetén a kórokozó ha a rövidebb ideig tartott ellenállóvá, rezisztenssé válhat, haszonállatoknak a levágásig Ilyen esetekben a gyógyulás történő fertőzéstől való megmár csak más megfelelő gyógy- óvásáról van szó. jóval nehe-A csibék növekedése, fejlődése döntő mértékben a szakszerű etetéstől és itatástól, valamint a napfényen való tartózkodástól függ - Fotó: -blmzebb feladat elölt áll az a kisállattenyésztö, akinél a tenyészállatok betegszenek meg (például a tojástermelési időszak kezdetén). Ilyenkor rendszerint csak az ismételt gyógykezeléstől, esetleg védőoltástól várhatunk, gyakran sajnos csak átmeneti jellegű eredményt. Elsősorban arra kell törekedni, hogy — amint azt a tenyésztési cél és a gazdaságosság lehetővé teszi — a fertőzött állományt teljes egészében kiselejtezzék. Ugyanis az olyan állománycsere, amely mindig csak az állomány egy részét érinti, sohasem adhat teljes eredményt: a visszamaradt állatoktól az újak ismételten fertőződhetnek, s az ilyen állományban a betegség állandósulhat. Ilyenkor a fertőződés továbbterjedését még a gyakori fertőtlenítés sem szünteti meg. Gyakran tapasztalható az is, hogy egy állomány átvészelt valamilyen fertőző betegséget, és bár fertőzött maradt, bizonyos idő eltelte után az elhullás mégis jelentéktelenné válik. Azonnal megváltozik azonban a helyzet, ha új állatok kerülnek az állományba. Ilyenkor vagy az új állatok betegszenek meg attól a ragályanyagtól, amely a régiekre már nem hat, vagy az új állatok hurcolják be esetleg ugyanannak a kórokozónak egy más típusát. Az utóbb említett esetben az eredeti állomány betegszik meg, míg az újak egészségesek maradhatnak. Az olyan fertőző betegségek átvészelése után, amelyek ellen nem rendelkezünk hatásos védekezési eljárással, módszerrel, a következőképpen járhatunk el: amíg a beltenyésztés foka és a termelés szintje lehetővé teszi, zárt állományoka kell tenyészteni. Ezáltal ugyanis a korábban fellépett betegség megállapodik, kártétele jelentéktelenné válik, hosszabb idő után pedig a fertözöttség is megszűnhet. Forrásanyag alapján: -blm-Gombaegyetem mindenkinek Gombaételek receptjei MJ 9 Gombamártás. A megtisztított gombát apróra vágjuk. Apróra vágott hagymát zsírban párolunk, megsózzuk, vagdalt petrezselymet, esetleg őrölt borsot adunk hozzá, végül pedig hozzáadjuk a gombát. Saját levében pároljuk, majd tejföllel, liszttel behabarjuk és felforraljuk. Tejföl helyett húslével is felengedhetjük. Hozzávalók: 40 Dg gomba, zsír, liszt, tejföl vagy húslé és fűszerek. # Gombás rétes. Az apróra vágott hagymát forró olajban fedő alatt üvegesre pároljuk, beledobjuk a jól megmosott, apróra vagdalt gombát és puhára pároljuk. Hozzáadjuk a finomra vagdalt zöldpetrezselymet és a sót, bőven megborsozzuk és fedő nélkül tovább pároljuk. Közben rizst sós vízben puhára főzünk és összekeverjük a gombával. Ha nem elég zsíros, olajat is adhatunk hozzá. Két-három rétestészta-lapot egymásra fektetünk, de mindegyiket jól megkenjük vajjal, olajjal. A lapok hosszában rakunk egy sor tölteléket, felgöngyölítjük és kikent tepsibe teszszük. így folytatjuk mindaddig, amíg a hozzávalóból tart és a tepsi megtelik. A rétesek tetejét megkenjük vajas olajjal és sütőben piros ropogósra sütjük. Felvágjuk és forrón tesszük az asztalra. Hozzávalók: egy csomag rétestészta-lap, 50 Dg gomba, 30 Dg rizs, 2 nagy fej hagyma, 1 csokor zöldpetrezselyem, só, bors, olaj és vaj. # Gombás natúrszelet. Gyengén kivert hússzeleteket lisztbe mártva, forró zsírban mindkét oldalán pirosra sütünk. A hússzeleteket kiszedjük a zsírból, amelyben kevés hagymát fonnyasztunk, megszórjuk paprikával, hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott gombát, meghintjük kevés liszttel, felengedjük és a hússzeleteket ebben a mártásban tovább pároljuk. Tejföllel tálaljuk. Hozzávalók: 40 Dg gomba, hús, zsír, hagyma, tejföl, liszt és paprika. ф Egyszerű gombasaláta. A jól megmosott gombakalapokat tetszés szerint szeleteljük vagy negyedekre vágjuk és sós vízben gyengén megfőzzük. Ha a saját leve tiszta, úgy azt ecettel, cukorral és sóval ízesítjük. Ha a leve zavaros, barna, akkor salátalevet készítünk s azt öntjük a gombára. Karikára vágott hagymaszeleteket is tehetünk bele. Hidegen fogyasztjuk. # Székelykáposzta gombával. A megtisztított és apróra vágott gombát zöldpetrezselyem és paprika hozzáadásával hagymás zsíron pároljuk. Sertéshúsból pörköltet készítünk, s öszszekeverjük a már előzőleg zsírban párolt savanyúkáposztával és a gombával. Kevés liszttel, paradicsomlével és tejföllel behabarjuk. Hozzávalók: 1 kg savanyúkáposzta, 40 Dg sertésfej-hús, 30 Dg gomba, tejföl, zsír, hagyma és liszt. Tasnádi Gábor mérnök 1 A kisállattenyésztők „műhelyének tárháza“ végtelenül gazdag és sokrétű. Tollforgató számára a kisállattenyésztők mindig tartogatnak meglepetést; és olyan újat, mellyel az ember csak elvétve találkozik. A közelmúltban a hnbicei (Gomba) kisállattenyésztők tevékenységével ismerkedve bukkantunk ilyen érdekességre. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Állományukat a standard röpgalambok és a távrepülő pootagalambok képezik. Több éves tapasztalataik alapján, a galambok repülési teljesítménye nein a fajtából, hanem a tenyésztőtől, jelen esetben a röptetőtől függ. Ha a röpgalamb elsőrendű teljesítményt nyújt, az nem annak a bizonyítéka, hogy az illető galambfajta kitűnő repülő, hanem Szövetségének helyi szervezete egyébként 1966-ban alakult, s a tagság túlnyomó többsége a hagyományos haszonállatok — nyúl, baromfi, juh és víziszárnyasok — tenyésztésével foglalkozik. A kisállattenyésztők egy csoportja — Szabó István, Jamrich Celestín, Horony Jenő, Lizsica Kálmán, és Varga Tibor — viszont évek óta eredményesen foglalkozik a röpgalambok tenyésztésével is. famrich Celestín és Lizsica Kálmán szerint a röpgalambtenyésztők helyzete sokkal nehezebb mint a húsgalambtenyésztőké, mert a küllem megtartásán kívül a röpgalambte nyésztőnek egy belső tulajdonságot, mégpedig a röpkészséget is állandóan fejlesztenie kell. gyakorlatilag azt igazolja, hogy a tulajdonos elsőrangúan képzett, hozzáértő tenyész tő, illetve röptető. A röpkészség tehát a több éves tenyésztési munka eredménye. A röptetéssel járó megterheléshez a galambokat fokozatosan szoktatják. Tavaszi kelésű fiókák ősszel már képesek a 300 km-es táv megté telére is. Galambjaikat egyéb■ ként Brno és Cheb vidékért röptetik a leggyakrabban, d* sikeresen próbálkoztak már a szomszédos országok területére való röptetéssel is. A Gomba és Rostock közötti mintegy hatszáz kilométeres távot postagalambjaik 8—9 óra alatt teljesítik. A helyi és a környékbeli tenyésztők rendszeresen találA háztáji kertekben szakszerű növényvédelem mellett gazdag termést ad a mák. Fotó: -blm-Készülődés a versenyre. koznak ezeken az összejöveteleken — kizárva a személyeskedés legcsekélyebb lehetőségait is — , baráti alapon elbeszélgetnek közös hobbijukról. A tenyésztők éltető eleme azonban a verseny. Versenyeznek azért, hogy a legtökéletesebbet, a legjobbat produkálják galambjaikkal. A különböző szintű hazai versenyeken a gombai röpgalambtenyésztők már számtalan kiváló eredményt értek el. Lizsica Kálmán azonban arra a legbüszkébb, hogy a közelmúltban román állampolgárok keresték fel, csupán azért, hogy megnézhessék galambállományát és vérfrissítésre vásárolhassanak néhány példányt. A röpgalambok legnagyobb ellensége a környezetszennyeződés. Főképpen külföldi, de a hazai távrepülések után gyakran teljesen kimerültén és vergődve térnek haza, mivel tollazatuk összeragad az olajtól és az egyéb felszínen található vegyi szennyeződéstől. A röpgalambok további veszélyeztetői a ragadozó madarak. Ezért a röptetések számát télen csökkenteni kell. Még a leggyorsabb röpgalambnak is lehet egyéni indiszpozíciója — nem is beszélve a ragadozó madár által hajszolt galamb idegizgalmáról —, amely nagymértékben csökkentheti a különben elsőrangú jószág röpképességét. Sport vagy hobbi? A kívülállóban önkéntelenül vetődik fel a kérdés, ha a röpgalambtenyésztés célját keresi. Szerintünk sport — mégpedig honvédelmi jellegű sportág —, mert a sport éltető eleme az ügy iránti igazi lelkesedés. A sportszeretet és lelkesedés azonban olyan, mint a parázs. A gombai galambtenyésztök példájából kiindulva, lángol, lobog, ha szítják. ►Csiba«
