Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-07 / 40. szám
1978. október 7. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A szarirasmartra-tenvésztes fejlesztésének tartalékai A hegyvidéki körzet fontos szerepet tölt- be hazánk szarvasmarha-tenyésztésében. A rétek és legelők hatékony kihasználása kedvező feltételeket teremt főleg a tehenészet fejlesztésére. Mindenekelőtt lehetővé teszi az egészséges, jól fejlett üszöállomány kialakítását. Nem beszélve arról, hogy a legeltetés a takarmányozásnak, valamint a tartásnak egyik legtermészetesebb de leggazdaságosabb formája is. Számolni kell azzal, hogy az összpontosítás és szakosítás elmélyítésével, a kooperációs kapcsolatok kiterjedésével a hegyvidéki körzet fontossága a jövőben — főleg az üszőnevelés terén — még fokozódik. Ezért alapvetően fontos, hogy a hegyvidéken hogyan oldották meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, milyen intézkedéseket tettek az adott lehetőségek ésszerű kihasználása, az optimális feltételek megteremtése érdekében. A Liptovský Mikuláš-i járás szarvasmarha-tenyésztése sokat fejlődött. A legnagyobb előrehaladást az állományfejlesztésben érték el. A szarvasmarha-állomány ötezer — ebből a tehénállomány több mint kétezer — darabbal gyarapodott az utóbbi öt év alatt A közép-szlovákiai kerületben a legnagyobb állatsűrűséggel rendelkeznek — száz hektárra számítva 60,6 darab szarvasmarha, ebből 25,8 darab tehén jut. A gyorsütemű állományfejlesztést jelentősen elősegítette a mesterséges megtermékenyítés széles körű bevezetése, a szaporulat növekedése, de nem utolsó sorban a borjúelhullás csökkentése, ami a jobb tartási és etetési körülményeknek, a megfelelő gondozásnak, valamint a szigorú állategészségügyi intézkedéseknek az eredménye. Csak példaképpen néhány szám: öt év alatt száz tehéntől felnevelt borjú 90 darabról 95,7-re növekedett, az elhullás pedig 9,44-ről 4,8 százalékra csökkent. A járásban igen jó, egészséges üszőállománnyal rendelkeznek. Kora tavasztól őszig az egész állomány a legelőkön tartózkodik. A mezőgazdasági terület közel háromnegyed részét képező legelők és rétek intenzív kihasználása céljából kooperáció keretében a déli körzetekből is — például a rimaszombati, nagykürtösi és prievidzai járásból — évente több mint ezer üszőt legeltetnek. — Ma már nem egy gazdaságban felismerték — mondotta Kampiš Vladimír mérnök, a jmi főállattenyésztője —, hogy a későbbi hasznosság szempontjából mennyire fontos az egészséges, gyors ütemben fejlődő üszőállomány. Azokban a gazdaságokban, ahol az üszőket megfelelően gondozzák, de főleg idejében, még az első fagyok beállta előtt a legelőről beterelték, és a téli hónapokban kellő takarmányalappal rendelkeztek, ott rendszerint elérték a napi 0,85—0,70 kiló súlygyarapodási átlagot. A jó tejhasznosság ezekben a gazdaságokban nem marad el. Bár a múlt évben — az 1972-es évhez viszonyítva — ötmillió literrel több tejet termeltek és a tehenek havi tejelékenysége 2257 literről 2460 literre növekedett, a tejhasznosságban mégis bizonyos lemaradás mutatkozik. Ezért a hasznosság növelés érdekében intézkedés történt. Három évvel ezelőtt megkezdték az eredeti pinzgaui tehénállomány fajtajavító keresztezését aysehire és vöröstarka bikákkal. A keresztezett 8500 utódnak már az első laktációban elért eredménye a vöröstarka apaállatokkal való keresztezés mellett szólnak, mivel a tejtermelés nagyobb arányú növekedése mellett a hízómarhák hasznossága sem csökkent. Az első kísérletek után ettől az évtől kezdve a fajtajavító keresztezést fokozott ütemben folytatják. A főállattenyésztő azouban megjegyezte, hogy a gyengébb tejhasznosságnak alapvető oka a takarmányhiány. Annak ellenére hogy a takarmányalap megteremtésében fokozatos javulás történt, a rendelkezésre álló készletek — az erő és a tömegtakarmányokból egyaránt — nem fedezték a szükségletet. Az objektív tényezőkön kívül — például a kedvezőtlen természeti adottságok, a rövid tenyészidő, a korlátozott takarmányválaszték, a szántó alig 25 százalékos részaránya a mezőgazdasági területből stb. — a takarmányhiányhoz hozzájárult az is, hogy több gazdaságban nem fordítottak kellő gondot a szántóföldi takarmányfélék, de főleg a rétek és legelők ésszerű hatékony kihasználására. A járásban felismerték, hogy az ágazat további fejlesztésének, a hasznosság növelésének döntő tényezője a kellő takarmányalap megteremtése. Hiszen 1980-ig el akarják érni a tehenenkénti 2800 liter tejtermelést és a hízómarháknál a 0,80 kiló napi súlygyarapodási átlagot. Ezért már ez idén a járás valamennyi gazdasága a jobb takarmánygazdálkodásra törekszik. Az összes üzemek a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy a IV.—V. intenzitású rétekről és legelőkről — szénában számítva — 65, a III. intenzitásúról pedig 45 mázsa takarmányt termelnek. A téli takarmányalapba pedig — számosállatonként is szénában számítva — legalább 28 mázsa tömegtakarmányt biztosítanak. Az intézkedések és a szocialista vállalás nyomán a takarmánytermesztésben máris javulás mutatkozik. Az egynyári és az évelő takarmányok, valamint a rétek első kaszálatából nyert takarmánykészlet megfelel a múlt évi valóság 75 százalékának. A második növedék begyűjtése után feltételezhető, hogy a téli hónapokban kellő takarmánnyal rendelkeznek. Hogy a mostohább körülmények között is jő eredmények érhetők el, ezt az élenjáró gazdaságok bizonyítják. A smrőanyi szövetkezetben például tavaly az egyedenkénti tejhasznosság 2710 liter volt, ebben az évben pedig előreláthatólag elérik a 2800 litert. De az első félévben a ludrovai és a Liptovský Ondrejov-i szövetkezetekben is elérték az 1350 litert meghaladó tejátlagot. Az emlitett gazdaságok mind a múltban, mind az idén az üszőnevelésben és a takarmánytermesztésben egyaránt a legjobb eredményeket érték el. így a járási átlagot jóval meghaladó tejhasznosság nem volt véletlen. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök Eredmények és gondok egy szövetkezetben Dolný Peter 'községben gazdag hagyománya van a szőlőtermesztésnek. Az itteni borokat országszerte jól ismerték a múltban és ismerik ma is. A szövetkezet borai a versenyeken az elmúlt évben is több aranyérmet nyertek. A múltban az Itteni homoktalajon főleg a szőlő okozott örömöt. Szocialista társadalmunkban a műszaki fejlesztés vívmányainak eredményes kihasználása jóvoltából, a szőlőn kívül gyümölcs, dohány, zöldség és gabona termesztésével Is sikeresen foglalkoznak. Nemrégiben ellátogattam a szövetkezet zöldségkertészetébe, ahol Kosár Márta mérnöknővel — a szövetkezet agronómusával — beszélgettem. A fiatal mérnöknő csaknem mindig a termelők között tartózkodik. Elmondotta, hogy csak akkor ismerheti meg igazán a problémákat, akkor javíthatja ki az esetleges hibákat, ha megismeri az okot. Ezt pedig csak a helyszínen lehetséges, nem pedig az irodában. Ottjártamkor a kertészet dolgozói is igazolták, hogy a mérnöknő nagyon lelkiismeretes. Megkért, várjak negyvenöt percet. Ö pedig felpattant a „Babetta“ motorkerékpárjára és Hurbanovóra, a zöldség- és gyümölcsfelvásárló üzembe sietett, ahol a szövetkezet termékeit vették át. Nem közömbös, hogy a termékeket első-, vagy másodosztályú áruként veszik át. Előfordul, hogy valamelyik láda tartalmát a második osztályba sorolják. Ilyenkor meggyőződik az okáról és visszatérve a termelésben intézkedik, hogy jobban vigyázzanak a zöldség, vagy a gyümölcs osztályozására. Ragaszkodik a szövetkezet jövedelem-növeléséhez, de nem a dolgozó rovására. Azt vallja, ha a vásárló pénzt ad az áruért, akkor a minőség legyen megfelelő. A zöldségkertészet további eredményeiről, gondjairól így nyilatkozott: „Zöldségkertészetünk 42 hektárnyi területet foglal el. Fő terményünk a paprika és a paradicsom, azonban kiegészítésképpen megpróbáltunk karalábé és kései karfiol termesztésével is. Eredményeink arra serkentenek, hogy a jövőben is foglalkozzunk karalábé és kései karfiol termesztésével.“ „Három hektárnyi területen — fólia alatt — termelünk PCR paprikát. Ez már az előző években is jól bevált. Ebben az esztendőben a tenyészidőben mintegy kéthetes eltolódás van s ez kedvezőtlenül befolyásolja eredményeinket. Sok gondunk volt a fóliasátrakkal is. A vihar tönkretette s újból kellett vasaltatni és felhúzni a fóliát. Így a tavalyinál későbben, június 15-én kezdtük a paprika szállítását és nem értük el az első kedvező árakat. Kilónként 23 koronáért adtuk el az első szállítmányainkat. A tervünk 1 millió 200 ezer korona kitermelését Írja elő. Július végével több mint 600 ezer koronánál tartottunk, így minden remény megvan arra, hogy tervünket teljesítsük.“ A mérnöknő a továbbiakban elmondotta, hogy szabad földben tíz hektáron termelnek paprikát. A tenyészidő itt is két héttel késett, s ezt megsínylette a növény. A szövetkezetben megpróbálkoztak kéthektárnyi területen a karalábé termesztésével is. Amíg az eső más növényzetnél hasznos volt, a karalábénál rontotta a minőséget. Sok megrepedezett, de a tervet sikerült teljesíteni, így a jövőben is kívánnak ezzel a terménnyel foglalkozni. Elvégre a mezőgazdasági termelés mindig nagy kockázattal jár. Az időjárást még nem tudjuk szabályozni. A szövetkezetben nagy teret hódít a paradicsomtermesztés. Ezt a terményt huszonöt hektáron termelik. A dolgozókat a sok hajlongástól megkímélték. Elképzelhető, milyen sok fáradságot, derékhasogatást kell elszenvedni huszonöt hektár kiültetésénél. A paradicsomot helyrevetéssel termelik. A szedés persze még nem teljesen gépesített, mivel tíz hektárról a magra termesztett paradicsomot kézzel kell leszedni. A konzervgyárnak szánt termést lé formájában szállítják el. Kolozsi Ernő Újítók a gépállomáson A Holicei Gép- és Traktorállomás dolgozói nem tétlenkednek, s az sem okoz részükre nagy gondot, ha valamilyen alkatrészt nem lehet kapni, vagy ha esetleg gépeiken a használat folytán hiba adódik, aminek javítását a szakirodalom nem részletezi. Persze olyan eset is akad, amikor az erő- és más gépek használatával nagy az üzemanyagveszteség, vagy műszaki hibák fordulnak elő. Lehetőségeikhez mérten a rendelkezésükre álló gépek optimális kihasználására törekednek. Jól működik itt az újító mozgalom. Ezen kollektíva munkájáról a műszaki fejlesztésért felelős Baran mérnök tájékoztatott. Ez év első hat hónapjában a gtá dolgozói tíz újító javaslatot nyújtottak be. Az igazgatóság által kinevezett szakbizottság elbírálás után nyolc javaslatot elfogadott, és ezek megvalósításához hozzáfogtak. Két javaslatot átdolgozásra visszaadtak szerzőiknek. Az elfogadott javaslatok társadalmi értéke figyelemre méltó. A javaslatot benyújtóknak mintegy kilencven százaléka azok közül került ki, akik a gépekkel dolgoznak, így saját munkájukon is könnyűének. Ezért — munkájukért — az állami norma szerint kapják az őket illető pénzjutalmat. Az utóbbi időszak újítói közül megemlíthetjük Krajčovič József lakatost, aki megoldotta az RSA formázó, gép szellőztető nyílásainak képzését és ez<gk ésszerű szerelését. Ezzel egyszerűsítette a szellőző nyílások készítését. Nagy Alojz és Hamar Ferenc lakatosok a nyújtott anyagok vágását háromfokú szíjtárcsa beszerelésével javasolták megoldani. Mészáros Tibor gépjavító olyan eljárást javasolt, amellyel megoldható a szeleprúgók szétszerelése a CDC 2-es prés segítségével. vagyis az igényes kézi munkát gépesítette. Varga József gépjavító a PV 110-es hidraulikus henger jobb hasznosítását szorgalmazta. Ezzel az NDK-ból behozott hiánycikknek számító manzsettákat saját gyártmányúakkal helyettesítette. Megoldotta a PV 80-as mun'kahengerfej javításét is oly módon, hogy az olaj ne csöpögjön, s ezzel tulajdonképpen a hengerfejet védte a korai elhasználódástól. A hengerfejet perselyezte. Az üzemben ötven ilyen hengerfej van, s ennek a javaslatnak az alkalmazásával mintegy 33 ezer 400 korona évi tiszta megtakarítás válik lehetővé. Feketevizi József traktoros az ammóniák földbejuttatását ésszerűsítette. A beldolgozó szerkezetnek a traktorra való csatlakozásánál eddig gyakori volt a tartótengely törése, különösen akkor, ha kavicsos talajon dolgoztak. Ilyen géppel nem lehetett tovább dolgozni. Az új megoldás után ezer hektár földterület ammóniakozása után sem fordul elő tengelytörés. Ha a tengely mégis eltörne, akkor azt a földön ki lehet cserélni, ami pár percnyi munka és tovább dolgozhatnak. Az üzem tíz Ilyen ammóniák-bedolgozó szerkezettel rendelkezik s ha ezeken a szóban forgó tengelytörés nem fordul elő, akkor évente 47 ezer korona megtakarítást érhetnek el. Ezen gtá dolgozói nem várják a készet. Nem várnak arra, hogy az anyagbeszerző csodákat műveljen. Maguk is mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkájuk folytonos legyen s ne kelljen napokra, hetekre félreállítani egyegy gépet alkatrész hiánya végett. Ha esetleg más üzem fordul hozzájuk kéréssel, szívesen segítenek, mert szeretnék ha megvalósított javaslataikat mások is sikerrel alkalmaznék. Puha Margit A kelet-szlovákiai kerület mező** gazdasági üzemeinek többsége az idén nehezen teljesítheti a növénytermesztés tervezett bevételét. A szakemberek már most tudják: kukoricából, zöldségből, gyümölcsből és szőlőből nem érik el a tervezett hozamokat. Ezért a veszteségek és az előre látható károk mérséklésére más üzemágban szorgalmazzák a többtermelést. Ilyen viszonyok között minden eddiginél nagyobb szerepet kap az állattenyésztés. A mérséklés egyik el nem hanyagolható formája a takarékosság is. Az elmúlt évben az állattenyésztésben bekövetkezett fejlődést a jobb takarmányozással érték el. Ebből az is következik, hogy amennyiben a kelet-szlovákiai kerületben tovább kí-Súlyponti feladat A Román Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának fellendítéséhez az elmúlt évben 25,8 milliárd leit használtak fel. A beruházási keret egy részét a traktorpark és más mezőgépek tökéletesítésére és bővítésére fordították. A feladatok közt szerepelt egyebek közt a talaj termőerejének fokozása Is. Tizenöt évvel ezelőtt például Románia mezőgazdasága mintegy 57 ezer traktorral rendelkezett, most azonban a traktorok száma túlhaladta a 128 ezer darabot. Az említett időszakban a műtrágyák mennyisége 137 ezerről 1 millió 100 ezer tonnára nőtt. Nagy fejlődés tapasztalható az öntözőhálózat kiépítésében is. Az országban az eltelt tizenöt évben az öntözhető földterület 1 millió 538 ezer hektárral bővült. Ugyanebben az időszakban a gabonatermés több mint a duplájára, a cukorrépa termése pedig a korábbinak 3,5-szörösére nőtt. Figyelmet érdemlő sikereket értek el a zöldség- és a burgonyatermesztésben is. Az ország mezőgazdaság-fejlesztési programja a soron levő ötéves tervidőszakban számol a mezőgépgyártás további fejlesztésével is. Eltökélt szándékuk, hogy belátható időn belül teljesen gépesítik a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, valamint a herefélék termelését, továbbá az állattenyésztés legmunkaigényesebb területeit s ugyanúgy a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelést. Súlyponti beruházási feladatnak tekintik az öntözőhálózat gyors ütemű építését, s ezzel 1980-ra a kapacitás több mint 3 millió hektár földterület mesterséges vízellátását teszi lehetővé. —zec— Ellensúly vánják az eredményeket növelni, a -növénytermesztés szakaszán a veszteséget pótolni, javítani kell a takarmányozást. A košicel járás egyes szövetkezeteiben sertéshússal kívánják a károkat ellensúlyozni, a trebišovi járásban Is hússal kívánják a kieséseket pótolni. A kerület számosállat-állományának nagyobb része a tömegtakarmányt fogyasztó kérődző állat. Az állattenyésztés eredményeit tehát döntően a tömegtakarmány-termesztés színvonala, minőségi tartósítása, szakszerű felhasználása határozza meg. Tapasztalataink szerint a kerület mezőgazdasági üzemei a tél és a tavasz folyamán nagy gondot fordítottak a nagyobb mennyiségű tömegtakarmány termesztésére. A kerület sok gazdaságában végeztek gyeptelepitést és felújítást. A rét- és legelőterületeket műtrágyázzák. Csapadékból sem volt hiány. Mindezek együttesen eredményezték azt, hogy a fűtermő területek á kerület egész területén nagy termést adtak. A megtermelt takarmányok betakarítása az esős időjárás következtében igen nehézkes volt. Nagyon sok gazdaságban még nincsenek kellően felkészülve a nagy mennyiségű takarmány gyors betakarítására. Vonatkozik ez főleg a szénára. A gazdaságok a szénakészités helyett a szenázsolást választják. A kalászosok aratása eléggé elhúzódott, aminek következtében elmaradt a sarjú begyűjtése is. Sőt a télire tárolt széna egy részét már feletették. Összességében a nagy termés ellenére az üzemek többségének tömegtakarmány-ellátottsága — különösen minőségileg — ez ideig kedvezőtlenebb az előző évinél. Ha így marad, ennek egyenes következménye lehet az állattenyésztési eredmények stagnálása, sőt egyes helyeken a visszaesése. Kétségbeesésre nincs ok, mert a kerület egész területén jő kilátások vannak a sarjútermésre, az évelő pillangósok további növedékére. Nagy tömeg várható a takarmányozásra alkalmas melléktermékekből Is (répafej, kukoricaszár). Ilyen helyzetben bármely üzemben a takarmányhiány csak vezetői mulasztásból következhet be. Nem fogadható el az a szemlélet sem, amit egyes üzemekben már most is lehet hallani, hogy „már van elegendő tömegtakarmány“, tehát nincs további feladat. A sarjúfűtermés betakarításának szervezése az üzemi vezetés elsődleges feladata. Sehol nem engedhető meg, hogy termés bármilyen okbői megsemmisüljön. Sürgős feladat valamennyi üzemben, hogy áttekintsék a határban meglevő, tömegtakarmányozásra alkalmas termékeket és készítsenek konkrét tervet azok gyors betakarítására. Azokon a helyeken, ahol nagyüzemi gépekkel nem lehet a kaszálást elvégezni, gondoskodni kell arról, hogy kézi erővel begyújtsák a sarjút. A trebišovi járásban láttuk, hogy például az utak és árkok szegélyét másodszor is lekaszálták. Reméljük, gondolnak ilyesmire másutt is azok, akiknek kötelességük a gazdaságok takarmánykészletének a biztosítása. Időszerű feladat a meglevő takarmányok beltartalmi értékének laboratóriumi vizsgálata. Mindezt azért kell sürgősen elvégezni, hogy az esetleges fehérje-kiegészítéshez szükséges karbamid, vagy szénhidrát pótláshoz a melasz beszerzéséről időben tudjanak gondoskodni. A gazdálkodás szempontjából az utóbbi évek egyik legnehezebbjét éljük. A felvetett feladatok alapvetően a nagyüzemek vezetőinek és az állattenyésztés Irányítóinak szőlő szervezési feladatok. Az ez irányú munka eredményessége élsődlegesen rajtuk múlik. Rajtuk múlik, hogy jobb takarmányozással a tervekben megszabott hús- és tejmennyiséget mindenütt megtermeljék, sőt ellensúlyozzák a növénytermesztés szakaszán a károkat. (ülés) C
