Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-16 / 37. szám
11 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. »september 18. NAPJAINK IDŐSZERŰ FELADATA A komposzttrágya hasznosítása Nem vitát, hogy ipari ás mezőgazdasági dolgozóinknak nem kis gondot okoz a talaj tápanyagainak visszapótlása. Napjainkban a mezőgazdaság nem nélkülözheti a szerves trágyákat, ütadjnk, hogy istálló-, zöld trágya, komposzt vagy esetenként szalma alászántása nélkül műtrágyákat sem lehet okszerűen hasznosítani. Nincs ebben semmi újdonság! Sokszor mégis elfelejtjük a minőségi szerves trágyák készítésének a módját. Ma már a középiskolás gyermek is tudja, hogy szerves trágyával nemcsak a talaj lassan fogyó és minőségben ia romló televénykészletét pótoljuk. Ezzel a problémával napról napra találkozunk. Erre azt lehetne felelni, hogy szerves trágyából még ma is kevés van. Irtunk erről eleget, ám a helyzet nem javult lényegesen. Mi ennek az oka? „Sokszor az ember tévesen ítéli meg a szabad természetet és annak életét, főleg ha a növényekre, az állatokra, a madarakra gondol, ugyanakkor mindazokról az élőlényekről és tényezőkről megfeledkezik, amelyek a természetet elővarázsolják s annak fennmaradását és kifejlődését biztosítják. Ezek otthona a humusz, ezt keli jó minőségben gyarapítani, fenntartani. Amit viszont csakis a hulladékanyagok gondos kezelésével és a műtrágyák okszerű alkalmazáséval tudunk elérni“ — hangsúlyozta az egyik neves tudós. Megszívlelésré méltó szavak ezek! Miért? Mert nagy mennyiségű, igen értékes és költségmentesen rendelkezésűnkre álló hulladék vész kárba! Nem kezeljük azt kellő műdön, nem hasznosítjuk okszerűen! Ezzel a népgazdaság károsodik. Tudni keli ugyanis, hogy komposztnak nevezzük a szerves és szervetlen hulladékanyagból készített trágyát. Komposzttal tehát kész növényi tápanyagokat viszünk a földbe, s egyben nagy mennyiségű hasznos mikroszervezettel oltjuk talajunkat. A jó minőségű komposzt készítésénél alapfontosságú, hogy a felbomláshoz szükséges nitrogén kellő menynyiségben rendelkezésre álljon és az anyag kémhatása megfelelő legyen. Figyelnünk kell arra, hogy a telep ki no száradjon, ezért időközönként megfelelő mennyiségű higtrágyávai, trágyalével, vízzel kell öntözni. A gyárilag készült komposzttrágyát a városokban összegyűlő fekáliából és a városi szemétből készítik. Ez a talajföldül is szolgáié trágyaszer szigorú tudományos biotechnikai alapelvek szerint készül és kiválóan alkalmas az istáliőtrágya pótlására. A talajt élő hasznos anyagokkal szaporítja és tevékenységét fokozza. Kevesen tudják, hogy az ötvenes évek végén (1958-től 1982-ig) Bratislavában a Kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezésemre hozott határozat értelmében a „Sloksup“ (Központi Ellenőrző Mezőgazdasági Intézet) dolgozóival karöltve Igen értékes kísérleteket végeztünk. A kísérletek felhívták a figyelmet arra, hogy a komposzt hasznosítására nagyobb gondot kellene fordítani. íme egy-két példa: Akkoriban a termelők a „Komposzttal és vitahummal a több termelésért“ jelszót a jó népszerűsítés következtében megértették. Több állami gazdaságban és szövetkezetben sikerült az okszerű trágyázás ezen módját kamatoztatni. A korabeli öalovói járásban, a padányi szövetkezetben a „Sloksup" munkatársai végeztek kísérleteket. A degradált feketeföld típusú középkötött talaj, neutrális kémhatású kísérleti parcelláinak vegyvizsgálati adatai szerint: 1Q0 mg-ban egy mg foszfort és 8 mg káliumot találtak. Egy parcellát (0,5 ha) csak műtrágyával, éspedig hektáronként 0,75 mázsa kénsavas ammóniákkal, 3,5 mázsa szuperfoszfáttal, 3,75 mázsa káliummal trágyáztak. A „B“ parcellát csak 300 mázsa i$tállötrágyával gazdagították. A „C“ táblán a fenti műtrágyamennyiséget csökkentve, megfelelő komposzttal egészítették ki. Az eredmény? A műtrágyával ellátott parcellán hektáronként 31,44, az istállőtrágyázott földrészen 34,86, a komposzttal gazdagított parcellán pedig 36,75 mázsa kukorica termett. Ügy hiszem, ehhez nem szükséges különösebb magyarázat. Tény, hogy a padányi szövetkezeti tagok jó példával bizonyították, hogy komiioszt nemcsak kiváló szerves trágya, de minőségileg felér gondosan kezelt istállótrágyával is. Érthető, hogy a szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy hulladékaikból elkészített komposzttal növelik a terméseredményt. A múlt évi gyenge burgonyatermés elgondolkoztat. Vajon nem segített volna a komposzt? Ezt egy másik példával dokumentálhatom: A petržalkai (Ligetfalu) szövetkezetben — abban az időben — burgonya alá is komposztoztak. A rossz minőségű talajon egy parcellát csak műtrágyával, hektáronként egy mázsa kénsavas ammóniákkal, 1,1 mázsa szuperfoszfáttal és 1,5 mázsa kálisóval trágyáztak. A „B“ parcella a műtrágya mellett még 300 mázsa istállótrágyát is kapott. A „C“ parcellát pedig a fentieken kívül 100 mázsa komposzttal gazdagitatták. Az eredmény? Az „A“ parcellán 82, a „B“ parcellán 112, a „C“ parcellán pedig 115 mázsa burgonyát termeltek hektároníént! Végezetül szeretnék még rámutatni arra, hogy mit jelent a szerves trágya az okszerű növényélelmezésben. A fenti újítási javaslatom alapján az 1958—1962-es évekig több szövetkezetben és állami gazdaságban végeztünk kísérleteket. Akkoriban írtak erről eleget a szak- és napilapok. A Szabad Földműves virágzó mezőgazdaság szakmelléklete 1958-ban például az alábbiakat írta: „Bár a somorjai agyagos homoktalaj, amelyben bőségesen akad kavics és igazán nem mondható jő földnek, a műtrágya mennyiségének lényeges megtakarítása mellett is a kukorica 86 mázsa hektárhozamot adott.“ Hasonló volt a helyzet a Nyárasdi Efsz szikes talaján végzett kísérleteknél is. A Gombai Állami Gazdaság kavicsos homokparcelláin, az izsapi és a malinovói (Eberhard) gazdasági iskolában kiválasztott legrosszabb minőségű talajokon is. Az NPK csökkentése mellett, szerves trágya felhasználásával, Gombán 84, Nyárasdon 65, Izsapon 90, Eberharden 86,71, Somorjin 84 mázsa kukorica termett hektáronként. Az 1974. évben a Gabéíkovói Állami Gazdaságban 62, a piešfanyi gazdaságban 57,8, Malackyn 23,7, Hlohovecen 23,7, Galántán 27,3, Nové Mestón 46,9 mázsa kukorica termett hektáronként s így sorolhatnám a többi eredményt is. Elgondolkozhatnánk azon, hogy a kísérletek után mintegy húsz év múlva, nem kellene-e a komposzttrágyázással többet foglalkozni? KMOŠKO LADISLAV mérnök Használjuk ki ■ ■ r ■ i_I____■ íf _ ^ __ — I___s, I az öntözési lehetőségeket! A takarmányellátást kedvezően befolyásolhatja a szántóföldi takarmánytermesztés kom plex agrotechnikájának Öntözéssel való kiegészítése. Öntözéses viszonyok között a takarmánytermesztés nagyon intenzív, mert 0,25 — 0,28 hektárról biztosítja a napi 10—12 kg szárazanyag-hozamot. A szálas takarmányok termesztésének fokozása két szempontból fontos. 1. Viszonyaink között — erre jellemző az aránylag kis mezőgazdasági terület és a magas társadalmi igény az állati termékek iránt — a tej- és marhahústermelés főleg szálas takarmányokkal oldható meg. 2. A szálas takarmányra alapozott tej- és marhahústermelés a legolcsóbb! Öntözéses viszonyok között főbb takarmánynövényeink a lucerna, az intenzív füfélék, a silókukorica és a köztesek. Jelenleg a lucerna és fűfélék komplettségére döntő. Ez nagyban befolyásolja a következő évek hozamképességét is. Kísérleti és üzemi viszonyok közt tapasztaltuk, hogy a komplett tőállományú lucerna gazdaságos, öntözéses módja az önálló kultúrába való vetés. Külön, ki kell hangsúlyozni a jó talajelőkészítés fontosságát és a 20 cm-es réteg kiadós öntözését. Ezt a szempontot kell követni az öntözési terv és harmonogram kidolgozásánál és a lucernavetést a fontossági sorrend első helyére kell tenni. Szárazságban a tenyészidő előtti öntözés 15—20 mm adaggal esedékes. Ez lehetővé teszi a gyom gyors keleset és gépekkel való eltávolítását. A repce, a rozs és a lesdszbergi keverékek jő nitrogéntrágyázási szintje mellett kora tavasszal jó minőségű fehérjedús takarmányt adnak. Utána következhet a silókukorica, a takarmányrépa, a cukorcirok, Hyso vagy más takarmánynövény. Ezek lehetővé teszik az olcsó és korai jó minőségű takarmányozást. Kitűnő nyersanyagot szolgáltatnak a szárítóknak is. Michal Šanta mérnök Ha talajaink jobbak lennének! Memcsak a halaknak, a vizek faunájának, hanem minden élő szervezetnek egyik nélkülözhetetlen fontos éltető eleme a víz. A mezőgazdaságban régtől ismert igazság, hogy a vízigényes kultúrnövényeken kívül is általában minden fajta növényzet a nedvesség, a víz hiányában elsatnyul vagy tönkremegy. Viszont a szükséglethez Idomuló öntözés a terméseredmények fokozását segíti elő. Jól tudják ezt a Nový Život-i (Oj Élet) Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz-ben. Adottságaikat kihasználva az elmúlt esztendők során tekintélyes területen építették ki öntözőhálózatukat és jelenleg ezerháromszáz hektár földterületük öntözhető. Hogyan értékesítik lehetőségeiket Öntöző-berendezésük eddig sem pihent, hiszen július végéig hétszáz hektár területet egy öntözőadaggal, háromszázhuszonkét hektárt két, és száz hektárt három adaggal öntöztek meg. Jól kihasználják saját, valamint az Agroprogres által rendelkezésükre bocsájtott, használatba adott húsz darab PP-67-es sávos öntözőberendezést. Tizenkét tagú ál» landő öntözőcsoportjuk dolgozói nem panaszkodhatnak munkahiányra. A szántóterületen kívül kilencvenhat hektárt kitevő Intenzív legelőjüket is folyamatosan, állandóan öntözik, s egyben hogy minél nagyobb hozamot érjenek el rajta, szakszerűen kezelik, gyomtalanít- Ják, trágyázzák. Jelenleg a százötven hektár cukorrépát, to» vábbá a huszonöt hektárnyi napraforgót és dohányt, valamint a takarmánynövényeket, a lucernát öntözik. A cukorrépa-termesztésben — hála az intenzív öntöző-gazdálkodásnak — járási méretben az elsők között állnak. Korszerű termelési technológiát alkalmazva az egyelés náluk már három éve Ismeretlen fogalom. Tavalyi eredményük 37,5 tonna hektáronként, cukorrépából. S ez a terméshozam ugyancsak nem mondható gyengének. Cukorrépa-vetésterületüknek háromnegyed részén százhúsz hektáron Dobrovicei A és a fennmaradó körülbelül negyven hektár területen Slovmonát termesztenek. [&1 emlője Szembeötlő eredmények az állattenyésztésben Szerényen, minden hivalkodás nélkül beszél jól átgondolt termelő munkájukról Rumán József mérnök, a szövetkezet közgazdásza. Pedig van mível dicsekedniük. Például az idén feltehetően elérik a tehenenként ötezer literes évi fejésl átlagot a tavaly ténylegesen elért 4747 literrel szemben. Ez a kizárólag vörös-tarka és fekete-tarka egyedekből álló 470 átlaglétszámú tehénállomyukban kimutatható szép eredmény egyértelműen a céltudatos és szakmailag nagyszerűen megalapozott ‘ munkának köszönhető. A takarmánygazdálkodás célszerű megszervezése, de ezt megelőzően a kellő mennyiségű takarmány kitermesztése alapozta meg ezt a sikert. Jelenleg Is Intenzíven öntözik a nyolcvan hektárnyi tarlókeveréket, továbbá a negyven hektárt kitevő napraforgóval és a peluskának becézett homoki borsóval bevetett területet. A zökkenőmentes és folyamatos takarmányozás, valamint az etetőadagok kellő tápláló értékének biztosítása nélkül olyan eredmény, hogy ezerháromszáz liter tejet adjanak el hektáronként, el sem képzelhető. Pedig ez a mennyiség az országos átlagnak dupláját jelentil Minek köszönhetik? Erre is megvan a kellő receptjük. Az idén például kb. nyolcvan vagon lucernalisztet és szemcsésített, granulált takarmányt készítenek. Az állattartásban is a legcélszerűbb módszerek bevezetésével és a természet adta lehetőségek jobb kihasználásával igyekeznek fokozni gazdálkodásuk hatékonyságát. A tehenek esetében a természetes életkörülmények megközelítése érdekében nyáron az állatokat legeltetik. Az intenzív művelésű legelőiken villanypásztorral szakaszos legeltetést alkalmaznak és a letarolt, lelegelt területet azonnal megfelelően kezelik, hogy a legeltetési ciklusban újfent használható állapotba helyezzék. Rumán elvtárs nézete szerint még a növendékszarvasmarha legeltetését kellene rendszeresíteniük, hogy ezzel az ediginél még egészségesebb, edzettebb állományt neveljenek fel. Az állattenyésztésben elért eredményeiket magas szintű, korszerű növénytermesztésük teszi lehetővé. De minden sikerük eredője végső fokon a jól megszervezett, helyesen irányított és a szükségletet teljes mértékben kielégítő öntözés. Öntöző-gazdálkodásukat augusztus folyamán még nagyobb területre bővítették ki, hogy minden növény megkaphassa a számára szükséges, optimális vízmennyiséget a további növekedéshez nékülözhetetlen öntözőadagot. Hiszen a víz az élet. (obenauj A mihályfai szövetkezet mindig híres volt róla, hogy legmostohább körülmények között is teljesítette termelési tervét. A szövetkezetei — már több mint huszonöt éve — szinte egyfolytában ugyanazok a vezetők irányítják, akik jóban és rosszban hűségesen szolgálták a közös érdekeket. Wiederman Gyula, az efsz elnöke, aratás előtt még csak hozzávetőlegesen sem volt hajlandó nyilatkozni a várható termésről. A betakarítás után azonban homlokáról eltűntek a gondfelhők és örömmel újságolta, hogy a Célkitűzéseket sikeresen teljesítették. Most pedig nézzük, hogyan alakult a 338,8 hektár gabona hozama. A búza területe 248,8, az árpáé 90 hektár volt. A búza hektáronként 60,30 mázsát termett. A fajták megoszlása a következő volt: Solaris 68,8 q/ha. Ez adta a legnagyobb termést. Akadt olyan tábla, amely hektáronként 78 mázsát adott. A második helyet a Jubilejná 50-es foglalja el. Vetésterülete 110 hektár volt. Szávából 70 hektár volt vetve. Ez a fajta nyújtotta a legkisebb átlagot. Csiba István mérnök, a növénytermesztési részleg vezetője ezt azzal magyarázza, hogy a Szávánál gyakori a szártörés, mivel szalmája puhább. Az idei csapadékos év és nem utolsó sorban a gyakori viharok Idézték elő, hogy a Száva búza megdőlt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jövőben ezt a búzát nem termesztik, vetőmagcserére azonban szükség lesz. Különben a szövetkezet ugyancsak vetőmagtermesztő gazdaság. Most Is 3600 mázsa vetőmagot adtak el. Árpából két fajtát termesztettek. Rapidbél 40, Trlumfbél pedig 50 hektár volt vetve. A hektárhozam árpából 60 mázsa volt, bár 40 hektár évelő takarmány alávetésük volt. Wiederman Béla főgépesítő,aki egyben a szövetkezet pártszervezetének az elnöke, a jó eredményeket azzal magyarázza, hogy az agrotechnikai határidőket pontosan betartották. A gépek kezelői jól értik a szakmát és nem utolsósorban a politikai munka. a közőségi szellem, az együvétartozés érzése az, mely a feladatok végzését nagyon elősegítette. — Amennyiben földjeink jobbak lennének — vette át a szót az elnö£ —, akkor eredményeink is jobbak lehetnének. Határunk felét csak 25—30 cm-es termőréteg fedi. Alatta kavics van. A termőréteg nagy része feketehomok. Tehát hideg talajaink vannak, így a növények kikelése és fejlődése hosszabb Időt vesz igénybe, ezért nagy gondot fordítunk a célszerű és helyes vetésforgó betartására, ami bizony néha nehézséget okoz, mert többször kell gabona után gabonát vetni, ami gyakran okoz szár- és egyéb betegséget. A szövetkezetnek igen nagy előnyére szolgál, hogy határát beépített öntözőrendszer hálózza be. Ez a központi szervek segítségével készült és értéke közel tízmillió korona. A gabonaféléket tenyészidöben öntözhetik. Arra a kérdésre, hogy a jövőben milyen gabonafajtákat termesztenek, az volt az egyöntetű válasz, hogy az SO-290-es fajtát. Ebből már most is volt egy kisebb területük és kiváló hozamot adott. A Jubilejná 50-es szovjet búza termesztését Is tovább folytatják, mert ennek termesztésére talajfeltételeik jók. Az említett két árpafajtát is tovább termesztik, mert ezek adták eddig a legjobb átlagot. A szövetkezet dolgozói augusztus 12-íg a tarlóhántást Is befejezték. Végül hadd említsünk meg három embert: Pongrácz Sándort, Lelkesnét, Urbánnét, akik a kiváló ételek elkészítéséért voltak felelősek. Pongrácz Sanyi bácsi az aratők és valamennyi dolgozó legnagyobb örömére kitűnő étlapot állított össze. A két szakácsnő pedig a legjobb tudása szerint valósította meg a „mindenes“ Sanyi bácsi elgondolását. A szövetkezet elnöke végezetül ezeket mondotta: „Mindenkit dicséret illet az Idei aratás sikeréért: Megtettük az előkészületeket, hogy a jövő évben se kelljen szégyenkeznünk.“ K. Molnár Ferenc Az emberek megoldásokra törekednek A šahyi (Ipolyság) Vörös Lobogó Efsz már hosszabb Ideje kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodik. Az Ipoly évről évre jelentős károkat okoz. Ennek folytán a szántóföldnek mintegy tíz százalékát csak részben, s annak nagy részét végképp nem tudják megművelni. Ez a hektárhozamokra Is hatással van. A szóban forgó területeken általában szemes-, vagy silókukoricát termesztenek. Gondot okoz az Is, hogy a 661 hektáron elterülő réteknek mintegy fele vfz alatt van, s a többi földterületről is csak rendkívül savanyú, minőségileg nem megfelelő takarmányt takaríthatnak be. Kecskés Károly szövetkezeti elnök szerint a takarmányalap létrehozását befolyásoló okok kihatnak a gazdasági eredményekre is. Az utóbbi három hónapban például a tervezett átlagos napi 7,9 literes fejési átlag helyett a valóságban mindössze 6,7 litert értek el. Felvásárlási tervüket ezáltal csak 93,1 százalékra teljesíthették, s 59 ezer liter tejjel maradtak adósai népgazdaságunknak. A szövetkezet vezetősége és tagsága nem nézi tétlenül a fejleményeket. Egész évben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a takarmánykérdés megoldására. A társadalmi szervezetek tagjainak segítségével a nehezen hozzáférhető területekről, valamint az árkok mentéről mintegy 350 mázsa szénáhi j jutottak. (ábel)
