Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-16 / 37. szám

1978. szeptember IB. / .SZABAD FÖLDMŰVES. 3 Az egész világgal dacolva... A Pentagon a világ közvéleményé­nek erősödő tiltakozása ellenére is folytatja a tömegpusztító fegyverfaj­ták, köztük a neutronfegyver változa­tainak fejlesztését. Amerikai sajtóhí­rek szerint jelenleg olyan nukleáris robbanófejek létrehozására töreksze­nek, melyeket nagyon rövid időn belül neutronfegyverré alakíthatnak át. E terv megvalósítása lehetővé tenné, hogy Carter elnöknek a neutron­fegyvergyártás elhalasztására vonat­kozó döntését betartva, a gyakor­latban azonnal megkezdjék gyártását. Ag Agrokomplex 78 elnevezésű . nitrai kiállítás az idén is bete­kintést adott a részt vett testvéri or­szágok mezőgazdasága fejlődésébe. Egyrészt a vendégek pavilonjaiban, másréezt a küldöttségek képviselői­nek beszámolóival. Fényképek, pane­lek, számok tömkelegé szemlélteti az egyes testvérországok gazdasági fejlő­dését, különös tekintettel a mezőgaz­dasági viszonyokra. Ami pedig a jö­vőjüket illeti, ennek az a sajátossága, hogy közös erőfeszítéseik fokozásával teremtik meg, s ennek az alkotásnak fő területe a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében folyó szako­sítás, koordinálás és fejlesztés. A Szovjetunió gazdasági fejlesztését különösen a mezőgazdasági gépgyár­tásban és a gabonaprogram megvaló­sításában, szívós, jól fizető, egyéb ki­váló tulajdonságokkal rendelkező bú­zafajták fejlesztésében, nemesítésében elért sikereik jellemzik. A kiállítás büszkesége volt a Remeszlo akadémi­kus által nemesített új tavaszi búza­fajta. Az SZKP Központi Bizottságának mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó legutóbbi ülése komplex feladatokat jelölt meg, melyek például a mező­­gazdasági gépgyártás különböző terü­leteit is érintik. Az ismert és közked­velt jelenlegi kombájnok és óriástrak­torok bizonyos része a jövőben el­öregszik s már most gondoskodni kell az új követelményeknek és termelési­­gazdasági viszonyoknak megfelelő gépfejták kikísérletezéséről. A mun­— Bármennyire is elmarasztalnak minket a neutronbomba miatt, arra a következtetésre jutattunk: ez e szép darab ugyan elpusztítja egész boly­gónkat, de az emberekben nem tesz kárt. (International Herald Tribune] A Szovjetunió az elnyomott népek támasza A közelmúltban Genfben világértekezlet zajlott le a faji megkülönböztetés valamennyi megnyilvánulásáról és következményeiről. A világ valamennyi részéből részt vettek az egyes országok küldöttel, csak több nyugati tőkés állam tüntetett távolmaradásával. Mintha érezte volna, hogy az értekezlet fóruma amolyan ítélőszékké alakul át, mely megfellebbezhetetlen erkölcsi ítéletet mond a modern rabszolgatartök felett. Jogos bírálat tárgya volt a dél-afrikai és rhodesiai fajgyűlölő rendszer, amely mindmáig középkori viszo­nyok között tartja a bennszülöttek millióit és csak a kényszer hatására bocsátkozott alkuba a néger többségű államok (Dél-Afrika, Namíbia, Rhodesia) jövőjének ren­dezéséről úgy, hogy az ENSZ közvetítésével folytatott tárgyalásokon elfogadott megállapodások alól is keresi a kibúvót és nehezíti a végleges rendezést. Súlyos vá­dak hangzottak el az amerikai négerek képviselőinek felszólalásaiban is. A tények a nyugati demokráciák ál­humanizmusáról is lerántották a leplet. Bírálat érte közvetve az ENSZ-t is, mert nem szerez kellő eréllyel érvépyt korábbi vonatkozó határozatainak, s olykor tétlenül szemléli, hogy az imperialista hatal­mak kijátsszák a Közgyűlésben olykor egyhangúlag vagv nagy többséggel megszavazott, a faji megkülönböztetés valamennyi formáját elítélő és megtiltó határozatokat. Az érintettek képviselői ugyanakkor kiemelték a Szovjet­unió és a vele szövetséges szocialista országok önzetlen nemes támogatását, melyet a fajilag elnyomott, külön­féle megkülönböztetésektől szenvedő népeknek nyújta­nak a nemzetközi küzdőtéren. A konferencián elhangzottakat két dokumentum rög­zíti: Nyilatkozat és Akcióprogram. Ennek főbb pontjai között szerepel, hogy fel kell számolni a faji megkülön­böztetés valamennyi formáját, különösen a legveszélye­sebbet, az apartheidet. Erre vonatkozóan az ENSZ foga­natosítson szankciókat úgy, hogy a fajüldöző kormány­­rendszereket nemzetközileg teljesen elszigeteljék. Nem­zetközi nyomást kell gyakorolni Pretoriára és Salisbury­­re a fajgyűlölő politika megszüntetése és a faji kérdés igazságos megoldása végett. A Biztonsági Tanács tegyen intézkedéseket mindkét fehértelepes kormány ellen Na­míbia mielőbbi függetlenné válása érdekében. Végül az értekezlet az együttműködés teljes beszüntetését köve­telte az említett fajgyűlölő rendszerű országokkal, ami szintén elszigetelésüket célozza. Jellemző, hogy az Egyesült Államok és Izrael kormá­nya tüntetőén távolmaradt. Más országok, például San Marino és az afrikai Malawi kormányának küldötte pe­dig a szavazáskor tartózkodott, ami külső nyomással függ össze. A genfi értekezlet lendületet adott annak a harcnak, amely a fajgyűlölet utolsó afrikai bástyáinak elsöpré­séért, az egyes európai és amerikai országokban a más­­fajúakkal szemben érvényesülő diszkrimináció eltörlé­séért folyik. -in-Minden szinten közösen Utálatok már meg Is kezdődtek, mégpe­dig nem egy helyen. Éppen a közös KGST-mégblzásokra való tekintettel szovjet, NDK-beli, bolgár és csehszlo­vák kutatóintézetek és gyárak foglal­koznak a jövő gépeinek megteremté­seivel. Hazánk például a KGST kere­tében 19 programfeladat közös meg­oldásában vesz részt a Szovjetunió­val. Közülük a legfontosabb a gabona­program megoldása, melynek munká­latait zömmel a Mironovszkij Insztyl­­tut vezeti. Igen Intenzív együtműködést folytat a hazai mezőgazdaság az NDK-belivel. Az együttműködés fő módszere meg­felelő szakosítási! mezőgazdasági üze­mek és kutatóintézetek kétoldalú kap­csolata, barátsága, melynek keretében tapasztalatcsere folyik, rendszeresen összehasonlítják a kutatási adatokat. Az NDK mezőgazdaságának fejleszté­sében bizonyos számú súlyponti fel­adatot jelöltek ki s ebben a körben bontakozik ki a csehszlovák mezőgaz­dasági üzemekkel való együttműkö­dés is. Érdekelt ebben a Prága-Ruzy­­né-l, a Nitral Állattenyésztési Kutató­­intézet. Évek óta ápolja a barátságot a galántal járás és a wittembergi meg­felelő szintű államigazgatási körzet a talajjavítási és öntözési módszerek és tapasztalatok kicserélésével. Az NDK-ban beható kutatás folyik a trágyázás optimális technológiájá­nak kidolgozása és a cukorrépa-ter­mesztés terén, s tapasztalataikat meg­osztják egyes, ilyen szakosításü mező­­gazdasági üzemeinkkel. Nagy gondot fordítanak még a mezőgazdaság ke­­mizálására, Illetve az optimális mére­tű, környezetvédelmi szempontból is kifogástalan vegyszerezési technoló­giára. Ezt az NDK-ban 263 agrokémiai központ irányítja. Egyébként az NDK kiállítási részle­gének érdekessége volt Heidi. A leány­névre hallgató tehén olyan „okos“, hogy közkívánatra mindent elmond magáról. Beszél. Persze ötletesen el­készített üvegtehénről van szó, mely­nek készítői a modern elektrotechni­ka minden vívmányát felhasználták. Az átlátszó üvegváz mögött kirajzo­lódnak az ötletesen reprodukált belső szervek, lámpák gyűlnek ki és Heidi Külpolitikai kommentárunk r*AMP DAVID fogalom lett a vt­­lágpolitikában. Nem azért, mert az amerikai elnök egyik rezidenciája, ahol olykor döntő fontosságú kérdé­sekről fesztelenebb légkörben szokott tárgyalni, mint Washingtonban, hanem — éppen az említettekből kifolyólag — azért is, mert nem egy esetben szovjet—amerikai csúcsmegbeszélések is folytak itt. Most két „közel-keleti vándor zarándokolt“ Camp David-be, hogy korunk egyik legnagyobb regio­nális válságának a rendezéséről tár­gyaljanak, illetvp olyan végső megol­dást találjanak, amelyre az amerikai elnök mint „közvetítő fél“ és érdekelt nagyhatalom rányomhatja a maga „placetumát“. Igen ám. De milyen rendezési for­máról van szó, mit szólnak hozzá a közvetlenül érintett felek, s mit szól hozzá a legilletékesebb — az arab nép? Erre a kérdésre nagyon nehezen adna választ Szadat egyiptomi elnök, aki az európai nyáridőt arra használ­ta ki, hogy gyökeres átszervezéseket hajtson végre odahaza. Például az egykori Arab Szocialista Unió helyett valamilyen szociáldemokrata típusú új szadatista kormánypártot tákolt össze és szinte kiszorította a politiká­ból az egyiptomi baloldalt, hatósági­lag üldözik a haladó gondolkodásúa­­kat és Nasszer egykori elnök párt­híveit. Ami pedig legfőbb gondját, a közel­­keleti rendezést illeti, tekintélyével és személyes befolyásával mit sem ért el Begin izraeli kormányfőnél. Be­hódoló politikájában tehát kénytelen volt elfogadni az amerikai elnök meg­hívását, hogy az 6 közvetítésével tár­­, gyaljanak Camp David-ben az elfo­gadható megoldásról. Ugyanakkor Car­ter azt is megjegyezte, hogy a két fél nézetei talán még távolabb vannak egymástól, mint régebben, gyors és látványos eredmény nem várható. Te­hát türelem! Am a türelem mégsem terem mindig rózsát, s így van ez a közel-keleti rendezéssel kapcsolatban is. Az arab népek már nagyon tü­relmetlenek, Szadat is szeretne vala­milyen konkrét eredményt elérni, hogy valamiképpen kiköszörülhesse a tekintélyén esett csorbát, és türelmet­len maga Carter elnök is, mert a kö­zel-keleti rendezés szélesebb össze­­függésü stratégiai terveibe illeszke­dik. Röviden tehát így fogalmazhatnánk: a titokzatosság légkörében, továbbtar­­tó nézetellentétek jegyében kezdődött meg a múlt héten a Camp David-I ta­lálkozó, melynek a nyugati propagan­da eleve a megérdemeltnél nagyobb jelentőséget tulajdonított. Míg azon­ban Carter birodalmában a titokza­tosság jellemezte a tanácskozásokat (Jody Powell, a Fehér Ház titkára csak az időpontokról számolt be, még a megbeszélések tartalmát, illetve programját sem volt hajlandó elárul­ni), meg természetesen a szigorú biz­tonsági intézkedések, Jeruzsálemben bombák robbantak, amelyekkel a Pa­lesztina! Felszabadítási Szervezet az arab nép nevében tiltakozását fejezte ki Camp David ellen. Várakozó állás­ponton voltak a palesztínai arabok ügyéért egyáltalán nem lelkesedő re­akciós arab kormányok is, mint pél­dául a rijádí (Szaúd-Arábia), mert ők sem rekeszthetik ki magukat a vál­ságból, s két vasat tartanak a tűzben. Szorongó érzéssel ment Camp Da­vid-be Szadal elnök is, mintha úgy érezte volna, az arab néppel szemben elkövetett árulásának utolsó állomá­sára ért. A nyugati világ propagandá­ja ugyanis előszeretettel szellőzteti a Camp David-i megbeszélésekkel kap­csolatban, hogy ez a viszály békés rendezésének utolsó esélye és szinte önkéntelenül, mintegy önigazolásként ezt hajtogatja Szadat is. Begin erre legyint azzal a megjegyzéssel, hogy a béke vagy háború kérdésében „nem szoktak lenni utolsó esélyek“. Pedig a Camp David-i megbeszélé­seket a jeruzsálemi bombák robbaná­sa mellett még az ellentábor vissza­vágást készülődése jellemezte. Az úgy­nevezett szilárdság frontja, vagyis a Szadat kapitulációját elítélő arab or­szágok és Jasszer Arafat vezette Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet a hónap derekán ellenértekezletet szer­vez Damaszkuszban. Érthető, hogy megszervezésében nagy szerepe lesz Asszad szíriai elnöknek, aki talán va­lamennyi arab vezető között a legéle­sebben ítélte el a Camp David-i talál­kozót. Álláspontja változatlanul egye­nes és következetes: Szadat a külön­­tárgyalások útját választotta, ezért nem képviselheti az arab álláspontot és törekvéseket. Behódolása még ag­­resszívabbá tette Izraelt. Tel Aviv egyet tehet: ki kell vonulnia az ösz­­szes megszállt arab területekről és mindent meg kell tennie azért, hogy a palesztínai nép visszatérhessen ha­zájába. Felvetődik a kérdés, ki mit hozott kosarában, milyen megoldást kíván. Washington szeretné, ha Izrael bizo­nyos stratégiailag jelentéktelen terü­leteket visszaadna Egyiptomnak, a „biz­tonság“ érdekében pedig a stratégiai fontosságú pontokat őrző Izraeli kato­naságot amerikaival cserélnék vagy egészítenék ki. Ezzel szemben Izrael nem kér amerikai katonaságból, bizo­nyos jelentéktelen területeket látszat­ra hajlandó volna visszaszolgáltatni az araboknak, a palesztin lakosság azonban csak önkormányzatot kapna az izraeli fegyverek árnyékában. A vita ezzel kapcsolatban a palesztínai önkormányzat formájának változatai­ról folyik, de nem a lényegről, az önálló szuverén palesztin állam létre­hozásáról. Begin élve a gyanúperrel, még a tárgyalások előtt eleve előállt „titkos“ gondolataival: reméli, ha a Camp David-i tárgyalások „egészen véletlenül“ nem is végződnek siker­rel, az Egyesült Államok továbbra is megadja megígért fegyverszállítmá­nyait Izraelnek. Világos beszéd. Meny­nyire, hogy megadja Carter elnök Camp David-i vezérkarában Vance külügyminiszter, Atherton közel-keleti ügyekben illetékes államtitkár, Brze­­zinski nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett ott volt bevetésre készen Ha­rold Brown hadügyminiszter is... Mik tehát Begin konkrét elképzelé­sei? Az ún. izraeli kompromisszum jellemzője: Tel Aviv beleegyezik a pa­lesztinok „önrendelkezésébe“, termé­szetesen azzal, hogy a nyugati partvi­déken és a Gázai övezetben fennma­rad az izraeli szuverenitás és katonai jelenlét. Az Izvesztyija című szovjet lap eh­hez hozzáfűzte, hogy e követelmény valójában az 1967. évi izraeli agresz­­szió következményeinek nemzetközi jogi elismerését jelenti. Izrael öt el­vet követ a tárgyalásokon: „Jeruzsá­lem Izrael fővárosa marad; Izrael so­hasem tér vissza az 1967-es határok mögé; sohasem egyezik bele e hatá­rok akárcsak kisebb kiigazításába; az izraeli hadsereg továbbra is ellen­őrizni fogja a Jordán folyó körzetét; izraeli egységek továbbra is állomá­sozni fognak a Jordán folyó nyugati partjain, hogy védelmezzék Izrael biz­tonságát“. Említettük, hogy a Camp Davidl-1 tárgyalásokat bizonyos körök a békés rendezési kísérletek utolsó esélyének tartják. A szilárdság frontjának or­szágai körében valóban a katonai bei avatkozás gondolata is felvetődött, ezt azonban Líbia és Algéria maga­tartásától tennék döntővé. Ugyanis ka­tonai konfrontáció esetén nekik kel­lene kitölteni az egyiptomi hadsereg kiesésével keletkezett űrt. Líbia ma­gatartására jellemző Moammer Kad­hafi államfőnek a forradalom 9. év­fordulója alkalmából rendezett nagy­gyűlésen elhangzott kijelentése: „Az arab nép érdekeit eláruló bármilyen szerződést elvetünk, az ellen minden erővel harcolunk“. Bárhogyan is végződjenek a két-és háromoldalú tárgyalások, Camp Da­­vid-től aligha várható a közel-keleti konfliktus rendezése. Már csak azért sem, mert a Carter-kormányt nem az igazságos béketeremtés vezérli kezde­ményezésében. Mint Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára nemrégen kije­lentette: „A jeruzsálemi kezdeménye­zés (azaz Szadat kezdeményezése] valójában amerikai kezdeményezés. Az amerikai imperializmus egy átfogó politikai-katonai tömböt szeretne lét­rehozni a Közel-Kelet, a Perzsa-öböl és részben Afrika reakciós rendsze­reiből. Ebbe be akarják vonni egye­bek közt Izraelt, Egyiptomot, Szaúd- Arábiát és Iránt.“ LÖRINCZ LÄSZLÖ A válság labirintusai mindent elmond magáról, illetve bel­ső szerveiről. Iskolai oktatási segéd­eszközként nagyszerűen beválik, Lengyelországgal a KGST keretében különféle, hegyi terepen alkalmazható mezőgazdasági gépek gyártásában mű­ködünk együtt. Igaz, lengyel kom­bájnt nem láthattunk a kiállításon, mert akkoriban javában zajlott a ke­nyércsata Lengyelországban, s mint a küldöttség vezetője mondotta, min­den darab kombájnra szükség volt. A szocialista Bulgária mezőgazda­­sági termelése a háború óta meghá­romszorozódott. A mezőgazdaság fon­tos népgazdasági ággá fejlődött: a nemzeti jövedelem 30 százalékát, a valutabevétel 33 százalékát és az áru­alapok 45 százalékát adja. A bolgár mezőgazdaság jelenlegi fejlettségi fo­kára jellemző, hogy 168 agráripari komplexumban, valamint ipari-agrár­­komplexumban, továbbá 11 tudomá­nyos termelési komplexumban kon­centrálódik. Huszonötezer hektáron folyik gabonatermelés, mégpedig ezer, 3 ezer és ötezer hektáros tömbök­ben. A bolgár fajtanemesítők új ku­korica- és árpafajták kifejlesztésével hívták fel magukra a figyelmet. Jubi­leum és Szadovo-1 búzafajtái világ­szinten első helyre kerültek egy vizs­gálat során. A bolgár mezőgazdaság terményeinek tetemes részét ma már nagyüzemi módszerrel állítja elő. Bulgária a KGST keretében Magyar­­országgal együtt részt vett új lucerna­fajták kifejlesztésében, a fehérjeprog­­ram megoldása érdekében. A magyar kiállítási anyagból fel­figyeltet a KA-HYB minden tekintet­ben kifizetődő hibridsertés. A „jövő disznajának“ is nevezik: hússertés, fejlődési, hizlalási feltételei nagyon előnyösek. Ma már hat európai or­szágban terjéd el tenyésztése. Ugyan­csak figyelmet kelt a Shaver Sztar­­cross 288 jelzésű hibrid tojótyúk nagy­szerű tenyésztési és hasznosítási jel­lemzői miatt, továbbá a mezőgazdasá­gi üzemeknek és kiskertészkedőknek ajánlott hasznos gépek, mint a Mobi­­tox Super univerzális, önjáró és ön­felszedő vetőmagcsávázó gép és a Kertitox építőszekrény-rendszerű nö­oánpcaláH taoini -inw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents