Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-16 / 37. szám
1Я78. SZEPTEMBER 18. XXIX. évfolyam 37. szám. Ara 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A sajtó napja alkalmából szeretettel köszöntjük lapunk olvasóit, levelezőit és külső munkatársait! A társadalom szolgálatában A dolgozó népünket hűen szolgáló kommunista sajtó, a Rudé právo megjelenésének ötvennyolcadik évfordulójával egyidóben, pár nap múlva, vagyis szeptember 21-én ünnepeljük a Sajtó, a Rádió és a Televízió Napját. Ünnepi légkörben értékeljük, hogy a szocialista társadalmunk sajtótermékei hogyan követik annak a kommunista sajtónak forradalmi hagyományait, amely a kapitalista kizsákmányolás és elnyomás nehéz éveiben következetesen harcolt a munkásosztály és a dolgozók legszélesebb rétegeinek érdekéért, a társadalmi haladásért, Csehszlovákia Kommunista Pártja által körvonalazott és a dolgozó nép érdekeit tükröző program megvalósításáért. Nem a sajtönaoi ünnep hatására, hanem a szocialista sajtótermékeink, valamint a rádió és a televízió politikai elkötelezettségről tanúskodó tényleges helytállásának rendszeres megnyilvánulása nyomán joggal állítható, hogy a szocialista sajtó és a további tömegtájékoztató eszközök betöltik társadalmi küldetésüket. Aktívan segítik azokat a törekvéseket, amelyek a dolgozó népünk hatalmának további szilárdulását, a szocialista demokrácia elmélyülését, hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének kovácsolását, a testvéri szocialista nemzetekhez fűződő sokrétű kapcsolataink fejlődését, a termelés tervszerű növekedését és a társadalmunk gazdagodását, valamint a szocialista életmód győzelmes térhódítását és a világméretű békeharchoz való aktív hozzájárulásunk növelését szolgálják. Lapunknak, a Szabad Földművesnek sajátos társadalmi küldetése van. Az olvasók sokrétű tájékoztatása és a szocialista közvélemény formálása mellett, hatékony propagandával, agitációval és szervező munkával kell segítenie a mezőgazdasági termelés korszerűsítését, a munka- és életkőmyezet javítását, a munkához való szocialista viszony általános meghonosodását, a közösségi, emberi kapcsolatok további harmonizálását és a szocialista életmód győzelmes kibontakozását, illetve a falusi emberek életstílusának az új társadalmi rendhez, a szocializmus erkölcsi normáihoz való következetesebb igazodását. Mi, mint a lapunk szereksztői úgy érezzük — s annak hangsúlyozására az olvasók véleménye is feljogosít bennünket —, hogy a Szabad Földműves is teljesíti társadalmi küldetését. Az persze magától értetődik, hogy lapunk segítő szándéka elsősorban is a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez való propaganda hatékonyságában tükröződik vissza. Abban, hogy rugalmasan és következetesen népszerűsíti a nagyüzemi és a házköri kistermelés leghatékonyabb módszereit, a kezdeményező készségben élenjárók példájának követésére serkenti az olvasók népes táborát. Tehát lényegében abban tükröződik vissza, hogy ingadozás nélkül, a lehetőségek optimális kihasználásával nyújt segítő kezet abban a nemes küzdelemben, amely a CSKP XV. kongresszusa határozatának teljesítéséért, a mezőgazdasági termelés tervszerű növekedéséért, a mezőgazdasági — és általában a falun élő emberek — élet- éa munkafeltételeinek szüntelen javulásáért, a fejlett szocialista társadalom kialakulásáért folyik. A sajtó napja alkalmából nem hallgatjuk el azt sem, hogy nagyon jó érzés abban a tudatban élni és dolgozni, hogy lapunkat, a szerkesztőségi munkánk gyümölcsét, az olvasók szeretető övezi. S ami nagyon lényeges: a Szabad Földműves szeretető nem dicshimnuszokban nyilvánul meg, hanem abban a sok-sok javaslatban, amellyel lapunk olvasói a tartalom gazdagításához járultak hozzá. Ezek a javaslatok formálták a Szabad Földművest olyan hetilappá, amelyben az olvasók kora és nemre való tekintet nélkül megtalálják olvasmányukat. S egyik olvasónk szavaival élve: „Az olvasók javaslatai nyomán formálódott a Szabad Földműves olyanná, mint a jó falusi üzlet, melyben minden kapható.“ Hálás köszönetét mondunk olvasóinknak azért, hogy a hetilapunkat nem csak előfizetik, hanem a saját lapjuknak is tekintik. Kérjük: továbbra is nyilvánuljon meg ez a szeretőtök elsősorban is abban, hogy felfigyelnek a legkisebb hibára és fogyatékosságra is. De ugyanakkor tanácsokkal, reális javaslatokkal is segítik a saját hetilapjuk színvonalának emelkedését. Hetilapunk tartalmának gazdagításában érdemdús segítséget nyújtanak azok az olvasóink, akik a gazdasági és a társadalmi élet eseményeiről, kiemelkedőbb jelenségeiről tudósításokat küldenek. A tudósítóink, illetve a levelezőink munkáját egyben azért is nagyra becsüljük, mert főleg az ő érdemük az, hogy a Szabad Földműves egyes számai nemcsak egynéhány, hanem aránylag sok falu életéből nyújtanak némi ízelítőt. Mint már annyiszor, most ismét hangsúlyozzuk, hogy szívesen fogadjuk lapunk aktív tudósítói közé mindazokat, akik valóban segítő szándékkal közelednek. Tehát azokat az olvasóinkat, akik tudósításokkal, a gazdasági és a társadalmi életből merített helyzetelentző cikkeikkel hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a Szabad Földműves még jobban tükrözze a falvak dolgozóinak szépülő életét és még hatványozottabb segítséget nyújtson.a gazdasági és a társadalmi élet fejlesztésével járó bonyolult kérdések megoldásában. Nem zárkózunk tehát el attól sem — sőt, a törekvésünk arra irányul —, hogy a Szabad Földműves a tapasztalatok cseréjének nyilvános fórumává váljék. Ezt persze nem azért hangsúlyozzuk, hogy ezt a szerepet a lapunk eddig nem töltötte be. Hanem azért, mert itt látjuk hetilapunk hatékonysága növelésének legnagyobb tartalékait. Mennyivel gyorsabban terjednének azok a jó tapasztalatok, amelyeket például a gazdasági vagy közéleti vezetők munkájuk közben szereznek, ha azokat nem rejtenék „véka alá“, hanem a sajtó segítségével is közkinccsé tennék?! Ennek a lehetősége pedig adott, csak élni kellene még jobban vele! A sajtó és a további tömegtájékoztató eszközök hagyományos ünnepén ígérjük olvasóinknak, hogy a Szabad Földművest a jövőben is elvhüségből fakadó politikai elkötelezettség jellemzi. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy hű segítőtársa iesz a még boldogabb jövőt formáló, a fejlett szocialista társadalmat építő dolgozó parasztságunknak. PATHÖ KAROLY Talán felesleges is hangsúlyozni, mert hiszen mindenki tudja, hogy az őszi mezőgazdasági munkák jobban próbára teszik a gazdaságok vezető dolgozóinak szervezőképességét, mint az aratás és a nyári munkák általában. Szeptember elejétől egészen a fagyok beálltáig, vagyis közel négy hónapon keresztül szinte minden napra akad nagyon fontos tennivaló. A takarmányalap gyarapításával, e jövő évi jó gabonatermés előfeltételeinek megteremtésével párhuzamosan, rendkívüli erőfeszítéseket igényel a cukorrépa, a szemes kukorica, sok helyütt á burgonya betakarítása, valamint a szőlő és a gyümölcs szüretelése, több termék utókezelése és szállítása is. Ha ezt a sok munkát a mezőgazdasági üzemek nagyobb zavaró körülmények nélkül és Időben el akarják végezni, akkor a nyár folyamán, de főleg az aratásban eléggé, „elcsigázódott“ erő- és betakarító gépek lelkiismeretes kijavításán, folyamatos üzemelésük előfeltételeinek megteremtésén kívül, a munkaszervezés színvonalát is emelniük kell. A munkafolyamatok jó megszervezésével, a tervszerűség követelményeinek respektálásával tudják csak az ösztönösségel párosulva, illetve abból eredő idegmarcangolő kapkodást, a munkafolyamatok hatékonyságát aláásó jelenségeket elkerülni. ’ Az őszi munkák sokasága legalább olyan színvonalú felkészülést igényel, mint egy nagyobb méretű hadművelet. Eb sősorban is Ismerni, illetve összegezni kell az őszi idényben elvégzésre váró munkákat, mert a Időszaki cél körvonalazása nélkül képtelenek lennénk a rendelkezésünkre állő erőket helyesen felosztani. A gépi és az emberi munkaerő optimális kihasználása továbbá feltételezi, hogy meghatározzuk a különböző munkafolyamatokat, amelyeket egymással párhuzamosan kell elvégezni. ■ i Csak ezek után vagyunk képesek arra, hogy a munkafolyamatok jellegével és tervezett Időtartamával összhangban, reálisan határozzuk meg a gépi és az emberi munkaerő-szükséglete. Az persze, természetes, hogy az egyes munkafolyamatok hosszát a rendelkezésünkre álló erők mennyiségével összhangban kell meghatározni. De ugyanakkor U- gyelni kell arra is, hogy ne fussunk ki az Időből, vagyis ne tervezzük ez egyes munkafolyamatok hosszát úgy, hogy az az agrotechnikai határidő túllépéséhez, vagy más esetekben — főleg a cukorrépa és a szemes kukorica betakarításában — a feltételezhető hideg, vagvls tél elejei napokra Is kiterjedjen. A tervszerű munkaszervezés nemcsak a munkafolyamatok felmérését és a gépi valamint az emberi munkaerőszükséglet megállapítását igénvli. A jő munkaszervezésnek nagyon fontos követelménye ez Is, hogy elvégezzük a rendelkezésünkre állő gépi és emberi munakerő „leltározását és reális elosztását. Az erők reális elosztása eevértelmü azzal, hogy az egyes munakfolyamatoknál számolunk a gépi és a rendelkezésünkre álló emberi munkaerő optimális kihasználásával, a hosszabbított műszakok meghonosításával, s olyan munkáknál, ahol lehetséges, a kétműszakos üzemelés bevezetésével. A rendelkezésünkre álló erők reális elosztása után tűnik ki, hogy a saját erőink optimális kihasználása mellett képesek leszünk-e a tervezett időre végezni feladatainkkal. Éz egyben annyit jelent, hogy ahol tervszerűen szervezik a munkát, ott már az Őszi munkák tervének kidolgozásakor tudják azt is, hogy milyen munkafolyamáthoz milyen és mennyi külső segítségre lesz szükség. Sőt, már azt is meg tudják határozni előre, hogy a: segítséget melyik Időszakra és hány napra igénylik. Ez pedig nagyon fontos, mert csak így lehet időben hozzálátni -a társadalml, vagyis' a brigádmunkások szervezéséhez, tehát csak így lehet számolni azzal, hogy a helyi nemzeti bizottság és a társadalmi szervezetek eredményes munkát végeznek a kisegítő erők szervezésében. De csak a munka tervszerű szervezésével lesz hitéles áttekintésünk arról Is, hogy munkaerő és szállítóeszközök formájában milyen munkákhoz menynyi segítséget igénylünk a gazdaság védnök-üzemétől vagy más vállalattól és intézménytől. S ha ezt felmértük, vagyis tudjuk már a munkaszervezés tervezése Idején, akkor elég idő áll rendelkezésünkre ahhoz Is, hogy a kisegítő erőket időben biztosítsuk. Tehát nem kell akkor kapkodnunk fűhözfához, amikor a munka ttíár a körmünkre égett és a károsodás1 veszélye fenyegeti gazdaságunkat. A tervszerű munkaszervezésnek a hatékonysága azonban csak akkor érvényesül a kívánt szinten, ha a munkaszervezés terve köztudatba megy. Ha a szövetkezet vagy az állami gazdaság minden dolgozója már Jő előre ismeri feladatait, tehát ha a munkaszervezés terve nem reked meg a vezetők köreiben. Az persze igaz, hogy a munkafolyamatok tervszerinti szervezése és Irányítása a gazdaság és az egyes részlegek vezetőire tartozik. De ahhoz, hogy a munkaterv realizálódjon, a sorkatonák becsületes hozzáállására van szükség. Persze, feltétlenül szükség van arra isf hogy a vezető dolgozók fegyelmezett magatartást -'tanúsítsanak, vagyis önkényes Intézkedéseikkel ne okozzanak zavart a munkafolyamatok tervszerű menetében. A sok évi tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy-az őszi mezőgazdasági munkák tervszerű menetének garantálásában rendkívüli szerepük van a gépjavító műhelyek dolgozóinak. Ezért nagyon fontos, hogv a munkaszervezési terv elkészítésekor körvonalazva legyenek a munkák folyamatában megbibásodó gépek rugalmas kijavításának módszerei, illetve biztosítékai Is, amelyben szinte kulcsfontosságú szerepet kellene betölteni a műszak utáni szervizszolgálatnak, a gépek alapos ellenőrzésének és karbantartásának. A példák egész sora arra ts figyelmeztet, hogy a legjobb terv Is megbukik, ha annak végrehajtásához nem teremtjük meg áz, előfeltételeket. Ez a megállapítás természetesen a munkaszervezés tervére Is vonatkozik. Az előfeltételek között rendkívüli szerepe van annak, hogy egyértelműen meghatározzuk a termelési és munkafolyamatokban részt vevő dolgozók anyagi érdekeltségének formáit és méreteit. Jőnéhány gazdaságban éppen azzal követnek el hibát, hogy csupán a teljesítménynormák és a normákkal járó bérezési rendszer jóváhagyásakor tájékoztatják a dolgozókat arről, hogy az egyes munkáért mennyi munkabért kapnak. Pedig a tájékoztatást nem ártana gyakrabban megismételni, főleg csúcsmunkák Idején. Hiszen az természetes, hogy mindenki már előre szeretné tudni, hogy az egyes munkafolyamatokban milyen keresettel számolhat. Ha ezt a dolgozók nem tudják — és ugyanakkor még az anyagi ösztönzést is mellőzzük, tehát nem ösztönözzük minőségi és többletmunkára az embereket — akkor a szocialista munkaverseny is ellaposodik s csak elméletben marad a munka- és a termelés motorja. Erről egy pillanatra sem szabad mégfeledkezni, éppen úgy nem, mint ahogy arról sem, hogy a legjobb dolgozókat időről Időre erkölcsi elismerésben Is részesítsük. Végül még annyit: A tervet, különösen a munkaszervezési tervet nem lehet és nem szabad dogmaként kezelni. Betartásához ragaszkodni csak addig helyes, míg nem mutatkoznak a tervünk gyengéi. S bizony a munkafolyamatok közben — különösen a sokrétű őszi munkák idején — jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyek a munkaszervezési terv egyes részeit irreálisnak minősítik. S ami bizony gyakran előfordul, a munkafolyamatok tervszerű menetét megzavarhatja a kedvezőtlen időjárás .is. Az ilyen zavaró körülményekkel feltétlenül számolni kell. Mert csak úgy tudjuk elkerülni a munkaszervezésre és , a munkák menetére kedvezőtlenül ható fejetlenséget, ha a munkafolyamatok szervezésének tervét menet közben az előre nem látható okok miatt, ésszerűen módosítjuk. —pk— i Néhány gondolat a mynkaszervezéshez
