Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-09 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 9. 2 Szocialista építő munkában testet öltő örökség Prágai és bratislavai megemlékezések a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulójáról ♦ Felavatták Marek Čulen elv­­társnek, a szövetkezeti gondolat nagy úttörőjének szobrát A Nemzeti Front szervei a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulója al­kalmából Prágában ünnepi estet ren­deztek, amelyen a CSKP Központi Bi­zottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány küldöttségének jelenlétében megemlé­keztek a nagy eseményről. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét ünnepi beszédében Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter méltatta. Hangoz­tatta, hogy a Szlovák Nemzeti Felke­lés lényegében szerves része volt a nemzetközi osztályharcnak, amelyet a munkásosztály és a dolgozók többi rétegei a tőke íegreakciósabb és leg­sötétebb érői ellen vívtak. Csak a munkásosztály és pártja volt képes maga köré tömöríteni az igaz haza­fiakat, megszervezni a nemzeti felke­lést a fasizmus megdöntésére. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés a szovjet had­sereg kárpáti-duklai hadműveletével, a prágaiak májusi felkelésével és a szovjet hadsereg prágai hadműveleté­vel együtt betetőzte Csehszlovákia fo­kozatos felszabadítását és a náci Né­metországon aratott győzelmet. A fel­kelés idején Szlovákia területének jelentős részén fontos forradalmi, nemzeti és társadalmi feladatokat ol­dottak meg. A nemzetiségi kérdés rendezésében is határkövet jelentett a felkelés. Szlovákia népe fejlett ipart és mezőgazdaságot teremtett — han­goztatta az ünnepi szónok. A szlovákiai központi pártszervek, a Nemzeti Front szervei, a szlovák kormány és az Antifasiszta Harcosok Szövetségének Központi Bizottsága a bratislavai Hviezdoslav Színházban rendezett diszünnepséget az évfordu­ló tiszteletére. Politikai életünk ve­zető személyiségei mellett az ünnep­ségen részt vett a bratislavai kon­­zülí testület, élén Nyikolaj Goncsarov szovjet főkonzullal. Ľudovít Pezlár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés nagysága és történelmi jelentősége a harminc évvel ezelőtt, 1948 februárjában a burzsoázián aratott győzelemmel összefüggésben domborodik ki iga­zán. A felkelés megkezdte népünk nemzeti demokratikus forradalmát, a Februári Győzelem pedig azt szocia­lista forradalommá fejlesztete. A tör­ténelmi folyamatosságnak megfele­lően mindkét esemény elválasztha­tatlanul összefügg az emberiség leg­­újabbkori történelmének legfontosabb eseményével, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal, amely nem­zetközi viszonylatban elindította a kapitalizmusból a szocializmusba va­ló fokozatos átmenet folyamatát. A Februári Győzelem szélesre tárta a kaput a szocialista építés előtt. A 34 év sikereit méltatva Pezlár élvtárs kiemelte, hogy a szlovák nép a felkeléssel kinyilvánította, hogy közös hazában együtt akar élni az egyenlőség elve alapján a cseh nem­zettel. A felkelők által elfoglalt te­rületeken visszaállították a Csehszlo­vák Köztársaságot, a csehek és szlo­vákok közös államát, ám új alapo­kom az államhatalmat a forradalmi nemzeti bizottságok, a nép hatalmi szervei vették át. Az államszövetség létrejötte, mely­nek 10. évfordulójáról az Idén emlé­kezünk meg, betetőzte a nemzetiségi kérdés lenini, internacionalista meg­oldását és újabb ösztönzést adott nemzeteink és nemzetiségeink további közös cselekvésére. A Szlovák Nem­zeti Felkelés és az egész antifasiszta nemzeti felszabadító mozgalom egyik vezéreszméje éppen az internaciona­lizmus volt. A Szovjetunió felbecsülhetetlen ér­tékű segítséget nyújtott a felkelés­nek, szovjet emberek irányították és szervezték a partizánmozgalmat, a felkelők nagy mennyiségű hadianya­got s egyéb szállítmányt kaptak a Szovjetuniótól. A közösen ontott vér örökre megpecsételte népeink barát­ságát. Az imperialisták tudatosítva azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió a szo­cialista közöség gazdaságilag, poli­tikailag és katonailag legfejlettebb láncszemeként tölt be, az antikom­­munizmus egyik legveszélyesebb for­máját, a szovjetellenességet terjesz­tik. A jelenlegi kínai vezetők politi­kája meggyőzően bizonyítja, hogy a szovjetéi lenesség törvényszerűen a forradalom és a szocializmus érde­keinek elárulásához vezet. Az igazi forradalmárok és hazafiak szembe­­szállnak a szovjetellenességgel, ter­jesztik a megvalósult szocializmus igazát, szilárdítják valamennyi hala­dó erő barátságát és szövetségét a szovjet néppel, amely fáradhatatla­nul küzd a békéért, a haladásért, a szocializmusért és a kommunizmusért. A csehszlovákiai társadalmi vál­ság 10. évfordulójával kapcsolatban a burzsoá propaganda ellenséges kampányt indított pártunk és orszá­gunk ellen. Ám semmilyen hazugság és rágalom nem változtathatja meg a mi valóságunk igazát, amely egy­értelműen megcáfolja eszmei és osz­tályellenségeink állításait. Kétségte­len, hogy a C9KP Központi Bizottsá­gának 1969. áprilist emlékezetes ülé­se óta eltelt kilenc év — amióta Gustáv Husák elvtársnak, a Szlovák Nemzeti Felkelés kiváló szervezőjé­nek és vezetőjének irányításával új vezetőség áll pártunk élén — hazánk történelmének egyik legsikeresebb időszaka volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagya­téka mindenkor időszerű marad, tar­tós értékeit mai építő munkánkkal továbbfejlesztjük — hangoztatta Pez lár elvtárs. Szoboravatás A Szlovák Nemzeti Felkelés 34. év­fordulója alkalmából a bratislavai Gottwald téren leleplezték Marek Culennak, a kiváló forradalmárnak, a CSKP alapító tagjának emlékmű­vét, Stefan Durkoviö műépítész és Vladimír Moťovský szobrászművész alkotását. Az ünnepi beszédet Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkára mondotta politikai életünk kiválóságainak jelenlétében, A mezőgazdaság az érdeklődés központjában Ľubomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök és kísérete a múlt hé­ten Ceské Budéjovicében megtekintet­te az Éltető föld elnevezésű kiállí­tást, melyet „Intenzitás, hatékonyság és minőség a mezőgazdaságban ma és holnap“ jelszó jegyében rendeztek meg. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára ugyancsak a múlt héten megtekintette a nitrát Agrokomplex ’78 országos mezőgaz­dasági kiállítást. Nagy érdeklődéssel tekintette meg a Szovjetunió és a többi KGST-tagállam kiállítási anya­gát, majd az élelmiszeripar termék­­szerkezetcsere-programjával, az állat­­tenyésztés fejlődésével, valamint a kiállításon bemutatott modern mező­gazdasági gépekkel ismerkedett. Látogatása során Lenárt elvtárs részt vett az Állattenyésztési Kutató­­intézet új épületének felavatásán. Itt kaptak helyet a biológiai laboratóriu­mok, a könyvtár, továbbá különféle dolgozószobákat rendeztek be az épületben. Ez az intézet képviseli hazánkat a KGST állattenyésztési ko­ordinációs központjában. így élünk A CSKP politikájának sikerei 1969 ápriliséban Gustáv Husák elvtárs vezetésével új vezetőség állott a CSKP élére. Ez biztosította a CSKP marxista-leninista jellege megújulá­sának folyamatát. Az új pártvezetőség egyik elsőrendű feladata volt a gazdasági konszolidáció, a gazdasági életnek normális mederbe terelése, szociális biztonságunk szavatolása, az emberek bizalmának megerősítése. Nyárutó gondokkal (Befejezés az 1. oldalról.) körülmények között nehéz betartani a vetés agrotech­nikai határidejét. Bár a gabonavetőmag-ellátással általában nincs külö­nösebb gond, mégis már előre jelezték a kerületek kép­viselői, hogy szükséges meggyorsítani a külföldről ka­pott búzafajták elosztását. Azzal is törődni kéne, hogy az északi járásokban a rozs vetőmagból legyen elegendő. A minisztériumban nincs olyan tanácskozás, ahol ne okozna parázs vitát a burgonyaellátás. Ezelőtt három héttel az okozott gondot, hogy nem vásárolják fel a ki­ásott burgonyát. Legújabban nincs elegendő a zöldség­árudákban a második „mindennapiból“. Igaz, közreját­szott az árpolitika is, mivel augusztus 15-ig drágábban vásárolták fel a burgonyát. Akkor harcolni kellett, hogy megvegyék. Persze a Zelenina irányítói a holnapra nem­igen gondoltak s kényelemből nem vásárolták fel a kí­nálatot. Most viszont az árkérdés miatt a mezőgazdasági üzemek késedelmeskednek, nem gondolnak arra, hogy az ország burgonyaellátása fontos feladat. Talán változ­tatni kéne az árpolitikán, s fokozatosan kellene leszál­lítani az árakat, nem pedig egyszerre jelentősen,, ami kedvét szegheti a termelőknek. Lényeg az, hogy végre valahára meg lehessen oldani a burgonyaellátás kérdését. Az idei termés ígéretes, tehát meg van rá a mód, csak jobb összhangot kell kialakítani a termelés, a felvásár­lás és az ellátás között. Ezekben a napokban fontos feladat a konzervgyárak­nak zöldséggel való ellátása. Ügy tűnik, a zöldségellá­tás az Idén nem lesz megfelelő. Gyengének mutatkozik a szántóföldi paprikatermelés, kevés a berakni való uborka, s a zöldbabból sem lesz jó termés. Talán para­dicsomból lesz elegendő, de a hűvös idő késlelteti az érését. Ha valamiből kevés mutatkozik, akor fokozott gondot kell fordítani a szedésre, szállításra, s mindent megtenni, hogy semmi ne vesszen kárba. Sok gondot okoz a rapsződifcus időjárás. De azért van az ember, az ész, hogy felvegye a harcot a „mostohával“, s min­dent elkövessen a megtermett veszteségmentes betakarí­tásáért, s minden körülmények között teremtse meg в jövő évi bő termés alapját. Tóth Dezső Megünnepelték a bányásznapot A fény és a meleg megteremtői Vasárnap a munka hatékonyságá­nak fokozása és minőségének javítá­sa jegyében rendezték meg Prievidzán ez országos bányásznapot, amelyen párt és kormány vezetői is részt vet­tek Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjá­nak, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. Lenárt elvtárs ünnepi beszédében méltatta a bányászság forradalmi ha­gyományait s leszögezte: a munkás­hatalom teremtette meg a feltétele­ket a fűtőanyag- és energiaipar gyors és dinamikus fejlesztésére s nyitott új távlatokat ebben az iparágban. Társadalmilag megbecsült helyre emel­te a bányászmunkát. Tényeket említett bányaiparunk fej­lődéséről: a tavaly bányászott szén mennyisége meghaladta a 121 millió tonnát, vagyis 1937 óta három és fél­szeresére nőtt. Ugyanekkor villany­áram-termelésünk 16-szorta nőtt és elérte a 66 milliárd kilowattórát. Különösen nagyra értékeljük azt a tényt, hogy nagyon igényes beruhá­zási feladatok teljesítésével új szén­­fejtési kapacitásokkal bővültek a bá­nyák. Az erőművek teljesítőképessége 645 megawattra nőtt, gyors ütemben folyik a városok és községek gázellá­tásának megteremtése. Lenárt elvtárs a sikerek méltatása után а XV. pártkongresszus határo­zataiból következő további feladatok részletezésére tért át. Hangoztatta: А XV. kongresszus azt a feladatot tűz­te ki, hogy intenzívebben hasznosít­suk a hazai természeti kincseket, fő­ként a széntartalékokat, a víziener­­gia-forrásökat, hogy felgyorsítsuk az atomenergetika fejlesztését, jobban hasznosítsuk a fűtőanyagokat, az ener­giát ós különféle más anyagokat. A széniparban abból kell kiindulnunk, hogy a népgazdaság dinamikus fej­lesztésének követelménye nagyobb igényeket támaszt az energiaforrások­kal szemben, s az egyre nagyobbodó szükségleteket az eredeti feladatok nagyarányú túlteljesítésével sem tud­juk fedezni. Ugyanakkor tudjuk, hogy a széntermelés felemelt mutatóinak teljesítését a kedvezőtlen Időjárási viszonyok és az egyre rosszabbodó bányászati-geológiai feltételek nehezí­tik. Ezért álljon figyelmünk homlok­terében az új fejtési kapacitások elő­készítése és a beruházási feladatok teljesítése. Elvárjuk, hogy a szénme­dencék és a bányák párt-, szak- és SZISZ-szervezetel a küzdelem élére álljanak, s hatékonyabban egyesítsék a bányászoknak, a technikusoknak és a vezetőknek a feladatok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. Lenárt eltvárs beszédében kidombo­rította, hogy a kiemelt feladatok tel­jesítése nemcsak a bányászok hozzá­állásától függ, hanem e téren nagy szerepet játszik még a gépipar, az építőipar, valamint a vasúti szállítás. Az ércbányászat feladatairól szólva hangoztatta, hogy a jövőben a kisebb érc- és magnezit-lelőhelyeket is tel­jes mértékben ki kell aknázni. Az energetikai ipar jövőjével kapcsolat­ban az atomerőmüvek építésének táv­latait vázolta fel. Külön kitért a Gab­­číkovo—Nagymarosi Vízműrendszer jelentőségére. Építését a közeljövő­ben megkezdik, s a Magyarországgal együtt, a Szovjetunió hatékony segít­ségével építendő mű elkészülése után évi négymilliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni, melynek felét hazánk kapja. Nagy jelentősége lesz a folyami hajózás szempontjából is, mert lehetővé teszi, hogy Csehszlová­kiát vízi utak kössék össze a Balkán­nal, valamint Közép- és Észak-Euró­­pával. Lenárt elvtárs beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy az illeté­kesek napirendi kérdésként kezeljék a fűtőanyag ésszerű felhasználását, ezt a szempontot tartva szem előtt tervezzék az új épületeket és lakáso­kat. Beszéde végén összefoglalta a legutóbbi tíz év óta eltelt sikereket, méltatva a válság leküzdése utáni megújhodás és konszolidálódás ered­ményeit. Befejezésül több nemzetközi kérdést érintett és kidomborította a békeharc további fokozásának fontos­ságát. A konszolidálódás: folyamat eredményesen és gyorsan folyt le. A dol­gozók milliói, akik megértették az új pártvezetőség politikáját, aktív se­gítségükkel hozzájárultak a népgazdaság dinamikájának visszaállításához és fgy a források képzésének fokozásához. Ezt bizonyítják a konszolidá­lódás évei óta elért sikereink statisztikai adatai. Lásuk a legszembetűnőb­beket. 1977-ben 31,8 százalékkal több élelmiszert adtunk él, mint 1970-ben, a hús és húskészítmények eladása 33,2, a tejé és tejtermékeké 36,2, a tojásé 24, a burgonyáé 63,4, a zöldségé, gyümölcsé és konzervipari készítményeké 91, a szeszmentes italoké 75,5 százalékkal emelkedett. A fogyasztás ilyen alakulása egyben a lakosság részéről a biológiailag értékesebb élelmiszer­­félék iránti kereslet növekedését bizonyítja. Az élelmezésben már az ötvenes évek derekán elértük a javasolt táplál­kozási normát, és élelmiszer-fogyasztásunk azóta állandóan e szint fölött mozog. Az egészségügyi javaslatoknak megfelelően a táplálkozás szerkezete is módosult, ami a hús, a tej és tejtermékek fogyasztásának növekedésé­ben, a liszt, a tésztafélék és a cukor fagyasztásának a csökkenésében nyil­vánult meg. Az élelmiszer-fogyasztást tekintve a gazdaságilag fejlett országokkal egy szinten vagyunk. Tavaly az egy lakosra számított húsfogyasztás na­gyobb volt mint Olaszországban és Ausztriában, s megközelítette az NSZK színvonalát. HÚS k§ 100 80 60 40 20-ШШ n 19361950196019701977 TQJJÍS GABONA II

Next

/
Thumbnails
Contents