Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-26 / 34. szám

1S78. augusztus 26. SZABAD FÖLDMŰVES Vidám hangulatú aratóünnepélyek A nyugat-szlovákiai kerület legdélibb íekvésű járásában, a komáromiban (Komárno), az idén hu­szonhatezer hektárnál nagyobb területen termett gabona. A mezőgazdasági üzemek dolgozói szorgos igyekezettel megteremtették a bő terméshozam teltételeit, majd előkészítették a betakarító gépeket, s miközben a dús kalászokat ringató gabonatengerben gyönyörködtek, már türelmetlenül várták, hogy mielőbb munkához láthassanak. Az időjárás azonban mást gondolt; mintha kimondottan bosszantani akarta volna a föld népét, sokáig késleltette a gabona érését. Ám végül mégiscsak megemberelte ma­gát, és nekilendülhettek a gépek. Az emberek hatványozott igyekezettel szorgalmazták a gazdagnak ígérkező termés mielőbbi betakarítását. A jő felkészülés és a korábbi években tapasztaltnál sokkal színvonalasabb szervezés tette lehetővé, hogy tökéletesen kihasználják a korszerű gépeket és a kí­nálkozó jó időnek szinte minden percét. A legtöbb helyen a szabad szombatokat és a vasárnapokat is kihasználták a betakarítási munkálatok meggyorsítására. Ennek ellenére csak elvétve volt tapasztal­ható némi kapkodás, mert a legtöbb üzemben azon fáradoztak az emberek, hogy lehetőleg minimális veszteséggel kerüljön magtárba a termés. A járás mezőgazdasági üzemei az elsők között teljesítették az állami gabonafelvásárlási tervet. Fel­tétlenül említést érdemel az a tény, hogy a hatodik ötéves tervidőszak három évében összesen 622 ezer tonna gabonát adtak az állami alapokba! Hogy a fejlődés mértékét érzékeltessük, talán elég csupán annyit említeni, hogy az előző tervidőszakban még öt év kellett ilyen eredmény eléréséhez. S ami ugyancsak örvendetes, a többtermelést az átlaghozamok növekedése segítette elő legnagyobb mértékben. . -Július utolsó előtti napján az utolsó héktárokról is fedél alá került a mag, s így a járás vezetői elsőkként jelenthették, itt a kombájnok már befejezték munkájukat. S mint az már ilyenkor lenni szokott, hamarosan sor került a gazdag kalászokból font aratási ko­szorúk átadására. Az elért eredmények feletti öröm a vidám hangulatú aratóünnepélyeken csúcsoso­dott ki igazán. Mezőgazdasági dolgozóink a jól végzett munka jegyében tartották az új kenyér ünne­pét. A komáméi járás öt földmüvés-Л szövetkezetében az idén külö­nösen vidám hangulatban ünnepelte a föld népe az új kenyeret. Tehették, hiszen nyomós okuk volt rá: hektá­ronkénti átlagban több mint hat ton­na szemet jövedelmezett a hozzáértő, fáradságos munkájuk. A Vŕbová nad Váhom-i (Vágfüzes) szövetkezetét szintén a legjobbak sorában emliti a járási értékelés. A minap megkérdez­tem Szénássy Ferdinánd szövetkezeti elnököt, átvette-e már az aratási ko­szorút? — Községünkben nem szokás az ilyesmi — válaszolta, miközben hely­­lyel kínált. — Lehet, hogy túl szeré­nyek vagyunk? — S ha szokás lenne, az idén me­lyik fajtából készült volna a koszo­rú? — válaszoltam kérdéssel a kér­désre. — Minden bizonnyal a Jubilejná fajtából. Itt egyelőre ez a fajta jeles­kedik. A sokak által dicsért jugoszláv búzákat maga mögé utasította, és a hazai nemesítésü Solaris fajtánál is többet nyújtott. A vágfüzesi szövetkezetnek négy évvel ezelőtt sikerült első ízben túl­lépnie a bűvösnek hitt hat tonnás át­lagot. Tavaly még kis gazdaság vol­tak, és kizárólag búzát termeltek. En­nek hektárjáról több mint hatvanhét mázsa szemet csépeltek. S hogy a szép eredményeket a múltban nem véletlenül érték el, azt legjobban az Ismét a hatvanasok között igazolja, hogy az idén — az egyesü­lés ellenére — közel hatvankét má­zsás átlaghozam elérését tűzték célul. Ehhez persze tudni keli, hogy a szom­szédos kávái szövetkezet is feliratko­zott már az élenjáró gabonatermesz­tők közé. — Az idén ötszázötven hektáron termett gabonánk — tájékoztatott Borka Gábor növénytermesztő —, és a termést nyolc nap alatt sikerült be­takarítanunk. Nyolc saját gépünk van, no meg négy kisegítő kombájn is a rendelkezésünkre állt három napon át. Amikor megérkeztek a vendég­­kombájnosok, nem győztek csodálkoz­ni, miért haladnak szinte lépésben, a mi gépeink. Amikor munkához láttak és megtettek vagy őtven-hatvan mé­tert, szóltunk nekik, hogy rázzák meg egy kicsit az elszórt szalmát. Megtet­ték és belátták, hogy ha minőségi munkát akarnak végezni, akkor itt nem hajthatják úgy a gépeket, mintha csupán négy vagy öt tonna számét kínálna egy béktár. Szövetkezetünk kombájnosai közül a Hortolányi Lász­ló—Hegyi Tibor, illetve a Szeder Sán­dor—Nagy József páros nyújtotta a legjobb teljesítményt. E szövetkezetben jól megszervezték a munkát, és kellőképpen gondoskod-Nem mosnak aranyat Kék szemű augusztusi reggelen pe­reg az élet filmje. Az egyes filmkoc­kákon ünneplőbe öltözött embereket látunk. A kenyércsata hősei ők, akik még érzik a tarlók leheletét, az aranylő kazlak illatát, a járművek rázását, a tonnák súlyát. A Zlatná na Ostrove-i (Csallőköz­­aranyos) aratási ünnepélyen a veze­tők értékelő szavaiból szinte prózába öntve cseng ki az új kenyér dala. Az efsz 25 kilométer hosszú határában 1230 hektárról takarították be és he­lyezték tető alá a gabonát. Búzából a tavalyi 48 mázsás hektárhozammal szemben 62,3 mázsás hozamot értek el. Az okoliőnái (Ekel) és a šturovái szövetkezetekkel való egyesülés első ikét éve nem volt zökkenőmentes. A még külön-külön gazdálkodó — in­kább csak küszködő -r ekeit és štu­­rovái szövetkezetek „jóvoltából“ elha­nyagolt, sovány földekkel gyarapodott az egyesült efsz földalapja. A harma­dik év viszont már meghozta az ered­ményeket. Gaál János főagronómus szavai szerint azonban még mindig nagyok a tartalékok. A búzából elért kiváló termésered­ményeknek, valamint az árpa 50 má­zsán felüli hektárhozamának köszön­ve a szövetkezet 1161 tonnával túltel­jesítette a gabonafélék tervezett ho­zamát. A betakarításért felelős vezetők és dolgozók a magasfokú gépesítést jól kihasználva, a szárító-berendezések bevetésével mindent megtettek, hogy elkerüljék a veszteségeket. Tizennégy munkanapon tizenhat kombájnos ver­sengett egymással a legeredménye­sebb kombájnos cím elnyeréséért. Az aratási munkaversenyt az Erős Ven­del—Fonód Jenő kettős nyerte, akik 107 hektárról 568 tonna gabonát taka­rítottak be. A kombájnosok versenyé­nek második helyezettje — 105 hek­tárról, 551 tonnával — Keszan Ferenc és Kockás Ferenc lett. A begyűjtésnél egy kombájnra 1.5 szállítógép jutott. A kicsépelt gabona gyors és zökkenőmentes biztonságba helyezését elsősorban annak köszön­hetik, hogy 70 áros alapterületen fel­épült az efsz új és korszerű raktár­­épülete. Ugyanebben a raktárhelyiség­ben tárolnak 540 tonna búza- és 420 tonna árpavetőmagot is, melynek az utókezelése megtörtént. A szalma begyűjtését, szinte jelké­pesen, az aratási ünnepély reggelén befejezték. A begyűjtött szalma túlnyo­mó részét bálázták, a többit pedig felszedőgépekkel gyűjtötték össze. A kazalozásnál és a begyűjtésnél a leg­jobb eredményt Szarka József és Né­meth Béla csoportjai érték el. * * * Tovább pereg az élet filmje. Az ün­nepi asztalról eltűnt az aratószalonna, tak az aratókról. Lényegében ennek köszönhető, hogy a szemtermés beta­karítását követő tíz napon belül ka­zalba rakták a szalmát, és mire asz­talhoz ültek, hogy megtiszteljék a friss magbúi sült, új kenyeret, addig­ra a tarlószántást és a tarlókeveré­kek vetését is befejezték. A számok embere, Hlavatý Tibor üzemgazdász, nem tudta és talán nem is akarta palástolni a gabonatermesz­tésben elért kiváló eredmények fe­letti örömét. — Gazdaságunk szemesekből már évek óta önellátó, s ez lényegében a gabonatermesztés eredményességének, elsősorban a bőtermő Jubilejná búza­fajtának köszönhető. Az idén kis híján hat és fél tonna gabonát nyertünk egy hektárról, s még e többtermelési felajánlásunkat is túlteljesítettük. A vágfüzesi szövetkezet összesen úcáznyolcván tonna gabonát termelt terven felül. Érthető tehát, hogy az ezernyolcszáz hektáros egyesült’'szö­vetkezet tagjai az első közös arató­­ünnepélyükön derűlátóan ünnepelték az új kenyeret. ká— az aratópálinka, a laktató, zsíros mar­hapörkölt. Hová lett az emberi verí­ték, a kín, amikor minden ledőlt rend erejét szívta a kaszásnak? Hol a lá­nyok és asszonyok derékfájdítő ma­rokszedése, mely az aratás alatt kí­nozta őket hétről hétre, évről évre? Hová lettek a régi aratási ünnepé­lyek annyiszor elsírt balladái a dobba esett lányokról? „Farkas Julcsa föl­lépett az asztagra, / Véletlenül bele­esett a dobba.ahogyan mondták és sírták anyáink és nagyanyáink. Ezen az estén valami csodálatosan szép volt abban, ahogyan mindezeket összetörte, ugyanakkor a magasba emelte a gépesítés csodája, a ma nya­rának szimbóluma. Aranyoson többé nem mosnak ara­nyat. Az aranymosők csapásain ara­nyos színű búza terem, s belőle ké­szül a foszlós, puha kenyér, mely nem dohos és nem keserű. Csiba László Dús kalászokból fonták az aratási koszorút Hurbanovón /Ögyalla) mintegy négyszáz szövetkezeti tag jött össze augusztus 11-én, az új kenyér ünne­pén. A Győzelmes Február Ejsz tag­jainak volt okuk az örömre, a jelsza­badult ünneplésre: az idén ismét előbbre léptek a gabonatermesztés fejlesztésében. A háromezerhatszáz hektár szántót művelő gazdaság az idén közel más­félezer hektáron termelt gabonát, eb­ből ezerszáz hektáron búzát. Bárkit kérdeztem az ünneplők közül, min­denki betéve tudta, hogy a búza öt­venöt, az árpa pedig negyvenhét má­zsa feletti átlaggal fizetett a szorgal­mas munkáért. Afelől pedig, hogy a gabonafélék tervezett átlaghozama 48,8 mázsa, valóságos hektárhozama viszont 53,3 mázsa volt, a növényter­mesztési részleg vezetőjétől, Paszto­­rek Aniontól értesültem. Azt is ő új­ságolta el, hogy kimondottan elége­dettek az új Solaris búzafajtával. Az átlagosnál rosszabb talajviszonyok közepette is öt mázsával túlszárnyal­ta a korábban feleskedö, és az idén a legjobb földeken termesztett Száva fajtát. A Solaris itt az idén hat tonna feletti átlaggal a legjobb fajtának bi­zonyult. A kombájnosokkal folytatott beszél­getés során megtudtam, hogy össze­vissza tíz napon át zúgtak a kombáj­nok az egyesült szövetkezet határá­ban. Többen hangsúlyozták, hogy csakis a fű munkaszervezésnek, vala­mint a gépek és a kedvező időjárás tökéletes kihasználásának köszönhe­tő, hogy Ilyen rövid idő alatt magtár­ba gyüjtheiték a szemtermést, folya­matosan végezhették a szalma beta­karítását, a tarlóhántást és a vető­szántást. Stifner József traktoros em­lítette, hogy a tervezett százhúsz hek­táron Idejében földbe került a tarló­­keverékek magja, és további nyolcvan hektárt előkészítettek a lucerna alá. Pollák János mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke, az aratóünnepé­lyen külön méltatta az aratásban be­csülettel helytállt dolgozók szorgal­mát, és egyben köszönetét mondott azoknak is, akik az aratási munkák gyors menetét szorgalmazók színvo­nalas kiszolgálásával, ellátásával je­lentős mértékben hozzájárultak az időszaki munkák zökkenőmentes le­folyásához. Az új kenyér ünnepén a szocialista munkaversenyben dereka­san helytállók erkölcsi elismerésben és anyagi jutalomban részesültek. A fiatalok és az idősebbek egyaránt büszkén hallgatták az elismerő sza­vakat, s a jól végzett munka tudatá­ban vették át a megérdemelt jutal­mat, majd a dús kalászokból font ara­tási koszorú átadásakor ígéretet tet­tek, hogy az elkövetkező időszakban is jó példával jognak az élen járni. Este táncmulatságban csúcsosodott ki az aratóünnepély, tetőfokára há­gott a jókedv. Az elmúlt napok hősei hajnalig daloltak, s ropták a táncot. Tehették, hiszen volt és van minek örülniük. Az egyesült szövetkezet kö­zel ezer tagja második éve jár az ön­ként választott közös úton. Az össze­fogás új távlatokat, új lehetőségeket tárt fel a gazdasági felemelkedéshez. S ami igazán örvendetes, az emberek élnek is az adott lehetőségekkel. A múlt évihez mérten öt mázsával nö­velték a gabonafélék hektáronkénti átlaghozamát, és a többtermelésre vonatkozó felajánlásukat magasan túlszárnyalva, összesen hatszázhúsz tonna gabonát termeltek terven felül. Persze más tekintetben is jelesked-Pollák János mérnök, az ógyallai Győzelmes Február Efsz elnöke, átadja a szocialista munkaver­senyben legjobb eredményt elért dolgozóknak a megérdemelt ju­talmat. Foto: — tt-< nek. Az állattenyésztésben elért fél­éves eredmények alapján a járás hu­szonöt mezőgazdasági üzeme közül a második helyen végeztek. Az elkövetkező hetekben, hónapok­ban még több mint 19 millió korona értékű terményt kell a lehető leg­gyorsabban és a legkisebb veszteség­gel betakarítaniuk. S a szövetkezet tagjai ígéretet tettek, hogy ősszel ts becsülettel helytállnak a munkábant KÄDEK GABOR A Bajcsi Állami Gazdaságban az elmúlt héten tartották meg a hagyományos aratóünnepélyt. A húst adó, ősi fák árnyékában került sor a meghitt ün­nepségre. amelyen Kosztankő Antal igazgató értékelte a gabonatermesztés­ben és a gazdaság más szakaszán elért eredményeket. A meghitt ünnepély vendégei között ott volt Benyé Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is. Benyé elvtárs felszólalásában melegen üdvözölte a gazdaság dolgozóit, nagyra értékelte az elért eredményeket, s őszinte szavakkal megköszönte az odaadó emberek fáradhatatlan munkáját. Foto: — tt— бк is ünnepeltek Pribetán (Perbete) az üj kenyér ün­nepén zsúfolásig megtelt ünneplőbe öltözött emberekkel a kultúrház nagy« terme. A fiatalok és az idősebbele egyaránt figyelmesen hallgatták Nagy Ferenc szövetkezeti elnök szavait, hi« szén csupa olyan dologról esett szó, ami valamennyiüket közvetlenül érin« tette. Az elnök az aratásban példásan helytállt dolgozók szorgalmát méltat« ta, majd részletesen ismertette a ga­bonatermesztésben és a termeiéi egyéb ágazataiban elért eredménye­ket s végül felvázolta az elkövetkező hetek és hónapok legfontosabb tenni­valóit. A részletes elemzésnek is beillő el­nöki beszámolóból kitűnt, hogy a szö­vetkezet, a cseppet sem kedvező idő­járás ellenére, becsülettel teljesítette gabonatermelési feladatát. E gazdaságban az idén több mint ezer hektáron termett gabona. A ter­més biztonságba helyezése tizenkét napot vett igénybe. A hat kisegítő gé­pet Is beleszámítva, összesen tizenöt kombájn vágta, csépelte a gabonát a perbetei határban. Aránylag jó ütem­ben haladt a szalma begyűjtése és a tarlószántás is. A szalmalehúzók és a kazalozók a végén már nyújtott mű­szakban dolgoztak, hogy a kedvező időjárást kihasználva, mielőbb felsza­badítsák a tarlót a szántást végző erőgépek számára. A közösben a búzát a legnagyobb területet elfoglaló és egyben a leg­fontosabb növényként tartják számon. S természetesen nagy figyelmet szen­telnek neki. Az idén összesen nyolc­száz hektáron termelték, mégpedig a tervezettnél jobb eredménnyel. Hektá­ronkénti átlaghozama százötven kiló­val meghaladta az öt tonnát. A tava­szi árpa meg a rozs a vártnál gyen­gébben fizetett, de ez lényegében nem az embereken múlott. A búzafajták közül a Solaris jeleskedett, kis híján hat tonnát adott hektáronkénti átlag­ban. ígéretesen szerepelt a Sparta nevű új tavaszi árpafajta, s a perbe­­teiek jövőre már kizárólag ezt szeret­nék vetni, hogy az árpatermelést is egyre eredményesebbé tehessék, és egy év múlva még jobb hozamokról számolhassanak be az aratóünnepé­lyen. —bor

Next

/
Thumbnails
Contents