Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-19 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus IX 8 Gyerek az asztalnál Mikor ül először a kisgyerek a felnőttek asztalához? Többnyire akkor, amikor már ugyanazt eheti, amit a többiek — enyhébben fűszerezve. Ha tnd biztosan ülni, néhány párnával magasított székre is kerülhetne, ha nem félnénk attól, hogy lebillen. De félünk. A mamának kényelmetlen ölben tartani, míg maga is eszik. Megoldás: a magasra nyitható lábű etetőszék. Ülőrésze oly szűk, hogy nemigen esik ki belőle a kicsi (ám éppen ezért van valami kaloda-jellege). Az asztalnál ülő egyévest ugyan etetni kell még, de már kaphat ő is saját kanalat. Belekever az ételbe, próbálja a szájához emelni. Mulatságos látvány, ám ha összecsapott kézzel elragadtatva nevetünk, hogy „jaj de édes“, .produkcióvá alakítjuk az étkezést. És ne csodálkozzunk, ha a körülbecézett apróságra amúgy is féltékeny, kisbabakorba visszavágyódó, néhány évvel idősebb testvér az utánzásba kezd. Korán, félreérthetetlenül és következetesen meg kell mondani a gyereknek, mit várunk tőle étkezés közben. S nem feledkezhetünk meg arról, hogy mi, felnőttek, követendő példa vagyunk a számára. Hiába figyelmeztetjük, hogy ne szürcsöljön, ha magunk vagy a nagypapa vagy az asztalnál ülő vendég a kanálból szippantva eszi a levest. (Előfordulhat, és nem is indokolatlanul, hogy kellemetlen kritikát kapunk a gyerektől.) A kanállal a legtöbb apróság hamar megtanul bánni. Jóval nehezebb evőeszköz a villa, ám a két-három éves bölcsödés néhány sikertelen kísérlet után már villájára tudja szúrni az előre felvágott húst, a darabos ételt. Nagyobb gyerek szívesen hivatkozik arra, hogy az oviban már ő is töltheti a vizet és terít, amikor napos. A fiúkat, a lányokat egyformán vonjuk be a terítésbe. Nem baj, ha kicsit ferdén áll az abrosz, igazítsuk meg együtt. És so káig fel fogja még cserélni a gyerek a villa és a kés helyét, mire megtanulja a helyes sorrendet. Tányért, poharat csak akkor adjunk a kezébe, ha ezt már rábízhatjuk. A tál sokszor ismételt „jaj, csak el ne törd“ csökkenti az önbizalmát, és lehet, hogy éppen ezért esik majd ki a tányér az apró kézből. Ne mérgelődjünk, ha kicsurog néhány csepp a gyerek kanalából, tányérjából, és piszkos lesz az abrosz. Velünk is előfordulhet, sőt elő is fordul az ilyesmi. Nem szívderítő látvány az étkezés iránt közömbös, újságot, könyvet bújó családtag és idegesítő a folyton felugráló, valamiért szalajtó, szaladgáló háziaszszony. Terítsünk gondosan, tartsunk mindent a kezünk ügyében. A közömbösség közömbösségre neveli a gyereket, az állandó ugrálás hajlamossá teszi arra, hogy ha kedve szottyan, felálljon, elsétáljon a levestől, főzeléktől. Pedig mint annyi másra, a kulturált evésre is magunknak kell megtanítanunk. Az első kezébe adott kanáltól kezdve egészen addig, amíg tökéletesen nem bánik a késsel, villával. Tóth Ildikó Életemben 37 helyén volt lakhelyem (a párhetes tartózkodásúakat nem számítva). Jól ismerem a földes padlójú viskókat, a függőfolyosós bérházakat, a szépen berendezett családi házakat, az épületelemekből összerakott „várakat“. Mindnek megvan a maga sajátossága, rendje, hangulata, nesze, zöreje. Legjobban szeretem a ház csendjét — különösen esté tíz óra után. Az öreg bérházak udvara felerősíti és illetéktelen füleknek is közvetíti a nyitott ablakokból szabadon áramló pusmogásokat, a veszekedések mérges, vagy tompított hangját, sőt még a pofonok csa.ttanását is. A házgyári elemekből összeszerelt -lakás nem sokban különbözik a régi bérházaktól. Rendszerint nagyon szigorúan takarékoskodnak a hangszigetelő anyagokkal, így azután a korán reggel egymásután megszólaló gépkakasok (jó magyarosan; vekkerek!) rekedtes, vagy vijjogó hangja felébreszti még a félholtra fáradt embert, vagy hétalvót is. Ötkor felüvölt a rádió, üdvözli a Fülöpöket és Matildokat, közli, hogy síkosak az utak, fúj a szél, melegebben öltözködjünk, s megint eltérítettek egy repülőgépet... Ettől kezdve dübörög a lépcsőház, minden percben robbanásszerűen csattannak az ajtók, zuhGgva-súgva bugyborékolnak a WC-к víztartályai és a lefolyók. Ismerem és nem szeretem a ház késő esti, éjszakába nyúló neszezését, zsongását, dőzsét. A népgyűlésre emlékeztető hangok lassan felerősödnek. Nyolc órakor már nincs az az ötvenkettes szil vapálinkán nevelkedett duhaj, aki túlordítaná a televízió esti adását. Tíz óra után látszólagos csend lesz, utána ismét újraéled a ház. Kérdés és pofon csattan: „Ilyenkor kell hazajönnöd?“ „Hideget Házak és zajok zabái jak?“ Más: „Gyere jó pajtás, menjünk csak előre ...“ „Az én feleségem arany asszony, megünnepeljük a névnapját...“ Nagy csattanás: az „aranyasszony“ úgy becsapta az ajtót férje és az őt hazakísérő Lajos előtt, hogy szinte belemereg a lépcsőház. Amikor megindult nálunk az óriásházak építése, sokan hitték és vallották: az emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Nos a valóság mást mutat. Furcsa dolog, nem? Fogalmam sincs, hogy a másik lépcsőházban kik is laknak (egy két kivételtől eltekintve). A saját lépcsőházban is elég gyakran előfordul, hogy nem köszönnek egymásnak a szomszédok — különösen a tizenévesek az idősebbeknek, amit az illetők „művelt“ szülei is észlelnek, de nem tesznek ellene semmit. Aztán vannak a lakók között úgynevezett szellemi emberek, amit a telefonkönyvbe bejegyzett címük is mutat. Ezek mindenben kételkednek, borúlátók és cinikusak, egyszóval intellektüel hisztériások, akiknek ha volna merszük, hát kötélhágcsón közlekednének az emeletek között, hogy az esetleges találkozást ily módon a ház lakóival elkerüljék. Szememre vethetik, hogy kirívó példákat említettem. Merthogy az az igazság, hogy minden lépcsőházban akad egy-két hangosabb, senkire tekintettel nem lévő család, mégis inkább a csend, a nyugalom és a békesség a .jellemző. Ellenérvek helyett egy sóhaj: Hiszen ha úgy lennel Mert az új lakótelepeken^ a hangoknak csak alig-alig útját álló fal, s az ezekben az épületekben élők a megmondhatói: évek telnek eladdig, amíg a véletlen kialakította közösség megtanul egymás mellett élni. Sajnos, vannak olyanok is, akik az egymás mellett élés szabályait sosem tanulják meg. K. Molnár Ferenc a traktorok, a gépkocsik és a motorok VEZETŐINEK II. A reflektor-betegségről i eddig még nem sok szó esett. Pedig beszélni kell róla. Talán tapasztalták egyes vezetők, hogy szürkületben, félhomályban vagy éjszaka, ha a szemet hirtelen erős fény éri, utána egy darabig nehezen lát, nehezen alkalmazkodik. Szinte megvakltja az embert a fény. Ez az elváltozás a szürkületi látászavarnak, a „farkasvakságnak“ egyik enyhe foka és valószínűleg a látóbíbor Jelenlétével kapcsolatos. A látóbíbor keletkezéséhez bőséges А-vitamin szükséges. Ha a szervezetben kevés az A-vitamin, az alkalmazkodóképesség csökken. Sajnos egyes járművezetők még ma is lelkiismeretlenek és szemérmetlenül belevilágítanak mások szemébe, vagy átkötik lámpáikat úgy, hogy a tompított fény is reflektorsugarat ad. Az alkalmazkodóképesség megtartásának tehát igen komoly szerepe van a biztonságos éjszakai közlekedésnél. A szakértők állítása szerint egy liter tej, napi 100—150 gramm sajt úgy növeli a szervezet A-vitamlntartalmát, a szem szürkületi alkalmazkodóképességét, hogy még a szembe világítás után is aránylag gyorsan visszatér a látóképesség. Már csak azért is ajánlható a tej és . a sajt fogyasztása. Az alkohol a Vezetők legnagyobb ellensége. Már fél deci szesz is megérezhető és két-négy deci mérgező, részegítő lehet. A gyorsan felszívódó szesz a vérbe jut és a megfigyelöképesség, az ítéletalkotás, az alkalmazkodás és gátlás csökkentése a legkorábbi tünete. Ha nem is rúg be valaki, már a kis bizonytalanság is elég ahhoz, hogy elhibázza a távolságot és elüssön valakit, vagy súrolja a másik jármüvet. Ma már mindenki tudja, hogy az alkoholizmusnak я legnagyobb veszedelme a jellem gyengülése, a szellemi élet tompulása azon kívül, hogy elme-, ideg-, máj-, szívás vese-károsodást okozva, csökkenti a szervezet ellenállóképességét a mérgekkel és fertőzésekkel szemben. Ezért állíthatjuk, hogy az alkohol nemcsak a vezetőknek, de minden embernek a legnagyobb ellensége. Munka közben a vezető soha egy csepp alkoholt sem ihat Az olajártalomról csak néhány szót mondjunk. Az olaj összefüggő réteget von a bőrfelületre. Betapasztja a bőr pórusait, az izzadság- és faggyúmirigyek kivezető csöveit. Az. olajszennyeződés folyamatos és rendszeres eltávolítása a bőr élettani egyensúlyának megtartása szempontjából elengedhetetlen. Munka után, lefekvés előtt a gondos, melegvizes, szappanos tisztálkodás tehát kötelező. Épp így gondoskodni kell az olajos munkaruha rendszeres mosásáról is. Este a melegvizes tisztálkodás után a test hűvösvizes öblítése és ledörzsölése ajánlható, ami az éjszakai pihenés, a nyugodt alvás biztosítéka. Reggel, munkába indulás előtt, ugyanez a vérkeringést serkenti és a frisseséget fokozza. Rázkódás és zajártalom is fenyegetheti a vezetőt, főleg nehéz gépek vezetőülésében, vagy zárt garázsban. Ez az ártalom Is megelőzhető. Beindított, rázkódó, nehéz gépen feleslegesen sohase tartózkodjék a vezető. Csak akkor üljön fel, ha elérkezett az indulás ideje. Nyugodt haladáskor az erősen rázkódó kormányt nem szükséges erősen szorítani, hiszen az Irány így is tartható. Ügy is eléggé ráz, ha forduláskor, kitéréskor az erős húzás elengedhetetlen. A vezetőülés kellemetlen kényszerhelyzetének ellensúlyozását időnkénti kiszállással, nyújtózással, testmozgással enyhítse a vezető. Zárt garázsban a gépet sohasem szabad járatni. Nemcsak a visszaverődő zajártalom miatt, de azért sem, mert a kipufogó gáz mérgező. A garázst csak akkor szabad lezárni, ha a motort leállították. Az elromlott gépet az ember kijavíthatja. Az emberi szervezet hibáját, károsodását is megjavíthatja az orvos. De az új egészségügyi szemléletben a hangsúly nem a gyógyításon van, hanem a megelőzésen. Ezért mondja el tanácsait, ezért adja útravalóját az orvos és ezért mondja: Jó utat, szerencsés megérkezést! Dr. Buga László lERÉSZTlEJTVjHY Két hasznos tanács Атщаяйа. — Kis tücsök, add kölcsön a hegedűdet! — könyörgött a borz. — Aztán minek neked a hegedű? — kérdezte a kis tücsök. — Hegedülni szeretnék a margarétának — mondta a porz. — De nagyon fogsz rá vigyázni? — kérdezte a kis tücsök. — Nagyon. Jobban mint a szemem világára. Holnap este visszahozom neked, ne félj. — De aztán nehogy baja essék! — mondta a kis tücsök, és odaadta a hegedűt a borznak. Este volt, az út két oldalán harmatcsöpp-lámpák világítottak. A mákszemnyi házak ablakai lassan elsötétültek, behunyták szemüket. A borz csak egyetlen háznál látott derengő világosságot: az öreg pók, homlokára tolva szemüvegét, buzgón szőtte az ezüstpalástot. A csönd szétterítette köpenyét a végtelen mezőn, aztán pirosat sóhajtva az utolsó pipacs is elaludt. Ment, ment boldogan a borz, hóna alatt a hegedű. A margaréta egy vakondtúrás mellett lakott; a legszebb margaréta volt az egész mezőben, a legszebb virág, amely valaha is elhervadt ezen a világon. A borznak a gyönyörűségtől olyan sűrű lett a levegő, hogy lélegezni ts alig tudott, s ahőgy lázasan a hegedű húrjába csapott, egy húr elpattant. — Jaj, jaj, mit mondok majd a kis tücsöknek? — sopánkodott a borz és sírva fakadt. A margaréta hófehér álmába burkolózva aludt már. A borz meg csak sírt, sírt, könnyeiben fürödtek a csillagok. — Miért sírsz olyan nagyon? — kérdezte a legkisebb csillag. — Hogyne sírnék, amikor elpattant a hegedű húrja, s néma lett. — /Azért ne búsulj, figyelj csakl — mondta a csillag, azzal kitépett egy ezüst szálat a hajából és a hegedűre illesztette. A hegedű pentiült egyet örömében. — No látod, ennyi az egész — mondta a csillagocska, és eltűnt. A borz óvatosan magához ölelte a hegedűt és visszavitte a tücsöknek. — Nem is tudok én hegedülni — vallotta be szomorúan. — Hanem te olyan szépen tudsz muzsikálni, muzsikálj hát a margarétának! A margaréta kinyitotta álomtól lucskos szemét, amikor meghallotta a gyönyörű hegedűszót. S azontúl hallgatta minden éjszaka, amint húzta a tücsök, hol rá mosolyogva, hol a borzra, amíg az őszi szél szekerén el nem költözött a nyár. Akkor hazament hegedűjével a kis tücsök, hazament szomorúságával a borz és mindketten a margarétára gondoltak. FECSKE CSABA Beszélj beszélj beszélj Dundl-arcú szavakat Pásztor-szemű csillagok alatt Kacagj nagyokat Beszélj beszélj beszélj Gyémánt bárányos eget A béke csillaga legyél. Az éjszakák jeleit Beszélj beszélj beszélj Arany bóbitás madárkám x A béke dalait küldd világgá A madarak szárnyán Beszélj beszélj beszélj Minden emberi nyelven Beszélj beszélj beszélj A háborúk ellen. ILUH SÁNDOR Pető Sándor: Üitt&pb Csillag lángol, most jövök, holdas éjnek öltözők. Csillag poros e ruhám, futtám tüzes szél után. Kikefélem, kirázom, csillag lobog a fákon. VÍZSZINTES: 1. Az elsű tanács. 10. Vízinövény. 11. Rövid tréfás elbeszélés. 12. A fa ellensége. 13. Kettős mássalhangzó. 15. Durva fehér vászon. 17. Izomkötő. 18. Végtag. 20. Irány. 21. Egyformák. 23. Düledező épület. 24. Lapos. 25. A bratislaval autók jelzése. 26. Üreg. 29. Az Isten neve a mohamedán vallásban; 31. Férfinév. 32. Fázom közepe. 34. Piciny. 35. Szlovák föld. 36. Lámpaláz. 38. Lök. 39. Ékezettel dísz. 40. Idősebb hölgy. 42. Szomszédos betűk az ábécében. 43. Fogoly. 44. Ünnepi lakoma. 43. Személyes névmás. 47. Rosszindulatú daganat. 48. Szeszes ital. 49. Sértetlen. 50. Ördög. 52. Tanár betűi 53. Tejtermék. 55. Szarvasféleség. 58. Nótája. 60. Sem, se szlovákul. FÜGGŐLEGES: 1. Nem ugyanaz. 2. Földet túr. 3. E napon. 4. Vajdasági község. 5. Ázsiai sivatag. 6. Rómában van! 7. Nátrium vegyjele. 8. Tengely szlovákul. 9. L. Z. 1. 10. A második tanács, folytatva a függőleges 28. sorban. 14. Gott cseh táncdalénekes személyneve. 16. Kevert ablak. 19. Omladék. 20. Torbággyal összevont község. 22. Az első csehszlovák űrrepülő. 25. Háziállat. 27 Verskellék. 28. A függőleges 10. folytatása. 30. L. P. T. 32. Nem használ. 33. Folyó Etiópiában. 36. Budapest egyik kerülete. 37. Antal néme tül. 40. Harapás. 41. Főütőér. 46. Csacsibeszéd. 49. Az első emberpár névjele. 51. Tartalmatlan. 53. Foghús. 54. Rendben van angolul. 56. Időszámításunk előtt. 57. Azonos a vízszintes 42-vel. 58. Lángol. 59. Legelésben van! 60. Ady Endre. 61. Ismeretlen névjele. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10. és 28. számú sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek Lapunk 30. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nyáron se feledkezzünk meg a növényápolásról! — Könyvnyertesek: Bencsö László, Vimperk, Mészáros Júlie, Horný Bár (Felbár), Binó Mária, ViniCky (Szőlöske).
