Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-19 / 33. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 19. • ■ Üzemel a prágai metró újabb szakasza Ä múlt héten, pénteken átadták rendeltetésének a prágai metró második 1A jelzésű vonalát. A Dejvicét Vmohradyval összekötő vonal átadása alkalmából rendezett ünnepélyes gyűlésen Zdenék Zuska főpolgármester mondott beszédet és méltatta a metró építőinek nagy hősiességét, valamint a szovjet szakértők testvéri nagy segítségét e páratlan leleményességet és szaktudást kívánó létesítmény megvalósításában. A beszéd után magas kitüntetéseket nyújtottak át a metró építőinek, majd a gyűlésről szocialista vállalásokat tartalmazó üdvözlő levelet intéztek Gustáv Húsúkhoz, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárához és Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárához, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökéhez. A munkásmozgalom veteránja Csáky Ferenc elvtárs, a munkásmozgalom vojnicei (Bátorikeszi) veteránja aktív harcos. Nemrégen hosszan elbeszélgettem vele, s közben lepergett előttem tartalmas élete. ... Cementgyári fűtő fia volt. Nyolc éhes gyermeket kellett mindennap ellátni. Csáky Ferenc tízéves volt, amikor 1914-ben rezesbanda járta a falu utcáit, hogy lelkesedést vigyen az emberekbe. Miért kellett lelkesedniük? A háborúért, mely éppen akkor tört ki. Gyerekfejjel is tudta, hogy a háború rossz valami, ezért nem szoktak lelkesedni. Egy újságban azt olvasta, hogy nem több kenyérért, hanem imperialista érdekekért folyik a háború. Később az elesett apákról, testvérekről, fiúkról érkező hírek is növelték a lakosság elégedetlenségét. 1916-ban Csáky Ferenc édesapját is behívták. A frontról egyre rosszabb hírek érkeztek, ámde eljutott annak a híre is, mi történt 1917 őszén Oroszországban. A hazatérő hadifoglyok még többet és részletesebben beszéltek. Az éhező, nélkülöző tömegek idehaza egyre abban reménykedtek, hogy a forradalom majd nálunk is érezteti hatását. Az apa túlélte a háborút, hazajött, de munkát nem kapott. Keserves idő várt a családra. A társadalmi Igazságtalanság, az ínséges körülmények kihatottak Csáky Ferenc további életútjára, politikai fejlődésére. 1920-ban belépett a szociáldemokrata pártba, de forradalmisága miatt itt is csakhamar összetűzött a vezetőséggel. Egy évvel később, 1921-ben Bátorkesziri is megalakult a CSKP 15 tagú helyi szervezete. Az alakuló gyűlést a kocsma udvarán tartották, később azonban ott sem jöhettek össze, mert megfigyelés alatt álltak. Ezért minden alkalommal helyet változtattak. A leggyakrabban Csákyéknál, a pajtában tartották a gyűlést. Az alakuló gyűlésen egyébként a fiatal Csáky Károlyt bízíák meg, hogy olvassa fel Leninnek a Kommunista Internacionále II. kongresszusán elhangzott beszédét. A további években Major István és Steiner Gábor elvtárs többször járt a községben, irányította, szervezte a helyi pártszervezet munkáját. Ismertették velük a lenini tanítást, segítettek a fiatal kommunisták felkészítésében, hogy teljesíteni tudják a kijelölt párt- és társadalmi feladatokat, hirdessék az eszmét. Feledhetetlen esemény volt 1921 júliusában egy nagygyűlés. A párt szervezte a járási székhelyen, ahová gyalogszerrel, de lelkesen vonultak fel a tömegek. A nagygyűlésen sokan kaptak munkára jogosító szakszervezeti igazolványt. Ebben az időben embertelen körülmények között, éhbérért kellett dolgozni. Volt a községben egy kisebb húsüzem, amelyben 50 korona lefizetése fejében munkát kaphattak az emberek. Az üzem azonban 1923-ban tönkrements megint nyomorúságos élet kezdődött. Csáky elvtárs 1931-ben többedmagával kiharcolta, hogy a munkanélküliek kapjanak segélyt. Kétkoronás tagsági bélyeget fizettek, s egy teljes éven át kapták a 12 órás napibért. A Horthy-megszállás idején Csáky elvtársat elhurcolták, és három hónapra börtönbe zárták. 1944-ig állandó felügyelet alatt tartották. 1944-ben Komáromban újra bebörtönözték. Csak a háború után tért haza. Megalakította a helyi pártszervezetet. Érezte, hogy a harc nem volt hiábavaló. A munkásosztály februári győzelme után kivette részét a falu fejlesztéséből, a szövetkezet gyarapításából. A mának és a jövőnek élt és dolgozott Csáky Ferenc elvtárs, a 74 éves kommunista, aki rokkant egészséggel, szerényen élve gyönyörködik szocialista hazánk nagy építő sikereiben. Miriák Ferenc Több mint erdésztalálkozó Az SZSZK Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériuma a zvolení Erdőgazdálkodási Kutatóintézettel karöltve szeptember 5-én és 6-án Zvoienban jubileumi kétnapos tudományos értekezletet rendez. -Az immár 9. ilyen értekezlet jelszava: Kutatás, fejlesztés, termelés, felhasználás és hatékony erdőgazdálkodás. Az értekezletet az első ilyen szlovákiai kutatóintézet fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezik meg. Az intézet példátlan fejlődést ért. Gazdag program vár megvitatásra az értekezlet kétnapos tanácskozásán. Miről is van szó? A fejlesztés kérdéseinek megítéléséről a szocialista társadalom bázisán. Ez azt jelenti, hogy az emberek a maguk ügyességével, a technika, az ipar fejlődése folytán urai legyenek a természetnek, ami ugyanakkor kizárja azt, hogy az emberi képességek szűk keretek között maradjanak, vagy netán visszafejlődjenek. A konferencián az első napon 13 beszámoló hangzik el. A várban Az erdő és a fa az ember életében elnevezésű ünnepélyes kiállítás nyílik meg. Másnap két szekcióban folytatódik az értekezlet tanácskozása: a biológiai tagozat keretében húsz, a műszaki-közgazdasági tagozat keretében pedig 18 beszámoló hangzik el. Kiváló tudósok és szakemberek adnak elő. A KGST-államokból is vállalati igazgatók vesznek részt a konferencián. Meg keli kísérelni a választ a jövő nagy dilemmájának megoldására: környezetvédelem, erdővédelem, erdészeti genetika, mindennek gazdaságossá tétele. Az intézet ezzel a nagyszerű elméleti és gyakorlati munkássággal korszerű erdészeti rendszer létrehozását tűzte ki célul. Ez a szerkezet azonban csak abban az esetben válhat dinamikussá, határozott tartalmi állásfoglalás kifejezőjévé, ha az azonos szituációk nemcsak ismétlődnek, hanem tartalmi jelentésük mélysége szerint differenciálódnak is benne. Reméljük, az értekezlet méltán öregbíteni fogja az intézet 80 éves múltját. JÄN M. HABROVSKÝ Jó eredmények A Košice-vidék hagyományosan élhelyen ált a választási programok teljesítésében. Ezt döntően előmozdítja a város- és faluszépitési akció, hisz ami nem ikerül be az állami beruházási tervbe, önerejükből is megvalósíthatják a dolgozók, ha van rá keret. A keret pedig úgy alakul, 'hogy a lemaradók esetében valamit lefaragnak belőle s azoknak adják, akik ezt gyorsan és célszerűen fel tudják használni. Járásunkban 80 épijlő létesítményből tavaly már 46-ot befejeztek és átadtak rendeltetésének annak eredményeként is, hogy a felnőtt lakosság több mint 363 ezer, az ifjúság pedig 68 ezer órát dolgozott le társadalmi munkában. A választási program teljesítésében szép példát mutatnak Turnianske Podhradie (Tornaváralja) községben. Tizenkét és fél millió korona értékű művelődési otthont építettek. Tar Tibor, a hnb elnöke minden idejét, a hétvégét egyaránt az építkezés Irányítására fordította. Medzevben kilencmillió korona értékű bevásárlási központ épült az új választási program keretében. Ugyancsak ennek keretében létesült Caiíán egy 12 és fél millió korona értékű szolgáltatási ház és bevásárlási központ. Már szolgálja is a lakosságot. Különösképpen büszkélkedhet Trstené prí Hornáde község — a kilencévfolyamos általános iskola hat tanteremmel, könyvtárral, konyhával és étkezdével, valamint szociális berendezéssel bővült. Skároson a járás első felszabadult községében egy évvel a határidő előtt adták át az új kéttantermes óvodát. Az átadott óvodák és üzlethelyiségek mellett olyan létesítmények is elkészültek, mint a Nižná Kamenica-i támaszfal, a skároši híd stb. Nem kevésbé fontos része volt a falufejlesztési programoknak a vízvezetékhálózat kiépítése. Haniskán például községi méretben bevezették a vízvezetékrendszert s így a lakosság egészséges Ivóvízhez jutott. Sady nad Torysou község pedig most azzal büszkélkedhet, hogy a régi füstös takaréktűzhelyeket gáztűzhelyek váltották fel, mert a községbe bevezették a gázt. Polgártársaink az óvodák és üzlethelyiségek mellett a faluszépítést is létszükségletnek tartják, ehhez is hozzájárulnak társadalmi munkával, melyben minden évben kitesznek magukért. Az élet- és munkakörnyezet szépítéséért húszmillió, a fiatalok pedig még külön 314 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A legszebb Bídovce (Magyarböd) község arculata: csinos házak, vaskerítések, betonjárdák, mindenütt sok rózsa és egyéb virág. A helyi nemzeti bizottságok ügyelnek arra, hogy a jövőben is társadalmi és egyéni szempontból a legszükségesebb létesítmények épüljenek. IVÄN SÄNDOR lf annak képek, amelyeket írás* ban méltatni és érzékeltetni csak megközelítőleg lehet. Hazánk földrajzi térképe is ezek közé tartozik. A rárajzolt csöppnyi jeleket, a különféle tónusú színeket hiányosan adhatja vissza a szó. A térkép önmagában is ébreszthet gondolatokat és érzelmeket a szemlélőben, de igazán csak a valóságban gyönyörködhetünk, akkor, ha széltében-hosszában barangolunk az országban. A szüntelen természeti változást természetes színgazdagságot a térképen lehetetlen volna nyomon követni, méginkább „naprakészen“ feltüntetni. A több mint három évtized alatt a Szovjetunió segítségével történt felszabadulásunk, valamint dolgozó népünknek a burzsoázia és a reakciós erők ellen 1948 februárjában kivívott történelmi jelentőségű győzelme óta ugyanis többet s gyorsabban változott országunk képe, mint korábban évszázadok alatt. Az egykori kisparcellák helyét ma gondosan és korszerűen művelt nagy táblák, új falusi házak, villák, szövetkezeti gazdaságok — tehenészetek, sertés-hizlaldák, kertészetek stb. —, új telepítésű fiatal erdők s utak foglalják el. Mezőgazdaságunk szocialista útra tért, és nagyüzemi gazdálkodással, állattenyésztéssé) ér el évről évre egyre kimagaslóbb eredményeket. Amíg egykor a látóhatárt a küszködő, verítékező, sovány tehénkéivel, lovaival szántogató földműves „színesítette“, most modern mezőgazdasági gépek .műtrágyaszóré repülők és permetező helikopterek népesítik be a tájat. Bármerre is megy az utazó széles e hazában, álméikodva veszi észre, tapasztalhatja, hogy manapság mindenütt minden átalakult, felmérhetetlen változáson megy keresztül annak a nagy energiának és szorgalomnak a nyomán, amellyel népünk a dolgos hétköznapokon szüntelenül rajzolja, formálja környezete rokonszenves arcának új, szocialista vonásait. Valahol olvastam egy neves építész megállapítását, amely szerint kevés dolog adja meg olyan nyilvánosan, maradandóan és leghamarabb szembetűnően egy nép, egy ország, egy korszak rangját, mint épületei, falvai, városai, városképei. Nos, ha ez így van, akkor nekünk is van bőven mivel óvoda, bölcsőde, iskolai tanterem és kollégium, amely befogadja a gondtalan játékra, a tudományra szomjazó fiatalok derűs hadát. Szüntelenül változik mindenfelé a táj, újabb és újabb jelek tucatja kerül hazánk földrajzi (érképére, aminél csupán az örvendeteseim, hogy közben az emberek maguk is új szemlélettel gazdagodnak, új gondolkodókkal nevelődnek. Hogy ez mennyire így van, hadd bizonyítsam rögtön egy Jelek a térképen büszkélkednünk. A CSKP iránymutatásával kidolgozott és vezetésével megvalósításra kerülő átgondolt gazdaságpolitikánk, illetve szocialista törekvésünk legfőbb célja, hogy a mi korunk, szocialista társadalmunk minden eddiginél rangosabb alkotásokat hagyhasson az eljövendő évtizedekre, évszázadokra. Nincs már olyan helységünk, városunk, falunk, ahol ne volnának a kulturált élethez szükséges, a modern településekre jellemző épületek, villák, toronyházak, tágas terek, parkok, korszerű üzletek, éttermek, büfék, egészségügyi, valamint kulturális intézmények. A mai falu is már csupán megnevezésében, a térképen való jelölésében hasonlít a régebbi, mondjuk harminc évvel ezelőtti falura. A falu is, a benne élő emberek élete is teljesen megváltozott. A családok többségében már nem az a gond, hogy miből élnek meg, lesz-e munka holnap és kerül-e pénz a szülőknek a gyerekek iskoláztatására, hanem az, hogy lesz-e elég példával. A minap kint jártam Losonc (Lučenec) legdinamikusabban fejlődő városnegyedében, a Pionír-berek II. elnevezésű, 1636 lakásos lakótelepen, ott ahol még fél évtizede kukoricát termelt, gabonát aratott a helyi szövetkezet. Elnéztem, amint a toronydaru könnyedén felkapta a szobafalú paneleket és vitte, emelte egyre feljebb, a tizenkettedik emeletig. A már lakott nyolcemeletes tömbépületek karéjában egy, átmenetileg ott felejteti, aprócska ház mellett, pipázgatva ugyanezt tette egy 74 éves bácsika is, aki mint mondta, a szövetkezet nyugdíjasa. Mindig arról álmodott — jegyezte meg —, hogy eljön majd az idő, amikor tágas, központi fütéses lakásba költözhet. Neki ezt az álmát már betonba is öntötték az építkezésen most is szorgoskodó munkások. — Tudja — szólt az öreg büszkén —, nálunk már úgy van, hogy még a havonta visszatérő vendég is talál valami újat: egy toronyházat, egy frissen revonált utcarészt, társadalmi összefogással létesített játszóteret, kis parkot, új portát és így tovább. Életünk természetes rendje, hogy hazánk közismert és jellegzetes földrajzi képét, a tájegységenként jellegzetes épületek mellett a változatos új alkotások is állandóan színesítik. Magától értetődően jéleső érzéssel veszszük tudomásul és szemléljük eredményeinket, a szaporodó jeleket térképünkön, mert tudatában vagyunk annak, amit GUSTAV HUSÄK elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke is hangsúlyoz a Pravda kiadónál most megjelent beszédei és cikkei negyedik kötetének 81. oldalán, hogy „Az elért sok siker a CSKP KB elvszerű marxista-leninista politikájának, pártfunkcionáriusaink sok százezres hadserege nagy és odaadó -politikai szervező munkájának az eredménye. Annak a gyümölcse, hogy társadalmunk és pártunk munkájában egyre következetesebben és sokoldalúbban érvényesítjük a lenini normákat, s az irányításban, valamint a tervezésben egyre hatékonyabban alkalmazzuk a szocialista elveket. Ezek a sikerek elsősorban a dolgozó népünk hatalmas és odaadó munkájának a gyümölcsei, amelynek révén eredményesen teljesítettük legfontosabb feladatainkat és leküzdöttük ... a rendkívüli nehézségeket is... Egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy sikereinkben meghatározó szerepe van a Szovjetunió és a többi szocialista ország eredményes békekezdeményezáseinek, amelyek lehetővé tették számunkra is, hogy építőmunkává összpontosítsuk erűinket. Ezek a tényezők állandó jellegűek, tehát jogos meggyőződéssel mondhatjuk, hogy társadalmunk további sikeres fejlődéséhez megvannak a szükséges feltételek.. KANIZSA ISTVÁN Teljesítik feladataikat A csehszlovákiai tájékoztatási eszközök vezető dolgozóinak egy csoportjával nemrég háromnapos tanulmányi látogatást tettem a közép-szlovákiai kerületben. Itt elsősorban azt tanulmányoztuk, milyen fejlődésen ment át a kerület, pontosabban a meglátogatott néhány járás ipara és mezőgazdasága s milyen eredmények születtek a választási programban megfogalmazott tervfeladatok teljesítésében. Žiltnán, az SZLKP járási bizottságán Mesiarik elvtárs, az ideológiai osztály dolgozója tájékoztatott bennünket. Hangsúlyozta, hogy járásuk a közép-szlovákiai kerület legnagyobb közigazgatási egységeinek sorába tartozik, ipari-mezőgazdasági jellegű, hatvanhét községe, illetve városa és körülbelül 17Q ezer lakosa vani A járás területén túlsúlyban van a vegyipar, a gépipar, a faipar és az építőipar. Napjainkban és az elkövetkező években is a faipar korszerűsítését, illetve a gépipar bővítését tartják a legfontosabb feladatok egyikének. Természetesen nem feledkeznek meg a dolgozókról való gondoskodásról, az élet- és munkakörnyezet állandó javításáról, illetve a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztéséről sem. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a lakásépítésnek. A járás területén évente több mint másfélezer lakásba költözhetnek be a boldog lakók. Mesiarik elvtárs örömmel újságolta, hogy a járásban ma nyilvántartott lakásoknak mintegy kétharmada már a felszabadulás után épült. Következetesn szorgalmazzák a járulékos létesítmények építését is. A már üzemelő óvodák száma százhat. Ez persze még korántsem elég ahhoz, hogy maradéktalanul kielégítsék a szülők igényeit, de már így is jelentős lépést tettek előre, hiszen a meglevő óvodák, bölcsődék és napközi otthonok jóvoltából jelentősen enyhültek a járásban a munkaerőgondok, s a jövő nemzedékének zömét alaposan felkér szíthetik az iskolai tanulmányok megkezdésére, örvendetes jelenség, hogy ma már az ipari és a mezőgazdasági üzemek többségében felismerték az említett létesítmények létének előnyeit s maguk Is szorgalmazzák ezen a téren az előbbrelépést. A járás területén most újabb tizennégy üzemi óvoda épül. Á žilinai járásban ötvenhat művelődési otthon és több népkönyvtár szolgálja a kultúrát szomjúhozók érdekeit. A népkönyvtárakban több mint 412 ezer kötet könyvből válogathatnak az olvasni, művelődni vágyók, akik egyébként évente közel 900 ezer könyvet kölcsönöznek. Ez pedig kerületi viszonylatban kiemelkedő eredménynek számít! Mesiarik elvtárs a mezőgazda-* ság fejlesztésével kapcsolatos sikerekről és célkitűzésekről szólva elmondotta, hogy e téren is a lehető legjobb eredmények elérésére törekednek, járásukban tizenhárom földművesszövetkezetet és egy állami gazdaságot tartanak nyilván, és a mezőgazdasági üzemekben csaknem 4200 ember tevékenykedik. A gazdaságok igyekeznek maximálisan kihasználni a burgonyatermelő körzet nyújtotta, nem éppen eszményi feltételeket, hogy mielőbb valóra váltsák a termelés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A helyi adottságoknak megfelelően, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordítják a fő figyelmet, de az egyéb ágazatokban is az előbbrelépést szorgalmazzák. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is jő eredményeket értek el. A gabona átlaghozama 2,87 tonna, a burgonyáé pedig 12,3 tonna volt. Búzából hektáronkénti átlagban 3,33 tonnát csépeltek. A darabonkénti fejésl átlag tavaly meghaladta a 2400 litert. Az idén minden reményük megvan rá, hogy az említettnél jobb eredményekkel zárjak az évet s egy lépéssel közelebb kerüljenek a célhoz, a ){V pártkongresszus határozatából eredő feladatok teljesítéséhez.-bor
