Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 20. 12. Hatékonyan asaoosan Napjainkban a mezőgazdasági termelésre lényegesen igényesebb és felelősségteljesebb feladatuk hárulnak, mint a múltban. Ma a hatékony és belterjes gazdálkodás korparanccsá vált. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a terv teljesítésén kívül a minőség javítására, a gazdaságosság növelésre is törekedni kall. Népgazdaságunk ugyanis tetemes költségeket jelentő anyagi eszközöket fektet be a mezőgazdaságba és egeknek a termelési eredményekben vissza kell térülniük. Ehhez pedig csak egyetlen út vezet, amelynek alapja a nagy hektárhuzamnk és hasznosság elérése, a belterjes termelési módszerek érvényesítése, valamint a hatékony és ésszerű gazdálkodás. A felsorolt tényezők a sertéstenyésztésre is vonatkoznak. Rár ebben az ágazatban az utóbbi években jelentős előrehaladás történt és a gazdaságok többségében az eladási tervet teljesítették, mégis sok esetben az eredményeket extenziv termelési módszerekkel, s ennek következtében jelentős költségek mellett érik el. S ez nemcsak a meglevő körülményekből, a hagyományos tartási módszerekből adódik. Gyakran a hasonló feltételek mellett gazdálkodó üzemek között is lényeges különbségek tapasztalhatók, amelyek arra utalnak, hogy az adott lehetőségeket nem mindenütt egyformán használják ki. Vegyük csak például a Nové Zámky-! (érsekújvári) járást. Tavaly a sertéstenyésztésben az eredmények aránylag kedvezőek voltak. A termelési és eladási tervet túlszárnyalták, járási átlagban elérték például a 0,575 kg-os súlygyarapodást. Egy kocától 18,2 malacot választottak el. Egy kiló súlygyarapodásra pedig 3,92 kg abrakot fogyasztottak és az egységnyi termékre fordított költségek 10,82 koronát tettek ki. Ha viszont az eredményeket gazdaságonként értékeljük, akkor a legfontosabb termelési mulatókban lényeges különbségek találhatók. A járásban például az átlagos napi súlygyarapodásban az eredmények 0,596 és 0,795 kg között mozogtak. Ennél még elgondnlkoztatóbb az a tény, hogy míg egy kiló sertéshús kitermelésére fordított költségeknek legalacsonyabb értéke 8,80, addig legmagasabb értéke 15,15 korona volt. Már ez a két mutató is eléggé világosan utal arra. milyen nagy eltérések vannak gazdaságok között a sertéshizlalásban, jogosan felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egyes gazdaságok úgyszólván minden mutatóban jóval túlszárnyalták a járási átlagot, s egyesek pedig lemaradtak, holott sok esetben a termelési feltételek hasonlóak. Az emberi tényezőn múlik A koltai szövetkezetben ötezren felüli sertésállományukat régi, elavult istállókban hagyományos módon tartják. A sertéshizlaldában az egyetlen gépesítési eszköz a KPS típusú félautomatikus takarmánykiosztó kocsi. A kocaistállóban pedig úgyszólván mindent kézi erővel végeznek. S az eredmények kiválóak. Tavaly a tervezett 0,53 kg súlygyarapodási átlag helyett 0,585 kg-ot értek el. így a termelési tervet 25 tonnával túlszárnyalták és a közellátásba 852 mázsával több sertéshúst adtak el. Emellett igen kedvezően alakult az abraktakarmányfogyasztás is. Egy kilő sertéshús kitermelésre csupán 3,51 kg abrakol fogyasztottak. A nagy hasznosság, valamint a takarékos és ésszerű etetés eredményeként a járásban úgyszólván a legolcsóbban állították elő az egységnyi terméket. Ugyanis az egy kiló sertéshús kitermelésére csak 8.87 koronát fordítottak. A malacéihullás is aránylag kevés volt és nem haladta túl a két százalékot, pedig évente hozzávetőlegesen hétezer malacot választanak el. — Az embereket vezetni s munkájukat megfelelően irányftani kell — mondotta Pekárik Ladislav mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője válaszként arra a kérdésre, hogyan érték el a kiváló eredményeket. Véleménye szerint a legalapvetőbb tényezők egyike a tüzetes ellenőrzés. — A hibák és fogyatékosságok észlelésekor azonnal intézkedni keil, mert amikor már felhalmozódnak, akkor az elhárításuk lényegesen nehezebb, és több fáradságot követel — jegyezte meg a főállattenyésztő elvtárs. A szövetkezetben nagy súlyt fektetnek az ésszerű és tákarékos etetésre. Elsősorban ügyelnek az abraktakarmányok megfelelő és veszteségmentes tárolására, valamint arra, hogy etetés közben a takarmány ne veszszen kárba. Az abraktakarmány napi adagjának csökkentése érdekében az egész év folyamán vágóhídi és tejipari hulladékát is hasznosítanak. Ezáltal jelentős mennyiségű abrakot takarítottak meg. A kedvező eredményekhez az anyagi és erkölcsi ösztönzők is hozzájárultak. A gondozók a súlygyarapodás és az abraktakarmányfogyasztás alapján anyagilag érdekeltek. Ezenkívül már a szövetkezel társulása óta a két részleg sertésgondozói között szocialista verseny bontakozott ki. Az eredményeket negyedévenként értékelik. A két részleg dolgozói között így egészséges vetélkedés folyik az elsőbbségért. Ebben persze mindkét csoport megállta a helyét és a részlegeken úgyszólván egyformán jó eredményeket értek el. A szövetkezet dolgozóinak nem egy nehézséget kell leküzdeniük. Nem rendelkeznek zárt állumányforgóval. A hibridizációs program keretében évente százötven tenyészkocát vásárolnak és ezeket tovább durnek vagy hempshire kanokkal keresztezik. A főállattenyésztő szerint a legnagyobb problémát elsősorban a tenyészkneák gyenge szaporodó képessége okozza, amelynek következtében a múlt év átlagában egy kocától csak 17,7 malacot választottak el. Ezenkívül a sertésállományukban elterjedt a dizentéria, amelyet feltevésük szerint a megfertőzött tenyészkanok terjesztettek el. A betegség leküzdésére, az elhullás megakadályozására úgyszólván negyedmillió koronát fordítottak. A nehézségek ellenére is az idei feladatokat eredményesen teljesítik. Az első negyedévben az eladási tervet három százalékkal túlszárnyalták, bár a múlt évhez viszonyítva az eladási tervük tizenöt százalékkal növekedett. Emellett a többi termelési mutatók is — a múlt évhez hasonlóan — kedvezően alakultak. Minden előfeltételük megvan, hogy az év végét eredményesen zárják. nére, hagy az állatállományuk létszámának növelése fontos követelmény, mégis feltehető a kérdés, vajon célszerű és gazdaságos-e akkor, ha ehhez nincsenek megteremtve a megfelelő feltételek. Bár a tervfeladatokat teljesítették, a hatékonyság és gazdaságosság követelményének mégsem tettek eleget. Az extenziv termelési módszer, vagyis az alacsony súlygyarapodás, a sok abraktakarmány fogyasztása az egy egységnyi termékre fordított költségeket jelentős mértékben növelte. Végre tudatosítaniuk kell. hogy eredményesen gazdálkodni csak belterjes módszerekkel lehet. Ezt bizonyítja a keltái szövetkezet példája is, ahol kevesebb sertésállománynyal jóval túllépték a termelési és eladási tervet és kisebb költséggel, mint a fűriek. Paksi Pávainak, a füri szövetkezet főállattenyésztőjének szavai szerint a helyzet majd akkor javul, ha az ezeg férőhelyes sertéshizlaldában, amelynek építését az idén kezdik meg, termelni lehet. Ezt később fokozatosan ötezer férőhelyes zárt rendszerű hizlaldává bővítik. De vajon addig továbbra is extenziv feltételek mellett folytajták a sertéshizlalást? Igaz, ebben az évben csökkenteni akarják az abraktakarmány-fogyasztást s az előirányzott norma keretében akarnak maradni. Itt azonban nagyon is célszerű lenne, hogy a szocialista versenyben, valamint a prémium rendszerben kritériumként a súlygyarapodás mellett az abraktakarmány fogyasztásának csökkentése Is szerepelne. KLAMARCSIK MARIA, mérnök A műszaki fejlesztés szerves része Napjaink tudományos alapokra támaszkodó mezőgazdasági termelésének szüntelen növelése s ennek kapcsán a fogyasztói piac egyre jobb kielégítése társadalmunk fontos célkitűzése. Ebben a folyamatban a tudomány ás a termelési gyakorlat dolgozóinak szoros együttműködése fontos követelmény. A termelés műszaki fejlesztése azonban nemcsak a tudósok, hanem a gyakorlat szakembereinek, vagyis a népi feltalálók és újítók feladata is. Tény, hogy a mezőgazdaságban az újító-mozgalom még meglehetősen gyerekcipőben jár, de már Itt 1s akadnak élen járók, akik a műszaki fejlesztésben figyelmet érdemló sikereket érnek el. Alfonz Marko, a MÉM műszaki fejlesztési igazgatója a közelmúltban a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a szolgáltató vállalatok legjobb újítóinak a tanácskozásán joveal jegyezte meg, hogy napjainkban az újításukat is a műszaki fejlesztés szerves tartozékának kell tekintenünk. A gyakorlat ugyanis bizonyította, hogy egyegy ésszerű újítással lényegesen javult a munka termelékenysége s csökkent az egységnyi termékre jutó anyagi és munkaköltség. A tanácskozáson • mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca harminc kiváló újítójának nevét Írták be a központi nyilvántartóba. Közülük S punták György többszörös újítót, a Veľké Kapuíany-i (nagykaposi) Béka Az extenziv gazdálkodás költséges Teljesítik a tervfeladatot Mostanában sok szó esik a tejtermelés és -értékesítés színvonaláról, de főleg a minőségről. Amikor a napokban összetalálkoztam Zsoldos elvtárssal, a dalovói (nagymegyeri) szövetkezet elnökével, azt újságolta, hogy jelentős sikereket értek el a tejtermelésben. Az elmúlt évben ugyanis a törzsállományban levő hatszáznyolcvan tehéntől átlagban több mint 3700 liter tejet fejtek. Ez valóban figyelemre méltó eredmény. A Dunajská Streda-í (dunaszerdahelyi) járásban azonban ennél sokkal jobb tejtermelők is vannakl Milyen volt az értékesített tej minősége? Zsoldos elvtárs megjegyezte, hogy a szövetkezetnek kétszáznegyvenezer korona kára származott a tej elégtelen minőségéből. Ez azért következhetett be, mert a szövetkezetnek nem volt megfelelő hűtőberendezése. Így az év első negyedében megfelelő hűtőberendezéseket szereltek fel, s most mér arra törekednek, hogy az eladott tej többségét első minőségi osztályban szállítsák a tejüzembe. Az izsapi farmon száznyolcvan törzskönyvezett tehenet tartanak, ahol a tejátlag kiegyenlítettebb, jobb mint a másik farmon. Április 24-én például az izsapi farmról 1599 liter tejet szállítottak el, vagyis tehenenként megközelítőleg kilenc litert, s hasonló volt a helyzet a következő napokon is. örvendetes, hogy a szövetkezet a tej értékesítés időtervét ritmikusan teljesíti, sőt azt enyhén túl Is szárnyalja. Tömegtakarmányokból, szénából a szövetkezetiek megfelelő készlete van, így biztosított az állatok rugalmas ellátása, s a tervben meghatározott értékesítési feladat teljesítése. f —hai— szövetkezet dolgozóját a szarvasmarha-istállók padlásának ésszerű átalakításáért s a baromfihizlaJésban való hasznosításáért „'Érdemes újító aranyéremmel és oklevéllel jutalmazták. Sponlák elvtárs beszélgetésünk során elmondta, hogy újítói kedvét földművelő édesapjától örökölte, aki mindig arra törekedett, hogy a régebbi berendezéseket módosítsa s ebben önmagával, de fiával szemben is szigorú volt, megkövetelte a pontosságot és a rendet. Így lett édesapjának méltó követője és az eltelt huszonöt évben több értékes újítás megvalósítója. A kaposi szövetkezetben 1975-től az építkezési beruházások vezetőjének tisztségét tölti be, s azóta is számos újítását valósították meg. Ezekért kitüntetést és jutalmat is kapott. Régebben készített egy fűtő aggregátumot, amelyet a prešovi kiállításon is bemutattak. A deszka lerakását gyorsító görgős berendezése Kelet- Szlovákia számos deszkaraktárában még ma is jó szolgálatot tesz. Ugyanakkor készített egy gépkocsi mosóhidat, majd egy olyan kerítésfonó gépet, amellyel egyszerre négy tekercs drótot fonhatnak össze. A szövetkezetben mintegy tizenhárom nagyon hasznos újítását valósították meg. Jelenleg vetőmagcsávázó berendezése van próba alatt s azt be is nyújtotta jóváhagyásra. Legjelentőseb újításainak egyike, amiért az „Érdemes újító“ aranyérmet és oklevelet kapta, a szarvasmarha istállók padlásának baromfihizlalásra való átalakítása volt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új beruházások során egy hízóbaromfi elhelyezésének költsége 150—200 korona. Ö ezt a költséget újításával 25 koronára csökkentette! A fedélrészt 2,40 méter magasságig a szarufák vastagságában bévülröl hullámos fémlemezzel borította, s az üresen maradt hézagot hőszigetelő perlittal megtöltötte. Télen a baromfi részére a megkívánt hőfokot ТА 200-as, fűtőolajjal üzemelő berendezés szolgáltatja, nyáron pedig a térséget ventillátorokkal szellőztetik. Az eleséget kaparőláncos, az ivóvizet pedig csörgedeztelő berendezés szolgáltatja az állatoknak. A szövetkezetben javaslata alapján hat istálló padlását építették át baromfihizlalásra. Egy-egy padláson tíz- , tizenkétezer baromfit helyezhetnek el. Az egyszerűnek tűnő újítással Sponták elvtárs — egy padlás átalakítása torán 1 millió 783 ezer 699 koronát takarított meg a szövetkezetnek s ezzel a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca legkiválóbb újítója lett. Milyen újítással foglalkozik napjainkban? Olyan új elrendezésű vetőgép szerkezetén dolgozik, amelynek óránkénti teljesítménye a jelenlegi tíz-tizenöt hektár helyett tizenöt-húsz hektárra fokozható. HOKSZA ISTVÁN Néhány kilométerrel tovább, a rúbani (füri) Vörös Csillag szövetkezeiben —a keltáihoz viszonyítva — hasonló feltételek mellett folyik a sertéstenyésztés. Ellenben az eredmények több mutatóban is lényegesen eltérnek. Bár előnyösebb helyzetben vannak, mivel zárt állományforgúval rendelkeznek és törzs-kocaállományt tartanak. A legjobb eredményeket a törzstenyészetben érték el. Múlt év átlagában egy kocától huszonkét malacot választottak el s ezzel az eredménynyel az érsekújvári járásban a második helyre kerültek. Így tavaly kétszázhatvan darab tenyészsüldőt és sok malacot is eladtak. A kiváló szaporulatnak köszönve a sertéshizlalásban a termelést tervet 324 és az eladási tervet 341 mázsával túlszárnyalták. Ellenben a járásban úgyszólván a legalacsonyabb, csupán 0,495 kg napi súlygyarapodási átlagút értek el. Ezzel az eredményei nemigen dicsekedhetnek. Ezen túlmenően egy kilő súlygyarapodásra 4,30 kg abrakot fogyasztottak, ami jóval a járási átlagon felül van. A malacelhullás 3,5 százalék körül alakult. De ennél még nagyabb volt az elhullás az előhizlaldában és a hizlaldában. A kedvezőtlen eredmények egyrészt objektív, de véleményem szerint szubjektív okokra is visszavezethetők. Az elavult régi istállók túlzsúfoltak. A sertéseket több esetben prpvizorikus istállóban tartják, ahol az állatokat kint etetik. Az istállók kapacitásához mérten a tervezett 5448 sertésállományuk jóformán ezer darabbal több. Vitathatatlan, hogy az ilyen körülmények között nehéz jó eredményeket elérni. A másik oldalon viszont annak elle-TPavaly ez idő tájban feljegyez“ tem egész sor olyan fogadkozást Sóiban (vranovi járás), amelyről azt hittem: részben megalapozatlan, túlzás. Bizonyos ágazatokban kerületi elsőségre pályáztak. Demöák Andre) mérnök szerint nem is csak kerületire, Orlovský Michal főállattenyésztő pedig így nyilatkozott: „...leszünk mi hamarosan ... országos viszonylatban Is elsők!“ S felhívta figyelmemet, már csak emiatt is jól jegyezzem meg falujuk nevét. Emlékezetembe véstem és a füzetembe is bejegyeztem amit akkor elmondtak. Ezért Is megyek most, 1978 áprilisában vissza, tavalyi Jegyzeteimmel felvértezve megérdeklődni, mi lett a sorsuk merész vállalásaiknak. Szerencsém van, až akkor nyilatkozó személyek éppen mind együtt vannak, parkosítják a szövetkezeti központ előterét, nagy igyekezettel ültetnek rózsabokrokat meg díszcserjéket. Javasolják, amíg ők végeznek, nézzek szét az istállókban, azután majd nyugodtan beszélgethetünk. Egyetértek, közben morfondírozok: ravasz emberek ezek a soliaki Miért is küldtek kísérő nélkül éppen az Istállókhoz? Alighanem azért, mert elkottyantottam nekik, honnan jövök. Feltételezik, hogy érdeklődtem felőlük a kerületi mezőgazdasági Igazgatóságon, s megtudtam, hogy a keletszlovákiai kerületben náluk a legjobb a tejhozam. „Lefegyverezésem“ lenne tán a céljuk? Tény, hogy amit az istállókban, az istállók körül látni, arról csakis jót és szépet lehet mondani. Ez különben rögtön megállapítható az istállóba lépésnél; szaga nem súlyos, áporodott, amitől a látogató rendszerint igyekszik szabad leve-A magyarázat göre jutni, hanem a tiszta, gondozott istállók jellegét nyújtja. Inkább a szénaillat, mint a trágyabüz. A délutáni etetés ideje még nem jött el, az alom mégis tiszta. Néhány tehén áll, ki van mindnek fésülve a farka bojtja, de még le is stuccolva ollóval. Látni, hogy nem valamilyen alkalomra hozták így rendbe az istállókat, hanem ez itt megszokott rend. A 15189 fülszámú tehenet figyelem. — Tetszik magának? — kérdezi Tirpáková Margita. Fejbólintással adom tudtára, hogy szép és valóban megnyerte a tetszésemet. — Tavaly az első laktáclőban 3800 liter tejet adott — magyarázta. — jelenleg 21 liter a napi íejósátlaga, ez lesz a jövő rekordere! — Hogyan tejelnek a többi tehenek? — érdeklődöm a beszédes fejőnőtől. — Nem akarok dicsekedni, de tavaly a gondjaimra bízott tehenektől 4500 literes tejátlagot értem el, ezzel az eredménnyel a szocialista versenyben első lettem. Az idén sem akarok lemaradni, sőt, elért eredményemet tovább akarom fokozni. Közben véget ér a délelőtti műszak. Még néhány szót váltok Tirpáková Margitával, Mitačová Terezával, Hladová Máriával és Gogová Ludmilával, majd visszatérek a tavalyi nyilatkozókhoz. Arra vagyok kíváncsi, vajon mivel magyarázható, hogy a szövetkezet tehenészetében az utóbbi időben lényeges változás történt, hogyan sikerüli a tejtermelés szakaszán a kerületi első helyezést megszerezniük? — Nekem az lenne a javaslatom, foglaljuk pontokba a választ, hogy világosabb legyen — mondja Orloőský Michal, a szövetkezet főállattenyésztője. — Melyikünk kezdje? — Az elnök elvtársi — indítványozza Kopčák Jozef, a tehenészet vezetője, — )6, kezdhetem én, maguk majd kiegészítik — egyezik bele Derncák elnök. — Hát akkor először is a tehenészetben bevezettük a kétműszakos munkaidőt, a délelőttit és a délutánit. A nyolcórás műszakban a gondozóknak több idejük jut a munka minőségi elvégzésére és természetesen a pihenésre is. Változás történt a dalgozók javadalmazásában. Bevezettük a teljesítmény utáni jutalmazást. Sokat segített a tej minősége szerinti premizálás. Azok a gondozók és fejők, akik a napi tejtermelési tervüket túlteljesítik és az előirányzott minőségű tejet adják át, prémiumban részesülnek, ami havonta négy-ötszáz koronát is kitesz. Így tavaly már sikerült elérnünk, hogy az összes eladott tejnek több mint a felét I. minőségi osztályban vásárolták, nagyon kevés volt а III. osztályú tejünk. Az idén minden okunk meg lehet rá, hogy még jobbak legyenek eredményeink. Hiszen mi már azon túl vagyunk, hogy csak szándékra alapozzunk. — A gazdaságok többnyire munkaerő-gondokkal küzdenek, maguk pedig bevezették a kétműszakos munkaidőt. Hogyan tudták ezt elérni?
