Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-11 / 6. szám
1978. február 11. SZABAD FÖLDMCVES-13 CEL: A 4000 LITERES ÉVI TEJELÉKENYSÉG ELÉRÉSEI A galántai járás legjobb termelői A trsticei (nádszegi) szövetkezet egyike azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, ahol különösen az utóbbi években nagy gondot fordítottak a tejtermelés továbbfejlesztésére. A szövetkezet vezetőinek, állatgondozóinak igyekezetét és akaraterejét siker koronázta, hiszen már három éve a galántai járás legjobbjai közé tartoznak. A tejtermelés fokozásában az 1974-es év jelentette a kiinduló pontot — ekkor lépték át első ízben a tehenenként! 3000 literes évi fejési átlagot. Azóta a tehenek hasznossága ugrásszerűen növekedett. 1975-ben háromszázhatvannégy, egy évvel később pedig már hatszáztizenhat literrel több tejet fejtek egy tehén átlagában, mint 1974-ben. Tavaly a tehenek évi átlagos tejelékeuysége elérte a 3865 litert, ami egyben azt is jelentette, hogy három év leforgása alatt nyolcszázhatvanöt literrel növelték a tehenek évi tejelékenységét! Ez a hagyományos takarmányozási és tartástechnológiái feltételek között figyelemre méltó fejlődés. A szövetkezet már több éve élen jár a tejértékesítési feladatok teljesítésében is. Tavaly 201 ezer literrel több tejet adtak a közellátásnak, mint ahogy azt a terv (1 millió 750 ezer liter) előírta! HÁROM TERMELÉSI TÉNYEZŐRE ALAPOZNAK A szövetkezet főállattenyésztőjáhez, Győri István mérnökhöz azzal a kérdéssel fordultam, hogy minek köszönhetik a tehenek hasznosságának ugrásszerű fejlődését és a tejértékesítési feladatok túlteljesítését. Tömör, de velős válasza így hangzott: „Mi a tejtermelés fokozásánál három tényezőből — a mennyiségi és minőségi takarmáRyalap megteremtéséből, a jó tejtermelőképességű tehénállomány kialakításából és a szakérteleihmel, odaadással végzett gondozói munkából — indulunk ki. Ugyanis szerintünk csakis akkor érhető el e tekintetben komoly előrehaladás, ha mind a három termelési tényező, előfeltétel megfelel a követelményeknek“. OPTIMÁLIS TAKARMÄNYALAP A takarmányalap megteremtésénél nemcsak a mennyiségi, de a minőségi tényezőkre is ügyelnek, ami lényegében a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat közötti összhang kialakításának az eredménye. A tehenek takarmányellátásában a kukoricasilóra alapoznak, amit más silótakarmánnyal (cukorgyári répaszelet, kukoricaszárral vagy répafej) egészítenek ki. A takarmányadag szecskázott lucernaszénából, préselt takarmányból, a hasznosság mértéke szerinti erőtakarmányból és takarmányszalmából áll. A préselt takarmánynak több mint a felét szalma és különféle (lucerna, répafej, kukorica) takarmánylisztek alkotják. A többi részt abraktakarmány, melasz és ásványi kiegészítő képezi. Ezt a takarmányt már több mint két éve adagolják, s az eddigiek folyamán jó tapasztalatokat szereztek. A bekészített takarmányféleségakből rendszeresen küldenek mintákat az „OKSÜP“-ra kivizsgálás céljából, s ezek eredménye — a takarmányok beltartalmi értéke — alapján állítják össze a takarmányadagot. A növénytermesztési és az állattenyésztési dolgozók kölcsönös együttműködését ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ősszel bekészített kukorica- és répafejsiló az I. minőségi osztályba lett besorolva! AZ ÜSZONEVELÉSSEL KEZDŐDIK A kiváló tejtermelési eredmények elérésében döntő szerepet Játszott a tehénállomány rendszeres és folyamatos felújítása. Ezt bizonyítja az is, hogy a tehenek átlagos életkora négy és fél év. Tavaly száz tehénre számítva negyven üszőt csoportosítottak át a tehenek sorába. Nagy gondot fordítanak a növendékállatok, majd az üszők alapos kiválogatására. Érre a nevelés folyamán három ízben kerül sor! A növendékállatokat szabadtartásos istállóban tenyésztik, ahonnan a megfelelő egyedek külön istállóba kerülnek. Itt történik — 360—380 kilogrammos élősúlyban, 14—15 hónapos korban — az üszők fedeztetése. Körülbelül a vemhességi időtartam felénél az üszők újabb Istállóba, majd az ellés előtt két héttel az elletőbe kerülnek. Az ellés utáni 14. napon csoportosítják át őket a tulajdonképpeni elsőborjas istállóba, ahol állandó megfigyelés alatt vannak. Ebben az istállóban az elsőborjas teheneket befedeztetik, s a várható újabb ellés előtt egy hónappal ismét az elletőbe kerülnek. Csak a második ellés utáni 14. napon kerülnek a kiválasztott egyedek a tulajdonképpeni tehénistállóba. Tehát a tehenek csak a harmadik borját ellik le az álláson. Szerintem nem ártana, ha ezt a nevelési-válogatási módszert a többi mezőgazdasági üzemben is bevezetnék, mert köztudott, hogy komoly fogyatékosságok már az üszőnevelés során előfordulnak. A szövetkezet inszeminátora, Bartalos Szilveszter; nagyon jó munkát végez. Abban, hogy tavaly a szövetkezetben száz tehénre számítva 106,4 borjú született, kétségkívül nagy érdemei vannak. Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a múlt évben csak tizenkilenc borjú pusztult el, így száz tehénre számítva 102,9 borjút választottak el. ELŐTÉRBEN A NEMESlTÖI MUNKA ÉRVÉNYESÍTÉSE A tehénállomány tejtermelő-képességének fokozásához az említetteken kívül a fajtaátalakító keresztezés is hozzájárult. Erre a célra a kanadai típusú vörös tarka marhafajta apaállatait veszik igénybe. A keresztezés folytán — ami az állomány felét érinti — azzal számolnak, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végére végtermékként az utódokban elérik a külföldi fajta 62,5 százalékos vérarányát. Az állomány másik felénél — a hazai marhafajtánál — fajtatiszta tenyésztés történik. Tavaly értékelték a keresztezés hozta eddigi minőségi változásokat. Míg az I. szabványos (normázott) laktációban a hazai szlovák tarka fajta egyedei 2811 liter tejet termeltek, addig a 25 százalékos vörös tarka vérarányú egyedek 2989, az 50 százalékos vérarányú egyedek pedig 3106 litert. Ez utóbbiak a II. szabványos laktációban már 3667 liter tejet termeltek! SOK MCLIK A GONDOZÓKON A tehenészetben két szocialista brigád alakult. Példás munkájukért, eredményeikért előreláthatólag az idén nyerik el a megtisztelő cím bronzfokozatát. Az Éliásovszky József vezette kilenctagú szocialista brigád tagjai többek között vállalták, hogy a tervezett (napi 9,8 liters egyedenkénti fejési átlag) tejtermeléshez viszonyítva 14 ezer literrel többet fejnek. A va lóságban a többlet megközelítette a 25 ezer litert! A Bartalos János vezette hattagú kollektíva tagjai még ennél is jobb eredményt értek el. A tervezett mennyiséghez (10 literes napi és egyedenkénti fejési átlag) viszonyítva több mint 33 ezer literrel több tejet adtak a közellátásnak, jóval túltelje sítve ezzel a szocialista kötelezettségvállalást. 1 A szövetkezetben a gondozás kérdése megoldott. Tavaly a legjobb eredményt Juhos József érte el, aki tizenkilenc tehén átlagában 11,53 liter tejet fejt ki egyedenként és naponta, ami 4208 literes évi tejelékenységnek felelt meg. A második helyen ugyanannyi tehén átlagában Bartakovics Boldizsár (11,45 liter), a harmadikon pedig Éliásovszky József (11,37 liter) végzett. VANNAK MÉG TARTALÉKOK... A szövetkezet vezetőségének komoly problémát jelent a hűtőberendezések beszerzése, ami különösen a múlt év január elseje óta bevezetett új tejfelvásárlási rendszer érvényesítése után hat negatívan a tejtermelés jövedelmezőségére. Tavaly a felvásárolt tejmennyiség — két eset kivételével — a II. minőségi osztályba lett besorolva, javarészt a helytelen hűtés következtében. Ugyanis a tej a tisztaság-ellenőrzési eredmények alapján az esetek többségében első minősítést kapott, különösen a szövetkezetben be-A szövetkezetben az idén intenzív gyepterületet telepítenek, így még intenzivebbé és gazdaságosabbá válhat a növendékállatok és az üszők nevelése, tehenek sorába való átcsoportosítása. (A szerző felvétele) vezetett új szűrési eljárás után. A hűtőberendezések hiánya és ezáltal a tejnek gyengébb minőségi osztályba való besorolása folytán a szövetkezel évi átlagban több mint 200 ezer korona bevételtől esik ell IGÉNYES CÉLKITŰZÉSEK A szövetkezetben az idei év egyik célkitűzéseként szerepel: elérni a 4000 literes tehenenként! évi fejési átlagot. Ennek eléréséhez az eddigiek folyamán adottak az előfeltételek, hiszen jelenleg naponta körülbelül 350—400 literrel több tejet értékesítenek, mint a múlt év azonos időszakában! Végezetül még annyit, hogy a trsticei szövetkezetben a tehenek évi tejelékenységét nem a belüzemi tejfogyasztás rovására növelik, hiszen ez tavaly egy borjúra számítva csak 247 liter volt, ami a járásban egyike volt a legkisebb fogyasztásnak! BARA LÄSZĹÚ, mérnök Alkotó munkával Örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági üzemek a tervfeladatok teljesítésében nagy segítséget kaptak az üzemi pártszervezetektől. Elmélyült a kollektív vezetés elve. Ez azonban semmiképpen nem jelenti a személyi felelősség elvének mellőzését. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemeiben 258 mérnök és 682 középiskolai végzettségű szakember dolgozik, akik rendszeres politikai továbbképzésben részesülnek, s lépést tartanak a tudományos-műszaki fejlődéssel. Az SZLKP járási bizottságának irányításával úttörő szerepet vállalnak a párt mezőgazdasági politikájának megvalósításában. A termelési mutatók minőségi teljesítésében fontos szerepet töltenek be a szocialista bugádok, az újítók és az* ésszerűsítők. Az elmúlt évben a járásban 750 szocialista brigádot tartottak számon. Ezekben több mint tizenháromezer dolgozó tömörült. Ezen a téren jó példát mutat a csilizközi egyesített szövetkezet huszonnégy, s a Dunajský Klátov-i (dunatőkési) Állami Gazdaság tizenöt szocialista brigádja. Jó úton halad e téren a Jurovái Barátság, a Vásárúti Csehszlovák Szovjet Barátság szövetkezet, a Hubicei Állami Gazdaság és számos más mezőgazdasági üzem is. A szocialista brigádok snkat tettek a gazdaságos termelés elmélyítése érdekében. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére 156 millió korona értékű vállalásukat közel kétszázmillió koronára teljesítették. Valamennyi mezőgazdasági üzemben kidolgozták a tudományosan megalapozott takarmányozási rendszer alapelveit. Ezek következetes alkalmazásával több mint 700 tonna abrakot takarítottak meg, az önköltségcsökkentésben pedig titzenöt millió koronái értek el. A Dunatőkési Állami Gazdaság dolguzói évi tejtermelési tervüket közel » kétszázezer literrel túlteljesítették, s az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozam 4030 liter volt, de az előző évhez viszonyítva csökkentették az erőtakarmányok fogyasztását! ily módon az év végéig 150U métermázsa abrakot takarított meg! A Vefká Paka-i (nagypakai) szövetkezet állattenyésztési szocialista brigádjának tagjai 160 ezer liter tejjel és öt vagon sertéshússal adtak többet a közellátásnak. A tervezett 3550 literes átlagos tejhasznosságot négyezer literre teljesítették. A hízósertéseknél ésszerű takarmányozással. naponta 60 defcás felhízást értek el, és egy kiló sertéshús termelésére 3,9 kg erőtakarmányt használtak. Az elmúlt évben a járásban versenyt hirdettek az újító mozgalom fellendítésének, s a költségek csökkentésének érdekében. Ennek kapcsán ötvenhat újítási javaslatot nyújtottak be, melyek hozzájárultak a termelékenység és hatékonyság növeléséhez és a minőség javításához. Negyven javaslatot még tavaly megvalósítottak, a többit pedig ebben az évben fogják értékelni. Értékes újítást valósított meg Kuczman mérnök, a Dunatőkési Állami Gazdaság baromfifarmján. Az újítás lényege, hogy jelentősen csökkent a selejt-tojások száma és megoldódott azok tisztítása. Egy év alatt több mint háromszázezer korona megtakarítást jelent a gazdaságnak. Ugyancsak hasznos újítással gazdagodott a Nový 2ivot-i szövetkezet Kása gépesítő és munkacsoportja jóvoltából. Ezek kétfajta termék szállítására alkalmas tehergépkocsit készítettek. A csilizközi szövetkezetben Bozsaky László és csoportja 12 soros sávos permetezőt állított üzembe, s ezt a cukorrépánál hasznosítják. Az említett újítási javaslatokat a járási szakbizottság felterjesztette a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumba és a Találmányi Hivatalba. Az SZLKP járási bizottságának plénuma legutóbbi ülésén joggal állapította meg, hogy a mostoha időjárás ellenére a járás mezőgazdasági üzemei becsülettel teljesítették évi tervüket. Minden eddigit felülmúló gabonatermést értek el, tovább javult az állattenyésztés hasznossága, túlteljesítették a tej- és búseladás tervét. A kedvezőtlen időjárás miatt nem érték el a tervezett hozamot cukorrépából és kukoricából. Most azonban kritikus elemzéssel feltárják a hiányosságuk okait és kijelölik a fejlődés további útját. Az idei tervfeladatok összeállításánál valamennyi mezőgazdasági üzemben sajátos feltételekből indulnak ki, hogy a központi irányelveknek megfelelően biztosítva legyen a termelés növekedése. Az SZLKP járási bizottságának plénuma megállapította, hogy az idei tervek nagyon igényesek, ám minden szakaszon teljesíthetők. Előtérbe kerül a hatékonyság elmélyítése, mindenekelőtt a munkatermelékenység javítása, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas alkalmazása, s a belső tartalékok következetes kiaknázása. Valamennyi mezőgazdasági üzem megkülönböztetett figyelmet fordít a cukorrépa és kukorica hektárhozamának növelésére, s a belterjes takarmánytermesztésre. Gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok az év elejétől folyamatosan teljesítsék a tej-, hús- és tojáseiadás tervfeladatát. Az igényes célkitűzések teljesítése minden munkahelyen megköveteli a szervezés, az irányítás és az ellenőrzés javítását, a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának felkarolását. A járás mezőgazdasági dolgozói kötelezettségvállalásokkal köszöntik a dicső Februári Győzelem és a mezőgazdaság kollektivizálásának 30. évfordulóját. A közös gazdaságok vezetőségei a pártszervezetekkel karöltve rövid távú havi terveket dolgoznak ki, hogy következetesen valósíthassák meg a feladatokat. SVINGER ISTVÄN A NAGY HOZAMOK ÉRDEKÉBEN Gondozzuk az őszi vetéseket A gabonafélék egységesén szervezett, valamennyi mezőgazdasági üzemre kiterjedő biológiai leltározását Európában először Szlovákiában kezdték. Ez nem jött létre öncélúan. Mezőgazdaságunk fontos feladata, hogy fokozatosan megvalósítsa a gabonafélékkel való önellátást. E cél érdekében minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni. Ezek egyike a biológiai leltározás is, amit évente háromszor, mégpedig az elsőt december elsejéig, a másodikat április elsejéig, a harmadikat pedig június húszadikáig kell elvégezni. A biológiai leltározással nemcsak a növényzet minőségét állapítjuk meg — parcellánként —, hanem az agrotechnikai intézkedéseket is meghatározzuk, s ezzel elősegítjük a növényzet állapotának javulását, s a lehető legjobb termésátlag elérését. Ezért időben el kell végezni a sűrű növényzet ritkítását, a ritka növémyzet fejtrágyázását, vagy a Ratecel szerrel való kezelését. A gyenge növényállományt célszerű alávetni, s ha ez nem segítene, akkor a búzát kiszántani és árpával, esetleg szemes kukoricával újra vetni. Betegségek vagy kártevők előfordulásakor növényvédelmi intézkedések szükségesek. Valamennyi növényzet külön-külön végzett biológiai leltározása nagy jelentőséggel bír, s felelősségteljes munkát követi. Az agrotechnikai folyamatból — mivel nem minden növényzetet kell egyformán kezelni — kiküszöbölhető az egyoldalúság, s ez jelentős költség-megtakararítással jár. Tavaly több mezőgazdasági üzemet bírálat ért, mert az 1976-os év őszén a búza vetését vagy túl korán kezdték, vagy több magot vetettek, mint kellett volna s ez kedvezőtlenül hatott a termésre. Milyenek az őszi vetemények? Szlovákiában az őszi búza vetésterületé 437 ezer hektár, vagyis hétezer hektárral több, mint az elmúlt évben. A vetést — néhány eset kivételével — agrotechnikai határidőben végeztük. Az aránylag száraz ősz következtében a búza egyenlőtlenül kelt. Az októbér második felében hullott csapadék azonban kedvezően befolyásolta a növény fejlődését. Az első biológiai leltározás eredményei alapján Szlovákiában az őszi búzavetés 70 százaléka nagyon jó, 25 százaléka komplett és öt százaléka gyengyébb. Javult a búza tápanyagellátása is. A termés alakulásában döntő szerepe van a biológiai anyagnak. Ezért minden évben értékeljük a .fajták termőképességét. A múlt évi értékelés azt mutatta, hogy a legkiválóbb biológiai anyagot vetettük. A vetésterület 67 százalékára bőtermő szovjet fajták kerültek. A Mironovszka búza a legelterjedtebb, a Jubilejná továbbra is megtartotta stabil helyét. Az Auróra és Kaukaz búzafajták vetésére nem került sor, mivel ezek termő képessége romlott. Helyükbe az Iljicsovka búza került. A jugoszláv fajtákat a vetésterület 27 százalékán vetettük. Különös figyelmet érdemelnek az új nemesítésű csehszlovák Solaris és Slávia búzafajták, valamint a BU 10, BU 11 és a SO 290 fajtajelöltek. Ezeket 40 ezer hektáron vetettük. A tavalyi őszi búza választékban a csehszlovák fajták érték el a legjobb termésátlagot. Ha ezt a kiváló tulajdonságot ebben az évben is megtartják, akkor ezeket még nagyobb területen vetjük. Az őszi rozs vetésterülete a búzához képest lényegesen kisebb. A 37 ezer hektárnyi terület 60 százalékára a Kusztro rozsfajta került. Ebben az időszakban a rozs állománya is jő. Az őszi repce vetéseknél lényeges minőségi javulás történt. A 27,8 ezer hektáros összterületből — 3,6 ezer hektárral több mint tavaly — 1800 hektárt az eruksav-mentes Primőr fajtával vetettük be. Hagyományos gépekkel a trágyázást csak fagyott talajon lehet elvégezni, hogy a növényzet ne károsodjon. Természetesen előnyösebb a repülőgépek alkalmazása. Ezekkel lehetővé válik a fejtrágyázás legoptimálisabb időben való elvégzése. Az agrokémiai központoknak és a mezőgazdasági üzemeknek ebben az időszakban kellő mennyiségű nitrogén műtrágyával kell rendelkezniük, a műtrágyaszőró gépeknek pedig munkára készen kell állniuk. A gabonaprogram megvalósítása úgyszólván téli pihenés nélküli egész évi munkát követel. Kimagasló hektárhozam csak ott várható, ahol a gabonaállományt rendszeresen figyelik és a növényzetnek időben megadnak mindent, amire szüksége van. Jozef Mudroch mérnök, a MÉM főagronómusa В
