Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-04 / 5. szám
A kooperációs társulás létesítésekor a tagvállalatok közötti, alapvető kapcsolatot az önkéntesség, a kölcsönös előnyösség és az egész társadalom javát szolgáló közhasznúság képviseli. A mezőgazdasági vállalat a kooperációs társulásba lépve továbbra is megőrzi a saját jogalanyiságát. Nézeteit, követelményeit, szokásait és ellenkezőleg, a termelésért vállalt felelősségét, a kooperációs társulás szervei előtt érvényesíti. A kooperációs társulás legfontosabb szervei a következők: • kooperációs tanácsok • végrehajtó • ellenőrző bizottság. A kooperációs tanács a kooperációs társulás tagszervezeteinek legfelsőbb szerve, amelynek feladata a közös tevékenység irányítása és a kooperációs társulást érintő legfontosabb ügyekben való döntés. A kooperációs csoportosulás tanácsának tagjai az illetékes kooperációs csoportosulás minden szektorának mezőgazdasági tagvállalatai kiküldött képviselőiből kerülnek ki. A kooperációs körzet tanácsát az illetékes kooperációs körzetben működő összes csoportosulások tanácsának kiküldött képviselői alkotják. A körzet tanácsa mellett szakosztályokat létesíthetnek a termelés vagy szolgáltatás azon ágazatai számára, amelyek tevékenységéről a körzet keretein belül gondoskodnak. Ezeket a tagvállalatok, esetleg az illetékes kooperációs csoportosulások által kijelölt szakemberekből állítják össze. A közös tevékenység üzemelésének biztosításával a kooperációs társulások tagszervezetei rendszerint egy, két vagy három termelőszervezetet bíznak meg, amikor együttműködési szerződés alapján ezeket a kooperációs társulás végrehajtó szerveivé nevezik ki. Amennyiben szerződésileg két vagy több olyan tevékenység közös gyakorlására kötelezték magukat, amelyek üzemelés és az üzemelés helyét illetőleg nincsenek közvetlen összefüggésben, ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásával két vagy több végrehajtó szervezetet is megbizhalnak. A végrehajtó jogait az egyes szervezetek egymástól függetlenül, önállóan gyakorolhatják anélkül, hogy tagvállalat jogaik és kötelességeik csorbulnának. Az ellenőrző bizottságot a kooperációs tanácsokhoz és végrehajtó szervezetekhez hasonlóan a kooperációs csoportosulások és körzetek szintjén alapítják meg. A kooperációs tanácsok helyzete A mezőgazdaság összpontosítás és szakosítás útján történő nagyüzemi átépítése folyamán az egyes termelési ágakban sor kerül á termelési programok megosztására, valamint a speciális termelőeszközök és a munkaerők összpontosítására. Ugyanakkor a kooperációs együttműködés fokozatosan új termelési, szervezeti, irányítási, gazdasági, törvényhozási, jogi és szociális rendszerek kialakításához vezet, és az együttműködés folyamán az eredeti szocialista mezőgazdasági vállalatok jogai, kötelességei és tulajdonságai is átszállnak az újonnan kialakított és kölcsönös együttműködéssel biztosított termelési rendszerekre és azok szerveire. A mezőgazdaság nagyüzemi átépítésének fejlesztése érdekében a szövetkezeti demokrácia elveiből kell kiindulni, fejleszteni kell mindenekelőtt a két mezőgazdasági szektor dolgozóinak érdeklődését és kezdeményezését és fokozni kel] az anyagi érdekeltséget. Közös mezőgazdasági vállalatok A vállalatközi együttműködés azon formáját, amelynek folyamán új jogalany jön létre, közös mezőgazdasági vállalatnak nevezzük. A mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek főként a tojás, a vágóbaromfi és vágósertés, szarvasmarhatartás és hizlalás, az állattenyésztési termelés többi szakasza, a hulladéktakarmányok feldolgozása, a takarmánytermelés, a növénytermesztés szakosított termelési szakaszai és szolgáltatásai, a meliorációs berendezések építése, karbantartása és igazgatása, a mezőgazdasági építkezés valamint további olyan gazdasági tevékenység fejlesztésének területén, amely a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztését szolgálja és így elősegíti a lakosság ľegyre növekvő élelmiszerszükségletének a kielégítését, a szövetkezetek egymással, esetleg más szocialista szervezetekkel is írásbeli szerződést köthetnek közös mezőgazdasági vállalatok létessítésére. A vállalat szervei a küldöttek testületé, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. A küldöttek testületé a vállalat legfelsőbb szervé. Tagjai általában a szövetkezeti elnökök, esetleg az óHami tagvállalatok igazgatói. A küldöttek testületének hatáskörébe tartozik: 0 a középtávú tervek jóváhagyása és a vállalat gazdasági terveinek valóraváltása; • a vállalati tevékenység évi értékelésének letárgyalása és jóváhagyása; • a vállalat évi zárszámadásának jóváhagyása, a tagszervezetekkel történő elszámolás és pénzügyi kiegyezés; 0 a szervezeti rendszabály jóváhagyása, és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervének előzetes jóváhagyása után a vállalat munkarendjének jóváhagyása; 0 a kollektív szerződés javaslatának jóváhagyása; • az évi gazdasági eredményekből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó döntés; • a tagsági részesedés növeléséről, esetleg hozzájárulások nyújtására vonatkozó döntés; 0 a vállalat folyó évi esetleges veszteségei fedezésének módjára vonatkozó döntés; 0 a vállalat új tagszervezeteinek felvétele, és a vállalatból kilépni szándékozó tagvállalatok kilépési kérelmének letárgyalása; 0 elnököt (alelnököt), vezetőségi tagokat, ellenőrző bizottságot, és a járási, esetleg a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság előzetes jóváhagyása után a vállalat élére igazgatót és igazgatóhelyettest választani a saját soraiból; 0 amennyiben ezzel nem bízza meg a vezetőséget, az ellenőrző bizottság jelentéseivel kapcsolatos döntések; 0 a tagszervezet kizárásáról szóló döntés; 0 a vállalat felszámolására és a likvidátor kinevezésére vo"natkozó döntés; 0 a vállalat többi olyan kérdésével kapcsolatos döntés, amelyek megoldását a maga számára fenntartja. A küldöttek testületébe minden tagszervezet egy küldöttet delegál. Amennyiben a testületbe delegált küldöttek száma 7- nél kevesebb lenne, a tagszervezetek több küldöttet is delegálhatnak, de minden esetben azonos számú küldöttel lehetnek képviselve. A küldöttek testületét annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer, méghozzá írásbelileg és legalább egy héttel előbb. A küldöttek testületének elnöke köteles a küldöttek testületét legkésőbb egy hónapon belül összehívni, ha erre a küldöttek testületé vagy az ellenőrző bizottság tagjainak legalább egyharmada, vagy pedig a vállalat igazgatója sürgős vállalati érdekek miatt felkéri. Az elnök a küldöttek testületét az említett határidőn belül akkor is köteles összehívni, ha erre az illetékes járási, esetleg kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság kéri fel. A küldöttek testületének elnöke a testület minden egyes ülésére meghívja az illetékes járási, esetleg kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság képviselőjét. Ezenkívül meghívhatja a Csehszlovák Állami Bank illetékes fiókintézetének, esetleg más érdekelt szervezetek képviselőit is. A küldöttek testületé határozatképes, ha a gyűlésen tagjainak több mint a fele van jelen. A testület határozata érvényes, ha a jelenlevő küldöttek legalább több mint a fele a javaslat mellett szavaz. A küldöttek testületének minden egyes tagja szavazáskor egy szavazattal rendelkezik. A szavazatok egyenlősége esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyre az elnök (ennek távollétében az alelnök) szavazott. A küldöttek testületének valamely tagszervezet kizárására vonatkozó döntése csak abban az esetben érvényes, ha a küldöttek testületé minden tagjának legalább kétharmada a javaslat mellett szavaz. A küldöttek testületé saját tagjai sorából 3—15 tagú vezetőséget választ, amely a küldöttek testületének ülései közölt! időszakban a vállalat ügyeit intézi. A vezetőség elnöki tisztségét minden esetben a küldöttek testületének elnöke tölti be. A vezetőséget annak elnöke hívja össze legalább kéthónaponként egyszer. Az ellenőrző bizottság a vállalat ellenőrző szerve, amely munkájáért kizárólag a küldöttek testületének tartozik felelősséggel. Az ellenőrző bizottság legalább háromtagú. Tagjainak sorából elnököt választ, aki a bizottság üléseit összehívja és az ülést vezeti. Az ellenőrző bizottságtagjait kizárólag a küldöttek testületének tagjai közül választják meg. A vezetőségi tagok nem lehetnek együttal az ellenőrző bizottság tagjai is. Az ellenőrző bizottság üléseire meghívhatják a vállalat, esetleg a tagszervezetek szakembereit is. Amennyiben ezek részt vesznek az ellenőrző bizottság tanácskozásán, csupán véleményezési joguk van. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a vállalat mindennemű tevékenységét, mindenekelőtt a termelési és gazdasági tevékenységet, a pénzügyi fegyelem betartását és a tagszervezetek kötelességeinek a teljesítését. Minden egyes ellenőrzésről, felülvizsgálatról, esetleg panasz kivizsgálásáról írásbeli jelentést készít, amelyben felsorolja a feltárt hiányosságokat és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére. Ezt a jelentést lelárgyalás végett a küldöttek testületé elé, esetleg annak megbízásából a vezetőség elé terjeszti. A közös mezőgazdasági vállalat élén igazgató áll, aki 0 a vállalat építését és üzemelését irányítja és felelős annak üzemeléséért és építéséért; 0 felelős a küldöttek testületé (a vezetőség) határozatainak teljesítéséért; 0 a pénzügyi, tervezési és bérfegyelem, a munkabiztonsági és egészségvédelmi rendszabályok és más jogszabályok betartásáért; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat középtávú és kivitelezési gazdasági tervjavaslatail és a vállalat tevékenységének évi mérlegét; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat nyereségének elosztására, esetleg a vállalat veszteségeinek fedezésére vonatkozó javaslatokat; 0 előkészíti a küldöttek testületének (a vezetőség) ülésének napirendjére tűzött kérdések anyagát; 0 véleményezési joggal részt vesz a küldöttek testületének ülésein és a vállalat vezetőségének ülésein; ф a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat szervezeti és munkarendjének javaslatát, esetleg más vállalati rendszabályok javaslatait; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti az évvégi zárszámadást és felelős az információs rendszer gazdaságos és célszerű menetéhez szükséges feltételek kialakításáért, beleértve a számvitel irányítását is; ф biztosítja és ellenőrzi a vállalat tulajdonának igazgatását és védelmét; 0 felveszi és elbocsájtja a vállalat dolgozóit, megállapítja a béreket, prémiumokat és jutalmakat hagy jóvá; a vezető beosztású dolgozók felvételéhez és elbocsájtásához kikért a vezetőség előzetes jóváhagyását; ф gondoskodik a vállalat összes dolgozójának szakmai képesítéséről; 0 gondoskodik a vállalati gazdálkodás színvonalának állandó növeléséről; 0 biztosítja a vállalaton belüli ellenőrzés gyakorlását. Az igazgató saját hatáskörében a vállalatot képviseli. A jogi kérdésekkel foglalkozó iratokat, amelyek a vállalat jogait és kötelességeit tartalmazzák, az igazgató és az elnök, esetleg a vezetőség megbízott tagja írja alá; a többi iratot az igazgató tátja el aláírásával. Az igazgatót annak távollétében a helyettese helyettesíti. A küldöttek testületének és a vezetőség azon határozatai, amelyek ellentmondanak az általános érvényű jogszabályoknak, érvénytelenek. Amennyiben ezek a szervek kitartanak a határozatok teljesítése mellett, az igazgató köteles erre felhívni az illetékes járási (kerületi) mezőgazdasági termelési látja el aláírásával. Az igazgatói távollétében a helyettese helyettesíti. II. Vállalatközi kapcsolatok a CSSZSZK-ban A. A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának fejlesztése. „A kooperációs társulások szervei tevékenységének elvei“ (a továbbiakban Elvek), amelyeket a 6. ötéves tervidőszakra hagytak jóvá, a legnagyobb hangsúlyt a növénytermesztés összpontosítanak és szakosításának a fejlesztésére fektetik, elsősorban a termelési és technológiai egységek kialakítását sürgetik, amelyek okszerű szakosítás esetén lehetővé teszik a döntő jelentőségű termelési tényezők, a nagyüzemi technika és technológia érvényesítését. A növénytermesztés szakosításának további fejlesztése érdekében kidolgozták a gazdasági növények széthelyezésének tervezetét, amely a komplex talajvizsgálat eredményeiből, a műszaki földrendezés genereljéből és a talaj lejtősségének értékeléséből indul ki. A vállalatok szakosításának egyes termelési körzetek szerinti modelljei lehetővé teszik a vállalatok termékek szerinti szakosításának további szakaszát. Hasonló irányú fejlődés tapasztalható a Szovjetunióban is, ahol megvalósították a növénytermesztés területi koncentrációját. Szemeskukoricát összesen 416 mezőgazdasági vállalat1 termeszt (ebből 277 több mint 200 hektárnál nagyobb területen), burgonyát 534 vállalat [ebből 39 vállalat 200 hektárnál nagyobb területen 1. A mezőgazdasági vállalatokban már jelentős haladás tapasztalható a növénytermesztés területi összpontosításában, ám ezeket a feltételeket elégtelenül használják ki a növénytermesztés szakosítására! Mindkét szektor nagy mezőgazdasági vállalataiban is többnyire megőrizték a növénytermesztés univerzális jellegét. Előfordul az is, hogy a gabonaféléken és a takarmánynövényeken kívül még további 5—10 gazdasági növényfajt termesztenek. Az eddigi tervezési gyakorlat sem támogatja kellő mértékben a növénytermesztés szakosításának elmélyítését. Némely speciális nagyteljesítményű gépi eszközök hiánya, és az egyes gazdasági növények gépsorainak hiányos volta fékezi a szakosítás további elmélyítését (zöldség és gyümölcs, burgonya, hegyvidéki és hegyaljai körzetek). A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának további fejlődését jelenleg a kooperációs kapcsolatok különböző formái is befolyásolják. A növénytermesztésben leggyakrabban a technika közös beszerzésén és kihasználásán alapuló együttműködést érvényesítik. Az 5. ötéves tervidőszak elején ilyen együttműködés jötf létre 66 társulásban 280 tagszervezet részvételével, és 1975 végén 186 társulásban összesen 625 tagszervezet bekapcsolásával. A közös létesítmények és berendezések (betakarítás utáni kezelés, közepes nagyságú szárítóberendezések, a burgonya, zöldség és gyümölcs betakarítás utáni kezelésére szolgáló gépsorok és tárolók, zöldséghajtatők stb.) építése és kihasználása szakaszán létrejött együttműködés terén 1972-ben 33 közös mezőgazdasági vállalatot létesítettek a takarmányszárításra és a formázott takarmányok készítésére, 41 társulás új szervezet létesítése nélkül jött létre. Jelenleg 26 közös mezőgazdasági vállalat és 80 társulás működik. A szárítóüzemek az 5. ötéves tervidőszak elején 62 434 tonna szárított terméket dolgoztak fel, 1975 végén ez a mennyiség 271756 tonnára növekedett. A takarmányszárítássa) és préseléssel foglalkozó dolgozók száma az említett időszakban 246-ról 1439-re emelkedett. Némely kerületekben a növénytermesztés területén Együttműködő mezőgazdasági vállalatok a kooperációs társulások keretében folytatott együttműködésről áttérnek a kooperációs körzetekre (nagykapacitású berendezések, szárítóüzemek, préselt takarmánykészítő üzemek, közepes nagyságú és hangárszerű gabonaraktárak közös építése és kihasználása, a szállítás biztosítása). Ez a tendencia összhangban áll az „Elvekben“ meghatározott célokkal. Az új szervezet létesítése nélküli magasabb szintű együttműködés, a közös tervezés és az egész növénytermesztés közös üzemeltetése, amelyet hathatósan támogatni kell, ezideig nenf honosodott meg. A növénytermesztés szakaszán létrejött kooperáció jelenlegi helyzetének elemzéséből láthatjuk, hogy lényegében az együttműködés minden formáját érvényesítik váltakozó sikerrel. A leggyengébb eredményeket az egész növénytermesztés kooperáció útján való biztosítása terén értük el. A CSSZK-ban 3 ilyen példát ismerünk, az SZSZK-ban egyet sem. A növénytermelés egy bizonyos részének vagy a gépesítési eszközök kihasználásának stb. közös biztosítása szakaszán ennél kedvezőbb helyzetét találunk. Az állattenyésztési termelés összpontosításának és szakosításának fejlesztése Az „Elvek“ a legnagyobb hangsúlyt a szarvasmarha-tenyésztés nyitott állományforgó melletti összpontosítására és szakosítására fektetik. Az 5. ötéves tervidőszakban tervszerűen megkezdtük az állattenyésztési termelés anyagi-technikai bázisa hosszútávú átépítési programjának a szakosítás és összpontosítás követelményeinek megfelelő realizálását. Ennek keretében 1971 és 1975 között több mint 500 ezer szarvasmarha, közel 1 millió 150 ezer sertés és kb. 5 millió baromfi elszállásolására szolgáló kapacitásokat helyeztünk üzembe. Különösen fontos az a körülméfty. hogy ezek a kapacitások átlagban 829 szarvasmarha 5—10 ezer sertés és kb.
