Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-04 / 5. szám

A kooperációs társulás létesítésekor a tagvállalatok közötti, alapvető kapcsolatot az önkéntesség, a kölcsönös előnyösség és az egész társadalom javát szolgáló közhasznúság képviseli. A mezőgazdasági vállalat a kooperációs társulásba lépve továbbra is megőrzi a saját jogalanyiságát. Nézeteit, követel­ményeit, szokásait és ellenkezőleg, a termelésért vállalt fele­lősségét, a kooperációs társulás szervei előtt érvényesíti. A kooperációs társulás legfontosabb szervei a következők: • kooperációs tanácsok • végrehajtó • ellenőrző bizottság. A kooperációs tanács a kooperációs társulás tagszervezetei­nek legfelsőbb szerve, amelynek feladata a közös tevékenység irányítása és a kooperációs társulást érintő legfontosabb ügyekben való döntés. A kooperációs csoportosulás tanácsának tagjai az illetékes kooperációs csoportosulás minden szektorának mezőgazdasági tagvállalatai kiküldött képviselőiből kerülnek ki. A kooperációs körzet tanácsát az illetékes kooperációs kör­zetben működő összes csoportosulások tanácsának kiküldött képviselői alkotják. A körzet tanácsa mellett szakosztályokat létesíthetnek a ter­melés vagy szolgáltatás azon ágazatai számára, amelyek tevé­kenységéről a körzet keretein belül gondoskodnak. Ezeket a tagvállalatok, esetleg az illetékes kooperációs csoportosulások által kijelölt szakemberekből állítják össze. A közös tevékenység üzemelésének biztosításával a koope­rációs társulások tagszervezetei rendszerint egy, két vagy há­rom termelőszervezetet bíznak meg, amikor együttműködési szerződés alapján ezeket a kooperációs társulás végrehajtó szerveivé nevezik ki. Amennyiben szerződésileg két vagy több olyan tevékenység közös gyakorlására kötelezték magukat, amelyek üzemelés és az üzemelés helyét illetőleg nincsenek közvetlen összefüggésben, ezeknek a tevékenységeknek a gya­korlásával két vagy több végrehajtó szervezetet is megbizhal­­nak. A végrehajtó jogait az egyes szervezetek egymástól füg­getlenül, önállóan gyakorolhatják anélkül, hogy tagvállalat jogaik és kötelességeik csorbulnának. Az ellenőrző bizottságot a kooperációs tanácsokhoz és végrehajtó szervezetekhez hasonlóan a kooperációs csoporto­sulások és körzetek szintjén alapítják meg. A kooperációs tanácsok helyzete A mezőgazdaság összpontosítás és szakosítás útján történő nagyüzemi átépítése folyamán az egyes termelési ágakban sor kerül á termelési programok megosztására, valamint a speciá­lis termelőeszközök és a munkaerők összpontosítására. Ugyan­akkor a kooperációs együttműködés fokozatosan új termelési, szervezeti, irányítási, gazdasági, törvényhozási, jogi és szociá­lis rendszerek kialakításához vezet, és az együttműködés folyamán az eredeti szocialista mezőgazdasági vállalatok jogai, kötelességei és tulajdonságai is átszállnak az újonnan kialakí­tott és kölcsönös együttműködéssel biztosított termelési rend­szerekre és azok szerveire. A mezőgazdaság nagyüzemi átépítésének fejlesztése érdeké­ben a szövetkezeti demokrácia elveiből kell kiindulni, fejlesz­teni kell mindenekelőtt a két mezőgazdasági szektor dolgozói­nak érdeklődését és kezdeményezését és fokozni kel] az anya­gi érdekeltséget. Közös mezőgazdasági vállalatok A vállalatközi együttműködés azon formáját, amelynek folya­mán új jogalany jön létre, közös mezőgazdasági vállalatnak nevezzük. A mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek főként a tojás, a vágóbaromfi és vágósertés, szarvasmarhatartás és hizlalás, az állattenyésztési termelés többi szakasza, a hulladéktakarmá­nyok feldolgozása, a takarmánytermelés, a növénytermesztés szakosított termelési szakaszai és szolgáltatásai, a meliorációs berendezések építése, karbantartása és igazgatása, a mezőgaz­dasági építkezés valamint további olyan gazdasági tevékeny­ség fejlesztésének területén, amely a mezőgazdasági nagyüze­mi termelés fejlesztését szolgálja és így elősegíti a lakosság ľegyre növekvő élelmiszerszükségletének a kielégítését, a szö­vetkezetek egymással, esetleg más szocialista szervezetekkel is írásbeli szerződést köthetnek közös mezőgazdasági vállala­tok létessítésére. A vállalat szervei a küldöttek testületé, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. A küldöttek testületé a vállalat legfelsőbb szervé. Tagjai általában a szövetkezeti elnökök, esetleg az óHami tagvállalatok igazgatói. A küldöttek testületének hatáskörébe tartozik: 0 a középtávú tervek jóváhagyása és a vállalat gazdasági terveinek valóraváltása; • a vállalati tevékenység évi értékelésének letárgyalása és jóváhagyása; • a vállalat évi zárszámadásának jóváhagyása, a tagszerveze­tekkel történő elszámolás és pénzügyi kiegyezés; 0 a szervezeti rendszabály jóváhagyása, és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervének előzetes jóvá­hagyása után a vállalat munkarendjének jóváhagyása; 0 a kollektív szerződés javaslatának jóváhagyása; • az évi gazdasági eredményekből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó döntés; • a tagsági részesedés növeléséről, esetleg hozzájárulások nyújtására vonatkozó döntés; 0 a vállalat folyó évi esetleges veszteségei fedezésének mód­­jára vonatkozó döntés; 0 a vállalat új tagszervezeteinek felvétele, és a vállalatból kilépni szándékozó tagvállalatok kilépési kérelmének letár­gyalása; 0 elnököt (alelnököt), vezetőségi tagokat, ellenőrző bizottsá­got, és a járási, esetleg a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság előzetes jóváhagyása után a vállalat élére igazgatót és igazgatóhelyettest választani a saját soraiból; 0 amennyiben ezzel nem bízza meg a vezetőséget, az ellen­őrző bizottság jelentéseivel kapcsolatos döntések; 0 a tagszervezet kizárásáról szóló döntés; 0 a vállalat felszámolására és a likvidátor kinevezésére vo­­"natkozó döntés; 0 a vállalat többi olyan kérdésével kapcsolatos döntés, ame­lyek megoldását a maga számára fenntartja. A küldöttek testületébe minden tagszervezet egy küldöttet delegál. Amennyiben a testületbe delegált küldöttek száma 7- nél kevesebb lenne, a tagszervezetek több küldöttet is dele­gálhatnak, de minden esetben azonos számú küldöttel lehet­nek képviselve. A küldöttek testületét annak elnöke hívja össze szükség sze­rint, de legalább évente egyszer, méghozzá írásbelileg és leg­alább egy héttel előbb. A küldöttek testületének elnöke köte­les a küldöttek testületét legkésőbb egy hónapon belül össze­hívni, ha erre a küldöttek testületé vagy az ellenőrző bizott­ság tagjainak legalább egyharmada, vagy pedig a vállalat igazgatója sürgős vállalati érdekek miatt felkéri. Az elnök a küldöttek testületét az említett határidőn belül akkor is köte­les összehívni, ha erre az illetékes járási, esetleg kerületi me­zőgazdasági termelési igazgatóság kéri fel. A küldöttek testületének elnöke a testület minden egyes ülé­sére meghívja az illetékes járási, esetleg kerületi mezőgazda­­sági termelési igazgatóság képviselőjét. Ezenkívül meghívhat­ja a Csehszlovák Állami Bank illetékes fiókintézetének, esetleg más érdekelt szervezetek képviselőit is. A küldöttek testületé határozatképes, ha a gyűlésen tagjai­nak több mint a fele van jelen. A testület határozata érvényes, ha a jelenlevő küldöttek legalább több mint a fele a javaslat mellett szavaz. A küldöttek testületének minden egyes tagja szavazáskor egy szavazattal rendelkezik. A szavazatok egyen­lősége esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyre az elnök (ennek távollétében az alelnök) szavazott. A küldöttek testületének valamely tagszervezet kizárására vonatkozó döntése csak abban az esetben érvényes, ha a kül­döttek testületé minden tagjának legalább kétharmada a javas­lat mellett szavaz. A küldöttek testületé saját tagjai sorából 3—15 tagú vezető­séget választ, amely a küldöttek testületének ülései közölt! időszakban a vállalat ügyeit intézi. A vezetőség elnöki tisztségét minden esetben a küldöttek testületének elnöke tölti be. A vezetőséget annak elnöke hívja össze legalább kéthónaponként egyszer. Az ellenőrző bizottság a vállalat ellenőrző szerve, amely munkájáért kizárólag a küldöttek testületének tartozik fele­lősséggel. Az ellenőrző bizottság legalább háromtagú. Tagjai­nak sorából elnököt választ, aki a bizottság üléseit összehívja és az ülést vezeti. Az ellenőrző bizottságtagjait kizárólag a küldöttek testületének tagjai közül választják meg. A vezető­ségi tagok nem lehetnek együttal az ellenőrző bizottság tag­jai is. Az ellenőrző bizottság üléseire meghívhatják a vállalat, esetleg a tagszervezetek szakembereit is. Amennyiben ezek részt vesznek az ellenőrző bizottság tanácskozásán, csupán vé­leményezési joguk van. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a vál­lalat mindennemű tevékenységét, mindenekelőtt a termelési és gazdasági tevékenységet, a pénzügyi fegyelem betartását és a tagszervezetek kötelességeinek a teljesítését. Minden egyes ellenőrzésről, felülvizsgálatról, esetleg panasz kivizsgálásáról írásbeli jelentést készít, amelyben felsorolja a feltárt hiányosságokat és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére. Ezt a jelentést lelárgyalás végett a küldöttek testületé elé, esetleg annak megbízásából a vezetőség elé terjeszti. A közös mezőgazdasági vállalat élén igazgató áll, aki 0 a vállalat építését és üzemelését irányítja és felelős annak üzemeléséért és építéséért; 0 felelős a küldöttek testületé (a vezetőség) határozatainak teljesítéséért; 0 a pénzügyi, tervezési és bérfegyelem, a munkabiztonsági és egészségvédelmi rendszabályok és más jogszabályok betar­tásáért; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat középtávú és kivitelezési gazdasági tervjavaslatail és a vállalat tevékeny­ségének évi mérlegét; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat nyereségének elosztására, esetleg a vállalat veszteségeinek fedezésére vonatkozó javaslatokat; 0 előkészíti a küldöttek testületének (a vezetőség) ülésének napirendjére tűzött kérdések anyagát; 0 véleményezési joggal részt vesz a küldöttek testületének ülésein és a vállalat vezetőségének ülésein; ф a küldöttek testületé elé terjeszti a vállalat szervezeti és munkarendjének javaslatát, esetleg más vállalati rendsza­bályok javaslatait; 0 a küldöttek testületé elé terjeszti az évvégi zárszámadást és felelős az információs rendszer gazdaságos és célszerű menetéhez szükséges feltételek kialakításáért, beleértve a számvitel irányítását is; ф biztosítja és ellenőrzi a vállalat tulajdonának igazgatását és védelmét; 0 felveszi és elbocsájtja a vállalat dolgozóit, megállapítja a béreket, prémiumokat és jutalmakat hagy jóvá; a vezető beosztású dolgozók felvételéhez és elbocsájtásához kikért a vezetőség előzetes jóváhagyását; ф gondoskodik a vállalat összes dolgozójának szakmai képe­sítéséről; 0 gondoskodik a vállalati gazdálkodás színvonalának állandó növeléséről; 0 biztosítja a vállalaton belüli ellenőrzés gyakorlását. Az igazgató saját hatáskörében a vállalatot képviseli. A jogi kérdésekkel foglalkozó iratokat, amelyek a vállalat jogait és kötelességeit tartalmazzák, az igazgató és az elnök, esetleg a vezetőség megbízott tagja írja alá; a többi iratot az igazgató tátja el aláírásával. Az igazgatót annak távollétében a helyet­tese helyettesíti. A küldöttek testületének és a vezetőség azon határozatai, amelyek ellentmondanak az általános érvényű jogszabályok­nak, érvénytelenek. Amennyiben ezek a szervek kitartanak a határozatok teljesítése mellett, az igazgató köteles erre fel­hívni az illetékes járási (kerületi) mezőgazdasági termelési látja el aláírásával. Az igazgatói távollétében a helyettese he­lyettesíti. II. Vállalatközi kapcsolatok a CSSZSZK-ban A. A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának fejlesztése. „A kooperációs társulások szervei tevékenységének elvei“ (a továbbiakban Elvek), amelyeket a 6. ötéves tervidőszakra hagytak jóvá, a legnagyobb hangsúlyt a növénytermesztés összpontosítanak és szakosításának a fejlesztésére fektetik, elsősorban a termelési és technológiai egységek kialakítását sürgetik, amelyek okszerű szakosítás esetén lehetővé teszik a döntő jelentőségű termelési tényezők, a nagyüzemi technika és technológia érvényesítését. A növénytermesztés szakosításának további fejlesztése érde­kében kidolgozták a gazdasági növények széthelyezésének ter­vezetét, amely a komplex talajvizsgálat eredményeiből, a mű­szaki földrendezés genereljéből és a talaj lejtősségének érté­keléséből indul ki. A vállalatok szakosításának egyes terme­lési körzetek szerinti modelljei lehetővé teszik a vállalatok termékek szerinti szakosításának további szakaszát. Hasonló irányú fejlődés tapasztalható a Szovjetunióban is, ahol megvalósították a növénytermesztés területi koncentrá­cióját. Szemeskukoricát összesen 416 mezőgazdasági vállalat1 termeszt (ebből 277 több mint 200 hektárnál nagyobb terüle­ten), burgonyát 534 vállalat [ebből 39 vállalat 200 hektárnál nagyobb területen 1. A mezőgazdasági vállalatokban már jelentős haladás tapasz­talható a növénytermesztés területi összpontosításában, ám ezeket a feltételeket elégtelenül használják ki a növényter­mesztés szakosítására! Mindkét szektor nagy mezőgazdasági vállalataiban is többnyire megőrizték a növénytermesztés uni­verzális jellegét. Előfordul az is, hogy a gabonaféléken és a takarmánynövényeken kívül még további 5—10 gazdasági nö­vényfajt termesztenek. Az eddigi tervezési gyakorlat sem tá­mogatja kellő mértékben a növénytermesztés szakosításának elmélyítését. Némely speciális nagyteljesítményű gépi eszkö­zök hiánya, és az egyes gazdasági növények gépsorainak hiá­nyos volta fékezi a szakosítás további elmélyítését (zöldség és gyümölcs, burgonya, hegyvidéki és hegyaljai körzetek). A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának további fejlődését jelenleg a kooperációs kapcsolatok külön­böző formái is befolyásolják. A növénytermesztésben leggyakrabban a technika közös be­szerzésén és kihasználásán alapuló együttműködést érvényesí­tik. Az 5. ötéves tervidőszak elején ilyen együttműködés jötf létre 66 társulásban 280 tagszervezet részvételével, és 1975 végén 186 társulásban összesen 625 tagszervezet bekapcsolásá­val. A közös létesítmények és berendezések (betakarítás utáni kezelés, közepes nagyságú szárítóberendezések, a burgonya, zöldség és gyümölcs betakarítás utáni kezelésére szolgáló gép­sorok és tárolók, zöldséghajtatők stb.) építése és kihasználása szakaszán létrejött együttműködés terén 1972-ben 33 közös mezőgazdasági vállalatot létesítettek a takarmányszárításra és a formázott takarmányok készítésére, 41 társulás új szervezet létesítése nélkül jött létre. Jelenleg 26 közös mezőgazdasági vállalat és 80 társulás működik. A szárítóüzemek az 5. ötéves tervidőszak elején 62 434 tonna szárított terméket dolgoztak fel, 1975 végén ez a mennyiség 271756 tonnára növekedett. A takarmányszárítássa) és préseléssel foglalkozó dolgozók száma az említett időszakban 246-ról 1439-re emelkedett. Némely kerületekben a növénytermesztés területén Együtt­működő mezőgazdasági vállalatok a kooperációs társulások keretében folytatott együttműködésről áttérnek a kooperációs körzetekre (nagykapacitású berendezések, szárítóüzemek, pré­selt takarmánykészítő üzemek, közepes nagyságú és hangár­szerű gabonaraktárak közös építése és kihasználása, a szállí­tás biztosítása). Ez a tendencia összhangban áll az „Elvekben“ meghatározott célokkal. Az új szervezet létesítése nélküli magasabb szintű együttmű­ködés, a közös tervezés és az egész növénytermesztés közös üzemeltetése, amelyet hathatósan támogatni kell, ezideig nenf honosodott meg. A növénytermesztés szakaszán létrejött kooperáció jelenlegi helyzetének elemzéséből láthatjuk, hogy lényegében az együtt­működés minden formáját érvényesítik váltakozó sikerrel. A leggyengébb eredményeket az egész növénytermesztés koo­peráció útján való biztosítása terén értük el. A CSSZK-ban 3 ilyen példát ismerünk, az SZSZK-ban egyet sem. A növény­termelés egy bizonyos részének vagy a gépesítési eszközök ki­használásának stb. közös biztosítása szakaszán ennél kedve­zőbb helyzetét találunk. Az állattenyésztési termelés összpontosításának és szakosításának fejlesztése Az „Elvek“ a legnagyobb hangsúlyt a szarvasmarha-tenyész­tés nyitott állományforgó melletti összpontosítására és szako­sítására fektetik. Az 5. ötéves tervidőszakban tervszerűen megkezdtük az ál­lattenyésztési termelés anyagi-technikai bázisa hosszútávú át­építési programjának a szakosítás és összpontosítás követel­ményeinek megfelelő realizálását. Ennek keretében 1971 és 1975 között több mint 500 ezer szarvasmarha, közel 1 millió 150 ezer sertés és kb. 5 millió baromfi elszállásolására szolgáló kapacitásokat helyeztünk üzembe. Különösen fontos az a körülméfty. hogy ezek a kapa­citások átlagban 829 szarvasmarha 5—10 ezer sertés és kb.

Next

/
Thumbnails
Contents