Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-28 / 4. szám
1978. jannár 28. SZABAD FÖLDMŰVES .11 ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG SZÜNTELEN JAVÍTÄSA A dolgozók akaratereje nem ismer akadályokat A MILEX vállalat nltral üzemegysége a tejfelvásárlés múlt évi állami tervét 101,9 százalékra teljesítette. Tavaly — az 1978-os évhez viszonyítva — több mint 2 millió 885 ezer liter tejjel vásároltak fel többet. Ez elsősorban a mezőgazdasági dolgozók érdeme! Javult a felvásárolt tej minősége és zsírtartalma. Míg 1976-ban a tej átlagos zsírtartalma 3,67 százalék volt, addig a műit évben meghaladta a 3,72 %-ot. Mint ahogy azt TOMÄŠ FRANKO elvtárs, a felvásárlási részleg vezetője mondotta, a tej minőségének javítása tekintetében nagy jelentősége volt a MÉM 123/76-os számú hirdetménye életbe léptetésének, hiszen a múlt év január elsejétől a mezőgazdasági üzemeknek sem mindegy, hogy melyik minőségi osztályba sorolják a felvásárolt tejmennyiséget! A járásban az új hirdetmény alkalmazása folytán semmiféle probléma nem merült fel. A mezőgazdasági dolgozók akaratát, igyekezetét az alábbi számadatok is bizonyítják: míg a múlt év első felében az I. minőségi osztályba a felvásárolt tej 10,3, a másodikba 77,9, a harmadikba pedig 11,8 százaléka került, addig a negyedik negyedévben a besorolás — ugyanabban a sorrendben — 24,3, 84,9, illetve 10.8 százalék volt. Tehát lényegesen több lett az I. minőségi osztályú tej, de még mindig sok a III. minőségi osztályba besorolt tejmennyiség. A tejüzem a járáson kívül még a Nové Žámky-i, galantai és a topolčanyi járásokból is vásárol fel bizonyos tejmennyiséget. Ez a részarány az egész évi mennyiségnek mintegy 25 százalékát jelenti. A múlt évben is gyakran fordult elő olyan eset, hogy a tejüzem kapacitásához viszonyítva több tejet vásároltak fel, ami problémákat okozott a feldolgozás folyamán. Ezért január elsejétől a járásból bizonyos tejmennyiséget a levicei tejüzem vásárol fel. A tejüzem napi kapacitása 300 ezer liter feldolgozását teszi lehetővé. Ennek egyharmadából tejtermékeket gyártanak, kétharmadából pedig tejport készítenek. A fogyasztási tejen kívül tejszínt, túrót, joghurtot, vajat és tejszínes krémeket gyártanak. A járásban jelentős lépéseket tettek az iskolás gyermekek tejellátása szakaszán. Naponta mintegy tízezer negyedliteres műanyagzacskós tejet csomagolnak. A diákok az így csomagolt tejhez nemcsak a járási székhelyen, de néhány községben is hozzájuthatnak. A tejpor jelentős részét (több mint havtan százalékát) exportálják. A tejszárítási részleg napi kapacitása 20 tonna. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítanak a termékek minőségének állandó javítására. Ezért a mezőgazdasági dolgozóktól joggal elvárják, hogy csakis jó minőségű nyersanyagot szállítsanak. A dolgozók akaratát az is bizonyítja, hogy üzemüket már három éve a „Példás minőség üzeme“-ként tartják nyilván. Tavaly — az összes tejtermék átlagában — a tervezett 70,7 minőségi ponttal szemben 73,8 pontot értek el! „Dolgozóink akaratát, igyekezetét csak a néha előforduló tejvizezés gátolta“ — mondotta Gejza Harmat elvtárs, a tejüzem műszaki-termelési igazgatóhelyettese. E téren a korábbi évekhez viszonyítva, amikor évi átlagban 250—300 ezer liter tejet „hamisítottak“, már némi javulás tapasztalható, de ez még mindig nem éri el a kívánt szintet. Példaként a výčapy-npatovcei „ZOBOR“ (tavaly összesen 18 ezer 745 liter tejet vizeztek) és a nevericei „EGYETÉRTÉS“ szövetkezetét említhetjük. E kedvezőtlen helyzeten úgy segítenek, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságon hetente megtartott operatív tejbizottsági ülésre meghívják az illetékes mezőgazdasági üzemek vezetőit, s közösen intézkedéseket dolgoznak ki a fogyatékosságok mielőbbi felszámolása érdekében. 1978 július elsejével az üzem összes dolgozója bekapcsolódott a Szaratovi Mozgalomba. Ennek a mindennapos gyakorlatba való érvényesítésénél háromféle tevékenységet jelöltek meg. Először a félkésztermékeket a termelési központok között mind mennyiségi, mind minőségi szempontból adják át; másodszor, a gépi berendezéseket a műszak befejeztével üzemképes állapotban adják át a termelés vezetőjének; harmadszor, a kész termékeket naponta ellenőrzik az üzemi laboratóriumban, ahol egyúttal megállapítják azt is, hogy ki, hol, milyen hibát követett el, s azt másnap hogyan kell kiküszöbölni. A termékek minőségének szüntelen javításán és a tervezett feladatok teljesítésén, illetve túlteljesítésén a Szaratovi Mozgalmon kívül hét szocialista brigád tagjai is fáradoznak, melyek közül kettő már a megtisztelő cím bronzfokozatának tulajdonosa. Az egyik, a július Pánik vezette a tejszárítási részlegen dolgozó 23-tagú szocialista brigád, főleg nőkből tevődik össze. Általában túlteljesítik a tervezett feladatokat, elérik a kívánt minőséget, nagy érdemeik vannak az exportfeladatok teljesítésében. Az eddigiek folyamán külföldről még nem érkezett reklamálás. A másik a vajgyártási részlegen dolgozó öttagú kollektíva, Marta Šnírerová vezetésével. Nagy érdemeket szereztek a minőség szüntelen javítása szakaszán. Ugyancsak példás tevékenységet fejt ki az üzemi laboratóriumban tevékenykedő 7-tagú szocialista brigád Anastázia Kolárová vezetésével. Ez a brigád lényegében a többit segíti. Alaposan ellenőrzik a minőséget, s egyúttal figyelmeztetik a többieket, hogy hol követtek el hibát. Milan Pihorna elvtárs, az üzem közgazdásza, aki a múlt évi eredmények elemzésével és az idei feladatok tervezésével foglalkozott, a dolgozók hozzáállásával kapcsolatban csak enynyit válaszolt: „Dolgozóink többsége már szocialista módon gondolkodik, mert megértette azt, hogy ha törik, ha szakad, a tejet és a tejtermékeket ki kell szállítani az üzletekbe. Dolgozóink állandóan szem előtt tartják a tervfeladatok teljesítéséhez vezető utat, s ennek érdekében minden tőlük telhetőt el is követnek“. Elbeszélgettem Július Pánik elvtárssal is, aki a tejszárítási részleg és az ott tevékenykedő szocialista brigád vezetője. Tőle tudtam meg, hogy a szocialista brigád tagjai a múlt évben kötelezettségeket vállaltak: javítanak a tejpor minőségén, megtakarítanak bizonyos kiadásokat a műszakigazdasági normákon, túlteljesítik a tervezett feladatokat és társadalmi munkát végeznek a munkakörnyezet javítása céljából. Áprilisban kiváló munkájuk eredményeként megkapták „A CSKP XV. kongresszusa“ címet. Ennek kapcsán megszilárdították a már korábban vállalt kötelezettségeiket. Végeredményben a tejpor minőségét 8 ponttal javították, 60 ezer koronát megtakarítottak, 200 óra társadalmi munkát végeztek és minden igyekezetüket a gazdaságos termelésre fordították. Pánik elvtárs már 28 évé dolgozik tejüzemben, kezdetben Zlaté Moravcében, 1971 óta pedig Nitrában. Tavaly óta, mint a szárítási részleg vezetője tevékenykedik. A vezetése alatt álló brigád már korábban elnyerte „A VIII. Szakszervezeti kongresszus“ címet. Jelenleg minden igyekezetüket arra fordítják, hogy elnyerjék a megtisztelő cím ezüstfokozatát. A dolgozók akaraterejét egy példával szeretném igazolni. 1978-ban rekordtermelésnek mondható eredményt értek el. Mindenki azt hitte, hogy ettől többet már nem lehet szárítani. Tavaly az 1976-os valóságot mégis 57 tonnával túlszárnyalták! A szárítási részleg dolgozói tudatában vannak annak, hogy feladataik évről-évre nőnek, ezért ennek szellemében nevelik, vezetik és irányítják a szocialista brigád tagjait. Hiszen ezzel nemcsak üzemüket, hanem saját magukat is segítik. Az üzemben kibontakozott az újító mozgalom. Tavaly az üzem dolgozói tizenöt újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből négyet még nem valósítottak meg, kettőt pedig még nem értékeltek. Az újítások gyakorlati alkalmazása hozta társadalmi haszon meghaladta a 22 ezer koronát. Az értékelt újítások a munka megkönnyítését, a munkabiztonság szilárdítását és a technológia tökéletesítését szorgalmazták. Már második éve a legjobb újítók közé Jozef Slovák, Ján SťaheI és Jaroslav Švihorik tartozik, akik a karbantartó és az energetikai részleg dolgozói. A tejüzem vezetősége szem előtt tartja a jövő időszak elképzeléseit is. A közeljövőben sor kerül a tejüzemek szakosodására. A nitrai tejüzem fő tevékenysége a vajgyártás és a tejszárítás lesz, mert ehhez adottak az előfeltételek, a technológiai berendezések. A tejüzem dolgozói a múlt évre tervezett bruttó termelést 103,1 százalékra teljesítették. A termeléstöbblet pénzbeli értéke meghaladta a 8 millió 770 ezer koronát! A dolgozók ezzel és az 1978-as évre vállalt szocialista kötelezettségekkel köszöntik a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Igyekezetüket az idén is a tervezett feladatok túlteljesítésére, a minőség szüntelen javítására és a gazdaságos termelésre fordítják! BARA LÁSZLÓ, mérnök A gazdálkodásban alapvető követelmény a társadalmi munka hatékonyságának a fokozása. Ez a gazdaságpolitikai igény a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek tevékenységében is változásokat kíván. A hatékonyság fokozását több tényező segítheti elő, például a gépesítés, összpontosítás, szakosodás, iparszerű termelési mód, korszerű üzem- és munkaszervezés stb. E tényezők közé tartozik a gazdálkodó szervezetek együttműködése is, amelynek elsődleges feladata a szocialista állam társadalmi-gazdasági célkitűzéseinek, a termelés hatékonyságának útján történő megvalósítása. Agráripari egyesülések Magyarországon A mezőgazdasági üzemek közötti együttműködések sokrétűek: a szerződéses kapcsolattól a közös vállalatig terjed. A mezőgazdasági üzemek jelentős részében ma már szakosodott és iparszerű keretek között folyik a mezőgazdasági nyersanyagtermelés, amely szélesebb körű és szorosabb együttműködést tesz lehetővé a feldolgozó vállalatok között. Az élelmiszer-termelés növelése is indokolja, hogy a vállalatközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket az eddigieknél még jobban kihasználják. A politikai és állami szervek a társadalmi-gazdasági igények megvalósítása érdekében, valamint néhány korszerűen gazdálkodó üzem vezetőinek kezdeményezésére hozzájárultak ahhoz, hogy a meglevő gazdasági együttműködési formák mellett — kísérleti jelleggel — négy agráripari egyesülés alakuljon. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés egy állami gazdaságból, egy élelmiszeripari üzemből és tizennégy termelőszövetkezetből áll. Földterületük több mint 100 ezer hektár. A növénytermesztésben elsősorban a cukorrépa, a kukorica, a búza és a burgonya termelési rendszerben való nagyarányú hozamfejlesztése szerepel. Az állattenyésztésben a baromfiágazat és a juhászat, valamint égy cukorgyár melléktermékeire alapozott húsmarhaelőállítás jelentős. Közös beruházásként 7,5 millió darab kibocsátóképességű broílertelep építését kezdik meg, továbbá burgonyatárolót, üvegházat, pecsenyebárány-hizlalótelepet és juhanyatelepet is építenek. Folyamatban van a tangazdaságok gépparkjának tipizálása. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés két ipari üzemből, két állami gazdaságból, négy társulásból és tizennégy termelőszövetkezetből tevődik össze. Az egyesülés fejlesztési központjában a vetőmag- és zöldségtermelés, valamint a sertéshústermelés növelése áll. A két ipari tagvállalat — konzervgyár, hűtőipar — alapanyagellátá^át a taggazdaságok hetven százalékban kívánják fedezni. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében központi tenyészüszőtelepet létesítenek. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülésben egy élelmiszeripari vállalat, egy állami gazdaság és két termelőszövetkezet vett részt, összterületük meghaladja a 27 ezer hektárt. Az egyesülés fő termelési profilja a zöldségtermelés, amelyben a fűszerpaprika foglalja el a vezető helyet. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés növelése a cél, ezen belül a tejtermelés és a feldolgozás megoldása is. Megkezdték — közös beruházásként — az agrokémiai központ és a fűszerpaprika-szárító berendezés létrehozását. A Szigetközi Agráripari Egyesülés öt élelmiszeripari vállalatból, egy állami gazdaságból, egy társulásból és tíz termelőszövetkezetből áll. összes területük kereken 82 ezer hektár. Az egyesülés fő tevékenysége a zöldségtermesztés, a szarvasmarha- és a baromfiágazat, valamint a gyepgazdálkodás és a tömegtakarmánytermesztés. A térségben hasznosítható geotermikus energia felhasználásával 50 ezer négyzetméteres hajtatóházat építenek. A zöldségprogram kidolgozásánál a résztvevő konzervgyár és hűtőipar igényét vették alapul, s a hagyományos gyökérzöldség és káposztafélék mellett növelik' a borsó és a bab termelését. Az egyesülés három darab 800 férőhelyes tehenészeti telepet épít. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés 1976. július 1-én, a másik három pedig 1977. január 1-én kezdte meg működését. Mind a négy egyesülés létrehozta szűkkörű, kvalifikált szakemberekből álló, függetlenített apparátusát. Hozzáláttak a gazdálkodó szervezetek működéséhez szükséges munkakapcsolatok kialakításához, áttekintették a taggazdaságok fejlesztési terveit és kidolgozták az egyesülés koordinált fejlesztési programját. Ezek részben a taggazdaságok tevékenységével kapcsolatos javaslatokat, részben pedig a közös szolgáltató és termelő vagy feldolgozó célú fejlesztéseket tartalmaznak. A négy egyesülés igen jelentős területet, termelőeszköz-állományt fog össze, amelyekkel 1975-ben több mint 15 milliárd Ft értékű terméket állítottak elő. összterületük meghaladja a 250 ezer hektárt és több mint 9,5 milliárd Ft értékű állóeszközzel rendelkeztek. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 44 ezer főt. Az egyesülések — induló — közös vagyona kereken 75 millió Ft. Az adatokból is látható, hogy az egyesülés keretei között jelentős termeléskapacitás és fejlesztési forrás összpontosul, amelyeknek hatékony és koordinált felhasználása nagy lehetőséget teremt a termelés gazdaságos növelésére. Az agráripari egyesülés lényegében vertikális gazdasági szervezet, amelyen belül a résztvevők gazdasági és jogi önállóságukat megtartják, érvényesítve a termelésben való közvetlen érdekeltséget. Létrehozásuknak fő célja a társadalmi termelés hatékonyságának a fokozása, a termelési viszonyok szocialista jellegének további erősítése. Az egyesülésben a termelőeszközök tulajdonának új formája jelenik meg (állami-szövetkezeti vegyes tulajdon), amely jellegében közelít az össznépi tulajdonhoz. A közös tevékenységben magasabb fokon valósul meg a munka társadalmasítása, következetesen jutnak érvényre a szocialista elosztás elvei. Elősegíti a társadalom osztályszerkezetének egységesebbé válását, a közösségi gondolkodás, a kollektív érzés továbbfejlesztését, a város és falu közötti különbségek mérséklését. Az agráripari egyesülés regionális gazdasági szervezet, amelyet csak ott szabad tervezni, ahol a mezőgazdasági alapanyagtermelés az iparszerű tömegtermelés színvonalán hatékonyan, összpontosultan folyik és továbbfejleszthető, továbbá ha a feldolgozás az ipari szolgáltatás megfelelő bázisa és az infrastruktúra fejlesztésében szükséges helyi források rendelkezésre állnak. Az egyesülés mint jogi személy koordinál, szaktanácsadást és szolgáltatásokat végez a taggazdaságok részére és fokozatosan közös tevékenységet is létrehoz. Az egyesülés eredményes tevékenysége elsősorban az egyesülésben részt vevő vállalatok vezetőinek és dolgozóinak, az egyesülés függetlenített apparátusának munkájától függ. A fejlődés kölcsönös érdeke a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak egyaránt, mert mindegyiküknek növeli a termelésbiztonságát. A Magyar Mezőgazdaság nyomán: —blm—
