Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-28 / 4. szám

1978. jannár 28. SZABAD FÖLDMŰVES .11 ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG SZÜNTELEN JAVÍTÄSA A dolgozók akaratereje nem ismer akadályokat A MILEX vállalat nltral üzemegysége a tejfelvásárlés múlt évi állami tervét 101,9 százalékra teljesítette. Tavaly — az 1978-os évhez viszonyítva — több mint 2 millió 885 ezer liter tejjel vásároltak fel többet. Ez el­sősorban a mezőgazdasági dolgozók érdeme! Javult a felvásárolt tej minősége és zsírtartalma. Míg 1976-ban a tej átlagos zsírtartalma 3,67 százalék volt, addig a műit évben meghaladta a 3,72 %-ot. Mint ahogy azt TOMÄŠ FRANKO elvtárs, a felvásárlási részleg vezetője mondotta, a tej minőségének javítása tekintetében nagy jelen­tősége volt a MÉM 123/76-os számú hirdetménye életbe léptetésének, hiszen a múlt év január elsejétől a mező­­gazdasági üzemeknek sem mindegy, hogy melyik minőségi osztályba sorolják a felvásárolt tejmennyiséget! A járásban az új hirdetmény alkalmazása folytán semmiféle probléma nem merült fel. A mezőgazdasági dolgozók akara­tát, igyekezetét az alábbi számadatok is bizonyítják: míg a múlt év első felében az I. minőségi osztályba a fel­vásárolt tej 10,3, a másodikba 77,9, a harmadikba pedig 11,8 százaléka ke­rült, addig a negyedik negyedévben a besorolás — ugyanabban a sorrend­ben — 24,3, 84,9, illetve 10.8 százalék volt. Tehát lényegesen több lett az I. minőségi osztályú tej, de még min­dig sok a III. minőségi osztályba be­sorolt tejmennyiség. A tejüzem a járáson kívül még a Nové Žámky-i, galantai és a topol­­čanyi járásokból is vásárol fel bizo­nyos tejmennyiséget. Ez a részarány az egész évi mennyiségnek mintegy 25 százalékát jelenti. A múlt évben is gyakran fordult elő olyan eset, hogy a tejüzem kapacitásához viszonyítva több tejet vásároltak fel, ami problé­mákat okozott a feldolgozás folya­mán. Ezért január elsejétől a járásból bizonyos tejmennyiséget a levicei tej­üzem vásárol fel. A tejüzem napi kapacitása 300 ezer liter feldolgozását teszi lehetővé. En­nek egyharmadából tejtermékeket gyártanak, kétharmadából pedig tej­port készítenek. A fogyasztási tejen kívül tejszínt, túrót, joghurtot, vajat és tejszínes krémeket gyártanak. A járásban jelentős lépéseket tettek az iskolás gyermekek tejellátása szaka­szán. Naponta mintegy tízezer ne­gyedliteres műanyagzacskós tejet cso­magolnak. A diákok az így csomagolt tejhez nemcsak a járási székhelyen, de néhány községben is hozzájuthat­nak. A tejpor jelentős részét (több mint havtan százalékát) exportálják. A tejszárítási részleg napi kapacitása 20 tonna. Az üzem dolgozói nagy gondot for­dítanak a termékek minőségének ál­landó javítására. Ezért a mezőgazda­­sági dolgozóktól joggal elvárják, hogy csakis jó minőségű nyersanyagot szál­lítsanak. A dolgozók akaratát az is bi­zonyítja, hogy üzemüket már három éve a „Példás minőség üzeme“-ként tartják nyilván. Tavaly — az összes tejtermék átlagában — a tervezett 70,7 minőségi ponttal szemben 73,8 pontot értek el! „Dolgozóink akara­tát, igyekezetét csak a néha előfor­duló tejvizezés gátolta“ — mondotta Gejza Harmat elvtárs, a tejüzem mű­szaki-termelési igazgatóhelyettese. E téren a korábbi évekhez viszonyítva, amikor évi átlagban 250—300 ezer li­ter tejet „hamisítottak“, már némi javulás tapasztalható, de ez még min­dig nem éri el a kívánt szintet. Példa­ként a výčapy-npatovcei „ZOBOR“ (tavaly összesen 18 ezer 745 liter te­jet vizeztek) és a nevericei „EGYET­ÉRTÉS“ szövetkezetét említhetjük. E kedvezőtlen helyzeten úgy segítenek, hogy a járási mezőgazdasági igazga­tóságon hetente megtartott operatív tejbizottsági ülésre meghívják az ille­tékes mezőgazdasági üzemek vezetőit, s közösen intézkedéseket dolgoznak ki a fogyatékosságok mielőbbi fel­számolása érdekében. 1978 július elsejével az üzem összes dolgozója bekapcsolódott a Szaratovi Mozgalomba. Ennek a mindennapos gyakorlatba való érvényesítésénél há­romféle tevékenységet jelöltek meg. Először a félkésztermékeket a terme­lési központok között mind mennyi­ségi, mind minőségi szempontból ad­ják át; másodszor, a gépi berendezé­seket a műszak befejeztével üzemké­pes állapotban adják át a termelés vezetőjének; harmadszor, a kész ter­mékeket naponta ellenőrzik az üzemi laboratóriumban, ahol egyúttal meg­állapítják azt is, hogy ki, hol, milyen hibát követett el, s azt másnap ho­gyan kell kiküszöbölni. A termékek minőségének szüntelen javításán és a tervezett feladatok tel­jesítésén, illetve túlteljesítésén a Sza­ratovi Mozgalmon kívül hét szocia­lista brigád tagjai is fáradoznak, me­lyek közül kettő már a megtisztelő cím bronzfokozatának tulajdonosa. Az egyik, a július Pánik vezette a tejszá­rítási részlegen dolgozó 23-tagú szo­cialista brigád, főleg nőkből tevődik össze. Általában túlteljesítik a terve­zett feladatokat, elérik a kívánt minő­séget, nagy érdemeik vannak az exportfeladatok teljesítésében. Az ed­digiek folyamán külföldről még nem érkezett reklamálás. A másik a vaj­gyártási részlegen dolgozó öttagú kol­lektíva, Marta Šnírerová vezetésével. Nagy érdemeket szereztek a minőség szüntelen javítása szakaszán. Ugyan­csak példás tevékenységet fejt ki az üzemi laboratóriumban tevékenykedő 7-tagú szocialista brigád Anastázia Kolárová vezetésével. Ez a brigád lé­nyegében a többit segíti. Alaposan el­lenőrzik a minőséget, s egyúttal fi­gyelmeztetik a többieket, hogy hol követtek el hibát. Milan Pihorna elvtárs, az üzem köz­gazdásza, aki a múlt évi eredmények elemzésével és az idei feladatok ter­vezésével foglalkozott, a dolgozók hozzáállásával kapcsolatban csak eny­­nyit válaszolt: „Dolgozóink többsége már szocialista módon gondolkodik, mert megértette azt, hogy ha törik, ha szakad, a tejet és a tejtermékeket ki kell szállítani az üzletekbe. Dolgo­zóink állandóan szem előtt tartják a tervfeladatok teljesítéséhez vezető utat, s ennek érdekében minden tőlük telhetőt el is követnek“. Elbeszélgettem Július Pánik elvtárs­sal is, aki a tejszárítási részleg és az ott tevékenykedő szocialista brigád vezetője. Tőle tudtam meg, hogy a szocialista brigád tagjai a múlt év­ben kötelezettségeket vállaltak: javí­tanak a tejpor minőségén, megtakarí­tanak bizonyos kiadásokat a műszaki­gazdasági normákon, túlteljesítik a tervezett feladatokat és társadalmi munkát végeznek a munkakörnyezet javítása céljából. Áprilisban kiváló munkájuk eredményeként megkapták „A CSKP XV. kongresszusa“ címet. Ennek kapcsán megszilárdították a már korábban vállalt kötelezettségei­ket. Végeredményben a tejpor minő­ségét 8 ponttal javították, 60 ezer ko­ronát megtakarítottak, 200 óra társa­dalmi munkát végeztek és minden igyekezetüket a gazdaságos termelés­re fordították. Pánik elvtárs már 28 évé dolgozik tejüzemben, kezdetben Zlaté Moravcé­­ben, 1971 óta pedig Nitrában. Tavaly óta, mint a szárítási részleg vezetője tevékenykedik. A vezetése alatt álló brigád már korábban elnyerte „A VIII. Szakszervezeti kongresszus“ cí­met. Jelenleg minden igyekezetüket arra fordítják, hogy elnyerjék a meg­tisztelő cím ezüstfokozatát. A dolgo­zók akaraterejét egy példával szeret­ném igazolni. 1978-ban rekordterme­lésnek mondható eredményt értek el. Mindenki azt hitte, hogy ettől többet már nem lehet szárítani. Tavaly az 1976-os valóságot mégis 57 tonnával túlszárnyalták! A szárítási részleg dolgozói tudatában vannak annak, hogy feladataik évről-évre nőnek, ezért ennek szellemében nevelik, ve­zetik és irányítják a szocialista bri­gád tagjait. Hiszen ezzel nemcsak üzemüket, hanem saját magukat is se­gítik. Az üzemben kibontakozott az újító mozgalom. Tavaly az üzem dolgozói tizenöt újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből négyet még nem valósítot­tak meg, kettőt pedig még nem érté­keltek. Az újítások gyakorlati alkal­mazása hozta társadalmi haszon meg­haladta a 22 ezer koronát. Az érté­kelt újítások a munka megkönnyítését, a munkabiztonság szilárdítását és a technológia tökéletesítését szorgal­mazták. Már második éve a legjobb újítók közé Jozef Slovák, Ján SťaheI és Jaroslav Švihorik tartozik, akik a karbantartó és az energetikai részleg dolgozói. A tejüzem vezetősége szem előtt tartja a jövő időszak elképzeléseit is. A közeljövőben sor kerül a tejüzemek szakosodására. A nitrai tejüzem fő tevékenysége a vajgyártás és a tej­­szárítás lesz, mert ehhez adottak az előfeltételek, a technológiai berende­zések. A tejüzem dolgozói a múlt évre ter­vezett bruttó termelést 103,1 százalék­ra teljesítették. A termeléstöbblet pénzbeli értéke meghaladta a 8 mil­lió 770 ezer koronát! A dolgozók ez­zel és az 1978-as évre vállalt szocia­lista kötelezettségekkel köszöntik a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Igyekezetüket az idén is a tervezett feladatok túlteljesítésére, a minőség szüntelen javítására és a gazdaságos termelésre fordítják! BARA LÁSZLÓ, mérnök A gazdálkodásban alapvető követelmény a társadalmi mun­ka hatékonyságának a fokozá­sa. Ez a gazdaságpolitikai igény a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari üzemek tevékenységében is változásokat kíván. A haté­konyság fokozását több tényező segítheti elő, például a gépesí­tés, összpontosítás, szakosodás, iparszerű termelési mód, kor­szerű üzem- és munkaszervezés stb. E tényezők közé tartozik a gazdálkodó szervezetek együtt­működése is, amelynek elsődle­ges feladata a szocialista állam társadalmi-gazdasági célkitűzé­seinek, a termelés hatékonysá­gának útján történő megvalósí­tása. Agráripari egyesülések Magyarországon A mezőgazdasági üzemek közötti együttműködések sokrétűek: a szerző­déses kapcsolattól a közös vállalatig terjed. A mezőgazdasági üzemek je­lentős részében ma már szakosodott és iparszerű keretek között folyik a mezőgazdasági nyersanyagtermelés, a­­mely szélesebb körű és szorosabb együttműködést tesz lehetővé a fel­dolgozó vállalatok között. Az élelmi­szer-termelés növelése is indokolja, hogy a vállalatközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket az eddigieknél még jobban kihasználják. A politikai és állami szervek a tár­sadalmi-gazdasági igények megvalósí­tása érdekében, valamint néhány kor­szerűen gazdálkodó üzem vezetőinek kezdeményezésére hozzájárultak ah­hoz, hogy a meglevő gazdasági együttműködési formák mellett — kí­sérleti jelleggel — négy agráripari egyesülés alakuljon. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés egy állami gazdaságból, egy élelmi­­szeripari üzemből és tizennégy terme­lőszövetkezetből áll. Földterületük több mint 100 ezer hektár. A növény­­termesztésben elsősorban a cukorré­pa, a kukorica, a búza és a burgonya termelési rendszerben való nagyará­nyú hozamfejlesztése szerepel. Az ál­lattenyésztésben a baromfiágazat és a juhászat, valamint égy cukorgyár melléktermékeire alapozott húsmarha­­előállítás jelentős. Közös beruházás­ként 7,5 millió darab kibocsátóképes­ségű broílertelep építését kezdik meg, továbbá burgonyatárolót, üvegházat, pecsenyebárány-hizlalótelepet és juh­­anyatelepet is építenek. Folyamatban van a tangazdaságok gépparkjának tipizálása. A Békéscsaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés két ipari üzemből, két állami gazdaságból, négy társulásból és tizennégy termelőszövetkezetből tevődik össze. Az egyesülés fejlesztési központjában a vetőmag- és zöldség­­termelés, valamint a sertéshústerme­lés növelése áll. A két ipari tagválla­lat — konzervgyár, hűtőipar — alap­­anyagellátá^át a taggazdaságok het­ven százalékban kívánják fedezni. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében központi tenyészüszőtele­­pet létesítenek. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülésben egy élelmiszeripari vál­lalat, egy állami gazdaság és két ter­melőszövetkezet vett részt, összterü­letük meghaladja a 27 ezer hektárt. Az egyesülés fő termelési profilja a zöldségtermelés, amelyben a fűszer­paprika foglalja el a vezető helyet. Az állattenyésztésben a szarvasmarha­tenyésztés növelése a cél, ezen belül a tejtermelés és a feldolgozás megol­dása is. Megkezdték — közös beru­házásként — az agrokémiai központ és a fűszerpaprika-szárító berendezés létrehozását. A Szigetközi Agráripari Egyesülés öt élelmiszeripari vállalatból, egy ál­lami gazdaságból, egy társulásból és tíz termelőszövetkezetből áll. összes területük kereken 82 ezer hektár. Az egyesülés fő tevékenysége a zöld­ségtermesztés, a szarvasmarha- és a baromfiágazat, valamint a gyepgaz­dálkodás és a tömegtakarmányter­­mesztés. A térségben hasznosítható geotermikus energia felhasználásával 50 ezer négyzetméteres hajtatóházat építenek. A zöldségprogram kidolgo­zásánál a résztvevő konzervgyár és hűtőipar igényét vették alapul, s a hagyományos gyökérzöldség és ká­posztafélék mellett növelik' a borsó és a bab termelését. Az egyesülés há­rom darab 800 férőhelyes tehenészeti telepet épít. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés 1976. július 1-én, a másik három pe­dig 1977. január 1-én kezdte meg mű­ködését. Mind a négy egyesülés létre­hozta szűkkörű, kvalifikált szakembe­rekből álló, függetlenített apparátu­sát. Hozzáláttak a gazdálkodó szerve­zetek működéséhez szükséges munka­­kapcsolatok kialakításához, áttekin­tették a taggazdaságok fejlesztési ter­veit és kidolgozták az egyesülés koor­dinált fejlesztési programját. Ezek részben a taggazdaságok tevékenysé­gével kapcsolatos javaslatokat, rész­ben pedig a közös szolgáltató és ter­melő vagy feldolgozó célú fejleszté­seket tartalmaznak. A négy egyesülés igen jelentős te­rületet, termelőeszköz-állományt fog össze, amelyekkel 1975-ben több mint 15 milliárd Ft értékű terméket állítot­tak elő. összterületük meghaladja a 250 ezer hektárt és több mint 9,5 mil­liárd Ft értékű állóeszközzel rendel­keztek. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 44 ezer főt. Az egyesü­lések — induló — közös vagyona ke­reken 75 millió Ft. Az adatokból is látható, hogy az egyesülés keretei között jelentős ter­meléskapacitás és fejlesztési forrás összpontosul, amelyeknek hatékony és koordinált felhasználása nagy le­hetőséget teremt a termelés gazdasá­gos növelésére. Az agráripari egyesülés lényegében vertikális gazdasági szervezet, ame­lyen belül a résztvevők gazdasági és jogi önállóságukat megtartják, érvé­nyesítve a termelésben való közvet­len érdekeltséget. Létrehozásuknak fő célja a társadalmi termelés haté­konyságának a fokozása, a termelési viszonyok szocialista jellegének to­vábbi erősítése. Az egyesülésben a termelőeszközök tulajdonának új for­mája jelenik meg (állami-szövetkezeti vegyes tulajdon), amely jellegében közelít az össznépi tulajdonhoz. A kö­zös tevékenységben magasabb fokon valósul meg a munka társadalmasítá­sa, következetesen jutnak érvényre a szocialista elosztás elvei. Elősegíti a társadalom osztályszerkezetének egy­ségesebbé válását, a közösségi gon­dolkodás, a kollektív érzés továbbfej­lesztését, a város és falu közötti kü­lönbségek mérséklését. Az agráripari egyesülés regionális gazdasági szervezet, amelyet csak ott szabad tervezni, ahol a mezőgazdasá­gi alapanyagtermelés az iparszerű tö­megtermelés színvonalán hatékonyan, összpontosultan folyik és továbbfej­leszthető, továbbá ha a feldolgozás az ipari szolgáltatás megfelelő bázisa és az infrastruktúra fejlesztésében szükséges helyi források rendelkezés­re állnak. Az egyesülés mint jogi sze­mély koordinál, szaktanácsadást és szolgáltatásokat végez a taggazdasá­gok részére és fokozatosan közös te­vékenységet is létrehoz. Az egyesülés eredményes tevékeny­sége elsősorban az egyesülésben részt vevő vállalatok vezetőinek és dolgo­zóinak, az egyesülés függetlenített apparátusának munkájától függ. A fejlődés kölcsönös érdeke a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vállalatok­nak egyaránt, mert mindegyiküknek növeli a termelésbiztonságát. A Magyar Mezőgazdaság nyomán: —blm—

Next

/
Thumbnails
Contents