Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-28 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 28. 8. Ä pályaválasztás évente ismétlődd problémát Jelent a szülőknek. Iskolá­nak és társadalomnak, mivel e leendő szakmák, az életutak megválasztása kihat az agyén egész életére, és a társadalomra is. Éppen ezért nem le­het közömbös, hogy gyermekeink adottságaiknak, vágyaiknak megfele­lően jutnak-e el a harmóniát jelentő mindennapi munkához, vagy az első lépéseikkel mindjárt tévúton indul­nak el. Évek áta vitatéma, hogyan lehetne a lehetőségekhez képest a legbizton­ságosabban irányítani a fiatalok élet­útját. Hosszú évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sajnos a szülők vá­lasztása sem mindig szerencsés. A szülők leggyakoribb megnyilvánulása az, hogy a gyerek egyetértsen velük a pályaválasztásban, s bizony ritkán fordul elő, hogy igyekeznek megérte­ni gyermekük elhatározását. Ha a pá­lyaválasztás előtt álló gyermeknek kevés a tapasztalata, az önismerete, az ezekből adódó kiszolgáltatottság miatt gyakran hajlik arra, hogy elfo­gadja még az olykor igen-igen szub­jektív tanácsokat is. Persze, sem a szülő, sem a pedagó­gus nem akar rosszat. A baj csupán az, hogy a jószándék gyakran kire­keszti a számításba vehető egyéb reá­lis körülményt. Sajnos, a statisztikák érzéketlen számai adják tudtunkra — évekre visszamenően is —, hogy né­mely területen mennyire népes a Jelentkezők mezőnye, miközben má­sutt alig lézengenek. Vannak szak­mák — tévé- és rádiószerelő, autó­szerelő, festő, fodrász, egészségügyi, közgazdasági, óvónő, stb. —, ahol a jelentkezők száma túlteng. Ezzel szemben léteznek olyan szakmák, ahol az utánpótlás szempontjából hiá­nyok mutatkoznak. Konkrétan: pék, kéményseprő, kőműves, csempéző, bá­nyász, fémmegmunkáló, húsipari szak­munkás stb. E kevésbé népszerű szakmák tucatjai várják a fiatalokat. Az utóbbi szakmákba és iskolákba való toborzás területén —■ sajnos — gyakran kampányokra alapozunk, me­lyén belül az „eszi, nem eszi“ alap­elv érvényesül. Ezért lenne jő, ha az életre tehát a munkáraneveiés is erősödne egész nevelömunkánkban. Ebben szülőnek, a közoktatásnak és az ifjúsági szervezetnek egyaránt meg van a jó közhangulatot teremtő sze­repük. Természetes, nincs a sikernek biz­tos receptje. A fiatalok pályaválasz­tását mindenekelőtt saját képessé­geikről szerzett tapasztalataik hatá­rozzák — alapozhatják meg. De ön­magában ez sem elég, kapcsolódnia kell hozsá a pályák éa lehetőségek ismeretének. Tágítsuk tehát azt a bi­zonyos kört: fontos, hogy a döntések végleges kialakítása előtt ismerjék meg a pályázók a társadalom igé­nyeit — az iskola és a szülői ház segítségével —, mert ennek figyelem­bevétele növelheti egyéni esélyeiket a közép- és felsőfokú oktatásban va­ló részvételhez. Az osztályfőnöknek, szülőnek, Illet­ve a tanulók pályaválasztását irányí­tó szakembereknek egyénileg kell megismerniük a pályaválasztásra fel­készülő fiatalokat. Éneikül nem le­hetséges helyes tanácsadás. Ez a fel­adat korántsem könnyű. Nehézségei több forrásból fakadnak. Ebben az esetben nem az emberismeret nehéz­ségeire gondolunk, hanem kifejezet­ten azokra a problémákra, amelyek a pályaválasztás megítélése, előkészí­tése során merülnek fel. A megismerés szempontjából hely­telen, de sajnos eléggé elterjedt az a gyakorlat, amely a fiatalokat csak egyoldalúan, értelmi képességeik és fizikai erejük, ügyességük oldaláról értékeli. Iskolai keretek között ez gyakran úgy jelentkezik, hogy a ta­nuló jellemzésében zömmel csak a tantárgyi előmenetelt vesszük figye­lembe, holott a pályaválasztással az egész embert, annak egész személyi­ségét, tehát érdeklődését, jellemvoná­sait is pontosan ismerni kell. Fokoz­za a nehézségeket az is, hogy a fia­talok tulajdonságait sohasem csak önmagunkban kell értékelni, hanem mindig egy vagy több pályával ösz­­szefüggésben. A személyi tulajdonsá­goknak a pályakövetelményekkel és pályalehetőségekkel egybevetése vi­szont azt jelenti, hogy a tanulóknak a helyes megismerése pályaválasztás szempontjából mindenkor feltételez bizonyos pályaismeretet is. Előfordul­hat, hogy egyes esetekben egy meg­határozott képesség érdeklődéshiánya, de még bizonyos testi fogyatékosság sem zárja ki az adott pályaklvánság megvalósítását. Ugyanakkor más ese­tekben bizonyos irányban határozot­tan tehetséges gyermeknek sem ja­vasoljuk az általa választott pályát, így például gyenge szóbeli kifejező­képességgel, a mezőgazdaság vagy a közlekedés iránt teljes közömbösség­gel . és lábrövidülésből való mozgás­korlátozottsággal is messzemenően egyetérthetünk valakivel az órás szakma választásában, ha a többi, szükséges személyi feltételekkel ren­delkezik. A pályaválasztó tanulók megisme­résének másik nehézsége érzelmi be­állítottságból fakad. Bármennyire is­mert az a tény, hogy a világot gyak­ran nem olyannak látjuk, amilyen, hanem olyannak, amilyennek szeret­nénk. Fokozatosan érvényes ez olyan személyek — például saját gyerme­keink — megítélésénél,/akikhez ér­zelmileg közel állunk. Hány gyermek veszt éveket, vagy kerül mellékvá­gányra, mert családja több képessé­get lát benne, mint amennyivel ren­delkezik. Ezért válik jelentős tényezővé a szülő és az osztályfőnök emberisme­rete. Ezzel tudják csak tudatosan és széles skálában megválogatni az egyes helyzeteknek megfelelő szem­pontokat, tudnak különbséget tenni a külsőre egyforma viselkedési mó­dok között, és tudják a néha jelen­téktelennek látsző jelek mélyebb okát megérteni. Csak a széles körű pszi­chológiai ismeretek teszik lehetővé, hogy az osztályfőnök, szülő ne csak felismerje a tanulók képességeit, ér­deklődését, hajlamait, érzelmi tulaj­donságait és egyéb jellemvonásait, hanem pontosan meg is állapítsa azok jelen- és jövőbeli szerepét, egyéni életvitelben, sorsa alakulásában. Ép­pen ezért fontos, hogy a szülő és a pedagógus érzelmei fegyelmezettek, mélyek, kiegyensúlyozottak és társa­dalmi távlatnak legyenek. Elvhőség, jellemszilárdság hiányá­ban nem tudják személyi részehajlás nélkül és a társadalom szocialista célkitűzéseinek érdekében felhasznál­ni még az esetleges reális ember­ismeretet sem, nem tudják ilyen ér­telemben segíteni, fejleszteni, nevelni gyermekeiket, tanítványaikat. A szü­lőnek és pedagógusnak ilymódon az iskolai páalvaválasztási tanácsadó te­vékenységében megnyilatkozó ember­­szemiéletB, emberismerete és jellgme végső fokon világnézet kérdése is. Csiba László Hölgyválasz Ez a nő, az üzemi bálon, a terített asztal sarkánál valahogy se­­színű volt. Nem szép, nem is csúnya, túl a harmincon. A ruhája kék. A barátnője csinosabb, fiatalabb, merészebben öltözött. Szendvicset, kólát fogyasztottak mind a ketťen — arcukon látható, de leplezett szorongással —, s ültek és vártak. Várták, hogy felkérjék őket. Az asztalnál rajtuk kívül három pár ült. Megszólalt a zene, táncba In­dultak, csak ók ketten maradtak a helyükön. A fiatalabb nôt hama­rosan fölkérték, a kékruhás egyedül maradt az asztalnál. Kicsit za­vartan foglalatoskodott a poharával, aztán hosszan keresgélt a tás­kájában, noteszt vett elő, mintegy jelezve: dolga van, azért nem tán­col. Ahogy a táskája fölé hajolt, néhányszor oldalra pillantott, abban reménykedve, hátha mégis felkéri valaki. A táncolók között, ezt nem volt nehéz észrevenni, akadt nála idő­sebb, csúnyább, esetlenebb nő is, aki elégedetten simult a párjához. Neki szerencséje volt, vagy talán több ismerőse, lekötelezettje. Per­­szehogy felkérik a büfésnót, az étterem vezetőjét, a munkaügyist. Több пб — és éppen a szépek, vonzóak — úgy látszott, nem is a partnerével táncol; a partner csak ürügy, hogy társasága legyen. Persze jócskán akadtak olyan nők is, akik a saját táncosuknak szen­telték estéjüket. Kacéran, odaadóan, vagy éppen távoltartóan, k1 hogyan tartotta helyesnek. Közönyös azonban egyetlen nö sem volt. Néhány elszánt és az üldögélést megunt пб együtt táncolt. Közönyt csak a férfiak arcán látni. Azokén is, akik kettesével, hármasával sétáltak az asztalok között, futó pillantást sem vetve a szomorú, kékruhás nőre, és a többire, akik petrezselymet árultak. A biztonság, a felsőbbrendűség, a védettség utálatos közönye ült a férfiak arcán. Hiszen valamennyi tudta; táncesten soha semmi baj nem érheti, nem maradhat pár nélkül, ha nem akar. A legrosszabb táncos, legügyetlenebb férfi is kiszemelheti magának a legszebb nôt, felkérheti, nem valószínű, hogy kosarat kap. De ha vissza is utasít­ják, ez még mindig nem olyan szomorú és megalázó, mint a kékru­­hás nő helyzete, aki azon az estén másfél óráig ült egyedül az asz­tal mellett és nem kérte fél senki. Másfél óra múlva hölgyválasz következett. A kékruhás ekkor sem mozdult. Nyilván nem akarta fokozni a megaláztatását. Hiszen a többi nő azokhoz sietett, akik már partnerük volt, akik már megtet­ték az első lépést. A kékruhás nem mert kezdeményezni. A hölgy­válasz zűrzavarában felállt és elment. Ogy gondolom, hogy élete hátralevő éveiben nem lelkesedik majd a táncmulatságokért. Nem hiszem, hogy tévedek: üdülőkben, és üzemekben, kis tánc­­mulatságokon újra és újra ismétlődik: a nők — még a legszebbek isi — kiszolgáltatottan, megalázottan ülnek, várnak és reményked­nek, hogy táncra kérik őket. Bármilyen furcsa, talán nevetséges is: napjainkban ez a jelenség a nők alárendeltségének már régen túl­haladott, mégis fájőan élő anakronizmusa. Indul a báli szezon. Egyszer valahol, valaki kezdje el! írja ki, hir­desse meg: új báli szokás vészi kezdetét. Minden táncnál lesz hölgy­válasz. És minden táncnál lesz férfiválasz. Ki-ki azt kéri fel, akit akar. Egy kis lépéssel — ha tánclépéssel is — talán előbbre jutunk. Pongrácz Zsuzsa A Februári Győzelem 30. évfordulójára készülődnek A Nový Život-i (illésházai) alap­­** iskola Béke pionírcsapata egyike a Járásban a legtevékenyebbeknek, összesen 182 tagú. A pionírok főleg az érdekköri tevékenységben kivá­lóak. A legeredményesebb munkát az Ifjú csillagászok köre, a Rajkó-zene­kar és -énekkar, a kis cit'érazenekar( valamint az irodalmi kör tagjai fej' tik ki. A Rajkó-zenekar tagjai cigány hon' polgárok gyermekei, vezetőjük Lévai Jenő, nevelő. Rendszeresen fellépnek a községi rendezvényeken. Tavaly a cigányifjúság számára rendezett Ki mit tud? vetélkedőn a zenekar kiváló helyezést ért el. A hattagú citerazenekar elsősorban magyar népdalokkal lép fel, Szabó Pál pedagógus vezetésével. Nagy si­kerrel. Jelenleg a Februári Győzelem 30. évfordulójára készülnek. Kellemesen szórakozva, hasznosan töltik szabad idejüket az irodalmi kör tagjai. A múlt évben a Dunamentl Tavasz című versenyben az első he­lyen végeztek. A közelmúltban jól si­került Ady-összeállítással emlékeztek meg a nagy magyar költő születésé­nek 100. évfordulójáról. Most teljes ütemben készülnek a Győzelmes Feb­ruár 30. évfordulója iskolai és köz­ségi emlékestjének műsorára. Az iskola Barátság-klubja, melynek 30 tagja van, s Kovács Péterné, orosz szakos pedagógus a klubvezető, éves programterv szerint működik. Céljuk; a szovjet és a többi szocialista or' szágbeli pionírokkal való baráti kap­csolat teremtése, s mind szorosabbá, gyümölcsözőbbé tétele. A klubtagok közül 36-an leveleznek Kijev és Kurszk környéki szovjet pionírokkal. Д legjobbak között Rövidesen NDK-beli pionírokkal is felveszik a kapcsolatot. A NOSZF 60. évfordulója jegyében rendezett já­rási vetélkedőn а IV. helyet vívták ki. E . klub pionírjai orosz nyelvű A Rajkó-zenekar az énekkarral kulturális műsort is betanulnak, s a helyi Csehszlovák-Mongol Barátság nevű szövetkezetben érkező mongol küldöttek előtt be is mutatják. A tol­mácsolásban is segítenek. A pionírcsapat eredményesen együtt­működik a Spišské Vlachy-i alapisko­la pionírjaival is. Tavaly ellátogattak hozzájuk, s közös táborozáson vettek 'részt, ahol sport- és honvédelmi ve­télkedő keretében mérték össze tu­dásukat. A szlovák pajtások a nyári szünidő alatt látogattak el Felső- Csallóköznek ebbe a községébe. Mlchalek Teréz pionírcsapat-vezető szavai szerint a pajtások legfőbb fel­adatuknak a tanulást tartják, illetve a tanulmányi átlag szüntelen javítá­sára törekszenek. Például a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy minden pionír leg­alább egy tantárgyból javít tanulmá­nyi átlagán, viszont az osztályátla­got egytizeddel kívánják javítani az előző tanévihez viszonyítva. Továbbá: a pionírok egyenként 5 kiló vashul­ladékot, 3 kiló textil- és 2 kiló pa­pírhulladékot gyűjtenek, továbbá öt üveget. S a gesztenyegyűjtést sem hanyagolják el. A SZISZ szervezettel közösen gondozzák a községi par­kokat, s emlékműveket, díszfákat ültetnek — mintegy ezer óra társa­dalmi munkát végeznek. Az iskola történelmi emlékszobájának anyagát időszerű dolgokkal frissítik fel. Ki­állítás keretében szemléltetik a há­rom. község, illetve szövetkezet 30 éves fejlődését — a Februári Győze­lem óta. A 30. évfordulót ünnepségsorozat­tal teszik tartalmassá, emlékezetes­sé. Ez alkalommal különböző verse­nyeket, vetélkedőket is rendeznek, s elbeszélgetnek a februári események közvetlen résztvevőivel. Svingar István A cica és az egérke — Nyaú, nyaú, egérke, — Nyaú, nyaú, egérke, nem eszlek meg ebédre — hívj meg hozzád ebédrá — szól a cica, s dorombol. szól a cica dorombolva. — Cin, cin, cicuska, — Cin, cin, cicuska, nem hiszek a szavadnak — nem hívlak meg ebédre — szól az egér vacogva. szól az egér s lyukba bújt szegényke. ÖVÄRY PÉTER lERÉSZTBEJTVÍJIY VÍZSZINTES: 1. Az első tanács, zárt betűk: s, r, a, r, k, n, á, t. 9. Ké­tes! 10. Szlovák föld. 11. Laoszi néptörzs. 12. Ad acta. 13. Játszma a teniszben. 14. Folyó Tirolban — ford. 15. Mely sze­mély. 17. Férfinév. 19. Bánk ... Kato­na József színda­rabja. 20. Indulat­szó. 21. Művészet franciául. 23. Eu­rópai nép. 25. Gár­donyi regénye. 26. Dunántúli bányavá­ros. 28. Férfinév. 29............ Mikuláš, cseh festőművész. 30. A csehszlovák repülőgépek jelzé­se. 31. Ismeretlen adakozó névjele. 33. Sertéslak. 34. Hangtalan néz. 35. Pravoszláv szent­kép. 36. Mértani fogalom. 37, Hat római számmal. 39. Latin kötőszó. 41. Azonosak. 42. Állóvíz. 43. Kutyafajta. 45. A melléknév felsőfokának jele. 47. Faféleség. 49. ... Paulo, szöv. állam Brazíliában.. 50. Állati szállás. 52. Friss. 53. Kettős mássalhangzó. 54. Temérdek. 55. Tudományos Isme­retterjesztő Társulat röv. 57. A múlt idő jele. 58. ... France, a Francia Légiforgalmi Társaság neve. 59. Haj­tőgép. 60. Kisebb istálló. 62. Latyak. 64. Hangtalan latol. 66. Földet túr. FÜGGŐLEGES: 1. Kötőszó. 2. Ér­zékszerv. 3. Traktor-márka. 4. Fél ember. 5. Nem áll. 6. Déligyümölcs. 7. Város az NSZK-ban. 0. A brati­­slavai autók jelzése. 9. A második tanács, zárt betűk: o, 1, h, gy, ö, t, j. 16. Állam Közel-Keleten. 18. Omla­­dék. 19. Éjjeli mulatóhely. 20. Erőd a Vörös-tenger bejáratánál. 22. Egy­formák. 24. Eszköz. 25. Olasz névelő. 27. Horgony németül. 29. Az isten neve a mohamedán vallásban. 32. Ide­gen tagadás. 33. Időhatározói névutó. 38. A valóságnak megfelelő. 40. Ütle­gel. 42. 'Útvonal szlovákul. 44. Ádám Oszkár. 45. Villa. 46. Akadályozott. 48. Láma közepe. 50. Hegycsúcs Al­bánia és Macedónia határán. 51. Kér­dés. 54. Sportág. 56. Hozzáfűz. 61. Hangtalan lát. 62. Seb szélet. 63. Ki­rály olaszul. 65. Szovjet repülőgép' típus és jelzés. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 1978. évi 1. számú kereszt­­rejtvényének helyes megfejtése: A téli időszakot használjuk fel szakmai-politikai ismereteink gyarapí­tására! Könyvet nyertek: Csóka Károly, Pastuchy (Patasl, Mia Adamcová, Nitra, Dudok András, Kováčovce\(Ko­vácsi]. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents