Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-07 / 1. szám
1978. január 7. SZABAD FÖLDMŰVES- 5 Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában A nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb járása a Ievicei (lévai). Ara a mezőgazdasági termelésben az utolsó helyet foglalja el és az eredmények a kerületi átlagnál jóval alacsonyabbak. A kedvezőtlen helyzet elsősorban szubjektív okokból ered. Legfőképpen a gyenge termőképességű és kedvezőtlen fizikai tulajdonságai, kémiai őszszetételű talajok, vagy az évente altalajvlzzel elárasztót jelentős területek hátráltatják a növénytermesztés gyorsabb fejlesztését. Természetesen a lemaradozó növénytermesztés kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztést is, emellett objektiv okokból eredő hiányosságok is találhatók. A járás mezőgazdasági termelésének kedvezőtlen helyzete volt a fő indítéka annak, hogy a Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a Talajtani Kutatóintézet és az Agrokémiai Technológiai Kutatóintézet képviselői a közelmúltban egy tudományos-műszaki segítségről szóló egyezményt Írtak alá. Az bgyezmény a járás valamennyi mezőgazdasági özemét érinti és a mezőgazdasági termelés fellendítését célozza. Ezenkívül az egyezmény fontos előrelépést jelent a tudományos és kutatóintézetek, valamint a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatok elmélyítésében. összhangban van a párt mezőgazdasági politikájával és szorosan követi a XV. pártkongresszus irányelveit. A tudományos-műszaki haladás fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Az előrehaladás a további fejlődés hajtókereke. A hagyományos termelési módszerek ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek, vagyis az állandóan növekvő igényeknek. A mezőgazdaságban kitűzött igényes feladatok csak úgy teljesíthetők, ha a tudomány szüntelenül keresi, kutatja az új lehetőségeket és megoldásokat. Ha állandóan korszerűbb, hatékonyabb termelési technológiákat és eszközöket hoz létre, melyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés iparosítását, a belterjesség további fokozását és a munkatermelékenység növelését. A nagyüzemi, iparszerfien működő mezőgazdasági üzemek tudományos irányítása egyik fontos alapfeltétele a sikernek, az eredményességnek. S éppen a mexőgazdaaági termelés tudományos irányítása tarén hárul igényes feladat a tudományos kutatóintézetekre. Jelentőségük nemcsak az alkotó tevékenységben, hanem a tudományosműszaki vívmányok terjesztésében és széleskörű gyakorlati alkalmazásukban rejlik. Ez természetesen szükségessé teszi, hogy a tudományos és kutatóintézetek szoros kapcsolatot és együttműködést teremtsenek a mezőgazdasági üzemekkel. Aktívan be kell kapcsolódniuk a termelési folyamatba és szaktanácsadással, módszertani Irányítással és egyéb segítség nyújtásával hozzá kall járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdaság valamennyi ágazata magas szintre emelkedjék. A talaj a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. Termőképessége a legnagyobb mértékben befolyásolja a hektárhozamokat. Éppen ezért a lévai járásban is a tudományos műszaki segítség elsősorban a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak javítására, a talajerő fokozására irányul. Az egyezmény értelmében a Talajjavító Kutatóintézet kötelezi magát, hogy elemzi a talajok bioenergetikai képességét, tekintettel a növénykultúrákra és az elért hektárhozamokra. Ezek ismerete alapján kidolgozza az egyes növénykultúrák trágyázást rendszerének modelljét, valamint a talajjavító meszezés tervét. Továbbá javaslatot terjeszt elő az egyes területek természeti adottságainak megfelelő növényi szerkezet kialakítására. A tudományos és kutató munka eredményeként számtalan hatékony technológia jött létre, melyek a talaj vízgazdálkodásának javítására vagy a kihasználatlan, parlagon heverő talajok termőképességének felújítására irányulnak. E módszerek alkalmazásával, a talajjavító tervek kidolgozásával a kutatóintézet jelentős segítséget nyújt a járás mezőgazdasági üzemeinek. Hiszen a termőtalaj bővítése össztársadalmi érdek. A mezőgazdasági terület minden évben csökken. E-zért minden talpalatnyi területet, amely termőképessé tehető, maradéktalanul ki kell használni. A tudomány vívmányai közül a vegyszerek használata, a kemizáiás felbecsülhetetlen segítséget jelent a mezőgazdaságnak. Hatékony védelmet nyújt a betegségek, a kártevők és a gyomok ellen. Lehetővé teszi a megerőltető kézi munka kiküszöbölését, vagy a hagyományos szilárd trágyák helyettesítését folyékony műtrágyákkal, ami lényegesen leegyszerűsíti a trágyák tárolását, kezelését és bedolgozását a talajba. Másrészt viszont a vegyszerek szakszerűtlen alkalmazása káros hatással lehet a környezetre. A vegyszerezés bonyolult kérdéseinek megoldása, a kemizálási rendszerek kidolgozása ma már túllépi a mezőgazdasági üzemek határait. A szakszerűen és hatékonyan irányított vegyszerezés csak az agrokémiai központok létesítésével oldható meg, melyek a legfrissebb tudományos-műszaki ismeretekkel és megfelelő szakképzettségű dolgozókkal rendelkeznek. Tekintettel a kemizáiás fontosságára — melynek lehetőségeit teljes mértékben még mindig nem használjuk ki — az Agrokémiai Technológiai Kutatóintézet vállalta, hogy e járásnak szakmai tanácsadást nyújt a komplex növényvédelmi tervek kidolgozásában, a DAM és egyéb cseppfolyós műtrágyák gyakorlati alkalmazásában, továbbá az agrokémiai központ részére kidolgozza a szilárd és cseppfolyós műtrágyák alkalmazására alkalmas gépsorok tervét. A tudományos-műszaki haladás vívmányai felbecsülhetetlen értéket jelentenek. De csak akkor kamatozódnak, ha ezeket a mezőgazdasági üzemekben haladéktalanul kihasználják és alkalmazásuk visszatükröződik az eredményeken. Ezért örvendetes az a tény, hogy a lévai járásban a mezőgazdasági gyakorlat és a tudományos kutatás közti kapcsolatok elmélyítésével megtették az első lépéseket a tudományos-műszaki vívmányok ésszerű alkalmazásához és ezáltal a növénytermesztés fellendítéséhez. Remélhető, hogy a közeljövőben ezek a kapcsolatok a mezőgazdaság valamennyi ágazatára kiterjednek. Természetesen a kiváló eredmények eléréséhez a eszközök és módszerek kutatóintézetek segítsége még nem elegendő. Ehhez elsősorban odaadó munka, megfelelő munkaszervezés és magasfokú szakképzettség szükséges. KLAMARCSIK MARIA, mérnök Ellenőrzés a mezőgazdasági üzemekben (1) Tapasztalatok a košicei járásból „Valamennyi mezőgazdasági üzemben meg kell javítani a munkaszervezést, meg kell teremteni a tökéletes fegyelmet és munkarend légkörét, helyesen kell alkalmazni a munka menynyisége és minősége szerinti javadalmazást, kedvező feltételeket kell teremteni arra, hogy minden szövetkezeti földművelő gyakorolhassa statutáris jogait, ténylegesen és közvetlenül részt vehessen a közügyek vezetésében, a szövetkezet dolgainak megvitatásában és a határozatok meghozatalában.“ (A košicei járási pártkonferencía határozatából.]' A fentiek szellemében a košicei Já. rásban az efsz-ek ellenőrző bizottságaira is Jóval nagyobb feladat hárul j az eddigieknél a Jobb munkaszerve! zést, a nagyobb hozamok elérését és a gazdaságosság növelését célzó álta- I lános törekvésben. A košicei Járásban — akárcsak máí sutt — a sajátos helyi adottságok, ! (fekvés, klíma, stb.) természetszerü[ leg befolyásolják a szocialista mező; gazdaság fejlődési lehetőségeit. Az i itteni gazdaságokra is érvényes az az ! általános szabály, hogy jobb, szerve- I zettebb és fegyelmezettebb munkával, ésszerű tudományos gazdálkodással mindenütt Jócskán növelhetik a hozamokat s a Jövedelmet. Szervezetten, szocialista hozzáállással Szocialista társadalmunkban egyre nagyobb szerepkört kap az ifjúság. Így a természetes, így kell, hogy legyen. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben éppúgy, mint a gazdasági élet bármely más területén. S ebben a folyamatban, a stafétabot- átvételben nyilvánul meg talán az Ifjúsági szervezet legnagyobb szerepe. Neveli, szervezi a fiatalokat, s a szakmunkást, az ifjú vezetőt, diákot, szövetkezeti dolgozót. Mintegy igazolva a tételt: Szervezetten könnyebb és hatékonyabb a közös munka. A Vlőanyl (farkasdi) Haladás Egységes Földművesszövetkezetben járva hallottuk, hogy itt Is megalakult a SZISZ helyt alapszervezete. Ezentúl tehát nemcsak a két községben (Farkasdon és Negyeden), de a két falut egyesítő szövetkezetben is szervezett életet élnek majd a fiatalok. S bár az elnökükkel — a könyvelési osztály vezetőjével — nem sikerült találkozni. Szeles László mérnök, gépesítő (az alapszervezet vezetőségi tagja) és Mészáros Győző, a főgépesíto mérnök készségesen nyilatkoztak terveikről. 1977 június tizenhetedikén, tehát alig fél éve tartották az alakuló gyűlést, azóta negyvenegy tagot számlálnak. Ideje volt már erre sort keríteni, hisz a szövetkezetben több mint száz fiatal dolgozik, s a vezetőség szakemberei közül Is tizenegyen harminc óven aluliak. Jelentős feladatok várnak az alap»zervezetre. Elsődleges teendőjük természetesen a termelési feladatok teljesítésében való aktív részvétel. Pontosabban: a termelést terv mennyiségi és minőségi mutatóinak teljesítéséhez hozzájárulni, emelni a termékek minőségi szintjét, a műszakok jobb és hatékonyabb kihasználását, szem előtt tartani a tüzelőanyagokkal és a hajtóanyagokkal való takarékoskodást. Részt vállalni a tudományos és kutatómunka legújabb eredményeinek felhasználásából, segíteni a beruházások időbeni befejezését. Minősekkel párhuzamosan fejleszteni a fiatalok szocialista hozzáállását a munkához. Az első lépések egyike volt létrehozni az ideológiai neveléssel foglalkozó bizottságot, melynek az ifjúság politikai és ideológiai nevelése, s a pártmunkára való fölkészítése lesz a feladata. Az idén — mint mondták — a Februári Győzelem harmincadik évfordulója és a XI. Világifjúsági Találkozó jegyében fognak tevékenykedni. Szorosan ez utóbbihoz kapcsolódik a sportéletben tett vállalásuk: szeretnék, ha az alapszervezet tagságának legaláb harminc százaléka megszerezné a VIT-Jelvényt. Kapcsolatot akarnak teremteni a Szovjetunió, Magyarország, az NDK és Csehország egy-egy ifjúsági alapszervezetével, a kultúra terén pedig a jeles évfordulókat fogják figyelemmel követni. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából is sokat tettek. Közös kultúrműsort adtak a két község alapszervezetével együtt, szovjet filmeket néztek meg. A kultúrmunka zömét a téli időszakra összpontosítják. További tervük a létszám gyarapítása. Ebben az évben szeretnék elérni a nyolcvan-kilencVen körült taglétszámot. Ezenkívül szoros együttműködést terveznek kialakítani a községi alapszervezetekkel, Illetve azok ifjúsági klubját a szövetkezet fiataljai számára is hozzáférhetővé teszik. A SZ1SZ- tagok közűi tizenhárom párttag. A legfontosabb tényező azonban kétségtelenül a termelésben végzett munkájuk. A tavalyi aratásban három kombájnosuk ért el jó helyezést a szemveszteség csökkentéséért kiírt versenyben. (Első, második, illetve negyedik helyezést járási méretben.) Aktívan bekapcsolódtak az újító-mozgalomba is, s a most épülő „Bábolna“ típusú szárító építését is az ifjúsági szervezet patronálja. Sorolhatnánk még tovább a kitűzött feladatokat: a megalakítandó fényszóró őrjáratot, a tervezett együttműködést a pionírszervezettel stb. Ennyi is elég azonban, hogy tiszta képet nyerjünk a Farkasdi Haladás Efsz ifjúsági alapszervezétéről. A leglényegesebb úgyis az a tény, hogy sor került a megalakulásra, s hogy ez visszatükröződik majd a termelésben is, s a szocialista hozzáállásban. —iká— Az eredményes munka állandó, hatékony elllenőrzés nélkül elképzelhetetlen. Éppen ideje vqlt tehát itt is véget vetni az ellenőrző bizottságok tétlenkedésének. Hiszen nem titok, hogy e bizottságok tevékenységéről a gazdaságok többségében legfeljebb évente egyszer — rendszerint az évkorszerű i z/jr5 taggyűléseken — esett szó, akvalamint a 1(0Г röviden és formálisan. Ugyanakkor a jmi-knek elég gyakran kellett a különböző efsz-ekben elkövetett vétségek, törvénysértések felderítésével foglalkozniuk, s nem egy efsz-ben a zárszámadó taggyűlések első teendője a gondatlan vezetők leváltása volt Persze az Ilyen utólagos felelösségrevonás csak tanulságul szolgált, de már nem háríthatta el az ellenőrző bizottságok nemtörődömsége miatt bekövetkezett súlyos károkat. Az ifjúság tartalmas kulturált életének kialakításában nagy szerep hárul a községi, szövetkezeti, illetve az ifjúsági könyvtárakra, hiszen az ismeretek bővítésének kimeríthetetlen forrása a jó könyv. (Foto: —U—,1 Például 1975-ben a košicei járás mezőgazdasági üzemeiben 674 tematikus ellenőrzést tartottak és tizenöt szövetkezetben fedtek fel szabálytalanságot, főleg az elsődleges nyilvántartásban és a bérpolitikában. Tavaly az ellenőrző bizottságok már nagyobb gondot fordítottak a közös tulajdon védésére, hiszen 547 esetben Indítottak büntető eljárást. Az idén valamennyi mezőgazdasági üzemben tartottak ellenőrzést és néhány szövetkezet kivételével az ellenőrző bizottságok nem találtak komolyabb törvénysértést. Ahol az ellenőrző bizottságok ismerték és teljesítették a kötelességüket, mint Nová Bodvában (Ojbodván), Krá- Iovcéban, Gátiban, Sadyban, Klatovyban, Kecerovcéban, Rudníkban és más szövetkezetekben, ott már évek óta nincs panasz. A párt Járási konferenciájának határozatai nyomán életbe léptetett intézkedések után a őeőejovcei (csécsi), a poproői és a seöai (színál) szövetkezetekben fordultak elő nagyobb törvényszegések. Remélhetőleg nem is lesz többé sehol, noha az ellenőrző bizottságok munkájában beállott fellendülést még csak kezdetnek kell tekinteni. A jmi, a járási pártkonferenciát követően felkészítő iskoláztatáson tájékoztatta az efsz-ek ellenőrző bizottságainak elnökeit, ahol tisztázták a tennivalókat. Ezután a szövetkezetekben immár a helyi sajátosságokat is figyelembe véve elkészítették az ellenőrző bizottságok évt munketervét, s egyénileg is körülhatárolták a tennivalókat. A košicei járásban a szövetkezeti tagság egyre jobban felismeri az ellenőrzés fontosságát sei is várja, hogy ezek a bizottságok teljesítsék kötelességüket. Erre vall, hogy tavalyhoz képest járásszerte jóval kevesebb a közjavak ellent vétség, a kártevés, a törvényszegés. Viszont egyre több efszben hallani arról, hogy jobb ellenőrzéssel eddig Is elkerülhették volna a nemtörődömségből, meg a különböző vétségekből bekövetkezett tetemes károkat. Dicséretes, hogy Immár a košicei járás valamennyi efsz-ében részletes munkaterv szabja meg az ellenőrző bizottságok teendőit s hogy mind az efsz vezetősége, mind a jml jobban utánanéz, hogyan teljesítik amit vállaltak. De igazi eredményekről csak akkor beszélhetünk, h a tagság maga is mindenütt megköveteli a rendszeres szigorú ellenőrzést, nyíltan, tevékenyen segíti az ellenőrző bizottságokat, A járási mezőgazdasági Igazgatóságon elég sok panaszt hallottunk a Őeőejovcei szövetkezet ellenőrző bizottságáról. Ezért ellátogattunk ebbe a szövetkezetbe. Kelemen Sándor főmérnöktől érdeklődtem az ellenőrző bizottság aktivitásáról: — Az öttagú ellenőrző bizottság tag« jai nem hangoskodnak, de azért meg« bízhatóan felügyelnek. Fő erényük, hogy nem megalkuvók! Igaz, hogy jegyzőkönyvet az ellenőrzésekről csak néha készítenek, de a bizottság aktivitását nem is az írott anyag, hanem a rend, a fegyelem erősödése bizonyítja a legjobban. Persze, amikor elkerülhetetlen, jegyzőkönyvet is készítenek. Erre azonban már csak ritkán van szükség, mivel érezhetően megszilárdult a fegyelem, a rend, amit növekvő eredményeink is jől bizonyítanak. — A járást pártkonferencia óta hányszor fedezett fel a bizottság szabálysértést? — Pontosan huszonkét esetben. A büntető bizottság tizenkét esetben szabott ki büntetést és tíz esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítették a szabálysértőket. — Olyan esetben, ha valamilyen teendő nem került bele a munkatervbe, de mégis ellenőrzést igényel, hogyan figyelnek fel? A bizottság öt tagja öt helyen dolgozik, de mindig mindenütt nyilván mégsem lehetnek Jelen. Nem származnak ebből mulasztások? — Szólnak a tagok is, ha valamit nem tartanak rendjénvalónak — felelt Kelemen Sándor. — Nekem például sokszor megmondják, hogy Sanyi, ezt vagy azt nem ártana, ha megnéznétek, mert ott nem stimmel valami. — Ilyenkor mindig a helyszínen vizsgálják az esetet? — Kötelességünk. Hát igen, a tökéletesebb közszellem kialakítása terén a CeCejovcei efsz-ben is akad még tennivaló. Abban azonban igaza van Kelemen Sándor főmérnöknek, hogy a bizottság tagjai nyitott szemmel járnak, mindenre felfigyelnek, s ahol szükséges, be la avatkoznak. Ennek tulajdonítható, hogy jelentős kihágások, kártevések, közjavak rongálása vagy eltulajdonítása az utóbbi időkben csak elvétve fordult elő. Jobban megy a munka, mert ügyelnek a rendre, a fegyelemre. Az elvszerű, hatékony ellenőrzés vitathatatlanul szerepet játszik abban Is, hogy az efsz dolgozói az „Egymillió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi felhívásra vállalt feladatot becsületesen teljesítették. Hasonló sikerrel biztat azoknak a javaslatoknak a sokasága, amelyeket az ellenőrző bizottság munkája során gyűjt össze és rendszeresen á vezetőség elé terjeszt. Amikor a járási mezőgazdasági igazgatóságon a őeőejovcei efsz ellenőrző bizottságának munkáját tartalmazó adatanyagot böngésztem, egyebet ott alig-alig találhattam, mint az alapellenőrzés munkatervét. A helyszínen azután megtudtam, hogy valójában nem csupán alapellenőrzésből, inkább alapos, állandó és hatékony ellenőrzésről van sző. A tagság azonban az eseményeket jobban nyilvántartja, mint bármilyen kimutatás . De ebből már újabb következtetések származnak, köztük az, hogy az ellenőrző bizottságok járási minősítését illetően is van még javítanivaló. IUée Bertalan
