Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

1978. Június 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A közellátás javításának lehetőségei és a felvásárlás tapasztalatai Párt- és állami szerveink számos határozatot és intézkedést tettek annak érdekében, hogy az anyagi alapok biztosításának előfeltételét jelentő hatodik ötéves tervünk fel­adatainak teljesítésével a lakosság növekvő igényeit maradéktalanul, mondhatnánk közmegelégedésre kielégíthessük. A CSKP XV. kong­resszusának a közellátás javításá­val kapcsolatos célkitűzéseit kő­­verdén a Központi Bizottság tavaly májusi ülésén kerültek elemző for­mában napirendre a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítésé­vel és a hazai piac ’helyzetével összefüggő kérdések. A CSKP KB 11. ülése is mélyrehatóan elemez­te és kiemelte annak fontosságát, hogy a hazai piac megszilárdításá­nak és stabilitásának figyelemmel kísérése, az észlelt nehézségek időbeni megoldása milyen össztár­sadalmi jelentőséggel bír. Ez a plenáris ülés egyformán feladatul adta a termelőknek és a kereske­delmi dolgozóknak, hogy rugalma­sabban és főleg hatékonyabban reagáljanak azokra a feladatokra, amelyeket a Központi Bizottság ülése állított eléjük. Mindennek tudatában és a keres­kedelemre háruló feladatok isme­retében — ami az árukínálat rend­szeres javítását, a kínálat és a ke­reslet közötti összhang megterem­tését mennyiség, minőség, válasz­ték, hely és idő szempontjából teszi szükségessé — ültünk le FEHÉR LÁSZLÓ elvtárssal, a Du­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) Jednota Fogyasztási Szövetkezet felvásárló részlegének vezetőjével egy kis helyzetelemzésre. Fehér elvlárs már évek óta en­nek a felvásárlási részlegnek a vezetője és így a hozzáértő ember szemével, ismeretével mérlegeli a felvásárlás és az ellátási igény helyzetét. Mint reálisan gondolko­dó részlegvezető nem egyoldalúan, csak az eredmények szempontjá­ból látja a helyzetet, de a szerve­zés és munka közben, sokszor az emberek jó hozzáállásának hiányá­ból adódó hiányoságokat is tapasz­talva azon igyekszik, hogy azokat a lehető legrövidebb időn belül ki­küszöböljék. A felvásárlás és a piac zöldség­gel, gyümölccsel való ellátásának, valamint az ezzel kapcsolatos munkaszervezési kérdések megol­dásának biztosításában a felvásár­ló részlegnek is felbecsülhetetlen segítséget adott munkájuk fokoza­tos javításához a CSKP KB hetedik ülésének anyaga, valamint az itt hozott határozatok alapján szüle­tett törvényerejű rendelkezés, a 217/1977 sz. kormányrendelet. En­nek alapján már az elmúlt év kö­zepén saját körülményeikre bon­tották le azokat a feladatokat és teendőket, amelyek a zöldség- és gyümölcsellátás színvonalát híva­tottak javítani mennyiségi és minő­ségi szempontból. Ennek érdekében a dunaszerda­helyi járásban tíz felvásárló he­lyet létesítettek, valamint lehetővé tették, hogy a vásárlók valóban friss zöldséghez jussanak, hogy maguk az elárusítók, vagyis az üz­­letesek is felvásárolhassák saját forgalmi alapjukba a szükségletet a kistermelőktől. Elmélyült és ja­vuló Irányzatot vett a Kiskertész­­kedők Szövetségével teremtett összmunka, ami ha eddig még nem is, de a közeljövőben a köl­csönös megelégedés feltételeit alakítja ki. — Bővebb tájékoztatóval szolgá­lunk a lakosságnak — mondotta Fehér elvtárs — a községek hang­szóróin keresztül, hogy melyik idő­szakban milyen zöldséget, kerti vagy erdei gyümölcsöt vásárolunk fel, hol és milyen feltételekkel. Ezek az intézkedések meghozták a várt eredményt, mivel az elmúlt év feladatait, ami a felvásárló részlegre hárult, 250,6 százalékra teljesítettük. Ez nem a rossz ter­vezésnek tudható be, amint azt so­kan gondolnák, hanem a jobb szervezésnek, a lakosság jobb be­vonásának javára írható. így köz­vetlenül részt vehetnek a társadal­mi feladatok megoldásában. Min­den felvásárolt terméknél túllép­tük az előirányzott mennyiséget, de leginkább bodzából, ami való­ban a jobb szervezésre vezethető vissza. Ebben viszont a Központi Bizottság plénumának konkrét hozzáállása segített minket. — A jó eredmények mellett van­nak nehézségeink is — nyilatkozik tovább Fehér László elvtárs. — A megelégedést kiváltó sikerek mel­lett a nehézségeink abból adód­nak, hogy erősen produktív járás vagyunk zöldségből és gyümölcs­ből is. Ez pedig mind rendjén van. A nehézség viszont ott kezdődik, amikor saját üzleteink szükségle­tén felüli mennyiséget vásárolunk fel a kistermelőktől, amit egyéb­ként kötelesek vagyunk átvenni, de azt más járásokban kell értéke­sítenünk. Az áru mennyiségével és minőségével nincs elakadásunk, de a szállítással annál inkább. Ugyan­is az újabb rendelkezések értelmé­ben abba a helyzetbe kerültünk, hogy üzemünknek 100 km távolsá­gon felül szállítani ráfizetéses. Ez a helyzet komoly kérdés elé állít minket, mivel választhatunk, hogy vagy csak annyi árut vásárolunk fel a kistermelőktől, amennyi sa­ját szükségletünkre kell, de akkor a termelőt sújtanánk, mert nem tud mit kezdeni a termelt árujá­val, vagy felvásároljuk és mesz­­szebbre szállítjuk az árut fuvar­­költségi ráfizetéssel, üzemünk jö­vedelmének rovására. Ezt a kér­dést — annak érdekében, hogy az ide vonatkozó párthatározatokat még eredményesebben tudjuk va­lóra váltani — nagyon sürgősen meg kellene oldani. Ezt azonban mi saját erőnkből nem tudjuk or­vosolni úgy, hogy az összhangban legyen a célkitűzésekkel és hatá­rozatokkal, de ugyanakkor megfe­leljen a vásárlóknak a kereskede­lemmel szemben támasztott igé­nyei kielégítésének. — A másik nagyon fontos teen­dőnk a párthatározatok valóra vál­tása érdekében a Kiskertészkedők Szövetségén keresztül egyöntetűvé szervezni és harmonogramszerűen biztosítani a zöldség és gyümölcs eladását, főleg ami a primőr ter­mékeket illeti. Minden feltételünk megvan arra, hogy ezt a kérdést mielőbb eredményesen megoldjuk. — Most, hogy a felvásárlási idény kezdetén vagyunk, az előző évek és a beindulás tapaszalatai megnyugtatóak. Igaz, hogy a meg­késett vegetáció sokban készleltet­­te beindulásunkat, főleg a primőr áruk eddigi biztosítását, de part­nereink, vagyis a kistermelők és a szocialista szektor egyaránt állja szavát, teljesíti szerződéses köte­lezettségét. — Az emberek, gondolok Itt a termelőkre, is sokban javultak. Nincs már annyi huzavonánk mint régebben, ami azt jelentette, hogy a selejtes, vagy alacsonyabb osz­tályba tartozó árut alulra rejtve ki­váló áruval álcázták. Rájöttek a termelők, hogy nincs értelme visz­­szaélni a bizalommal, játszani a becsülettel, a jó árutól aláértékelt­­iként megválni, vagy még egyszer átválogatni, osztályozni. Azt ta­pasztaljuk, hogy örömteli büszke­ség tölti el termelőinket, ha minő­ségi terméket adhatnak át, és nem egyszer már az is elhangzik, ami igazán örömünkre szolgál, hogy egyenek a városiak is frisset és jót, tudják meg, hogy a Csalló­közben mi minden terem. — A tavalyi tervek túlteljesíté­séből adódólag az idei feladataink még komolyabbak, még igényeseb­bek. Nem csüggedünk — mondja bizakodással teli hangon Fehér elvtárs —, de úgy nekem, mint munkatársaimnak össze kell szed­nünk szervezőképességünket, gon­dolatainkat, ötleteinket, fokozni tenni akarásunkat és igényessé­günket minden Irányban, hogy tel­jesítsük a hatodik ötéves terv har­madik évének feladatait. Tervezett forgalmunk 1 millió 148 ezer tonna árut foglal magába, amelyből 240 tonna behozatalból biztosított (idény előtti zöldségfélék) é^ 908 tonna saját felvásárlásunkból, ami összértékben közel 16 millió koro­nát tesz ki. Saját üzlethálózatunk szükségletének biztosításán felül több mint 10 millió korona értékű felvásárolt árut adunk szlovákiai és közel 3 millió korona értékű árut csehországi partnereinknek. Az előttünk álló időszakra és a távolabbi jövőre nézve szeretnénk, ha a kistermelők is szigorúan be­tartanák a termények leadása előtti biztonsági időt, vagyis ke­rüljék a vegyszeres kezelést az el­adás előtt annyi nappal, amennyi a vegyszer hatóideje. Fontosnak tartom még megemlíteni az újabb szerződéskötések idejét, ami no­vember és december hónapokban lesz. Ezt azért említem már most, mert az a tapasztalatunk, hogy a termelők részéről az időbeni fel­készülés (már a nyár utóján) egyik meghatározója a szerződés­ben foglaltak teljesítésének, vagyis a primőr áru biztosításának. Beszélgetésünkből, amit Fehér elvtárssal folytattunk, egyértel­műen kitűnt, hogy a dunaszerda­helyi Jednota Fogyasztási Szövet­kezetben milyen komolyan veszik az egyes párthatározatokat és azok teljesítésének biztosítását. Negyedévenként elemzési formá­ban, havonként tájékoztató jelleg­gel foglalkoznak a kereskedelem­mel szemben tanúsított igények ki­elégítésének szintjével és a fel­adatok teljesítésével. A Jednota dolgozói cselekvéssel teli minden­napjainak vezérfonala lett a jelszó: Mindenki saját munkahelyének gazdája. Tudják, hogy nem elegen­dő a célok és feladatok meghatá­rozása, harcolni is kell értük. Hi­szen a hazai piac ellátása életünk gazdaságpolitikájának rendkívül érzékeny területe. R-У О A mototurisxtika fejlődése a minden kényelmet biztosító lakókocsik és az utánfutók legkü­lönbözőbb típusait hozta létre. A kor­szerű lakókocsik az Ostrava '78 ki­állításon is általá­nos érdeklődést keltenek. Már most készítik a karácsonyi csokoládé-kollekciókat a trebižovi Deva' csokoládégyárban. Képünkön Margitanová Magda és társnői' ügyesen töltik meg az előkészített dobozokat. (Foto: —ben— | |Инит1Ш1111П11111М1П11111111Н111ПП1т1Ш1111И Jó, de lehetne jobb is — Mi a véleménye a kenyérgyár termékeiről? — tettem fel a kérdést néhány fogyasztónak. S hogy milyen választ kaptam? Tessék, ismertetem: — Maga újságíró. Rég meg szeret­tem volna mondani: meg kell írni, hogy nagyon rossz a Kráľovský Chlmec-i (királyhelmeci) kenyérgyár termékeinek minősége. Olykor nyers a kenyér, néha túlságosan lapos, más­kor meg ízetlen — mondotta a meg­kérdezettek egyike. — Ez a csomagolt kenyér nagyon ötletes dolog. Kifogástalan a barna kenyér minősége. A fehér kenyér nem mindig jó. Valamit mégis tenni kelle­ne, nem tudóin, miért nem intézked­nek — mondotta egy másik. — Véleményem szerint a királyhel­meci kenyérgyár termékeinek minő­sége jobb az országos átlagnál. Sze­rintem a választékkal van baj. Évek éta ugyanazt a terméket kínálják, semmi újdonságot nem kapunk. Én azt mondom, hogy a választék bőví­tése terén van még sok tennivalója a gyárnak — vélekedett a harmadik. A negyedik véleménye ez volt: — Meg kell szüntetni a fehér ke­nyér árusítását, mert nagyon egész­ségtelen. — Hogy mi a véleményem a ke­nyérgyár termékeiről? Tud maga ezen valamit változtatni? Ha nem, minek kérdezősködik... van nekem elég ba­jom ... — ilyen választ is kaptam. Az alábbi három válasz pedig az ellátás rendellenességeit tárja fel. — Azt nem mondhatnám, hogy rosszak a mi sütőipari termékeink. A fehér kenyér talán ... időnként nem a legjobb... a péksüteményekre a­­zonban senkinek sem lehet panasza. Én a legnagyobb bajt abban látom, hogy a délutáni órákban már nem lehet kényért kapni. — A kákán is lehet csomót keresni. Én elégedett vagyok a péküzem ter­mékeinek minőségével. Csak azt nem értem, hogy miért nem lehet kora reggel kenyeret kapni. Ha a tejet és a vajat idejében elhozzák, akkor miért nem hozzák el idejében a ke­nyeret is? Kinek a hibája ez: a gyáré vagy a kereskedelemé? — jó a kenyér, lelkem, persze hogy jó, igaz, én annak idején sokkal jobb kenyeret sütöttem. Azt írják meg, miért nem lehet nálunk reggel is ke­nyeret kapni. Úrák hosszat kell a ke­nyérre várni. Bodrogközben nagyon sok vásárló­nak tettük fel a fenti kérdést, néhá­­nyuk véleményét írtuk le, s a gyöke­resen eltérő, gyakran egymásnak el­lentmondó válaszok dacára világos kép kerekedik. A vásárlók nagy része elfogadhatónak tartja a gyár termé­keit, legtöbben a fehér kenyér minő­ségére panaszkodnak, jónak tartják a barna kenyeret és a péksütemények minőségét. Általában a választék­­hiányt róják fel az üzemnek, s kifo­gásolják, hogy nem lehet folyamato­san vásárolni termékeit. A következő válaszokat a kenyér­gyárban kaptam: — Azzal kezdem — mondja PATAKY LÁSZLÓ, a királyhelmeci kenyérgyár egyik vezető dolgozója —, hogy a 153 dolgozónak a fele nő. Három műszak­ban dolgozunk. Nyolc óra alatt a hat fajta kenyérből 27,2 tonnát és a har­minc fajta péksüteményből három tonnát készítünk. A kereskedelem igényét mindenkor ki tudjuk elégíte­ni. Tavaly tizenegy fajta új terméket hoztunk forgalomba. Előfordul, hogy a délutáni órákban már egyes közsé­gekben nem lehet kenyeret kapni. Megrendelőnk, a kereskedelem, való­színű, a tárolási nehézségek miatt is, de egyszerűen kényelmi szempontok miatt, fél nagyobb mennyiségű árut rendelni. Ezért történik meg, hogy a délutáni órákban a boltokból hiány­zik a kenyér és a cukrászsütemény. Termékeink minőségét rontja az is, hogy a gyár kapuján kilépve megsza­kad a megfelelő hőmérsékleten való tárolás lehetősége, s ez télen kisebb, nyáron azonban nagyobb minőségi károkat okoz. — Termékeink minőségét két té­nyező befolyásolja — magyarázta Pa­­taky László. — Az első a technológiai fegyelem betartása, a második a tech­nikai berendezések színvonala. Sajnos üzemünkben mind a két tényező kö­rül vannak problémák. A tizennégy évvel ezelőtt átadott gyár a valóságban a mai feldolgozási technikához viszonyítva elavult, egy­re nehezebben tud lépést tartani a minőségi követelményekkel. — Öregek a gépek, régi típusúak — erősíti meg Pataky László. — Pedig már többször felvetettük, hogy né­hány gépet cserélni kellene. Nincs hozzájuk alkatrész, sokszor a lakato­sok leleményességén múlik, hogy meg tudjuk-e csinálni. Itt van például a BM—40-es típusú kemence. Már négy évvel ezelőtt ki kellett volna cserél­nünk. De a gyárban levő többi gépek kétharmadát is már régen újakkal kellett volna helyettesíteni. A dagasz­tógépeinkkel már nehezen tudunk dolgozni. Tényekkel, adatokkal lehet bizonyítani, hogy a műszaki színvonal fokozatosan romlott. A termelés növe­léséhez üzembe helyezett új gépso­rokkal is elégedetlenek vagyunk. A királyhelmeci kenyérgyár veze­tőinek és dolgozóinak igen nagy erő­feszítésre volt szükségük, hogy ilyen feltételek mellett növeljék a terme­lést, s eleget tegyenek a minőségi kö­vetelményeknek is. Talán a feszült helyzet indokolja némiképp, de sem­milyen formában nem magyarázza, hogy volt olyan időszak, amikor a mi­nőségi reklamációkból nagyon sok volt. Ebben viszont nemcsak az el­avult gépek, berendezések a hibásak, hanem a technológiai fegyelem meg­sértése is közrejátszott. — Igazuk van abban, hogy a falusi lakosságnak is biztosítanunk kellene a friss termékekkel való egésznapos ellátást — vallja Pataky László. — En­nek megoldása nemcsak rajtunk mú­lik. Üzemünknek nincs akkora gép­kocsiparkja, hogy az egésznapos szál­lítást biztosítani tudjuk. A problé­máinkat csak a trebišovi kenyérgyár felépülése után tudjuk megoldani. Befejezésül még annyit, hogy az el­lenőrző szervek véleménye szerint a királyhelmeci kenyérgyár termékei jó minőségűek. Ezt a vásárlók közül is többen állítják. Ennek ellenére nem kétséges az sem, hogy a minőségi kö­vetelményekre nagyobb gondot kell fordítani. Illés Bertalan ■1Ш1Ш11Ш11Ш1Н

Next

/
Thumbnails
Contents