Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

1978. Június 24.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

A közellátás javításának lehetőségei és a felvásárlás tapasztalatai

Párt- és állami szerveink számos határozatot és intézkedést tettek annak érdekében, hogy az anyagi alapok biztosításának előfeltételét jelentő hatodik ötéves tervünk feladatainak teljesítésével a lakosság növekvő igényeit maradéktalanul, mondhatnánk közmegelégedésre kielégíthessük. A CSKP XV. kongresszusának a közellátás javításával kapcsolatos célkitűzéseit kőverdén a Központi Bizottság tavaly májusi ülésén kerültek elemző formában napirendre a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítésével és a hazai piac ’helyzetével összefüggő kérdések. A CSKP KB 11. ülése is mélyrehatóan elemezte és kiemelte annak fontosságát, hogy a hazai piac megszilárdításának és stabilitásának figyelemmel kísérése, az észlelt nehézségek időbeni megoldása milyen össztársadalmi jelentőséggel bír. Ez a plenáris ülés egyformán feladatul adta a termelőknek és a kereskedelmi dolgozóknak, hogy rugalmasabban és főleg hatékonyabban reagáljanak azokra a feladatokra, amelyeket a Központi Bizottság ülése állított eléjük.

Mindennek tudatában és a kereskedelemre háruló feladatok ismeretében — ami az árukínálat rendszeres javítását, a kínálat és a kereslet közötti összhang megteremtését mennyiség, minőség, választék, hely és idő szempontjából teszi szükségessé — ültünk le FEHÉR LÁSZLÓ elvtárssal, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Jednota Fogyasztási Szövetkezet felvásárló részlegének vezetőjével egy kis helyzetelemzésre.

Fehér elvlárs már évek óta ennek a felvásárlási részlegnek a vezetője és így a hozzáértő ember szemével, ismeretével mérlegeli a felvásárlás és az ellátási igény helyzetét. Mint reálisan gondolkodó részlegvezető nem egyoldalúan, csak az eredmények szempontjából látja a helyzetet, de a szervezés és munka közben, sokszor az emberek jó hozzáállásának hiányából adódó hiányoságokat is tapasztalva azon igyekszik, hogy azokat a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljék.

A felvásárlás és a piac zöldséggel, gyümölccsel való ellátásának, valamint az ezzel kapcsolatos munkaszervezési kérdések megoldásának biztosításában a felvásárló részlegnek is felbecsülhetetlen segítséget adott munkájuk fokozatos javításához a CSKP KB hetedik ülésének anyaga, valamint az itt hozott határozatok alapján született törvényerejű rendelkezés, a 217/1977 sz. kormányrendelet. Ennek alapján már az elmúlt év közepén saját körülményeikre bontották le azokat a feladatokat és teendőket, amelyek a zöldség- és gyümölcsellátás színvonalát hívatottak javítani mennyiségi és minőségi szempontból.

Ennek érdekében a dunaszerdahelyi járásban tíz felvásárló helyet létesítettek, valamint lehetővé tették, hogy a vásárlók valóban friss zöldséghez jussanak, hogy maguk az elárusítók, vagyis az üzletesek is felvásárolhassák saját forgalmi alapjukba a szükségletet a kistermelőktől. Elmélyült és javuló Irányzatot vett a Kiskertészkedők Szövetségével teremtett összmunka, ami ha eddig még

nem is, de a közeljövőben a kölcsönös megelégedés feltételeit alakítja ki.

— Bővebb tájékoztatóval szolgálunk a lakosságnak — mondotta Fehér elvtárs — a községek hangszóróin keresztül, hogy melyik időszakban milyen zöldséget, kerti vagy erdei gyümölcsöt vásárolunk fel, hol és milyen feltételekkel. Ezek az intézkedések meghozták a várt eredményt, mivel az elmúlt év feladatait, ami a felvásárló részlegre hárult, 250,6 százalékra teljesítettük. Ez nem a rossz tervezésnek tudható be, amint azt sokan gondolnák, hanem a jobb szervezésnek, a lakosság jobb bevonásának javára írható. így közvetlenül részt vehetnek a társadalmi feladatok megoldásában. Minden felvásárolt terméknél túlléptük az előirányzott mennyiséget, de leginkább bodzából, ami valóban a jobb szervezésre vezethető vissza. Ebben viszont a Központi Bizottság plénumának konkrét hozzáállása segített minket.

— A jó eredmények mellett vannak nehézségeink is — nyilatkozik tovább Fehér László elvtárs. — A megelégedést kiváltó sikerek mellett a nehézségeink abból adódnak, hogy erősen produktív járás vagyunk zöldségből és gyümölcsből is. Ez pedig mind rendjén van. A nehézség viszont ott kezdődik, amikor saját üzleteink szükségletén felüli mennyiséget vásárolunk fel a kistermelőktől, amit egyébként kötelesek vagyunk átvenni, de azt más járásokban kell értékesítenünk. Az áru mennyiségével és minőségével nincs elakadásunk, de a szállítással annál inkább. Ugyanis az újabb rendelkezések értelmében abba a helyzetbe kerültünk, hogy üzemünknek 100 km távolságon felül szállítani ráfizetéses. Ez a helyzet komoly kérdés elé állít minket, mivel választhatunk, hogy vagy csak annyi árut vásárolunk fel a kistermelőktől, amennyi saját szükségletünkre kell, de akkor a termelőt sújtanánk, mert nem tud mit kezdeni a termelt árujával, vagy felvásároljuk és meszszebbre szállítjuk az árut fuvarköltségi ráfizetéssel, üzemünk jövedelmének rovására. Ezt a kérdést — annak érdekében, hogy az ide vonatkozó párthatározatokat még eredményesebben tudjuk valóra váltani — nagyon sürgősen meg kellene oldani. Ezt azonban mi saját erőnkből nem tudjuk orvosolni úgy, hogy az összhangban legyen a célkitűzésekkel és határozatokkal, de ugyanakkor megfeleljen a vásárlóknak a kereskedelemmel szemben támasztott igényei kielégítésének.

— A másik nagyon fontos teendőnk a párthatározatok valóra váltása érdekében a Kiskertészkedők Szövetségén keresztül egyöntetűvé szervezni és harmonogramszerűen biztosítani a zöldség és gyümölcs eladását, főleg ami a primőr termékeket illeti. Minden feltételünk megvan arra, hogy ezt a kérdést mielőbb eredményesen megoldjuk.

— Most, hogy a felvásárlási idény kezdetén vagyunk, az előző évek és a beindulás tapaszalatai megnyugtatóak. Igaz, hogy a megkésett vegetáció sokban készleltette beindulásunkat, főleg a primőr áruk eddigi biztosítását, de partnereink, vagyis a kistermelők és a

szocialista szektor egyaránt állja szavát, teljesíti szerződéses kötelezettségét.

— Az emberek, gondolok Itt a termelőkre, is sokban javultak. Nincs már annyi huzavonánk mint régebben, ami azt jelentette, hogy a selejtes, vagy alacsonyabb osztályba tartozó árut alulra rejtve kiváló áruval álcázták. Rájöttek a termelők, hogy nincs értelme viszszaélni a bizalommal, játszani a becsülettel, a jó árutól aláértékeltiként megválni, vagy még egyszer átválogatni, osztályozni. Azt tapasztaljuk, hogy örömteli büszkeség tölti el termelőinket, ha minőségi terméket adhatnak át, és nem egyszer már az is elhangzik, ami igazán örömünkre szolgál, hogy egyenek a városiak is frisset és jót, tudják meg, hogy a Csallóközben mi minden terem.

— A tavalyi tervek túlteljesítéséből adódólag az idei feladataink még komolyabbak, még igényesebbek. Nem csüggedünk — mondja bizakodással teli hangon Fehér elvtárs —, de úgy nekem, mint munkatársaimnak össze kell szednünk szervezőképességünket, gondolatainkat, ötleteinket, fokozni tenni akarásunkat és igényességünket minden Irányban, hogy teljesítsük a hatodik ötéves terv harmadik évének feladatait. Tervezett forgalmunk 1 millió 148 ezer tonna árut foglal magába, amelyből 240 tonna behozatalból biztosított (idény előtti zöldségfélék) é^ 908 tonna saját felvásárlásunkból, ami összértékben közel 16 millió koronát tesz ki. Saját üzlethálózatunk szükségletének biztosításán felül több mint 10 millió korona értékű felvásárolt árut adunk szlovákiai és közel 3 millió korona értékű árut csehországi partnereinknek.

Az előttünk álló időszakra és a távolabbi jövőre nézve szeretnénk, ha a kistermelők is szigorúan betartanák a termények leadása előtti biztonsági időt, vagyis kerüljék a vegyszeres kezelést az eladás előtt annyi nappal, amennyi a vegyszer hatóideje. Fontosnak tartom még megemlíteni az újabb szerződéskötések idejét, ami november és december hónapokban lesz. Ezt azért említem már most, mert az a tapasztalatunk, hogy a termelők részéről az időbeni felkészülés (már a nyár utóján) egyik meghatározója a szerződésben foglaltak teljesítésének, vagyis a primőr áru biztosításának.

Beszélgetésünkből, amit Fehér elvtárssal folytattunk, egyértelműen kitűnt, hogy a dunaszerdahelyi Jednota Fogyasztási Szövetkezetben milyen komolyan veszik az egyes párthatározatokat és azok teljesítésének biztosítását. Negyedévenként elemzési formában, havonként tájékoztató jelleggel foglalkoznak a kereskedelemmel szemben tanúsított igények kielégítésének szintjével és a feladatok teljesítésével. A Jednota dolgozói cselekvéssel teli mindennapjainak vezérfonala lett a jelszó: Mindenki saját munkahelyének gazdája. Tudják, hogy nem elegendő a célok és feladatok meghatározása, harcolni is kell értük. Hiszen a hazai piac ellátása életünk gazdaságpolitikájának rendkívül érzékeny területe.

R-У

О

A mototurisxtika fejlődése a minden kényelmet biztosító lakókocsik és az utánfutók legkülönbözőbb típusait hozta létre. A korszerű lakókocsik az Ostrava '78 kiállításon is általános érdeklődést keltenek.

Már most készítik a karácsonyi csokoládé-kollekciókat a trebižovi Deva' csokoládégyárban. Képünkön Margitanová Magda és társnői' ügyesen töltik meg az előkészített dobozokat. (Foto: —ben— |

|Инит1Ш1111П11111М1П11111111Н111ПП1т1Ш1111И

Jó, de lehetne jobb is

— Mi a véleménye a kenyérgyár termékeiről? — tettem fel a kérdést néhány fogyasztónak. S hogy milyen választ kaptam? Tessék, ismertetem:

— Maga újságíró. Rég meg szerettem volna mondani: meg kell írni, hogy nagyon rossz a Kráľovský Chlmec-i (királyhelmeci) kenyérgyár termékeinek minősége. Olykor nyers a kenyér, néha túlságosan lapos, máskor meg ízetlen — mondotta a megkérdezettek egyike.

— Ez a csomagolt kenyér nagyon ötletes dolog. Kifogástalan a barna kenyér minősége. A fehér kenyér nem mindig jó. Valamit mégis tenni kellene, nem tudóin, miért nem intézkednek — mondotta egy másik.

— Véleményem szerint a királyhelmeci kenyérgyár termékeinek minősége jobb az országos átlagnál. Szerintem a választékkal van baj. Évek éta ugyanazt a terméket kínálják, semmi újdonságot nem kapunk. Én azt mondom, hogy a választék bővítése terén van még sok tennivalója a gyárnak — vélekedett a harmadik.

A negyedik véleménye ez volt:

— Meg kell szüntetni a fehér kenyér árusítását, mert nagyon egészségtelen.

— Hogy mi a véleményem a kenyérgyár termékeiről? Tud maga ezen valamit változtatni? Ha nem, minek kérdezősködik... van nekem elég bajom ... — ilyen választ is kaptam. Az alábbi három válasz pedig az ellátás rendellenességeit tárja fel.

— Azt nem mondhatnám, hogy rosszak a mi sütőipari termékeink. A fehér kenyér talán ... időnként nem a legjobb... a péksüteményekre azonban senkinek sem lehet panasza. Én a legnagyobb bajt abban látom, hogy a délutáni órákban már nem lehet kényért kapni.

— A kákán is lehet csomót keresni. Én elégedett vagyok a péküzem termékeinek minőségével. Csak azt nem értem, hogy miért nem lehet kora reggel kenyeret kapni. Ha a tejet és a vajat idejében elhozzák, akkor miért nem hozzák el idejében a kenyeret is? Kinek a hibája ez: a gyáré vagy a kereskedelemé?

— jó a kenyér, lelkem, persze hogy jó, igaz, én annak idején sokkal jobb kenyeret sütöttem. Azt írják meg, miért nem lehet nálunk reggel is kenyeret kapni. Úrák hosszat kell a kenyérre várni.

Bodrogközben nagyon sok vásárlónak tettük fel a fenti kérdést, néhányuk véleményét írtuk le, s a gyökeresen eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó válaszok dacára világos kép kerekedik. A vásárlók nagy része elfogadhatónak tartja a gyár termékeit, legtöbben a fehér kenyér minőségére panaszkodnak, jónak tartják a barna kenyeret és a péksütemények minőségét. Általában a választékhiányt róják fel az üzemnek, s kifogásolják, hogy nem lehet folyamatosan vásárolni termékeit.

A következő válaszokat a kenyérgyárban kaptam:

— Azzal kezdem — mondja PATAKY LÁSZLÓ, a királyhelmeci kenyérgyár egyik vezető dolgozója —, hogy a 153 dolgozónak a fele nő. Három műszakban dolgozunk. Nyolc óra alatt a hat fajta kenyérből 27,2 tonnát és a harminc fajta péksüteményből három tonnát készítünk. A kereskedelem igényét mindenkor ki tudjuk elégíteni. Tavaly tizenegy fajta új terméket hoztunk forgalomba. Előfordul, hogy a délutáni órákban már egyes községekben nem lehet kenyeret kapni. Megrendelőnk, a kereskedelem, valószínű, a tárolási nehézségek miatt is, de egyszerűen kényelmi szempontok miatt, fél nagyobb mennyiségű árut rendelni. Ezért történik meg, hogy a délutáni órákban a boltokból hiányzik a kenyér és a cukrászsütemény. Termékeink minőségét rontja az is, hogy a gyár kapuján kilépve megszakad a megfelelő hőmérsékleten való tárolás lehetősége, s ez télen kisebb, nyáron azonban nagyobb minőségi károkat okoz.

— Termékeink minőségét két tényező befolyásolja — magyarázta Pataky László. — Az első a technológiai fegyelem betartása, a második a technikai berendezések színvonala. Sajnos üzemünkben mind a két tényező körül vannak problémák.

A tizennégy évvel ezelőtt átadott gyár a valóságban a mai feldolgozási technikához viszonyítva elavult, egyre nehezebben tud lépést tartani a minőségi követelményekkel.

— Öregek a gépek, régi típusúak — erősíti meg Pataky László. — Pedig már többször felvetettük, hogy néhány gépet cserélni kellene. Nincs hozzájuk alkatrész, sokszor a lakatosok leleményességén múlik, hogy meg tudjuk-e csinálni. Itt van például a BM—40-es típusú kemence. Már négy évvel ezelőtt ki kellett volna cserélnünk. De a gyárban levő többi gépek kétharmadát is már régen újakkal kellett volna helyettesíteni. A dagasztógépeinkkel már nehezen tudunk dolgozni. Tényekkel, adatokkal lehet bizonyítani, hogy a műszaki színvonal fokozatosan romlott. A termelés növeléséhez üzembe helyezett új gépsorokkal is elégedetlenek vagyunk.

A királyhelmeci kenyérgyár vezetőinek és dolgozóinak igen nagy erőfeszítésre volt szükségük, hogy ilyen feltételek mellett növeljék a termelést, s eleget tegyenek a minőségi követelményeknek is. Talán a feszült helyzet indokolja némiképp, de semmilyen formában nem magyarázza, hogy volt olyan időszak, amikor a minőségi reklamációkból nagyon sok volt. Ebben viszont nemcsak az elavult gépek, berendezések a hibásak, hanem a technológiai fegyelem megsértése is közrejátszott.

— Igazuk van abban, hogy a falusi lakosságnak is biztosítanunk kellene a friss termékekkel való egésznapos ellátást — vallja Pataky László. — Ennek megoldása nemcsak rajtunk múlik. Üzemünknek nincs akkora gépkocsiparkja, hogy az egésznapos szállítást biztosítani tudjuk. A problémáinkat csak a trebišovi kenyérgyár felépülése után tudjuk megoldani.

Befejezésül még annyit, hogy az ellenőrző szervek véleménye szerint a királyhelmeci kenyérgyár termékei jó minőségűek. Ezt a vásárlók közül is többen állítják. Ennek ellenére nem kétséges az sem, hogy a minőségi követelményekre nagyobb gondot kell fordítani.

Illés Bertalan

■1Ш1Ш11Ш11Ш1Н