Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-24 / 25. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES » 1978. június 24. A Írná Q/Z, MK§W& А XX. század közepe táján alapvető minőségi változás következett be az urbanizálődásban Is. Kisebb-nagyobb városok keletkeztek és ez a folyamat napjainkban is tovább tart. A futurológusok szerint már a közeljövőben, századunk végén a lakosságnak több mint a fele városokban fog élni, mivel a falun élő emberek tömegei kerülnek be szüntelenül a városokba — szerte a világon. A hazánkban is mindenütt tapasztalható gyors városiasodás új településmódokat és sok-sok más, eddig szokatlan hatást zúdít az emberekre. Ezen hatások között előkelő helyet foglal el az a tény, hogy a városi emberek egy részének nem mindig sikerül gyorsan megtalálni a közösségi életnek azokat a formáit és kereteit, amelyek között korábban a faluban élt. A társadalomban, de mégsem a közösségben élés, az egyedüllét, a befeléfordulás — néha az anyagi javak túlzott hajszolása — egy idő után így járul hozzá az idegrendszerünk egyensúlyának megbillenéséhez, az egészséges életritmus felborulásához. Az életszínvonalunk fokozatos emelkedésével párhuzamosan például többet eszünk, iszunk, kalóriadúsabban táplálkozunk, mint amire szükségünk volna és lényegesen kevesebbet mozgunk, főleg a napfényen s friss levegőn. Ha mindehhez hozzátesszük a levegő, a közvetlen környezet növekvő szennyezettségét, a fokozódó zajártalmat, a sokszor szürke lakótelepek összhatását és a nap mint nap ránk ömlő, a legkülönbözőbb érzelmeket kiváltó lnformáció-dömpinget, máris magyarázatot . találunk, kapunk a gyógyszerfogyasztás nálunk is észlelhető lassú emelkedésére, valamint arra, hogy miéyt nevezi sok szakember, orvos a szív, az ideg s érrendszeri megbetegedéseket, az ingerlékenységet, az idegességet, illetve a magas vérnyomást a mai kor népbetegségének. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az Egészségügyi Világszervezet sem véletlenül nyilvánította az 1978-as évet a magas vérnyomás — a hipertónia — elleni harc világévévé, ugyanis e betegségben szenvedők száma a Föld minden táján magas — hazánkban is több százezer — és emelkedő irányzatot mutat. A magas vérnyomás, a neurotikus konfliktusok, a felhalmozódó fáradság egyik lényeges oka kétségtelenül az, hogy a ma is falun lakókkal szemben — ahol többet élnek a szabadban, a fizikai munka jobban igénybe veszi a szervezetet, kevesebb a szabad idő — a városi ember szabad idejének a felhasználása gyakran eltolódik a paszszív, mozgásszegény tétlenség irányába. Sokszor persze a külső tényezők is szerepet játszanak ebben. A munkahelyek, az otthonok fokozott gépesítése, vagy a gáz- és távfűtés terjedése mindinkább megfoszt bennünket a legkisebb testmozgástól is, az autó pedig „megkímél“ a járkálás, a nézelődés, levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától. Vannak aztán, akik ha ki is mozdulnak szabad idejükben hazulról, legfeljebb füstös presszókba, éttermekbe ülnek be néhány órára. Ezt tartják boldogítónak, pedig ez alapjában téves, helytelen felfogás, sőt káros. Néha figyelmen kívül hagyjuk azt az igazságot is, amely szerint az ember boldogságához mindenekelőtt három dolog kell. Először is társadalmi biztonság. Ez szocialista hazánkban — ahol nem ismerjük a kapitalista országok népeit szüntelenül gyötrő munkanélküliséget, ahol a harcokban edzett, tapasztalt CSKP vezet minket, a nemzeteink, népeink érdekeit szolgáló politika, а XV. kongresszus határozatának a megvalósítására töreksünk —, a legteljesebb mértékben megvan. Másodszor szükséges a testi egészség. Ennek védelmét többek között színvonalas és ingyenes, széles körű egészségügyi ellátás, gyógyszerek, gyógymódok, szervezett üdültetés, orvosok ezrei, híres gyógyfürdők tucatjai stb. szolgálják hazánkban. Harmadszor szükséges az ember lelki egyensúlya, aminek elérését viszont csupán az egészséges életmód, az okos biológiai ritmus kialakítása segítheti elő. És itt kerül fokozottabban előtérbe a kert, л kerti munka szerepe. Fontosságát — az évről évre terebélyesedő kiskertmozgalom tanúsága szerint — szerencsére mind többen ismerik fel. Hazánkban is tízezrek bizonyíthatják már, hogy nincs az az idegcsillapító, amely úgy hatna, úgy oldaná a loholó, rohanó, agyonterhelt emberben felgyülemlett feszültséget, mint a kora reggeli, vagy a késő délutáni ásás, locsolás, gyomlálás, matatás a földön, később a zöldben, az árnyas fák alatt. A kerti munkának afcután nagy előnye az is, hogy egész évben, sőt egy életen át végezheti az ember, hiszen akad ott tennivaló kora tavasztól késő őszig bőven. Igaz, a föld, a telek, a munka „rabbá“ teszi az embert, de busásan fizet, hiszen mi lehet szebb és jobb dolog a tiszta levegőnél, a szemet-lelket nyugtató, zöldellő kiskertnél?! A hoszszabb távon végzett ritmikus fizikai munka elismerten gyógyhatású, mert meghozza az ember étvágyát és az édes álmot, azután a derűt, a lelki nyugalmat. Mert gondoljuk csak meg, milyen nagyszerű dolog egyebek között szalonnát pirítani a kert végében, kihúzni a zöldhagymát, a retket a földből, paradicsomot, paprikát, uborkát, epret, ribizlit és sok egyéb gyümölcsöt szedni, fehér cipó, kolbász vagy sonka, friss hidegvíz — esetleg hűtött sör — mellett, miközben soklehetőség adódik megropogtatni az egészségesen fáradt derekat. Kétségtelenül jobb így köszönteni vagy búcsúztatni a napot, mint tablettákkal, négy-öt feketekávéval, féldecivel, karikás szemmel és zúgó fejjel. Természetesen ezen túl az anyagi jövedelem sem lebecsülendő — mivel a zöldség, a virág ára is néha elég magas —, de a kerti munka igazi, legfőbb haszna mégiscsak az ember egészsége, ami mindennél drágább, fontosabb, ha úgy döntöttünk, hogy élni akarunk és ráadásul a lehetőségeknek megfelelően, legalább 75—80 évig. Kanizsa István Több mozgáslehetőséget a gyerekeknek! Mi a bioritmus? ,;v , ^ ; •* ". • Humboldt, a berlini egyetem névadója figyelte meg, hogy a moszkitórajok naponta többször, szinte másodpercnyi pontossággal azonos időben rajzottak, majd nyugalomra tértek. Ez a megfigyelés vetette meg talán a biológiai életritmus-kutatás alapjait. Ez alatt az élővilágban meghatározott napszakaszokban ritmikusan visszatérő változásokat értjük. E változások ismerete nemcsak a kíváncsi ember érdeklődését elégíti ki, hanem a ritmus tiszteletben tartása, óvása, egyben a betegség megelőzését is segíti. Különösen ezért érdemes lényegével megismerkednünk. ÉBRENLÉT -*- ALVAS Az állatvilágban és természetesen az ember életében a legfontosabb napszakos ritmus a nappali ébrenlét és az éjszakai alvás. Az ébrenlétről és az alvásról jól ismert, hogy az agy bizonyos központjaiban végbemenő, ingerületi, illetőleg gátlási folyamatoknak következménye. Az agy ébrenléti — alvási — központjainak működését befolyásolja ugyan a világosság és sötétség, de mégsem a külvilági inger, hanem az agyunkban velünk született ritmusszabályozás eredményez alvást, illetőleg ébrenlétet. Ha kísérleti személyt föld alatti pincében helyeznek el, ahol akkor gyújthat lámpát, amikor akar, és akkor fekhet, illetőleg kelhet, amikor jólesik, akkor is apró eltolódásokkal a napszakos ritmusban bekövetkezik az alvás és az ébrenlét. Éppen ez a tény keltette fel az orvoskutatók érdeklődését. Sokezer embert vizsgáltak, akik éjszakai műszakban dolgoatak, tehát akkor voltak ébren, amikor az emberek többsége alszik, és akkor aludtak, amikor a legtöbb ember dolgozik. Kiderült, hogy az éjszakai műszak — ha nem túl gyakran váltogatják a nappalival — nem gyakorolt káros hatást az ember idegrendszerére. Legfeljebb akkor keletkeztek enyhébb panaszok, például verejtékezés, fáradékonyság, vagy alvászavar, ha sűrűn cserélgették a műszakokat, vagy ha az éjszaka dolgozó nappali álmát gyakran és erőszakosan megkurtította. feketekA\é és tArsai Az ébrenlét és alvás ritmikus változásán kívül — a testhőmérséklet, a vérnyomás, a vércukor, a pulzusszám és — sok-sok más élettani jelenség mutat napszakos biológiai ritmikus változást. Egyértelműen bebizonyított, hogy azok a felnőttek, de méginkább a gyermekek vagy fiatalok, akik akár tanulás,.akár szórakozás céljából feketekávéval vagy más élénkítő szerrel rendszeresen megrövidítik éjszakai alvásidejüket, azoknál előbb-utóbb nemcsak álmatlanság, hanem sok-sok más negatív idegrendszeri panasz lép fel. Érthető is, hiszen imént esett szó arról, hogy a légzés, a pulzus, a gyomornedv-elválasztás stb. is ritmikusan változik. Ha a főritmust megzavarjuk, nyilvánvaló, hogy a felsorolt „kisebb“ ritmikus változások is zavart szenvedhetnek. Természetesen az alváshiányból származó vegetatív idegrendszeri panaszok megszüntetésére nem a nyugtatószer a legideálisabb orvosság. Legelőnyösebb, ha az életkornak és a biolóigai szükségletnek megfelelő ideig pihenünk, alszunk. Az ember, sajnos, nem fekhet le mindig, amikor álmos (gyakran azért, mert a tv-műsort -végig akarja nézni), de nem várhatja be a természetes ébredés idejét sem. Az ébresztőóra sokszor kikergeti az ágyból, amikor még békésen tudna szundítani. Az ébresztőórát meg lehet szokni anélkül, hogy biológiai ritmusunk jelentősen károsodna. De hozzá kell igazítanunk a lefekvési időt. Akinek tehát korán kell kelnie, feküdjön le idejében, 6—8 órát mindennap aludjon. A modern élet az egyik legfontosabb életelemüktől, a sok mozgással párosult szabadtéri játéktól fosztja meg a városi gyerekeket. A valamikor minden házhoz hozzátartozó udvarok rendje a népesség növekedése miatt soha többé vissza nem állhat, tehát megoldás csak a játszóterek, játszóparkok építésétől remélhető. Az ilyen helyeknek, valamint az oda tervezett eszközöknek, játékoknak, szerkezeteknek nagyon sokféle igényt kell kielégíteniük. Elsősorban mozgásra csábítónak kell lenniük, tehát érdekesnek, s valamilyen feladatot adónak. Cgy kell megszerkeszteni őket, hogy a szervezet számára módot adjanak a hiányzó mozgásfajták végzésére, s az egyre növekvő testmagassághoz arányos izomzat kialakulását segítsék elő azoknál a korosztályoknál, amelyek számára a rendszeres sportolás még korai lenne. Nem kevésbé fontos, hogy a játszótéri eszközök a fiatalok képzeletét is «gjgpgSl *$»»от»**® 7*$ megmozgassák. Természetesen a kisebb és nagyobb gyerekek számára ez nem jelentheti mindenben ugyanazt, de a szellemesség és a konstruálási hajlam fejlesztésére, az építés vágyának kiélésére szolgáló lehetőség megadása mégis egyformán elengedhetetlen minden korosztály számára. A játszóeszközöknek rendkívül tartósaknak is kell lenniük. Nemcsak azért, mert átlagon felüli igénybevételnek vannak kitéve, hanem főképp azért, mert a gyerekeknek korlátozott a veszélyérzetük, s így a sérülések balesetek lehetősége is jóval nagyobb közöttük, mint a felnőttek világában. A játszóterek, játszóparkok „berendezése“ nem is olyan egyszerű tehát, mint ahogyan az első pillanatra látszik. Nagyon sok verejtékezésnek, szívdobogásnak, légzési nehézségnek, pirulásnak vehetnénk elejét, ha biológiai életritmusunkat mai rohanó, modern korunkban is tiszteletben tartanánk. Dr. SZENDE! ÁDÄM Seholsincsország Nekeresd faluidban élt egyszer egy nagyon egény ember a feleségével meg kine gyermekével. Hogy miből éltek, t bizony csak a szegény ember tud , de nem árulta el senkinek. Hajnalban kelt, nyakába akasztotta tarisznyát, és ment a gazdag em<rhez dolgozni. Hajnaltól késő estig ilgozott, de mindig jókedvű volt és dám. A gazdag ember sehogyan sem tette a szegény ember vidámságát, méreg ette, mert nem tudta kifúr észni a titkát. Egyszer aztán elhatározta, hogy vallóra fogja a szegény embert, amior dolga végeztével eléjárult a fizetőért. Nyájasan üdvözölte, és keresett megtoldotta egy krajcárral. — Mert jól dolgoztál — mondta a zzdag ember. — De áruld el már neem, szegény ember, miért vagy le lindig olyan vidám és jókedvű? A szegény ember mosolyogva hallatta a gazdag embert, aztán csak nnyit mondott: — Titka van annak. — Tudom — szólt a gazdag. — Tuom. Adok még egy krajcárt, ha megwndod, hogy mi a titka. A szegény ember tarisznyájába tette krajcárt, s így szólt: — Ez a titka, a tarisznya. — Ugyan, milyen titka lehet egy topott tarisznyának? — Az, hogy ebből sohasem fogy ki a krajcár. Elköltőm belőle, és terem helyette benne a másik. — Az ördögét, csakugyan a tarisznyádban lehet a titok, mert ha én a cifra tarisznyámból elköltőm a pénzt, abban egy fia garas sem lesz ismét, ttmíg nem teszek bele. Add el a tarisznyádat! BABA MIHÁLY: A tazwmtya titka — Nem adhatom — mondja a szegény ember —, nincs más kincsem. — Adok érte száz koronát, két csengös lovat vehetsz érte. A szegény ember nem akarta eladni a tarisznyát, hiszen abba rakta az ennivalót reggel amikor dolgozni indult, este meg a keresetét. De amikor a gazdag kétszáz koronát ígért érte, levette a válláról. — hegyen hát — mondta. Kivette belőle a krajcárokat, és a kopott tarisznyát átadta a gazdag embernek. Aztán vidáman merit haza a kajcárokkái, meg a kétszáz koronával. A gazdag emberrel nem találkozott azután, mert most már nem ment hozzá dolgozni. Vett egy darab földecskét, meg egy tehenet. Telt, múlt az Idő, és egyszeresük a gazdag ember bekopogott a szegény emberhez. — Baj van a tarisznyáddal, szegény ember — panszkodott. — Ugyan, mi? — Ez is olyan, mint az én cifra tarisznyám. Ha elköltőm belőle a pénzt, nem lesz abban egy krajcár sem, amíg nem teszek bele. Te meg azt mondtad, ha elköltőd belőle a krajcárt, másik kerül bele. — Így igaz — mondta nevetve a szegény ember. — Gazduram a tanú rá. Este mindig beletette a krajcárt, amit adott, másnap a feleségem elköltötte, de este ismét lett benne, mert dolgoztam érte. Próbálja csak meg gazduram, nem Jog csalódni. Ha elkölti, lesz benne másik, de persze csak akkor, ha dolgozik érte. A gazdag ember rettenesen dühös lett. — Az ördög vigye el az olyan tarisznyát, amelyikbe csak akkor van krajcár, ha dolgozik érte az embert — kiáltotta. Ledobta a kopott tarisznyát és elviharzott. Tálán még most is fut mérgében, ha meg nem állt. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 10. Növény. 11. Idegen sorsjegy. 12. Török férfinév. 13. Tág. 14. Szeszes ital. 15. Járom. 16. Golf páratlan betűi. 18. ... culpa. 20. Április 13-án ünnepeljük. 21. Névelő. 22. Japán pénzegység. 24. Európai tenger. 26. Nem mögé. 27. Hullott lomb. 29. Svájci kanton. 30. A háború istene az ókori görög mitológiában. 31. Tantál vegyjele. 32. A prágai autók jelzése. 34. Azonosak. 35. A vízszintes 10. fordítva. 36. A régi germánok főistene. 37. Hideg viharos szél a dalmát partokon. 38. Mely személy. 40. Állathang. 42. Lám. 43. Nem halt meg. 44. Vágóeszköz. 46. ERESZTREJTVÉKY 1 f-ж--*" j Táncmulatság/ 48. Háztáji. 50. Nem egészen suta. 51. Júlia partnere. 53. Női név é. h. 54. Kétes! 55. Rágásra szolgál. 56. A dohányos igéje. 58. Gyógykenőcs. 59. Omladék. 60. Arra a helyre. 61. Menj angolul. 63. Égitest. 65. Szlovák helyeslés. 66. Kötőszó. 67. Fohász. 68. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény második része. 2. A galántai autók jelzése. 3. Állatok fekvőhelyéül szolgál. 4. Állam Távol-Keleten. 5. Csont latinul. 6. Csacsibeszéd. 7. Kozmetikai cikkmárka. 8. Szövetség. 9. Házőrző. 17. Bolgár pénzegység. 19. Ütőkártya. 20. Római három. 21.........iacta est. 23. Nátrium vegyjele. 25. Azonosak. 26. Mássalhangzó kiejtve. 28. Majdnem minden háztartásban megtalálható. 30. A-val a végén földrész. 33. Torbággyal összevont község. 34. Sző. 39. Becézett Ilona. 41. A lószerszám része. 43. Eszével felfogja. 45. Hangtalan lát. 46. Csomó. 47. Kukucskál. 49. Egyforma betűk. 51. Európai főváros. 52. Friss, üde levegő. 55. Angol pénzegység. 57. Bálvány. 62. Indok. 64. A Ludolf-féle szám. 65. Ad acta. 66. Csapadék. Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 22. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Társadalmunk mindent megtesz gyermekeink boldog, békés jövőjéért. Könyvet nyertek: Gréczi Géza, Želiezovce (Zselíz), Hamar Valéria 3amorín (Somorja), Kiss Klára Šafárikovo (Tornaija).
