Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-17 / 24. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES. 1978. június Yh VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT d&a&ia&tü * -j [otoouskával Április harmadik hetében magyarországi vadászbarátaimat vártam, akikkel fotózni készültem, de a beígért időre nem érkeztek meg. Hogy jobban teljen a várakozás ideje, a napilapokat nézegettem, majd elálmosodva ledőltem a sezlonra és elaludtam. De ki írja le meglepetésemet, amikor Miska barátom hangos köszönésére ébredtem fel? ■ Közben az idő nagyon is előrehaladt. Námestován, az erdészeten kellett jelentkeznünk. Mire odaértünk, a hivatalban már nem volt senki, megtudtuk, hogy az erdészek jubilálnak, az erdőigazgatőság húszéves fennállását ünnepük, ez komplikálta a dolgokat ... A tóparti „Goral“ szállodában kaptunk nagy nehezen szobát. Az éjszakai pihenéssel nem voltunk megelégedve. A harmadik emeleten laktunk, de odalent az étteremben és a társalgóban fiatal lányok és fiúk énekeltek, ordítoztak torkukszakadtából, csak reggel hat óra felé ült el a zaj. Fáradtak, bosszúsak voltunk. Ott ültünk a szállodában, terveket szőve a kirándulásról. Elhatároztuk, hogy felkeressük közös ismerősünket, a nyugdíjazott pagonyvezetőt, P. Tamást. Jókor jöttünk, éppen disznóölés volt. Maga az öreg nem tartózkodott otthon, Lipt. Mikuláš-i vadászjelöltek vizsgáján vett részt, de a fia, Dušan (aki egyébként erdőigazgató-helyettes), jó tanácsokkal látott el, meggyőződvén, hogy írásbeli engedélyünk van a fotózásra. Ettől azonban még nem kellett hanyatt esnünk, mert nyírfajdot fotózni nem éppen a legkönnyebb. Ezt a tapasztalt vadászok jól tudják. E rövid bevezető után Trabantunk, ez az „aranyos“ kisautó, vígan szaladt a szlovák—lengyel határ felé. Percek alatt ott is voltunk. Földrajzi adottságainkból következik, hogy hazánk valóságos vadászati „hatalomnak“ számít. Ezt mondják ugyan más országok is magukról — lehet, joggal. Az egészséges, életképes, kiváló trófeájú vadállomány mindenekelőtt a környezet hatására alakult ki. Milyen megalapozott, tudományos módszereket kell a természetvédőnek, vadgazdának, vadásznak alkalmaznia a szabadon élő vad további fennmaradása érdekében, e cikk keretében nem óhajtom részletezni. Egy azonban biztos, a nyírfajd szaporodásának grafikonja lefelé mutat. Előbb-utőbb lelövése tilos lesz, szigorú védelem alá helyezik. Ezt a célt kívánja szolgálni fotózásunk is. Puska helyett a következő felszerelés volt , birtokunkban: Szovjet fotopuska 4,5—300-as, Tair 3 Phsz, Practica Fx Tesser 2,8/so, 1 db 1,35-ös teleobjektív, Pentacon és három távcső, Zeiss 7X50-es. A gyors mozgást helyről helyre T. Pista nélkülözhetetlen — ilyen alkalommal vagyont érő — Trabantja biztosította. A fajdok színes, izgalmasan megörökített vadászatait a fotózás messze felülmúlja! Vajon miért, kérdezné sok-sok vadásztársam. Ezt olyan hangszínnel szeretném tolmácsolni, hogy abból teljes biztonsággal érezhető legyen a nemes cél, ezen ősi madarak védelme és filmfelvételes megörökítése. A nyírfajdról a szakirodalom azt állítja, hogy minden tollán szem van. Hogy ez így van, arról minden vadász személyesen meggyőződhetett. A dürgő süketfajd nászi pózban szerelmes strófák éneklése közben se lát, se hall (ez a veszte). Az ügyes vadász ilyenkor lövi meg, de ez nem vonatkozik a nyírfajdra. Kitartó fáradozás után fotopuskával meglőjük, bájos madarunk élve marad, tovább gondoskodik a szaporodásról, a következő évben újból sok vadászszívben vágyakat, romantikus illúziókat ébreszt. De ami a legfontosabb, díszes tollazatát 2—3 éven belül nem fogják a molyok megenni! Ezért volt érdemes több száz kilométert autón megtenni, éjszakánként 3—4 órát aludni, hóban, esőben, szélben fagyoskodni. Kilométereket gyalogolni, sötétben lépésről lépésre bandukolni, hallgatózni és sokszor semmit sem hallani... Mert a klimatikus kilengések erősen befolyásolják a dürgést. * A szövetkezet földjein őszi vetések zöldelltek, biztosra vettük, hogy a szarvasok és őzek kint lesznek már a vetésben. Ugyan mit is legelnének a monokultúrás fenyvesekben? Föltevésünkben nem is csalódtunk. Nyolc szarvastehén zavartalanul legelt a zsenge zöld szőnyegen. Misit mintha felvillanyozták volna: jó fedezet mellett tizennégyszer lőtt rá fotopuskájával a mit sem sejtő szarvasokra. Részünkről az elismerés maximumát kapta, olyan ügyesen dolgozott. Hangulatunk mindjár jobb lett. Az álombéli nyírfajdkakas-fotózás továbbra is a reménykedés tengerébe veszett. No, még két nap az eshetőség. Talán sikerül célt érni. Estére befutott P. Tamás is. Megörültünk egymásnak. Vacsora közben a másnapi haditervet beszéltük meg. Az árvái tó (Oravská priehrada) keleti részére terveztük a kirándulást. Negyed kettőkor keltünk. Kettőkor volt a találkozó. Ablakunk a tóra nyílott, az pedig nem volt éppen lelkesítő látvány, mert a tő fölött a ködöt vágni lehetett, oly sűrű volt. Gondoltam, hogy eső is lehet belőle, de nem szóltam semmit, nem akartam hangulatrontó lenni. Három villanylámpa fényénél ballagtunk árkon-bokron keresztül, amíg a dürgő-helyre értünk. Hallgatóztunk. Sötétség és halotti csönd, csak a gondolatok szárnyaltak, űzték egymást. Már két órája álltunk egy helyben. A tó másik partján egyszerre két kakas dala hallatszott, élveztük, de sajnos szárnyaink nincsenek, hogy odarepültünk volna, így a fotózás elmaradt. Órák hosszat nem tágítottunk a helyről. Alighogy kivirradt, használhattuk távcsöveinket. Az előttünk elterülő réten tizenkét szarvas legelt. Ezekben gyönyörködtünk. Keleten a hajnalpirkadás utánozhatatlan felvonása következett. A világosodással egyidejűleg a szarvasok is az örökzöld fenyvesbe húzódtak, mert annak védelme alatt mindig biztosabb az életük. A függöny legördült, a szereplők a fenyőillatos „istállóban“ a kérődzés csöndes örömeinek adták át magukat ... Mi pedig reményekkel eltelve indultunk haza. • Nem volt olyan perc, hogy valamiféle vadat ne láttunk volna. Nagy hápogva récék húztak a tóra, Pistának egy szép agancsú bak futott az útjába. Én pedig az örvösgalamb bús melódiáit hallgattam, ez teszi hangulatossá az erdőt. Szívem melegével élveztem az új nap adományait. Nem sokáig nézelődtünk hiába. Javultak a látási viszonyok, elevenedett a természet. Először csak bizonytalan, ide-oda suhanó árnyakat pillantottunk meg. De aztán emelkedett a ködfüggőny, s kénytelenek voltunk elismerni, hogy minden csak vizuális csalódás volt, de mégis titokzatosan szép. Hazafelé menet zuhogó eső kapott el. Alaposan megáztunk. Hazaérve bő reggeli után, ugrás a paplanok alá, s délután háromig az igazi vadászok álmát aludtuk. Tizenkét órára volt megbeszélve a találka. Pontosak voltunk. Tamás feleségének tanácsára a tó melletti pagonyba igyekeztünk, ezen a híres vadvidéken remélte vezetőnk a sikert. Alighogy kiszálltunk az autóból, szinte egyszerre vettünk észre az út jobboldalán egy legelésző nyírfajdkakast. Miska lövésre kész fotopuskával lopakodott a patak partján a kakas közeiébe, tizenhatszor örökítette meg ezt a felejthetetlen képet, a ritka szép ősmadarat. A távolabbi völgyhajlaton még négy kakas legelészett, de ezeket már nem sikerült behúzni. Közben itt-ott tyúkok is rebbentek, biztosra vettük, hogy az este jó dürgés lesz. Az est közeledtével a közeli pagonyból az őzek és a szarvasok is kimerészkedtek az ízes, zöldvetésü le.gelőre. A nyngati oldalon szarvasbika és egy őzcsalád legelt, a bak szép kapitális hatos. Az erdőcske keleti oldalán 12 szarvas legelt. Misi izgult a sok vad láttán, hirtelen nem tudta, melyiket kapja lencsevégre. Mozgásunkra a csapat pánikszerűen menekült a pagonyba. Kár, vége a filmnek. A „vadászat“ végeztével autóra ültünk, és újból felkerestük Tamás otthonát, ahol a felesége jó vacsorával várt. Ennek a látogatásnak köszönhettük, hogy a következő évben újból jöhetünk fotózni! Természetesen a szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogjuk. J. M. Habrovský m»w'4iMi ľ i Élősködők okozta betegségek A mezeinyulak és üreginyulak, hasonlóképpen mint a szárnyas vad testszerveiben, a belső élősködők sok faja vált ki megbetegedést. A Toxoplazma gondii véglény a toxoplazmózis kórokozója. Az e csoportba tartozó élősködők közül veszedelmesek a kokcidiumok, amelyek főleg a vékonybélben élősködnek, és a kokcidiózisnak nevezett betegséget idézik elő. Az élősködő véglényeken kívül az élősködő férgek számos faja telepszik meg a vad belső szerveiben, főleg emésztőkészülékében. Ezek közül legelterjedtebbek a galandférgek és a filláriák. Veszedelmes a nyúl orsőférge (Trichoecephalus leporis) is. A külső élősködők közül a szőrmés aprővadon az élősködő atkák — a rühatkák — fordulnak elő gyakran. Ezek a bőr veszedelmes gyulladásos megbetegedését okozzák. Rajtuk kívül a szívó szájszervű rovarok, főleg a bolhák és a kullancsok élősködnek a szőrmés apróvadon. HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT л z SZHSZ kerületi jogkörrel ” rendelkező bratislavai fővárosi szervezetének az elnöksége június 10-én konferencián értékeli azon célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyeket a Szövetség II. kongresszusa az elmúlt öt évre feladatként megjelölt, és egyben körvonalazza a III. kongresszus főbb céljait meghatározó — erre a szervezetre vonatkozó — elvi kérdéseket.. A fővárosi szervezetnek 1973-ban 3837 telnőtt és 902 ifjú horgász tagja volt. A taglétszám az elmúlt évben a fiatalokkal együtt már hatezer körülire nőtt. A gyarapodás tehát ezernél több. Dr. M. Masaryk elvtársnak, a Szövetség fővárosi bizottsága titkárának tájékoztatója alapján a taglétszám gyarapodását nagymértékben befolyásolta a pezinoki és más helyi szervezeteknek a fővárosi szervezethez való önkéntes csatlakozása. Ez azért is kedvező, mert számottevően nőtt a hasznos horgászható vízterület. A fővárosi szervezet ugyanis ebben a tekintetben eléggé előnytelen helyzetben van. Örvendetes, hogy az elmúlt időszakban az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezetében 1500 új sporthorgász tett képességi vizsgát. A horgászengedély megszerzése ugyanis ma már ilyen feltételekhez kötött. Ez persze egyben azt eredményezi, hogy a kezdő sporthorgászok iskoláztatásával tulajdonképpen minőségi javulás várható a tagalapban. Egyesek azonban nem tartják tiszteletben a horgászerkölcs írott és íratlan szabályait. Ez egyes személyek elégtelen erkölcsi színvonalának a következménye. Tény, hogy a sporthorgászat iránt a korosztályoknak úgyszólván minden csoportja éléken érdeklődik. Az emberek a szabad idő hasznos és ésszerű eltöltésére törekednek. Mivel a horgászok egy részének politikai és szakmai felkészültsége nem éri el a kívánt színvonalat, szükséges, hogy a szervezet vezetősége a jövőben gondoskodjon a politikai nevelés s a képességi vizsgák szüntelen tökéletesítéséről. El kell érni, hogy egy-egy új jelentkezőért legalább egy tapasztalt sporthorgász kezességet vállaljon, figyelemmel kísérje fejlődését, kioktassa a minden tagra egyformán kötelező szabályokra. Mindamellett, hogy a szervezetben hellyei-közzel még előfordulnak emberi gyengeségből eredő hiányosságok, az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezete vezetőségének a munkája a korábbihoz képest nagy mértékben javult. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az SZHSZ II. kongresszusa előtti időszakban a szervezet tevékenységét mindössze egy huszonegy tagból álló városi bizottság és öttagú ellenőrző és revíziós bizottság irányította. A II. kongresszus utáni időszakban tehát a taglétszám gyarapodása is megkövetelte öt körzeti szervezet megalakítását s ezzel a fejlett funkcionáriusokból álló kollektíva további kilencvennei gyarapodott és ták őket a soron levő feladatokról, hogy tevékenyen részt vehessenek az SZHSZ III. kongresszusa előkészületi munkálataiban. Bebizonyosodott, hogy elengedhetetlenül szükséges a szóban forgó aktívának időközönkénti tájékoztatása, politikai felkészítése, hiszen a körzeti bizottságokra nagy feladatok hárulnak. Tőlük függ ugyanis a munka további jó színvonala, hiszen közvetlenül kapcsolatban vannak a tagsággal. Bátran állíthatjuk, hogy az évzáró taggyűlések s a körzeti tanácskozások színvonala megfelelt az elvárásnak. Politikai szempontból gondosan előkészítették ezeket a tanácskozásokat. nek a horgászata a vegyszerekkel való szennyezettség végett nem jöhet számításba. Marad tehát horgászatra 387 hektár. Tulajdonképpen ez itt a probléma. Úgy hírlik, hogy a Kis-Duna vizének a minőségében belátható időn belül javulás várható. Ugyanis 1975- ben megkezdték egy víztisztító rendszer építését. Ennek műszaki része 1979-ben, a biológiai rendszer pedig 1984-ben készül el. A Slovnaftban előreláthatólag 1981-ben kellene befejezni a Kis-Dunát szennyező olajmentesítőt. . Véleményem szerint ha ezen létesítményeket azonnal átadnák rendeltetésének, még így is évekbe telne. Egy horgászszervezet ötéves sikerei, gondjai és tervei lehetőség nyílott huszonöt részlegszervezet megszervezésére. Egy-egy részlegszervezetnek százharmincnál több tagja van. Időközben a zohori sporthorgászok is csatlakoztak a fővárosi szervezethez. Figyelmet érdemlő jó eredménynek könyvelhető el, hogy ma a fővárosi szervezetet — a körzeti és a részlegszervezeti "egységekkel együtt — kétszázkilencven személyből álló funkcionárius kollektíva irányítja s ha az aktivistákat és a halőrséget is beszámítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy háromszázhatvan jól képzett funkcionáriusa van a sporthorgászok fővárosi szervezetének. Ez jó biztosíték arra, hogy a szervezetben a politikai-nevelő és szervezői munkát a kívánt színvonalon tartsák. Körzetenként különféle bizottságok élénkítik a tevékenységet, segítséget nyújtva a feladatok megvalósításában. Nagyon pozitívan értékelik a sporttevékenységet, az ifjúsági és a horgászkörzetek bizottságainak munkáját. A fővárosi bizottság elnöksége gondoskodik a részlegszervezetek vezetőinek az aktivizálásáról is. Az évzáró taggyűlések, s a körzeti tanácskozások után összehívták ezen szervezetek elnökeit, titkárait és tájéke :tat-Pozitívan kell értékelni a fővárosi bizottság elnökségének azon törekvését is, hogy gyümölcsöző kapcsolatot teremtett a CSHSZ , prágai fővárosi bizottságának az elnökségével, kölcsönösen kisegítik és tájékoztatják egymást. Ezzel egyidejűleg baráti együttműködést hoztak létre a kijevi „Avaredgard“ nevű sporthorgász szervezettel is. Az elmúlt évben az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezete vezetőségének küldöttsége ellátogatott Kijevbe, idén pedig a kijeviek jönnek Bratislavába. Hasonló kapcsolatot hoznak létre az MNK valamely körzetének sporthorgászaival is. A Szövetség tagjai az elmúlt évben különféle társadalmi akciókban 117 ezer 473 órát dolgoztak le. Ezenkívül a Februári Győzelem 30. évfordulója és az SZHSZ III. kongresszusa tiszteletére további 26 ezer 270 óra ledolgozását vállalták társadalmi munkában. Az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezete 651 hektárnyi hasznos vízterületen gazdálkodik. Szlovákia vizeinek mindössze 1,5 százaléka ez. Ugyanakkor a szlovákiai sporthorgászok tizenhárom százaléka Bratislavában van, s az itteni vizekén eléggé nehéz feltételek közt horgászik. Az említett területből 264 hektár olyan — folyó — vízterület, amelyamíg a Kis-Duna medre megtisztulna a leülepedett szennyeződéstől és sporthorgászat szempontjából hasznossá válna. Ezért Bratislava és környékén a sporthorgászok részére továbbra is a kavicsgödrök és egyéb tavak képezik a fő horgászati, lehetőséget. Ennek kapcsán ezeknek a halasításáról kell gondoskodni. Azt hiszem célszerű volna a Kis- Duna vegyszerekkel szennyezett vizének a lehalászása és ezen halállománynak a kavicsgödrökbe és a tavakba való áthelyezése. Az is hasznos volna, ha a Dunai Vízierőmű építésével betöltésre kerülő mellékágakat lehalásznák, s ezt a halállományt áthelyeznék a tavakba. Ez mindenképpen javítana a halasítás helyzetén. Ebben és a következő ötéves tervidőszakban a Bratislava-vidéke járásban a Horgászszövetség, a Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetségének együttműködésében tizenhat kis víztárolót építenek. Ennek az összterülete eléri majd a 242 hektárt. A tavak halasításához szintén megfelelne a Kis-Dunáról és a mellékágakból kifogott halállomány. Olyan megoldás is esedékes lehetne, hogy egyes vízterületeket csak meghatározott napokon, vagy egy-egy évi szünettel lehetne horgászni. Így nem fordulna elő olyan eset, hogy a horgászok több méreten aluli pontyot vagy más halat fognak — bár azokat visszaengedik a vízbe —, mint méreteseket. Ezeket a vizeket természetesen őrizni és a betelepített halakat etetni kellene. A méreteseket esetleg át lehetne helyezni olyan tavakba, amelyek horgászhatók. Arról is gondoskodni kellene, hogy egyes tavakba dévéreket telepítsünk, mivel ezek szintén nagyon jó sporthorgász halak. Az SZHSZ bratislavai fővárosi bizottsága titkárságának tájékoztatója alapján ebben az évben a vizek halasítására 885 mázsa ponty, 1300 kiló éves csukaivadék, 230 ezer éves süllőivadék, 500 darab éves harcsaivadék, 800 kiló horgászható méretű pisztráng, 15 ezer darab éves pisztrángivadék, 500 kiló fehér amur és fehér halakból pedig 25 ezer korona értékű szükséges. Kérdéses, hogy a halasitáshoz szükséges ivadék beszerzése lehetséges-e? Főleg a méretesek megszerzése* ütközik nehézségekbe. A fővárosi vezetőség a kiutat egyes körzetek szakosított halasításában látja. Egyes vizeket pontyokkal, másokat pedig ragadozó, esetleg fehér halakkal telepítenek be. Ez módot nyújthat a horgászok szakosodására is, illetve a kedvtelések optimális kielégítésére. Jelenleg ugyanis a horgászoknak többsége pontyozásra szorítkozik, mert alig kínálkozik más lehetőség. Ha azonban mód nyílna rá, többen átváltanának a ragadozók vagy a fehér halak horgászatára. Talán még annyit, hogy a fővárosi szervezethez tartozó horgászok az 1974—77-es években több mint 270 tonna különféle halat fogtak. Ennek az értéke meghaladja a négymillió koronát. A szenei horgászok például a múlt évben egyénenként 32 kiló halat fogtak. Más szervezetekben persze ennél szerényebb volt a zsákmány. Bratislavában például 14,5 kiló volt az egy horgászra jutó halfogási eredmény. A remény persze nem hagyja el a horgászokat. Közülük sokan szerencsére nem főleg a halzsákmány, hanem Inkább a jó levegőn, a kellemes és egészséges környezetben való tartózkodás végett mennek a vizekhez. Ezek halat csak ritkán fognék. Mégis szükséges, hogy a halasítás terén elfogadható megoldásra kerüljön sor. Hoksza István у
