Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-10 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Nagy kutyaugatás verte fel a kas­tély udvarát. A cselédek otthagyták munkájukat, és mtndenlk az istálló jelé szaladt. — Mi az? Tolvaj? Már megint? — kiáltott le a kastély ura, egy csinos, barna körszakállas fiatalember. — Az a gaz Német jános lesz. Mit lopott? Hozzátok ide. Mert a cselédek csak azt hallották a zajban, hogy hozzátok ide, egy ju­hászember vezette is a bűnöst. — Mi az ördög, te Tógyer, mit rej­tegetsz te a bundád alatt? — Farkaskölyök, nagyságos uramI — visított egy cselédasszony. — Farkas? Lássukt Es a nagyságos úr leszállóit a ve randáról. Egy karcsú, nyúlánk farkaskölyök vetette villogó szemeit az uraságra. — Mit akarsz ezzel a farkassal, Tó­gyer? Te, ez veszett egy állat. — Nem az, nagyságos úr, szelíd ez, mint a bárány — szólt a juhászem­ber, s lemelte nehéz, zsíros kalapját. — Ajándékba hoztad? — Nem én, csak elfőtt velem, és kísér mindig, mint a kutya. — No hát, ezt a bestiát agyonütöd. — A világ minden kincséért sem. Fölnevelem. — De akkor nem maradsz nálam, Tógyer. Egy darabig nézett urára a juhász, s aztán lassan, vontatva mormogó: — Feleségem is meghalt, a két gyermekemet is elvitte a himlő, ne­kem ... most már ez mindenem. — Te bolond, de ha megnő, a bárá­nyaidat, juhaidat, az egész nyájamat felfalja. — Nem teszi. Ogye nem teszed, fóska? Es a juhász meghúzogatta a szép állat hosszú füleit. A farkas e kedveskedésre felkúszott a juhász mellére, s nyalni kezdte or­cáját. — Hogy az Isten verje meg — sut­togták nyihogva-vihogva a cselédek, főképp az asszonyok, kik nem tudtak betelni egy igazi farkas nézésével. — Tógyer — fordult az uraság a juhászhoz —, ezt a fenevadat nem tarthatod meg. A farkas csak farkas marad, a végén téged is megöl. Ezer példát tudok rá. Lehúzzuk a bőrét, Vencel kitömi. — Nem, nagyságos uram ... nem adom semmiért. — Akkor megválunk eymástól, Tó­­gyér. — Nem bánom. — Nem bánod? Itt hagyod a fó he­lyedet? — Ha másképp nem maradhatnék. — Semmiképp sem. — Akkor hát én megyek. — Mindjár? Ne légy ostoba. Becsü­letes, fó ember voltál mindig, Tógyer, az apámat Is híven szolgáltad, nem szeretném, ha bolondot csinálnál. Gondold meg a dplgot. — Könyörgöm, meggondoltam, fin ettől a farkastól el nem szakadok. — Megtartod? — Meg. — Megbolondultál, Tógyer. A nagy bánat, értem, elvette az eszedet. Es hogy került hozzád ez a farkas? — Nem tudom, csak ezt találtam egy hajnalon a meghalt fiam bölcső­jében. — Te ostoba, csak nem gondolod, hogy ez a farkas ... És nevetett az uraság. — Hát. ha Isten azt akarta, hogy a Jóska lelke menjen belé? Hiszen úgy néz, úgy sír, úgy kér, úgy simogat. — Látod, elment az eszed. Karácso­nyig maradhatsz: de akkor aztán vé­ge minden érzékenykedésnek. A far­kast megnyúzzuk. Most eredj. Tálasné, adjon Tógy ér­nék valami falnivalót, aztán egy kis pálinkát is. A farkast meg ne lássam többet. Tógyer megfordult, s a farkaskö­lyökkel elballagott. Az uraság nem sokat adott az egészre, tán el is felejtette rég, mi­kor karácsony estéjén beállított a kastély udvarába Tógyer, de a farkas­sal, amelyből ekkorra már egy derék, sötétszürke, fekete csikú, pompás ál­lat lett. — No, Tógyer, odaadod a farkast? — Nem. , — Akkor mehetsz Is. — Ügy akarom, csak a levelemet kérném, már el is szegődtem a hava­sokra a báróhoz. Kedvetlenül adta ki az uraság a ju­hász bizonyítványát, mert az emberrel mindig nagyon meg volt elégedve. — Beláthatod, Tógyer, hogy egy juhásznak farkast tartani őrültség. — Hát én ebből egy fó segítséget nevelek. Sokáig nézett az uraság a távozó hú ember után, és azon gondolkozott, hogy ne lőfe-e le a farkast. Aközben az istálló mellett eltűntek. Csöndesen ballagott a juhász. Előt­te a farkas ugrándozott, vígan he­gyezve hosszú, hegyes, kemény füleit. Bemélyedtek az erdő sűrűjébe a havas fenyvesek közé. — Jóska — szólalt meg a juhász egy faviskó előtt —, itthon vagyunk. Majd meglátom, milyen ember lesz belőled, fó kenyeret hagytam el miat­tad. Mintha értette volna az okos állat a nagy cselekedet jelentését, szök­­dösve nyaldosta gazdája kezét, ruhá­it-A juhász tüzet rakott, fazekat tolt mellé, s dudorászva jőzögetle pulisz­káját. Ha megmozdult, ha fölkelt, vigyáz­va lépegetett, hogy Jóskát ne zavarja. Hadd nézze a tüzet, és várja, hogy a vacsora előkerüljön. Került egy kis juhtúró is. Jókedvvel, elégedetten tálalta kt egy fatányérra a szép sárga pulisz­kát. Leült és csöndesen eddegélt. — Jóska, ne. Ugye főbb volna egy kis hús? Mi? Ne bámulj, az is lesz. Mikor megvacsoráltak — körüljár­ták a hodályt. Ntncs-e baj? Valami szemtelen farkas nem szimatol-e a közelben? A farkaskölyök körülszaladgálta a nyáfat, mint egy fó kutya, s odafe­küdt a számára készített vacokra. — Jóska, aztán ember légy. Ha zajt hallasz, tutulj. Látod ezt a szerszá­mot? ■— Es kihúzott a bőrös mellénye a szép szó seregszemléje tfi/ ------J»- • >-f VU.UH у M ölű ti fii ---------— -.«TV andrási várkor volt, egy és más el- teljesítményét. h adnivalókt, finom bőrökkel és jó A műsorválasztást, a rendezést, az a táróval bészült a vásárra. előadások színvonalát tekintve aszín­— fóskUde hallgass. Most itt te játszók fesztiválja volt a legszínvo­­vagy az úCgy! Szemed mindenütt nalasabb. A rendezvény egyik pozi­---------*' ‘ tívuma a közönség nagy érdeklődése volt. Estéről estére megtelt a Szak­­szervezetek iiázánák nézőtere. láttunk, egészében véve azonban ей rend-zv^nv is mázolta, hogy cső-A színjátszó csoportok közül a leg­jobb rendezés díját Molnár I,ászló. a bratislavai Forrás Diákszínpad ren­dezője kapta. Legjobb müsorválasz­­tásért és a legszebb színpadképért" a királyhelmeei (Kráľ. Chlmec) Vá­rosi Művelődési Otthon színjátszóit tüntették ki. A legszebb színpadi be­szédért a CSEMAOOK komáromi he­lyi szervezetét és a Szakszervezetek Háza szinjátszó csoportját részesítet­ték elismerésben. A legjobb női ala­kítás díját Vincze Matild (Vágkirály­­fa — Kréfová nad Váhom). a legjobb férfialakftás díját pedig Oláh Ödön (Vámosfalu — Horné Mýto) nyerte szo/et, anoi szép pén- eL Tizenöt éves eredményes munká­­zecske gyúlt-be, mikor egy kutya lukért elismerő oklevélben részesf odabúft a iábzé. tették a lévai Garnmvölgyi Színpad I ••• " tagjait és rendezőjét. A szavalók és prózamondók verse­nyében különösen а Ш. és IV. kate­gória szavaló! tűntek ki jó válasz­tásokkal és korszerű előadásmódjuk­kal. Az idei seregszemle egyik örven-rlptOC 1о1апо^лл fl — ~ porijaink többsége a megfelelő ki­fejezéseszközöket és a továbblépés lehetőségeit keresi. A kisszínpadok ________ _OJ.„ ...joiuTOgcn Keresi. A kisszínpadok detes jelensége “ a közép-szlovákiai fesztiváljának győztese a kassai (Ko­----------­­versenyzők előretörése volt. Az egyes Sice) Szép Szó irodalmi színpad lett. Ment, jutotwgyről a hegynek, kategóriák győztesei: Szabó Ildikó Ez a csoport Fábry Zoltán: Ady igaza Előtte a - szivárgó vérével (Dunaszerdahely — Dunajská Stre- című művét mutatta be, Gágyor Pé­„ ■■ i . dab Alföldi Anikó (Alistál — Hro- tér rendezésében. A 2. helyen a so-Mínf orí> üvöltött fel, bohovo), Zupkó Zsuzsa JBuzita — Bu- mórjai (Samorín) üzenet Irodalmi zlca), Balogh Adrienne (Losonc — Színpad, a 3. helyen pedig a Kassai Lučenec), Szalai Attila (Léva — Le- Pince Színpad végzett. A legjobbala­­vice), Bartók Katalin (Szepsi —Mól- kítások díját Gecse Jolán (Szép Szó dava nad Bodvou), Kaszás Attila — Kassa) és Kaszás Attila (Komá (Komárom — Komárno), Vontszemfi ’—*■*•­Űj köny \i rom) kapták. és szlovák nemzeti felszabadító harc­nak. Többszöri letartóztatási hullá­mok ös a szigorú illegalitás ellenére is vezető szerepet játszott az ellen­állásban, g több tízezer tagja és ve­zetője életét az antifasiszta harcban.------------ .иоссвмк at- ...A hetedik fejezet a háború utáni tekintése“ címen - magyarul is - ,dos*ako< tárgyalja. Először elemzi a a párt fejlődésének és harcainak t-SKP irányvonalát a felszabadulás s . . titán! ■£- — -----* egyes szakaszait tárgyalja. Az első fejezet az 1848—1897 es éveket dolgozza fel. Erre az időszak­ra —--------*----- " ‘ шил г» párttörténeti tankönyv, amely a Pravda kiadóvállalat gondozásában jelent meg „A CSKP történetének át­tűlrintAn«“ ------„ ----------- « .«.«оииаииша utáni és a Kassai Kormányprogram közötti időszakban. Kitér az 1948 má­­mBi aoigozza lel. Erre az időszak- i118* választásokon elért győzelemre esik a csehországi és szlovákiai és arra a harcra, amely a Februári inkásmozgaiom kibontakozásának Győzelemmel végződött. A 8. fejezet kezdete. Ebben az időszakban kezdő- a M0cia<i*mus építésének kezdeti Rávetette mi élettelen állat- dött a nemzetközi munkásmozgalom és szakaszát elemzi részletesen az 1948f ra, csókolta, fölvette, míg ki- alakult meg hazánk területén az első 1355-ös években. A szocializmus épí­­merülve oda rtt a hóra a far- szociáldemokrata párt. A kezdeti si- !ese basánkban kedvezőtlen nemzet­­kassal. Harmadnapé járó pásztorok ott találták —<lyt a két óriás farkast, egy cmarcangolt juh között, más Imeg a másik farkast Tógyer Hideg tetemtt ott feküdt a _____—ujMibociicK RCZOBll szakaszát elemzi részletesen az 1948Í Я7 „lso 1955-ös években. A szocializmus épí­...iisgy TTLmi" ”T‘m' f* s*< «*■“»“ S T.' ш­eveinek eleien visszaesés tapasztal- . .. . ° , ható a szociáldemokrata mozgalom- Per.al.ata országok gazdasági nyoma­­lely a. !888—18B9-e« éveWi. *a a"a"ére a* --------­___ „ uuciiiuemoKrata mozgalom- *«"■aTM« országok gazdasági nyomé-Ьяп о mail v z>* 1ЯЯЯ 1RRQ Avp kia Sfl бИвПёГв 8Z 50в§ 6Vßk в1в)ёП üteg­ľarťott 1888-1889.es évek.g teremtettUk feItételett hogy А II. internacionáli első éveiben a at?focie,i.*mu* «P««*"ak ншед tetemtt ott feküdt a ha*a< munkásmozgalom is jelentős. "fu ^ ,ioc*ľlistí* építés Ute­kutya nyöször pásztor kezét A századfordulón a szociáldemokrata 1955-1982-esP években nyalta. mozgalmat gyengítette az opportune- тоо,л___ У milS iioVflnalrlv«- -----------' ” a szocializmus alap­______ «uwusaiueniuniain • niet. es az mozgalmat gyengítette az opportune- твя.в' mtett. mus, ugyanakkor Mari és Engels for- úľ*' .. radalmi elmélete az imperializmus és Ba*,sa': ___„ a proletárforradalmak korszakának . ■*!* I,zmua n“'ekTft lenini elméletével gyarapodott. Ez “ “ľ '" pozíc.o.nak megeróso­­már a tankönyv 3. fejezetének anya- kiváltó ta az .mper.alista raak­ga. Ugyanitt elemzi a szerző Cseh- 0,,й*а‘ a в0, а* évekban­szlovákja és a CSKP megalakulásának e*?Utt .“«« « 'doológia! dt­kérdéseit, egészen a CSKP alakuló a s20Cia',sta ‘“■«mok eHen. Es kongresszuséi и 1921 máiusáie együttesen néhány belső nehézséggel Keletkezésének első éveiben a pórt- párosulva idézte elő a revizionista nak harcolnia kellett a munkásosz »“ányzatok megjelenését. Amíg tehát ... a marxi era-ion _____ M..vu a UlUHRdSUSZ' tély egységéért. A kapitalizmus ideig­lenes stabilizációjának éveiben — a 20-as évek közepén — a párt a poli­tikai és a gazdasági harc élére állt, sikerrel szüntette meg fejlődő elmé­letének hiányosságait. Ebben nagy segítséget kapott sze­mélyesen V. I. Lenintől és a Kom munista Internacionálétól. Az ő allnZ—fllrt.^t •---*" *“■------о* « -----a marxista-leninista erők a belső problémák megoldásán dolgoztak, a revizionista és jobboldali erők, mint azt 1988-as események is mutatják, az össznépi tulajdon és a párt veze­tő szerepének megszüntetésére töre­kedtek. Ezzel az időszakkal részlete­sen foglalkozik a könyv 10. fejezete. Elemzi az ellenforradalmi erők fel-Jéiweónair —-----* ' ___ . e „ üiemzí az ellenforradalmi erők fel­t lépésének és vereségének korszakát gitségukkel kezdődött a párt bolsevt- . marzista leninista erők harcát zálődása és később „Az opportunista * ,a таг*‘*‘а «entnista erők nercet, • -u új., u i о ui.iK.h.- melyet a társadalmi válság megszün­­passzmtasbol a bolsev.k ak .v.tá be a p4f| .g társa|aiom kon­lelszó megvalósítása, ami érezhetően szolidáiódágáért folytatlak. Az utolsó megerősítette forradalmi akcióképes M| |ejezet a XIV yég xv pártkong. segét a gazdasági válság ide én va- resgzug’sal 4 halároza,aik realizál“­­lamint a fasizmus veszelye elleni és fn0lailm*ik a köztársaságunk védelméért folyó saval i08lalkozik. harcban. A tankönyv tiszteletben tartja a A müncheni szerződés alapjában társadalom és párt fejlődésének sza­­megváltoztatta pártunk működésének kaszait. Felöleli a párt tevékenysé­­lehetőségeit, azonban az illegalitás gének fő területét, s alapvető értéké­ben sem szűnt-meg aktfv tevékenysé- lést ad a pért fejlődésének egyes ge. Éppen a párt állt élére a cseh szakaszairól. Stanislav Konéčný alól egy vaskos revolvert._idi ezifl hctot lövünk. Vigyázz egyet eWtök. A Jarkis a pisztolylövésre r kutya, td'-oda szökött. — Vígűzz, Jóska, most te i pásztor, n nyugszom egy keve< Lenyugdott a fáradt ember.' O, milyjólesett neki, mikor ec percre }eébredt, és ott előtte l, farkast, mint az nézi és őrzi rósz körle. ’ ' Nem, mi hagyja a Jó Isten a bért maya. Eljött (tavasz, utána a nyár ges szép ipokkal, éjfelekkel. A nyájbi nem volt egy hiba. becsületest végezte tisztét. ' Tógy er ty napon, bizony a s andrási várkor volt, egy és mű adnivalókt, finom bőrökkel é táróval beszült a vásárra. — Jóskádé hallgass. Most i, vagy az úügy! Szemed mindt ott legyenfiam. Az éjjel fark neszét haltam. Érted? Itt a Tál sál vigyázok. Baj ne legyen l re hazakerk én. Kell egy kis b kor, süveg jó lenne. Meg egy sí nadrágomb, rézcsattal. Dohán látod, fiantok kell egy ház Ébren legyk. Ogy! Megsimoífl a Juhász Jóskát, и úgy a feje éjén meg is csókc vetett Talpak is, a fehér kom dórnak egy jó szót, s leindui hegyről a s.széd torony jelé. Hogy hogem, Tőgyer valahol iddogált. Pajtásokrckadt ~ s a zsidó nagyon jó jtkát mértek. Benyúlt m. hideg, havas téli be egész éjfélé, már éppen dúlni akart, iónt is, fizetett is, gan tapogattszőjét, ahol szép m zecske gyültbe, mikor eg u kút odabújt a lábzé. — Mi az? >agy, Talpas? Te i rés vagy. kié le az egyik jut det? Mintha egyt szúrtak volna szivébe — a isra gondolt. Csak nem talami gazságot? Odakapott Molyához. A szeme vad tűz borítoj. Ment, jutotiegyről a hegyne Előtte a ku~ szivárgó vérém megfestve a h Mint a vad (itt, üvöltött fe mikor megláttgy a Пущ szerte szakadozva, it — Jézust -Itt. - Ez itt min, meg van ölve.jz, tizenöt! Jóska A farkas vénekkel, befestet szőrrel szököttája elé. — Mi ez? -gtott Tőgyer uac haraggal a lehgolt bárányokra - Hát ez a be?.Jóska, hát nea a fiam vagy len, hanem egy bt tang farkas! Kihúzta revo s eqy dörrenés­sel leterítette ltot. Azzal ment b, hogy jelmérje a kárt. A juhok közit óriási farkas feküdt - élül, borzasztóan összemarcango Végigszaladttongás a juhá­szon. , Látta, hogy "ettenes munkát végzett: azt lő aki hűségével ezt a két vadczaggatta. Odament Jós — Jóska, Jós,. Rávetette mi élettelen állat­ra, csókolta, Elvette, míg ki­merülve oda rit a hóra a far­kassal. Harmadnapn járó pásztorok ott találták —*lyt a két óriás farkast, egy cmarcangolt Juh között, más irneg a másik farkast Tógyer Hideg teiemtt ott feküdt a 1 kutya nyöször pásztor kezét ‘ nyalta. i

Next

/
Thumbnails
Contents