Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-10 / 23. szám
1978. június 10. SZABAD FÖLDMŰVES Egy nap Május 24-e. A reggeli híreket hallgatom. A rádió szomorú időt jelez: Általában felhős Idő, Közép- és Kelet- Szlovákiában szórványosan eső. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet tizennégy-tizennyolc fok, időnként megélénkülő gyenge északnyugati szél. Mérgemben kikapcsolom a rádiót, minthogy Közép-Szlovákiában vagyok. Borult időben indulunk határszemlére. Volgánk a Lučenec (Losonc) és Rím. Sobota (Rimaszombat) közötti főúton száguld. Alig hagyjuk el Pincina (Pinc) községet, dombok, lombos erdők vesznek körül. A hegyek között, a domboldalon, lent a völgyben haragoszöld a gabona. Szépen fejlődik a szemes kukorica, a cukorrépa egyelésre vár. Am a szőnyegrendre vágott lucerna megázott. Bizonyára gazdáit kaszálás közben érte az eső. Az agyagos talajnak — amilyen e vidék talaja — kevés eső is elég ahhoz, hogy ragadjon. S idő kell hozzá, amíg megszikkad a föld, hogy az emberek és gépek dolgozni tudjanak. Veszélyben volna az idei termés? Nem hinném. Amit a természet eddig elrontott, azt emberi kéz még helyrehozhatja! Tíz óra körül érünk Nové Honyra. A Fttleki Állami Gazdaság egyik részlege van itt. Keressük a központot. Partnak megyünk fölfelé. A gazdasági udvart aligha tudjuk megközelíteni, olyan nagy a sár. Végre mégis feljutunk a dombra, jobban mondva a gazdaság udvarába. Nyomunkban egy másik kocsi jön küszködve. Oszes, ötven év körüli, sovány, középtermetű ember száll ki a volán mögül. Lábán gumicsizma. Megszólítom. Bemutatkozás után kiderül, hogy Lopuian Karol a neve, s 6 a gazdaság vezetője. — Hogy állnak a tavaszi munkákkal, a növényápolással? — kérdem tőle. Nagyot sóhajt. — A sok eső miatt lassan halad a munka. A gabona szép, sűrű, megdőlés veszélye fenyegeti. Védekezünk ellene. A lucerna Is szép volt, de alig tudjuk betakarítani az első termést. A szemes kukorica jól kelt, ellenben a sarabolás akadozik, mert puha a talaj. Például a cukorrépa egyelését május húszadikán kezda mezőn tűk el. Szombaton, vasárnap reggel jő idő mutatkozott. Mindenki a mezőn volt, aki részt vállalt az egyelésben. Délig jól ment a munka, délután hazazavart bennünket a zápor. Ma már huszonnegyediké van, az egyelés ipég mindig tart. Beülünk a kocsiba. A meredek lejtőn igyekszünk lefelé. Kísérőnk előttünk halad, az irányt mutatja. Mezei úton megyünk vagy kétszáz métert. Egy hatalmas parcella szélén megállunk. Tarka kendős asszonyok hajlonganak a répasorok fölött. A föld nem gyomos, csak sáros. Míg az aszszonyok felé közeledünk, kísérőm megsúgja, hogy a legelső nő Marti- Sóvá Márta. Tizenöt éve dolgozik ebben a gazdaságban, a baromfitelepen. A másfél évtized alatt talán egy évet sem hagyott ki az egyelésből. örülünk neki, mert jól dolgozik. Közelebb megyek hozzá. — Hogy megy a munka? — Ha nem esne örökké, már el is felejtettem volna az egyelést. De így elég nehezen. Gyakran kell tisztítani a kapát. Különben a negyven árat négy-öt nap alatt megkapálom. Ma is jókor reggel kijöttem, de ügy néz ki, hogy megint abba kell hagyni a munkát, mert szemerkélni kezd az eső. Pedig jó lenne már a sor végén lenni — mondja mosolyogva. A piros arcú harmincöt éves fiatalasszony vidám természetű. Most szótlanul hajlong, ügyesen jár a kapa a kezében. Velünk is alig akar szóba állni. Mert most igazán mérges az időjárásra. Martisová Márta két felnőtt gyermek anyja. A lánya Banská Bystricán dolgozik, a fia még tanul. A közeljövőben építik fel az új összkomfortos családi házat. Tavasztól őszig a gazdaság mezején is dolgozik. Odahaza sok baromfit tart. Kézimunkázni nagyon szeret, de erre csak télen van ideje. Útközben Loptišan elvtárs elmondja, hogy példás dolgozó Varga Mária is, aki jelenleg nincs itt. Tizenöt évig dolgozott a gazdaságban. Négy éve nyugdíjba ment, de azóta is minden évben kisegíti őket á csúcsmunkákban. Szívesen veszik, mert az egyik legjobb munkaerő. — És ne feledkezzünk meg a nyolcvanhat éves Kortiáová Rozália néniről sem — teszi hozzá Lopušan elvtárs —, aki magas kora ellenére felveszi a versenyt a fiatalokkal. Az idén harminc árat vállalt magára. Pedig szép nyugdíja van. De ő jön, mert azt mondja, nem tud munka nélkül élni. Legfiatalabb dolgozónk Kerekes Piroska. Tizenkilenc éves. Nemrégen ment férjhez. Ö Losoncon dolgozik, de munkaidő után, szombaton, vasárnap segít az egyelésben. Igaz, neki a férje és a nagymamája is segít. Egyébként ha jó idő van, százhúszan is dolgoznak a mezőn, s egy hét alatt vége az egyelésnek vagy a második kapálásnak. — Hogyan állapítják meg a munka minőségét? — Mivel öntözés nélkül termesztjük a cukorrépát, nagy gondot fordítunk a talaj kiválasztására, a gyomok, kártevők, betegségek elleni védelemre. A sorközi talajművelést, a sarabolást géppel végezzük, annyiszor, ahányszor szükséges lesz, hogy a talaj gyommentesen maradjon. A múlt évhez hasonlóan az idén is szétmértük a parcellákat negyven áranként, nemcsak a gazdaság dolgozóira, hanem idénymunkásokra is. Az egyes munkálatokat rendszeresen ellenőrizzük. Ezért Jakab Zoltán agronómus felel. Most is kint van a Starý Major i parcellán. Arra törekszünk, hogy a hektáronkénti százezer egyed betakarításkor is meglegyen. Az, aki minden tekintetben jó munkát végez, nyolcvan kilogramm gabonát kap tízáranként, aki nem, az kevesebbet. — Bíznak a jó termésben? — Egyelőre — habár az egyes munkálatok megkéstek — nincs veszélyben a termés. A tenyészidőben, hogy meggyorsítsuk a növényzet fejlődését, többször sarabolunk, ha kell, háromszor is megkapáljuk. Ezenkívül nitrogéntartalmú műtrágyákkal pőttrágyázzuk a növényzetet. A levéltetű ellen Metationnal védekezünk. Tehát gondos növényápolással és növényvédelemmel Igyekszünk helyrehozni azt amit az időjárás elrontott, s bízunk benne, hogy a tervezett háromszázhatvan mázsa hektáronkénti hozamot elérjük. Mit fűzhetnék hozzá az elmondottakhoz? Talán csak annyit, hogy a földművelők mindenkor harcban álltak a természettel. Egyre megnyugtatóbb, hogy ez a küzdelem nem hiábavaló. NAGY TERÉZ . / _ ' E három cigány, helyesebben romanes szó magyarul nagyjából azt jelen ti- „Lépj előre, emelkedj feljebb cigány“. E három cigány szót egy, a cigá nyok életét, életkörnyezetét, valamint a társadalmunk által nekik nyújtót támogatás különböző formáit bemutató amatőr film címéből kölcsönöztem A filmet — minden hiányossága ellenére — érdemes volt megnézni, mara dandó élményt jelentett és tartós emlékként őrzőm. 1. Nomádok utódai A cigányok, a romák származását, eredetét sokáig homály fedte. Egyetek Arábiából, Kis-Azsiából származtatták őket, mások a fáraó népeként emlegetve a cigányokat Egyiptomból jött népcsoportnak tartották. Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy Nyugat-Indiából, pontosabban Pandzsábból — évszázadokkal ezelőtt, ki tudja mi okból — indultak meg kisebb-nagyobb csoportokban nyugat felé. Századok folyamán eljutottak Európába, egészen az Ibér-félszigetre. más csoportjaik Észak-Afrika földközi-tengeri partvidékére. Tény az, hogy Európa csaknem minden országában találkozhatunk velük. Barna bőrük, az európai népektől elütő külsejük, de különösen szokásaik, viselkedésük, felfogásuk, erkölcsi nézeteik különböztetik meg őket az adott ország lakosságától. Viszont határozottan értékes tulajdonságokkal is rendelkező etnikai csoportot alkotnak, hiszen másképp hogyan tudott volna fennmaradni a cigányság minden fajta üldözés, rassz-megkülönböztetés, pogromok és a fasizmus uralmának esztendei alatt az ellenük indított népirtás ellenére? Elöljáróban talán annyit, hogy Szlovákiában a cigányok, a romák összlétszáma 1977-ben az SZSZK összlakosságénak 3,9 százalékát tette ki. Mivel még a közelmúltban is sok cigány család vándorolt és azok is, akik letelepedtek, nagyon primitív körülmények között éltek, a cigányok között igen sok volt az analfabéta. Nemcsak az idősebbek, hanem a fiatal. iskolaköteles cigány fiatalság között is. Még nem is oly rég Szlovákia bármely részén, majd minden falu végén találhattunk pérót, cigánytanyát. Az ití uralkodó viszonyok, életfeltételek siralmasak voltak. De még ma is akad helyenként a múlt kísértő emlékeként fennmaradt péró, habár szocialista társadalmunk minden lehetőt megtesz, hogy ezt az áldatlan állapotot gyökeresen megváltoztassa. Lehetőségei szerint emberhez méltó lakást biztosít számukra, támogatja a családi házat építőket, óvodákat, iskolákat létesít, hogy a cigányok — társadalmunk egyenrangú tagjaiként — bekapcsolódhassanak a termelésbe, a társadalmi és a kulturális életbe. Ezzel szemben viszont joggal követeli meg, hogy a minden polgárra egyaránt vonatkozó törvényeket betartsák, ha a törvények biztosította jogaikkal élni akarnak és a társadalom nyújtotta előnyöket élvezni kívánják. Állami, gazdasági és társadalmi szervezeteink céltudatos igyekezete ellenére eddig még nem sikerült a cigány lakosság jelentős hányadánál elérni azt, hogy szakítson megrögzött szokásaival, életmódjával, a múltból eredő életszemlélettel. Nem alkalmazkodnak kellőképp szocialista társadalmunk és szocialista életformánk feltételeihez, ami sok esetben társadalom ellenes cselekedetekben csúcsosodik ki. Az utóbbi esztendőkben aggasztóan alakul a cigány lakosság bűnözése, mivel a lakosság számarányához viszonyítva jelentősen emelkedő irányzatú. Szlovákiában a bűnözés az utóbbi esztendők során érezhetően csökkent, de a cigányok által elkövetett törvényszegések aránya az 1974-es év 9,7 százalékáról 1977-ben 11,4 százalékra emelkedett, míg a kihágások aránya ugyanezen időszak alatt 11,7 százalékról 14,8 százalékra növekedett. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő cigányok számát tekintve ez azt jelenti, hogy jelenleg a cigányok bűnözési aránya 3—4 szerte nagyobb mint a lakosság többi rétegének kriminalitása. A bűnözés okait tekintve nincs lényeges eltérés, viszont a cigányok kriminalitása, bűnözése mégis bizonyos specifikus jelleggel bír. A felfelé ívelő bűnözési görbe nagyobbára a cigány lakosságnak még napjainkban is erősen észlelhető, eddig ki nem küszöbölt izolációjára, elkülönülésére utal. Ugyanakkor azonban a cigányok nagyobb többsége között csökevényként fennmaradt nomád jellegű, primitív életmódból, alacsony képzettségi szintjükből, az elmaradott kulturális és társadalmi nívóból ered. Sokukból még ma is kiütközik a régi életszemlélet fattyúhajtása, mely meggátolja őket abban, hogy tartósan beleilleszkedjenek a termelő munkába. Kezdetleges életkörülményeik viszont nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az esetleges nézeteltéréseket, viszályokat erőszakos önbíráskodással intézzék el. Nem csekély a cigányok törvénybe ütköző cselekedetei között a személyi tulajdon elleni vétség, illetve a szocialista vagyon megkárosításának bűnténye, valamint a lopás, rablás. élősködés, csalás és a garázdaság. Emberfeletti erőfeszítést igényel az az igyekezet, hogy társadalmunk ebben a kérdésben a szocialista humanitás elveivel összhangban átütő sikert érjen el. A nemzeti bizottságok elsődleges feladatukként kezelik a cigány lakosság életkörülményeinek javítását célzó intézkedéseket. Az elmaradottság felszámolása érdekében a nagyobb cigány-települések közelében olyan iskolákat létesitenek, ahol behatóbban foglalkozhatnak az iskolaköteles cigánygyerekekkel, hogy ők is elnyerhesség a megkövetelt alapképzettséget és alkalmuk nyíljon felsőbb fokú továbbképzésre. Így biztosítható csupán, hogy társadalmunk egyenrangú tagjaiként vehessenek részt az országépítés nagy munkájában és ne legyenek továbbra is fejlett szocialista társadalmunkban a mai kor nomádjai. OBENAU KAROLY ^ЛЛЛЛ/^ХЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛАЛАААЛААЛААААААААААААаАААЛЛАЛААААА A szocialista munkaverseny, a dolgozók önkéntes munkafelajánlásai sokmilliós értéket hoztak létre az elmúlt években. Tavaly a legtöbb munkafelajánlás a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére történt és sokmilliárdos értékeket jelentettek a vállalások realizálása az országnak. A komárnói (komáromi) járásban mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a szocialista munkaversenynek. A különböző üzemek, szervek, szervezetek kötelezettségvállalásainak értéke a NOSZF 60. évfordulójának a tiszteletére 193 042 230 korona értékű volt. A vállalásokat jelentősen túlteljesítették és több mint 250 millió korona értéket hoztak létre. A mezőgazdaságban is jelentősek voltak a vállalások a kiteletére tették. A vállalások minden bizonnyal elősegítik a hatodik ötéves terv harmadik évére kitűzött igényes feladatok teljesítését és a választási program megvalósítását. A komáromi járásban 45 üzemi, 39 egész községi, illetve városi és 1741 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Az egyéni vállalások száma 23 ezer 500 volt. A vállalások értéke meghaladja a 170 millió koronát. A mezőgazdasági üzemek erre az évre is jelentős vállalásokat tettek, s ami lényeges, a legfontosabb szakaszokon. A mezőgazdasági össztermelésben a vállalások értéke 31822 000 korona és az anyagi ráfordításokat a tervvel szemben 6 millió 443 ezer koronával szerelnék csökkenteni. A munkaverseny mozgósító ereje tűzött feladatok teljesítése és túlteljesítése érdekében. A mezőgazdaságban a kötelezettségvállalások értéke 42 millió 435 ezer korona volt és a teljesítés értéke meghaladta az 54 millió koronát. A növénytermesztésre kedvezőtlen időjárás ellenére, a kollektív és egyéni vállalások teljesítése érdekében tett törekvések elősegítették, hogy szemes termékekben aránylag jó eredményeket értek ei a járásban s voltak olyan szövetkezetek, ahol gabonából hatvan mázsán fölül volt az átlaghozam, és 7 szövetkezetben kukoricából 2321 tonnával termeltek többet a tervezettnél. A szocialista munkaverseny jelentősen elősegítette az anyagi ráfordítások csökkenését. A szövetkezetek jő részében csökkent az 1 kiló hústermelésre fordított abraktakarmány felhasználása, s ennek eredményeként 6 ezer 60 tonna abraktakarmányt takarítottak meg. örvendetes, hogy főleg a> takarékoskodó szövetkezetek jelentősen túlteljesítették a hús- és tejeladási tervet. A sokoleci (lakszakállasi) szövetkezet 459 mázsa hússal adott el többet a tervezettnél. A Zemianska OI- ča-i (nemesócsai) szövetkezet 306 ezer literrel, a búči szövetkezet pedig 769 ezer liter tejjel adott el többet a tervezettnél. A Dolný Peter-i (alsópéteri) Efsz 2 millió 128 ezer darab tojással termelt többet a tervezettnél. , A terv túlteljesítésnél sokat jelentettek az egyéni vállalások az egyesek elért kitűnő eredményei. Árgyusi János, a Komáromi Állami Gazdaság dolgozója, 27 dekagramm abrak fogyasztása mellett 5 ezer 76 liter évi átlag fejést ért el tehenenként. Egyes szövetkezetekben kiválóak voltak az eredmények a sertések súlygyarapodásánál és a malacelválasztásnál. A moőai szövetkezetben Hodos Cyril 22,45 darab malacot választott el anyánként. Hegedűs András, a őlöovl (cstcsói] szövetkezet állatgondozója, 3,71 kilogramm abraktakarmány felhasználása mellett napi 66,5 dekagramm súlygyarapodást ért el. Az élet- és munkakörülmény javítását is jelentősen segítette a szocialista munkaverseny kibontakozása. A mezőgazdaságban 85 szocialista munkabrigád, illetve a cím elnyerésének várományosai és öt komplex racionalizáló brigád tevékenykedik. A brigád tagjai voltak a szocialista munkaverseny motorjai. Sokat tettek a kapacitások és a munkaidő ésszerű kihasználásáért, az anyag- és energia-takarékosság lehetőségének feltárásáért, a takarékosság szemléletének tudatosításáért, a tulajdonosi gondolkozásnak az elmélyítéséért. Az aktívan tevékenykedő brigádok összetartó erejükkel jó hatással voltak a többi dolgozókra is. Az idén a kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokat főleg a Februári Győzelem tisz-A vállalások alapján a tervezettnél 3242 tonnával több takarmányt akarnak termelni, s ennek a pénzértéke közel 1 millió korona. A zöldségeladás tervét 3 millió 321 ezer koronával akarják túlteljesíteni. Cukorrépából 585 tonnával szeretnének többet eladni a tervezettnél. Húseladásból 3 millió 144 ezer korona a kötelezettségvállalás értéke. Tejből 521 ezer liter túlteljesítéssel akarják gazdagítani a tejellátást. Abraktakarmányokból a tervezettnél 925 tonnával kevesebbet akarnak felhasználni, s több mint 1 millió korona értékben csökkentik a hajtó- és fűtőanyag-fogyasztást. A legjelentősebb vállalások összegét az élet- és munkakörülmény javítása teszi ki. A kötelezettséget vállalt mezőgazdasági üzemekben már a múltban is bizonyították, hogy a helyes termelési szerkezet megválasztásától, a jó munkaszervezéstől, a technikai fegyelemtől, az időben végzett munkától, sok-sok mindentől függ a gazdasági szint javítása. Az élenjáró gazdaságok példája igazolja, hogy folyamatosan meg lehet újítani a gazdálkodást — méghozzá egyre magasabb szinten. A lehetőségeket érvényesíteni kell idén is és akkor még eredményesebb lesz a mezőgazdasági termelés. A vállalásokat már jő régen megtették a mezőgazdasági üzemek, és azóta egész sor intézkedés történt azok realizálásáért. A nemzeti bizottságok és a Nemzett Front szervezetei a kötelezettségvállalások nyomán sokat tesznek a falvak, városok fejlődéséért. A vállalások értéke a komáromi járásban meghaladja a 90 millió koronát. A vállalások több mint egyharmada a „Z“ akcióban valósul meg, és ehhez a lakosság jelentős mennyiségű társadalmi munkával járul hozzá. Az Idén öt óvodát fejeznek be és egy bölcsődét Bátorkeszin. Átadják rendeltetésének a sportcsarnokot Komáromban is. Továbbá négy üzletet és két művelődési otthont is befejeznek ebben az esztendőben. Négy községben ravatalozót építenek és ugyanennyi községben vízhálózatot létesítenek. Az említettek mellett hozzálátnak három óvoda, két bölcsőde és egy művelődési otthon építéséhez. A „Z“ akció keretében tűzoltószertárak, üzletek és tornatermek is épülnek. Az említett beruházásos és nem beruházásos „Z“ akció keretében 252 ezer 699 óra ledolgozását vállalta társadalmi munkában. Remélhető, hogy az ifjúság, hasonlóan mint tavaly, nagy részt vállal a kitűzött feladatok megvalósításából. Az üzemi, a kollektív, valamint az egyéni kötelezettségvállalások szintén jelentősek a komáromi Járásban. Lényeg most már az, hogy a vállalásokat mennyiségi és minőségi szempontból maradéktalanul teljesítsék az elkövetkező hónapokban. Tóth Dezsd A
