Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-03 / 22. szám

12—i. SZABAD FöbDMŰVES 1978. június Э. Látogatóban a Munkaérdemrenddel kitüntetett EMIL S PA L D O N Céljaink és sikereink a gabonaprogram megvalósí­■................................................................................................................................................................................................. A CSKP legutóbbi kongresszusai és a KB azokat követő plenáris ülései a ga­bonafélék termésátlagának szüntelen növelését és ennek kapcsán az önellá­tás elérését nem véletlenül minősítették napjaink stratégiai feladatának, hi­szen a gabonafélék világpiaci ára egyre emelkedik. Érthető, hogy a közös cél elérése érdekében nagyon fontos a mezőgazdasági tudományos-műszaki kutatóbázis és a termelési gyakorlat dolgozóinak a jól összehangolt együtt­működése. A tudomány és a gyakorlat kapcso­latának társadalmi szükségszerűségé­re pártunk Is felhívta a figyelmet, s azóta kölcsönösen javul ez a vi­szony. A tudomány tehát napjaink ha­tékony termelőerejévé vált. A tudományos-műszaki kutatóbázis és a mezőgazdasági termelési gyakor­lat együttműködésének szorosabbra fűzésében Emil Špaldon akadémikus, a Nitrat Mezőgazdasági Főiskola nö­vénytermesztési tanszékének a veze­tője, e műszaki, valamint a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora elévülhetetlen érdemeket szerzett. Társadalmunk Javára kifejtett felbe­csülhetetlen értékű munkásságáért a közelmúltban magas állami kitünte­tést, Munkaérdemrendet kapott. Dél-Szlovákla mezőgazdaságának já­rási és helyi szintű irányítót — a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok agronömusai — jól tudják, hogy mit köszönhetnek Špaldon akadémikus­nak a gabonatermesztés fellendítése terén nyújtott önzetlen támogatásá­ért. Csak kevesen Ismerik azonban származását és pályafutását. Ezért Is, de más fontos kérdések megválaszo­lásáért Is látogattam el hozzá, hogy választ kapjak az alábbi kérdésekre. 'ф Dél-Szlovákia mezőgaz­dasági üzemeiben kiváló tu­dósként ismerik önt, azon­ban keveset tudnak szárma­zásáról és pályafutásáról. Kérem, beszéljen erről. — Május közepe táján múlt hatvan óvd; hogy Cadcán szegényeorsá, va­gyontalan nyolcgyermekes család egyik gyermekeként megszülettem. Édesapám bőrcserző volt. A reálgim­náziumot Žiltnán végeztem. Főiskolai tanulmányaimat Prágában kezdtem, majd Zágrábban folytattam és siker­rel fejeztem be. Ezt követően benyúj­tottam a doktori disszertációhoz szük­séges anyagokat és megszereztem a műszaki tudományok, 1945-ben pedig a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora címet. Első munkahelyem Dél-Szlovákiá­­ban Patincén (Paton) a paprikater­mesztéssel volt kapcsolatos, ahol ve­zető hivatalnoki tisztséget töltöttem be. A Dél-Szlovákiára kiterjedő fej­lesztést bízták rám, beleértve a pap­rikamalmok hálózatának kiépítését is. Itt jegyeztem el magam a kutatással. Első kísérletem Sládečkovcén volt és ezt követték a többiek. A tényleges katonai szolgálatot kö­vető években továbbfolytattam a ku­tatómunkát. Akkoriban átmentem a nitrát malmokhoz és szorosabb kap­csolatba kerültem a gabonafélék komplex kutatásával. Ott előtérbe ke­rültek a malom- és sütőipari szem­pontok. Ezzel egyidejűleg a paprika­kutatást is folytattam, mert a nitrai malmok paprikamalmokkal Is rendel­keztek. Ehhez még hozzákapcsolódott a kender kutató munkája ls. Kis idó múlva (1947 októberében) a Kassal Mező- és Erdőgazdasági Fő­iskola kisegítő tanára lettem. Négy éven keresztül utaztam Nitráról az előadások megtartására. Amikor vég­legesítettek, átköltöztem Kassára, majd a főiskola Nitrára való áthelye­zésével én ls visszatértem és az 1952 —1958-as években a növénytermeszté­si tanszék dékánja, majd 1958—66- ban a főiskola rektora voltam. Közben létrehoztam a növénytermesztési ag­­roökológiai szemlélet speciális isko­láját, ahol napjainkig harmincán sze­reztek tudományos kandidátusi elmet. A kitűnően képzett szakemberek több­sége főiskoláinkon, a kutatásban vagy a népgazdaság valamely fontos ágaza­tában helyezkedett el. A főiskola fennállása óta mintegy tizenegyezer mérnököt bocsájtottunk szárnyaira. Ebből az agronómus több mint háromezer. Nagyon jó érzés tölt el azért, mert az utóbbi években ga­bonából főleg azokban a gazdaságok­ban értek el kimagasló hozamot, ahol egy-egy nálunk diplomát szerzett fia­tal mérnök vette át a gabonatermesz­tés szervezését és Irányítását. Ezekkel szoros kapcsolatot tartok, figyelem­mel kísérem további fejlődésüket és igény szerint jó tanácsokkal látom el őket. ’♦ Csehszlovákia mezőgaz­daságában az ötödik ötéves tervidőszakban mindenek­előtt a kimagasló biológiai értékű szovjet búzák termő­­képességének okszerű ki­használásával a hektárhoza­mok növelése terén figyel­met érdemlő sikereket ér­tünk el. Az említett tervidő­szakban a termésátlag 3,44 tonna, vagyis hektáronként 0,73 tonnával volt több mint a negyedik ötéves tervidő­szakban. Hogyan értékeli ön ezt a fontos időszakot? — Tény, hogy az ötödik ötéves terv­időszak egyebek közt a gabona ter­mésátlagának növelése tekintetében ls döntő fontossággal bírt. Bebizonyo­sodott, hogy gabonaprogramunk a CSKP XIV. kongresszusának irányelve értelmében valósul meg és mód nyíl­hat az önellátás elérésére. Ebben so­kat segítettek részünkre a kiváló bio­lógiai tulajdonságokkal felruházott szovjet búzák. Ezeket kiegészítették a minőségileg gyengébb, de jó hozam elérését biztosító jugoszláviai fajták. Nemesítésünk részére a jövő szem­pontjából ezek jó alapként szolgál­hatnak. Árpáink hazai fajtaválasztéka min­den tekintetben vetekszik a világ ed­dig ismert választékaival. Mindamel­lett az NDK-ból is behozunk árpát kí­sérletezésre. Mondhatom, hogy a ter­melők nagyon jó biológiai anyaggal rendelkeznek, s csak rajtuk múlik azoknak ésszerű hasznosítása. A vetőmag-kukorica tekintetében már nem ennyire kedvező a helyzeti mivel nem rendelkezünk a fajtavá­laszték létrehozását elősegítő olyan anyagi-műszaki bázissal mint a kör­nyező országok. Mindamellett az 1975-ös év szemes kukorica termés­átlaga kimagasló volt. Ez mindenkit meggyőzhetett arról, hogy mód van a szemes kukorica hektárhozamának kellő színvonalra való emelésére. Ez azt jelenti, hogy szemes kukoricából legalább olyan hektárhozamot kell el­érnünk, mint kalászosokból. Ezzel tu­lajdonképpen meggyorsítjuk az önel­látás elérését. Az ötödik ötéves tervidőszakban ga­bonafélékből azért érhettünk el kima­gasló hozamot, mert a pártprogram sikeres megvalósításán a jól képzett fiatal mérnökök és a nagy tapaszta­lattal rendelkező gyakorlati szakem­berek sokasága ls munkálkodott. Min­dent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb hozamot érhessük el. A jövőben tehát továbbra ls töre­kedni kell az agrotechnikai szabá­lyok programszerű betartására, a ter­melés korábbinál tökéletesebb gépe­sítésére, a jobb tápanyagpótlásra és növényvédelemre. Ha ezeket a terme­lési gyakorlatban megszívlelik, akkor a kimagasló hozam biztosítottnak te­kinthető. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ve­zetésemmel a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszéké­nek munkaközössége az ötödik ötéves tervidőszakban részese lehetett a ga­bonaprogramban meghatározott fel­adatok sikeres teljesítésének. '♦ Köztudomású, hogy a CSKP XV. kongresszusa a ga­bonaprogram megvalósítása terén még igényesebb, na­gyobb feladatokat tűzött ki, mint a korábbi kongresszus. A hatodik ötéves tervidő­szakban átlagosan 4,4—4,5 tonna gabonát kellene elér­nünk hektáronként, vagyis 0,96—1,06 tonnával nagyobb átlagos hozamot, mint az ötödik ötéves tervidőszak­ban. Tudatosítanunk kell, hogy az ilyen felfutás a tu­dományos-műszaki kutatóbá­zis és a mezőgazdasági ter­melési gyakorlat szakembe­reinek szoros együttműködé­se nélkül szinte megvalósít­hatatlan, hiszen a kalászos gabona hektárhozamának mintegy 25, a szemes kuko­ricáénak pedig mintegy 30 százalékkal kellene javulnia. Ezt a CSKP XV. kongresszu­sának önellátásra vonatkozó stratégiai célkitűzései hatá­rozták meg. Véleménye sze­rint mit kellene tennünk a célkitűzés sikere érdekében? Emil Špaldon akadémikus, a mű­szaki valamint a mező- és erdőgazda­sági tudományok doktora, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető professzora, a napokban magas álla­mi kitüntetést, Munkaérdemrendet kapott. Gratulálunk a mezőgazdasági termelés tudományos fellendítésében nagy érdemeket szerzett Špaldon elv­­társnak! Fényképezte: Št. Barőák — A kérdés összetett és nagyon széles tárgykört ölel fel. Ezért a vá­lasz is ilyen lesz. A kérdés helyesen tért ki arra, hogy a tudományos-mű­szaki kutatóbázis és a fejlett mező­­gazdasági termelési gyakorlat szak­embereinek szoros együttműködése társadalmi követelmény s enélkül va­lóban nehéz volna olyan igényes fel­adatnak a megvalósítása, mint ami­lyent pártunk a gabonatermesztés fellendítése terén meghatározott. A tudományos-műszaki ismeretek hasznosítása nélkül gabonatermeszté­sünkkel tényleg nem jutnánk az élen­járók színvonalára. A kutatók ezért arra törekednek, hogy a gyakorlat figyelmét mindinkább a megvalósítás hogyanjára Irányítsák. Ezen intézmé­nyek a politikai és gazdasági szerve­zetek képviselőivel gyümölcsöző együttműködésben kidolgozták a stra­tégiai cél elérését nagyban befolyá­soló taktikát, Illetőleg azon alapelve­ket, amelyek elősegítik a CSKP XV. kongresszusán kijelölt elvi kérdések valóra váltását. A kutatók és a Járást mezőgazda­­sági igazgatóságok szorosan együtt­működnek az évente sorra kerülő ga­bonatermesztési tanácskozások meg­szervezésében és választék szerint ki­értékelik a hozamok alakulását befo­lyásoló összes tényezőket. Nemcsak nagy általánosságban, hanem egy-egy járás minden egyes gazdaságának ve­­tületében. Ilyenkor magyarázatot keresnek a mezőgazdasági üzemek esetleges kis termésátlagának az okaira. Elemzik mindazon tényezőket, amelyek befolyá­solhatták ennek bekövetkezését, hogy a jövőben elkerülhessék a káros ha­tásokat, Ezzel tulajdonképpen azt a célt követik, hogy a sereghajtók is a legjobb gabonatermesztők közé kerül­hessenek. A szóban forgó tanácskozásokon meghatározták mindazon teendőket, amelyek a következő évben befolyá­solhatják a gabonafélék hektárhoza­mát. Ilyenkor kerül napirendre a faj­ta kiválasztása és véleményezése, a legjobb komplex agrotechnika megha­tározása a gyakorlat részére. Egyszó­val mindaz, ami döntő módon befo­lyásolhatja a hozamok javulását. En­nek lényege abban van, hogy a gya­korlati teendőket idejében és helyes sorrendben valósítsák meg. Jó szokás, hogy a tanácskozásokon a gabonatermesztésben élenjáró gaz­daságok szakemberei közkinccsé te­szik gazdag tapasztalataikat, hadd okuljanak belőle a gyengébbek. Az ŰKSUP képviselői tájékoztatják a jelenlevőket, milyen fajták szerez­hetők be a következő évben, majd a tudományos-műszaki kutatás szakem­berei a félüzemi kísérletek adatait Is­mertetik a gyakorlat szakembereivel, hogy hasznosíthassák azokat. Tény, hogy egyes gazdaságok prob­lémáinak és fogyatékosságainak szak­avatott feltárása nagy hasznára van a gabonaprogram sikeres megvalósí­tásának. A tanácskozásokon kívül persze más hasznos értekezleteken, tárgyalásokon is napirenden tartják ezt a témát, s ezzel jelentősen hozzá­járulnak a végeredmény kedvező ala­kulásához. A programok kidolgozása első fz­­*ben — világviszonylatban — nálunk került napirendre. Ezzel párhuzamo­san minden egyes gazdaság kidolgoz­za saját programját. A járási mező­­gazdasági igazgatóság ezt még mi­előtt gyakorlati megvalósítása napi­rendre kerülne, véleményezi. Ez a gabona és más termények termeszté­sében jól bevált, s nagy népgazdasági haszna van. Ez Indokolttá teszi ezen helyes út követését a jövőben ls. A tudományos-műszaki kutatóbázis feladata, hogy kvalifikált magyaráza­tot adjon a termelést gyakorlat szá­mára egy-egy tervidőszakra előrejel­zés formájában. Elengedhetetlenül fontos tehát ebben a szférában a tu­dományos Ismereteknek még jobb el­mélyítése s ezeknek az állami terv­­feladatokból kell kiindulniuk. A tu­dományos-műszaki bázis szakemberei­nek tehát — egy-egy kutatási téma­körben — összehangolt és kölcsönös együttműködésre kell törekedniük. Példának említhetném a búza nagy termőképességét befolyásoló komplex agrotechnikának különféle agroökoló­­giai feltételek közti megvalósítását. A kísérletek eredményei ugyanis ma­gyarázatot adnak mindazon eltérések okára, amelyek bizonyos feltételek hatására a gyakorlatban jelentkezhet­nek. Főiskolánk tfz tanszékének mind­egyike — munkaterületét felölelő tu­dományos alapossággal — kiveszi ré­szót abból, hogy tiszta képet alkot­hassunk a termelési gyakorlat szá­mára például a búza komplex agro­technikájáról. Persze ebben más In­tézmények ls közreműködnek. Így a Slovosívo, az ŰKSUP, a Piešťanyl Nö­vénytermesztési Kutatóintézet és má­sok. Hasonlóan a sajátságos tudomá­nyos megalapozottsággal. Ilyen jól összehangolt tevékeny­ségben — aránylag rövid időn belül — meghatározhatjuk és véleményez­hetjük a továbbtermelés szempontjá­ból legjobb vetőmagfajtákat. A kuta­tás ezzel tulajdonképen megvalósítja azt a feladatot, amelyet részére a CSKP XV. kongresszusa a témakör­ben kijelölt. Így jutnak el a tudomá­nyos ismeretek nagyon értékes Infor­máció formájában a gyakorlatba aránylag rövid időn belül s ebben persze a tömegkommunikációs eszkö­zök és a szakirodalom Is jó segítséget nyújtanak. Véleményem szerint a gabonater­mesztésben sikerrel érvényesíthetjük a párt és a társadalom által meghatá­rozott feladatot és tulajdonképpen semmi akadálya az önellátás elérésé­nek. Szükséget azonban, hogy tovább javítsuk az agronómusok politikai és szakmai felkészültségét, hiszen ők az önellátás fontos szervezői, s egyben a tudományos ismereteknek a gyakor­latban való megvalósítói is, s ez nagy felelősség. A termelés hogyanja a következő három évben főleg attól függ, hogy agronómial szempontból milyen minő­ségben és főleg mikor váltjuk valóra a programban lefektetetteket. Tud­nunk kell tehát azt, hogy a növény­termesztésben egy-egy fontos teendő lekésése a terméseredmény jelentős csökkenésében negatív hatásként je­lentkezik! Tudatosítanunk kell tehát a komplex agrotechnika elengedhetet­len szükségszerűségét és ki kell hasz­nálnunk az agroökolőgia rendelkezé­sünkre álló összes lehetőségeit. Időszerű és fontos, hogy kiküszö­böljük a hasonló feltételek közt ter­melő gazdaságok különböző eredmé­nyeinek az okait. Erre ugyanis a párt is időben figyelmeztetett bennünket, ami a jövő szempontjából is érvényes, mert viszonyainkban az adottságok­ban nincs lényeges eltérés. A gazda­ságokban teljes mértékben hasznosí­tani kell mindazon eszközöket, ame­lyek jótékonyan befolyásolják a ga­bonatermesztés végeredményét. Gabonaprogramunknak nélkülözhe­tetlen tartozéka azonban az anyagi­műszaki alap minőségének szüntelen javítása. Nem nyugodhatunk bele pél­dául vetőgépeink munkájának eddigi minőségébe. Főleg a vetés mélysége és a trágyaszőréink s más eszközeink állapota nem kielégítő. Gépesítőink feladata, hogy a munkacsúcsokra ki­fogástalanul előkészítsék a gépeket. Fontos követelmény továbbá az ag­rokémiai szerek gazdaságosabb és ész­­szerűb hasznosítása. A jövőben persze meg kell követelni a vegyipartól, bogy több hasznos vegyszert bocsásson me­zőgazdaságunk rendelkezésére, mert jórészt a vegyipar számlájára kell Ír­nunk földterületeink elgyomosodását s azt, hogy képtelenek vagyunk az egyes kártevők elleni hatásos védeke­zésre, mivel nem kapható igénynek megfelelő szerkészftmény. A tervidőszak hátralevő három évé­ben a vetőmagok választéka terén aránylag kedvező a helyzet. Továbbra is a kiváló biológiai tulajdonságú szovjet búzákra alapozzuk gabona­programunkat, s azokat kiegészítjük a hazai újnemesltésekkel, mint pél­dául a jó tulajdonságairól ismert So­laris, a Burányi, a Slávia és az új Solaryi fajtajelölt stb. A vetésterület kisebb hányadán persze továbbra is számításba jön­nek a gyengébb biológiai értékű ju­goszláviai búzák is. A fent említett biológiai alap tehát lehetővé teszi az önellátás sikeres elérését. örvendetes, hogy vetőmagárpából a fentieknél még jobb a helyzet. A hazai fajták, az Ametist, a Favorit, a Rapid, a Spartan s az új Slovan és Progres termőképesség, minőség és más hasznos tulajdonság tekintetében mind-mind kiváló. Ezeknek a gyakor­latban való elterjesztése lehetőséget nyújt az évenkénti százszázalékos ve­tőmagcserére, ami a hozam növelése szempontjából nagyon lényeges. Elvárom a mezőgazdasági üzemek agronómusaitól, hogy tartsák be az agronómia írott és Íratlan szabályait. Ez megköveteli, hogy a rendelkezésre álló, tudományosan megalapozott ag­ronómial ismeretek szerint járjanak el, ehhez adják hozzá saját jó gya­korlati tapasztalataikat, s ha kell ér­tékeljék ét elgondolásaikat. Egy-egy fajtának az érvényesüléséhez optimá­lis feltételeket hozzanak létre, hogy a rendelkezésre álló agroökológiai adottságok közepette minél jobb ho­zamot érjenek el. ♦ Az élet azt bizonyította, hogy a tudományos-műszaki ismereteknek a termelésben való korábbinál jobb haszno­sítása ellenére a hatékony­ság nem mindenütt érvénye­sül egyformán. Mit tanácsol a gyakorlat számára ennek általános javítására, hiszen a CSKP XV. kongresszusa után előtérbe került a minő­ség szüntelen javítása? A hatodik ötéves tervidőszak tehát egyben a minőség öt­éves terve is, s ennek kere­tében törekednünk kell az önellátásra. — A kérdést három szemszögből kell megvilágítanom. A hatodik öt­éves tervidőszakban ugyanis tovább javítjuk a hatékonyságot, a komplex értelemben vett szocialista racionali­zálást és ugyanúgy a minőséget. Tudatosítani kell azt ls, hogy a nö­vénytermesztés tulajdonképpen bioló­giai folyamat, ezért a komplex módon értelmezett szocialista racionalizálást ennek az Ismeretében kell megvalósí­tani, s az sok tekintetben eltér más területek termelésének a racionalizá­t

Next

/
Thumbnails
Contents