Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
Iff. Németh József komáromi kisállattenyésztő Amerikai King galambjaival tiszteletdíjat kapott. deklődők éltek is az adott lehetőségekkel, mert a kiállítás területén úgyszólván tolongtak a látogatók. Látnivaló bőven akadt, hiszen közel 20 fajta kisállatban gyönyörködhettek a látogatók. A kiállított egyedek többsége tiszteletdíjas vagy kiváló volt. Pedig az SZKSZ Központi Bizottsága által kiküldött bíráló bizottság elég szűkmarkúnak bizonyult. Ifj. Német József, a szervezet elnöke elmondotta, hogy igyekezetüket elsősorban a tenyészállományok fajtatisztaságának kialakítására, megőrzésére fordítják. További fontos feladatként szerepel az is, hogy újabb tagokat toborozzanak. Csak futólag volt módomban végigjárni a ketreceket, de számomra a röpke félóra is élményszámba ment. Nem volt ez másként a látogatókkal sem, akik csodálatukat fejezték ki a látottak felett. Néhány kisállattenyésztővel Is elbeszélgettem, akik tenyésztői tevékenységükről nagy lelkesedéssel számoltak be. A vezetőség jó munkáját dicséri, hogy a szokáshoz híven egy könnyen áttekinthető katalógust bocsátott a látogatók rendelkezésére, ezzel is megkönnyítve a tájékozódást, a tenyésztők által kiállított különféle apróáilatok nemét, fajtáját és minőségi színvonalát illetően. A kiállítás megrendezéséről csak felsőfokon lehet írni. Éppen ezért dicséret illeti ifj. Németh József elnököt, Gál Árpád, Csermák Mihály, id. Németh József, Hamran Štefan, Öváry Ferenc, Urban Štefan, Rácz András, Thán György, Hoda László, Kamocsai Károly és Panyi József vezetőségi tagokat, s mindazokat, akik elősegítették e kiállítás megszervezését és lebonyolítását. Legfontosabb azonban az, hogy a kitűzött célt sikerült elérniük! A látottak alapján elmondhatom, hogy az SZKSZ komárnói 3-as számó szervezetének vezetősége és tagsága Teladata magaslatán áll, s igyekeznek teljesíteni az évzáró taggyűlésen elfogadott határozati javaslatokat! ANDR1SK1N JÖZSEF Egy állatkiállítás margójára A Szlovákiai Kisállattenyésztnk Szövetsége komáméi (komáromi) 3-as számú helyi szervezetének vezetősége és tagsága következetesen igyekszik megvalósítani a CSKP XV. kong resszusa határozataiból reá háruló feladatokat. Legalább is ezt'bizonyítják az eddig elért eredményeik, mert kellő raenynyiségú tojást, nyúihúst, gereznát és egyéb nyersanyagot szolgáltattak be, ezzel is elősegítve népgazdaságunk dinamikus fejlődését. A szervezet vezetősége figyelemmel kíséri a tagok munkáját és azt, hogy a tagság létszáma tovább bővüljön elsősorban olyan tagokkal, állatbarátokkal, akik szívügyüknek tekintik e humánus munkát Az egyes szakosztályok vezetői felelősek azért, hogy a tenyésztői munka minden törés nélkül haladjon a kitűzött célok felé. A vezetőség figyelnie ugyanakkor kiterjed arra is, hogy a te nyésztők kiállításokon ellen őrizhessék tenyészállományul minőségi színvonalát. Ezt a céli szolgálta a május elsején meg rendezett állatkiállítás is, tu vábbá azt, hogy a dolgozók érdeklődők széles tömegei meg ismerjék a tenyésztői műnk: sokrétűségét, szépségét és ered mányeit. Az idei kiállítás mé reteiben felülmúlta az elmúl évek kiállításait, mert nem kevesebb. mint S2 kisállattenyésztő vett részt rajta kedvenceivel. Örvendetes, hogy a komáromi kisállattenyésztőkön kívül a éaloveci (magyarcsi), a hurbanovói (ógyaljai), a pribetai (perhetei), a modranyi (madari) és a Nová Strá'ž-i (őrsújfalui) helyi szervezetek tagjai is képviseltették magukat. A május elsejei ünnepség résztvevőinek alkalmuk nyílott betekinteni a kisállattenyésztők sokrétű eredményes munkájába. Az érFehér plymoutli Kamocsai Károly tenyészetéből. (A szerző felvételei) *!• •> ► ♦> ♦> Л ♦> ♦> •> *> {• «£• «J» *j* *2» v *2* «2» *2* «J* «2* «I« »2* «I« «2» *2* *t* •** *2* *♦* **• *«* **♦ •»* •** **• *** **♦ *** *«♦ A kisállatoknak betegségre utaló megváltozását gondozójuk a napi munkája alatt általában könnyen felismeri. A megbetegedés leggyakoribb tünetei közé az étvágytalanság, az esetleg fokozott szomjúság, a bágyadtság, a szomorkodás, a megtört fényű tekintet, a tollazat (szőrzet) borzoltsága és fénytelensége, továbbá az egyes betegségek esetén a nehéz légzés, a rendellenes hang, váladék megjelenése az orrnyílásokban vagy a szemrésben, az ürülék összeállásának megváltozása stb. tartozik. A beteg állat ürüléke a rendesnél rendszerint szárazabb, keményebb, illetve hígabb, esetenként azonban véres lehet, sőt a színe is megválíozthat. Különböző eredetű betegségeknek többé-kevésbé azonos tünetei lehetnek, de egyes tünetek mégis csak bizonyos betegségre vagy betegségekre jellemzők. A beteg áltatok általában — amennyiben a megbetegedést nem követi gyors elhullás — visszamaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, csökken a termelésük vagy esetleg leg teljesen megszűnik. A csoportosan tartott állatok között a betegségre utaló tünetek néha csak egyes egyedeken, máskor az állomány több egyedén is Jelentkezhetnek. A betegség megállapításához a szakember (rendszerint állatorvos) számára legfontosabb adat az első megbetegedés pontos ideje, az állományon belüli terjedés alakulása és módja, esetleg átterjedése más csoportra vagy más helyen tartott állatokra. A megbetegedett egyedet vagy az egész állományt tehát alaposan meg kell figyelni, s ennek eredményét — az ágynevezett 'kórelőzményt — a szakemberre] minden esetben közölni kell. Fertőző betegségek esetén, közvetlenül a fertőződés után az állatok nem betegszenek meg azonnal, hanem csak a — különböző betegségekre jellemző — lappangási idő után. (Lappangási időnek a fertőződés bekövetkezésétől a betegség felismerhető tüneteinek megjelenéséig eltelt időt nevezzük.) Viszonylag gyakori jelenség, hogy egyes kisállattartók a betegségek jelentkezésekor — csupán gyakorlati tapasztalataik alapján — valamilyen gyógykezelést végeznek, figyelmen kívül hagyva a betegség valódi okának pontos ismeretét. Az ilyen megalapozatlan beavatkozás ugyan néha eredményes lehet, de az esetek többségében ez nem jár kellő sikerrel. Ugyanis a különböző betegségek tünetei néba azonosak lehetnek, de a különböző betegségeket különféleképpen kell gyógyítani. Mindemellett az eredménytelen beavatkozás felesleges gyógyszerköltséget is jelent, jóval nagyobb veszélyt jelent azonban az, hogy a többnyire szakszerűtlen gyógykezelés káros is lehet. Az a kisállattenyésztő jár el helyesen, aki állatállománya minden komolyabb megbetegedése esetén azonnal állatorvoshoz fordni, s ezt követően annak javaslatai, tanácsa szerint jár el. Szükség esetén — főleg ha a betegség pontos kiegészítő vizsgálatot igényel — a körzeti állatorvosok útján egyéb illetékes állategészségügyi intézettől is lehet segítséget kérni! Forrásanyag alapján: —blm — Д betegségek tünetei Egy kerttelep tagjainak életéből Nemrégiben tartotta a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészek Szövetségének trebiáovi (tarebélyesi) helyi alapszervezete évzáró taggyűlését. A szervezet (tulajdonképpen a „Sady“ elnevezésű kerttelep) tagjai mér 11 éve fejtenek ki érdemdús tevékenységet. Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a kertbarátok terméketlen, vízzel állandóan borított területeket alakítottak át kertteleppé. Összesen hatvannyolc kiskertet osztottak szét a tagok között. Minden kertész 4 árnyi területű kiskerttel rendelkezik. A tagok az utóbbi három évben több mint nyolcszáz gyümölcsfát, kétszáz tő szőlőt és ezerszáz köszméte-, illetve ribiszkebokrat ültettek ki. Évente bizonyos mennyiségű talajt hordanak a kiskertekbe, s ennek eredményeként 11 év alatt a termőréteg mintegy 50 cm-rel vastagodott. A kerttelepet bekerítették, s árkokat létesítettek az esővíz elvezetésére, mindezt társadalmi munka keretében. A kerttelep közepén létesített parkba hatvan nyírfát ültettek ki. Átépítették a gazdasági épületet is. jelenleg az épület egyik része a tagok összejövetelére, a másik része pedig a kerti szerszámok, eszközök raktározására szolgál. A taggyűlésen több tag bírálta a mulasztókat és merész javaslatokat, elképzeléseket terjesztettek a taggyűlés elé. Az elkövetkező időszak legjelentősebb feladatait határozatban rögzítették. A tagság örül annak, hogy a kerttelep létesítése óta elegendő mennyiségű zöldséget termeitek nemcsak saját szükségletre, hanem az állami árualapok feltűnésére is. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva és a terméketlen területek kihasználása céljából a városban újabb kerttelepet létesítenek a közeljövőben! MIKO ŠTEFAN A szobanövények átültetése Az egészséges, jól fejlődő növények a virágcserép vagy edény kevéske földjét előbbutóbb fölélik, gyökereikkel teljesen átszövik. Általános szabálynak mondható, hogy évente egyszer — tavasszal — legalább a fiatal, fejlődő növényeket fit kell ültetni, földjüket meg kell újítani, cserepüket egy mérettel szükséges megnövelni. Az idősebb és az edényes, nagyméretű növényeket elegendő kéthároni évenként megbolygatni. Ha viszont valamilyen betegséget észlelünk növényeinken vagy úgy látjuk, hogy fejlődésük megállt, csak tengődnek, akkor évközben bármikor rá keli szánnunk időt és fáradságot, hogy fölfrissítsük talajukat, megállapítsuk betegségük okát. Első teendőnk a szükséges új cserép és a jó virágíöld beszerzése. Mindig csak egy mérettel nagyobb edénybe kerüljenek a növények. Túlságosan nagyba ne ültessük őket, mert a sok fölösleges föld az öntözéstől könnyen megsavanyodik, s ez káros a növénynek. Az új cserepeket fölhasználás előtt állítsuk vizes edénybe, hagy „megszívhassák“ magukat és ne a talajból, illetve a növénytől vonják el később a nedvességet. A virágföldet virágüzletekből szerezhetjük be. Igyekezzünk minél lazább, jó humuszos földet vásárolni. Ezenkívül aprószemcsés kavics is legyen kéznél. A cserép alsó nyílására kis cserépdarabot, rá egy ujjnyi homokréteget terítsünk és erre szórjuk a virágföldet. A növényt, régi cserepéből óvatosan kiütögetjük, a földet késsel vagy fapálcával a gyökerek közül eltávolít juk, sőt szükség esetén a gyökérzetet is megkurtítjuk. Ha beteg volt a növény, ajánlatos a régi földet tiszta folyóvízzel a gyökerekről lemosni, s a korhadt, beteg gyökérrészeket teljesen eltávolítani. Ezután a cserepet a növény gyökere körül földdel betöltjük. Egy ujjnyit a cserép felső pereme alatt hagyjuk szabadon az öntözővíz számára. A földet falapátocskával vagy tompa, széles élű késsel a cserép oldalán körkörösen tömörítjük. Az átültetett növényeket kezdetben csak mérsékelten öntözzük. A megbolygatott, megkurtított gyökérzet ugyanis — araíg nem regenerálódik — nem tudja hasznosítani a bő öntözővizet, s ez így inkább kárára, mint hasznára lesz. A tűző naptól is óvjuk növényeinket. Félárnyékban, mérsékelten öntözve gyorsan kiheverik az átültetést és gyors fejlődésnek indulnak. KERTÉSZET és SZŐLÉSZET (16/1978) z SZGYKSZ trsticei (nádszegi J helyi szervezete 1970 ben alakult meg. Az alapító tagok közé tartozik Bartalos László. A szervezet megalakulása után rövidesen a szervezet titkárává választották. Azóta is aktívan tölti be funkcióját. Szívesen beszélt a szervezet munkájáról. — Kezdetben az volt a célunk, hogy minél több tagja legyen a szervezetnek — mondotta Bartalos elvtárs. — Ezt sikerült is elérnünk. Jelenleg kétszázötvenöt tagú a szervezetünk. A későbbiek során pedig az, hogy a tagokat megtanítsuk szakszerűen és ésszerűen kertészkedni. Ebből a célból már eddig is előadásokat tartottunk. Többször voltunk tanulmányi kiránduláson. A tagok nemcsak az idegen tájakban gyönyörködhettek, hanem tapasztalatokat is szereztek. Most már bátran mondhatjuk, hogy ez az összefogás nem volt hiábavaló, jól működik a szervezet. Ez A kis közösség egymást kisegítve végzi munkáját. Az egyéni kezdeményezést, leleményességet hagyjuk kibontakozni. Kertjét mindenki ízlése, tudása szerint hasznosítja. Ellenben egy feltételünk van, hogy a kiskertészkedők az előre megkötött szerződés alapján termesszék a zöldségféléket. — Az utóbbi években igen elterjedt a fóliasátor alatti zöldségtermesztés. így az emberek jól kihasználják a rendelkezésükre álló területeket. Az idén például fólia alatt — kora tavasszal — salátát, retket, karalábét termesztettek. A szervezet vezetősége gondoskodik az áru értékesítéséről. A volt traktorállomás helyén hetente kétszer összegyűjtjük, illetve felvásároljuk a friss zöldségféléket. S mondhatom, hogy nem is akármilyen eredménynyel. A szervezetnek mintegy hatvanezer korona jövedelme származott, s a klskertészek jó minőségű áruikkal szép eredményeket értek el járási viszonylatban. — jómagam is több zöldséget és gyümölcsöt termesztek, mint amennyi a családom ellátásához szükséges. Magam is kész!« tettem kisebb méretű fóliaházat. Szükség esetén fűtök ben« ne. A palántákat is magam ne« velem. Kora tavasztól késő őszig van mivel foglalkozni. Az idén — fólia alól — korai sa« tátát, retket és karalábét érté« kesítettem. Utána mindjárt hoz« záfogtam a paprika, a paradi« csőm és a salátauborka palántázásához. Rövidesen lesz új termés. — Mivel szeretem a jó bort, szőlőt termesztek. De kora tavasszal a szőlő között hagymát is. Az idén ezer korona értékű zöldhagymát adtam el. A hagy« ma után kisebb mennyiségben sárgadinnyét ültetek. Az a vé« leményem, hogy ha valakinek kertes háza van, vagy kertet vásárol, azt ésszerűen használ« ja ki. Hisz kis területen is —• hozzáértéssel — sok mindent lehet termeszteni. Már az is szép eredmény, ha az illető kitermeli azt a mennyiséget, ami« re a családnak szüksége van. Bartalos László középkorú, tele élettel, fantáziával. Szereti a szabad természetet, a friss levegőt, a napsütést, a tavaszi záport, így szabad idejének je« lentős részét a kertben tölti. Itt bontakozik ki fantáziája. Ezt bizonyítja a virágoskert, melyben tavasztól őszig nyílnak a virágok. Az udvart kúszónövények szegélyezik. De megtaláljuk kertjében a törpe alma-, körte- és cseresznyefákat. A szakszerű, gondos ápolásnak meg Is van az eredménye. Tavaly például hét mázsa almája termett. Természetesen, az egyes munkálatokban sokat segít a felesége. Sokat kell ám bíbelődni, amíg a zsenge palánták termőre fordulnak, örömmel szorgoskodnak, mert kedvtelésből teszik. —nt—* Fólia alól legkorábban a korai saláta értékesíthető. (Folo: —blm—) Kedvtelésből
