Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-27 / 21. szám

1971. május 27. SZABAD FÖLDMŰVES Kulturális életünk fellendülése Kulturális forradalmunk kibontako­zásának alapvető feltétele volt a pár­tunk által vezetett munkásosztály feb­ruári győzelme. A dolgozók kezébe került a hatalom, és ez megteremtet­te a lehetőséget és egyben szükséges­sé is tette a lenini értelmezésben vett szocialista kultúra megteremtését. A kulturális forradalom első szaka­sza már a felszabadulás után bonto­gatta szárnyait. A Februári Győzelem megnyitotta az utat a második sza­kasznak, a dolgozók marxista-leninis­ta szellemben történő ideológiai neve­lésének. A szocialista kultúra fejlesztésének alapjait Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán rakták le. Fő cél volt a kultúra demokrati­zálása — ennek alapjait már a Kofti­­cei Kormányprogramban is lefektet­ték —, továbbá harc a burzsoá és a kispolgári ideológia és minden ellen, ami idegen a marzizmus-leninizmus­­tól. Kultúránk célkitűzése lett a szo­cialista hazafiasság, a proletár nem­zetköziség elmélyítésére való nevelés és egyben következetes harc folyta­tása a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen. Február után egész sor intézkedést léptettek hatályba a kulturális élet feliendítése terén. Egységesítették az iskolarendszert, színházi, könyvkiadá­si, valamint sajtótörvényt hoztak lét­re, államosították a nyomdaipart, tör­vényt hagytak jóvá az egységes test­­nevelési rendszerrel kapcsolatban és sok más intézkedést hoztak a kultúra fellendítése érdekében. Elmélyült a kapcsolat a nemzetek és nemzetiségek között a művészet, a tudomány, az iskolarendszer és a művelődés min­den szakaszán. A Februári Győzelem eredménye­ként egész sor kulturális intézmény jött létre Szlovákiában. Megnyílt a zene- és képzőművészeti főiskola, a Nemzeti Galéria, Szlovák Filharmónia és megalakult a Szlovák Népművé­szeti Együttes. Február óta a színházi kultúra is nagyot lépett előre. Ezerkilencszáz­­harmincnyolcban ötvenkét hivatásos színház volt hazánkban, és ebből csak három szlovák. Ezerkilencszázhatvan­­ban már nyolcvan volt a színházak száma. Jelenleg kilencven színház és száz más jellegű hivatásos együttes van hazánkban. Ennek egyharmada Szlovákiában működik és ez megfelel a két szocialista országrész arányszá­mának. Minden ISO ezer emberre jut egy hivatásos színház. Ez háromszor annyi, mint például az Ausztriában vagy Svájcban levő színházak száma. Évente mintegy 10 millióan tekintik meg a színházi előadásokat. A jegyek ára aránylag olcsó, igaz az állami hozzájárulás jegyenként 44 korona. A CSKP a Februári Győzelem után nagy gondot fordított a kulturális lé­tesítmények, Institúciók rendszerének a létrehozására. Már az ötvenes évek végén Z29 múzeum volt Csehszlovákiá­ban. továbbá 14 ezer 500 népkönyv­tár, 11 ezer kulturális és népnevelő létesítmény, több száz üzemi klub és mintegy 10 ezer üzemi könyvtár. Ez­zel egyidőben pártunk nagy gondot fordított arra is, hogy növelje a mű­velődést irányitó szakemberek szá­mát, akik elősegítik majd a kulturális élet kibontakozását. Már az ötvenes években nagy erő­feszítéseket tettek az egységes de­mokratikus iskolarendszer létrehozá­sáért. A bizonyos tévedések ellenére iskolarendszerünk egyre tökéletesebb lett. Ez részben annak is köszönhető, hogy korszerűen berendezett iskolák épültek. Az 1976—77-es iskolaévben a Szlovák Szocialista Köztársaságban 3 ezer 184 általános iskola volt, 27 ezer 050 osztállyal. (Az osztályok szá­ma a felszabaduláshoz viszonyítva két és félszer több.) Az 1936—37-es iskolaévben Szlovákiában 56 gimná­zium volt 28 ezer 380 tanulóval. Je­lenleg már 120 a gimnáziumok száma, ahol 51 ezer 456 diák tanul. Még szembetűnőbb a fejlődés a főiskolákat nézve. Ezerkilencszázharmincnyolcban Szlovákiában mindössze 1 főiskola volt, 3 tanszékkel, ahol 2 ezer 79 hallgató tanult. A főiskolai tanárok száma alig haladta meg a százat. Je­lenleg az SZSZK-ban 13 főiskola van 40 tanszékkel, ahol közel 50 ezren tanulnak. Az ott működő tanárok, professzorok száma hatezer 590. A jó iskola politikai eredménye, hogy az elmúlt 30 esztendőben meg­sokszorozódott a magas és közép szintű iskolát végzett dolgozók száma. Jelenleg több mint 100 ezer főiskolás tevékenykedik az SZSZK-ban, a kö­zépiskolások száma pedig meghalad­ja a 300 ezret. A termelésben dolgo­zók oktatása, nevelése három szinten történik; az iskolákban, üzemi to­vábbképzőkben és ezenkívül jelentős az iskolán kívüli felnőttek nevelése. Az utóbbiak sokoldalú művelődése szempontjából sokat tesznek a nem­zeti bizottságok, a kulturális intézmé­nyek, és a társadalmi szervezetek. Örvendetesen fejlődött a nemzeti és nemzetiségi könyvkiadás is. Az el­ső burzsoá köztársaságban Szlovákiá­ban évente mintegy 700 különböző té­májú könyvet adtak ki. Ezek közül sok volt a nívón alnli és a vallásos könyv. Tavalyelőtt Szlovákiában 2000 685 fajta könyvet adtak ki 21 millió 654 ezer példányszámban. A negyedik ötéves tervben 85 millió kötetben jelent meg könyv, az ötödik ötéves tervben már 108 millió példányszám­ban és az eladott könyvek értéke 1 milliárd 350 ezer korona volt. Ez fényesen bizonyítja, hogy a lakosság igénye egyre nagyobb a hasznos könyvek iránt. Február óta sokat fejlődött a zene­kultúra, képzőművészet, filmművészet és lehetne sorolni tovább. Egész sor zenei szerzemény jelent meg az el­múlt 30 esztendő alatt. Képzőművé­szeti alkotások többségben elkötele­zettek és szocialista realista irányza­túak. A megtett 30 éves út kulturális éle­tünkben nagy előrelépést jelentett. De nincs megállás, tovább kell dol­gozni a magas műveltségű, elvhű, szo­cialista embertípus formálásáért. A kultúra tervszerű irányításának egész rendszerét hasonlóan mint ed­dig a CSKP, társadalmunk vezető ereje által meghatározót politika szabja meg. А XV. pártkongresszus határozataiból adódó kulturális fel­adatokat azon célokkal való dialekti­kus összefüggésben kell szem előtt tartanunk, amelyet a kongresszusi dokumentumok határozatai életünk valamennyi szakasza elé kitűztek. A fejlett szocialista társadalom építésé­nek jelenlegi szakaszában törvény­­szerű, hogy növekszik az állam kul­turális, nevelő szerepének a jelentő­sége és ez tervszerűséget követel a kultúrában is. A szocializmus építésére jellemző a tervszerűség. A népgazdasági terve­zés rendje lényegében eddig is jelen volt a kulturális életben. Az elmúlt évtizedekben a kulturális politika irá­nyító funkciója következetesen érvé­nyesült. Az elvi irányítást szolgálták a kulturális területet átfogó messze­­tekintő koncepciók, amelyeket fontos párthatározatokban határoztak meg. Ilyen értelemben az irányítás és a tervezés eddig is jelen volt a szocia­lista kultúra fejlődésében — ez a fal­ta irányítás nélkülözhetetlen lesz ez­után is. A kultúrpolitika pártunk politikájá­nak mindig szerves része volt, a fej­lett szocializmus építése a kultúra számára mind nagyobb teret biztosít, és így nemcsak a kultúra jelentősége fokozódik, hanem a szocialista állam kultúrpolitikájának fontossága is. Ar­ra kell törekedni, hogy valamennyi emberi tevékenység, megnyilvánulás a dolgozókat formálja, kommunista típusúvá nevelje őket. A művészet, kulturális népnevelő munka, mint a felépítmény szerves része, fontos társadalmi küldetést tel­jesít. Jelentőségével gyakran túllépi határait és sajátos módon szinte min­den területre hatást gyakorol. A kul­turális tevékenységben is számítani kell és lehet a dolgozók kezdeménye­zésére, ha értik, mindez értük törté­nik és ehhez kérik a támogatást. A kulturális politikát nem lehet csak központilag vagy a műtermekben, vagyis a mindennapi életből kiszakít­va megvalósítani. Az emberek javát szolgáló kultúrpolitika céljait csak a dolgozók széles körű közreműködésé­vel lehet elérni. A kulturális népnevelő munka fel­adatainak teljesítése terén fontos fel­adat hárul a nemzeti bizottságokra. A működési területeken belül sokol­dalúan kell fejleszteniük a szocia­lista kultúrát, meg kell teremteniük a tudományos világnézet szellemében végzett nevelő munka feltételeit, olyan tevékenységet kell kifejteni, a­­mely az emberek harmonikus fejlődé­séhez hozzátartozik. A nemzeti bizott­ságok ezt a munkát különféle irányí­tási módszerek igénybevételével, első­sorban tervezési, irányítási, engedé­lyezési és ellenőrzési tevékenységük­kel végzik. A nemzeti bizottságoknak fontos feladata a népművelési dolgo­zók helyes kiválasztása, azok nevelé­se és munkájuk rendszeres ellenőrzé­se. Meg kell teremteni a szükséges anyagi, pénzügyi, káder és szervezési feltételeket a kultúra és a népművelés feladatainak egyre sikeresebb teljesí­téséhez. A Februári Győzelem óta eltelt 3 évtizedben elért kiváló kulturális eredmények köteleznek. Az elért eredményeket csak akkor lehet sike­resen fokozni, ha minden feltételt megteremtünk az igényes, magas szintű kulturális népművelő munka végzéséhez. Tóth Dezső Napjainkban korszerű lakóházakban élnek dolgozóink. Д Magyar Területi Színház és Thália Színpadának júniusi játékterve 1- e, csütörtök: Košice (Kassa) — Kakastánc (19.00) Moldava nad Bodvou (Szepsi) — Amphitryon (19.00) 2- a, péntek: Košice (Kassa) — Kakastánc (19.00) Nová Bodva (Újfalu) — Amphitryon (19.00) 3- a, szombat: Gemerská Hôrka (Gömörhorka) — Kakastánc (19.00) Rudná (Rudná) — Amphitryon (19.00) 4- e, vasárnap: Čečejovce (Csécs) — Kakastánc (19.00) Vei. Horeš (Nagygéres) — Amphitryon (19.00) В.-a, kedd: Vei. Kapušany (Nagykapos) — Amphitryon (19.00) 8- a, csütörtök: Galovo (Nagymegyer) — Kakastánc (19.30) Kráľovský Chlmec (Királyhelmec) — Amphitryon (19.00) 9- e, péntek: Komárno (Komárom) — Kakastánc (19.00) Kun. Teplica (Kuntapolca) — Amphitryon (19.00) 10-e, szombat; Hrkovce (GyerkJ — Kakastánc (19.30) Zatln (Zetény) — Amphitryon (19.00) 13-a, kedd: Kolárovo (Gúta) — Kakastánc (19.30) 15-e, csütörtök: Hurbanovo (ögyalla) — Kakastánc (19.30) Košice (Kassa) — Szerelem (19.00) 18-a, péntek: Eúí (Búcs) — A windsori víg nők (19.30) 17- e, szombat: Окой (EkeC) — A windsori víg nők (19.30) Gemerská Hôrka (Gömörhorka) — Szerelem (19.00) 18- a, vasárnap: Genkovce (Csenke) — Kakastánc (19.30) Licince (Lice) — Amphitryon (19.00) 20- a, kedd: Komárno ( Komárom) — Kakastánc (15.00) 21- e, szerda: Dun. Streda (Dunaszerdahely) — Szerelem (13.30, 19.00) 22- e, csütörtök: Komárno (KomáromJ — Szerelem (19.30) 23- a, péntek: Komárno (Komárom) — Szerelem (19.30) 24- e, szombat: Gombasek (Gombaszög) — A windeort víg nők (20.00) 25- e, vasárnap: Vojnlce (Bátorkeszi) — Szerelem (19.30) 27- e, kedd: Lehnice (Nagylég) — Kakastánc (19.30) 28- a, szerda: Košice (Kassa) — Szerelem (19.00) 29- e, csütörtök: Nové Zámky (Érsekújvár) — Kakastánc (19.00) Košice (Kassa) — Szerelem (19.00) 30- a, péntek: Ipeľský Sokcjlec (Ipolyszakállas) — Kakastánc (19.30) A színház a műsorváltozás jogát fenntartja. II. m Altai mozaik Szinte lehetetlen tökéletes útibeszá­­molót írni erről a csodás szigetről, mely Szicília és Tunisz közé ékelődve a Földközi-tengerből emelkedik ki. Ezért csak néhány mozaikkövet igyekszem — a természet csodás mo­­zaikából — kiragadni a Máltán gyűj­töttek közül. A sziget szimbóluma a máltat ke­reszt, melyet olvasóink bizonyáig, is­mernek. A kereszt eredete a keresztes háborúk Időszakára vezethető vissza. A szigetországban turistaként járva lépten-nyomon utunkba került. Mint festett jelkép, ott van minden aján­dékon: fejkendőkön, nőt blúzokon, de még azon a színes ceruzán is, amely a kereskedők szerint Japánban ké­szült. A kereszt a Johannita lovag­rend szimbóluma volt. (A johanniták­­nak V. Károly ajándékozta a szigetet.) A lovagrend egykori erődje — Vallet­ta, a szigetország mai fővárosa — nevét a rend egy magisztere, Jean de la Vallette tiszteletére kapta. 1566. március 28-án a törökök fölött ara­tott győzelmet követően nyilvánítot­ták Málta fővárosává. 1571 után fej­lődése meggyorsult. 1798-ban Napó­leon csapata, 1800-ban angol erők szállták meg. Az angol gyarmati ura­lom 1964. szeptember 21-én ért véget. Tehát, hogy Is lett jelképe a ke­reszt, melynek szárai megtört három­szögben futnak össze? A fohanniták kezdetben betegápolással foglalkoz­Vallettái utca­részlet, ahol csillogd és szerény, szűk és tágas házak, boltok vőlta koznak. Mindegyik utcából a tengerre látni. <2 tak, különösen a keresztes háború Idején. Ekkor határozta el négy olasz város: Amalfi, Piza, Verona és Velen­ce elöljárósága, hogy a johanniták megsegítésére — a harcterek közelé­ben — kórházat építenek. A kórházat az egyik ősi olasz város, Amalfl cí­merével látták el, ami kereszt volt. A máltai lovagok ezzel a jellel látták el a többi kórházat is, így lett a ke­reszt jelkép. Később e rend átalakult katonai renddé, de a jelkép megma­radt. A sziget ipara — ha lehet ennek nevezni — úgyszólván teljes egészé­ben a fővárosban összpontosul. A ke­reső lakosságnak több mint a fele a Bailey hajógyárban dolgozik. Híres háziiparának termékei elösorban a szőttesek és a csipkék. Földrafzt sajátossága, hogy sziklás felszínén egyetlen folyó sem keletke­zett. Ezért az esővizet összegyűjtik, tárolják, s vegyileg tisztítják. Ugyan­csak vegyi eljárással nyernek ivóvizet az egyébként ihatatlan sós tenger­vízből is. Mezőgazdasága a lehető legkezdetlegesebb. A nadrágszíjnyi parcellákon főképp déligyümölcsöt és zöldséget termesztenek. Ez a két ter­mék alkotja élelmiszer-kivitelének te­kintélyes részét. Függetlenné válása előtt a főváros két klubja a két politikai irányzatot képviselte: a Casino Maltese a füg­getlenség híveit, az Union Club az an­golbarát komprádor bruzsoáztát, a földbirtokosokat, a magas rangú tiszt­viselőket és a katolikus arisztokrá­ciát egyesítette. Az utóbbiak politikai befolyása a függetlenség kivívása után sem csökkent. Elmaradottságá­nak fokmérője, hogy egyetlen felső­fokú intézményének mindössze 200 hallgatója van. Málta függetlenségének elnyerése után is angol haditengerészeti támasz­pont maradt, s egyúttal a NATO föld­közi-tengeri támaszpontja. Mártonvölgyl László Képzőművészeink sok remekművet alkottak az elmúlt harminc esztendőben. Foto; —Ц— T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents