Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
1978. május 27. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A vörös vándorzászló kötelez... Bárhogy is vesszük, nagyfokú társadalmi elismerés Csehszlovákia kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Vándorzászlajának birtokába jutni. Ezáltal nemcsak a dolgozó kollektívák szorgalma, példamutatása, áldozatkészsége, új iránti fogékonysága, kezdeményező készsége van nagyra becsülve legfelsőbb állami és szakszervezeti szerveink által, hanem a gazdaság vezetőinek, szakembereinek jobbra, tökéletesebbre törekvése Is, beleértve a tudomány és technika legújabb ismereteinek gyakorlati felhasználását, a termelésben és az irányításban egyaránt. Ilyen megérdemelt elismerés illette nemrégiben a Slovenské Pole-i (Orf(Ildi) Állami Gazdaságot is, főleg az 1977-es évben elért kiváló eredményeiért. Mert nagy lépést tettek előre. különösen, ha az előző évek eredményeihez hasonlftfuk a múlt évit. A mezőgazdasági nyerstermelés tervét például 104,4 százalékra teljesítették, ami az elért magas, járási átlagon felüli hektárhozamokban is kézzelfoghatóan megmutatkozott. A 3600 hektáros állami gazdaságban például búzából 53,03; tavaszi árpából 62,50; szemes kukoricából 01 mázsát takarítottak be hektáronként, de cukorréból is gazdagabb termést takarítottak be, mint a járás számos szövetkezete, állami gazdasága. Ugyanakkor nagyon előreléptek a tejtermelés szakaszián: a tavalyelőtti 2800 literes fejési átlagot tavaly már 3347 literre emelték. Beszélő számok ezek! Mindennél jobban bizonyítják: nagyon is érdemes megteremteni és szüntelenül ápolni a közvetlen kapcsolatot a kollektívákkal, s széleskörűen kibontakoztatni a szocialista munkaversenyt, nemcsak az egyes csoportok között, hanem a csoportokon belül is. Érvényesíteni a termelési verseny íratlan törvényét, illetve aranyszabályát: segíteni az elmaradozókat. Mert hiszen köztudott, valamennyi munkacsoportban akad gyöngébb teljesítményt nyújtó dolgozó, s néhol nem is kevés. Ha ezek mind felzárkóznak a közepesek mögé, máris sokat tettek az előrehaladást illetően. Ebben a gazdaságban csakis így érhették el a már említett kiemelkedő termelési eredményeket. Továbbá azt, hogy — ugyanazon nagyságú termőterületen 1975-ben csak 50,5 milllő korona termelési értéket könyvelhettek el, viszont a múlt esztendőben mér közel 03,5 millió koronát, ami hétmillió korona többlet. Mi volt ennek a gyors fejlődésnek a fő Indítéka? Elsősorban összhangot teremtettek a két fő termelési ágazat — a növénytermesztés és az állattenyésztés — között. Ezt a legfőbb célt sikerült is elérniük. Az állattenyésztés fejlesztésére fordítják a fő figyelmet. Ennek rendelik alá a növénytermesztést. Ezzel el akarják érni, hogy az állattenyésztés az eddiginél még jövedelmezőbbé váljon. Természetesen, az állatok hasznosságának fokozását Is nagy mértékben előtérbe helyezve. Rá is szorul az állattenyésztés fejlesztésére, s a termelés korszerűsítésére, a munkakörülmények lényeges javítására ez a gazdaság, hiszen a gazdasági épületek jócskán elavultak, elhasználódtak. S megvannak-e ehhez az előfeltételek? Még teljes mértékben. nincsenek, de minden remény megvan rá, hogy meglesznek. Ez korkövetelmény! Például úgy korszerűsítettek egy sertéstelepet az idén, hogy az üzemelt. Erre 8,5 millió korona költséget fordítottak. A korszerű, 000 férőhelyes tehénfarm építését a jövő évben kezdik, s ugyanabban az évben kezdi meg üzemelését Dolný Chotáron (Alsóhatár) egy 000 férőhelyes üszőnevelde. Olyan üszők nevelését tűzték célul, amelyek tehénsorba állítása után, az első laktáció ideje alatt, 18—25 liter tejet adjanak naponta. Mindenképpen szólni kell még a baromfitenyésztésről. Cgy hisszük, sokatmondó: 150 ezer naposkacsa értékesítésére, 20 vagon kacsahús és 25 vagon csirkehús évi termelésére rendezkedtek be. Az utóbbiak esetében magas szintű gépesítés érvényesül. A takarmányozás például teljesen automatizált. Ez annál figyelemre méltóbb, hogy régi istállók padlástere hasznosul ily módon, csirkehústermeiésre. Mint már a cikk bevezető részében utaltunk a szocialista munkaversenyre, ebben a legfőbb szerepet az egy bronzérmes és egy ezüstérmes szocialista brigád viszi, továbbá az az öt a múlt esztendő I. évnegyedében 100 korona értékű takarmánnyal 132 korona termelési értéket hoztak létre, ugyanakkor az idei első évnegyedben már 148 koronát, ami 16 korona különbözet a takarmányhasznosítás javára. Végkövetkeztetésül: a csaknem hatszáz állandó dolgozó szívből örül a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Vándorzászlajának, mely az eredményes munka, a derekas helytállás magas szintű, s méltó elismerése. Lankadat-Emlékezés egV melegszívű pedagógusra Lombos Kornél, az állami gazdaság igazgatója, Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes és Šarina elvtárs, a Szakszervezetek Központi Tanácsa képviselőjének kezéből átveszi a vörös vándorzászlót. munkacsoport, amely a megtisztelő szocialista brigád cim elnyeréséért versenyez. S melyik az ezüstérmes brigád? Az anyakacsákat tenyésztő-gondozó, К i- 1 á c e к 6 Ignác vezette kollektíva. A brigádtagok nagy többsége 10—11 éve dolgozik ugyanott, nagy szakértelemmel, odaadással. Nagyon elismerően nyilatkozott róluk a gazdaság főüzemgazdásza: „Nemcsak akarnak, tudnak is kiváló eredményeket felmutatni, jól összeforrott, kezdeményezőkész, példamutató brigád, elmélyült felelősségérzettel, szocialista hozzáállással a munkához.“ Nyomában jár Dóra Zoltán kacsa-, csibekeltető brigádja, űk Is szeretnék mielőbb kiérdemelni az ezüstfokozatot. Erre mód és lehetőség van. Rajta! Miként akarják megtartani a gazdaság dolgozói, vezetői — Lombos Kornél igazgatóval az élen — a nagyfokú társadalmi elismerést jelentő vörös vándorzásziőt? Még jobb, még áldozatkészebb munkával, céltudatosabb szakmai-politikai felkészültséggé], a vezető-dolgozó kapcsolat még hatékonyabbá tételével, a 140 kommunista nevelő-felviiágosftó és irányító munkájának tökéletesitéséve), a növénytermesztés szakaszán jobban összhangba hozni a műtrágya- és vegyszerhasználatot az agrotechnikai előírások betartásával, a takarmánytermesztés és betakarítás, valamint szakszerű tárolására, a gépesítés színvonalára több figyelem fordítódjék. A takarmányfelhasználást illetően dicsérhető az előrehaladás: míg lan szorgalommal, még nagyobb áldozatvállalással és kezdeményezőkészséggel munkálkodjanak azon. hogv a gazdaság ez évi 7—8 százalékos termelésfejlesztési tervét példásan túlteljesítsék, s a múlt évinél is gazdagabb terméshozamokat, az állattenyésztés még jövedelmezőbbé tételét érjék el. Ez a nemes cél elérhető, ha kommunisták, pártonkfvüiiek vállvetve, igyekezetüket meghatványozva serénykednek, az évnek minden szakában, hetében, havában. Valóra váltva ezáltal а XV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésére vonatkozó határozatait. (kovács) Száz évvel ezelőtt született CZABÄN SAMU, Rožfíaván (Rozsnyó), szegény cipész gyermekeként. Már a város népiskolájában a legjobb tanulók közé tartozott. Miután a gimnáziumot és a főiskolát elvégezte, Presovon beiratkozott a tanítóképzőbe. Mint kezdő tanítót Myjavára helyezték. Innen azonban hamar elkerült, mert nem volt hajlandó aláírni a meghamisított választási jegyzőkönyvet (a kormánypárti jelölt győzött, nem pedig a szavazatok többségét szerző ellenjelölt). Büntetésből egy Temes megyei kis faluba, Klopédlába helyezték. Tanított másutt is, de mindenütt hallatta szavát; az igazságtalanság ellen lázadt. Czabán Samu, haladó szellemű pedagógus, a tanítók körében végzett szervező-Ielvilágosító munkát. Emiatt 1914-ben elbocsátották állásából, s Budapesten tengette életét. Később kitörő lelkesedéssel köszöntötte az 1919-es „őszirózsás“ forradalmat, melynek egyik előkészítője volt. A Magyar Tanácsköztársaság idején nemcsak a néptanítók ügyeit intézte a Közoktatási Népbiztosságon, hanem Budapest III. kerületi munkástanácsának is elnöke volt. A tanácsköztársaság letörése után őrizetbe vették. 1921-ben barátai, elvtársai Kosicére (Kassára) csempészték át, ahol — mint rozsnyói születésűnek — sikerült megkapnia a csehszlovák állampolgárságot. Tanítói állás kapott az akkor Csehszlovákiához tartozó Berehovon (Beregszász). Tanítványai rajongtak a melegszívű pedagógusért. De szerette őt Szlovákia akkori haladó szellemű ifjúsága is, hiszen 6 szerkesztette a JÖ BARÁTOM kiskönyvtárat. Képes olvasókönyvet, diák-témájú színdarabokat írt. Sok cikke jelent meg haladó szellemű lapokban. ÜJ KORSZAK címen antifasiszta nagy lapot Is szerkesztett. Czabán Samu 1921 óta tagja volt a CSKP-nak, s ez szálka volt a csehszlovák hatóságok szemében. Tanítói pályafutásának végére a magyar reakció tett pontot: Jaross Andor, a Nemzeti Párt hírhedt képviselője interpellált a parlamentben ténykedése elleni Az izig-vérlg kommunista pedagógust nyugdíjazták. Azután is számos cikket írt a szocialista nevelés érdekében. Amikor Kárpátalját Magyarországhoz csatolták, a Héjjas-féle „rongyos gárda“ tagjai Szevljus — Nagyszőllős városában eb fogták, s 1942. december 16-án halálra kínozták ... Gyóry Dezső — akinek lapjában Czabán Samunak sok cikke megjelent — regényt Irt róla „A veszedelmes ember“ címmel, mely Budapesten Jelent meg, 1950-ben. A melegszívű, kommunista pedagógus emléke nálunk is örökké éljen! (mártonvölgyi) Czabán Samu utolsó fényképe. Derűs öregkor Tavasszal múlt száz ösztendős a Zád. Dvorníky-1 (szádudvarnokl) Szabó János bácsi. Nagyon szereti az embereket. Szívesen elbeszélget mindenkivel, ha nem szomorú dolgokról van szó ... Neki is voltak nehéz napjai, de arról nem szívesen beszél. Az első világháborúban a lóistállóban bőrfertőzést kapott és kórházba került. Amikor meggyógyult, újra a frontra került. Amit ott átélt, arról nem akar beszélni. Egy derűs emlék radt katónaéveiből. azonban megma— A gyakorlótéren egy ízben azt a nótát kellett énekelnünk, amiben az is benne van, hogy „ .. .piszkáld ki baka, piszkáld ki. Nem piszkálom, egye meg a fene, hadd maradjon benne“. Nos, egy szlovák ajkú bajtárs ajka nem mozgqtt az énekléskor. Hogy miért nem, magam sem tudom. A százados szörnyen megharagudott érte. Kardjával a katona felé vágott, s az a puskájával védte ki az ütést. A kard kettétört. Jóformán csak a markolata maradt a kezében. Fél karddal nem Inthet vezénylés közben a katonáknak. A század laktanyába Irányításával engem bízott meg a kardjatörött tiszt. Ez volt katonáskodásom legérdekesebb története — mondta János bácsi. Amikor az I. világháborúból hazakerült, padlásán volt vöröskatonákat rejtegetett, oda hordott fel nekik élelmet, persze titokban. Az elrejtettek viszont arról beszéltek jólelkfl, meg-János bácsi szívesen beszélget, magyaráz... értő „házigazdájuknak“, hogy mit kell majd tenni, ha újra eljön az idő: a nincsteleneknek, szegényparasztoknak szétosztani a nagybirtokokat, kézbe venni a hatalmat. А II. világháború idején a község bírája volt. Közvetlenül a felszabadulás után megszervezte a szovjet katonák élelmezését. Később meg a szövetkezeti gazdálkodást népszerűsítette, amellett agitált. Valőra vélt az, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett vörőskatonák jósolgattak neki, János bácsi a tettek embere. Még most is dolgozik. A "munka élteti. Füvet kaszálgat, hogy legyen elég tej az unokáknak, dédunokáknak — vagyis a négy családnak. Századik születésnapja alkalmával megkérdeztük, mit szeretne még megélni. Huncutkásan elmosolyodott, s azt válaszolta: — Még sok-sok szénakaszálést, erőben, egészségben, békében. Mert a szocialista rendszerben érdemes élni; mindent megad a dolgozóknak... öreg kora derűjét az Is fokozza. hogy kétszáz koronával emelték a nyugdíját. — Köszönöm, köszönöm mindezt az államunknak...! — fejezte be a rövidke beszélgetést. Falunk népe meg azt kívánja János bácsinak, hogy még sokáig élvezhesse kormányunk anyagi támogatását. Dédunokák körében. Csurilla Ilona, Zád. Dvornlky (Szádudvarnokl A Kilácskó Ignác vezette ezüstérmes szocialista brigád,
