Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
1978. május 20. SZABAD FÖLDMŰVES 11 , A közszükségleti cikkek 9. nemzetközi vásárjáról Életszínvonalunk tükörképe Jő néhány évtizede már, ha azt halijuk — Brno — önkéntelenül a nemzetközt vásárokra, kiállításokra gondolunk. S nem ok nélkül. Hiszen a Brnóban fél évszázaddal ezelőtt, 1928-ban megrendezett első nagyszabású vásár sikere alapozta meg e rendezvények ma már világviszonylatban elismert jó hírnevét. S azóta az itt megrendezett nemzetközi vásárok tartalmuk és kivitelezésük koncepciójának módosításával, bizonyos szakosítás, specializálás megvalósításával kül- és belkereskedelmünk rohamos fejlesztését segítették elő. A gyártó cégek számára termékeik bemutatását és ugyanakkor a külföld legkorszerűbb gyártmányainak megismerését tették lehetővé. Az érdeklődő nagyközönség pedig évről évre összehasonlíthatta, vajon hazai iparunk mennyire tart lépést a kor követelményeivel, szükségleteivel és az általános világszintű haladással. Talán éppen ez jelenti azt a varázserőt, amely a nemzetközi árumintavásárokra oly nagyszámú érdeklődő közönséget vonz. Brno, mint kiállítási város többször is hallat magáról, hiszen az évente ősszel megrendezett legnagyobb akciója, a Nemzetközi Gépipari Arumintavásár mellett már hagyományos a Salima, az Embax, a Welding, a tavaszi eladási vásár és a közszükségleti cikkek nemzetközi vására. ötven év, egy fél évszázad kiállítási tapasztalata, tradíciója öltött testet az idén április 21-től 28-ig megrendezett közszükségleti cikkek nemzetközi vásárának kiállítási anyagában, amelyről az alábbiakban szeretnénk szerény ízelítőt adni. A közszükségleti cikkek Brnól Nemzetközi Vásárján ez évben harmincegy országból több mint nyolcszáz vállalat és cég mutatta be legkorszerűbb — a fejlődés irányvonalát követő — közszükségleti cikkeit. A hazai közszükségleti iparunk ezúttal is — a régi hagyományokhoz híven — bebizonyította, hogy az erős nemzetközi versenyben megállja a helyét és lépést tart az előrehaladás, a növekvő életszínvonal követelményeivel. A közszükségleti iparunk valamenynyi ágazata — 436 termelő-gazdasági egység vállalatainak és üzemeinek képviseletében — igen gazdag áruválasztékot kínált egyrészt a külföldi partnereknek, másrészt pedig a hazai piacnak. A kiállított hazai közszükségleti cikkek jelentős hányadát textiláru. konfekció, bőráru, cipő, hangszer, sportfelszerelés és közhasználativillanyberendezés képviselte. De a látogatók gyönyörködhettek a világhírű jabloneci bizsntériában, a párját ritkító ólomkrístályban és csiszolt üvegben, valamint a világszerte közismert üvegiparunk többi kiváló minőségű termékében. BÜTOR AZ ÉLETSZÍNVONAL JELKÉPE Az idei nemzetközi vásáron azonban a legrangosabb helyet a fa - mint a közhasználati cikkek egyik legfontosabb nyersanyaga — kapta. A kiállított közhasználati cikkek közölt ezért a fatermékek, de főleg a bútorok domináltak. Hiszen ma a bútor az otthon, a kellemes családi környezet, de a munkahely kialakításában is fontos szerepet tölt be. Azonkívül a lakosság esztétikai ízlését is növeli, s egyúttal jelképe az életszínvonalnak. Hazánkban a fafeldolgozó- és a bútoriparnak több éves hagyománya van. A jelenlegi fejlett, korszerű termelési módszereket alkalmazó bútoriparunk igyekszik a kor szellemében haladni és a lakosság igényeit kielégíteni, nemcsak a belföldi piacon, de a nemzetközi versenyben is. Hogy bútoriparunk termékei mennyire fontos szerepet töltenek be a külkereskedelemben, bizonyítja az is, hogy az exportunk hetvenöt százalékát bútoripari cikkek alkotják. A bútorexportunk elsősorban a szocialista országokba irányul, főleg a Szovjetunióba, ahová évente például harminchétezer lakószobabútort, négyezer konyhaberendezést, ezerötszáz hálószobabútort -szállítunk. A kiállításon bemutatott bútormodellek gazdag választéka bútoriparunk inovációs programját jelképezte és sok új — a modern életformához és lakásépítéshez idomuló — változást hozott. Až egyik érdekességük például az, hogy a kiállított példányok mind hazai nyersanyagból készültek. HAGYOMÁNYOS ÉS TELJESEN ÜJ Igen keresett kiviteli cikket képeznek egyre korszerűbb, ízléses bútoraink. Egyikük a Topolőany MIER bútorgyár készítette Mimóza nevű igen keresett hálószobabútor. A belföldi piacra szánt bútorválasztékunk jellegzetes vonása, hogy a hagyományos szektorbútor háttérbe szorult, s mindinkább előtérbe kerülnek a könnyű szerkezetű, különbözőképpen összeállítható, illetve variálható bútorok és az ízléses kivitelezésű, kényelmes, kárpitozott ülőgarnitúrák. Több új változás várható a konyhaberendezések és a hálószoba-garnitúrák szerkezetében. A több mint nyolcvan bútorújdonság közül a legnagyobb érdeklődést az INTERTEKTA variabútor keltette. A különbözőképpen összeállítható és összeszerelhető faliszekrény-család vagy hatvan faliszekrény változatnak kialakítását teszi majd lehetővé. Az érdekességek közé sorolhatók a tetszetős kivitelezésű Atlantis és Baltik elnevezésű kárpitozott ülőgarnitúrák is. A garnitúrák váza műanyagból készült. Előnyük, hogy könnyűek, tartósak és a fához viszonyítva jobban formálhatók. Az előszobaberendezések közül érdekes és esztétikus kivitelezésével a Gala típusú garnitúra keltette fel a legnagyobb figyelmet. Az említett újdonságokat a Brnói Bútoripar termelő-gazdasági egységéhez tartozó csehországi üzemek állították ki. A szlovákiai bútoripar is sok szép, újszerű bútort mutatott be az idej vásáron, amelyből a közeljövőben több kerül majd sorozatgyártásra a belföldi piac részére. Nehéz lenne az öszszes kiállított példányt felsorolni. A', zonbán említést érdemel a Bebrava lakószobabútor, az Eviőka gyermekszoba berendezés vagy a rendkívüli érdeklődést keltő atraktív Multiform és Mária konyhaberendezés. Mindezek bútoriparunk magas fokú fejlettségéről tanúskodnak. A közszükségleti cikkek idei nemzetközi vásárján a külföldi cégek is nagy számban sok szép, praktikus és új elgondolást tükröző bútortípusokkal jöttek elő. A belföldi bútorválaszték bővítése s ezáltal a lakosság életszínvonalának emelése érdekében a külföldi cégekkel több hasznos üzleti kapcsolat megkötésére került sor a nemzetközi vásáron. Ennek nyomán például Jugoszláviából nagyon exkluzív kivitelezésű lakószoba berendezésre alkalmas stílbútort, a finn partnerektől a közkedvelt bőrhuzatos ülőgarnitúrákat, az osztrák cégektől a hagyomnáyos „slípeket“, az NDK-ból pedig lakószobaberendezést, diákszoba bútort, hálószoba berendezést és kárpitozott ülőgarnitúrát vásárolunk. E rövid cikk keretében nem lehet teljes egészében átfogó képet nyújtani a hazai, valamint a külföldi közszükségleti ipar termékeinek az idei nemzetközi vásáron bemutatott valóban gazdag választékáról. A látottak nyomán azonban megállapítható, hogy iparunk kiváló minőségű, korszerű és ötletes gyártmányaival megállja helyét a nemzetközi versenyben is. Ezt bizonyítja a számtalan üzleti kapcsolat is, amely a nemzetközi vásáron1 létrejött, s ami a gyártmányaink iránti nagy érdeklődésről tanúskodik. Ez hozzájárul a külkereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséhez és az exportlehetőségek bővítéséhez. De nem utolsó sorban lakosságunk jobb és nagyobb választékú elátásához közhasználati cikkekkel. Ez pedig végeredményben az életszínvonal fokozását, a szocialista társadalmunkhoz méltó életforma kialakítását eredményezi. (Obenau — Klamarcsik) Uinde napi táplálékunkról gondoskodjak HARMINCÉVES HAZÄNK SZOCIALISTA ÉLELMISZER-KERESKEDELME A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa dolgos hétköznapjaink egyik legfontosabb feladataként szociális politikájának megvalósítása keretében: „ ... a dolgozók életszínvonalának további növelését és anyagi szükségleteinek maradéktalan kielégítését“ tűzte ki. E célkitűzés megvalósításának eddigi eredményei azt igazolják, hogy ezt a feladatot az esetenként felmerülő nehézségek ellenére sikeresen teljesítjük. A lakosság élelmiszerellátása terén, a mindennapi táplálék-szükséglet kielégítésében állami és szövetkezeti élelmiszerkereskedelmünk a helyzet magaslatán áll. t Az élelmiszerek mindennapi szükségletünket, az embert élet nélkülözhetetlen biológiai alapját képezik. Elsődlegesen fontos, hogy a fogyasztók számára térben és időben mindenkor hozzáférhetők legyenek. Éppen ezért az élelmiszerkereskedelem színvonala érzékeny műszerként mutatta és jelzi ma is a nagyközönség elégedettségét az adott időszak követelményeivel és kritériumaival összhangban. VISSZAPILLANTÁS a múltba A kereskedelem majdhogy olyan idős, mint maga az emberiség. De mint külön, önálló tevékenység, csudán a patriarchális törzsi ősközösség utolsó időszakában, illetve a rabszolgatartó társadalmi rendszer kezdetén alakult ki. Sokévszázados hagyományait túlnőve, teljesen új szellemben állami és szövetkezeti szocialista kereskedelmünk most harminc éve alakult meg. A CSKP vezette dolgozó nép Februári Győzelme jelentette azt a mérföldkövét, amely hazánkban egy új korszak kezdetét jelentette. Ez a történelmi fordulat törvényszerűleg kihatott a belkereskedelem változására is. Lehetővé vált a kapitalista társadalmi rendszer hagyatékaként átvett magánkereskedelm szocializálása. Már 1918 áprilisában megindult az államosítás folyamata a kereskedelemben. Először az összes nagykereskedelmi vállalatot, áruházat, a több fiókbolttal -dolgozó üzleteket és a több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató kereskedéseket vették át társadalmi^plajdonba. Ettől az időponttól kezdve állami és szövetkezeti kereskedelmünk egymást támogatva és kiegészítve lépett a korszerűsödés, a továbbfejlődés útjára. Komoly változásra került sor 1949- ben, amikor a kiskereskedelmi bolthálózat szocializálását valósították meg. A tulajdonjogi helyzet megváltozásával a szociális egyenlőség aránylag magas fokát értük el és a szocialista kereskedelem szilárd alapjait raktuk le. Lényegében 1952-től az állami élelmíszerkereskedelem a városokban, a szövetkezeti bolthálózat pedig falvainkban fejti ki felelősségteljes tevékenységét a lakosság folyamatos és egyre nívósabb ellátása terén. A FEJLŐDÉS MEGÄLLlTHATATLAN Az élet minőségi változása, a lakosság életszínvonalának emelkedése s ezzel párhuzamosan a növekvő igények kereskedelmünkre, mindenekelőtt pedig az élelmiszereket forgalmazó állami és szövetkezeti szervezetekre mind nagyobb feladatot ró. A- mint azt Dezider Goga mérnök, az SZSZK kereskedelmi minisztere egy nemrég tartott sajtótájékoztatón megemlítette, legfontosabb feladatuk a párt Központi Bizottságának legutóbbi 11. plenáris ülése után a lehető legnagyobb választékot és árubőséget biztosítani. Természetesen elengedhetetlen, hogy a meglevő árukészlettel mindenütt a lehető legjobban gazdálkodjanak. Az sem lényegtelen, hogy az áruszállítást, a raktárak, a készletek feltöltését mindenkor Idejében végezzék, mivel így nem adódhat elő olyan jelenség, hogy egy bizonyos áru hiánycikket jelentsen. A kereskedelem további fontos feladata az eladás kulturáltságának javítása, színvonalának folyamatos emelése Is. Minden adott lehetőséget és eszközt ki kell használni az üzlethálózat korszerűsítésére. Ugyanakkor azonban az eddiginél még hatványozottabban kell gondoskodni a kereskedelemben dolgozó nők helyzetének, munkakörülményeinek javításáról is. A dolgozók felőli gondoskodás terén — mivel a kereskedelemben dolgozók túlnyomó többsége nő — a legelső intézkedés a gyermekes anyák zavartalan munkáját elősegítő bölcsődék és óvodák létesítése. Ezzel egyidőben növelni kell a dolgozók szakmai-politikai ismereteit, képzettségét is, hogy a kor követelményével összhangban eszmeileg és erkölcsileg kellően felvértezve tehessenek eleget a szocialista társadalom által velük szemben támasztott komoly követelményeknek. Valóban az élelmiszerkereskedelem három évtizedes kiemelkedő eredményei mögött elsősorban az Áldozatkész dolgozok hatalmas hadseregét kell látnunk. Ök valósították meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek a fogyasztóközönség igényeinek kielégítését, végső fokon pedig a lakosság teljes megelégedését eredményezte. S ebben a nőket illeti az elismerés pálmája, hiszen az élelmiszer-kereskedelem közel harminc ezer dolgozójának 86,4 százalékát ők adják. Sajnos, a fejlődés bizonyos nehézségeket is hoz magával. Habár a kereskedelem haladó módszereinek bevezetése lényegesen csökkentette a munkaerő-szükségletet, az üzlethálózat bővítése egyre élesebben domborítja ki az e munkaágban is mind jobban mutatkozó munkaerő-hiányt. Az utóbbi időben gyakran látjuk élelmiszer-boltjaink ajtaján az olyan táblát, hogy munkaerőkiesés miatt a bolt a szokásosnál csak rövidebb ideig tart nyitva. E jelenség — melynek egyrészt a kereskedelem, másrészt a fogyasztók látják kárát — a jelenlegi munkaerő-hiányt tekintve nehezen küszöbölhető ki. Pedig feltétlenül meg kell találni a legcélravezetőbb megoldást. A legjárhatóbb útnak e kérdésében a technikai lehetőségek nagyob méretű kihasználása látszik. Viszont kétségtelen, hogy ez igen jelentős beruházást igényel, komoly összegeket emészt fel. Fennállásának harminc esztendeje alatt állami és szövetkezeti kereskedelmünk szervezetei nagy mértékben járultak hozzá a lakosság ellátásának folyamatos minőségi javításához. A fejlődés távlata még sokkal igényesebb feladatok megoldásának követelményét támogatja, azonban szocialista kereskedelmünk dolgozói — az eddigi eredményekre alapozva — ezekkel is feltétlenül sikerrel megbirkóznak. (obenau) Az ipari vállalat segítséget nyújt A CSKP XV. kongresszusa határozataiban hansúlyozta: pártunk gazdaságpolitikai céljaival összhangban az irányelv-javaslat a mezőgazdasági termelés intenzitásának további növelésével, a termőföld hatékonyabb kihasználásával számol, hogy fokozatosan önellátóak legyünk a szemesek termesztésében és növeljük önellátásunk mértékét az élelmiszerek termelésében. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, hanem az egész társadalom elsődleges feladata. Teljesítésében aktívan részt kell vennie és felelősséget kell vállalnia iparunknak és minden más ágazatnak is, mert a nagyüzemi mezőgazdasági termelés növekedése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a szocialista társadalom továbbfejlesztésével. E határozat értelmében néhány nappal ezelőtt találkozott JAROSLAV KMEŤ mérnök a sládkovičovói (diószegi) Magtermesztő Állami Gazdaság igazatója STEFAN URBAN mérnökkel, a salai (vágsellyei) Duslo nemzeti vállalat igazgatójával. Ez alkalommal szerződést írtak alá a két vállalat együttműködéséről a hektárhozamok nagyobb méretű emelése érdekében. A sládkovičovoi Magtermesztő Állami Gazdaság a szerződés értelmében üzemi méretekben a közvetlen termesztési gyakorlatban próbálja ki az iparilag előállított új műtrágyák felhasználásának lehetőségeit. Természetesen a Duslo szakembereinek utasításai, az általuk kidolgozott technológia szerint. Ennek ellenében a saíai Duslo vállalat előnyben részesítve látja majd el a magtermesztő gazdaságot elegendő műtrágyával olyan méretben, hogy ez elősegíthesse a hektárhozamok növelését, főleg pedig az itt termelt vetőmag minőségének javítását. A két vállalat ugyanakkor a kultúra és a sport terén kifejtendő fokozottabb tevékenység kibontakoztatásában is megegyezett. Krajcsovics Ferdinánd A szerződés aláírásánál jelen volt az SZLKP JB vezető titkára, IVAN Knotek mérnök (jobbról) is. (Foto: Juráš) v »
