Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 20. Verseny közös céljainkért A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, s a mozgalom nyomán kibontakozó kezdeményezés úgyszólván mindegyik mezőgazdasági nagyüzemben jelzi dolgozóink internacionalista gondolkozását, s azt, hogy február szelleme lelkesítő példája ma is élénken él és hat dolgozóink körében. Az a körülmény pedig, hogy a versenyvállalások a népgazdasági tervben is kiemelt feladatok megoldására irányulnak, bizonyítja, hogy dolgozóink tisztában vannak legfontosabb céljaikkal. Ismerik saját eredményeiket és lehetőségeiket, s tudják, hogy hol kell azt latba vetni, közös céljaik érdekében. Bár a vállalások konkretizálása óta még negyedév sem telt el, mezőgazbelül — természetesen — nemcsak a termelés technológiája volt azonos, hanem a termelés gépei, eszközei, és anyagai is. A növénytermesztés anyagi-műszaki alapjainak további fejlesztését az összpontosítás és a szakosítás szolgálja. Az állattenyésztés fejlesztésének fő meghatározója a szakosítás és az összpontosítás. Tehénállományukat Buzitán, a hízómarha- és növendékmarha-állománvukat pedig Nagydarócon összpontosítják. A tejtermelés fő meghatározója — a 2770 literes fejésátlag mellett — a tej minőségének javítása. E cél megvalósítását szolgálja az a korszerű fejőberendezéssel felszerelt 538 férőhelyes tehénistálló is, amelyet a közelmúltban adtak át A mechanizációs részleg bronzérmes szocialista brigádja. rendeltetésének Buzitán. Tervük, hogy a jövőben korszerű saját takarmányozási rendszerük alakuljon ki. Örömteli, hogy a jubileumi munkaverseny teljesítésének fókuszában az ember szerepel. A vállalásokból eredő feladatokat ütemtervszerüen szétírták az egyes időszaki munkákra, külön az dasági nagyüzemeinkben máris folynak a negyedévi felmérések, hogy hol tart a jubileumi munkaverseny vállalásainak teljesítése. A Győzelmes Február nevet viselő buzitkai (buzitai) székhellyel gazdálkodó társult szövetkezetbe a jubileumi vállalások negyedévi értékelésé- , nek időszakában látogattunk el. A szövetkezet veztősége konkrét eredményekről még nem tudott beszámolni, de észrevételeink azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tagsága megvalósítja, több helyen pedig túlteljesíti a vállalt feladatokat. A társult szövetkezet mezőgazdasági földterülete 3011 hektár, s ebből 1770 a szántó. Az efsz mostohább termőhelyi körülmények között gazdálkodik, ennnk ellenére a luőeneci (losonci) járás élenjáró szövetkezete. Termelési eredményei jók, vagyoni, pénzügyi helyzete szilárd és dolgozóinak átlagos jövedelme is jóval meghaladja a járás termelőszövetkezeteinek az átlagát. S mivelhogy magas szintről feljebb jutni sokkal nehezebb, mint alacsonyról, csakugyan nehéz feladatok várnak erre a szövetkezetre is. — Bővíteni, mind gazdaságosabbá tenni a termelést és~ szüntelenül javítani a munkakörülményeket: ez a mi kettős törekvésünk a jubileumi munkaverseny kapcsán — mondotta Ocsovay Józsefné, az efsz közgazdásza. A szövetkezetben elsősorban azokra építenek, akik mindenekelőtt a közösség érdekeit tartják szem előtt. Ehhez azonban nagyot kellett változnia az emberek szemléletmódjának. A tagok közül többen emlegetik, hogy 10—12 évvel ezelőtt még voltak bizonyos különbségek a szövetkezeti tagok egyes csoportjainak a felfogása között. S ránézésből meg lehetett mondani, hogy ki volt a szövetkezet alapítása előtti a módosabb, kevesebb földű, vagy nincstelen cselédsorsú. Mostmár csak az tudja, ki milyen réteghez tartozik, aki ismeri őket. öszszekovácsolta, egységessé tette az embereket a közös munka, s az, hogy mindenki aszerint boldogul, ahogyan és amennyit dolgozik. Ha ez nem így volna, akkor a szövetkezet vezetősége nem adhatna számot a kilenc szocialista brigádról sem, melyek a szocialista munkaverseny lendítőjévé váltak. S arról sem, hogy a szövetkezetben úgyszólván ismeretlen a fegyelmi ügy. Az elmondottakhoz méltó jubileumi vállalásuk is, amelynek értéke 1 millió kétszázezer korona. A munkaverseny keretében növelik a gabonatermő területet, belterjesebbé teszik rét- és legelőgazdálkodásukat. Gabonafélékből a tavalyi gazdasági évben átlagosan 32 és fél mázsás, szemes kukoricából pedig 28,5 mázsás termést takarítottak be hektáronként. A munkaverseny keretében elsősorban a gazdagabb hektárhozamok elérésére vállalkoztak. A hektárhozamok növelésének egyik legfőbb tartaléka az egyes termelési részlegek között tapasztalható indokolatlan különbségek felszámolásában van. Nehezen lehetne megmagyarázni azt, hogy ugyanazon a termőtájon Buzitán közel 35 mázsát, Nagydarócon 34 mázsát. Pincén pedig 29 mázsát termett egy hektár árpaföld. A termelési rendszeren egyes közösségekre és személyekre, valamint a gépekre. A munkaverseny sikeres teljesítésének fontos feltételei vannak. A növénytermesztés ' terén nem lehet lényeges különbség egy-egy növényi kultúrán belül a talaj típusában, az elővetemény minőségében, a talaj művelésében és így tovább. A tagokat és az egyes kollektívákat csak azonos feltételek között versenyeztetik, mert ellenkező esetben nem a munka minősége, a szakértelem, a lelkiismeretesség, hanem más tényezők alakíthatnák ki az eredményt. Közgyűléseken, brigádértekezleteken megérttették a tagokkal, hogy a jobb eredmények eléréséhez nem is annyira a többletmunka szükséges, hanem ésszerűbben, többet és olcsóbban kell termelni. Például a gép ne járjon csak azért, hogy ne álljon. Vagy ha valamilyen munkafolyamatot el lehet végezni kapcsolt gépekkel, egy menetben, akkor ne csináljanak kettőt. Mérlegelik azt is, hogy például a talajmunkát milyen gépekkel a leggazdaságosabb végezni. A teljesítményeket illetően — a munka minőségét és mennyiségét figyelembe véve — külön premizálási rendszert dolgoztak ki. Nem véletlen tehát, hogy az egy dolgozóra jutó évi munkateljesítmény értéke 97 ezer korona, amely járási viszonylatban a legmagasabb. Sok tanácskozás, tervezés után határozta el a Buzitkai Efsz vezetősége és tagsága a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett jubileumi munkaverseny egyes kritériumait. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy megfontoltan, helyesen döntöttek. S ha megőrzik és hozzáteszik közösségük mostani szellemét, akkor sikeresen teljesítik nem látványos, de biztonságos, a népgazdaság számára mindenesetre fontos feljánlásukat. Csiba László A szocialista brigád vezetője, Kovács László. (Foto: ČSTK) A ki nem merített szabadságért járó munkajutalom-pótlék A Dunajská Streda-i és a komáromi járás több szövetkezetében kétségek merültek fel. Nem tudják, hogyan kell , a szövetkezeti tagok ki nem merített szabadsága esetén г munkajutalom-pótlékot kifizetni. Lé nyegében a szövetkezeti tagok sza badságigényét az efsz-ek mintaalapszabályának 51. cikkelye rögzíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 137/75 Zb. számú törvényerejű rendelete alapján, továbbá a 122/75 Zb. számú — a mezőgazdasági szövetkezeti törvény 53 és ezt követő paragrafusai és a 138/75 Zb. számú kormányrendelet 34 és további paragrafusainak meghatározásai alapján kell végrehajtani. Az egységes földműveszövetkezetek üdülési szábadságot kétféle módon adnak tagjaiknak: a) a 122/75 Zb. számú törvény rendelkezései szerint, b) saját alapszabályuk szerint. Annak elbírálására, hogy az illető szövetkezetben milyen rendelkezések szerint, mely módon nyújtanak üdülési szabadságot, a járási mezőgazdasági igazgatóság illetékes. Ez lényegében attól függ, hogy a szóban forgó szövetkezet kialakította-e az üdülési szabadság biztosításának gazdasági feltételeit a 122/75 Zb: számú törvény meghatározásai alapján. Amennyiben a szövetkezet az előbb említett törvény rendelkezései szerint ilyen adottságokat még nem teremtett meg, így az üdülési szabadságot csupán a szövetkezet alapszabályában, meghatározott mértékben adhatja meg és a kimeríthetetlen szabadság fejében járó jutalom-pótlék címén csupán olyan összeget fizethet ki, amit a szövetkezet alapszabálya engedélyez. Ha kétségek merülnének fel azzal kapcsolatban, hogy a szövetkezet a 122/75 Zb. számú törvény 5Ö §-ának 2. bekezdése alapján ad üdülési szabadságot, s ez n kérdés aprólékosabb elemzésre szorul, úgy az érvényes rendelkezések megszabják: a ki nem merített szabadságért jutalom-pótlék csupán akkor adható, ba a) a tag a következő év április 30-ig szabadságát vagy ennek egy részét halaszthatatlan, igen nyomós üzemi okokból, halaszthatatlan és másra át nem ruházható munkaelfoglaltság következtében, Illetve ázért nem tudta kimeríteni, mert a szövetkezet számára helytelen szabadság-időtartamot állapított meg, vagy nem jelölte meg az üdülési szabadság merítésének időpontját; b) ha a szövetkezeti tag üdülési szabadságát vagy annak egy részét azért nem tudta kimeríteni, mert tagsági viszonya megszűnt, vagy esetleg azért, mert a közös szövetkezeti vállalathoz lépett át rendes munkaviszonyba. A Szövetkezet minden esetben köteles tagjának — ha erre jogosult — legalább egy hét terjedelemben, fiatalkorúaknak kéthetes üdülést szabadságot biztosítani. Az üdülési szabadságnak e részéért munkadíj-pótlékot nem lehet kifizetni a szabadság ki nem merítése címén. Ez abban az esetben is érvényes, ha a szövetkezeti tag munkaelfoglaltság .következtében nem tudta szabadságának e részét kimeríteni. A ki nem merített szabadságért, illetve annak részéért a szövetkezeti tagnak munkajutalom-pótlás jár átlagos keresetét véve alapul. A mezőgazdasági szövetkezeti (122/75 Zb. számú) törvény 116 §-a kimondja, hogy a szövetkezeti tag munkajutalmának átlagát a munkajogi előírásokkal megszabott átlagbér-számításhoz hasonlóan állapítják meg. Ilyen rendelkezések az 54/1975 Zb. számú kormányrendelet és a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 312/1975 Zb. számú hirdetménye, melyek részletes útbaigazítást nyújtanak az átlagkereset kiszámításához. E rendelkezések szerint az átlagkeresetbe nem számítják be az alábbi anyagi juttatásokat és jutalmakat: a ledolgozott évek után adott hűségpénzt, a toborzáskor adott jutalmakat, a gazdasági eredmények utáni jutalékot, a vezető dolgozóknak adott évi jutalmakat, a természetbeni juttatások értékét, amelyekre a dolgozó akkor is igényt tart, ha nem dolgozik, a termelőszövetkezetek tagjainak kiegészítő jutalmazását, a munkajogi előírások alapján adott pótdijakat, a betegbiztosítási táppénzt és egyéb hasoniő juttatást, beleértve a szülés utáni anyasági segélyt, továbbá a találmányokért, újítási javaslatokért elismert jutalmakat, a keresetcsökkenés kiegyenlítésére adott őszszeget, a fájdalompénzt baleset után, a megnehezült társadalmi érvényesülés esetében adott kártérítést, a bérkiegészítést, az átszervezés során más munkakörbe áthelyezett vagy más munkára felszabadított dolgozóknak adott bérkiegyenlítést, amit a toborzás során ismernek ei az alkalmazottaknak. Ugyanígy nem számítják be az átlagkereset alapösszegébe az útiköltséget, a hurcolkodási költségek és egyéb kiadások megtérítését, a saját gépkocsinak hivatalos célokra történt felhasználásakor adott költségtérítést, a saját munkaeszköz használatának anyagi térítését. Az átlagkereset kiszámítására döntő időszakot és az átlag kereset meghatározásának egyéb módozatait az 54/1975 Zb. számú kormányrendelet, valamint a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 112/19/5 Zb. számú hirdetménye szabja meg. Azoknak a dolgozóknak, akik egységes földművesszövetkezeteinkben a fentiekben említett kérdésekkel foglalkoznak, az előbbiekben ismertetett rendeleteket és előírásokat feltétlenül, a legtökéletesebben ismerniük kell, mivel ezek képezik mindennapi munkájuk alapját. Dr. Michal Durdiak Hl К Hl [ (AZ) SZ 1 Sí 5 1 L HMľlHKOL Egyre rohamosabb ütemben, évről évre szembetűnőbben mosódik el a falu és a város közötti különbség. A falusi dolgozók életszínvonala szüntelenül emelkedő irányzatot mutat. Ezt egyrészt az egységes földművesszövetkezetek gazdasági helyzete, másrészt viszont az idézi elő, hogy falvaink polgárainak túlnyomó többsége igen felelősségteljesen lát a választási programokban kitűzött feladatok megvalósításához. Ezzel jelentős anyagi és esztétikai értékek megteremtését segíti elő. Az igyekezet nyomán egyre több szociális és sportlétesítmény, kultúrház épül, takaros parkok, közterek szolgálják a pihenni vágyókat, mind több korszerű lakóház épül. A falvak társadalmi életét jelentős mértékben befolyásoló gazdasági tényező a földművesszövetkezet. Efszeink részletesen és a hatodik ötéves terv minden esztendejére kidolgozták a dolgozók felőli komplex gondoskodás programját. Teljesítését évenként értékelik. Az e programokba foglalt feladatokat a termelési-pénzügyi terv szerves részét képező szociális és társadalmi fejlesztés tervében bontják fel, tehát megvalósításukhoz a kellő anyagi keretet is megteremtik. A szociális és társadalmi fejlesztés terve múlt évi teljesítésének értékelésekor megállapították, hogy például a luőeneci (losonci) járásban e tevékenység keretében új szociális létesítményt építettek a buzitkai, a kalinovói, a látkyi, a holiáai és a poltári szövetkezetekben. A járás szövetkezeteiben negyvenkét lakásegységet adtak át és az idén további hetven lakást adnak olyanoknak — főleg ifjú házasoknak —, akik tartósan a szövetkezetben fognak dolgozni. A járás szövetkezeteinek többségében megteremtették a . közös üzemi az e munkák elvégzésekor a szövetkezet szállítóeszközeinek és munkagépeinek kölcsönzése háromszázötvenezer koronát és a rendelkezésre bocsátott építő- és egyéb anyag kétszáztizenötezer korona értéket képvisel. A szociális-társadalmi munka területén szép eredménnyel dicsekedhetnek a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás szövetkezetei is. Tavaly például a szövetkezetek nyugdíjas tagjainak tartós, állandó hozzájárulásként kilencszáztizennyolcezer ko-Faivaink emelkedő életszínvonala étkeztetés feltételét. Biskupice (Fülekpiispöki), Kalinovo, Šurice (Sőreg), Uhorské (Magyarád) és más községekben a szövtekezeti étkezde az egész évben üzemel. Ott viszont, ahol még nem teremtették meg a közös étkeztetés lehetőségét, a szövetkezeti tagoknak a csúcsmunkék időszakában a vendéglátóipar éttermeiből, illetve • a Jednota fogyasztási szövetkezet ét- i kezdéiből biztosítanak meleg ételt az [ erre vonatkozó érvényes rendetetek- betartása mellett, a szövetkezet anya- 1 gi hozzájárulásával, pénzügyi lehető- 1 ségei szerint. ! Szövetkezeteink tavaly a választási t programok teljesítéséhez a legkülön- bözőbb módon járultak hozzá. Az i efsz-ek tagjainak munkavállalása a . választási programok teljesítésében i ötszázhuszuiihatezer korona értéket, E járás szövetkezeti dolgozói közül 2585 szövetkezeti tag részesült hazai üdülésben, illetve vett részt a példás mezőgazdasági üzemek meglátogatásával egybekötött társasutazáson. A nyári szünidő alatt a szövetkezeti tagok ezerhatvan gyermeke töltött néhány hetet hazai vagy külföldi pionírtáborokban. A járás efsz-eiben megkülönböztetett figyelmet fordítanak az egészségvédelemre és a munkabiztonságra, valamint a tűzvédelmi szabályok betartására. Kellőképpen gondoskodnak a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem szempontjából legmegfelelőbb lábbelik, munkaruhák beszerzéséről, de arról is, hogy a tagság a juttatott munkaruhát hogyan használja. Rendszeres megelőző orvosi szolgálatot vezettek be, egyszóval mindent megtesznek, ami közvetlenül vagy közvetve a tagok jó egészségi állapotának fenntartásához járul hozzá, elősegíti a kellő munkaerkölcs kialakítását s végeredményben a megelégedettség érzésével tölti el a dolgozókat munkahelyükön és magánéletükben egyaránt. Szlovákiában most már elég sok olyan járást találunk, amelyekről dicsérően beszélhetünk a társadalmi munka terén kifejtett érdemdús tevékenységük alapján. Ez a tény zálogét nyújtja annak, hogy termelési feladataiknak is sikerrel eleget tegyenek a hatodik ötéves tervidőszakra a CSKP XV. kongresszusán és a párt központi bizottságának legutóbbi 11. plenáris ülésén hozott határozatokkal összhangban. (jp) rónát, rendszeres nyugdíjkiegészítós cimén pedig ötszáznyolcvanegyezer koronát fizettek ki. Fokozott gondot fordítanak ebben a járásban az eszmei-nevelő munkára is. Tavaly a mezőgazdasági középiskolákon és a főiskolán hatvanhárom fiatal szövetkezeti tag bővítette képzettségét a levelezői tagozaton tévúton, nyolcán érettségi utáni tanulmányokat, kilencen pedig posztgra- о duális oklevelet kiegészítő tanulmányt c folytattak. л Tizennyolc szövetkezetben tevékeny- к kednek különböző érdekkörök három- g százöt taggal. A szövetkezetekben a harmincegy testnevelési és sportegy- a let létesült és azerháromszázötven- X nyolc tagot tömörít. Az efsz-ekben öt b szövetkezeti klub ívűködik, közel öt- ü száa klubtaggal. h
