Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 2. szám

ugyanakkor Tiem lépték túl a munka- és anyagköltségeket. | Az évi zárszámadás után, és a munkában való részvállalás szerint tízetik kt. Azok a tagok és dolgozók, akik a gazdasági év folyamán elhagyják a szövetkezetét, elveszítik az eredményprémiumra vonatkozó igényüket.

b) Eredményprémiumok — változó rész. Erre az alapra a 1977. évi termelési és pénzügyi terv értelmében az eredményprémiumokra előirányzott pénzeszközök 25 %-át folyósítják.

A növénytermelésben az eredményprémiumokat kifizethetik, ha valamely termelési szakasz az árbevételi tervet, valamint a teljes mezőgazdasági termelési értéket túlteljesítette, de ugyanakkor a munka- és anyagköltségek alakulását is figyelembe veszik. A többtermelésből bizonyos részt kifizethetnek azoknak a dolgozóknak, akik a többtermeléshez a legnagyobb mértékben hozzájárultak.

Az eredményprémiumokat a munka- és anyagköltségek alakulásának figyelembevételével akkor fizetik ki a növénytermelésben és az állattenyésztési termelésben, ha ezek a termelési ágak teljesitik tervfeladataikat! A többi nem árutermelő üzemágakban az eredményprémiumokat olyan mértékben fizetik ki, amilyen mértékben elősegítették a növénytermelési, állattenyésztési és más üzemágak tervfeladatainak túlteljesítését.

Az eredményprémiumokból előlegként a műszaki-gazdasági dolgozóknak a 4. negyedévben 50 °/o-ot fizetnek ki abban az esetben, ha a tervfeladatokat a szövetkezet teljesíti, és a munka- és anyagköltségek is megfelelően alakulnak. Az eredményprémiumokat, amennyiben azt a szövetkezet gazdasági eredményei lehetővé teszik, a gazdasági év végén fizetik ki.

A dolgozók kezdeményezése és a szocialista munkaverseny

A szocialista munkaverseny a dolgozók kezdeményezésének nagy jelentőségű megnyilvánulási formája. A szocialista munkaversenyben következetesen kell érvényesíteni a lenini elveket. Mindenekelőtt a munkavállalások Ismeretéről, az előirányzott termelési és munkaeredmények eléréséről, az eredmények összehasonlithatöságáról, a tapasztalatok általánosításáról, a versenyzők kölcsönös elvtársi segítségéről, valamint az anyagi és erkölcsi ösztönzők kihasználásáról van sző.

A mezőgazdasági vállalatok termelőerőinek fejlesztése szempontjából a kezdeményezés alapvető fejlesztési tényezői közé soroljuk: ф a termelési alapok színvonalát ф a munkamegosztás és munkaszervezés fokát közvetlenül a termelési vagy munkafolyamatban ф a munkaerők struktúráját.

A termelési viszonyok színvonalának szempontjából elsősorban a következő tényezők teremtenek előfeltételeket a kezdeményezés kibontakoztatására: ф a személyi, csoport- és vállalati érdekek összhangja ф az irányító munka színvonala és a kooperáció foka ф az irányításban való részvétel.

A szocialista munkaverseny helyes irányzatának érdekében szükséges:

1. A munkaverseny jelentőségének tisztázása. A verseny megindítása előtt ki kell alakítani a versenyző munkakollektívákat és meg kell magyarázni, milyen politikai és gazdasági jelentősége van a szocialista munkaversenynek vállalatuk mezőgazdasági termelésének fejlesztése szempontjából.

2. A szakemberek mozgósítására, hogy segítséget nyújtsanak az egyes munkakollektíváknak a verseny feltételeinek kidolgozásában.

3. Az új technika, technológia és munkaszervezési formák érvényesítésének elősegítésére elsősorban azoknak a versenyző munkakollektíváknak az esetében, akiknek ez a munkatartalmát képezi.

4. A versenyző munkakollektívák rendszeres kiértékelésére.

5. A versenyző munkakollektívák tagjainak biztatására, hogy tovább növeljék szakképzettségüket.

6. A versenyző munkakollektfvák jó eredményeinek gyors publikálására.

A feladatok teljesítésének ellenőrzése

Arról, hogy az egyes alakulatok és dolgozók hogyan teljesítik a reájuk bízott feladatokat, feljegyzéseket kell készíteni. Ezek képezik a vállalati információs rendszer lényeges részét, az ellenőrzés, az igazgatás és gazdálkodás alapvető elemét, valamint a hozraszcsot további fontos előfeltételét (pl. a jutalmazás) a mezőgazdasági vállalatban.

Az információs rendszer lehetővé teszi, hogy tudomást szerezzünk arról, milyen feladatokat kell a vállalat keretében teljesítenünk, és hogyan teljesítjük azokat.

A gyakorlati életben gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nyilvántartás és az információk jelontőségét nem becsülik meg kellőképpen, sőt, esetenként lebecsülik. A nyilvántartás a munka igazságos értékelésének előfeltétele, lóhát a hozraszcsot elvén alapuló gazdálkodásban érvényesített anyagi érdekeltség rendszere érvényesítésének előfeltétele is. A nyilvántartás az önálló gazdaságos elszámolás keretében csak akkor teljesíti feladatát, ba:

ф tartalmilag és funkcionális szempontból megfelelő és alkalmás ф az igazságnak megfelelő és pontos ф naprakész..

Az önálló gazdaságos elszámoláson alapuló igazgatás viszonyai közölt a nyilvántartással és az információs rendszerrel szembeni követelményeket kétféleképpen lehet befolyásolni:

1. Megfelelő nyilvántartási és információs rendszer kialakításával, amely lehetővé tenné a hozraszcsot elvein alapuló igazgatás és gazdálkodás általánosságban és részleteiben való megvalósítását, és ennek a rendszernek a kihasználását.

2. A mezőgazdasági vállalat minden dolgozójának tevékehy együttműködésével a szükséges adatok és Információk beszerzésében, az információk és jegyzetek tervfeladatok ellenőrzésére, a hiányosságok kiküszöbölésére, a jó eredmények terjesztésére, valamint a vállalat működésének és eredményeinek állandó javítására való kihasználásában.

Amíg az 1. számú feladat Inkább az információs rendszer vállalati szakembereire vár, addig a 2. pontban szereplő feladatok teljesítésébe be kell kapcsolódnia a vállalat minden dolgozójának.

A vállalati önálló elszámolás komplex bevezetése

A hozraszcsot elvén alapuló gazdálkodás és Irányítás a mezőgazdasági vállalat szakembereiből álló csoport számára igényes feladatot jelent, amelyet joggal nevezhetünk politikai szervezőmunkának. Minden módszer, amely a hozraszcsot egyes elemeinek fokozatos elmélyítésére és kihasználására irányul, az előző állapot tökéletesítését jelenti ugyan, ha azonban a mezőgazdasági vállalat gazdasági tevékenységének ezt az irányítási módszerét hiányosan érvényesítjük, akkor annak hatóképessége valószínűleg nem haladja meg az operatív irányítás kereteit.

A tervezetet az adott évi tervből következő egyes közgazdasági eszközök befolyásának számbavételével konkretizálni kell olyképpen, hogy az alakulatok és a munkahelyek közötti viszony reális legyen és szervezetten a vállalat által az adott időszakra kitűzött célok eléréséhez vezessen.

Korszerű számítástechnikai eszközök a hozraszcsot szolgálatában

Az adatfeldolgozás gépesítése a hozraszcsot mezőgazdasági vállalatokban való sikeres érvényesítése szempontjából feltétlenül szükséges. A mezőgazdasági vállalat átdolgozott hozraszcsot rendszere egyúttal az adatok automatizált feldolgozását is megköveteli. A mezőgazdasági vállalatok a szükséges korszerű számítástechnikai eszközöket rendszerint szolgáltatások formájában használják ki. Kevés az olyan vállalatok száma, amelyeknek saját számítóközpontja van, vagy ahol a saját számítóközpont létesítésével számolnak, pedig ezek nagymértékben befolyásolják a hozraszcsot érvényesítéséhez szükséges adatok feldolgozásának ütemét és minőségét. A legkorszerűbb számítástechnikai eszközök okszerű kihasználása a mezőgazdaság és élelmezésügy szakaszán és annak egyes szervezeti egységeben is lehetővé teszi az igazgatás automatizált rendszereinek bevezetését, ami a tudományos-műszaki forradalom tipikus megnyilvánulása az igazgatásban.

A vállalat belső információinak elmélyítésével kapcsolatban főként a gazdasági központokban vezetett költségekre és hozamokra vonatkozó adatokról lesz szó. Ennek az adatfeldolgozásnak a bemenetét „A gazdasági központ elemző eredményszámiája“ fogja képezni. Ezen követik figyelemmel az év elejétől a költségek és a hozamok alakulását, valamint az előirányzott és a ténylegesen elért költségek és hozamok közötti számszerű különbözetet. A kimenetet a „Kalkulációs számviteli költségek és hozamok“ képezik. Az ilyen irányú adatok jelentős mértékben segíthetik elő főként a kollektív anyagi felelősség és anyagi érdekeltsék elmélyítését, valamint a vállalaton belüli árak pontosítását.

A tervezés keretében az ötéves, évi és részleges trágyázási tervek, a vetőmagszükséglet, a növényvédelem, az állományforgó, a takarmányszükséglet, a mnnkaerőszükséglet, a bérköltségek, a beruházási építkezés stb. adatainak automatizált feldolgozásáról lesz sző. Az operatív irányítás érdekében, főként a vállalaton belüli alakulatokban a tervet rövldebb időszakra (negyedévi, havi, dekád, szükség szerint napi terv) fogják kidolgozni.

A vállalat és a gazdasági központok költségeinek, hozamainak és gazdasági eredményeinek meghatározása megköveteli az önköltségszámítás kalkulációs módszereinek kidolgozását. Ez lehetővé teszi az operatív tervezésen alapúié szakmai döntések és az újratermelési folyamat értékbeni növekedése közötti konfrontációt.

A haladó tapasztalatok iskolájának VII, évfolyama 1977/78

IV. TANANYAG

Vállalaton belüli önálló elszámolás- hozraszcsot

Szerzők: JUDr. CYRNER ANTONÍN mérnök, CSc.,

Docens ВАСА JÄN mérnök, CSc.

A hozraszcsot lényege és feladata

Az igazgatás és a gazdálkodás hozraszcsot elvén alapuló módszerének lényege, hogy a szocialista mezőgazdasági vállalatok viszonyai között, valamint az ott lejátszódó újratermelési folyamat keretében minden dolgozónak széles körű elkötelezett kezdeményezése útján a költségráfordítás minél nagyobb közhasznú eredménnyel járjon.

A vállalati hozrascsot is, szocialista közgazdasági kategória, amely keletkezésétől (1921-től) fogva mind elméleti, mind gyakorlati vonalon sokat fejlődött.

A szocialista vállalatok Igazgatóságának és a módszere a mezőgazdasági vállalatokban nem honosodott meg egyforma mértékben, annak ellenére, hogy befoglalták a mezőgazdasági vállalatok, igazgatását és gazdálkodást szabályozó alapvető jogi dokumentumokba is.

A vállalaton belüli irányítás bevezetésekor vagy tökéletesítésekor nem szabad elfeledkeznünk annak szerves részét képező gazdasági vagy hozraszcsot elvekről sem. Ezek lehetővé teszik, hogy megismerjük, milyen költségráfordítással kel la tervfeladatokat teljesínünk, és milyen tényleges költségekkel teljesítjük a feladatokat.

A hozraszcsot sematikusan a következő egyenlettel szemléltethető:

Vállalati

hozraszcsot

feladat + eszközök + motiváció + ellenőrzés

Az egyenlet Jobb oldalán látható elemek tehát az igazgatási folyamat egyes elemeit ábrázolják.

A vállalati hozraszcsot érvényesítésének előfeltételei

A vállalati hozraszcsot mezőgazdasági szervezetekben való bevezetése és elmélyítése a gyakorlatban és az elméletben né, hány olyan alapvető szabályt erősített meg, amelyet tiszteletben kell tartani. Ezek közé tartozik:

a) a hozraszcsot elvén alapuló gazdálkodás és igazgatás alapja a termelőeszközök elhatárolása (szervezése);

b) annak a területnek (alakulatoknak, munkahelyeknek) az elhatárolása, amelynek keretében a hozraszcsot elvén alapuló igazgatás érvényesül;

c) azoknak a — főként gazdasági — kapcsolatoknak a meghatározása, amelyek alapján a hozraszcsotot érvényesíteni fogjuk (feladatokkal való megbízás és a teljesítésükre serkentő ösztönzés);

dj az ellenőrzőrendszer módosítása (beleértve a feladatok teljesítésének nyilvántartását).

A hozraszcsot — egyenlet egyes elemeinek rövid magyarázatában lényegében ezeket a szabályokat példázzuk.

A feladatok megszabása

A feladatok meghatározása a hozraszcsot elvén alapuló igazgatás alapvető feltétele. A feladatok meghatározásakor (le-I bontásakor) meg kell fontolni: Ф kire bízzuk a feladat teljesítését (annak címzett jellege), ф milyen adatokkal határozzuk meg és ф milyen formában határozzuk meg a feladatot.

Egyúttal be kell tartani azt az elvet, hogy a feladatot a leg< pontosabban, legcímzettebben és nemcsak naturális egységekben, de értékmutatókban is meg kell határozni.

A hozraszcsot alakulatok feladatainak praktikus és egyszerű meghatározási formája az ún. jövedelmezőségi alap alakulatokra való lebontása. Ez olyan keretszám, amelynek alapján az alakulat a többi szabályozó kapcsolatok betartásával kidolgozza a maga teljesítmény- és költségráfordítási tervét.

A hozraszcsot-alakulatokban a tervezés, főként a költégráfordítás és a hozamok tervezésének legigényesebb és a gyakorlati életben' legkevésbé elterjedt és kidolgozott módszere a kalkulációs módszer. A költségek, hozamok és gazdasági eredmények kalkulálásakor a normákra, tervezési és elszámolási díjszabványokra támaszkodunk, hogy a költségeket a lehető legpontosabban, tárgyilagosan és legaprólékosabban határozzuk meg. Az előzetes önköltségszámításokra támaszkodva lehetősőg nyílik a költségek és a gazdaságosság ellenőrzésére.

A feladatokkal való megbízás (tervátadás) a mezőgazdasági vállalat keretein belül is fontos esemény a hozraszcsot alakulat életében és munkájában. Ünnepélyes légkörben kell lezajlania, és mozgósító hatással kellene lennie a vállalati dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására.

A mezőgazdasági vállalat értékmérlegen és hozraszcsoton alapuló sikeres igazgatása tehát megköveteli nemcsak a feladatok és kötelességek, hanem a jogok megosztását is. Ugyanakkor lényegtelen, hogyan nevezzük meg a mezőgazdasági vállalat egyes alakulatait, az a fontos, milyen feladatot teljesítenek, és hogyan teljesítik! A hozraszcsot (önálló elszámolás elvén alapuló) gazdálkodás bevezetésekor az önállóan gazdálkodó alakulatokat leggyakrabban gazdasági központoknak nevezik. Ezzel az elnevezéssel azt akarjuk kifejezni, hogy az alakulat munkatartalmára és nagyságára való tekintet nélkül képes önállóan komplex feladatokat vállalni, teljesíteni és felelni azok teljesítéséért. Az lenne az Ideális helyzet, ha a gazdasági központok tartalma kimerítené a mezőgazdasági vállalat tartalmát, vagyis:

— az összes gazdasági központ összesített teljesítménye = a vállalat teljesítménye;

— az összes gazdasági központ összesített hozama = a vállalat hozama;

— az összes gazdasági központ összesített költségei = a vállalat költségei;

— az összes gazdasági központ összesített gazdasági eredményei = a vállalat gazdasági eredménye.

Ráfordítási központnak olyan megfelelően és célszerűen létesített alakulatot nevezünk, amely a gazdasági központhoz viszonyítva nem tekinthető komplex alakulatnak. Tevékenységét főként a működésével kapcsolatosan meghatározott részleges adatokra (költségek, termelés stb.) alapozza.

A mezőgazdasági vállalat keretén belüli hozraszcsot elvén alapuló kapcsolatok elhatárolásához rendszerint nem elegendő a termelési egység feladatainak meghatározása. Ugyanolyan fontos, hogy világosan és egyértelműen meghatározzuk egyrészt az egyes termelési központok közötti, másrészt a termelési központok és az egyes dolgozók között kialakuló kapcsolatokat. Ugyanis a feladatokat egyedül a kapcsolatok közvetítésével lehetséges teljesíteni. Ezeket a kapcsolatokat a szervezeti szabályzatban, vagy a szövetkezet alapszabályaztában az alakulatok és a dolgozók jogi és kötelességei címén meghatá-