Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-06 / 18. szám

1978. május 8.

SZABAD FílLDMCVXS

I

és további értékes alkotómunkát kívánunk!

Pártos elkötelezettséggel

Nagy Öröm és megtiszteltetés, ha valakinek a legmagasabb szinten elismerik több évtizedes gazdag társadalmi tevékenységét. Ilyen nagytoká társadalmi elismerésben részesült Tóth Dezső elvtárs, a Szabad Földműves szerkesztőségének munkatársa is, aki megérdemelten viseli majd a KIVÄLÖ MUNKÁÉRT állami kitüntetést.

Hosszá, küzdelmes évek teltek el, míg idáig jutott a nemsokára SS. életévét ünneplő elvtársunk, kollégánk. Munkáscsalád sarja. Már gyerekfejjel tanítja meg a sors a munkaszeretetre, a haladó gondolkodásra. Apja a pártszervezet egyik alapító tagja volt Vilkén, ő meg a munkássajtó (a Kassai Munkás, a Magyar Nap) önkéntes

Szocialista társadalmunk szabad teret biztosít a becsületes dolgozók érvényesüléséhez. Nálunk az emberi megbecsülés legfontosabb mércéje a jól végzett munka, mert ez a forrása hazánk, népünk anyagi és szellemi gyarapodásának.

A májusi ünnepségek alkalmából Olajos Rozália, a Komárnói Allamt Gazdaság állatgondozója A kiváló munkáért állami kitüntetésben részesült.

Az állami gazdaságban 1946. április elsejétől, tehát a megalakulástól kezdve dolgozik. Húsz éven keresztül a kertészeti és a dohánytermesztési csoport tagjaként tevékenykedett. 1966 óta az állattenyésztésben dolgozik, mint baromfigondozó. A társadalmi szervezetek- ben, így a Szlovákiai Nőszövetség és a Csehszlovák Vöröskereszt alapszervezetében példás tevékenységet fejt ki, s már tíz éve önkéntes véradó. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak 1948 óta tagja.

A víg kedélyű állatgondozó él-hal a munkáért, szereti a közösséget, az állatokat és a virágokat. A munkatársak is szeretik őt, mert jól végzi munkáját, példát mutat a többieknek. Gaál Attila mérnök, a baromfitelep vezetője is pozitívan értékelte eddigi példás munkáját, magatartását. Munkahelyén nagyon jó kollektíva alakult ki. Már négy éve a „Nový Pavol“-l baromfitelepen egy öttagú kollektíva vezetője. Tisztában van felelősségteljes munkájával. Az eddigiek során gazdag tapasztalatokra tett szert, amit kamatoztat is a mindennapos gyakorlatban. Aprólékoson ismeri az állatok tulajdonságait, igényeit. Ügyel az előírt követelmények szigorú betartására és pontosan vezeti az elsődleges nyilvántartást.

Olajos Rozália eddigi munkasikereivel kapcsolatosan csak két adatot ismertetnék: 1974-ben 116 ezer pecsenyecsirkét nevelt fel, melyek átlagos élősúlya 1,3 kilő volt; 1976-ban 4200 tojónál a 9 hónapos tojáshozam átlag 142 darab volt, mindemellett még több mint 11 ezer tenyészjércét nevelt fel, melyeknek 91,4 százalékát csoportosították át a tojóállományba.

A becsületesen helytálló állatgondozónak további érdemdús-és példamutató munkájához sok sikert, erőt és egészséget kívánunk! (Bara)

a pártba befurakodott, reakciói elemekkel, akiktől aztán megtisztul a pártszervezet. Rüvidebb-hosszabb tanfolyamokon vesz részt. A volt szepsl (Moldava nad Bodvou-i) járásba kerül, ahol a CSEMADOK járási titkáraként mozdítja elő a kulturális élet kibontakoztatását. Rozsnyó a következő állomás, majd a bratislavai kerületben tevékenykedik. Később a CSEMADOK Központi Bizottsága népművelési, majd népművészeti osztályának vezetője. Közben vasszorgalommal tanul: a pedagógiai gimnázium után elvégzi a féléves, majd egyéves pártiskolát, később a hároméves újságíró tanfolyamot.

Ilyen szellemi felkészültség után kötelezi el magát az újságírással. Tizenhat év távlatából Ítélve elmondhatjuk, Tóth elvtárs pártos elkötelezettséggel, hivatástudattal végezte és végzi újságírói, publicisztikai tevékenységét. Nemcsak riportok, vezércikkek fémjelzik ez irányú munkásságát, több tucatnyi elbeszélésre, novellára, szatirikus írásra is futja alkotóerejéből. Amellett, hogy a legtermékenyebb újságíróink egyike, osztályvezetői tevékenysége során rendszeresen törődött és törődik a pályakezdő Ifjú kollégákkal is, átsegítve őket a kezdés nehézségein, buktatóin. Munkaszeretete — amit az életben a boldogulás legfőbb alfa-omegájának tart —, a munkához való szocialista viszonya, elvtársi segítőkészsége példamutató. De tanulhatnak tőle éberséget, leleményességet, helytállást, olthatatlan tudásszomj lakozik benne, kifinomult éleslátással és logikával társulva.

Az embereknek az a jó típusa, aki a szó szoros értelmében lehetetlent nem ismer. Rengeteget olvas, politikailag is szüntelenül gyarapítja tudását. Az SZLKP kerületi bizottságának lektora. Ezen kívül egyéb pártfeladatát is következetesen, példásan teljesiti. A vállalat pártszervezetében több éven át vezetőségi tagként adta át gazdag tapasztalatait, s járult hozzá a különböző problémák megoldásához, a segítő szándékú bírálat fegyverét is eredményesen forgatva.

Tóth Dezső kollégánkat, a többnyi re vig kedélyű, termékeny újságírót kitüntetése alkalmából szívből, s szeretettel köszönti szerkesztőségünk munkaközössége, s azt kfvánja: még sok éven át forgassa tollát a közösség, a társadalom javára, amihez friss lendületet, jó egészséget és sok sikert kíván

a szerkesztőség.

kolportőre terjesztője. Szakmatanuláson töri a fejét, majd szándékát formába próbálja önteni: 18 éves korában szegődik szabóinasnak. Előbb mezőgazdasági és erdei munkát végez, segédmunkás és mindenes. Emellett erőteljesen sportol: birkózik, bokszol és a labdarúgás szerelmese.

A felszabadulás után, 1948-ban kerül a kommunista pártba. Megütközik

A becsületes munka

A tagság érdeme is

Szládecsek Béla az idén töltötte be

50. életévét. Az élet iskolájában edződött jő közösségi emberré, kommunista vezetővé. Volt kovács, épületlakatos, gépállomási dolgozó, majd a szövetkezetbe lépve, először gépjavító. Bárhová szólítja a kötelesség, mindenütt emberül helytáll, mély felelősségérzetről is tanúbizonyságot téve.

Valójában mégis a nagykéri (milanovceij szövetkezet formálja, nemesíti a leghatványozottabban. Léptennyomon megnyilvánul a közös gazdasághoz való helyes viszonya, elkötelezettsége. Védelmezi a tagság érdekeit, közös vagyonát. így testálják rá az ellenőrző bizottság elnöki tisztét, amit közmegelégedésre tölt be. S e tisztsége gyakorlása közben kialakul tárgyilagos ítélőképessége, lgazságszeretete, a szövetkezet, a társadalom iránti felelősségérzete.

Jó szervező- és küzdőképessége is hamar megmutatkozik. Távlatokban gondolkodik. Politikai szemléletmódja félreérthetetlenül jelzi pártosságát. A szövetkezet elnökévé választják. A tagság bizalmával nem él vissza, jó vezetőnek bizonyul. Az emberpróbáló nehéz évek sem törik le munkakedvét, lelkesedését. Szervezetileg, gazdaságilag is megszilárdul a szövetkezet. Sőt évek múltán az érsekújvári (Nové Zámky-i) járásban a legjobbak, az élenjáró szövetkezetek közé kerül. S fillérnyi adóssága sincs, amikor az egyesülésre sor kerül. Az 5630 hektárra terjedő, öt falu határát átfogó szövetkezet gondja, problémája is megsokasodik. Ám ettől sem retten meg Szládecsek eivtórs, amikor a hatalmas gazdaság élére kerül.

Az élenjáró mílanovcei szövetkezetben szerzett gazdag tapasztalatait nagyon jól hasznosítja. A közös gazdaság problémáit mindenkor vezető társaira, valamint a tagság erejére támaszkodva igyekszik megoldani, a

legtöbb segítséget ehhez a kommunistáktól várva.

Ez a kommunista efsz-elnök jó emberismerő, emberbecsülő. De nem azonosul a dolgozók hibáival, felfedi azokat. Szívesen kikéri a tagok véleményét, s a jó elképzeléseket hasznosítja vezetői gyakorlatában.

Húsz éve tagja a munkásosztály élcsapatának, a kommunista pártnak, így hát természetes dolognak tartja a mezőgazdasági termelés szüntelen fejlesztését, a kongresszusi, illetve pártplénum-határozatokból eredő feladatok teljesítését, mind önmagára, mind a tagságra, a szövetkezetre nézve. Szívósan, következetesen harcol azért, hogy a közös gazdaság három fő termelőegysége közti hozam-, illetve jövedelem-különbségek mihamarabb kiegyenlítődjenek ... Tudja, ehhez fejlett ipari termelési, üzemszervezési és irányítást módszerek alkalmazása, a fejlett technika és tudomány ismereteinek az eddiginél gyorsabb ütemű felhasználása elengedhetetlen. Fő cél: a Csehszlovák—Szovjet Barátság szövetkezet minél előbb élenjáró lehessen, ne csak a járásban, hanem a kerületben is. A múlt év nyarán már nagyot léptek előre: a gabonatermesztésben a nagyon előkelő II. helyet vívták kí. S emellett nemcsak szemesekből, hanem állati termékekből is példásan eleget tettek állam iránti kötelességeiknek.

íme, így fonódik össze egyén és közösség. Szládecsek elvtárs — két lány és egy fiú apja — közösségi és társadalmi tevékenységét pártunk és kormányunk nagyra becsüli, amit A KIVÄLÖ MUNKÁÉRT magas állami kitüntetés is kézzel foghatöan bizonyít.

(nk)

Milliomosok

Milliomosok és elválaszthatatlanok. Amit eddig elértek, az kétkezi munkájuk eredménye. És ez nem kevés.

Mindennap hajnalban kelnek. Szinte percnyi pontossággal érkeznek munkahelyükre. Így teszik ezt, mióta összeházasodtak. Ennek már huszonegy éve. Azóta segítik egymást, mind a munkában, mind odahaza. Ha valamelyikük egy napra elhagyja a házat, a másik nyugtalanul várja az estét, az újratalálkozást.

Olyanok ók, akár az ikertestvérek. Nem csodálkozom azon sem, hogy ikreik vannak: két kislány. Ha nem tévedek, ebben az évben tizennyolc évesek. A lévai közgazdasági szakközépiskolába járnak. A szülők boldogok' hogy gyermekeik továbbtanulhatnak.

A Gergő házaspárról van sző: Gergő Józsefről és feleségéről, Terézről, a farnadi (lévai járás) szövetkezet

példás dolgozóiról. A férj etető, a feleség fejönó. Jelenleg huszonhét tehén van a gondjaikra bízva.

Jó munkájukat számtalan elismerő oklevél bizonyltja. Büszkék lehetnek

e kitüntetésekre, hiszen szorgalmas munkával szerezték. Például 1976-ban elismerő oklevelet kaptak (közösen) egymillió liter tej kifejéséért. Ezzel lettek milliomosok.

Gergő Teréz a múlt évben közel négyezer liter tejet fejt ki egyedenként, ami nemcsak a lévai járásban szép eredmény, hanem országos viszonylatban is. E- zért az Idén kiváló munkájáért állami kitüntetésben részesült.

Arra a kérdésemre, hogyan érte el ezt a szép eredményt, szerényen válaszolta: — Ez talán nem Is az én érdemem, hanem a zootechnlkusé, aki Igazán jól szervezi és irányítja munkánkat, meg a férjemé, aki gondoskodik az állatok etetéséről. Véleményem szerint szeretni kell az állatokat, szeretni kell a munkát. Én huszonegy éve fejek, és mégsem úntam meg. nt—

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk legnagyobb tartalékai a termőföld hatékonyabb kihasználásában rejlenek. A termőföld tartalékainak maximális kiaknázását szükségszerűbbé teszi — többek között —, hogy hazánkban egy lakosra nagyon kevés termőterület Jut. A termőterület csökkenését az is előidézte, hogy az utóbbi négy évtizedben 620 ezer hektár termőterületet vontak ki a mezőgazdasági termelésből az iparosodás és a városok terjeszkedése folytán. Ezen a területen legalább egymillió tonna gabona teremhetne, ami egyúttal az évi állami felvásárlás tekintélyes részét képezné.

A mezőgázdasági termőterületek pótlása szempontjából tehát elengedhetetlen a parlag földek javítása és

bevonása a termelésbe. Ebben az ötéves tervidőszakban 25 ezer hektár parlagföld művelésbe vonása a terv.

Az elmondottaknak megfelelően a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban nagy figyelmet fordítanak a földterületek ésszerűbb kihasználására, amit a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával, talajjavítással, valamint a hatékonyabb tápanyagellátással oldanak meg.

A járás mezőgazdasági földterülete 45 ezer hektár, ebből 28 ezer hektár a szántó. A mezőgazdasági terület, valamint a szántóterület közötti tekintélyes különbséget rétek, legelők, meredek domboldalak, valamint az Ipoly árterülete képezik.

A legutóbbi időszakban évente legalább 50 hektárnyi terület került ki a járás mezőgazdasági termeléséből. Ennek az igénybevételnek a túlnyomó része indokolt, hiszen új lakótelepek, utak, Ipartelepek, csatornák, csővezeték stb. épültek és ezek számára terület kellett.

Az elmondottak ellenére a járás szántóterülete évente mintegy 250 hektárral bővül.

Mint ahogy Illés Lászlótól, a jmi igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a termőfölddel való ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodás szempontjából nemcsak a parlagföldeket, hanem a kevésbé hasznosított földeket is feltérképezték.

Az utóbbihoz tartoztak azok a termelésre alkalmas területek, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdo-Pótolhatatlan

érték

nát képezték, csak éppen nem Hasznosultak megfelelően a termelésben. A megritkult öreg gyümölcsös- és szölőskerteket, amelyek csak a statisztikai Jelentésekben szerepeltek — de viszont a közvetlen ráfordításokat sem térítették vissza — kivétel nélkül felszámolták, s az Intenzív mezőgazdasági termelés szolgálatába állították.

A járás mezőgazdasági területének a növelését szolgálja a domboldalak teraszos kiképzése, s szőlővel történő betelepítése. Szőlővel évente 120—> 150 hektár — eddig parlagon heverő — domboldalt telepítenek be.

Fontos takarmányforrásként szolgálnak a rétek és legelők. Az 5. minőségi osztályba sorolt, 1300 hektár kiterjedésű kaszálóról hektáronként évente átlagosan 55 mázsa szénát takarítanak be, ami a 20—40 mázsás országos átlaghoz viszonyítva dicséretes eredmény. Fontos tartalék az Ipoly árterülete is, melyen körülbelül 1330 hektárnyi ma még kevésbé hasznosítható vizenyős legelő terül el. Az árterületi legelők megjavítása az Ipoly szabályozásával párhuzamosan realizálódik.

Az utóbbi évek nagy gazdasági csatái nyomán nem csupán az olaj és az energiahordozók drágultak, hanem az élelmiszerek iránti kereslet is világszerte rohamosan növekedett. A talaj termőképességét hazánkban még korántsem aknáztuk ki, de a jelenleg még parlagon fekvó területek művelésbe vonásával — a nagykürtöst járásban észleltek példájára — növelhetjük termelő kapacitásunkat.

Az idén természetesen már késői a beavatkozás, de a jövő évi előkészületeket soha se lehet elég korán kezdeni. Vegyük tehát számba mezőgazdaságilag hasznosítható földterületeinket, s kezdjük meg még a nyáron azok előkészítését, hogy a parlagföldjeink termőfölddé váljanak, s az úgynevezett árva földek gondos gazdára találjanak. Cs. L.

Az Ipolysági (Sahyi) VÖRÖS LOBOGÖ szövetkezet határában serény,

munkában találjuk a többi között a Wolter testvéreket is.

Béla, az idősebbik, a festő-mázolő szakmát tanulta ki. Azok közé a fiatalok közé tartozik, akik az utóbbi Időben tértek haza, s kerültek a szövet* kőzetbe.

— Bírja-e a versenyt azokkal, akik már régóta traktorosok?

— Ismerem és szeretem is a gépet. Ügy tapasztalom, munkámmal elégedettek. Szabad időm most egyáltalán nincs, este kerülök haza a munkából. Ami a kérdését illeti. Itt lazsálásról szó sem lehet; aki nem dolgozik rendesen, azt hamar leszállítják a traktorról...

Sürget az idő. öccsével, Károllyal is váltok néhány szót. Mielőtt a bátyjával együtt döntött a hazatérésről, autószerelőként dolgozott.

— Hány órát dolgozik naponta?

— Napkeltekor kezdjük a munkát, s dolgozunk sötétedésig. Sok most a munka, ami természetesen a fizetésünkön is meglátszik. Napi teljesítményünket azonban sok minden befolyásolja: az Időjárás, a gép állapota, üzemképessége, s természetesen az emberi hozzáállás is.

Károly, mielőtt a motor felberreg, még megvéregeti a traktor oldalát, s így szól: „Mindketten Jól kerestünk, ennek ellenére a hazatérést természetesnek vettük. Mert aki gyermekkorában megszerette a földet és a gépet, az előbb-utóbb visszatér hozzá. Ezt tettük ml is.“

A nap heve, az eső, a szél keményebbre cserzi a két testvér arcát. Az Ipoly menti szépséges táj, a nagy közösség vonzásában úgy igyekeznek dolgozni, hogy még véletlenül se nyíljon panaszra a vezetők, szakemberek szája. Meg hát ez legelemibb kötelességük is, a Jól végzett, becsületes munka. Cs. I.

A Wolter testvérek. Foto: —tt—