Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-29 / 17. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. április 29. MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Nem tudom, akad-e kezdő, Illetve kis méhész, aki ne szeretne sikereket elérni. Az alábbiakban arról Írok, hogyan és mivel értem el a sikert. Az első családokat 1945 tavaszán vásároltam, szalma kasokban. Azt mondhatom, utolsó pénzemért vásároltam őket. A rajokat már képtárakba telepítettem. Méhészetem pár év múlva 40 családra szaporodott. A szaporodó családok úgymond minden pénzemet felemésztették. Ekkor döbbentem rá, hogy a méhészkedéshez nemcsak kaptának és méhek kellenek, hanem ami még ennél is fontosabb, szaktudás is szükséges. Ekkor fogtam hozzá igazából a méhek kezeléséhez, a legfontosabbak megismeréséhez. Sok szakkönyvet, szaklapot átolvastam. Úgymond minden írást, ami a méliekkel kapcsolatos volt. így elméletileg talán már tudtam valamit. Legalább annyit, hogy családjaim nem mentek tönkre. De amit vártam, még mindig késett. Itt az anyagiakra gondolok. Ekkoriban feleségemtől gyakran szidást kaptam. „Utolsó fillérünket is a méhészetbe fektetted és semmi bevétel. Hova fog ez vezetni?!“ Ezek nem voltak biztató szavak. Kedvemet mégsem szegték. Igaz, néha már magam is kételkedtem a sikerben, hiszen elméletileg — úgy vélem — sokat tudtam, s a gyakorlat mégsem hozta meg a várt eredményt. A kezdést követő öt-hat év múlva jó méhészév következett. Ez feleségemet is meggyőzte arról, hogy érdemes tovább tanulni, méhészkedni. Ez érthetően erőt adott ahhoz, hogy minél többet tudjak meg a méhek életéről. A sok szakkönyv olvasásakor észrevettem, hogy még az írók is különböző véleményen vannak bizonyos dolgokban. Az akkori kevés tapasztalatomat felhasználva, mindig a legjobb írások szerint cselekedtem. Sajnos, a méhészet olyan szakmunka, hogy egy-egy évszakban kevés idő maradt arra, hogy gyakorlatban minél hamarabb átvegyem azt, ami jó. De mindig többet és többet akartam tudni. Tíz-tizenkét év kellett ahhoz, hogy feleségem is belássa, igenis, érdemes a méhészettel foglalkozni. Nem kellett már hívni őt, jöjjön segíteni, mert már érdekelte, mit hogyan teszek. Mondanom sem kell, igen nagy örömömre! Ekkor határoztuk el, hogy a már meglevő 40 családot szaporítani fogjuk. Előbb 60, 80 majd 100 családdal méhészkedtünk. Mindent megtettem azért, hogy tapasztalatomat bővítsem. A méhészszövetségbe még 1946-ban beléptem. Volt néhány jó előadó, akiktől további tapasztalatokat szereztem. Ekkor már komolyabb munkákba is belefogtam. Hiszen a rendszeres anyaváltást lehetetlen volt rajanyákkal, vagy pótbölcsőkből nyert anyákkal pótolni. Ezeknek hátrányait már akkor kezdtem megismerni. így hozzáfogtam a mesterséges anyaneveléshez. Talán azt várják sikeresen? Nem: kudarc kudarc után következett, de nem adtam fel a reményt. Dr. örösi Pál Zoltán Méhek között című sorozatkönyvei ebben talán a legtöbbet segítettek. A könyv olyan aprólékosan foglalkozik minden dologgal, hogy azt lehetetlen volt meg nem érteni. A csak próbálkozásból nyert anyákat soha nem használtam fel. Később rájöttem, hogy az anyanevelés gyakorlat dolga. Azt már tudtam, lehetetlen jó anyákat nevelni, ha nem tudom az alapfeltételeket, de ahhoz, hogy olyan álcákat tudjak áthelyezni, amelyekből jő anyák fejlődhetnek, ahhoz kevés csupán az évi anyanevelési gyakorlat. Hisz ez még közepes méhészetben is csak több száz álcaáthelyezésre terjedhet ki. S hogy valaki 8—10 órás álcákat sikeresen áthelyezzen, ehhez 1000 és 1000 álca áthelyezése szükséges. Ebben nagyon sokat segített a méhpempő termelése, hisz itt kísérletezhettem akár minden nap. így jöttem rá, hogy mesterségesen is nevelhetek kiváló anyákat, ami alapfeltétele a sikernek. így talán tizenöt év múlva mondhattam, már tudok valamit. Tapasztalataim most már 'gyorsabban hasznosultak. Később tíz pont volt előttem, amit a mai napig is úgy tartok, mint a méhészet tízparancsolatát. Ezek a következők: 1. Csak kiváló, jófajta fiatal anyákkal méhészkedem, amelyeknek július végére, augusztus elejére a törzscsaládokban kell lenniük. 2. Arra törekszem, hogy a fiatal anyáknál minél több augusztusi Hasítást érjek el. Azért, mert ezek lesznek a telelő méhek. Tehát ezektől függ a tavaszi fejlődés is. 3. A téli élelmet legkésőbb szeptember 10-ig beadom a családoknak, mert Mindig nagy érdeklődéssel olvasom я méhészettel kapcsolatos cikkeket. Magam is többször tollat fogok, hogy ismertessem évtizedek alatt szerzett méhészeti tapasztalataimat. Ez alkalommal azért fogtam tollat, mivel a március 18-i számban a két mézkamrás kísérlet eredményeiről olvastam, amivel nem értek egyet. Olyat fedeztem fel benne, ami a kezdőket megtévesztené. A második bekezdés a következőket közli: „Körülményeink között nem teleltethetünk méheket, csak 7 — 8 keretű fészekben, mert ilyen család tavasszal nem ütőképes. Kizárt dolog, hogy a 7—8 kereten telelt családok áprilisra, májusra benépesítsék az egész kaptárt (fészket és a mézkamrát). Ezt tavaszi serkentéssel sem érhetjük el“. Az idézethez csak azt fűzném hozzá, hogy senki ne féljen attól, ha családjai március végén, április elején 7—8 lépet takarnak, s ekkor 4—5 keretre kiterjedt fiasítás van. Az ilyen családok a főhordásra biztosan benépesednek. A harmadik bekezdésben ezt olvastam: „július végén az anyarácsot kivesszük, hogy az anya a fészek bepetézése után a kipergetett mézkamráhan levő keretekbe petézzen. így nagy menyiségü telelő méh kel ki. Az ilyen családok október végéig 24 keretet foglalnak el.“ Aki csak a sikeres méhészkedés miben létét keresi, e sorokat elolvasva mindjárt igazat ad a szerzőnek, mert a dolog igen csábító. Október végén 24 keretet takar a család. Ilyenről még nemigen olvastam. Sőt, továbbmegyek. A negyedik bekezdésben ezt olvasom: „A tavaszi felmelegedés után a mézkamrát is fedik, és mivel februárhan és márciusban nem küzdöttek helyhiánnyal, nagy menynyiségü fiasítással rendelkeznek.“ Igazán gratulálni lehet egy méhészének, akinél február végén, március elején helyhiánnyal küzdenek a méígy annak nagy részét még az ősszel „kieső“ méhek érlelik be. Mindent elkövetek azért, hogy minél kevesebb födetien élelem legyen a telelőfészekben. 4. A betelelést szeptember 25., október 5. között végzem. Mindig csak annyi rámán telelek, amit a méhek sűrűn takarnak. Ezeken a rámákon legyen annyi élelem, hogy még gyümölcsvirágzásig is kitartson a családnak. 5. Vigyázok, hogy a méhek telelését semmi se zavarja. A levegőcserét biztosítom a kellő nagyságú kijárón keresztül. Tapasztalatom szerint ez életfontosságú a családokban. 6. A tavaszi futó vizsgálatnál ha kell tovább szűkítek! Itt ellenőrzőm a mézkészletet és meggyőződöm az anya létéről. 7. A kinti melegvizű itatót rendszeresen kezelem. Vigyázok annak tisztántartására. 8. A serkentést gyógyszeres, puha cukorlepénnyel csak március második felében kezdem. A korai fiasítás sok méh életébe kerül. 9. Gyümölcsfák virágzásakor már bővíteni a szűkített fészket. Ha némi hordás van, már építettek is. A rajzóhajlam fölébredésére most vigyázok a legjobban. 10. Május 5—10 között fölkerülnek a mézkamrák, amiket fokozatosan bővítek. Ezek után már csak a pörgetés következik, ami ritkán marad el. Továbbá már készülök az aűyanevelésre, tehát már a következő évre gondolok. Ezekről a pontokról akartam és akarok még máig is minél többet megtudni. Előbb elméletileg, majd a gyakorlatban is. Hogy sikeresen méhészkedem-e? E gyönyörű foglalkozásról csak azt mondhatom, ha újra születhetnék, ismét méhész lennék. Azoknak, akik esetleg ingadoznak és a méhészet sikerességét kétségbe vonják, több évtizedes tapasztalatom után azt javasolhatom, hogy a sikerhez elsősorban a méhek szeretető kell. Ez pedig csak akkor lesz meg, ha már ismerjük a méhek életét. Ehhez pedig tanulással eltöltött évek kellenek. Több éve, betegségem miatt, csak segítséggel dolgozhatok méheim között. Igazi segítőm a feleségem, aki oly nagyon haragudott a kezdésnél. A méhekkel úgy dolgozik, mint én. S hogy bírjuk-e ketten? Nem: az egész család méhészkedők. Lányom, vöm, sőt az unokám is; őszinte örömömre. Cikkemnek a címe: „Miben látom a méhészkedés sikerét". Megpróbáltam azt úgy megfogalmazni, hogy sok kezdő, illetve kis méhész értsen, okuljon belőle. Megtudja, mi is a siker titka. Könnyű megjegyezni, csak pár sző: tanulni és azt átvinni a gyakorlatba. De ehhez évek kellenek. Nagy Kálmán Méhészek ünnepe Hozzászólás a mézkamrás kísérlethez Tanácsok az ifjú méhészek érdekköri munkáiéhoz bek. Harmincéves méhészkedésem alatt ilyet még nem tapasztaltam! Magam azt tapasztaltam, hogy egy 9—10 keretes fészekben tavasszal alig van valamivel több fiasítás, mint egy jól szűkített, 7—8 keretesben. Szerintem tehát a sok fiatal méh döntő a tavaszi fejlődésben, az anyát azonban főleg a természetes serkentés és a meleg lendíti neki a rohamos petézésnek. Ebben semmiképpen sem lehet döntő a február vége, esetleg a március eleje. Ügy tudom, hogy a méhcsaládoknál nem a helyszűke az, ami előidézheti lemaradásukat, hanem a kevés élelem. Minél több élelem van egy családban, tavasszal annál rohamosabb a fejlődés! Megértem, hogy valaki a mézkamrában való teleltetéssal, sok fiatal niéhvel betelelve szép eredményeket ér el, de hogy a fészekben telelő méhek májusban 11, a mézkamrában telelők pedig 24 keretet takartak, azt csak olyan méhészek hiszik el, akiknek még sokat kell tanulniuk ... Azért szóltam hozzá a szóban forgó Íráshoz, nehogy valaki tavasszal ne legyen megelégedve azzal, ha családjai márciusban 7—8 keretet takarnak és április elején 4—5 keretre kiterjedt Hasítást gondoznak. Ne féljen senki attól, he a mézkészlet kora tavasszal korlátozza az anyát a petézésben. Szerintem ez serkenti a családokat. Hiszen számottevő nektárra csak gyümölcsvirágzáskor számíthatunk. Ekkora egy jó családnak 6—7 keretre kiterjedt Hasítása van. Nyugodt vagyok, ha május elején 8—9 keretre kiterjedt fiasitás van családjaimnál. Ha ez megvan, akkor jöhet az akác virágzása. A 22 keretes rakodóm május 15—20-ra tömve ven méhekkel. Persze az említett cikkben is van megfontolandó. Sok fiatal méhvel teleltetni, ez egyik alapja a rohamos fejlődésnek. De hogy a mézkamrában való teleltet#* csoda volna? N. K. Minden megfigyelésnek vannak irányelvei,- melyeket ismernünk kell. Ezek közül megemlítem a legfontosabbakat: A megfigyelésekre először tervet dolgozunk ki, melyben feltüntetjük mindazt, amit kitűztünk, majd a zavaró körülmények kizá. rásával a munkára összpontosítjük a figyelmet. A megfigyelésről a naplóba áttekinthető jegyzeteket készítünk. A megfigyelő képesség, amely örökölt, állandó tanulással is fejleszthető. A részletekre kiterjedő megfigyeléseket hasznosabb csoportokban végezni, mert az együttműködés több ismerethez vezet, mint az egyéni munka. A megfigyelés témakörét képességeinknek megfelelően választjuk. Ha az alapeleveket betartjuk, akkor a méhek megfigyelése sok tanulságot és új ismeretet nyújthat. Megfigyelésre számos lehetőségünk van, gyakran még szokatlan környezetben is. A megfigyelés során a témakörök, valamint az alapgyakorlatok kiválasztására összpontosítjuk a figyelmet. Felsoroljuk azokat a teendőket, amelyeket a méhészeti érdekkörök tagjainak el kell végezniük: # A méhek megfigyelése a virágon, a kijáró előtt, a megfigyelő kaptárban, a nagyító és a mikroszkóp alatt. 9 A mézelő növények felismerése és megfigyelése. Megfigyeljük a növényeket, ezek csodálatraméltó fejlődését a csírázástól az érettségig. • A mézelő növények megfigyelésénél ajánlatos a csíraképesség megállapítása, mivel csíraképesség szerint állapítjuk meg a vetési sűrűséget. ф Figyelni és ismerni kell a talaj tulajdonságait. Ez lényegesen befolyásolja a mézelő növények növekedését és fejlődését. ф Megfigyelni a ládázott melegágyban, vagy közvetlenül a parcellán termett évelő növényeket, az egyéves növények magvait (pl. facélial közvetlenül a parcellán. • Megfigyelni a növények vegetatív szaporodását (pl. fűzfa, ribizke stb.], a természetet állandó változékonyságában. Szemügyre venni azokat a munkaeszközöket, melyekkel a méhek munkáját segítjük, a mülép állapotát, az egyes kaptártípusokat stb. Befejezésül egy fontos megjegyzés: A megfigyeléseknél nemcsak az egységet vegyük szemügyre, hanem a részleteket Is! Például ha a kaptárban jelzett anyát keresünk, akkor először az egész keretet nézzük mint egységet és csak azután a keret egyes részelt. így járunk el mindig, akár makroszkőpikus, akár mikroszkőpikus megfigyelésről van szó. Minden megfigyelést és gyakorlatot szívesen végzünk, úgy, mintha ez játék volna. A megfigyelést a tenyésztdő előtt kezdjük. —J. K.— Miért hiánycikk Három-négy hónap óta keresek a szaküzletekben В 10 normalizált kaptárba keretlécecskéket, de mindenütt azt a választ kapom, „sajnos nem küldenek, hiába rendeltük meg". Nem hinném, hogy a gyártó vállalat beszüntette volna a keretlécek gyártását. Tudjuk, hogy kétféle típusú keretléc van forgalomban. A Csehszlovák kaptárhoz 30X37, а В normalizált kaptárhoz pedig 42X27 cm-es szükséges.. Vagy talán mégis leállították volna a szállítást? A keretekre azonban továbbra is szükség vanl Lehet, hogy más szaküzletekben raktáron áll, a közép-szlovákiai kerületben azonban hiánycikk. Több méhésztárs nevében teszem fel a kérdést, hol lehet beszerezni a keretléceket? v. J. „A méhészek ma már békér körül* mények között folytathatják a maguk és a társadalom számára hasznos tevékenységet“ — hangsúlyozta évzáró beszámolója kezdetén Alexander Hámor, a lučeneci (losonci) alapszervezet titkára. Megemlékezett egyebek közt a Februári Győzelem 30. évfordulójának történelmi jelentőségéről, szocialista mánk békés építéséről. Felelevenítette továbbá az alapszervezet múlt évi munkájának legjelentősebb mozzanatait. Ilyenek voltak a jeles méhészek meglátogatását célzó tanulmányi kirándulások, a méhészek klubjának megszervezése, ahol a környékbeli méhészek kéthetenként találkozhatnak azokkal, akikkel a közös érdeklődési kör összeköti őket. A közgyűlés új elnököt választott Ján Telgársky méhésztárs személyében. Az új munkaterv — melynek fontos része 1500 méhészeti szempontból hasznos facsemete kiültetése — már az ő vezetése alatt valósulhat meg. Az évzáró résztvevői nemcsak mérlegeltek és terveztek. A tanácskozásoknak két igen tanulságos része is volt. A nagyrabecsült vendég, Dr. Jozef Čižmárik kandidátus, az SZMSZ KB tagja ismertette a méhészekkel a Központi Bizottság legújabb híreit, majd kedves kötelességnek tett eleget. Kovács Lajos méhészeti szaktanítónak közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából több mint félévszázados méhész- és népművelő tevékenysége elismerése jeléül átnyújtotta a legrangosabb méhészkitüntetést, az Aranyméhérmet. Kovács Lajos 1923-tól tagja a méhészszövetségnek. Különböző tisztségedet tölt be ma is. 1952-ben méhészeti szaktanító lett. Azóta nagy lendülettel és áldozatkészséggel terjeszti a méhészet tudományát. Ezen idő alatt vezető méhészmesterként dolgozott Panyidarócban, az állami gazdaság méhészetében. Jelentős érdemeket szerzett a szocialista szektor mé-Közelgő 80. születésnapja alkalmából küsziintjiik Kovács Lajos méhészeti szaktanítót, a legrangosabb méhészeti kitüntetés, az Aranyméh érem tulajdonosát! hészetének megszervezésében és fellendítésében. Kovács Lajos érdemes méhész, mosolygó arcok, viharos taps kíséretében vette át élete munkájáért az elismerés és a köszönet szimbólumát. A megható kis ünnepség után ismét Dr. Jozef Čižmárik CSc. emelkedett szólásra. Ismertette a propoliskutatás legújabb eredményeit és utána készségesen válaszolt a hallgatók kérdéseire. „A propolis (méhszurok) vegyi összetétele a tudomány előtt még csak részben Ismert, ezért még lesz mit tenni gyermekeinknek és unokáinknak is“ — mondotta a kiváló szakember. A propolis nagyon hasznos gyógyszer. Hatásosnak bizonyult a sebészetben nehezen gyógyuló sebek gyógyítására, a fogászaiban, az orr, fül és gége betegségeinek a leküzdésében, például a középfültő gyógyításában stb. Alkalmas a bőrbetegségek, ekcémák, bőrpenészek elhárítására is. Még vitatott, hpgy gyógyítja-e a gyomorfekélyt. Mint minden újv a propolis is nehezen érvényesül és szerez elismerést a gyógyászatban. Jótékony hatását már a régi görögök is ismerték. Elnevezése is tőlük ered. Propolist tartalmazó gyógyszerek már ismeretesek és használatosak a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Romániában, Dániában és a Skandináv államokban. Kívánatos lenne, hogy a propolis nálunk is megkapja az elismerést. Ez jő bizonyítéka lenne a méhek rendkívüli és sokoldalú hasznosságának. Gazdag és tartalmas volt a losonci alapszervezet méhészeinek évzáró közgyűlése. Nem marad más, mint a méhészekre jellemző optimizmussal 1 hinni, hogy a kitűzött célokat teljesítik ... Krutko Mária
