Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-22 / 16. szám
1978. ÁPRILIS 22. XXIX. évfolyam 16. szám. Ara: 1,— KCs Lapunk tartalmából: Fogalmaink változáM * Cél: Az életszínvonal emelése * Nehéz éjszaka Korszerű géppel £> Az iparszerű termelűrendszerek kialakítására való törekvés maga után Vonja a berendezések és a termelési folyamatok gyors korszerűsítésének szükségességét. E folyamatnak lehetünk ma szemtanúi a növénytermelési és állattenyésztési rendszerek megszületése során, de nincs ez másként a korszerű kertészeti termelés kialakulásánál sem. Az elmondottak gyakorlati megvalósításával s közelmúltban a Vörös Lobogó nevet viselő iahyj (ipolysági) Efsz kertészetében találkoztunk, ahol a hagyma vetését a legújabb és legkorszerűbb vetőgéppel, a svéd gyártmányú Nibexszel végezték. A vetőgép univerzális, s ennek megfelelően a zöldségféléken kívül a cukorrépa vetésére Is alkalmas. Széles körű alkalmazásán túlmenően pontosan vet, optimálisan biztosítja a vetőmélységet, valamint az egyedek közötti távolságot. Technológiai szempontból pedig eleget tesz a gépi betakarítás alapkövetelményeinek. A tizenkét soros vetőgépet a Hronfruct szerezte be, s ugyanez a társulás biztosítja a gép üzemeltetését Is. A járási mezőgazdasági társulás jelenlevő igazgatója Zlehovec elvtárs elmondotta, hogy a technikai-technológiai megoldások közül azokat az eljárásokat és eszközöket választják ki, amelyek a legjobban megfelelnek a járás gazdasági körülményeinek, erőforrásainak, természeti és közgazdasági adottságainak, vagyis a legjobban kielégítik a gazdasági hatékonyság növelésének 'követelményeit. Véleményünk szerint ezt a szemléletet iránymutatóként is elfogadhatjuk. Igaz, a gépesítés az első megközelítésre pem mindig látszik gazdaságosnak, elsősorban az importból származó termelőeszközök árának emelkedő tendenciája következtében. Csakhogy e kérdés megítélésekor mindig azt kell figyelembe vennünk, hogy a zöldségtermelés korszerű módszereinek terjesztése nélkül a sok kézi munkát Igénylő népgazdaságilag rendkívül fontos ágazat ma már nehezen lenne fenntartható. A kertészet korszerűsítése tehát nem illúziók kergetésev hanem korparancs, amely a feladatok tudatos vállalására, a gazdálkodás jövedelmezőségének emelésére, a növekvő fogyasztói igények kielégítésére irányul. —csiba— A iahyi (ipolysági) Vörös Csillag Efsz irányítói és a Hronfruií járási társulás vezetői Ж „terepen“ figyelik a hagyma vetését végző, univerzális Nibezal vetőgép munkáját. (Foto: —tt—■)' A huszadik század embere — éljen bárhol is a földkerekségen —, ha meghallja nevét, anélkül, hogy maga előtt látná képét, emlékezetében határozottan és világosan megjelenik Vlagyimir lljics Lenin alakja. Lenint nemcsak a maga Idejében és hazájában szerették, tisztelték. Az iránta tanúsított tisztelet, csodálat napjainkban nagyobb, mint valaha. Nem véletlen ez. Olyan ritka nagy gondolkodó, lángeszű géniusz volt,. akinek nagyságát maradandóan hirdetik saját művei: a világ első proletárállama, az alig több mint hatvan évvel ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán született Szovjetunió. „...Ha arról van szó — írta H. G. Wells — hogy kik a’ legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin a legnagyobbak közé tartozik...“ A lenini „szikrából“ felnövő szocializmus mint eszme és mint valóság lelkesítő realitás lett, amellyel számolni kénytelen a másik világ is. Realitás, mellyel számot kell vetni barátnak és ellenségnek, mert a Föld négymilliárd emberének az életét befolyásolja, akár tud róla, akár nem. A lenini példa és módszer mindmáig a legnagyszerűbb ösztönzője a szebbért s jobbért küzdő embernek. Lenin, a kitűnő tudós, forradalmár, népvezér és államférfirendkívül nagyszerűen tudott bánni az idővel. Neki nemcsak a nagy horderejű problémákra, „Élőbb annál, aki él.. hanem az apró, hétköznapinak tűnő kis kérdésekre is volt mindig ideje. Mennyire rokonszenves és szeretetreméltó az a tulajdonsága, ahogy a legegyszerűbb emberek ügyes-bajos dolgaival, sérelmeivel foglalkozott! „Lenin — írja róla Martin Andersen Nexő, dán író — az új idők embere volt, és ezt már külseje, magatartása is elárulta. Még a legegyszerűbb dolgozó is érezte, amikor beszélt vele, hogy ilyen ember évszázadonként, sőt, talán évezredenként egyszer születik .. Csupán az igazán rendkívül nagy emberek sajátja, hogy a törvényt, a rendet és a fegyelmet — egészen a látszólag legjelentéktelenebb dolgokig — önmagára nézve is ugyanúgy kötelezőnek tartson, mint bárki másra. Egyenesen sértésnek vette, ha valaki vagy valakik megpróbáltak vele akár a legegyszerűbb kérdésben is kivételt tenni. Soha nem törődött bele a hibákba, de nemcsak a hiányosságokat látta. Mindig megszívlelte a bíráló észrevételt. Végtelenül gyűlölte az önteltségét, tűzze 1-vassal üldözte az ön'kényeskedést, a hatalommal való visszaélést, ami a legnagyobb kárt okozza a forradalomnak. Hihetetlenül sokat dolgozott. Sokirányú tevékenysége nemcsak a kortársait ejtette bámulatba. Mindez azzal magyarázható, hogy munkájára a rendszeresség volt a jellemző. Megvetette a pontatlanságot. Nem volt a hangulatok embere, noha a szenvedélyesség éppúgy jellemezte, mint a józan mérlegelés és a logika. Szerette a tréfát, vidáman tudott nevetni, „lljics — mondta róla N. K. Krupszkája, Lenin élettársa — a maga élet- és emberszemléletével, szenvedélyességével, amely minden vonatkozásban jellemezte, a legkevésbé sem volt az az erényes nyárspolgár, amilyennek olykor ábrázolják.“ Egyszerű ember Volt, majdhogynem puritán, aki szívből megvet minden külsőséget. Nemcsak sokat dolgozott, de pihenni Is tudott. Kedvelte a vizet, a jő levegőt és a mozgást, szerette az ismeretlen tájakat, vidáman tudott játszani. „Vlagyimir lljics — emlékezik élettársa — értett hozzá, hogy élvezze az élet valódi örömeit. Nagyon szerette a természetet ..., az emigrációban is állandóan jártunk kirándulni, hogy teleszívjuk magunkat friss levegővel, jó nagyokat -csavarogtunk és a levegőtől, a mozgástól, az élményektől meg- Ittasulva tértünk haza ..Lenin tisztában volt azzal, hogy az ésszerű pihenés életszükséglet. Ilyen nagyszerű tulajdonságokkal viszont csak az rendelkezhet, aki szereti az embereket, aki együtt tud érezni azok örömeivel és bánataival. Április 22-én lenne 108 éves. Születésétől ugyan már két emberöltő választ el bennünket, de eszméje és tanítása ma is a legmodernebb, a legkövetésreméltóbb. Szemléltetően mutatja ezt az a tény is, hogy műveit eddig 130 nyelvre fordították le és több mint 50 millió komunista munkálkodik már a forradalom, a szocializmus, a nemzeti felszabadulás, s a béke magasztos ügyén, a világ 90 országában. Három kontinens tucatnál több országában társadalmi, gazdasági, politikai valóság a szocializmus. A szocializmus világrendszerré lett és a két rendszer versenyében a szocialista világ egyre szűkebb térre szorítja a kapitalizmust. „Lenin hangja — jellemezte Gorkij — egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s nincs a Földnek már olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztette volna fel a munkásnépben a forradalomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből állő világ építésének vágyát.“ Találó jellemzés, akár Majakovszkij szaval, melyek a haladó ember meggyőződését fejezik ki: Lenin ma is élőbb annál, aki él. ö a tudásunk, erőnk, fegyverünk. KANIZSA ISTVÁN A Rimavská Sobota i (rimaszombati) járás dimbes-bombos vidékének, hegylánccal övezett síkságának, vagy a Rima völgyének hangulatos. festői szépsége tömegével vonzza a látogatókat. A járás azonban nemcsak természeti szépségéről, kiváló üdülési lehetőségéről nevezetes. hanem igen fontos szerepet tölt be a közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelésében is. Kováit Dušan mérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság főnövénytermesztőjének szavai szerint, idén a járás mezőgazdaságára komoly és nehéz feladatok hárulnak. Nemcsak a hatodik ötéves terv harmadik évének igényes feladatait kell teljesíteni, ha nem be kell hozni a múlt évi lemaradást is, melyet a kedvezőtlen időjárás, az áradás, és az altalajvfz okozott. Az időjárás kora tavasztól kedvezett. Ezt a jó lehetőséget nem mulasztották el. Az összes emberi és gépi erő mozgósitásával a tavaszi mqnkák gyors ütemben — az agrotechnikai követelmények és határidő betartása mellett — haladnak előre. Mivel a járásban az öntözési lehetőségek korlátozottak és az öntöző berendezésekből is kevés áll rendelkezésükre, a talajelőkészítésnél elsősorban a nedvességtartalom megóvására ügyeltek. Jó munkaszervezéssel, a gépek csoportos bevetésével a közép-szlovákiai kerületben elsőként fejezték be a tavaszi gabonafélék, a keverékek és a hüvelyesek vetését. Ez a körülmény, valamint az, hogy az ősziek mechanikus kezelését és a kétszeri nitrogénes trágyázást is befejezték, kedvező előfeltétele annak, hogy elérjék a célul kitűzött 50—55 mázsa hektárhozamot. Fokozott gonddal és gyors ütemben végzik a cukorrépa vetését is. A tavalyi nagyon gyenge — járási átlagban csupán 245 mázsa — hozamot az idén növelni akarják. Kedvező körülmény, hogy a múlt évhez viszonyítva javult a fajtaválaszték, s csak a Dobrovická A és a Slovmona fajták vetőmagja kerül a talajba. Annak a tudatában, -hogy a cukorrépa nagy hektárhozamának elsődleges feltétele az egyedszám, minden erőfeszítésük ennek elérésére irányul. Az egyelés minőségi elvégzése érdekében egy külön prémiumrendszert dolgoztak ki. Anyagi érdekeltséggel serkentik majd a dolgozókat a hektáronkénti százezer egyedszám betartására. A megvalósításra váró feladatok közül a legfontosabbnak tartják a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangolását, vagyis a kellő takarmányalap megteremtését. E célt szolgálja a kukorica-termesztés fejlesztési programja is. E program megvalósításához — amelynek célja az átlagtermés alig harminc mázsa ról legalább negyvenöt mázsára való növelése a — magágy jó előkészítése és megfelelő hibridkukorica vetése, valamint a gépekkel és vegyszerekkel való jó ellátás kedvező előfeltételt jelent. Idén a termesztési technológiát a legújabb hazai tudományos ismeretekre és a bevált magyarországi tapasztalatokra alapozzák. A takarmányalap megteremtésének másik fontos tényezője a takarnia nyok belterjes termesztése. E feladat megvalósítása több nehézségbe ütközik. Elsősorban a szántóföldi tömegtakarmányok vetőterülete — a tavalyihoz képest — két százalékkal csők kent. Másodsorban pedig a herefélék jelentős területen a tél folyamán kifagytak, vagy megritkultak. Ott ahol lehetséges, alávetéssel akarják helyrehozni a növényzetet. De hozzávetőlegesen ötszáz hektárnyi területet ki kell szántani. A kiszántott herefélék helyébe silókukoricát vetnek. Annak érdekében, hogy a súlyos kár ellenére mégis elegendő tömeg takarmány legyen, az idén fokozott gondot fordítanak az intenzív rétek és legelők művelésére. Szükség esetén alávetéssel, de az egész területen fokozott műtrágyázással serkentik a növényzet fejlődését. Az extenzívvagy a nehezen hozzáférhető területeken levő fűállományt repülőgépek igénybevételével kellő mennyiségű műtrágyával javítják. A főagronómus szavai szerint minden talpalatnyi területet maximálisan kihasználnak a téli takarmánykészlet biztosítására. A rimaszombati járásban a burgonyatermesztésnek több éves hagyományai vannak. Azonban idén — az elmúlt évekhez hasolóan — a korai vetőgumó hiánya okoz komoly gondokat. Ezenkívül a fajtaválaszték sem felel meg a követelményeknek. Ez szlovákiai viszonylatban általános probléma, amely jelentős mértékhen hátráltatja e fontos ágazat fellendülését. Nehéz addig a hektárhozamok növeléséről beszélni, míg a nemesitők és a fajtaszaporító üzemek — a legalapvetőbb követelmény — a megfelelő fajtaválaszték és az egészséges vetőgumók kérdését meg nem oldják. A tavaszi munkákhoz, valamint a későbbi növényápoláshoz szükséges gépekkel és vegyszerekkel a járás megfelelően — a múlt évhez viszonyítva lényegesen jobban — ellátott. Feltételezhető, hogy a kezdeti gyors ütemű beindulás a további munkálatok során sem lankad és a betakarításkor gazdag termés fizeti majd viszsza a sok fáradságot s a lelkiismeretes munkát. KLAMARCS1K MÄRIA, mérnök Idén jobban, mint tavaly ¥ ф *
