Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-15 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április IS. 14 MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф E z SZMSZ alapszervezetei­nek közelmúltban meg­tartott évzáró taggyűlé­sei már a III. kongresz­­szus előkészületeinek je­gyében folytak. Igaz, hogy az idei évzárókon főleg az eltelt időszak feladatainak teljesítését értékelték, azonban ott választották meg a kongresszus küldötteit is, s ez nagyban emelte ezen tanácskozások politikai jelentőségét. Beszámolómban tehát nem szándé­kozom részletes keresztmetszetét ad­ni, mi minden került napirendre az évzárókon. Erre ugyanis csak a Köz­ponti Bizottság alapos elemzése után kerülhet sor. Azt persze már tudato­sítottuk, hogy az alapszervezetek tit­kárainak előzetes felkészítése nagyon hasznosnak és elengedhetetlenül szükségesnek ’ bizonyult. Ennek kö­szönhető ugyanis, hogy az évzáró gyűlések többségének a lebonyolítá­sa februárban és márciusban történt. Ezzel szemben az elmúlt években sok helyen elnapolták a fontos tanácsko­zást. Elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a szövetség központi bizottságának ja­nuári országos aktíva értekezlete — ahol az alapszervezetek titkárait az évzáró taggyűlések előkészületeinek fontos feladatairól, s az SZMSZ Ili. kongresszusával kapcsolatos teendők­ről aprólékosan tájékoztattuk — na­gyon jelentős esemény volt szövetsé­günk életében. Ott határoztuk meg az évzárók tartalmi szerkezetét és alap­elveit. Az idei évzáró taggyűlések eszmei és tartalmi mondanivalóját, valamint szerkezetét a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 30. évfordulójának méltó megünneplése adta az alapszer­vezetek többségében. Jól bizonyítják ezt személyes tapasztalataink, a kül­döttek ismeretei, s ugyanúgy az alap­szervezetek dokumentumai. Az általunk szemmel tartott alap­szervezetekben előre meghatározott időben tartották az évzárót. Ezeknek többségében az SZMSZ KB és a Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai is részt vettek. Ritkán fordult elő, hogy — valamilyen lényeges ok­nál fogva az eredetileg kijelölt köz­ponti küldött helyett — mást kellett az évzáró taggyűlésekre delegálnunk. A járási szervek, a Nemzeti Front, valamint az egyes üzemek küldöttei­nek a tanácskozásokon való részvéte­le jól bizonyította, hogy az alapszer­vezetek helyes úton haladnak a kap­csolatok kiépítésében. Azokban az alapszervezetekben, ahol a meghívott szervek és üzemek képviselői nem vettek részt az évzárókon, jó volna, ha elgondolkoznának ennek okáról. Talán mégsem tettek meg mindent a személyes, gyümölcsöző együttműkö­dés érdekében?! Egyes alapszerveze­tekben (Nitrán, Bratislavában, Prle­­vidzán, Zvol. Slatinán stb.J a helyi alapiskola közreműködésével tartal­mas kulturális rendezvényt rögtönöz­tek. Némely alapszervezet évzáróján — a korábbi évek jé tapasztalatai alapján — színvonalas szakelőadáso­kat is tartottak. A beszámolók többsége politikai és tárgyi szempontból színvonalas volt. Tükrözte egy-egy alapszervezet politi­kai és szakmai tevékenységének ma­gas színvonalát, a vezetők elkötele­zettségét. Erről győztek meg minket a nitrai, prievidzai, a kremnicai. a sa­­binovi, a M. Kameií-i ,a Zv. Síatina-i, a pelsőci alapszervezetek dokumentu­mai, de így sorolhatnám a többi szer­vezeteket is. Bizonyítás nyert, hogy az elmúlt rossz méhészév ellenére tagjaink nem csüggedtek el, nem mondtak le a mé­hészkedésről, bár szórványosan — egyes mezőgazdasági üzemek hibájá­ból — ilyesmi is előfordult, a nagy többség azonban hű maradt a mellek­hez. Hasznosnak tartjuk azt, hogy az évzárókon számot adtak az előző év célkitűzéseinek megvalósításáról. Mé­hészeink aktív részt vállaltak a nem­zeti bizottságok választási programjá­nak megvalósításából is. Sok alap­szervezetben figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el különféle magasszín­­vonalú szakelőadások megszervezésé­ben. Sajnos, olyan alapszervezeteket is akadtak, amelyekben nem teljesítet­ték saját célkitűzéseiket. Ennek min­denekelőtt maguk látják a kárát. Az ilyen szervezetekben a vezetők hely­telen munkájában kell keresni a fo­gyatékosságok okát! Hasznos volna, ha az ilyen szervezetek vezetői tanul­nának a példás alapszervezetektől, mert a jobbtól tanulni nem szégyen. Az évzárók vitájában a felszólalók többsége megemlékezett a 37/63-as hirdetmény megszegéséről, az egyre szűkülő máhlegeltetési lehetőségekről, a méhészeti kellékek beszerzésének a fogyatékosságairól. Hallhattunk azon­ban nagyon pozitív felszólalásokat is, főleg a méheknek a növénybeporzás­­ban való felhasználásáról, a szakelő­adások színvonalának szüntelen javu­lásáról, a tanulmányutak hasznossá­gáról stb. Ezek mind-mind bővítik méhészeink ismereteit, s hozzájárul­nak a méhészkedés minőségi javulá­sához. Örvendetes, hogy egyre többen ér­deklődnek a méhészeti szakirodalom iránt. Sokan említették, hogy a jé ta­pasztalatok népszerűsítésében — a szakfolyóiratokban — hasznosítani kellene a sokéves tapasztalatokkal rendelkező gyakorlati méhészek isme­reteit, s a tudományos fejtegetések­nek kisebb teret kellene hagyni. Ez persze vita tárgyát képezheti, mert manapság a tudománynak a méhé­szetben is egyre nagyobb szerepe van. Ezt a gyakorlatban tudomásul kell venni! Tény, hogy a vitában el­hangzott minden javaslatot elemezni és értékelni kell. Ez az alapszerveze­tek funkcionáriusait arra kötelezi, hogy bízzák meg a tollat forgatni tu­dó méhészeket egy-egy tömör szakbe­számoló megírására, de előzőleg ve­gyék fel a kapcsolatot az illető szer­kesztőséggel, nehogy torlódás követ­kezzék be hasonló témákban. JURAJ FERENCIK, mérnök, az SZMSZ vezető titkára. Méhészeink figyelmébe! Az SZMSZ KB annak megállapítására, hogy megbízható adatokat szerezzen a méhészetben használatos eszközökkel való ellátásról, kéri önöket, hogy az alábbiakban körözzék be azon megfelelő szö­veget vagy írják be a választ, majd vágják ki az újságból és küldjék el az alábbi címre: SZV KB, Svrčia ulica 14, 818 38 Bratislava. A küldeményt „Ankét" megjelöléssel adják postára. Azon kérdéseket, amelyek bővebb szövegű választ igényelnek, a szám megjelölésével Írásban külön válaszolják meg. 1. Alapszervezet: járás: 2. Lakóhelyén vásárolhat-e méhészeti eszközöket a. igen; b. nem. 3. Amennyiben nem, hány kilométerre van a legközelebbi elárusító­hely? a. 10 km-ig; b. 20 km-ig; c. 30 km-ig; d. 30 km-en felül. 4. Az elárusítóhelyen minden szükségeset beszerezhet? a. igen; b. nem. 5. Mely eszközöket vásárolja évente: 8. Mely hiánycikkekre volna szüksége: 7. Kaphatók-e az Ön által igényelt kaptártípusok? a. igen; b. nem. 8. Mely kaptártípusokat szeretné vásárolni? a. Tatran B tipus; b. Hron В típus; c. Csehszlovák típus; d. más típus. 9. Mely kaptárok gyártását tartaná előnyösnek: 10. Vándorol-e méheivel? a. igen; b. nem. 11. Speciális kocsikkal vándorol? a igen; b. nem. 12. Kaptárvásárlásnál előnyben részesítené-e az alábbi keretméretet? а. В típus 42X27,5 cm; b. Csehszlovák típus 37X30 cm; c. 39 X 24 cm; d. milyen más típust? 13. Előnyben részesítené-e az alábbi keretszámú komplett kaptárt? a. 9 kerettel; b. 10 kerettel; c. 11. kerettel. 14. Előnyben részesítene-e olyan kaptárt, amelyre a virágpor-elsze­­dőt a röpnyílásra szerelhetné? a. igen; b. nem. 15. Kaptárvásárlásnál előnyben részesítené-e a kihúzható padozatút? a. igen; b. nem. 18. Előnyösnek tartaná a vásárolható kaptárak szellőztetését? a. alsó; b. felső; c. elülső (szellőztetéssel). 17. Milyen etetőt vásárolna? a. keretfeléttit; b. rekeszeset; a. más fajtát. 18. A legmegfelelőbb etetőnek tartja: a. 1 literest; b. 2 literest; c. 5 literest; d. több literest. 19. Milyen pergető felelne meg igényeinek? a. kézi meghajtású; b. villamos meghajtású; c. mind a két fajta. 20. Pörgetéshez előnyösnek tartaná-e az alábbi pergetőt? a. három keretest; b. hat keretest; c. tíz keretest; d. töhb keretest. 21. Vándorkocsijába vagy méhesébe vásárolna-a falra szerelhető pergetőt? a. igén; h. nem. olv. aláír.: HIRDETÉS Eladó kisebb átalakítással lakókocsivá változtatható méhészkocsi, 20 család méhvel. Är megegyezés szerint. Cím: Bénes Mihály, Dobrohošť 22., 930 31 Vojka nad Dunajom, Dunajská Streda-i járás. Veszélyes méhfertőzési gócok és a védett övezetek KÔLTÉSROTHADÄS GALÄNTAI iärAs Fertőzési góc: Veľký Grob. Védett övezet: Čata], Igram, Pusté Шапу, Réce. NITRAI JÄRÄS Fertőzési góc: Mankovce. Védett övezet: Hosťovce, Lovce, Martin n/Žttavou, Slažany, Topoľčian­ky, Velčice, Zlatno, Zitává. SENICAI JÄRÁS Fertőzési góc: Jablonica. Védett övezet: Cerová, Hradište pod Vratnom, Osuské. topoľCanyi járás Fertőzési góc: Hajná Nová Ves. Védett övezet: Behynce, Blesovce, Bojná, Horné Obdokovce, Horné Šti­­táre, Krtovce, Lipovník, Lužany, Malé Dvorany, Nitrianska Blatnica, Obso­­lovce, Urmince, Veľké Dvorany, Veľ­ké Ripňany, Vozokany. TRNAVAI JÄRÄS Fertőzési góc: Dráhovce, Leopoldov. Védett övezet: Červeník, Hlohovec, Jelšové, Koplotovce, Madunice, Soko­­lovce, Šulekovo, Trakovica, Žlkovce. luCeneci jAräs Fertőzési góc: Äbelová. Védett övezet: Nedelíšte. RIMAVSKÁ SOBOTA-I JÄRÄS Fertőzési' géc: Budikovany, Gem. Dechtáre, Hostišovce, Jesenské, Pada­­rovce, Rim. Sobota-Tomášová, Slizské, Studená, Šafárikovo, Širkovce, Teplý Vrch, Tisovec, Včelínec (település) Veľký Blh, Uzovská Panica, Zacha­­rovce. Védett övezet: Babince, Bakôhéza, Bátka, Behynce, Čerenčany, Dražice, Drienčany, Dubov, Fúžava, Gemer, Gemerská Panica, Gemerský Jablonec, Hajnáčka, Horné Záhorany, Hostice, Hubovo, Jestice, Kešovce, Kraskovo, Kyjatice, Lenka, Lipovec, Lukovištia, Mojín, Nižná Pokoradz, Nová Bašta, Nový Mikulov, Ostrany, Otročok, Páp­­ča, Petrovce, Rokytník, Rybník, Sem­­súrov, Sobétka, Stará Bašta, Stránske, Spanie Pole, Tavica, Tachty, Tisovec, Tomášovce, Včelince, Večeíkov, Vini­ca, Vyšná, Pokoradz, Žiar. ROZŇAVAI JÄRÄS: Bretka, Coltovo. NYÜLÖS KÔLTÉSROTHADÄS NITRAI JÄRÄS Fertőzési góc: Vráble. Védett övezet: Horný Óhaj, Dyčka (most Vráble), Tejná, Nová Ves n/Zit., Veľké Chyndice, Klasov, Lúčnica nad Žltavou, Žitavce, Melek. RIMAVSKÁ SOBOTA-I JÄRÄS Fertőzési góc: Jesenské, Rimavská Píla, Širkovce. Védett övezet: Bálin, Bottovo, Dana, Dubovec, Gem. Dechtáre, Gortva, Ha­čava, Hodejovce, Hostice, Jánošíky (település), Pavlovce, Petreš (telepü­lés), Rim. Jánovce, Simonovce, Tiso­vec. HUMENNÉI JÄRÄS Fertőzési géc; Vyšný Hrušov, Snina, Rovné, Pichné. Védett övezet: Adidovce, Belá n/cir., Maškovce, Zemplínske Hámre, Ne­­chválová Polianka, Pčoliné, Udavské. Nagyobb szakértelmei! A* SZMSZ šuranyi alapszerrezetében megtartott évzáró taggyűlésen Lengyel István az alapszervezet elnöke méltatta a soron levő politikai ese­mények jelentőségét és a méhészeket aktívabb munkára ösztönözte. A ta­pasztalat azt mutatja ugyanis, hagy a méhek nagy szolgálatot tettek a me­zőgazdasági növények beporzásában, s ez jó hektárhozamokban jutott ki­fejezésre. Az évzárón persze az is napirendre került, hogy egyes mezőgazdasági üzemek vezetői tulajdonképpen semmibe veszik a méhek beporzó tevékeny­ségét és a méhészek törekvéseit, pedig a méhészet nem öncélú tevékeny­ség, amit tudatosítaniuk kellene. Természetesen több nagygazdaságban fel­ismerték a méhek beporzó tevékenységének az értékét és együttműködnek a méhészekkel. Köztudottan az SZMSZ III. kongresszusára készülünk, mely összegezni fogja eddigi tevékenységünket és meghatározza a további célokat. Jé volna, ha ott foglalkoznának a méhek védelmével is. Tény, hogy népgazdaságunk jelentős támogatásban részesíti a méhészetet. Ez azonban a ^gyakorlatban esek úgy hatványozödhat, ha a jövőben magunk is nagyobb gondot fordí­tunk a méhészeti munkákra, amihez természetesen több szakismeretre van szükség. SZÁRAZ TIBOR méhészeti szaktanító Géza bácsi a tél beálltával köl­tözött városunkba. Elfeledtem már, hogy honnan jött, bár naponta ta­lálkozunk. Élvezettel hallgatom ízes, mifelénk szokatlan csengésű­tagolású szavait. Hagyom beszélni* nem terelem el szavait, ennek örül is, lelkesen magyaráz. így teszek szert lassan, akaratlanul Is jelentősnek piondható méhészeti szakismeretekre, bár jegyzetfüze­tembe csak a kifogyhatatlannak tűnő „méhes“ (köz)mondásait örö­kítem. Méhsžorgalommal... „Ma is úgy jössz, mint a rakott méhe“ — biccent degeszre tömött tarisznyám felé, ha városból jövet benézek kertjébe. „Jóllakott méhtől ellehetné a virág“ — ingerkedik szomszéd­­asszonyával, ha az férje kimaradá­sait panaszolja és „nem léphet pe­dig here dicsőségre“ okit, ha ta­vaszi fáradsággal próbálom elha­talmasodó lustaságomat magya­rázni. Géza bácsi szenvedélyes méhész. — Még hogy egyedül? — hör­dült fel feddőn ismeretségünk elsó napjaiban. — Hogy élnék mán egyedül? És a méheim? Tizenhét család ... ! Már decemberben a tavaszt vár­ta. Januárban gondosan összeírta keményfedelű kockás füzetébe ta­vaszi tennivalóit, bár biztos va­gyok benne, hogy ujja bögvében hordja a méhészet csínját-bínját, mesterfogásait. — Bárha lehetne megtekerni a naptárt, hogy múlna gyorsabban a tél — sóhajtozott félig tréfásan februárban. A hímes tojás-festők óvatosságával pingálta át kimust­rált vándor-céllövöldéből épített „méhvárát". Végül már jómagam is fokozódó türelmetlenséggel vár­tam, melyik este zörget be egy „holnap megyünkkel“ ablakomon. ___ Aztán kishíján hajbakapott az állami gazdaság fiatal traktoro­sával, mert az csak hosszas huza­vona után merte Géza bácsinak át­engedni a kormánykereket — Majd pont a méheimmel ro­hanok az árokba — dohogott —, de mégsem engedhetem szétrázni a lépeket — s egy éraműves fi­nomságával indította a behémót masinát. Nem figyeltem, hány csi­ga előzött meg a háromkilométer­nyi úton, de tény, egyetlen lépke­­ret sem rongálódott meg az egyéb­ként hepehupás mezei csapáson. — Jó hely, nagyszerű akácos — dörzsölgette elégedetten a tenye­rét Géza bácsi s milliméternyi pon­tossággal kormányozta a gördülő alkalmatosságot az erdő egy jó­­elöre kiszemelt beszögelésébe. Megható a méhek tavaszi éle­dése. Bizonytalan zümmögésű, enyhén, kétyagos repüléssel veszik birtokukba az űj, ismeretlen vidé­ket. Aztán rövidesen erőre kapnak, mind magabiztosabb a röptűk. Kö­röznek. Először csak alig egy-két méternyire távolodnak a kaptártól és sietve térnek vissza, majd egyre messzebb, hat-nyolc, tíz-tizenöt, ölven-hatvan méteres körökben szálldosnak. Csak miután tökéle­tes magabiztossággal találnak visz­­sza otthonukhoz, merészkednek tá­volabbi fák, bokrok virágai felé. Lenyűgözve bámulom hangoskodó nyüzsgésüket. — Kell, hogy előbb szűk körben ismerkedjenek — magyarázza Gé­za bácsi. — Ha mindjárt nekidu­­rálnák magukat a virágosnak, so­ha nem találnának vissza ... (pálházy)

Next

/
Thumbnails
Contents