Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-15 / 15. szám
197t. «prüft 1«. SZABAD FÖLDMŰVES .11 TÖBB ZÖLDSÉGET Mit gondol kedves olvasd: elfogyasztjuk évente azt a zöldségmenynyiséget, amelyre szervezetünknek szüksége van? Teljes biztonsággal állíthatom: nem. Habár Csehszlovákiában az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás eléri a 78 kg-ot — ebből 58 kg-ot friss állapotban, 20 kg-ot pedig tartósítva eszünk meg — ez még mindig nem fedi az orvosok által javasolt mennyiséget. Ennek legalább 90 kilónak kellene lennie évente! * • ' к Ha figyelembe vesszük még azt Is, hogy a zöldségmennyiségnek a 47 százaléka július, augusztus, szeptember hónapokban kerül az asztalunkra és hogy az év első negyedében, amikor a szervezetünknek erre a legnagyobb szüksége lenne, az összmennyiségnek csak a nyolc százalékát kapjuk, határozottan leszögezhetjük: hazánk lakosságának jelenlegi zöldségfogyasztasa nem megfelelő. Pedig a zöldségnek egészségügyi szempontból nagy jelentősége van. A benne található ásványi anyagokat és vitaminokat semmilyen más élelmiszerrel nem pótolhatjuk. Néhány évvel ezelőtt a zöldségtermesztés hazánkban jelentősen háttérbe szorult. A növénytermesztésben a gabona és a takarmányok foglalták el az első helyet. A zöldség fontosságáról mezőgazdasági üzemeink szinte megfeledkeztek. Ahelyett, hogy növelték volna a területet, vagy az intenzív termesztésre törekedtek volna, sok helyütt megszüntették a kertészetet. Ennek következtében aztán az ötödik ötéves tervidőszakban 8,1 százalékkal csökkent a kitermelt zöldségmennyiség a negyedik ötéves tervhez viszonyítva. A fogyasztók ezt nagyon megérezték. Nemcsak a korai zöldségfélékből volt kevesebb, de az olyan hagyományos zöldséget is, mint amilyen a káposzta, külföldről hoztuk be. Néhány esztendővel ezelőtt nehézségeket okozott ■ a hagyma, a sárgarépa, a petrezselyem biztosítása Is. Mindez azért, mert a mezőgazdasági üzemeknek központilag nem határozták meg konkrétan a zöldségtermesztés tervét, s mivel számukra termesztésük sok esetben nem flzetődött ki, vagy ráfizetéses volt, nem is foglalkoztak vele. A hiányzó zöldségféléket nagyobbára Bulgáriából, Magyarországról hozzuk be. E termékek ára az utóbbi időben csaknem háromszorosára emelkedett. S milyen gazda az, aki drága pénzért vásárolja meg, amit maga is előállíthat? Az így feltett kérdés szülte azt a határozatot, amit szövetségi kormányunk 1977. február 10-én tartott ülésén hagyott jóvá. Ezek szerint hazánkban az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az intenzív zöldségtermesztésre. A jelenlegi mennyiséghez mérten 1980-ig legalább 200 ezer tonnával keli több zöldséget termelni! Az összmennyiség így eléri majd az évi egymillió háromszázezer tonnát. Ehhez persze szükség van a terület, valamint az üvegházak, és a fóliasátrak bővítésére Is. 1980-ig 42 hektárral nő a klasszikus üvegházak területe, s mintegy 60—70 hektáron újabb fóliasátrakat létesítenek. Ez elősegíti majd azt is, hogy évente 25—30 ezer tonna korai zöldséggel több kerülhessen a piacra. ' - •• *" > Ali______ vei foglalkoznak, mindenütt tudják, hogy különösen a hagyma, a gyökérés egyéb zöldségből nem nagy hasznuk származik. Csak azokban a szövetkezetekben mutatnak ki nyereséget, ahoi koncentrált zöldségtermesztést folytatnak. A korai zöldségfélék termesztésétől is idegenkednek a mezőgazdasági üzemek. Bizonyítja ezt az is, hogy az össztermésnek csupán a három százaléka korai zöldség. Ráfizetéses"'ez népgazdaságunk szempontjából is, mert a korai zöldség felvásárlási ára meghaladja a kiskereskedelmi árat. A zöldségtermesztésben az egyes munkafolyamatokat eddig kellő mértékben nem gépesítették. Egyik oka ennek, hogy a gépek ára nincs összhangban kihasználásuk lehetőségeivel. Az is igaz, hogy eddig kevés munkafolyamatra van megfelelő gép. Éppen ezért az 1976—80-as években a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 225 millió koronát ad kertészeti gépek vásárlására. Több mint hetven millió korona értékben a szocialista államokból vásárolunk gépeket. A KGST keretén belül Bulgária és Magyarország szakosította termelését e gépek gyártására. Űk látják majd el a mi szükségleteinket is. Erre azonban csak a hatodik ötéves terv végén és a hetedik ötéves tervidőszakban kerül sor. Addig kénytelenek vagyunk a szükséges gépeket a kapitalista országokból behozni. A feltételeket tehát kialakítjuk, hogy a jövőben érezhetően növekedjék a zöldségtermesztés és ezzel párhuzamosan a fogyasztása is. De ez még mindig nem elegendő. A feldolgozó üzemek bővítésére és korszerűsítésére Is szükség van. Mert a zöldségtermesztés mégis csak idény jel-Az ipari paradicsom nagyüzemi termelésének bevezetése és a paradicsomlé-vonal üzem behelyezése nagyban megkönnyítette a chotfni (hetényi) dolgozók munkáját, ami egyúttal hozzájárult a piac jobb ellátásához is. (Foto: —blm— s a szállítási és eladási költségeket a kereskedelem kockázati alapjából fedezik. jelenleg Csehszlovákiában összesen 134 hektár üvegház és 204 hektár fóliás termőterület áll rendelkezésre. Sajnos ez sem szolgálja teljesen zöldségtermesztésünk céljait. A mezőgazdasági üzemek szívesebben termesztenek virágot, mint zöldséget, mert jobban jövedelmez. S noha a virágra is szükség van, mégsem mehet a zöldségtermesztés rovására! A zöldségtermesztésben nemcsak a jövedelmezőség játszik szerepet. A nagyüzemi termelés technológiájának színvonala, a gépi művelés, betakarítás, munkaerőgazdálkodás kérdése is döntő fontosságú. Ahol kevés munkaerővel rendelkeznek, ott ezek a problémák még jobban előtérbe lépnek. Ezért a zöldségtermesztés bővítésének alapfeltétele a szakosítás és az összpontosítás. Legmegfelelőbb forma erre — mint ezt a dunaszerdahelyí (Dun. Streda), kormáromi (Komárno), érsekújvár (Nové Zámky), michalovcei, vranovl járások példája is mutatja — a nagyüzemi termelés, melynek alapját a mezőgazdasági üzemek közösen rakják le. Így lehetőség nyílik a gépek maximális kihasználására, a termékek betakarítását követő megfelelő kezelésre, a szállításra és tárolásra. legü, fogyasztásának pedig egyenlőnek kellene lennie az egész évben. Ezért megfelelő tartósítás nélkül nem sokra mennénk. A Cseh és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a hatodik ötéves terv folyamán 1,4 milliárd koronát fektet a konzerv- és szeszgyártás fejlesztésére, s ennek felét zöldség- és gyümölcsfeldolgozásra fordítja. Elsősorban nagy befogadó képességű fagyasztó üzemek létesítését és korszerűsítését támogatja, mert az a legmegfelelőbb tartósítási mód mind a gyümölcs, mind a zöldség esetében. A félkész és konyhakész zöldségételek gyártása, ezek megfelelő csomagolása tehát elsőrendű feladattá emelkedik. Mint fogyasztók a zöldségellátás terén jelentős változásokat várhatunk. Persze ez nem valósul meg máról holnapra. Ehhez nem elég a felsőbb szervek jóváhagyása és földműveseink kétkezi munkája. A kettő között még sok minden van — kezdve a vetőmagtól a növényvédőszereken keresztül a jő minőségű, tartós fóliáig — ami nélkül minden jő szándék kárba veszne. Lakosságunk megfelelő zöldségellátását csak úgy tudjuk biztosítani, ha mindazok, akik valamilyen módon hozzájárulnak a termelés elősegítéséhez, becsületesen teljesítik feladatukat. H. Zsebik Sarolta Persze mindezt megvalósítani nem olyan egyszerű. Mert például a nö- • vényházak építéséhez vasállványok, üvegek, fóliák Is kellenek, amit a mezőgazdaság számára az ipar állít elő. Műtrágyából, növényvédő vegyszerekből is több kell az eddiginél. A jő Sok szőlőtermelő házilag is jó bort készít. De arra a kérdésre, hogy kéminőségü vetőmagok előállítása pe- szítettek-e már pezsgőt, a kérdezettek többsége nemmel válaszolt. A pezsriig a kutatóintézetek feladata. S ha gokészílés technológiáját bizony kevesen Ismerik. Pedig a pezsgőben levő mindez meglesz és a mezőgazdasági szénsav kellemes ízt ad a, bornak és üdítőbb. dolgozók kitermelik a zöldséget, újabb A tiszta, jól kiforrott bort pezsgós üvegekbe töltjük és egy kis cukrot gondot ad e mennyiség felvásárlása, vegyítünk hozzá. Fontos, hogy csakis pezsgős palackot használjunk, mert feldolgozása, eladása. Ez pedig már a ennek elég vastag a fala és kibírja a belső nyomást. Csupán olyan bort kereskedelem, a feldolgozó ipar fel- használjunk erre a célra, amelynek szesztartalma 11—12 százalék. A paadata. Tehát azzal hogy növekszik a lackban a szénsav erjedés közben képződik, s ilyenkor a belső nyomás elzöldségtermesztés, ’ nemcsak a mező- éri az öt atmoszférát. Egy liter borhoz 20 gramm cukrot kell-adni. Ismégazdasági dolgozók gondja szaporo- telten kihangsúlyozom, hogy csakis jól kiforrott, jó minőségű bort haszdik, de népgazdaságunk többi ágaza- náljunk. Az így előkészített üvegedet bedugaszoljuk, a dugót lekötjük, netára Is újabb feladat hárul. A kor- hogy az érés előtt kilőj jön. A palackokat talpukkal felfelé külön e célra mány ezt mind figyelembe vette és a készített polcokra helyezzük és elegendő, ha hat-nyolc hétig érleljük, közfeladatokat részletesen felbontotta a- ben az üvegeket néhányszor felrázzuk. A pezsgőgyárban a 18 hónapos érzőkre a minisztériumokra, amelyeket lelés alatt legalább hetvenszer rázzák fel az üvegeket. Ha a pezsgőt házilag ezek a problémák érintenek. A múlt készítjük, másfél hónap elteltével az üvegeket felállítjuk, hogy a borélesztő évi tapasztalatok azonban azt mutat- a palack fenekére ülepedjék. Ha az ilyen pezsgőt kibontjuk, a leülepedett ják, hogy a határozatok megvalősítá- borélesztő ugyan kissé felkeveredik, de az ital íze nem változik. Az üvesáť nem mindenütt tették magukévá, geket azonban helyezzük olyan helyre, ahová főleg a gyerekek nem fér- Remélni szeretnénk, hogy az Idén nek hozzá, mert megtörténthez hogy a nagyobb nyomás esetén felrobban ezen a téren ts javul majd a hely- az üveg! zet... Már eddig sok pezsgőt készítettem házilag, de rendszerint az üzletekben A zöldségfélék termelési önköltsé- kapható borélesztőt használtam. Elmondhatom, hogy még gyengébb minőgét eddig központilag nem tartották ségű vörösborból is sikerült jő pezsgőt készítenem, nyilván. Mégis, ahol a termesztésé- —Krajcsovlcs— Házilag is készíthetünk pezsgőt A fogyasztók megelégedésére Kétségtelen, hogy élelmiszeriparunk igyekszik lépést tartani hazánk gazdaságának a CSKP XV. kongresszusán körvonalazott általános fejlesztési folyamatával. Hatodik ötéves tervünk első két esztendejére kitűzött feladatainak sikeres teljesítésével élelmiszeriparunk is hozájárult népgazdaságunk stabilizálásához és polgáraink életszínvonalának emeléséhez. Vitathatatlan tény — mivel a napi szükségletek kielégítése képezi élelmiszeriparunk elsődleges feladatát —, közvetlenül kihat mindennapi életünkre s ezzel nemcsak belgazdaságunkat és külföldi gazdasági kapcsolatainkat befolyásolja, hanem jelentős mértékben általános politikai, valamint gazdasági helyzetünk megszilárdításához is hozzájárul. MIT MUTAT A MÉRLEG? A hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejében elért eredmények mérlegét megvonva, a kétségtelen sikerek mellett látnunk kell az e téren fennmaradt hibákat, s ennek alapján mindazt ami javításra szorul. Mert élelmiszeriparunknak is számtalan nehézséggel kell megküzdenie. Az elmúlt két esztendőben az 54,8 milliárd koronát kitevő nyerstermelési tervet csupán 51,8 milliárd koronára, azaz 98 százalékra sikerült teljesíteni. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelést s ezzel együtt az élelmiszeripart is komoly mértékben sújtó 1976-os igen kedvezőtlen év rovására írható. A nyerstermelés ilyen alakulása mellett azonban élelmiszeriparunk a piaci árutermelés tervét — a kiskereskedelmi árakban megszabott 58,1 milliárd koronás áruforgalmat 0,5 milliárd koronával túlszárnyalva 100,9 százalékra teljesítette. Így a globális árutermelés — az élelmiszeripar dolgozóinak fokozott igyekezete nyomán — még az objektiv nehézségek ellenére is — mennyiségét tekintve növekedett, habár az áruválasztók bővítésében és a minőség javításában nem értük el a legfelsőbb pórt és állami szervek által kitűzött célt. A MINŐSÉGBEN AKAD JAVÍTANIVALÓ Napjainkban a fogyasztók igényeinek növekedése minden téren a gyártmányok, termékek minőségére is kiterjed. Ebben az élelmiszeripar sem kivétel. Az élelmiszeripari termékek minőségét tekintve elértünk bizonyos eredményeket. A szabványnak meg nem felelő élelmiszeripari termékek részarányét az egész termelést tekintve az 197B-os év 11,5 százalékáról 9,3 százalékra sikerült lecsökkenteni. Ex jelentős sikernek számit, de egyáltalán nem adhat okot arra, hogy elégedettek legyünk, ‘ennyivel beérjük. Sok még a javítanivaló. A forgalomba kerülő élelmiszeripari termékek minősége példán! a Szlovák Szocialista Köztársaságban készített élelmiszeripari termékeket tekintve 3 százalékkal marad a Cseh Szocialista Köztársaság hasonló termékeinek minőségi értékelése mögött. Már csak ez az egy számadat is sokat mond és arra kell késztetnie élelmiszeriparunk minden dolgozóját, hogy ezt a lemaradást necsak behozzák, hanem termékeik minőségének állandó javításéval országos méretben élhelyet foglalhassanak el. OJABB TERMÉKEK GAZDAGÍTJÁK A VÁLASZTÉKOT A CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésének határozata alapján élelmiszeriparunk feladatul kapta, hogy hatodik ötéves tervidőszakunk alatt a termelés-növekedésnek huszonöt százalékát új, kiváló minőségű termékek képezzék. Ez azt jelenti, hogy élelmiszeriparunknak az ötéves tervidőszak alatt 1,4 milliárd korona értékű új élelmiszeripari árut kell piacra adnia, ami évi átlagban 287 millió korona értékű új terméket képvisel. Élelmiszeriparunk ennek az igényes feladatának a múlt évben eleget tett, hiszen 290 millió korona értékű új terméket gyártott ás adott a közellátás céljaira. Közülük néhány érdekesebb új termék: többféle pasztőrözött túrókrém, termix készítmények, fagyasztott joghurtkrém, csökkentett zsírtartalmú ömlesztett sajt, vadhús-kolbász, füstölt-főtt csirke, baromfi sonkarolád, Javorina és Pribina száraz szalámi és még néhány éjabb szalámifajta, diatejcsokoládé, ötféle gyümölcs-gyermektépszer, Fructus fekete ribiszkeszörp, háromféle szárított főzetők, különféle készételknnzervek és még sok egyéb áru. Annak ellenér«, hegy az élelmiszeriparban az újabb termékek gyártására különös figyelmet fordítanak, ez a folyamat még mindig nem olyan méretű, mint amilyent elvárnánk. Ezért az áru-megújitási folyamat irányításának és ellenőrzésének új módszerét vezették be, mivel kitűnt, hogy a forgalomba kerülő új árufajták nem tükrözik a fogyasztók igényeit, s fgy meg sem hozhatják a hozzájuk fűzött reményeket, jelenleg már figyelemmel kísérik az újonnan bevezetett termák gyártásának mennyiségét, továbbá az olyan termékeket, amelyeknek gyártását az előző esztendőben kezdték meg. Ezenfelül minden áj élelmiszeripari termékről nyilvántartási lapot készítenek és öt éven keresztül kísérik figyelemmel a gyártási mennyiség, az iránta mutatkozó kereslet a piac és a fogyasztók ez irányú igényeinek alakulását. MILYEN ÚJDONSÁGOK AZ IDÉN? Az 1978-as évben élelmiszeriparunk igyekszik tovább haladni a megkezdett úton és legalább négyszázmillió korona értékű új árucikk, termák legyártását vette tervbe. Igyekezetét e téren is a minőségre, a végtermékek nagyobb mennyiségének elérésére, a nyersanyagok jobb kihasználására összpontosítja. Ugyanakkor az új termékek előállítása a behozatal szükségletének csökkentése terén is komoly szerepet játszhat, s egyben kiviteli, exportlehetőségeinket is bővítheti. Már az idén forgalomba kerül — egyelőre csupán a piackutatás céljából ás a kereslet megállapitásóra — a kakaópor nélküli fehér csokoládé. További újdonságnak számítanak a különféle, a Vfneához hasonló, szőlőalapanyagú, alkoholmentes italok, azonnal oldódó instant állagú készítmények, tartós ódessütemények és egyebek. Az édessütemények közül ugyanis élelmiszeriparunk nem tudja kielégiteni az egyre növekvő keresletet. Vonatkozik ez a nápolyi szeletre és a hozzá hasonló tartós süteményekre. Ebből az Árucikkből jelentős a külföldről behozott mennyiség. Ezért az élelmiszeripar még az Idei esztendő során új gépsorok vásárlásával és üzem behelyezésével igyekszik e készítményekből a hazai termeiéi menynyiségi emelésével, minőségi javításával csökkenteni a behozatal arányát. Ugyanígy kielégítetlen a fogyasztói szükséglet levestésztákból is. E hiányon eddig a magyarországi vállalatokkal létrehozott kisebb méretű cserekereskedelem enyhített, de a hazai termelés fokozáséval szintén átiitőbb javulást érhetünk el. A FOGYASZTÓ SZEMÉVBt * 1 ' > Mindannyian az élelmiszer ipari termékek közvetlen fogyasztói vagyunk, hiszen ezek hazánk lakosságának mindennapi szükséglete kielégítését szolgálják. Tehát valamennyien — mondhatnánk — a minőségi ellenőr szerepét is betöltjük. Mivel az élelmiszeripari termékeknek ilyen hatalmas a bíráló közönsége, mindannyian tndjnk és érezzük, miben kell még gyökeresebb javulásnak bekövetkeznie. Ez egyrészt az áruválaszték bővítése, amit az újabb gyártmányok forgalomba- hozásával igyekszik élelmiszeriparunk elérni. Másrészt azonban igen fontos a már régebben gyártott, közkedvelt készítmények minőségének kellő szinten tartása. Gyakran észleljük ugyanis, hogy kezdetben — mig az áj készítményt nagyobb körben meg nem ismerték — minősége kiváló. Később az iránta mutatkozó kereslet növekedésével arányosan minősége egyre romlik. Az ilyen egészségtelen jelenség csnpán élelmiszeriparunk jó hírnevét rontja. Ezért a minőségi ellenőrzés további javítása is elengedhetetlen. Mint fogyasztóknak érdekünk, hogy mindenkor a legjobb áru ás termék kerüljön asztalunkra. Élelmiszeriparunk dolgozói ugyanígy minden erejükkel e cél elérésére,' a fogyasztók elégedettségének és bizalmának elnyerésére törekednek. Erre jtftelezi őket a CSKP XV. kongresszusának határozata. valamint az idei év' februárjában pártunk Központi Bizottságának H. plenáris ülésén kitűzött irányelvek is, mivel a minőségi munka további fokozáséval a dolgozók életszínvonalának növekedését érhetjük el. S ez mindnyájunk közös érdeke. Obenan Károly < ш ■ 1
