Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-15 / 15. szám

197t. «prüft 1«. SZABAD FÖLDMŰVES .11 TÖBB ZÖLDSÉGET Mit gondol kedves olvasd: elfo­gyasztjuk évente azt a zöldségmeny­­nyiséget, amelyre szervezetünknek szüksége van? Teljes biztonsággal ál­líthatom: nem. Habár Csehszlovákiá­ban az egy lakosra jutó évi zöldség­fogyasztás eléri a 78 kg-ot — ebből 58 kg-ot friss állapotban, 20 kg-ot pe­dig tartósítva eszünk meg — ez még mindig nem fedi az orvosok által ja­vasolt mennyiséget. Ennek legalább 90 kilónak kellene lennie évente! * • ' к Ha figyelembe vesszük még azt Is, hogy a zöldségmennyiségnek a 47 szá­zaléka július, augusztus, szeptember hónapokban kerül az asztalunkra és hogy az év első negyedében, amikor a szervezetünknek erre a legnagyobb szüksége lenne, az összmennyiségnek csak a nyolc százalékát kapjuk, hatá­rozottan leszögezhetjük: hazánk la­kosságának jelenlegi zöldségfogyasz­­tasa nem megfelelő. Pedig a zöldség­nek egészségügyi szempontból nagy jelentősége van. A benne található ásványi anyagokat és vitaminokat semmilyen más élelmiszerrel nem pó­tolhatjuk. Néhány évvel ezelőtt a zöldségter­mesztés hazánkban jelentősen háttér­be szorult. A növénytermesztésben a gabona és a takarmányok foglalták el az első helyet. A zöldség fontosságá­ról mezőgazdasági üzemeink szinte megfeledkeztek. Ahelyett, hogy növel­ték volna a területet, vagy az inten­zív termesztésre törekedtek volna, sok helyütt megszüntették a kertésze­tet. Ennek következtében aztán az ötödik ötéves tervidőszakban 8,1 szá­zalékkal csökkent a kitermelt zöld­ségmennyiség a negyedik ötéves terv­hez viszonyítva. A fogyasztók ezt na­gyon megérezték. Nemcsak a korai zöldségfélékből volt kevesebb, de az olyan hagyományos zöldséget is, mint amilyen a káposzta, külföldről hoz­tuk be. Néhány esztendővel ezelőtt nehézségeket okozott ■ a hagyma, a sárgarépa, a petrezselyem biztosítása Is. Mindez azért, mert a mezőgazda­­sági üzemeknek központilag nem ha­tározták meg konkrétan a zöldségter­mesztés tervét, s mivel számukra ter­mesztésük sok esetben nem flzetődött ki, vagy ráfizetéses volt, nem is fog­lalkoztak vele. A hiányzó zöldségféléket nagyob­­bára Bulgáriából, Magyarországról hozzuk be. E termékek ára az utóbbi időben csaknem háromszorosára emel­kedett. S milyen gazda az, aki drága pénzért vásárolja meg, amit maga is előállíthat? Az így feltett kérdés szül­te azt a határozatot, amit szövetségi kormányunk 1977. február 10-én tar­tott ülésén hagyott jóvá. Ezek szerint hazánkban az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítani az inten­zív zöldségtermesztésre. A jelenlegi mennyiséghez mérten 1980-ig legalább 200 ezer tonnával keli több zöldséget termelni! Az összmennyiség így eléri majd az évi egymillió háromszázezer tonnát. Ehhez persze szükség van a terület, valamint az üvegházak, és a fóliasát­rak bővítésére Is. 1980-ig 42 hektárral nő a klasszikus üvegházak területe, s mintegy 60—70 hektáron újabb fó­liasátrakat létesítenek. Ez elősegíti majd azt is, hogy évente 25—30 ezer tonna korai zöldséggel több kerülhes­sen a piacra. ' - •• *" > Ali­______ vei foglalkoznak, mindenütt tudják, hogy különösen a hagyma, a gyökér­és egyéb zöldségből nem nagy hasz­nuk származik. Csak azokban a szö­vetkezetekben mutatnak ki nyereséget, ahoi koncentrált zöldségtermesztést folytatnak. A korai zöldségfélék termesztésétől is idegenkednek a mezőgazdasági üzemek. Bizonyítja ezt az is, hogy az össztermésnek csupán a három száza­léka korai zöldség. Ráfizetéses"'ez népgazdaságunk szempontjából is, mert a korai zöldség felvásárlási ára meghaladja a kiskereskedelmi árat. A zöldségtermesztésben az egyes munkafolyamatokat eddig kellő mér­tékben nem gépesítették. Egyik oka ennek, hogy a gépek ára nincs össz­hangban kihasználásuk lehetőségei­vel. Az is igaz, hogy eddig kevés munkafolyamatra van megfelelő gép. Éppen ezért az 1976—80-as években a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium 225 millió koronát ad ker­tészeti gépek vásárlására. Több mint hetven millió korona értékben a szo­cialista államokból vásárolunk gépe­ket. A KGST keretén belül Bulgária és Magyarország szakosította terme­lését e gépek gyártására. Űk látják majd el a mi szükségleteinket is. Er­re azonban csak a hatodik ötéves terv végén és a hetedik ötéves terv­időszakban kerül sor. Addig kényte­lenek vagyunk a szükséges gépeket a kapitalista országokból behozni. A feltételeket tehát kialakítjuk, hogy a jövőben érezhetően növeked­jék a zöldségtermesztés és ezzel pár­huzamosan a fogyasztása is. De ez még mindig nem elegendő. A feldol­gozó üzemek bővítésére és korszerű­sítésére Is szükség van. Mert a zöld­ségtermesztés mégis csak idény jel-Az ipari paradicsom nagyüzemi termelésének bevezetése és a paradicsom­lé-vonal üzem behelyezése nagyban megkönnyítette a chotfni (hetényi) dol­gozók munkáját, ami egyúttal hozzájárult a piac jobb ellátásához is. (Foto: —blm— s a szállítási és eladási költségeket a kereskedelem kockázati alapjából fe­dezik. jelenleg Csehszlovákiában összesen 134 hektár üvegház és 204 hektár fó­liás termőterület áll rendelkezésre. Sajnos ez sem szolgálja teljesen zöldségtermesztésünk céljait. A mező­­gazdasági üzemek szívesebben ter­mesztenek virágot, mint zöldséget, mert jobban jövedelmez. S noha a vi­rágra is szükség van, mégsem mehet a zöldségtermesztés rovására! A zöldségtermesztésben nemcsak a jövedelmezőség játszik szerepet. A nagyüzemi termelés technológiájának színvonala, a gépi művelés, betakarí­tás, munkaerőgazdálkodás kérdése is döntő fontosságú. Ahol kevés munka­erővel rendelkeznek, ott ezek a prob­lémák még jobban előtérbe lépnek. Ezért a zöldségtermesztés bővítésé­nek alapfeltétele a szakosítás és az összpontosítás. Legmegfelelőbb forma erre — mint ezt a dunaszerdahelyí (Dun. Streda), kormáromi (Komárno), érsekújvár (Nové Zámky), michalov­­cei, vranovl járások példája is mutat­ja — a nagyüzemi termelés, melynek alapját a mezőgazdasági üzemek kö­zösen rakják le. Így lehetőség nyílik a gépek maximális kihasználására, a termékek betakarítását követő meg­felelő kezelésre, a szállításra és tá­rolásra. legü, fogyasztásának pedig egyenlő­nek kellene lennie az egész évben. Ezért megfelelő tartósítás nélkül nem sokra mennénk. A Cseh és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a ha­todik ötéves terv folyamán 1,4 mil­liárd koronát fektet a konzerv- és szeszgyártás fejlesztésére, s ennek felét zöldség- és gyümölcsfeldolgo­zásra fordítja. Elsősorban nagy befo­gadó képességű fagyasztó üzemek lé­tesítését és korszerűsítését támogatja, mert az a legmegfelelőbb tartósítási mód mind a gyümölcs, mind a zöld­ség esetében. A félkész és konyha­kész zöldségételek gyártása, ezek megfelelő csomagolása tehát elsőren­dű feladattá emelkedik. Mint fogyasztók a zöldségellátás terén jelentős változásokat várha­tunk. Persze ez nem valósul meg má­ról holnapra. Ehhez nem elég a fel­sőbb szervek jóváhagyása és földmű­veseink kétkezi munkája. A kettő kö­zött még sok minden van — kezdve a vetőmagtól a növényvédőszereken ke­resztül a jő minőségű, tartós fóliáig — ami nélkül minden jő szándék kárba veszne. Lakosságunk megfelelő zöldségellátását csak úgy tudjuk biz­tosítani, ha mindazok, akik valami­lyen módon hozzájárulnak a terme­lés elősegítéséhez, becsületesen telje­sítik feladatukat. H. Zsebik Sarolta Persze mindezt megvalósítani nem olyan egyszerű. Mert például a nö- • vényházak építéséhez vasállványok, üvegek, fóliák Is kellenek, amit a me­zőgazdaság számára az ipar állít elő. Műtrágyából, növényvédő vegyszerek­ből is több kell az eddiginél. A jő Sok szőlőtermelő házilag is jó bort készít. De arra a kérdésre, hogy ké­­minőségü vetőmagok előállítása pe- szítettek-e már pezsgőt, a kérdezettek többsége nemmel válaszolt. A pezs­­riig a kutatóintézetek feladata. S ha gokészílés technológiáját bizony kevesen Ismerik. Pedig a pezsgőben levő mindez meglesz és a mezőgazdasági szénsav kellemes ízt ad a, bornak és üdítőbb. dolgozók kitermelik a zöldséget, újabb A tiszta, jól kiforrott bort pezsgós üvegekbe töltjük és egy kis cukrot gondot ad e mennyiség felvásárlása, vegyítünk hozzá. Fontos, hogy csakis pezsgős palackot használjunk, mert feldolgozása, eladása. Ez pedig már a ennek elég vastag a fala és kibírja a belső nyomást. Csupán olyan bort kereskedelem, a feldolgozó ipar fel- használjunk erre a célra, amelynek szesztartalma 11—12 százalék. A pa­­adata. Tehát azzal hogy növekszik a lackban a szénsav erjedés közben képződik, s ilyenkor a belső nyomás el­­zöldségtermesztés, ’ nemcsak a mező- éri az öt atmoszférát. Egy liter borhoz 20 gramm cukrot kell-adni. Ismé­­gazdasági dolgozók gondja szaporo- telten kihangsúlyozom, hogy csakis jól kiforrott, jó minőségű bort hasz­­dik, de népgazdaságunk többi ágaza- náljunk. Az így előkészített üvegedet bedugaszoljuk, a dugót lekötjük, ne­tára Is újabb feladat hárul. A kor- hogy az érés előtt kilőj jön. A palackokat talpukkal felfelé külön e célra mány ezt mind figyelembe vette és a készített polcokra helyezzük és elegendő, ha hat-nyolc hétig érleljük, köz­feladatokat részletesen felbontotta a- ben az üvegeket néhányszor felrázzuk. A pezsgőgyárban a 18 hónapos ér­zőkre a minisztériumokra, amelyeket lelés alatt legalább hetvenszer rázzák fel az üvegeket. Ha a pezsgőt házilag ezek a problémák érintenek. A múlt készítjük, másfél hónap elteltével az üvegeket felállítjuk, hogy a borélesztő évi tapasztalatok azonban azt mutat- a palack fenekére ülepedjék. Ha az ilyen pezsgőt kibontjuk, a leülepedett ják, hogy a határozatok megvalősítá- borélesztő ugyan kissé felkeveredik, de az ital íze nem változik. Az üve­­sáť nem mindenütt tették magukévá, geket azonban helyezzük olyan helyre, ahová főleg a gyerekek nem fér- Remélni szeretnénk, hogy az Idén nek hozzá, mert megtörténthez hogy a nagyobb nyomás esetén felrobban ezen a téren ts javul majd a hely- az üveg! zet... Már eddig sok pezsgőt készítettem házilag, de rendszerint az üzletekben A zöldségfélék termelési önköltsé- kapható borélesztőt használtam. Elmondhatom, hogy még gyengébb minő­­gét eddig központilag nem tartották ségű vörösborból is sikerült jő pezsgőt készítenem, nyilván. Mégis, ahol a termesztésé- —Krajcsovlcs— Házilag is készíthetünk pezsgőt A fogyasztók megelégedésére Kétségtelen, hogy élelmiszeriparunk igyekszik lépést tartani hazánk gaz­daságának a CSKP XV. kongresszusán körvonalazott általános fejlesztési fo­lyamatával. Hatodik ötéves tervünk első két esztendejére kitűzött felada­tainak sikeres teljesítésével élelmi­szeriparunk is hozájárult népgazdasá­gunk stabilizálásához és polgáraink életszínvonalának emeléséhez. Vitathatatlan tény — mivel a napi szükségletek kielégítése képezi élel­miszeriparunk elsődleges feladatát —, közvetlenül kihat mindennapi éle­tünkre s ezzel nemcsak belgazdasá­gunkat és külföldi gazdasági kapcso­latainkat befolyásolja, hanem jelentős mértékben általános politikai, vala­mint gazdasági helyzetünk megszilár­dításához is hozzájárul. MIT MUTAT A MÉRLEG? A hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejében elért eredmények mérlegét megvonva, a kétségtelen si­kerek mellett látnunk kell az e téren fennmaradt hibákat, s ennek alapján mindazt ami javításra szorul. Mert élelmiszeriparunknak is számtalan ne­hézséggel kell megküzdenie. Az elmúlt két esztendőben az 54,8 milliárd koronát kitevő nyerstermelé­si tervet csupán 51,8 milliárd koro­nára, azaz 98 százalékra sikerült tel­jesíteni. Ez elsősorban a mezőgazda­­sági termelést s ezzel együtt az élel­miszeripart is komoly mértékben súj­tó 1976-os igen kedvezőtlen év rová­sára írható. A nyerstermelés ilyen alakulása mellett azonban élelmiszeriparunk a piaci árutermelés tervét — a kiske­reskedelmi árakban megszabott 58,1 milliárd koronás áruforgalmat 0,5 milliárd koronával túlszárnyalva 100,9 százalékra teljesítette. Így a globális árutermelés — az élelmiszeripar dol­gozóinak fokozott igyekezete nyomán — még az objektiv nehézségek elle­nére is — mennyiségét tekintve növe­kedett, habár az áruválasztók bővíté­sében és a minőség javításában nem értük el a legfelsőbb pórt és állami szervek által kitűzött célt. A MINŐSÉGBEN AKAD JAVÍTANIVALÓ Napjainkban a fogyasztók igényei­nek növekedése minden téren a gyárt­mányok, termékek minőségére is ki­terjed. Ebben az élelmiszeripar sem kivétel. Az élelmiszeripari termékek minő­ségét tekintve elértünk bizonyos ered­ményeket. A szabványnak meg nem felelő élelmiszeripari termékek rész­arányét az egész termelést tekintve az 197B-os év 11,5 százalékáról 9,3 százalékra sikerült lecsökkenteni. Ex jelentős sikernek számit, de egyálta­lán nem adhat okot arra, hogy elége­dettek legyünk, ‘ennyivel beérjük. Sok még a javítanivaló. A forgalomba kerülő élelmiszeripari termékek mi­nősége példán! a Szlovák Szocialista Köztársaságban készített élelmiszer­­ipari termékeket tekintve 3 száza­lékkal marad a Cseh Szocialista Köz­társaság hasonló termékeinek minő­ségi értékelése mögött. Már csak ez az egy számadat is sokat mond és arra kell késztetnie élelmiszeriparunk minden dolgozóját, hogy ezt a lema­radást necsak behozzák, hanem ter­mékeik minőségének állandó javításé­val országos méretben élhelyet fog­lalhassanak el. OJABB TERMÉKEK GAZDAGÍTJÁK A VÁLASZTÉKOT A CSKP KB 1975. évi októberi ple­náris ülésének határozata alapján élelmiszeriparunk feladatul kapta, hogy hatodik ötéves tervidőszakunk alatt a termelés-növekedésnek hu­szonöt százalékát új, kiváló minőségű termékek képezzék. Ez azt jelenti, hogy élelmiszeriparunknak az ötéves tervidőszak alatt 1,4 milliárd korona értékű új élelmiszeripari árut kell piacra adnia, ami évi átlagban 287 millió korona értékű új terméket kép­visel. Élelmiszeriparunk ennek az igényes feladatának a múlt évben eleget tett, hiszen 290 millió korona értékű új terméket gyártott ás adott a közellátás céljaira. Közülük néhány érdekesebb új ter­mék: többféle pasztőrözött túrókrém, termix készítmények, fagyasztott jog­hurtkrém, csökkentett zsírtartalmú ömlesztett sajt, vadhús-kolbász, füs­tölt-főtt csirke, baromfi sonkarolád, Javorina és Pribina száraz szalámi és még néhány éjabb szalámifajta, dia­­tejcsokoládé, ötféle gyümölcs-gyer­­mektépszer, Fructus fekete ribiszke­­szörp, háromféle szárított főzetők, különféle készételknnzervek és még sok egyéb áru. Annak ellenér«, hegy az élelmiszer­­iparban az újabb termékek gyártására különös figyelmet fordítanak, ez a folyamat még mindig nem olyan mé­retű, mint amilyent elvárnánk. Ezért az áru-megújitási folyamat irányítá­sának és ellenőrzésének új módsze­rét vezették be, mivel kitűnt, hogy a forgalomba kerülő új árufajták nem tükrözik a fogyasztók igényeit, s fgy meg sem hozhatják a hozzájuk fűzött reményeket, jelenleg már figyelem­mel kísérik az újonnan bevezetett termák gyártásának mennyiségét, to­vábbá az olyan termékeket, amelyek­nek gyártását az előző esztendőben kezdték meg. Ezenfelül minden áj élelmiszeripari termékről nyilvántar­tási lapot készítenek és öt éven ke­resztül kísérik figyelemmel a gyár­tási mennyiség, az iránta mutatkozó kereslet a piac és a fogyasztók ez irányú igényeinek alakulását. MILYEN ÚJDONSÁGOK AZ IDÉN? Az 1978-as évben élelmiszeriparunk igyekszik tovább haladni a megkez­dett úton és legalább négyszázmillió korona értékű új árucikk, termák le­gyártását vette tervbe. Igyekezetét e téren is a minőségre, a végtermé­kek nagyobb mennyiségének elérésé­re, a nyersanyagok jobb kihasználá­sára összpontosítja. Ugyanakkor az új termékek előállítása a behozatal szükségletének csökkentése terén is komoly szerepet játszhat, s egyben kiviteli, exportlehetőségeinket is bő­vítheti. Már az idén forgalomba kerül — egyelőre csupán a piackutatás céljá­ból ás a kereslet megállapitásóra — a kakaópor nélküli fehér csokoládé. További újdonságnak számítanak a különféle, a Vfneához hasonló, szőlő­­alapanyagú, alkoholmentes italok, azonnal oldódó instant állagú készít­mények, tartós ódessütemények és egyebek. Az édessütemények közül ugyanis élelmiszeriparunk nem tudja kielégiteni az egyre növekvő keres­letet. Vonatkozik ez a nápolyi szelet­re és a hozzá hasonló tartós sütemé­nyekre. Ebből az Árucikkből jelentős a külföldről behozott mennyiség. Ezért az élelmiszeripar még az Idei eszten­dő során új gépsorok vásárlásával és üzem behelyezésével igyekszik e ké­szítményekből a hazai termeiéi meny­­nyiségi emelésével, minőségi javításá­val csökkenteni a behozatal arányát. Ugyanígy kielégítetlen a fogyasztói szükséglet levestésztákból is. E hiá­nyon eddig a magyarországi vállala­tokkal létrehozott kisebb méretű cse­rekereskedelem enyhített, de a hazai termelés fokozáséval szintén átiitőbb javulást érhetünk el. A FOGYASZTÓ SZEMÉVBt * 1 ' > Mindannyian az élelmiszer ipari ter­mékek közvetlen fogyasztói vagyunk, hiszen ezek hazánk lakosságának mindennapi szükséglete kielégítését szolgálják. Tehát valamennyien — mondhatnánk — a minőségi ellenőr szerepét is betöltjük. Mivel az élel­miszeripari termékeknek ilyen hatal­mas a bíráló közönsége, mindannyian tndjnk és érezzük, miben kell még gyökeresebb javulásnak bekövetkez­nie. Ez egyrészt az áruválaszték bő­vítése, amit az újabb gyártmányok forgalomba- hozásával igyekszik élel­miszeriparunk elérni. Másrészt azon­ban igen fontos a már régebben gyár­tott, közkedvelt készítmények minő­ségének kellő szinten tartása. Gyak­ran észleljük ugyanis, hogy kezdetben — mig az áj készítményt nagyobb körben meg nem ismerték — minősé­ge kiváló. Később az iránta mutatko­zó kereslet növekedésével arányosan minősége egyre romlik. Az ilyen egészségtelen jelenség csnpán élelmi­szeriparunk jó hírnevét rontja. Ezért a minőségi ellenőrzés további javítása is elengedhetetlen. Mint fogyasztóknak érdekünk, hogy mindenkor a legjobb áru ás termék kerüljön asztalunkra. Élelmiszeripa­runk dolgozói ugyanígy minden ere­jükkel e cél elérésére,' a fogyasztók elégedettségének és bizalmának el­nyerésére törekednek. Erre jtftelezi őket a CSKP XV. kongresszusának ha­tározata. valamint az idei év' február­jában pártunk Központi Bizottságá­nak H. plenáris ülésén kitűzött irányelvek is, mivel a minőségi mun­ka további fokozáséval a dolgozók életszínvonalának növekedését érhet­jük el. S ez mindnyájunk közös ér­deke. Obenan Károly < ш ■ 1

Next

/
Thumbnails
Contents