Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 8 14 • VADÄSZAT Cl VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZАТ ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT Értékes devizaforrás! Ax apró, hasznos vadra kétfélekép­pen vadászhatunk. Egyik a vadászat klasszikus módja: a lelövés, melynél a vadat természetesen megöljük és úgy ejtjük zsákmányul. A másik az élő vad befogása speciális hálókba. Az élő vad iránt az érdeklődés egyre növekszik, amiről az alábbi számok is tanúskodnak. Az ötödik ötéves terv éveiben Szlovákiában összesen 148 161 mezeinyulat, 96 665 szürke foglyot és 34 837 fácánt fogtunk élve. A negye­dik ötéves terv időszakával szemben 83 573 nyúl, 52 347 fogoly és 26 075 fácán volt a többlet. A hatodik ötéves terv feladatai még nagyobbak. Már az 1978, 1977 és 1978 első negyedévének időszakában befogtunk 103 926 nyulat és 29 584 fácánt. Fogolyból csak 4135-öt fogtunk és fogását teljesen leállítottuk, mert állományuk igen alacsony és nem teszi lehetővé sem a fogást, sem a lelövést anélkül, hogy ne kellene a törzsállományukba nyúl­ni. jelenleg az élő vad befogását csak a nyugat-szlovákiai kerületben végez­zük és csak elenyésző, kis számban a kelet-szlovákiai kerületben. Az 1977/ 1976 befogást idény szép eredményei­ből a legnagyobb osztályrész a galán­­tai járás vadászait illeti. A befogott 42 587 nyúlból 43,6% (18 573 darab) került ki ebből a járásból. Az élő vad befogásának történetében ez a leg­magasabb szám, amit egy járás elért. A galántai járás a vad befogásában már 5 éve veretlenül áll az élen. A nyugat-szlovákiai kerület minden já­rásában foglalkoznak élő vad befogá­sával. Am nem minden járásban vég­zik ezt a feladatot annyi szorgalom­mal, mint a galántaiban. Az elmúlt szezonban a legalacsonyabb ered­ményt a Nové Zámky-i járásban érték el, ahol csak 75 °/o-ra teljesítették a tervet. Gyengén sikerült a befogás а komárnói járásban is, csak 81,1 %-ra. A fácán befogásában is Galánta áll az élen, amely a 10187 fácánból 37,4 %-ot (3806 darabot) fogott. A sor vé­gén megint csak Nové Zámky áll 82 %-os teljesítéssel, habár a fácánte­nyésztés természeti feltételei itt ked­vezőbbek. A nyúl- és fácán befogás feladatait sikeresen teljesítették még a követ­kező járásokban: Trnava, Dunajská Streda, Senica, Trenčín és Nitra. A befogott, élő vadat elsősorban export-feladataink teljesítésére, Fran­ciaországba és Olaszországba szállít­juk. Államunk a kivitt, élő vadért je­lentős devizabevételhez jut. Így a nemzetgazdaság fejlesztéséhez szüksé­ges más eszközöket vásárolhat. Ily módon a vadászok is hozzájárulnak nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez és népünk szebb jövőjének építéséhez. A tervezett kivitelt az 1977/1978 sze­zonban a következőképpen teljesítet­tük: 36 962 nyúl (110%) és 4000 fá­cán (100 %). A kiviteli feladaton kívül sok élő vadat osztunk szét belföldi vadászte­rületeink között, főleg a kelet-szlová­kiai kerületben, ahol a jelenlegi vad­állomány nem éri el a nyugat-szlová­kiai szintet. Kisebb számú élő vadat a nyugat-szlovákiai kerületben is elosz­tunk, vérfeifrissítés céljaira. Az SZVSZ KB vadbefogó állomásai Šafán és Trnava-Modrankán működ­nek. Belföldi bevadasításra az elmúlt szezonban 4871 nyulat és 6060 fácánt szállítottak a következő járásokba: Banská Bystrica, Bratislava-vidéke, Humenné, Košice, Levice, Lučenec, Michalovce, Nitra, Považská Bystrica, Prievidza, Trebišov, Trenčín, Topol­­čany, Zvolen és Žilina. Az élő vad befogása az egyes va­dászegyesületek gazdálkodásában a bevételek egyik legnagyobb és legál­­landőbb forrása. Sokkal jobb ered­ményt ad, mint a lőtt vad eladása. Mint már említettük, a hatodik öt­éves terv feladatai ezen a téren elég nagyok. Joggal reméljük, hogy va­dásztársaink megértik az élő vad be­fogásának jelentőségét a nemzetgaz­daság szempontjából és továbbra is segítségünkre lesznek az export-fel­adatok és a hazai vadtenyésztés tervé­nek teljesítésében. Herz Jozef Д g elmúlt év végén „Az ismeret­­^ len vadász trófeája“ címmel a Príroda könyvkiadó gondozásában megjelent Štefan Taren vadászelbeszé­­léselnek gyűjteménye. A szerzó köte­tében művészien, élvezetes stílusban A vadászok figyelmébe dolgozta fel sokéves vadászélményeit és nemcsak a vadászok, hanem min­den természetbarát részére hasznos ismereteket nyújt. Az elbeszélés tartalma egy egész estét betöltő film alapjaként Is szol­gált, amelyben a szerző elkötelezetten szemléltette a Szlovák Nemzeti Felke­lés dicsó napjait, amelyeknek ó is ak­tív résztvevője volt. Banská Bystricán A Veiké Slemence-l vadászszerve­zet március közepén tartotta az év­záró taggyűlését a szirénfalvai kul­­túrházban. A huszonhat tagot szám­láló szervezetből a betegek kivételé­vel mindannyian megjelentek az év­zárón. Az elmúlt évi tevékenységről Mol­nár János, a szervezet elnöke számolt be. Mindenekelőtt a Februári Győze­lem nagy jelentőségét méltatta, a­­mely szabad utat nyitott a fejlődés­ben. Említést tett az SZVSZ közelgő III. kongresszusáról, amely új irány­elveket tűz kt a vadásztársulatok munkájának további javításéra. Az 1977. évben az első csoportos va­dászat alkalmával 50 nyulat és 100 fácánkakast adtak el közellátási célra, s ezzel a tervezett eladást teljesítet­ték. A tagok — néhány kivételével — jól teljesítették kötelességüket. Gon­doskodtak a nyuiak, s főképpen a fá­cánok etetéséről, a vadászati fegye­lem betartásáról stb. Szaporították a vadállományt, s ugyanakkor gondos­kodtak a kártékony vadak irtásáról. Az elnök hangsúlyozta, hogy a CSKP ezzel a filmmel nyitotta meg kapuit a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordu­lóját ünneplő filmfesztivál. Említésre méltó az is, hogy az MTV jóvoltából ezt a filmet a magyar Tv-nézők is megismerhették. A szlovákiai erdők hallgatag szép­séges romantikája, a nemes vad élete , és szokásai olyan bizalmasan és kö­zelről csillantak elő ebből az elbeszé­léskötetből, hogy azok élményt nyúj­tanak az olvasónak. Ezen jó tulajdon­ságainak köszönheti a kötet nagy közönségsikerét, s így alighogy meg­jelent, a kiadó máris a második ki­adást készíti elő. Nagyon jó volna ezen hasznos köny­vet a magyar olvasóközönséghez is eljuttatni, mind hazánkban, mind a Magyar Népköztársaságban. Ez azért is időszerű, mivel a „Nimród“, a ma­gyar vadászok folyóirata, 1976-ban folytatásban közölte ezen film forga­tókönyvének szövegét. Kimer Károly XV. pártkongresszusának határozatá­ból kidolgozott feladatokat sikeresen teljesítik. A vadászoknak a jövőben napirenden kell tartaniuk a közellá­tás segítségét. Törekedniük kell az ál­lomány szaporítására is. Az évzárón az is szóba került, hogy kevés az etető a vadak részére. Töb­bet kellene készíteni ezekből. Ezen szervezet a trebišovi járásban a leg­jobbak egyike! Megoldásra vár persze az Is, hogy a növények vegyszeres ke­zelése folytán ne pusztuljon el a vad­állomány. Kuik László felvázolta, hogy az ér­tékesített nyulakért és fácánokért 3502 koronát kaptak s jelenleg 12 ezer 875 korona megtakarított pénze van a szervezetnek. A vadak szaporí­tására kidolgozott terv ismertetése al­kalmával hangsúlyozták, hogy több törzskönyvezett vadászkutyát kell be­szerezni. Figyelmeztették a tagságot, hogy vadászat előtt és közben ne fo­gyasszanak szeszes italt, mert ilyen esetben könnyen előfordulhat baleset. Jakab Sándor ИЛЛ. ffl i;’ gMR ‘1 Л Л*й, : i ж * f? я +*ь гФ» ШМЩШа^ Az öt évvel ezelőtt egyesült Kis- Duna vadásztársaságnak jelenleg har­mincöt tagja van. Elmondhatjuk, hogy az 1977-es évben eredményesen gaz­dálkodott. Tíz vadászatot rendeztek. A nyúl- és a fácánlövés és fogás kö­zül csak a fácánlövés terve nem sike­rült, a többit majdnem kétszeresen túlteljesítették. Az özlövés tervét sem sikerült teljesíteni a területeiken le­vő kanális miatt, amely sok őzet el­pusztít. A vadállomány védelmére, növelésére sok-sok órát fordítottak. Saját keltetőjükből több mint hét­száz fácánt engedtek ki a természet­be és ugyancsak sokat hozattak vér­­felfrissítésre. Lucerna kaszálásakor begyűjtötték a tojásokat, hogy egy se vesszen kárba. Télre kijavították a régi etetőket, újakat készítettek és ar­ra törekedtek, hogy ezekben mindig legyen eleség. Nyáron és ősszel a szövetkezetben 135 órát, saját lövöldéjük elkészítésé­nél pedig 158 órát dolgoztak le. En­nek átadását nyilvános sportlövészet­tel ünnepelték. A járási lövészverse­nyen is résztvettek. Szellemi tevékenységük is kifogás­talan. Minden tagjuk részt vett az is­kolázáson és teljesítették annak vizs­gafeltételeit. A mezőgazdasági dolgo­zókat felkérték, hogy kapcsolódjanak be a vadvédelembe. A helyi hangos­híradóban műsorokat készítettek, hogy ezzel is elősegítsék a fiatalság termé­szetszeretetre való nevelését. A szervezet tagjai funtosnak tart­ják ismereteik bővítését és ezért be­szerezték maguknak azon könyveket és újságokat, amelyek az állatokkal foglalkoznak. Így akarnak hozzájárul­ni a természetvédelem és a vadászat feladatainak jobb megoldásához, mi­vel az a mezőgazdaságunk és erdőgaz­daságunk egyik fontos része. Nagy Ernő Újabb sikerek felé! HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Jfcz SZHSZ helyi szervezeteinek ** évzáró taggyűlései dolgozó né­pünk februári győzelme 30. évforduló­jának ünnepségei jegyében zajlottak le“ — jegyezte meg beszélgetésünk során Ondrej Budaj elvtárs, a közpon­ti bizottság titkára. A helyi szerveze­tekben részletesen értékelték az ej­­múlt gazdasági év, s egyben az SZHSZ Ii. kongresszusa célkitűzéseinek a tel­jesítését, s ezzel jó alapot teremtettek a szövetség további munkájához. Köztudomású, hogy a szövetség ez év novemberében tartja III. országos kongresszusát, s ez adott indítékot rá, hogy elbeszélgessek Buda) elvtárssal a két kongresszus közti időszak fel­adatainak -teljesítéséről. „A CSKP és az SZLKP kongresszu­sai után az Irányelvekből szövetsé­günkre háruló feladatokat saját felté­teleinkre feldolgoztuk és hozzáfog­tunk ezek gyakorlati megvalósításá­hoz. Elkészítettük a halgazdálkodás 1990-ig terjedő programtervezetét s azt a CSSZSZK kormánya is jóváhagy­ta. Fejlesztési tervünkben fő- célként a haltenyésztés hatványozott növelé­sével s ennek velejárójaként a fo­gyasztói piac bőségesebb ellátásával számolunk“. A szövetség II. kongresszusi irány­elvei megkövetelték, hogy — a sport­horgászat fejlesztésével — még ked­vezőbb feltételeket hozzunk létre tag­jaink szabad idejének ésszerű kihasz­nálására. Talán mondanom sem kell, hogy az SZHSZ ezzel rugalmasan és helyesen reagált a CSKP XV. kong­resszusa idevágó politikai célkitűzé­seire. A haltenyésztés szüntelen növelésé­vel és tökéletesítésével, a folyó- és állóvizek belterjes behalasításával, a szövetség tulajdonképpen nagy részt vállalt magára társadalmunk gazda­ságpolitikai feladatainak gyakorlat­ban! megvalósításában, a fogyasztói piac bőségesebb ellátásában. „A hatodik ötéves tervidőszak évei­ben, Szlovákia különböző pontjain több új, korszerű haltenyésztőtelepet hozunk létre, s egyben korszerűsítjük és bővítjük a meglevő telepeket“ — említette a központi bizottság titkára. A szóban forgó program részét ké­pezte egy galóca- és egy pértenyészet létesítése az elmúlt évben a hegyvi­dék vizeinek behalasítására. Ugyan­akkor а II. kongresszus azt is alap­vető követelményként támasztotta a központi bizottsággal és az alsóbb szervekkel szemben, ho^y tegyenek intézkedést a többi, főleg nemes hal­fajta mesterséges tenyésztésére is. Így Kulcsodon sorra került egy korszerű pontytenyésztő gazdaság kiépítése. Ennek első szakaszát már befejezték. A program második szakaszában pe­dig bővítik a pontytenyészetet, s egy­ben lerakják a növényevő halfajták tenyészetének alapjait is. Ezzel Kul­csod térségében mintegy 140 hektár vízfelületet foglalnak el haltenyész­tési célzattal. A kulcsodihoz hasonló tenyésztő gazdaságokat — más halfajták szapo­rítására — a kassai, a nitrai járásban, Ružomberok környékén, a Lipt. Mara-i víztárolón és más körzetekbén is léte­sítenek. Számolnak vele, hogy a te­nyésztőanyagot termelő gazdaságok egy része már a hatodik ötéves terv­időszakban kielégíti az ivadék-igény­lők többségét, a hatodik ötéves terv­időszakban pedig a program megvaló­­sítottnak tekinthető! Ezzel Szlovákiá­ban a jelenlegi száz helyett — a he­tedik ötéves tervidőszak végére — már ötszáz tonnára növelhető a hal­hústermelés. A haltenyésztő gazdaságok hálóza­tának rugalmas kiépítésével párhu­zamban a járulékos beruházások épí­tését is napirenden tartják. A szövet­ség helyi szervezeteiben — Szlovákia különböző tájain — több mint har­minc takaros horgászházat építettek üdültetési célokra. Ide sorolható a šuranyi, a gutái helyi szervezet hor­­gászliáza és más hasonló létesítmé­nyek. A szövetség számol továbbá egy halfeldolgozó részleg építésével is, halkonzervek és porciózott félkészáru kikészítésére, a fogyasztói piac ellá­tására. „Szövetségünkben a következetes társadalmi-politikai tevékenységgel — az utóbbi években — jó hátteret biz­tosítottunk az utánpótlás nevelésére. Nagyra értékeljük az elkötölezett po­litikai magatartást tanúsító sokrétű ténykedést. Szövetségünk tagjai aktí­van résztvettek a Nemzeti Front vá­lasztási programjának megvalósításá­ban és több más gazdasági és politi­kai-társadalmi akcióban. Fölbecsülhe­­tetlen értékűnek tartjuk azt, hogy szövetségünknek több mint tizenöt­ezer — tíz-tiznenyolcéves — fiatal tagja ván. Ezeknek politikai és szak­mai neveléséről a pionirházakkal együttműködő helyi szervezetek is sikeresen gondoskodnak“, — hangsú­lyozta Budaj elvtárs. Manapság horgászjegyet csak olyan fiatal kaphat, aki az alapkövetelmé­nyek vizsgáján megfelelt és a sport­horgászat szabályaiból sikeresen vizs­gázott. A horgászsport tehát olyan terület, ahol évente a fiatalok soka­sága méri össze képességét, s a leg­jobbak legjobbjai dobogóra kerülve később a felnőttek nagy versenyeiben is jó hírnevet szereznek a szövetség­nek. „Tevékenységük kiterjed a szocia­lista államokkal való nemzetközi kap­csolatok ápolására is — emelte ki a központi bizottság titkára. Milyen ter­mészetű ez az együttműködés? Erre csak egy példát említek. Az elmúlt év novemberében az SZHSZ és a MOHOSZ képviselői Salgótarjánban államközi együttműködést kötöttek az Ipoly fo­lyó behalasftására, a víz tisztaságának kölcsönös védelmére, megegyeztek a horgászat mindkét fél részére kötele­ző alapelveiben, s azt közös horgász­renddel szabályozták, összehangolták a jogszabályok előírásait, meghatá­rozták és behalasítás mindkét félre érvényes terjedelmét stb. Ezen alap­elvek értelmében az SZHSZ évente legkevesebb negyven mázsa pontyiva­dékot és ötezer egynyaras süllőt, a MOHOSZ pedig legkevesebb ötven má­zsa pontyivadékot és tízezer előnevelt balinivadékot, esetleg — hasonló ér­tékben — más ivadékot helyez ki az A közelmúltban tartotta évzáró köz­gyűlését az SZHSZ itúrovói (párká­nyi) helyi szervezete. Az igazat meg­vallva, többen is lehettünk volna. Hiányzott jónéhány idősebb tagtár­sunk, de a derékhadat képező közép­­korosztály is jobban képviseltethette volna magát. A beszámoló tájékoztatta a tagságot a vezetőség munkájáról, a taglétszám alakulásáról, a halállomány védelmé­ről, a haltelepítésről, a holtágak to­vábbi hasznosításának a lehetőségé­ről, s az 1978-as esztendő legfonto­sabb tennivalóiról. Mivel kevés hozzászólás hangzott Ipolyba. A behalasítést mindkét fél meghatározott szakaszon és előzetes tájékoztatás után végzi. Abban is kö­zös nevezőre jutottak, hogy az Ipo­­lyon be kell tiltani a hálózást és mindkét fél őrködik az egyezményben lefektetett szabályok betartása felett, esetenként rugalmasan kivizsgálja a vízszennyezés okát és jogi eljárást in­dít a vízszennyezők ellen. Ondrej Budaj elvtárs, az SZHSZ és Keszi Károly elvtárs, a MOHOSZ kép­viseletében kiemelte a csehszlovák— magyar testvéri együttműködés nagy jelentőségét, amely jó példája a szo­cialista nemzetközi együttműködés­nek. A szóban forgó egyezménnyel olyan nemzetközi jó szomszédi vi­szony jött létre, amely a későbbiek során tovább mélyül, hiszen a két szövetség vezetői azóta újra értekez­tek, megbeszélték a soron levő teen­dőket és tájékoztatták egymást az egyezményben meghatározott felada­tok teljesítéséről. Örvendetes, hogy a két szövetség ezen tanácskozásokat rendszeresítette. „Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy helyi szervezeteink évzáró tag­gyűlésein a fő hangsúlyt a két kong­resszus közti időszak feladatai telje­sítésének az értékelésére és az SZHSZ III. kongresszusának az előkészületei­re fordították. Szervezeteink tanács­kozását a kimagasló eszmei-politikai elkötelezettség hatotta át. Ez pedig azt bizonyítja, hogy jó! felkészítettük el, nehéz megítélni, hogy a jelenlevők miként vélekednek a múlt évben ki­fejtett tevékenységről. A néhány fel­szólaló is csak a korábban megígért, vagy elvárt, de elmaradt „segítséget“ sürgette! A szövetség ténykedésében a jövő­ben egyre nagyobb szerepet kell tu­lajdonítani a sportszerűségnek. Ebből kifolyólag több versenyző csoport és versenyzési lehetőség szükséges. A pionír-szakkörök létesítésénél figye­lembe kell venni a női versenyző utánpótlás lehetőségét, hogy a jövő­ben ilyen gondjaink ne legyenek. Taglétszámunk csökkent az elmúlt a helyi szervezetek titkárait, ami a jövőre nézve is irányadó. Arra töre­kedtünk, hogy egy-egy évzárón a köz­ponti vagy a kerületi bizottság képvi­selője is részt vegyen és segítsen a feladatok megoldásában. A helyi szer­vezetek évzáró taggyűlései után kerül sor a kerületi konferenciákra s ehhez nagyon jó alap áll rendelkezésünkre. Ezt követően novemberben az SZHSZ III. kongresszusán értékeljük, hogyan teljesítette szövetségünk tagsága а II. kongresszus irányelveit, s úgy gondo­lom, nem kell szégyenkeznünk, mert eredményeink nagyon jók. A kong­resszuson határozzuk meg a további még igényesebb feladatokat, mert a velünk szemben támasztott követel­­méyek is nagyobbak. Elvárjuk, hogy alsóbb szerveink mind a társadalmi­politikai, mind pedig a gazdasági te­vékenység szakaszán tovább tökélete­sítik a munkát, még jobb feltételeket hoznak létre arra, hogy szövetségünk tagjai a vizek mellett egészséges kör­nyezetben tölthessék szabad Idejü­ket.“ Tény, hogy az egészséges környe­zetben, a jó levegőn való tartózkodás az ember számára sokszorta haszno­sabb, mintha szabad idejét cigaretta­­füsttől, Italbűztől telített levegőjű kocsmában töltené. S ha már itt tar­tunk, hadd szóljunk arról is, hogy a horgászatnak mint tömegsportnak a fiatalok körében való térhódítása leg­inkább azért örvendetes, mert ezzel távoltartjuk őket a káros szenvedé­lyektől, s így egészséges, fejlett hor­gásznemzedék nevelkedhet. esztendőben. Egyesek я vizek szeny­­nyezettségét hozzák fel indoknak, má­sok pedig a hálózás betiltását. Való­színű, hagy mindkét tényező közre­játszik ebben. Sok gond-baj volt az elmúlt évek­ben a horgász-etika és a különféle előírások mellőzése, illetve megsze­gése miatt is. A vezetőség úgy tervezi, hogy az ellenőrzések szigorításával párhuzamban neveléssel is próhál hatni a tagokra. Az idén a már koráb­ban is tervezett falvak szerinti isko­lázást részesítik előnyben, hgoy a fel­nőttek já példát mutassanak. Vitathatatlan, hogy sikeres volt az elmúlt esztendő. De van még jócskán tennivaló, bogy a kővetkező években még szebb sikerekről lehessen beszá­molni. Vércse Miklós Hoksza István ЯПИНМ Egy kicsit jobban 'tíéť kongresszus között

Next

/
Thumbnails
Contents