Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-08 / 14. szám
1971. áprOts 1. d V .«ИНГА® fOEöMtm». Vi 0 Beszélgetés Albert Šedik mérnökkel, a tudományok kandidátusával, az SZSZK Erdő- és Vízgazdasági Minisztériuma erdőfejlesztési osztályának igazgatójával. — Április az erdők hónapja és az erdőkben kitermelt fa hazánk egyik jelentős nyersanyagforrása. Ebből adódóan erdőgazdaságunkra egyre nagyobb feladatok hárulnak. Melyek ezek? — Legfontosabb feladataink egyike az erdő termékenységének folyamatos biztosítása, a megfelelő vető- és ültetőanyag előállítása, a talaj állandó javítása, a kártevők elleni védekezés fokozása, a tervszerű erdőritkítás és utánpótlás. Az 1978—80-as években Szlovákiában újabb százezer hektárt erdősítünk, ebből harmincezer hektárt a mezőgazdasági földterületből kaptunk erre a célra. Az igényekhez mérten növeljük a fakitermelést is. Л hatodik ötéves terv esztendeiben öszszesen öt millió köbméter fát vágunk ki, ami hét százalékkal több, mint az előző ötéves terv időszakában volt. A favágást még napjainkban is sok helyen kézi erővel végzik, ami nehéz, megerőltető fizikai munka. Az elkövetkező években ezért igyekszünk e munkafolyamatot gépesíteni. Szeretnénk elérni, hogy 19B0-ban a favágást 95 százalékban géppel végezzék. Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk az utak építésére is. Főleg a kelet-szlovákiai kerületben szükséges ez. ahol még sok helyen hiányzik a járható út. — A fával, mint nyersanyaggal szemben, Bgyre nagyobb igényeket támasztanak nemzetgazdaságunk ágazatai, gondolok itt elsősorban a fa-, a bútor és a vegyiparra. A fának a világpiacon is jó az ára, érdemes tehát eladni. Eleget tudunk tenni minden igénynek? — Tervszerű és ésszerű gazdálkodással igen. Jelenleg még fedezzük a feldolgozó ágazatok szükségletét. Tavaly az évi össztermelésnek tizenkét százalékát exportáltuk, ennek egyharmadát a szocialista országokba, kétharmadát pedig a kapitalista államokba. Az idei export terve valamivel kevesebb. mint a tavalyi volt, mert a hazai fafelhasználás lényegesen növekedik. Távlatilag számolunk a jelenleg meglevő feldolgozó üzemeink korszerűsítésével, ami szintén fokozza majd a keresletet. — Az erdőgazdaságban szép számmal dolgoznak nők is. Közismert, hogy munkafeltételeik nem a legjobbak. A következő években várhatunk valami javulást ezen a téren? — A szlovákiai erdőgazdaságnak jelenleg 40 ezer 800 alkalmazottja van. Negyedrészük nő. A facsemeték neve* Albert Sedik mérnök lését, kiültetését, az erdő ápolását és védelmét ma még nem tudjuk elképzelni ügyes asszonykezek nőikül. Amit csinálnak, az nem könnyű, sok esetben nem nőnek való munka. Az időjárás szeszélyeinek is ki vannak téve. Tudjuk mi ezt jól. Sajnos, ma még nincsenek olyan gépek, amelyek teljes mértékben helyettesíthetnék a női munkaerőket. De reméljük, csupán idő kérdése mikor, milyen mértékben tudjuk ezt ax elképzelést megvalósítani. Am a munkakörülmények mér így is évről-évre javulnak — a fóliaházak nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a facsemeték nevelésénél az erdőgazdaságban ia egyre nagyobb tért hódítanak. Itt már nem a szabad ég alatt, de fedett térségben dolgoznak az asszonyok. Ez talán egy kicsit a fiatalok számára is vonzóbbá teszi majd az erdőgazdasági munkát. A szociális program megvalósításában elsőrangú feladat a munkafeltételek javítása. Tavaly már negyvenegy üzemi konyha és kilencvennégy étterem üzemelt, ahol összesen négyezerkétszáz dolgozó kapott naponta főtt ételt. E- zenkívül négyezerötszáz dolgozónak a munkahelyére szállítják az ételt. A dolgozókat sok esetben a távolabbi munkahelyükre kiszállítják. E célra több mint ezer szállító eszköz áll rendelkezésre. — A dolgozók kezdeményezése, a szocialista brigádok hogyan befolyásolják a termelési eredményeket? — A feladatok elvégzésében, valamint az irányító munkában is egyre nagyobb teret nyer a dolgozók kezdeményezése és a szocialista verseny. Jelenleg Szlovákia erdőgazdaságában öt8záznegyvenhárom szocialista brigád tevékenykedik, több mint háromezernégyszáz taggal. Ezen kívül még ötvenöt komplex ésszerűsítő brigádunk is van hatszáztizenegy taggal. A „Mindenki szocialista módon“ versenyünkben az állandó dolgozók kilencvennégy százaléka kapcsolódott be. A NOSZF 60. évfordulójára, valamint a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére milliós értékű kötelezettségvállalást tettek dolgozóink. — Az erdőnek nemcsak fatermelő szerepe, hanem életkörnyezetünk védelmét szolgáló jelentős küldetése van. Mégis úgy tűnik, mintha erről megfeledkeznénk. — Igen, az erdő a fatermelésen kfvüi társadalmi, valamint a vízgazdálkodási és talajvédelmi szempontból is rendkívüli jelentőségű. Az erdőfejlesztési tervvel összhangban Szlovákia erdőgazdaságának tizenhét százaléka vízgazdálkodási célokat szolgál majd. Ezenkívül állandóan növekedik az erdő rekreációs küldetése is. Jelenleg hazánkban pihenési és üdülési célokra 27 ezer 489 hektár erdőterület szolgál. A rezervátumot képező védett terület 77 ezer 827 bektárt tesz ki. Társadalmunk egyre nagyobb összeget fordít arra, hogy a hétvégi kirándulást, szabadságot gondozott környezetben tölthessük. Sajnos, azonban ezt még nem mindig és nem mindenki tudatosítja eléggé. A hanyagságból adódó erdőtüzek, a facsemeték, a fák tudatos rongálása, a hulladékok szétdobálésa erdőgazdaságunk dolgozóinak sok bosszúságat okoz. Ezúton is szeretném felkérni mindazokat, akik az erdőben keresnek kikapcsolódást, pihenést, védjék, őrizzék hazánk komoly kincsét, erdeink épségét, szépségét, tisztaságát. Beszélgetett: H. Zsebik Sarolta Kávéporoktól о rizsből készített burizonig a javából A kávécserje Kelet-Afríkából, pontosabban a jelenlegi Etiópia vidékéről származik. Körülbelül а XV. században került át Arábiába, az Arábiaifélszigetre. Vándorkereskedők terjesztették el a Közel-Kelet országaiban, később Indiában és Brazíliában is meghonosodott. A kávé szó az arab „kachva“ szóból ered. Európába a kávét első Ízben az 1574-ből ránk maradt írásos feljegyzés említi. Ennyit talán a kávé eredetéről. De most térjünk vissza a mába. Dél-Szlovákia egyes mezőgazdasági üzemeibe, ahol ugyan kávét nem termelnek, de a később kikísérletezett és forgalomba hozott kávépótlők alapnyagát állítják elő. Kevesen tudják azonban, hogy miből készül a kávépótló. Egyik legfontosabb alanpanyaga a cikóriagyökér, amely a cukorrépához hasonlít, de valamivel karcsúbb, ezért hektárhozama is jóval kisebb. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert csak kevés helyen termelik, sok helyütt nem Is ismerik ezt a növényt. A nyugat-szlovákiat kerületben csupán a topolcanyi, a trnavai, a nitral és a galántai járás egyes mezőgazdasági üzemei vetettek ebben az évben cikóriát Es csak ngvetlen üzem van Szlovákiában, amely ezt a terméket felvásárolja és fel is dolgozza — a seredi Kávoviny nemzeti vállalat. A cikóriagyökér feldolgozása nem olyan bonyolult, mint a cukorrépáé. Szeletelés után nagy dobokban addig szárítják, amíg nedvességtartalma 11 százalékra csökken; A cikória száraz állapotban még nem kávépótló. Ehhez további mezőgazdasági termékre van szükség. Talán sokan el sem hiszik, de így van. A kávépőtlő előállításához szárított cukorrépa és ezenkívül pörkölt árpa is kell. Ebből a keverékből készül a nálunk jól ismert Melta, Enrilo, Kavona, Slovenská cigória és még több más név alatt forgalmazott kávépőtlő. Az üzem legújabb terméke a Kavyt, amely lényegében főzés nélkül felhasználható. Előállításához egy elég nagy termelő csarnokra volt szükség, mert a gépi berendezés zömét Ausztriából, Dániából és a Német Szövetségi Köztársaságból hozatták, de igen sok berendezés hazai gyártmány. Ez az új kávépótló a legkorszerűbb technológiai eljárással Jcészül. Meleg vízben vagy tejben oldható, mert mentesítették minden rostanyagtől. Miért oldható könnyen? Mert ilyen a gyártási módja. A kávépótlót az üzemben főzik, a keletkezett párája vagy 25 méter magas tartályokba kerül, ahol hűtés során szemcsés állakúvá alakul át. Évente az üzem 135 tonna Kavytot gyárt, de a múlt évben kitűnt, hogy ez a mennyiség már nem elég. A legyártott mennyiségből ebben az évben 50 tonnát szállít a Magyar Népköztársaságba, ahol ezt az árut megszerették. Az idén kiszélesítik az üzemnek fezt a részlegét, és így 60 tonnával több Kavytot gyártanak majd. Ez a kiváló élelmiszerüzem sok mást Is készít. Itt pörkölik az amerikai mogyorót, a nyers kakaót, itt készül az előfőzött rizs, a pezsgőpor, a vaníliacukor. Rizsből Itt gyártják a nálunk jól ismert Burizónt és az Arizont, persze a sütőpor is és még sok más áru is itt készül. Ha az élelmiszerboltban csomagolt hüvelyeseket: borsót, babot, vagy lencsét vásárolunk, ezeken a zacskókon is olvashatjuk, hogy a seredi Kávoviny nemzeti vállalat ügyes kezű asszonyai csomagolták korszerű, automata csomagológépek segítségével. El kell még mondani azt is, hogy évente 2500 tonna cukorrépát szárít a Kávoviny üzem. A szárított cukorrépa és a cikória iránt nagy az érdeklődés külföldön is. A múlt évben 950 tonna szárított cikóriát 'exportáltak Svájcba és Olaszországba, 1800 tonnánál több szárított cukorrépát pedig Svájcba és Svédországba. Ezek az országok Is gyártanak kávépőtlőt a nálunk termelt alapanyagokból. Krajcsovici Fardiüíud ‘ Ambra ' »'..:;aiviC. a seredi Kávoviny főmérnöke, akinek javaslata alapján kezdték meg a Kavyt gyártását (a képen baloldalt), a termék minőségét ellenőrzi, ,(A szerző felvételei Hétköznapok hőseiről A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat brezinai üzemének dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából értékes vállalások teljesítését tűzték ki célul a tápkeverékek és a Brezomix gyártásánál. Figyeljük csak meg, hogyan lehet azt a vállalást amit papírra vetettek, megvalósítani. Ez év január 24-én a délelőtti műszakban a Brezomix (borjútóp) részlegen öt dolgozó nem lépett munkába, éspedig: a raktárnok, a darukezelő, a zsák'rakodó és két munkásnő a gyártási csoportból. A helyzet komoly volt, az öt hiányzó munkást helyettesíteni kellett! Egy rövid tanácskozás, a három jelenlevő kommunista: Strhárský János osztályvezető, Kluka György mester, Tucsek Pál a vasúti tartálykocsik felelőse megtáVgyalta a helyzetet. A tanácskozás rövid, de velős volt. Határozata: elejét venni a gyártást zavaró körülményeknek, a már beállított két vasúti kocsi berakását feltétlenül el kell végezni. Strhárský elvtárs egy vasúti tartálykocsi kiürítését vette gondjaiba, ennek lecsapolása nyolc órát vesz igénybe, Tucsek Pál a Brezomixszel töltött zsákok palettázását végezte, s egyúttal a két hiányzó munkásnőt Is helyettesítette a gyártásnál. Kluka György a motordaru kezelését vette át, helyettesítette a raktárnokot, az osztályvezetőt, s egyben mesteri teendőit Is végezte. Ide kívánkozik, hogy az említett dolgozók annak a szocialista brigádnak a tagjai, amelynek Kluka György a vezetője. A jelenlevő asszonyok olyan munkateljesítémnyt nyújtottak, amellyel nemcsak a hiányt pótolták, hanem az előirt termelési eredményeket túl Is szárnyalták. Feltehetjük a kérdést, minek köszönhető e siker? A brigádvezető a munkahely és a kollektíva lelke. Helyesen kell ösztönöznie a közösség dolgozóit, alaposan ismernie kell az ösztönző tényezők hatását és ki kell használnia ezeket. Végül Ismernie kell az általa Irányított kollektíva szocíális-pszichológíal sajátosságait. Lelkiismeretem arra ösztönöz, hogy leírjam, hogyan győzte le Kluka György ezt a nagy munkatorlódást. Üzemünk egyes részlegein a feladatok teljesítéséhez nem vezet járható, kitaposott ösvény. A helyzet napról napra változik, vannak előre nem látott buktatók,' a kialakult helyzet megköveteli, hogy birokra keljenek velük. Ha kell, a komplex program tartalmát is módosítják, de úgy, hogy ez ne menjen a minőség vagy a mennyiség rovására. Tehát hogy csinálta mindezt Kluka elvtárs? Mosollyal, derűs arccal. A darut biztos kézzel vezette, mintha nem egy középkorú, hanem egy fiatal erő ülne a kormány mellett. Szállította a rakott zsákokat a vasúti kocsikba, a gyártáshoz szükséges nyersanyagot a recepturák szerint, a gyártott Brezomix keveréket palettázva elraktározta, elintézte a szövetkezetek áltat rendelt borjútápok kiadásét, átvette á őalovői (nagymegyeri) és Rím. Sobota-i (rimaszombati) tejüzemből szállított tejport. Mindenre futotta idejéből. Az olvasók feltehetik a kérdést, vajon hogy bírta mindezt hibamentesen elvégezni? Pedig ez még nem minden! A gyártás ideje alatt kétszer volt üzemzavar, ezt is rendbe hozta, egy félórára kikapcsolták az üzemet az áramkörből, ami harminc perces kényszerű tétlenségre kárhoztatta a dolgozókat. A gyártásnál végbemenő folyamatok befolyásolják a dolgozók helyzetét és erkölcsi profiljuk alakulását. Kluka elvtárs ezt jól tudja, ezért mindennap fegyelmezett, kommunista magatartásával példát mutat és lelkesítőleg hat a többi dolgozóra. Tehát a munkaverseny, a vállalások mindjárt az év kezdetén meghozták a sikert! Vajha tápkeverő üzemeinkben több ilyen Kluka típusú dolgozó lehetne. Ján M. Habrovský Válasz a bírálatra Lapunk ez év január 28-i 4. számában küzölt Meddig még? cfmtt bíráló cikkre a Hradec Kráfové-i Strojobal a következő választ adta: A Nová Zámky-i Húskombinát építésével kapcsolatos, lapjukban közölt bírálat ügyében az üzemünket érintő néhány tényt szeretnénk tudomásukra hozni, ami által a bírálat kissé más beállítást nyerhet. A Nové Zámky-i Húskombinát építésénél a gépi technológiai berendezés szállítójának szerepét töltjük be és a bratislavai Nyugat-Szlovákiai Húsiparra) kötött szerződés értelmében az építkezést 1976-ban be kellett volna fejezni. E határidő betartásit azonban az építkezési munkák terén mutatkozó lemaradás befolyásolta és nemcsak a szerelési munkák folyamatos végzését, hanem a munka megkezdését is lehetetlenné tette. E tényeket tekintetbe vették a legutóbb elfogadott kormányhatározatokban is, amelyek ezen az építkezésen a próbaüzemeltetés megkezdésének új határidejét 1978 második negyedévére tűzték ki. Még az 1977-es esztendő alatt is foiytatétdott Ы építkezési részegen a vállalások teljesítése terén mutatkozó kedvezőtlen fejlődés, s ezért a múlt év augusztusában az építkezés új Időtervét egyeztették össze egy póthatáridő kijelölésével, amit a szállításban még fönnálló ellentétek megoldása után feltétlenül be lehetne tartani, hogy a húskombinát 1978-ban megkezdhesse próbaüzemelését. Tökéletesen ismerjük ennek az építkezésnek a fontosságát, hiszen egy nagy produktivitású körzet hústermelési mennyiségét hivatott feldolgozni. Tudomásunk szerint azonban a Nyugat-Szlovákiai Húsipari vállalat 1977- es gazdasági tervében e kapacitással egyáltalán nem számoltak ás nem ia számolhattak. Kérem Önöket, hogy ezen állításunkat és álláspontunkat ellenőrizzék azokon az adatokon, amelyeket készségesen bocsátunk rendelkezésükre és ezek alapján ilyen értelemben tájékoztassák olvasóikat. Ismételten hangsúlyozom, hogy a lemaradást szakágazati vállalatunk semmiképpen sem idézte elő. тар MUER, igazgató )
