Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

1578. március 25. SZABAD FÖLDMŰVES .11 a mezőgazdasági üzemek egyre növekvő igényeit Távol áll tőlem, hogy mezőgazdasági üzemeinkben, földműves­szövetkezeteinkben a gépek kezelése, karbantartása körül fellelhető hiányosságokat nyilvánosan ostorozzam. De azért mégiscsak meg kell mondani — mindig kellemetlen érzés kerít hatalmába, ha aránylag új, nagy teljesítményű mezőgazdasági gépet pillantok meg kiselejtezésre érett, roncs állapotban. Rövid idő alatt egy értékes gép csak akkor mehet ennyire tönkre, ha a legelemibb karbantar­tást sem kapja meg, s mondhatnám: rablógazdálkodás formájában használják. Ilyen gép azonban elég sok akad, amint arról Almási József mérnök, a Holicei (egyházgellei) Gép- és Traktorállomás javítórészlegének vezetője győzött meg. Ezen a gépállomáson ugyanis a T-174 jelű rakodók, valamint a traktorok, kombájnok és egyéb magajáró gépek üzemeléséhez nélkülözhetetlen akkumulátorok javítását végzik. Almási mérnök szavai szerint elég gyakran kapnak javításra olyan T-174-es rako­dókat, amelyek a mozgásképtelenség határáig elhasználtak, csak­nem teljesen tönkrementek és a karbantartást már vagy 3—4 éve nélkülözik. Sőt, ilyen gépeket már részben szétszedett állapotban is szállítottak be javításra. Hát lehetséges, hogy a drágán vett gépeiket szövetkezeteink eny­­enyire elhanyagolják? Bizonyára, hiszen a tények akár akarjuk, akár nem, ezt bizonyítják. Az azonban mégis kicsit sok, hogy a még lekszükségesebb karbantartásról sem gondoskodnak. Viszont egészen érthetetlen, hogy ilyen több célú, komplikált gépet ne az erre szakosított műhelyben javíttassanak meg, hanem a szövetkezet gépjavítói próbálják rendbe tenni. Mert ha szétszedték, csakis erre gondoltunk. Vagy csupán arra voltak kíváncsiak, hogyan néz ki belülről, alkatrészeire bontva. S így szétszerelve, hasznavehetetlen állapotban rostokolt a gép, amíg valamilyen jótét lélek meg nem könyörült rajta, hogy az erre legjobban felkészült szakműhelyben tétesse rendbe és váljék ismét használatra alkalmassá. Hogy a gépállomás javítórészlegének munkáját legalább nagy vonalakban bemutassam, szeretném megjegyezni, hogy a holicei gépállomás szakosított javítőrészlege tavaly 97 darab T-174-es ra­kodógépet és 9508 akkumulátort javított meg. E tevékenysége 24 millió 126 ezer korona értékű munka elvégzését jelentette, és így teljesítménytervüket 215 ezer koronával túlszárnyalhatták. Az idei esztendőre kidolgozott tervük 116 darab T-174-es rakodó és 11 ezer akkumulátor megjavítását írja elő, és teljesítménytervük értéke így 5 millió koronával lett nagyobb a tavalyinál. Vajon e megnövekedett feladattal képesek lesznek-e megbirkózni? — Remélem, — feleli Almási mérnök. — Az elmúlt évben fel­lépett nehézségek ellenére feladatainkat megoldottuk és így bízom abban, hogy az idei. még komolyabb feladatot is elvégezzük. Ezt az alkatrészek felújításának, renoválásának bővítésével, új munka­­szervezési intézkedések, a szalagrendszerű javítás bevezetésével igyekszünk megvalósítani. A munka javítása érdekében már tavaly is komoly lépéseket tettünk, és véleményem szerint a meglontol­­tabh, hatékonyabb munkaszervezésnek köszönhetjük, hogy a múlt év termelési feladatait túlszárnyaltuk. — Az új munkaszervezés nem hozott-e bizonyos minőségi meg­torpanást, esetleg visszaesést? — Egyáltalán nem, sőt az 1978-os évvel összehasonlítva a rekla­mációk mennyisége egynegyedével csökkent. Minden feltételünk adott, hogy a javítások technológiájának és műszaki színvonalának fokozásával idei, a múlt évnél nagyobb tervünket is teljesítsük. Munkánk eredménye azonban nagy mértékben függ az alkatrész behozataltól, különösen az NDK-ból. De nem kevésbé jelentős szá­munkra az Agrotechnika szállítási rugalmassága, valamint más bél­és külföldi szállítóink olyan igyekezete, hogy szerződéses kötele­zettségüknek eleget tegyenek. Beszélgetésünk során Almási elvtárs azt sem hallgatta el, hogy a tervteljesítés, terén eddig is komoly részt vállalt a részlegükön igen eredményesen tevékenykedő 41 tagú szocialista brigád. Ez a brigád a javítóműhely dolgozóinak zömét kovácsolja egységbe, hi­szen e munkarészlegen 43 termelőmunkás és 6 műszaki-gazdasági dolgozó végzi felelősségteljes munkáját. A szocialista versenyben és a versenymozgalomban teljes odaadással résztvevő dolgozóiknak köszönhető, hogy a nehézségek ellenére feladatuk magaslatán áll­nak. Egyenletes, torlódásoktól mentes munkájukat nagyban elősegít­hetné, ha a szövetkezetek a tulajdonukban levő gépek javítását — elhasználásuk mértékét szem előtt tartva — az eddiginél megfon­toltabban és korábban igényelnék. Minden esetben a szövetkezete­ket, mezőgazdasági üzemeinket részesítik előnyben az egyéb javít­­taiókkal szemben. Ez azonban ne keltsen szövetkezeteink felelős vezetőiben olvan téves nézetet, hogy bármikor javításra küldhetik meghibásodott gépüket. Mivel ez a gépállomás javító szolgálatát össz-szlovákiai hatáskörrel végzi, a mezőgazdasági üzemek kerüle­tük vagy járásuk legközelebbi gépcserélő központja útján jőelőre, legalább egv évvel hamarébb írásban jelentsék be gépjavítási igé­nyüket. Tehát ne forduljanak közvetlenül e szakosított gépállomás­hoz. hanem csakis a járásukban levő gépcserélő központ közvetí­tésével. Ez a tervezést, valamint a javítás elvégzésének beütemezé­­sét nagyban megkönnyíti, akár a Т-174-es rakodókról, akár a meg­hibásodott akkumulátorok javításáról van szó. — S még néhány tanács az akkumulátorok kérdésében — je­gyezte meg beszélgetésünk vége felé Almási József mérnök —, helyes kezeléssel, kellő gondozással az akkumulátorok élettartamát lényegesen meghosszabbíthatjuk. Ez különösen napjainkban idő­szerű. amikor nagyon nehéz új akkut beszerezni, és a meghibáso­­dottak kijavítása is jelentős nehézségekbe ütközik. E téren szintén anyaghiánnyal küzdünk. Tehát szövetkezeteink gépkezelői szaksze­rűbb, jobb gondozással igyekezzenek a gépek üzemeltetéséhez nél­külözhetetlen akkumulátor élettartamát meghosszabbítani, mivel las­san képtelenek leszünk mezőgazdasági üzemeink ez irányú akku­­iavítási igényeinek eleget tenni. A gépesítés terén dolgozók erre vonatkozó szocialista felajánlása Is komoly értékek megóvását és rengeteg felesleges kiadás megtakarítását eredményezheti. A Holicei Gép- és Traktorállomás az idén is minden erejével és Igyekezetével azt szorgalmazza, hogy mezőgazdasági üzemeink szük­ségleteit maradéktalanul, a lehető legjobban kielégítse. Javító rész­legének jó munkáját az is bizonyítja, hogy az itt tevékenykedő szo­cialista brigád 21 tagját ez évben a szocialista brigádok jelvényének aranvfokozatára érdemesítették, és e kitüntető cím elnyerésére javasolták. Ez egyúttal zálogát adja további eredményes és minő­ségileg kiváló munkájuknak is. Obenau Károly A mezőgazdasági munkáknak ag-1 ^ rotechnikai határidőben vaiá elvégzése és a lehető legkedvezőbb termelési eredmények elérése nagy mértékben függ a géppark nagyságá­tól és vonóerejétől. Jelenleg a Szovjet­unió mezőgazdasági üzemeiben 2 mil­lió 300 ezer traktor, 1 millió 137 ezer pótkocsi, 1 millió 250 ezer vetőgép, 6B0 ezer arató-cséplőgép, 62 ezer bur­gonya-, 86 ezer cukorrépabetakarító gépegység stb. dolgozik. A Szovjetunió­ban már kidolgozták a gépek felújítá­sának tervezetét és az új mezőgazda­­sági gépek gyártási javaslatát 1990-ig, melynek megvalósítása során több új, nagy teljesítményű gépi eszközzel szá­molnak. A traktorgyártás komoly teljesítmé­nyi és szerkezeti változáson ment ke­resztül. Nem is csoda, hiszen a Szov­jetunióban az első traktorokat már éppen száz évvel ezelőtt gyártották. Míg például az 1880-ban a Blinov által szerkesztett és 1896-ig gyártott lánc­kerekes traktor inkább a gőzmozdony­ra hasonlított, addig manapság a leg­nagyobb teljesítményű K—70l-es (Ki­­rovec) traktorok a modern kivitelezé­sű gépek képviselői. Már kidolgozták az új traktorok gyártási tervezetét. A lánckerekes traktoroknál 184, a kere­keseknél pedig 331—388 kW-os lelje-Fokozzák a termelés hatékonyságát A MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁRTÁS HELYZETE A SZOVJETUNIÓBAN ami elsősorban a munkateljesítmény fokozására ad lehetőséget. Míg pél­dául a Szovjetunióban gyártott első kombájnok másodpercenkénti áteresz­tő képessége 3,7 kilogramm volt, ad­dig jelenleg a NYIVA, SZIBIRíAK és a KOLOSZ típusú arató-cséplőgépeké 5— 8 kiló. A gabonabetakaritás ütemének meggyorsítása érdekében a jövőben a 10—12 kilogramm másodpercenkénti áleresztő képességű kombájnok gyár­tása kerül előtérbe. Ezzel egyidőben a gabonafélék betakarítás utáni kezelé­sét végző gépsorok teljesítményének növelésével is számolnak, ami eléri az óránkénti 50—100 tonna mennyiséget. A cukorrépa-betakarító gépeknél már az elmúlt években is komoly elő-Nagyobb munkatermelékenységet biztosít az igen korszerű KSZ—6 jelzésű, szovjet gyártmányú cukorrépa-betakarító gép. (Foto: — blm—) sítményű motorok igénybevételével számolnak. Ezen kívül egy 368 kW-os motorteljesítményű lánckerekes trak­tort is kifejlesztenek, ami lényegében különböző gépek, eszközök hordozója­ként szerepel majd, elsősorban a talaj­előkészítésnél. A közeljövőben tovább javul a szovjet mezőgazdaság gépek­kel való önellátottsága. Míg jelenleg egy mezőgazdasági dolgozóra 12,3 kW motorteljesítmény jut, addig ez 1980- ban már 20,6 kW-га növekedik. A traktorok azonban a gépi eszkö­zöknek csak egyik láncszemét képezik. A többi gép, eszköz esetében a maga­járó kivitelezési forma kerül előtérbe, rehaladás volt tapasztalható. Nem másról, mint a hatsoros magajáró gép­egységekről van szó, amelyek közül a KSZ—6-os típusú, szovjet gyártmányú répaszedő gépet hazánk is importálja. Az új, nagy teljesítményű hatsoros magajáró betakarítógépek használa­tával — a háromsoros' betakarítógé­pekkel szemben — 2,2-szeresére növe­kedett a munkatermelékenység. Komoly változásokra került sor a burgonya-betakarító gépek továbbfej­lesztésével kapcsolatban is, hiszen az eddigiek során csak két-, illetve négy­soros kiszántó gépek, kombájnok mű­ködtek. A Szovjetunióban 1980-tól kezdve kát változatban gyártják majd a burgonya-betakarító gépeket — az egyik típus fogadó asztal nélkül éa ferde szállítóberendezéssel kerül for­galomba, amelyről a burgonya egyene­sen a gép mellett haladó pótkoesira jut; a másik változat fogadó asztallal és burgonyatárolóval lesz ellátva. E gépek óránkénti teljesítménye könnyű talajokon eléri az 1,2, nehéz talajokon pedig a 0,5—0,6 hektárt. A munkater­melékenység — a korábban használt géptípusokhoz viszonyítva — a három­négyszeresére növekedik. A szovjet mezőgazdasági dolgozók már az idén új kukorica-betakarító gépet kapnak. A KSZKU—8-os típusú kombájnnal lehetőség nyílik egyrészt a silókukorica tejes érésben való be­takarítására, másrészt teljes érettség­ben a szemes kukorica betakarítására, melynek során a gép felaprítja a ku­koricaszárat és a leveleket is. A kom­bájn nagy munkasebessége (9 kilomé­ter óránként) lehetővé teszi az órán­kénti 3,5 hektáros teljesítményt. Az említett gépek fejlesztésének kö­zös vonása az, hogy a tervezők a le­hetőségekhez mérten tipizálják és egységesítik az egyes részeket, így például az alvázat, a hajtóművet, a fülkét stb. A fejlesztési tervezet a speciális me­zőgazdasági gépek gyártását is érinti. E téren elsősorban a PSZM—55-ös tí­pusú lánckerekes gyűmölcs-betakaritú gép gyártására kerül sor. Minőségi változással az egyes tech­nológiai folyamatoknál is számolnak. Például a talaj alapmegművelésénél a 220—368 kW-os motorteljesítményő traktorokhoz 12 és több eketestű ekék állnak majd rendelkezésre. A kukori­catermesztésben 12, a cukorrépa-ter­mesztésben pedig 24 soros gépegysé­gek (maximálisan 15 méter munkaszé­­lesség) vontatásánál a 100 kW-os mo­torteljesítményű MTZ—142-es trakto­rok igénybevételével számolnak. Az említettekhez hasonlóan a többi termelési ágazatot is érinti a fejlesz­tési tervezet és az új gépek gyártási programja, ami kétségkívül hozzájárul a termelési folyamatok felújításához és hatékonyságuk fokozásához. Forrás alapján: — blm— ■HC A vállalás nyomán nagyobb választék A Zelenina n. v. luCenecl (losonci) üzeme elmúlt évi kiskereskedelmi ter­vét 115,6 százalékra teljesítette. E si­ker elérését nagyban elősegítették azok a felajánlások, melyeket a válla­lat losonci üzeme a NOSZF 60. évfor­dulójának tiszteletére tett. Az értéke­lés során kitűnt, hogy a kiskereske­delmi forgalmuk 200 ezer koronás túl­szárnyalására a nyári időszakban Lo­soncon négy sátorban is árultak, s emellett Losoncon és Füleken még külön-külön 3—3 asztalon szabadtéri árusítást is bevezettek. Május 1-én és 9-én sátoros árusítással Losoncon 172 ezer koronát forgalmaztak. Nagyobb figyelmet szenteltek a kirakatok ren­dezésének, résztvettek a kirakatver­senyen, melynek során egy második és egy harmadik helyezést értek el. A zöldségfelvásárlást a vállalt 100 mázsával szemben 1581 mázsával, a gyümölcsöt 415 mázsával tudták túl­szárnyalni. Nagy segítségünkre volt, hogy a Fü­leld Állami Gazdaság egész zöldség­­termelését, a Sőregi (Surice) Efsz-től pedig egész gyümölcstermését szerző­désileg biztosították és felvásárolták. A konzervgyárnak Is le tudták szállí­tani a vállalt mennyiséget. Az év fo­lyamán a Zelenina rendszeresen láto­gatta a termelőket a zöldség és a gyü­mölcs érése idején, s így mindig ide­jében friss árut tudott vásárlóinak nyújtani. Aruraktárainak építését Idő­ben befejezték, s ezzel a felvásárolt készleteket megfelelően tárolhatták. Szocialista felajánlásaik teljesítése során 500 kg fém- és 250 kg papír­hulladékot is tudtak beszolgáltatni. Szabad szombatokon társadalmi mun­kában a felajánlott 550 óra helyett 600 órát dolgoztak le. Sólyom László A stúrnvói (párkányi) kenyérgyár dolgozóinak egyik csoportja a csomagoló részlegben. (A szerző felvétele) Sütőiparunk dicsérete A napi bevásárlásom során főképp idős emberektől sokszor hallom: mi­lyen jó, hogy sütőiparunk ennyiféle péksüteményt készít. Vannak, akik már a korukra való tekintettel sem tudnák elkészíteni olyan minőségben azokat a finom édestésztából készített termékeket (mint a túrósrétest, má­koskalácsot, buktákat stb.), amiket örömmer vásárolnak polgáraink. Szű­­kebb hazám, Štúrovo boltjaiba ezek az áruk a párkányi kenyérgyárból ke­rülnek, ahol a nagyüzemi gyártási technológia mellétt megőrzik a készít­mények házi jellegét. Ezt csakis kellő hozzáértéssel és szaktudással lehet elérni. Ahhoz, hogy a péksütemények megőrizzék frisseségüket, kellő csomago­lás szükséges, amit a gépesítés hiányában gondos, ügyes, gyakorlott kezek végeznek. Hogy ezek a termékek időben és frissen eljussanak a fogyasz­tókhoz, a szállítás sem elhanyagolható. A gyors szállítást a legújabb típusú, sütőiparunk részére gyártott speciális tehergépkocsikkal oldották meg. A nagyközönség, a vásárlók részéről kinyilvánított elismerés okot szolgál­tat arra, hogy a péküzem példás dolgozói közül néhánynak a nevét is meg­említsük. Német Imre, Szalma Géza pékmesterek és a képen látható cso­­magolók közül Kollár Gizella, Szalma Margit, Babindai Erzsébet, Zsila Va­léria, továbbá Száraz Attila, Csizmadia Ervin, Smida Gyula, Stugel Fegpnr, Búkor Gyula és Ivanics Lajos gépkocsivezetők kiváló munkát végeznek. A párkányi kenyérgyár dolgozóinak jő munkáját Kiss László igazgató szak­avatott irányítása alapozta meg. SZÄRAZ LASZLÖNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents