Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES IfTt. máreiw 2S. A régi világban a húsvét előtti ***“ héten böjtőlni kellett. A ünnep hozta meg a várva várt sonkát, a só­dert, ahogyan virágvasárnapon éne­kelték. A húsvéti sonkatogyasztás szo­kása a városokra is átterjedt. A keresztény hívük húsvétkor Jézus feltámadását ünnepelték__ A természet is megújul ilyen tájt: a rétek zöldülni kezdenek, a virágok itt-ott már nyiladoznak, a fák, bokrok Is zöldbe borulnak. A lányok rügyező, zöld ágat hoznak az erdőből, s azzal énekelve végigjárják a falut. Kettő föltartja az ágat kapuként, a többi sorba összefogózva bújik alatta, majd a sor másik vége tart kaput. A „Bújj, bújj zöld ág...“ játék is Így indult országhódító útjára. , Húsvéthétfőn, vagy ahogy a régi öregek nevezték, vízbevető hétfőn, most is mindenütt locsolkodnak a fia­talok itt, Felső-Csallóközben. Régeb­ben a „nagyfiúk“ locsolták meg a lányokat — nemegyszer vödörnyi víz­zel leöntve a sikongatókat, vagy bele­kergették őket a patakba. Mint tava­szi eső a növényeket, felfrissítette a locsolás is a lányokat — ha nem ju­tott a vízből túlzottan sok rájuk. Bi­zony, az is előfordult, hogy egy-egy gyöngébb fizikumú kislány súlyosan megfázott, pláne, ha kora tavasszal volt a húsvét. Ezért akarták megvál­tani magukat pirostojással, de hiába! A kölnivíz kellemesebb, illatos — és főleg nem hideg. Az otthon festett tojás viszont kedvesebb ajándék, mint a bolti. Hagymahéj levében, színes festékoldatban kell megfőzni a tojá­sokat. Ezekre lehet karcolni, vagy festni mintát. De a régi módszer alap­ján a friss tojásra oívadt viassszal, lúdtoll segítségével zsinórszerű min-Komatálat hoztam... tát rajzoltak, azután tették a festék­oldatos vízbe főni. A vízből kivéve, a tojásokról lepattogzott a viasz, s he­lyén fehér minta maradt. A húsvéti nyuszi csupán néhány év­tizede terjedt el nálunk, a bárányka helyett. A bárányka volt ilyen tájt a gyermekek kedvenc állata. Karácsonyi Viola, Vydrany Jótanácsok ünnepekre Ä szakemberek véleménye szerint a heveny gyomor­hurutot, a gyomorrontást leggyakrabban a túlzott meny­­nyiségű ital vagy étel fogyasztása okozza — jó erre gondolni az ünnepek, az elkövetkező napok során. Rá­adásul ilyen alkalmakkor nemcsak többet eszünk a szokásosnál, hanem egyben tartalmasabb, a gyomrot jobban terhelő, nehezebben emészthető ételeket is. Előnyben részesítjük a zsíros ételeket, a tejfölös töltött káposztát és sütemény, édesség is bőven kerül az asz­talra. Következmény: gyomorfájás, három-négy napig alig lézengünk a gyengeségtől. Fejfájás, szédülés, verej­tékezés — utána megfogadjuk, hogy legközelebb már mértékletesebbek leszünk. Mire vigyázzunk? Természetesen nincsen szükség asz­­kétizmusra, a terített asztal, a finom falatok és a koc­cintás mellőzésére. Nem lehet azonban az evés és Ivás az ünnepi események középpontja, a tálak gazdagsága és az Ital mennyisége önmagában nem válhat az ünnep fényének mércéjévé. Nem feltétlenül szükséges ragaszkodni a hagyomá­nyos, nehéz ételekhez. A családok asztalán gyakrabban megjelenhetik például a grillcsirke, a bejgli helyett a pogácsa. Az ünnepi étrendet Is össze lehet állítani úgy, hogy az gusztusos, ízletes, változatos és az egészséges táplálkozás szempontjainak Is megfelelő legyen. Egyéb­ként örök érvényű jótanács a mértékletesség. A mértékletességet különösen az italoknál nem fölös­leges hangsúlyozni. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás nem szolgálja az oldott, jó hangulatot. Sok kedélyes, vidámnak induló összejövetel fulladt botrányba csak azért, mert a társaság, vagy egy része alaposan „el­ázott“. A gyerekek szeszes Itallal való klnáigatása is súlyos felelőtlenség. Mosoly Mosoly. Emberi mosoly. Az anya mosolya, amivel észreveszi az első mozdu­latot, az első kis fogat, az első gügyögő szót, az első lépést. A kisgyerek mosolya, amiben a mennybolt kékje tük­röződik, amikor felpillant, és boldogan kiállt: „Sár­kány!“. A lány mosolya, amiben semmi számítás nincs, és a fiúé, ami semmi aljasságot nem rejt. A diák mosolya, amikor leírja: „a *■ b“, és a tanáré, amikor olvassa: „a = b“. A bolti eladók mosolya, vagy a villanyszerelőké, ami­kor a kész leltárkönyvre, vagy az utolsónak bekötött kábelra pillantanak. A férfi mosolya, amikor egy nehéz nap éjszakáján a nő felnéz rá, és a nőé, amikor szülés után megfogja a férfi kezét. Az idegen mosolya, ami baráti válaszra lesve röppen el, és mindegy, hogy kit talál. A zsófoit autóbuszban testetlenül feléd szálló mo­soly, amiről tudod: mindegy, honnét indult el. A gyengék mosolya, ami nem követel, csak jelez, és az erősek mosolya, ami nem gúnyos, hanem biztató. És még egyszer az erőseké, ami nem biztató, hanem magabízó, mert viharokban edződött keményre, és kő­falak, bálványok porrá omolnak előtte. És mégegyszer a gyengéké, ami elpusztíthatatlan erővé válik, mert újjászüli önmagát. A nyugdíjas mosolya, ami harmatcseppként érinti a rózsa szirmát és az aggastyáné, ami a tört szembe érkező utolsó fénysugárnak válaszol. Mosoly. Emberi mosoly. Dicsértessél őrökké. Kemény Ernő Ismét a húsvéti ünnepek előtt ál­lunk, amelyek az Idén is — mint min­dig — a tavaszi napéjegyenlőség utáni 'holdtöltét jelzik. Háztartásaink több­ségének hűtőszekrényében, kamrái­ban, más élelmiszerek mellett már na­pok óta ott van a sonka is, amit a népszokásoknak s hagyományoknak megfelelően szombaton este fehérab­­roszos asztalról — lehetőleg tormával — jóízűen elfogyaszt a család. A torma — ez az igénytelen, min­denütt termelhető növény — amit őseink valaha gyógyításra is használ­tak, úgy hozzátartozik a húsvéthoz, a tavasz ünnepéhez, mint a festett főtt tojás, amit a régi pogányok óta min­denfelé a termékenység jelének, jel­képének tartanak. Piros, kék, narancssárga, zöld, és még ki tudja hány színű népi motívu­mokkal gazdagon díszített tojást ad­tak — például a Košice vidéki Csé­­csén is — egykor a locsolóknak, akik húsvéthétfőn megöntözték a lányokat és az asszonyokat, nehogy elhervad­janak szegénykék. De hogy megöntöz­ték! Szódásüvegből lespriccelték, vö­dör, sajtár vízzel . nyakon öntötték őket, vagy egyszerűen bedobták a lá­nyokat a patakba, a folyóba — a nép­­szaporulatot biztosítandó — nehogy meddők maradjanak. A hidegzuhanyt és fürdést esetleg csak az kerülhette el, aki a legények­nél megváltotta magát hímes tojással. Ezért készítették tucatszám a lányok jóelőre a szebbnél-szebb karcolt és viasszal rajzolt hímes tojásokat. Ez a szép szokás — mint annyi más — az évtizedek alatt lassan fokozatosan ki­ment a divatból, illetve megszelídült. Egyesek szerint ehhez az is hozzájá­rult, hogy fejlődött a világ és már akadnak nálunk falun is nők, akik in­kább magukat festik, mint a tojást, dé olyan óvatosan, szépen kell velük bán­ni, mint a hímes tojással. Napjainkban, köztudottan szagos vízzel, kölnivízzel megyünk Ismerő­seinkhez, hozzátartozóinkhoz locsolni — illatozik is hétfőn ettől falu és vá­ros — amiért a gyerekek gyári csoko­ládéfigurát, cukorkát, koronát, a fel­nőttek pedig a harapnivaló mellé italt kapnak. Sört, bort, likőrt, konyakot, vodkát és gint isznak az emberek ve­gyesen, sokan nem is keveset, bár ezeknek a fogyasztása — a statiszti-Egy napon a tapsifüles elha­tározta, hogy festeni fog. Fes­tőállványt, festéket, kartonpa­pírt vásárolt, aztán töprengeni kezdett, mit is kellene fes­teni ...? Amint így töprengett magá­ban az erdő szélén, egyszer­esük ott termett a medve. Meg­szólította dirmegve-dörmögve: — Hát te, koma, miért üldö­gélsz itt olyan töprenkedve...? — Tudod medve apó, festeni Tapsifüles festő lesz szeretnék, de nem tudom, hogy mit fessek... — válaszolta a hösszújüly. • — Na, azon aztán igazán nincs mit gondolkodni — szólt a medve — fessél egy szép málnát... egy igazi, szép mál­nát ... Tapsifüles örömmel kezdett munkához, és csakhamar elké­­készülí a remekmű; a karton­lapon ott virított egy gyönyörű, tűzpiros málnaszem ... Már éppen abba akarta hagy­ni a munkát, amikor a fa tete­jéről a mókus hangját hallotta: — Na, ugyan te is butaságot festettél. .. inkább szép mo­gyorót... — tanácsolta mind­járt. — Igazad van.,. mondta Tapsifüles és máris hozzálátott. Éppen hogy elkészült a mogyo­rófestéssel, amikor ott termett a róka. Meg is ijedt nyuszi ko­ma, amikor a hosszúfarkú meg­szólította: — Hát te ugyan mit feste­getsz__amint látom, mogyo­rót ... Ez aztán az oktalanság. Mogyorót jesteni! Még ilyet. .. fessél nekem te hosszújülű, egy jó kövér kakast!... 0 jra munkához látott hát Tapsijüles, és elkezdte a kakast festeni. Szép, tarka toliakkal, tűzpiros taréjjal... Éppen elké­szült vele, amikor a farkas ke­rült arra. —- Látom, festesz, Tapsifü­les ... Meglehetősen merész vagy... éš ráadásul éppen ka­kast, te oktondi! Hu már fes­tesz, akkor fessél inkább egy szép, kövér báránytI — Festhetek... — mondta nyuszi koma, és elkezdte ismét a munkát. De alig várta, hogy eltűnjön a farkas az erdő sűrű­jében. — Én bizony nem festek kö­vér bárányt... és nem festek senkinek a tanácsára... — do­hogott magában. — Azt festek, amit akarok ... Éppenséggel egy szép tájképet akarok feste­ni. Hogyisne ... mindenki mást tanácsol, meg mindenki csak a saját kedve szerint akar nekem parancsolni... Azzal új papírlapot tűzött a festőálluányra és máris munká­hoz látott. Nagy hirtelen festett egy szép, nagyon szép tájké­pet, erdővel, a fák felett fel­hőkkel. Odafestette a Napot is, meg a madarakat a fák ágaira. Amikor elkészült, boldogan' tette le az ecsetet. Nem is cso­da akkor már sok-sok kis erdei állat vette körül és min­denkinek tetszett, amit festett. Tapsifüles pedig ennek nagyon, de nagyon őrült,.. т т ш РгяЕ Tudjátok-ё, ml van a Télutó hónapban’... ? Március huszonnyolc, A tanítók napja. Induljatok hát Fiúk és leányok, Köszönteni őket, Kik vigyáznak rátok. A jó tanítókat, Kik az á-tól véig, Elmétekbe oltják Az ábécét végig. Mondjátok, mi volna, Ha ők nem lennének? Tanítót, gyerekek Nagyon becsüljétek! Az a kicsi gyermek, Aki ma még síró, Majdan orvos lesz tán, Vagy ítélőbíró. Áldja meg a jó sors Mindegyiket érte, Ki nektek a tudást Bőkezűen mérte. Harmatcsepp a barkán. Meg a tulipánon, Éljenek sokáig — Szívemből kívánom! Páli Fazekas Rozália kék szerint — nemcsak húsvétra jel­lemző. Látni évközben is jókedvű, besze­­szelt, rogyadozó léptű, dülöngélő em­bereket, bizonyságául annak a régi, ám jelenleg is érvényes igazságnak, hogy inni sosem nagy dicsőség — ha keresünk alkalom is mindig adódik rá —-, de úgy látszik csökkenteni az al­koholfogyasztást annál nehezebb. A pénz egyre nagyobb szerepet ját­szik az életben még húsvétkor is. Sok gyerek a koronáért, nempedig a tojá­sért, csokoládéért járja be húsvét­hétfőn az utcákat és csenget, kopog­tat be oda is, ahol — ismeretlen lévén — esetleg az ördöggel szeretnék elvt­­tetni. Ennek ellenére mégis adnak pénzt — mert mit szólna zsugorisá­gukhoz a szomszéd —, de ez még a kisebbik rossz. A nagyobb baj az, ha az álig kamasz legénykéket felelőtle­nül és eléggé el nem itélhetően alko­hollal kínálják, amelyre az elmúlt évek tapasztalatai alapján sajnos nem egy, néha tragikus végű példa is fi- g gyelmeztet. Régi húsvéti szokás volt a komatál­­küldés is ugyanúgy, mint a pogány emberálcfozatot imitáló kakassütés vagy Martovcén |Martosonj és kör­nyékén a pilikézés, kuviázás; a legé­nyek, lányok öntöző-hétfőig tartó vi­dám páros táncát a‘tavaszt köszöntő mókás játékot jelöli. Az egykori gyakorlat szerint sok­helyütt hüsvétvasárnap reggelén a lányok és legények a környezetük tud­tával a falu szemeláttára kometálat küldtek egymásnak. Ha ezt a küldők kölcsönösen elfogadták akkor szoro­sabb, meghittebb baráti kapcsolatba léphettek és léptek is egymással s eb­ben senki nem talált semmi kivetni­valót. Ez a szokás ma is él, sőt eléggé el­terjedt nemcsak húsvétkor és nem­csak legénvek-lányok, hanem mások Is gyakorolják. A tartalom lehet bor, pálinka és desszert, de nagyobb a sikere, s a hatása a pénznek, amit a megajándékozott az italon kívül, ked­ve szerint másra is elkölthet. Készítsük hát hétfőre elő a kölni­vizet. Pihenjünk, szórakozzunk jól, fogyasszuk el jóétvággyal az elénk tálalt finom falatokat és kívánjunk, mint ahogy mi is kívánunk mindenki­nek — kellemes húsvéti ünnepeket! Kanizsa István IERESZTREJTVÉJJY VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: T, T, A, A, L, 0. 9. Kettős mássalhang­zó. 10. Negatív vá­lasz. 11. Nemzet­közi műnyelv. 12. Csacsihang. 13. Az ENSZ angol nevé­nek rövidítése. 15. Azon a helyen. 17. Ázsiai állam. 19. Magot hint. 21. Pá­rol, puhít. 23. A munka és az ener­gia egysége. 24. Ka­darka. 25. Hiányos cikk. 26. Fedd. 27. Koppenhága szlo­vák neve. 29. Nát­rium kémiai jele. 30. Tisztít. 31. Má­zsái. 32. Kicsinyítő képző. 34. Kigon­dol, kieszel. 36. 999 római számmal. 37. Gárdonyi regényé. 39. Nigéria főváro­sa. 40. Nem fölé. 41. A hegedű tar­tozéka. 43. Túlter­helésben van. 44. Ázsiai nép. 45. Jelt ad. 46. Menetrendi rövidítés. 47. Szegecs (fon.). 49. An­golna németül. 51. Maláji pénzegység. 53. Férje. 54. Máshollét. 56. Német névelő. 57. Hangtalan nóta. 58. Diri­gens. 60. Korhol. 61. Hangjegy. 62. Barka közepe. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Édes .... Kosztolányi Dezső ismert regé­nye. 3. Üj több idegen nyelvben. 4. Lám. 5. Ö. I. 6. Ki csehül. 7. Dal. 8. A Ludolf-féle szám. 9. A rejtvény máso­dik része, zárt betűk: I, T, A. 13. Ung­­vár része. 14. A rejtvény harmadik része, zárt betűk: P, G, S, K. 16. Tüdő­vész. 18. Literátus. 19. Duhaj. 20. Tu­domány. 22,- A Rhone jobb oldali mel­lékvize. 24. Csillagkép. 27. Ékezettel: betegség. 28. Évszak. 31. Moson ré­sze. 33. Állami illeték. 34. Hóhér szlo­vákul. 35. Mely helyen. 36. Becézett Ilona. 38. Idegen női becenév. 40. Éke­zettel: boltívvel összekapcsolt oszlop­sor. 42. Araszt. 44. Francia- művészet. 48. Pusztító. 49. Nem egészen balra. 50. А-betűvel az elején: európai nép (é h.j. 52. Erar betűi. 54. Ák! 55. Já­rom. 58. Káté! 59. Y. K. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 14. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 9. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: A Nemzetközi Nőnap alkalmából jó egészséget és sok sikert kívánunk! Könyvet nyertek: Veszély Jánosné, Levice (Léva), Ugrik Erzsébet, Ka­menný Most n./Hr. (Kőhídgyarmat), Nagy Ilona, Mula (Rárósmúlyad).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents