Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. méretne M A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentéséből (Folytatás az 1. oldalról) Eredményesen valósítjuk meg az Ipar tervezett nagy szerkezeti válto­zásait. Az általános gépgyártás 17,3, a vegyipar csaknem 16 százalékkal termelt többet. A közszükségleti ipar termelése 8,7 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban tavaly elértük a legnagyobb termelési volument.— több mint 80 milliárd koronás értéket. Végleges adatok szerint, 38 mázsát meghaladó átlagos hektárhozam mel­lett 10,3 millió tonna gabonaíélét ta­karítottunk be. 1976—77 telén a szo­cialista államok segítségével, főként rendkívüli takarmány-behozatallal si­került megtartanunk, sőt növelnünk is a gazdasági állatállományt — 36 ezer tonnával több hús, hústermék, baromfi és 3000 tonnával több vaj került az árualapokba, mint az előző esztendőben. Eredményesen folytató­dott a mezőgazdasági termelés nagy­ipari alapokra helyezése és belterjesí­­tésének fokozása. Tovább szilárdultak a szövetkezetek és az állami gazdasá­gok. SIKEREINK BIZONYÍTANAK A jelentés megállapítja, hogy társa­dalmunk a nemzeti jövedelemnek csaknem egyharmadát fordítja beru­házásra; ez az összeg az elmúlt két esztendőben 271 milliárd koronát tett ki. Kiemeli, hogy Szlovákiában a ter­melés nagyobb ütemű fejlesztése hoz­zájárul a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának további kö­zeledéséhez és kiegyenlítődéséhez. Hansúlyozza Prága főváros szocialista városként történő rekonstrukcióját és továbbépítését, ami az egész ország ügye. Fontosnak tartjuk, hogy az épí­tőipari kapacitásokat továbbra is si­keresen olyan városokba koncentrál­juk, amelyekben összpontosított épít­kezés folyik, éspedig Bratislavába és az észak-csehországi kerületbe. Külgazdasági kapcsolataink alaku­lásával foglalkozva, a jelentés meg­állapítja, hogy általában teljesítjük a XV. pártkongresszuson a külgazdasági kapcsolatokkal kapcsolatban megha­tározott igényes feladatokat. Meghat­ványozódott a KGST-tagállamokkal folytatott gazdasági és tudományos­­műszaki együttműködésünk, a szocia­lista gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésünk, a szocia­lista gazdasági integráció jelentősége. Részt veszünk számos közös program megvalósításában. Az utóbbi két év­ben további 116 termelési együttmű­ködési és kooperációs szerződést, va­lamint 84 tudományos-műszaki együtt­működési egyezményt kötöttünk. E kapcsolatokban számunkra kulcsfon­tosságú szerepe van a Szovjetuniónak. A békés egymás mellett élés szellemé­ben fejlődik gazdasági együttműködé­sünk a nem szocialista országokkal; a velük lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi két év alatt — az ismert nehézségek ellenére — 20 százalékkal nőtt. Lakosságunk pénzjövedelme megfe­lel a tervezettnek, s a tervidőszak kezdete öta 28 és fél milliárd koroná­val, vagyis 9,8 százalékkal gyarapo­dott. A havi átlagbér tavaly elérte a 2444 koronát, vagyis 140 koronával volt nagyobb, mint 1975-ben. A kiske­reskedelmi forgalom két év alatt 17 milliárd koronával, vagyis 7,9 száza­lékkal, a fizetett szolgáltatások volu­mene 9,9 százalékkal, az élelmiszer­­eladás pedig 7,4 százalékkal nőtt. Két év alatt 266 ezer új lakás épült, amelyekbe több mint 800 ezer lakos költözött be. Az ezer lakosra jutó új lakások számát és korszerűségüket tekintve is a világ listavezető országai közé tartozunk. A jelentés áttekinti az életszínvonal emelésében elért to­vábbi eredményeinket is, és leszögezi: Csehszlovákia ma a legfejlettebb szo­ciálpolitikával rendelkező országok egyike. A dolgozók szükségleteinek kielégítésében azonban elsősorban azokat a vonatkozásokat kell kidom­borítanunk, amelyek a szocialista életmód kialakulását támogatják, s ezzel kapcsolatban le kell küzdenünk néhány negatív tendenciát, elsősorban azt, hogy fő életcélnak az anyagi ja­vak nyárspolgári hajhászását tartsák. E tekintetben különösképpen a fiata­labb nemzedékre kell hatnunk, mert sokoldalú fejlődése feltételeinek meg­teremtése a szocializmus fontos kül­detése. A jelentés kiemeli: A népgazdaság általában folyamatosan és aránylag gyorsan fejlődik, jóllehet nem minde­nütt értük el a feltételezett dinamikus ütemet. Sikerült enyhíteni az energia és a nyersanyag behozatali árának emelkedése által kiváltott első, na­gyon mély megrázkódtatást. így bizo­nyos időt nyertünk, mely az elkerül­hetetlen alapvető változások előkészí­téséhez és megvalósításához szüksé­ges. A felvetődött problémákat nem a dolgozók rovására oldottuk meg. Alap­jában a belső erőforrások mozgósítá­sának, mindennemű munka hatékony­sága fokozásának és minősége javítá-, sának, népgazdaságunk teljesítőképes­sége fokozásának útját követjük. A KONGRESSZUSI IRÁNYVONAL SZELLEMÉBEN A jelentés további része előre mu­tat, felvázolja a további teendőket a gazdaságfejlesztési program követke­ző részének teljesítéséért. A gazdasá­gi tevékenység és az eredmények elemzése arra figyelmeztet minket, hogy a jövőben a párt-, állami és gaz­dasági szervek figyelme a hibák és a fontos problémák határozottabb meg­oldására összpontosuljon. Fejlődésünknek biztos útja marad a XV. pártkongresszus irányvonala, amely a hatékonyság fokozásét, a munka minőségének javítását, a gaz­dasági fejlődés intenzív tényezőinek kihasználását célozza. Az életben az eddiginél következetesebben kell ér­vényesítenünk ezt az irányvonalat. Nem könnyű azonban az egyetlen lehetséges út, hogy a jövőben elegen­dő forrást alakítsunk ki a párt alap­vető céljainak elérésére — a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Ezen a téren bizonyos haladást értünk el. A bíráló értékelés azonban megmutatja, hogy ez a hala­dás nem elegendő, egyelőre nem felel meg teljesen a XV. pártkongresszus határozatainak. A termelésben pél­dául nem értük el az anyagfogyasztás tervezett csökkenését. Ez a lemaradás két év alatt csak az iparban három­­milllárd koronát jelent. Tavaly az épí­tőiparban és a mezőgazdaságban rosz­­szabbodott az anyagfogyasztás. A jelentés megállapítja, hogy fon­tos követelmény a termelés energia-, nyersanyag- és anyagigényességének jelentős gyors csökkentése. Az állőala­­pok kihasználásának és hatékonysá­gának elégtelenségét is bírálja. Gyors és lényeges javulást kell elérnünk a termékek műszaki színvonalában és minőségében. ÜJ FORRÁSOK A jelentés a továbbiakban az új szellemi és anyagi források gyors és hatékony kihasználásával foglalko­zott, a vázolt problémák megoldásá­val kapcsolatban. Az élelmiszerek te­rén elvben fedezzük a piaci szükség­leteket. Sok vállalat alkalmazkodott az egészséges táplálkozás követelmé­nyeihez, új termékeket bocsát piacra s javítja minőségüket. Az élelmiszer­­ipari dolgozóknak folytatniuk kell kö­vetkezetesen ezt a tevékenységüket, bővítsék a termékválasztékot és javít­sák minőségüket. Az iparcikk-ellátás terén bonyolul­tabb a helyzet. Textilfélékből, építő­anyagokból nem sikerült a tervezett mennyiségben termelni a hazai piac számára. Egyes árufajták minősége, valamint az új, műszakilag fejlett és divatos termékek gyártásának beveze­tése sem felel meg a lakosság egyre növekvő és egyre differenciáltabb kö­vetelményeinek. Szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy a lakosság vásárlóereje egyre nő. A jelentés ki­emeli: a termelés és a kereskedelem állandó feladata az árukínálat rend­szeres javítása, a kínálat és a keres­let összhangjának megteremtése a mennyiség, az összetétel, a hely és az idő szempontjából is. További problémakör, mellyel a je­lentés foglalkozik, az exportképesség növelése, a nemzetközi csere haté­konysága, gazdaságunk céltudatos be­kapcsolása a szocialista integráció folyamatába. Gazdaságunk további fo­lyamatos fejlődéséhez szükséges, hogy megteremtsük a forrásokat a fontos szükségletek behozatali fedezéséhez, emellett továbbra is megtartsuk devi­zahelyzetünk stabilitását. Ez megkö­veteli, hogy a kivitelt gyorsabban nö­veljük, mint a behozatalt. Nem elegendő termelni, a terméke­ket el is kell adni. A külkereskedelmi szerveknek és szervezeteknek ezen a téren javítaniuk kell tevékenységüket. Külgazdasági kapcsolataink fejleszté­sének stratégiájában abból indulunk ki, hogy továbbra is a KGST-országok­­kal való sokoldalú együttműködés és a gazdasági integráció fejlesztése ma­rad az alapjuk. A népgazdaság döntő ágazatainak távlati célprogramjai is jelentős szerepet játszanak. A jelentés behatóan foglalkozik a beruházások fontos szerepével. Az igényes beruházási feladatok teljesí­tése érdekében építőiparunknak meg kell gyorsítania a kapacitások és az anyagi alap szerkezeti átalakítását a fejlesztés fő irányzatainak és a befe­jező munkálatoknak javára, a továb­bi iparosítás útján. FŰ FELADATAINK A jelentés a következő Időszak fő feladatai között említi a fűtőanyag és a villamos energia hazai forrásokból való növelését. Elsősorban a barna­szénről, főként az észak-csehországi szénmedencéről van sző. Fontos fel­adat, hogy idejében előkészítsük és gyorsan megvalósítsuk az új bányák kiépítését. A problémák megoldása megköveteli, hogy a Vítkovicei Vas­mű, az Uničoví Gépgyár, a Chrudimi Transporte felelős dolgozói, az építő­ipari és közlekedési dolgozók — s mindazok, akik részt vesznek e fon­tos társadalmi feladat teljesítésében — rugalmasabbak és határozottabbak legyenek. A villamosenergia-ellátásban foko­zatosan javítani kívánunk a helyzeten. Ennek érdekében következetesen el kell végezni a kazánok és turbogene­­íátorok főjavítását és átalakítását, le kell rövidíteni a javítások idejét, nö­velni kell az energetikai berendezé­sek üzemeltetésének stabilitását. Az eddigi megállapodások értelmében számítunk rá, hogy 1984-ig mintegy 3500 megawatt teljesítőképességű a­­tomerőműveket helyezünk üzembe. A jelentés figyelmeztet a fűtőanyaggal és energiával való fokozottabb takaré­koskodás jelentőségére. További szakasza a közlekedéssel szemben támasztott fokozódó igénye­ket ismerteti. A technikai kérdések felsorolása mellett megemlíti, hogy nem kis nehézségeket okoz a szállí­tók fegyelmezetlensége. Tőlük függ a követelmények egyenletes elosztása, a be- és kirakodás meggyorsulása. A Közlekedési Minisztériumnak jobban be kell töltenie a központi irányító szerv szerepét és egységes rendszer­ben kell összehangolnia a vasúti, vízi és közúti közlekedést úgy, hogy fo­lyamatosan és hatékonyan ki tudja elégíteni a szállítási szükségleteket. A mezőgazdaság nagy jelentőségét domborítja ki a következő szakasz. Továbbra is figyelmünk homlokteré­ben álljon a gabonatermesztés fej­lesztése, s vele egyidejűleg az ipari és olyan különleges növények ter­mesztése, mint amilyen a cukorrépa, az olajnövények, a komló stb. Követ­­kezetesn át kell ültetni a gyakorlatba azokat a kormányintézkedéseket, me­lyek célja a hazai piac elegendő mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel való ellátásának biztosítása. Lényege­sen jobban kell gondoskodni általá­ban a mezőgazdasági földterületek ésszerű megműveléséről, beleértve a kisebb hozamú földek termővé téte­lét is. Szükséges, hogy a mezőgazda­­sági minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok, a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői erélye­sebben biztosítsák a mezőgazdaság valamennyi tartalékának felhasználá­sát. Az állattenyésztési termelésben elsőrendű feladatnak tartjuk a szar­vasmarha-tenyészet intenzitásának és hasznosságának növelését. Nem tö­rődhetünk bele az indokolatlan kü­lönbségekbe: míg 35 járásban az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozam el­érte a 3 ezer litert, 20 járásban még a 2500 litert sem éri el. Az állatte­nyésztési termelés további növelése érdekében erélyesebben kell töreked­nünk a legelőnyösebb takarmánynövé­nyek termesztésére. Tartósításuknál alkalmazni kell a legújabb ismerete-Az SZNT mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottságának 11. tanácskozá­sát, melyen Hagara František, az SZNT alelnöke is részt vett, Gála Jo­zef elvtárs, a bizottság elnöke ve­zette. Előbb Somogyi Ladislav kereske­delmi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítésében elért eredmények, illetve a tapasztalt fo­gyatékosságok megoldása érdekében tett erőfeszítések felől, továbbá a bel­kereskedelem fejlesztésének távlatai­ról. Hangsúlyozta, hogy „a tervidő­szak első két évében a közellátásban jelentős mennyiségi és minőségi javu­lás volt tapasztalható, s ez a XV. pártkongresszus gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek eredményes teljesítésére utal“. A kiskereskedelmi forgalom 9,3 két és egyidejűleg fel kell használ­nunk a nem hagyományos takarmány­forrásokat is. Teljesen meg kell való­sítanunk a fehérjetermelési progra­mot, s javítanunk kell a helyzetet fő­ként a szemes takarmánykeverékek­hez szükséges komponensek viszony­latában. Intenzívebben kell terjeszte­nünk a mezőgazdasági üzemekben a tömegtakarmányok technológiai fel­dolgozásának nagyüzemi termelési módozatait. Nagyon fontos, hogy rendszeresen csökkentsük a betakarí­tási és tartósítási veszteségeket. Első­rendű követelmény a magas fokú ha­tékonyság. ' . A felsorolt problémák megoldását kell szolgálnia az új jutalmazási rend­szernek is, amelyet jelenleg az efsz­­eknek mintegy a felében próbálnak ki. Az elemzések arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági üzemek 85 szá­zaléka már elérte azt a nagyságren­det, amely a kooperációs kapcsolatok felhasználása esetében lehetővé teszi a korszerű nagyüzemi termelés min­den alapvető előnyének érvényesíté­sét. Az ilyen mezőgazdasági üzemek további bővítése egyesítés útján egye­bek között azzal a veszéllyel jár, hogy aránytalanul megnőnek az anyagi költségek, s általában nem lesznek gazdaságosak. A CSKP KB Elnöksége ezért úgy döntött, hogy az adott fe^ lődésl szakaszban mindenekelőtt sta­bilizálni kell a mezőgazdasági üze­mek földalapját, meg kell szilárdítani gazdasági bázisukat, célszerűen fej­leszteni kell a szakosítást, az üzem­közi együttműködés különféle formáit és tökéletesíteni kell a belső munka­­szervezést is irányítást. A TERVEZÉS TÖKÉLETESÍTÉSE A jelentés további része döntő fon­tosságú kérdésként említi a tervezés egész folyamatának tökéletesítését, komplex, kiegyensúlyozott és távlati jellegének elmélyítését. Arra törek­szünk, hogy minden tervünkben nö­veljük a minőségi mutatók súlyát, és olyan ismérveket érvényesítsünk, a­­melyek az eddiginél jobban fejezik ki a vállalatok érdemeit a társadalmi szükségletek kielégítésében. Az állami és gazdasági szerveknek a tervet sok­kal mélyrehatóbban és tárgyszerűb­ben kell egybehangolniuk a terv- és szerződési fegyelem megszigorításával és általában az évi tervek teljesítésé­vel. ' A jelentés ezután részletezi, hogy a legfelsőbb pártszervek intézkedései alapján mit tegyenek az érintett szer­vezetekben a tervezés tökéletesítésé­re, majd a pártszervezetek fontos sze­repére mutatott rá. Az emberek minket, kommunistá­kat, nem szavaink, hanem elsősorban tetteink szerint ismernek. A kommu­nistáknak mindig közel kell állniuk az emberekhez, ismerniük kell prob­lémáikat, nehézségeiket, örömeiket, nem szabad önelégülteknek lenniük, megszédülniük a sikerektől, nem ve­szíthetik el a fejüket az átmeneti ne­hézségek miatt. Minket nem téríthet el az a tény, ha meg nem értésbe vagy ellenkezésbe ütközünk. Nem ha­ladunk kész, kikövezett/úton, minden szakaszát magunknak kell megépíte­nünk. A jelentés hangsúlyozza, hogy for­radalmi erő és áldozatkészség kell az százalékkal, a húsok és húskészít­mények fogyasztása 11,2 százalékkal, a tej és a tejtermékek fogyasztása 7,3 százalékkal, a tojásfogyasztás pedig 12 százalékkal nőtt. A jövőben a vá­laszték bővítése, a hiánycikkek szá­mának csökkentése, a kiszolgálás színvonalasabbá tétele stb. kerül a figyelem homlokterébe. Németh Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes a föld­alap védelmét, termékenyebbé tételét és gazdaságosabb kihasználását célzó határozatok teljesítésében elért ered­ményekről, valamint a tavaszi mun­kák sikeres elvégzését, és a gazdag termés megalapozását biztosító politi­kai-szervezési és anyagi-műszaki in­tézkedésekről számolt be a képvise­lőknek. Kiemelte, hogy a még tapasz­talható hiányosságok ellenére, jelen­új feladatok megoldásához. Mindenütt tettekre kell átváltani a jelszót: min­denki a maga munkahelyének a gaz­dája. Ezzel kapcsolatban kidomborítja a pártmunka fontosságát. Ennek súly­pontja a politikai irányítás, a szerve­ző, káder- és nevelőmunka, az embe­rek körében végzett munka. Ebben a pártszervek és a pártszervezetek pó­tolhatatlanok. Feladatuk, hogy irá­nyítsák, egybehangolják és ellenőriz­zék az állami és gazdasági szervek­ben dolgozó kommunistákat. Beha­tóan foglalkozik a kádermunkával szemben érvényesülő igényekéi. AZ IDEOLÓGIAI MUNKA FONTOSSÁGA A jelentés külön fejezetben foglal­kozik az ideológiai munka szerepének megnövekedésével. Az osztályellenség mindig arra törekszik, hogy megza­varja népünk békés munkáját és biz­tonságát. Az imperialista központok erre használják fel tájékoztató esz­közeiket, és számítanak a politikailag levitézlett egyének soraiból kikerülő segítőtársaikra. Pártunk minduntalan nagy jelentőséget tulajdonit az osz­tályellenséggel szembeni ideológiai küzdelem offenzív jellegének. Ez kü­lönösen ma időszerű, amikor tanúi lehetünk a hazánk elleni kampányok fokozódásának. Ellenségeink nem a­­karnak beletörődni, hogy 1968 és 1969 válságos éveiben nem váltak be az antiszocialista és jobboldali erőkhöz fűzött reményeik. Tíz év elteltével pártunk és népünk teljes mértékben értékeli, milyen szükséges volt a Szovjetunió és a több szocialjsta or­szág segítsége ahhoz, hogy hazánk­ban megmentsük a szocializmust, és milyen helyes volt az 1969 áprilisa utáni eljárásunk. A mai helyzet és az elmúlt tíz év gyakorlati tapasztalatai igazolják, hogy hazánkban a szocia­lizmus fejlődését, országunk felvirá­goztatását, a nép életszínvonalának emelkedését csakis az antiszocialista, pobboldali és ellenforradalmi erők, valamint a hozzájuk fűzött imperia­lista tervek teljes politikai kudarca tette lehetővé. Az ideológiai munka fejlesztéséhez jó anyagi, műszaki és káderfeltétele­ket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik a politikai oktatás színvonalá­nak további emelését. Az ideológiai munkában is haladást értünk el.' Az elért eredményekkel azonban még nem elégedhetünk meg. A különféle akciók számát illetően nincs okunk panaszra, ám sajnos, nem mindig ügyelnek a minőségre és hatékony­ságra. Az ideológiai munkában viszont minden formalizmus, rutin, felületes­ség és koncepcióhiány nagyon káros. A jelentés továbbá kiemeli a Nem­zeti Front nagy szerepét törekvéseink­ben, mert az építési feladatok teljesí­tésére mozgósítja a tömegeket, kivált­képpen az ifjúságot. Pozitívan mérle­geli külpolitikai sikereinket. Külpoli­tikánk rendíthetetlen alapja, szilárd barátságunk és szövetségünk, együtt­működésünk a Szovjetunióval, testvé­riségünk a többi szocialista ország­gal. Végül a most kezdődő járási és kerületi pártkonferenciákkal kapcso­latban az erők mozgósítására készteti a , pártszervezeteket, megjelölt társa­dalmi és gazdaságpolitikai feladataink teljesítése érdekében. tős sikert értünk el a földalap védel­mében, hiszen amíg hetvenötben több mint 35 ezer hektárral csökkent Szlo­vákiában a szántóterület, addig tavaly már csupán 2247 hektár szántóföld lett kivonva a mezőgazdasági őster­melésből. A miniszterhelyettes ugyan­akkor azt is hangsúlyozta, hogy a földalap védelmét és gazdaságosabb kihasználását célzó törekvések sikere érdekében további fontos lépéseket kell tenni, elsősorban az igényeknek megfelelően ki kell építeni a nemzeti bizottságok földalapvédelmi osztályát. A vitában szinte valamennyi képvi­selő kifejtette véleményét, tolmácsol­va, hogy a tárgyalt problémakörök­kel kapcsolatban a választókörzetek­ben milyen eredményeket értek el, és milyen megoldást sürgető nehézsé­gekkel küszködnek. — dek Tanácskozott az SZNT mezőgazdasági bizottsága Akad még tennivaló bőven

Next

/
Thumbnails
Contents