Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-18 / 11. szám
1878. MÄRCIUS li. XXIX. évfolyam 11. szám. Ага: 1,— Kčs Szabad Fűldmüv Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: ♦ Szakértelemmel és politikai megfontoltsággal ♦ Cukorrépatermelésünk fény- és árnyoldalai ITT A BIZONYÍTÁS IDEJE A zárszámadó közgyűléseken sok szó esett a tavaszi mezőgazdasági munkákról. Szinte minden gazdaságban hangsúlyozták a jó felkészülés szükségességét és azt, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák minőségének színvonala döntően befolyásolhatja az idei termés- és gazdasági eredmények alakulását. A közgyűlések óta alig telt el pár hét és a kedvező időjárás a tettek mezejére csalja a mezőgazdasági dolgozókat. Eljött tehát a bizonyítási lehetőségek időszaka. Most majd kitűnik, ki hogyan, értékesíti a múlt évi tapasztalatokat és hogyan okult a gyengébb eredmények okainak keresése közben szerzett tanulságokból?! Derekas helytállásra van szükség. A termelési tervek talán még egyetlen esztendőben sem számoltak a növénytermesztés ilyen nagy méretű növekedésével, mint az idén. S ez nem véletlen jelenség. Ha többet akarunk fogyasztani, ha a társadalom szüntelenül növekvő igényeit ki akarjuk elégíteni olyan mértékben, mint tervbe vettük, akkor létre kell hozni az előfeltételeket is. Irreális volna azt várni, hogy a mezőgazdasági termelés stagnálása mellett az közélelmezés színvonala tervszerűen és szüntelenül emelkedjen. Tárgyilagos megítélés szerint adottak a feltételeink ahhoz, hogy az önellátottság kérdését mielőbb megoldjuk. Ha csupán annyi történik, hogy a jobb irányító és szervező munka, a termelésfejlesztési lehetőségek jobb kihasználása nyomán a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési eredményei az idén megközelítik a hasonló természeti feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek jóval nagyobb eredményeit, akkor mind helyi, mind pedig országos méretben kiegyenlíthető lesz a számla. Illetve a hatodik ötéves tervidőszak első két évének a hiányát az idén pótolni tudjuk és egyben garantáljuk azt is, hogy mezőgazdaságunk sikeresen megbirkózik az ötéves terv által körvonalazott összes termelési és gazdaságfejlesztési feladataival. Most, a természet ébredésének napjaiban, a termelési eredmények formálásának első szakaszában, reménykedő jelenség, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége jól felkészült a tavaszi munkákra. Nem kevésbé biztató az is, hogy a vetőmagszükséglet nem okoz különösebb gondot, és a növények tápanyagigénye is kissé jobban kielégíthető, mint a múlt évben. A sok tennivaló mellett nagy hiba lenne megfeledkezni arról, hogy elsődleges feladat a gabona tervezett vetésterületének létrehozása és az ősziek lelkiismeretes gondozása, előkészítése, megvédése a terméstrontó összes tényezőktől. Nagy hiba lenne — az egyébként jó munka mellett is — az esetleges téli fagykárokra hivatkozva csökkenteni a gabona tervezett vetésterületét. Az országos gabonatermesztési tervfeladatok megkövetelik minden gazdaságtól, hogy a kiszántott őszi gabona helyett ugyanannyi tavaszit vessen. Ez egy fontos feltétele annak, hogy a gabonaprugram idei terve teljesüljön. Elmélyült felelősséget kíván — vezető dolgozóktól és beosztottaktól egyaránt — a cukorrépa is. Sokkal nagyobbat, mint a múlt évben tapasztaltuk. Bizony, ha őszinték akarunk lenni, akkor nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a múlt esztendőben a hozamot rontó objektív okok mellett, tehát a kedvezőtlen időjáráson kívül, más okok is közrejátszottak abban, hogy szlovákiai méretben a termelési feladatot csak hetvenkilenc százalékra teljesítettük. Hiba lenne tehát szemet húnyni a gyenge hektárhozamokat szülő okok felett. Nem szabad engedni, hogy azak az idén megismétlődjenek. A jó gazda nagyon jól tudja, hogy a cukorrépa rendkívül igényes arra, hogy az agrotechnikai folyamatokat kellő időben és magas színvonalon vezessük le. Már a vetésnél, majd a sarabolás és a ritkítás idején tartsuk be az agrotechnikai kövbetelményeket. Főleg ne engedjük meg azt, hoy a répa növényzetét felelőtlen emberek nagyon megritkitsák. A nagy hozamnak és az optimális cukortartalomnak is egyik nagyon fontos követelménye, hogy öntözhető területeken hektáronként leggalább százezer, máshol pedig legalább nyolcvanezer növényegyed legyen. A Dobrovicei A cukorrépa nem rossz fajta, de gondos munkát igényel vetéstől betakarításig. Tehát a jól végzett munkát eléggé bő terméssel hálálja meg. Tavasszal alapozhatjuk meg a szükséges mennyiségű és jó minőségű takarmánybázist is. A tömegtakarmányokra gondolok! S ennek a kérdésnek sok mezőgazdasági üzemben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni, mint az elmúlt években. Soha nem volt jó gazda az, akinek nem volt elég takarmánya. Merthát hogyan is lehet jövedelmező állattenyésztési termelést folytatni, ha a gazdaság évről-évre takarmánygondokkal küzd? Sok példa bizonyítja, hogy szemes kukoricából nagy hozamot lehet elérni. Miért nem igyekeznek a lemaradók elsajátítani a nagy hozamokhoz vezető termelési módszereket? Sokaknak csak a szomszédba kellene menni jótanácsért. S legyünk őszinték, szégyen az is, ha valaki ennyi év után még mindig nem tud elegendő és jó minőségű silókukoricát termeszteni. Bizony még mindig akadnak olyan mezőgazdasági üzemek, ahol a vezetők a szarvasmarhatenyésztés hasznosságának alacsony színvonalát a rossz minőségű silótakarmánnyal magyarázzák. De vajon ki biztatja, vagy kikényszeríti az ilyen mezőgazdasági üzemeket arra, hogy rossz minőségű takarmányt termesszenek? Senki! S éppen ezért erkölcsi kötelességük a vezető gazdasági dolgozóknak és mindazoknak, akik munkájától a takarmányok mennyisége és minősége függ, megteremteni az összes feltételeket, hogy takarmánygond többé soha ne legyen, s hogy a takarmányok minősége garantálja az állattenyésztési termelés színvonalának szüntelen emelkedését. Ez persze megköveteli, hogy a feltételezett szükségletnél több minőségi tömegtakarmányt termesszen minden mezőgazdasági üzem, tehát hogy ne csak száz, hanem legalább száztíz százalékra biztosítsa a takarmányalapot. A tavasz, hosszabbodó napjaival, élénk színeivel népdalok témája, költők, írók, zeneszerzők ihletője, a mezőgazdaság dolgozóinak pedig mindenkori nagy reménysége és a sürgős munkák ideje. A gondos tavaszi felkészülést a mezőgazdasági dolgozók tíz- és százezrei végzik. A tavasznak, a kikeletnek külön varázsa van. A megújuló természettel indul szántón, réten, kertészetben, gyümölcsösben a termést ígérő élet. JŰ TERV SEGÍTSÉGÉVEL A minőségi takarmányalap kialakításában rendkívül komoly szerepe van a lucernának, a réti szénának, valamint a szántóföldi fűtermesztésnek is. Mivel ezt saját tapasztalatából már mindenki tudja, így joggal elvárható, hogy mezőgazdasági üzemeink a tavasz folyamán mindent megtesznek azért, hogy e fontos takarmánynövényekből nagy hozamokat érjenek el. Illő lesz a tavasz folyamán komolyabban venni a hüvelyesek, főleg a bab, a lencse és a borsó termesztésének tervszerű fejlesztését, valamint a zöldségfélék, főleg a tervezett petrezselyem, uborka, vöröshagyma, fokhagyma, paradicsom és dinnye termésfeltételeinek megteremtését. Szégyen lenne a mezőgazdaságunkra, ha ezeket a termékeket, melyeket magunk is megtermelhetünk továbbra is nagy mennyiségben külföldről hoznánk be. A tavaszi munkák sikere érdekében helyes lesz minden gazdaságban még következetesebben érvényesíteni a munka jutalmazásának szocialista elvét. A lehető legjobban elősegíteni a dolgozók kezdeményező készségének kibontakozását és tökéletesíteni az irányító szervek ellenőrző munkáját. PATHÖ KAROLY Hatodik ötéves tervünk időszakának (alapkérdése a hatékonyság emelése. A nagyobb hatékonyság elérése sok irányú szellemi, és fizikai tevékenységet igényel. Egy-egy csodaszernek tartott módszer ma már nem segít. Ez a helyizet hívja fel a figyelmet a fokozottabb 'előrelátásra, a nagyobb tervszerűségre, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló és érintő területek mindegyikén. A mezőgazdasági csúcsmunkák időszakára — mezőgazdasági nagyiüzemeinkben — ezért munkaterveket 'készítenek. A sokolcei székhellyel gazdálkodó Csehszlovák—Magyar Barátság nevet viselő társult szövetkezet tavaszi munkatervét Rákócza Lajos főagronómus és Nagy Ferenc ágazati agronőmus társaságában tanulmányozzuk. A terv szinte emberre szólóan készült, s részleteiben még a kedvező tavaszi időjárási viszonyokra, vagy az előfordulható kedvezőtlen körülményekre is külön-külön kitért. mölcsösben végzendő telepítés és egyéb feladatok. A cukorrépa alá már ősszel — 250 hektáron — speciálisan elkészítették a talajt. Több éves tapasztalatuk az, hegy cukorrépánál a megfelelő egyedszám biztosításának alapfeltétele a szakszerű őszi talajelőkészítés. Tavaszi munkatervükben szerepel még 80 hektár vöröshagyma, 60 hektár kender, 1260 hektár szemes kukorica, valamint 308 hektár silókukorica részére a talaj előkészítése és elvetése. Szemes kukoricánál az elmúlt évben több kísérleti parcellán végeztek megfigyeléseket. Tapasztalataik szerint jól beváltak a hazai hifcridek. Pl. a TO—510-es hibrid — az ideálisnak egyáltalán nem minősíthető időjárási viszonyok ellenére — 57,30 mázsás hektáronkénti hozamot adott. A szövetkezet vezetősége és tagsága tudatosította, hogy a tavaszi munkák minősége jelentős mértékben meghatározhatja a termés alakulását. A foltos, hiányos vetés, az elkésett vagy éppen a túl korai vetés következményeit és az előforduló hibákat később a legjobb munkával sem lehet helyrehozni. A jó munka természetesen igényes feladat: rövid idő alatt, a növény igényeinek legkedvezőbb hőmérsékleti és talajviszonyok mellett kell elvégezni. Különösen nagy szerepe van tehát a szakszerűségnek, a technika és az idő maximális kihasználásának. közel fél éve, hogy a helyi szövetkezet 940 hektárén — hektáronként mintegy 6—7 millió búzaszemből — nevelkedni kezdett az új kenyér. Az ősziek áttelelésére — a száraz őszre, és az ideálisnak éppen nem mondható télre hivatkozva — több helyen panaszkodnak. A búza s a többi őszi kalászos az őszi szárazság következtében későn kelt, nem erősödött meg eléggé a szigorú tél előtt. A fentiekben vázolt problémák a helyi szövetkezetben nem állnak fenn, amit a megfelelő őszi talajelőkészítésnek, valamint a szükséges vetőmélység betartásának lehet köszönni. Az ősziek vetésterületén rövidesen elvégzik a fejtrágyázást, s amint a talajviszonyok megengedik, megkezdik a növényzet gondos kezelését. KORSZERŰBBEN, EREDMÉNYESEBBEN GONDOS FELKÉSZÜLÉS MINDENT MOZGÓSÍTVA A jő munkaterv minden területen segíti a gondos tavaszi felkészülést, s megment a váratlan fordulatok nagy részétől. — Az időjárás már eddig is sok bizonytalanságot okozott. Ott, ahol ehhez még a vezetőség bizonytalansága is hozzájárul, könnyen összekuszádódnak az irányítás szálai — állítja a főagronómus, majd így folytatja: — A tavaszi munkák sikerétől különösen sok függ, mert a szántóterületünk csaknem hatvan százalékán kell földbe kerülnie a magnak, vagyis másfélszer nagyobb területen, mint ősszel. Természetes tehát, hogy sok munka zsúfolódik össze tavaszra. Ez a tavaszi munka nem kimondottan talajelőkészítésböl és vetésből áll. Ehhez párosul »még a palántázás, a szőlőben, gyü-Az őszi csúcsmunkák időszakában elhasználódott gépek — a hiányos alkatrészellátás ellenére — rajtra készen sorakoznak a szövetkezet gépparkjában. A vetőmag is biztosítva van. De vajon milyen a műtrágya és a vegyszerellátás? Fogalmazódik meg a kívülállóban önkéntelenül a kérdés. Ez a megfogalmazás mostanában nemcsak divatos, hanem reális is, mivel a mezőgazdaságban egyre jobban terjed az iparszerű termelés. Gépipar után a vegyipar bővülő terméksora kerül a mezőgazdaságba, ha nem is elegendő mennyiségben. A helyi vezetők tájékoztatása alapján műtrágyából az ellátás — az elmúlt évekhez viszonyítva — javult, sajnos a növényvédőszerekről ma még nem mondható el ugyanez. A vegyszerellátást elsősorban a hurbanovói székhellyel működő zöldségtársulás hívatott biztosítani, mellyel az efsz üzemközi együttműködést folytat. Az idei aratástól még több mint három hónap választ el. Annak pedig A munkaerőhelyzet, a természeti adottságok, a közgazdasági tényezők és a termelési hagyományok mindmind fontos tényezők, s azokkal számolni kell a termelés struktúrájának kialakításánál. Éppen ezért furcsállják a járási szervek döntését. A helyi szövetkezet a borsó termesztésében évek óta kiváló terméseredményeket mutat fel. Tavaly például 42 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Ennek ellenére az illetékes szervek nem engedélyezték a borsó vetésterületének bővítését. Így kénytelenek a repce termesztésével továbbra is foglalkozni, melyből sokkal gyengébbek a hozamok. Érvelhetnénk a népgazdaság érdekeinek a figyelembevételével, ha a Bajcsi Állami Gazdaságban nem lenne fordított a helyzet. Az ottani adottságok jobban megfelelnek a repce, mint a borsó termesztésének. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a korszerű termelési viszonyoknál nem lehet örök érvényű döntéseket hozni. Folyamatosan vizsgálni, elemezni kell a termelés és a gazdálkodás összefüggéseit, még akkor is, ha egy mezőgazdasági üzemben nem lenne helyes évről-évre felforgatni a termelés szerkezetét. Bizonyosságot a tettek adnak. Erre vall egy szövetkezet tavaszi felkészülése, erre vall a márciusi határ. A vetőgépek az ország minden táján újra elindulnak, hogy földbe tegyék a magot, amely mindig új remény forrása. Csiba László
