Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-04 / 9. szám

á PATINCÉN (Pálon) hetven­négyben alakult meg a Szlová­kiai Gyüinölcsészek és Kertész­­kednk Szövetségének alapszer­vezete. A nemes ügyért lelkese­dek — összesen ötvenkettőn voltak — célul tűzték, hogy jé példával az élen járva előmoz­dítják községükben a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés tervszerű és színvonalassá válá­sát. A gundolat helyességét, s a kezdeményezők munkájának e­­redményességét igazolja az a adott a kert, nekem meg már fogytán az erőm. Viszont az a pár korona mellékes ugyancsak jól jött a nyugdíj mellé. Az idén megint beültetem a kertet. Ezt követően Rehák Etel­­t ö I érdeklődtem a kertészke­déssel kapcsolatos örömök és gondok felöl. Kurta választ kap­tam. „Ne szólj szám. nem fáj fejein“ mondta s legyintve je­lezte, hugy e témakörben nem kíván nyilatkozni. „Van egy má­sik közmondás, melyben , a né­roslia. A fő szállítási idényben néha napokig halogatniuk kel­lett a szedést, mert akadozott a zöldséges rekeszek szállítása. A kertészkedők egy további, már más községekben is emlí­tett problémára is felhívták a figyelmemet. Tudniillik arra, hogy a felvásárlók ok nélkül különbséget tesznek a marcelo­­vái telephelyen átvett és a köz­ponthoz tartozó községekben felvásárolt áru között. A patiak több példával is bizonyítani gassuk át az árut, mert nem fe­lel meg a minőségi követelmé­nyeknek. Nem is felelhetett meg, hiszen három napon át az udvaron tárolták, s a tűző nap­sugarak megtették hatásukat. Válogatás után tíz láda (240 fej) káposztát a szemétbe kel­tett dobni, a többit meg másod­osztályú áruként vették át. Hát azért is a termelő a felelős, hogy az egyszer már átvett és minősített árut később hol, ho­gyan és mennyi ideig tárolják? Eredmények és megoldást sürgető problémák tény, hogy a szervezet létezése óta a faluban sokkal szervezet­tebbé vált a zöldségtermelés, megoldódott a felvásárlás kér­dése, és lényegesen javult a há­zikertek kihasználása. Hetven­ötben 500 ezer, hatvanhatban pedig, amikor előbb fagykár súlytotta, majd meg a szárazság kínozta a növényzetet, és a víz­zel is takarékosan kellett bánni, több mint 300 ezer korona érté­kű zöldséget és gyümölcsöt ér­tékesítettek az alapszervezet tagjai. Tavaly harminc fővel gyarapodott a községben a szer­vezett kertészkedők száma, s a kertbarátok összesen 1 millió 112 ezer korona értékű ter­ménnyel gazdagították a piaci választékot. Mindezt Pém Arankától, a szervezet pénztárosától tu­dom, akivel január utolján vál­tottam szót. Később néhány kertészkedőve] is elbeszélget­tem. Valamennyien úgy nyilat­koztak, annak idején örömmel vették a hírt, hogy végre falu­jukban is megalakul a kertész­kedők érdekvédelmi szövetségé­nek helyi szervezete. A legna­gyobb pozitívumként a felvásár­ló központ helyi kirendeltségé­nek létrehozását említették. Németh Etel rózsás ar­cú, víg kedélyű özvegyasszony. Eveinek számát úgy ötvenre be­csültem. Nevetve mondta, rég túl van már a hatvanon. Tíz árnyi kertjében főleg zöldséget, meg némi szőlőt termel. —A kert nagyobb része pár évvel ezelőtt még csupán gyo­mot termett, mert nem láttam értelmét a kertészkedésnek — említette beszélgetőtársam a többi között. — Ami zöldségre szükségem volt, azt másfél-két árnyi területen játszva kiter­meltem. Többre nem vágytam, mert sok-sok gonddal és ki­adással járt az értékesítés, a rekeszek beszerzése és az áru elszállítása a felvásárló közpon­tok valamelyikébe. Mióta itt is átveszik a termést, sokan meg­gondoltuk a dolgot. Tavaly öt mázsa uborkát, s csaknem ugyanannyi paradicsomot adtam el. — S megérte a fáradozást? — érdeklődtem. — Hát... őszintén szólva nem is tudom. Sok munkát ma gyerekről meg az anyjáról van szó“ — emlékeztettem. Rám nézett, meglazította álla alatt a kendő kötését, még néhány má­sodpercig mérlegelte a helyze­tet, majd kibökte: Lehet, hogy igaza van, s néha többet ér a szó, mint a hallgatás. Elmondta, hogy a férje a szervezet alapító tagjai közé tartozik. Húsz ár házikertjük, meg ugyanekkora gyümölcsösük (kajszibarack) van. A kert na­gyobb részét árutermeléssel (karalábé, korai káposzta, kel, paprika, paradicsom, kései kar­fiol) hasznosítják, kisebb részén meg saját szükségletre termet­nek zöldségféléket. — Korábban sem hevert par­lagon a föld, minden évben ter­meltünk valamit, de nem sok örömünk és hasznunk szárma­zott belőle — mondta egyebek között —, mert az árut saját költségen kellett a felvásárló központba szállítanunk. Tavaly a karalábéval melléfogtunk. Első alkalommal termeltük nagyobb területen, s bizony megrepede­zett. Legjobban a korai káposz­ta vált be, viszont ebből ültet­tünk a legkevesebbet. A paradi­csom is bőven termett, csak ki­csit megkésett, s így a zömét a konzerviparnak kellett eladni. A megszólaltatott kertészke­­dök több kérdésre azonos vá­laszt adtak. Valamennyien ö­­römmel nyugtázták, hogy az SZGYKSZ alapszervezete, illetve a Szövetség KB-а Kertészeti Szolgáltatások Vállalatának mar­­celovái kirendeltsége jóvoltából különösebb utánajárás nélkül hozzájuthatnak a szükséges mű­trágyákhoz, vegyszerekhez és némely — általában kevésbbé keresett — zöldségfajták vető­magjához. Azért is hálásak, hogy most már helyben értékesíthe­tik a házikertekben kitermelt árut. De mint mondják, sajnos, még mindig akadnak bizonyos problémák, melyek fékezik a kezdeményező készség teljes ki­bontakozását. Például hiába rendelték meg idejében a gyü­mölcsfákat, egyetlen darabot sem kaptak. Gemini uborkama­got is hiába kértek, egy gram­mot sem kaptak, pedig egyelőre ez a legjobb fajta, s a hratisla­­vai szakboltban tudtak venni azok, akik felutaztak a fövá-a tudják, hogy a Kertészeti Szol­gáltatások marcelovái telephe­lyén első osztályú áruként vet­ték át a termelőktől azt a pa­radicsomot vagy uborkát, amit a Patra kiszállt felvásárlók csak másodosztályú áruként voltak hajlandók felvásárolni. Ezért sokan még tavaly is a saját gépkocsijukkal fuvarozták be a termést a központi telephelyre, hiszen így esetenként három­négy koronával többet kaptak egy kiló uborkáért vagy paradi­csomért. ' Rehák Etel hasonló prob­lémát említett. — Tavaly a kelkáposztára is ráfizettünk — mondta borúsan —, mégpedig a felvásárlók jó­voltából. A marcelovái telephely dolgozói átvettek tőlünk hetven láda (1728 fej) első osztályú kelkáposztát. Három nap múlva hívattak bennünket, hogy váló-Mezei szegfűgomba Sokan csirkegomba vagy tik­gomba néven ismerik. Kalapja világosbarna, fiatal korban kú­pos, majd kiterülő, de középen akkor is kicsit csúcsos és söté­­tebb színű. Ritkán álló lemezei halványbarnák, tönkje karcsú, kalaphúsa vékony, tönkje szí­vós. Igen kicsi, feltűnően jó A felvásárló legalábbis azt mondta, minden körülmények között a termelő felel az áru minőségéért. Gondolom, ha ő is ott állt volna három napon át a ládák mellett, akkor másként vélekedik. Pém Aranka, až alapszer­vezet pénztárosa úgy' nyilatko­zott, az idén körülbelül 1,5 mil­lió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt szeretnének értéke­síteni a patincei kertészkedők. A szervezel vezetősége fő fel­adatának tekinti, hogy az SZGY­KSZ KB Kertészeti Szolgáltatá­sok marcelovái kirendeltségé­nek vezetőivel együttműködve mielőbb megoldja az említett problémákat, s megteremtse a kertészkedők munkájának ered­ményesebbé'tételét segítő felté­teleket. Reméljük, hogy igyeke­­tük nem lesz hiábavaló! KADEK gAbor gombaegyetem mindenkinek illatú gomba. Fűszeres illata szegfűszegre emlékeztető^ _ Kora tavasztól késő őszig a fű között terem, gyakran bo­szorkánykörben. Legtöbb eset­ben sereges megjelenésű. A mezei szegfűgomba (Ma­­rasmius oreades) közkedvelt gombánk. A tönk alsó részét — rágóssága miatt — eldobjuk. Húsa sokféleképpen elkészíthe­tő, szárításra is alkalmas. Leg­többen levest főznek belőle. Sajnos, a gombakedvelők gyakran összetévesztik a mér­gező kerti susulykával, melynek sűrűn álló lemezei szürkésbar­­nák, a húsa pedig törékeny. Megint másnk az ugyancsak mérgező parlagi tölcsérgombá­­val keverik össze. A tölcsér­gomba abban különbözik a me­zei szegfűgombától, hogy leme­zei sűrűn állóak, tönkje görbe, s a húsa törékeny. Tasnádi Gábor, mérnök Minden ékes szónál többet ér a tett! Ugye bölcs meghatáro­zás? És színtiszta igazságot rejt. Amellett cselekvésre ösz­tönző. S ha nem csupán néhány dolgozó, hanem népes munka­­közösségek teszik magukévá, úgy a szorgalom íhletöje, az eredmények kovácsolója, hatvá­­nyozója lehet. Nos, a marcelovái (marcelhá­­zai) szövetkezet 1. számú zöld­tértek a permetező öntözésre, amit Sziloson (Šrobárova) lát­tak. Milyen előnyökkel jár ez az öntözési mód? Csökkenti a munkaköltséget. Nem kell az egyik nőnek a gumicsövet húz­ni, a másiknak meg öntözés közben tartani. Ugyanakkor a növényzet gumicső általi kitör­delése mellőzhető. Amellett ez a módszer — mivel a vizet por­szövetkezetben dolgozó gyerme­kes anyákat részesítették előny­ben. Persze a munkaerő-problé­ma teljes megoldásához még legalább egy 100 férőhelyes óvoda-bölcsőde építése járulna hozzá. Ennek tető alá hozásával már jutna hely azon gyermekek szá­mára is, akiknek a szüleik az Agrostavban, vagy a hajógyár­ban dolgoznak. Újabb, szélesebb kellene többet törődni, s a ren­delést idejében eljuttatni a REMPO nemzeti vállalathoz. Viszont az meg már szövetke­zeten kívüli ügy, hogy a ke­nyérhez és péksüteményhez épp azok nem jutnak hozzá Idejé­ben, akik munkába járnak. Ha reggel nyolckor, vagy kilenckor érkezik a pékáru, a dolgozó nők nem hagyhatják ott a mun­kahelyüket, viszont dolog vé­geztével meg már hiába akar­nak kenyeret vásárolni ... .4 félkészáruhoz sem jutnak hoz­zá, ami könnyítené a dolgozó nők helyzetét. * sógkertészeti csoportja, amely 58 tagú, mintha ugyanezt tarta­ná ars poeticájának, vezérelvé­nek. A múlt évi kiemelkedő, na­gyon is felfigyeltetd eredmé­nyeik legalábbis ezt tükrözik. Kérésünkre Molnár Ferenc, a szövetkezet összes női munka erejének egyötödét magába fog­laló csoport vezetője a többi között elmondta: tavaly 35 hek­tárnyi területen (fóliasátrak alatt is!) termesztettek étkezési paprikát, karfiolt, karalábét, paradicsomot. — Csoportunk a múlt évben 158 százalékra teljesítette érté­kesítési tervét. Vagyis a terve­zett 4 millió 802 ezer korona bevételi összeg 7 millió 515 ezer koronára sikeredett. Ez jórészt a félszáz nődolgozónak köszön­hető. Szorgos kezüek, s nagyon kitartóak a munkában, méltán érdemelnek nyilvános elisme „ rést. Vezetőjük véleményével egyet­értünk. Hiszen sokat fáradoztak azért, hogy a csoport éves tér melési-értékesítési terve mara déktalanul teljesüljön. S mint a beszédes számok is bizonyít­ják, az igyekezet, a nagyfokú áldozatvállalás és összetartás kifizetődött. A kitűzött felada­taikat magasan túlteljesítették. . .. S remélhető, hogy a zár­számadást követően az ott jár­tunkkor emlegetett, a vezetők ígérte „melegpénzt“ a nők az­óta meg is kapták. Mert elég sokat izzadtak, szenvedtek a fóliasátrak alatti 40—50 fokos íullasztó hőségben. ÚJÍTÁSSAL — JOBB MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A múlt évben az említett cso­porton belül működő férfi-mun­kacsapat, Czibulka János öntö­zési technikus vezetésével újí-Itást próbált ki, mintegy két hektárnyi területen — sikerrel. A hagyományos öntözésről át­lasztja — víztakarékosabb. A dolgozó nőknek, épp az öntöző­víz gazdaságosabb felhasználása következtében, nem kell a sarat gyúrniuk. S a fóliasátrak alatti páratartalom sem oly nagy, mint az előbbi módszer esetében. Még egy előny: a műanyag­­tömlők sokkal könnyebbek, nem kívánnak annyi mozgatást és a beléjtik szerelt vízporlasztók könnyen, házilag előállíthatók. ÖVODA VAN, BÖLCSÖDÉ KELLENE Sokat enyhített a szövetkezet munkaerő gondján az, hogy a hnb és az efsz közösen 60 férő­helyes óvodát épített a „Z“ ak­ció keretében. Elkészültével a körű összefogással, az említett vállalatok anyagi hozzájárulá­sával ez meg is oldható. De úgy semmi esetre sem, hogy csupán a készre várnak ... EGVÉB PROBLÉMÁK Az éves tervfeladatokat is­mertető csoportértekezlet vitá­jában a nők elpanaszolták: nem kielégítő a szociális ellátás. Nem kapnak például gumicsiz­mát, esőköpenyt, metszőollót, munkaköpenyből meg csupán egy darabot. Ezek beszerzéséről idejében kellene gondoskodni, nem akkor, amikor már a leg­nagyobb szükségük van rá a dolgozóknak. Ezzel a kérdéssel a munkavédelmi technikusnak . A szövetkezet zöldség-, virág­kertészetében, szőlészetében, a dohánykertészetben s az állat­­tenyésztésben összesen 271 nő dolgozik. Emellett még a ház­tartási, gyermeknevelési teendő­ket is ellátják, sőt a háztáji kert művelése is jobbára az ő gondjuk. Sok ez rájuk. Nagy a hajtás! Megérdemelnék, hogy sokoldalúbb gondoskodásban, nagyobb megbecsülésben része­süljenek. Hiszen a közös mun­kában is élenjárók, példamuta­tók. Tehát ne csupán a nőnapon kerüljenek a „teremtés koro­nái“ a férfiak figyelmének kö­zéppontjába, hanem az évnek minden napján. (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents