Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-04 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1978. március 4. Ä dolgozók kezdeményezését segítik ф Egy szövetkezet zárszámadó taggyűlésének tanulságai ф Kitűnő munkát végeztek a szövetkezet albizottságai A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) Járás földművesei, szövetkezeti tagjai értékes szocialista vállalásokkal köszöntik a Győzelmes Február 30. év­fordulóját. A járás szövétkezeteiben a dolgozók kezdeményezése nyomán született értékes vállalásokat zárszámadó taggyűléseiken hozták nyilvános­ságra a megindított széles körű szocialista versenymozgalom keretében. A szocialista munkaversenybe a járás buszonegy szövetkezete, 965 tagot tömörltö száz szocialista brigádjának munkaközössége és három komplex racionalizáló brigád nevezett be. A huszonegy összüzemi, kétszáznyolc kol­lektív és ezerötszázhuszonkét egyéni felajánlás összértéke csaknem 15 mil­lió koronát tesz ki. E felajánlások zöme elsősorban a tartalékok feltárásá­ra ás maradéktalan kihasználására, a termelés hatékonyságának növelésé­re és munkájuk minőségének állandó javítására irányul. A szövetkezetek tagjai társadalmi munkában többezer órát áldoznak munka- és életkörnye­zetük javítására, csinosítására. A Nové Zámky-1 járásban Ľubát ** (Libád), Sarkant (Sárkány), Belát (Bela) és Dívát (Gyiva) öleli fel a 2550 hektáron gazdálkodó Egyet­értés Efsz. A szövetkezet zárszémadó közgyűlésének színhelye a bélel műve­lődési otthon. Ünneplőbe öltözött em­berek vannak együtt vagy 280-an, a közgyűlés határozatképes. Többen el­jöttek a nyugdíjasok közül is. Zsúfolt napirendje van a közgyűlés­nek. Zárszámadás a múlt évről, terv­­javaslat erre az esztendőre, az ellen­őrző bizottság beszámolója, az alap­szabályok ismertetése, a választó bi­zottság és az új vezetőség megválasz­tása. • • * Az elnök, Pathó Imre, az elmúlt esztendőről beszél. Mindenekelőtt ki­hangsúlyozza, hogy a szövetkezet az 1977-es gazdasági évben a tervezett nyerstermelési tervét 96,5 százalékra teljesítette, majd kitér a tervlemara­dást előidéző külső és belső ténye­zőkre. Vélemény-nyilvánítás szemtől szembe — tar zárszámadás margójára — A Králi Efsz tagjai — 2500 hektár mezőgazdasági földterületen gazdál­kodnak — Jelentős részt vállaltak a Győzelmes Február évfordulójának tiszteletére! tett járási méretű felaján­­; lásokból. A járás­ban elsőként meg- I tartott zárszámadó taggyűlésükön ap­­! rólékosan elemez­ték gazdálkodásuk múlt évi eredmé­­j nyeit és megvitat­ták az idei eszten- 1 dőre készített ter­melési tervüket. Az elmúlt évet ez a szövetkezet sikerrel zárta, hiszen a 43 millió 225 ezer koronás nyerstermelési tervét 129 ezer koronával, a piaci árutermelés tervét 682 ezer és a tel­jesítmények tervét 700 ezer koronával lépte túl. Az NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett 588 ezer korona érté­kű vállalásukat is túlszárnyalták, hi­szen 1 millió 300 ezer korona érték­ben sikerült e vállalásukat teljesíteni. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásuk keretében terven felül 995 ezer korona értékű többlettermelés elérését tűzték ki cé­lul. E téren igyekeznek felhasználni a múlt év szocialista vállalásainak telje­sítésében nyert tapasztalataikat. A vállalás teljesítése terén elsősorban a szocialista brigádok munkaközösségei­re támaszkodnak, amelyek a zárszám­­adő taggyűlésen hirdették meg e je­lentős évforduló tiszteletére tett fel­ajánlásaikat. Említést érdemel még, hogy ebben a szövetkezetben öt mun­kaközösség versenyez a szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. A szövetkezet eredményes munkáját nagyban elősegíti az egyes albizottsá-' gok tevékenysége, mivel hatékonyan támogatják a szövetkezet vezetőségét. Az albizottságok munkáját a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének járá-1 si bizottsága, valamint a járás egyéb irányító szervei is eredményesen tá­mogatják. A szeciális albizottság például ha­vonta rendszeresen ülésezik és meg­tárgyalja a tagok szociális problémáit, jóváhagyja a családi pótlékot és az igényelt különböző szociális segélye­ket. A jövőre nézve ez az albizottság feladatául tűzte ki, hogy még gondo­sabban ellenőrzi a tagok munkakép­telenségét, valamint a csökkent mun­kaképességű tagok tevékenységét. Meg­történik ugyanis, hogy egyes tagok azzal a kéréssel fordulnak a szövet­kezethez, hogy őket könnyebb munká­ra ossza be, de a munkahelyen kívül, esetleg otthon a legnehezebb, és leg­­megerőltetőbb munkákat végzik. Igen eredményesen működik ebben a szövetkezetben a vezetőség segéd­­szerveként alakított polgári-ügyi al­bizottság. Az albizottság tagjai tavaly hét ízben vettek részt a szövetkezeti tagok esküvőin és a fiatal házasoknak több mint hétezer korona értékű aján­dékot adtak. Az új honpolgárok névr adó ünnepségein is részt vettek az al­bizottság tagjai, és tizenegy esetben tízezer korona értékű ajándékkal lep­ték meg a szövetkezeti tagok gyerme­keit. Ugyancsak részt vettek a szövet­kezeti tagok ezüst- és aranylakodal­mán, valamint egyéb bensőséges ün­nepségein. A szövetkezetben igen sok a fiatal, amit a tagok korátiaga is bizonyít, amely ebben a szövetkezetben 39,8 esztendő. A szövetkezet éppen ezért minden feltételt kialakít annak érde­kében, hogy a fiatalok számára a leg-‘ kedvezőbb adottságokat teremtse meg. Mindenekelőtt számukra korszerű la­kásokat biztosít, segíti az egyéni la­kásépítkezést és minden erejével tá­mogatja a gazdag kulturális és sport­élet kialakítását. A szövetkezetben két zenekar, ifjúsági klub működik és a községben a sporttevékenységet a Družstevník sportegylet szervezi, melynek labdarúgó- és asztalitenisz­szakosztálya eredményesen működik. A szövetkezet munkáját nagy mér­tékben segíti az ellenőrző és revíziós bizottság is. A múlt évben a termelés egyes szakaszain 27 ellenőrzést ejtett meg és a vezetőségnek konkrét javas­latot nyújtott be az észlelt hibák el­távolítására. Ennek az albizottságnak tevékenységét a járási ügyészség is nagyra értékeli. Az elmúlt évben ered­ményes munkát végzett a munkabiz­tonsági albizottság is. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének rimaszombati járási bizottsá­ga a szövetkezetek munkáját a társa­dalmi és szociális problémák megol­dására irányítja. A járási szervekkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság­gal, a SZISZ-szel, valamint a Nemzeti Front többi szerveivel karöltve segíti elő, hogy kedvező feltételeket teremt­senek mindenütt a kitűzött feladatok teljesítésére és túlszárnyalására. JOZEF PROKEŠ, mérnök Válasz a bírálatra A lučeneci (losonci) jednota fogyasztási szövetkezet az alábbi vá­laszt küldte lapunk 1977. december 17-én kelt 50. számában közölt BAGOLYVÁR ALATT című cikkünk bíráló megjegyzésére. A cikkben felsorolt élelmiszer-ellátási hiányosságok csupán egyes esetekben adódhatnak elő, éspedig azáltal, hogy az üzemegységek dolgozói nem becsülik fel helyesen az egyes árucikkek tényleges szükségletét, esetleg a szállító csökkenti a megrendelt áru mennyi­ségét. Elsősorban a húsárura vonatkozik ez, amelynek mennyiségét operatív elosztás alapján szabják meg havonta, a megrendelt válasz­ték alapján. Egyébként az élelmiszerellátás a kellő szintén áll és ko­molyabb kilengésekre nem kerül sor. A Šuricei (sőregi) HNB azon kérését, hogy a községben húsboltot létesítsünk, letárgyaltuk és Írásbeli állásfoglalásunkat a hnb tudo­mására hoztuk. Ennek értelmében ilyen üzemegység létrehozása nem szerepel a hatodik ötéves tervidőszakban reánk háruló feladatok között. Ugyanúgy lehetetlen jelenleg a község húsellátását mozgó bolt üzem­behelyezésével megoldani, mivel ez komoly megterhelést jelentene és az eladási hálózat ilyen jellegű kibővítése megbontaná más községek ellátását, amelyekkel már kidolgoztuk az éves szállítási tervet. Egyúttal tudomásukra hozzuk azt is, hogy tárgyalást ajánlottunk a hnb-nak, amelynek keretében megvitatnánk Šurice község lakosai­nak ellátási problémáit és közös erővel a cikk bíráló részében felve tett fogyatékosságok kiküszöbölését eszközölhetnünk. SUHAj JAN, a Jednote Fogyasztási Szövetkezet vezetőségének elnöke, Lučenec De vajon melyek ezek a tényezők? — vetődik fel a kívülállóban önkénte­lenül is a kérdés. A külső tényezők több okra vezethetők vissza: a mező­­gazdaságnak kevésbé kedvező dom­borzati viszonyok, a szikes, kötött ta­laj, az augusztusi jégverés, a bélai ga­bonaraktárban pusztító tűz, ahol 50 vagon gabona vált a lángok martalé­kává. A belső szempontokat már sokkal nehezebb leegyszerűsíteni, illetve meg­magyarázni. Hogy kinek lett volna ezen a téren tennivalója? Meglátásunk szerint mindenkinek, akin a termés, a gazdálkodás alakulása múlott. Az ér­tékelésből kiindulva megtörtént, hogy egy azonos tábla növénye, vagy egy azonos műszaki felszereltségfi Istálló állatállománya lényegesen eltérő gaz­dasági eredményekkel zárta az évet. Az ok ebben az esetben is sok féle lehet. Ha a traktorvezető nem ügyel a talajmunka minőségére, a vetőgépen dolgozó ember figyelmetlen, ha a mű­trágyaszóráskor nem egyenletesen, hanem sávosan adagolják a tápanya­got, már rosszabb a termés. Hosszú lenne felsorolni minden apróságot, ami az egyes dolgozóktól, illetve azoktól függ, akik az embereket a munkában eligazítják. Mindenesetre nehéz lenne az őszi vetőszántásnál kimutatott 5,5 hektá­ros, és az 1,33 hektáros egyéni telje­sítményeket szembeállítani, s az elté­rések okát megmagyarázni. Az állat­­tenyésztés szakaszán előforduló kü­lönbségekre szintén nehéz lenne mentséget találni. Csak a szemléltetés céljából említjük: Czakó Mátyás tehe­nenként 3945 liter tejet ért el, ugyan­akkor a libádi telepén — ugyanolyan körülmények között — tehenenként 2588 liter volt az átlagos tejhozam. A fentiekben elmondottak bizonyít­ják, hogy ha egy ember nem úgy dol­gozik a munkaidő minden percében, ahogyan azt az adott területre mére­tezett termelési technológia megköve­teli, akkor súlyos lehet a következ­mény. Ha az „egyszerű“ dolgozó munkája ilyen jelentős, akkor mennyivel fele­lősségteljesebb a brigádvezető, vagy az ágazati vezető feladata. A helyi tanulságokból kiindulva mindezt —■ eléggé gyakran — csak szavakban is­merik fel gazdaságaink. Azt azonban már nem lehet mondani, hogy minde­nütt, mindig ehhez igazodva dolgoz­nak. -i Sokan helytelenül azt hajtogatják, Haszontalan fényűzés Takaros, falusi családi ház. Megle­pő a benne uralkodó jólét, de kissé furcsán hatnak az idősebb házaspár otthonában a hipermodern bútorok, a legújabb divatú ülőgarnitúra. A jólé­tet nemcsak ez, hanem sok-sok művé­szi, értékes díszváza, kerámia is erő­sen kihangsúlyozza. Persze amiiit ez a zsúfolt lakásokban lenni szokott, a giccs helyenként itt is felüti a fejét. Kár — gondolom, nagy kár megbon­tani ezt a harmóniát. Tekintetem a könyvszekrényre siklik. Telis-tele fénylő, csillogó-villogó csecsebecsé­vel. Pohár, csésze, dísztárgy virít ben­ne garmadával, de könyv sehol. A la­kás sivár, merev. Porszemet ugyan nagyítóval sem találnék. A központi fűtés tökéletesen működik, mégis min­den hideg-rideg. Hogy miért? Erre később jövök rá. A hatalmas családi báz tövében ga­rázs és kiskonyha. Értek már min­dent. Valójában a konyha az Igazi otthonuk. Ügy érzik, amiért meggür­cöltek, azt kímélni, óvni, védeni kell. De vajon mitől? Bizonyára maguktól, habár mindezért két kezük munkájá­val, arcuk verejtékével küzdöttek megl (záreckyj hogy a szövetkezeti tagok, a mai fej­lett termelést viszonyok között, már nem tudnak beleszólni a nagyüzemi gazdálkodás menetébe. Az igaz, hogy nem nekik kell a legjobb növényfaj­tákról gondoskodni, gépekről tájéko­zódni, a leghatásosabb vegyszereket beszerezni. Ám szorgalmat, kitartást attól az embertől lehet csak várni, aki érzi és tudja, hogy a saját munkaterü­letén meghallgatják észrevételeit, s adnak a szavára. Mindezt azért részleteztük, mert meglátásaink szerint a helyi szövet­kezetben a szakágazati irányítás is sántított. A közgyűlés egyes beszámolóiból ugyanis kitűnt, hogy a tagok kisebb problémáik megoldása érdekében is kénytelenek voltak egyenesen az el­nökhöz fordulni. • # * Az értékelő beszámolók után élénk vita alakult ki. Spek Boldizsár vitafelszólalásában Javasolta, hogy a vezetőség és a tag­ság összefogásával az észlelt hiányos­ságok minél előbbi felszámolására kell törekedni. Puloma Zoltán felszólalásában rá­mutatott, hogy a növénytermesztés si­keréhez a szakszerű, jó minőségű gépi munka nélkülözhetetlen. Ezt tudatosí­taniuk kell a gépesítésben dolgozók­nak, kint a határban a különböző munkáknál pedig meg kell fogadni a növénytermesztési szakemberek utasí­tásait. Hiányolta, hogy a gépesítésben dolgozók teljesítményét az év folya­mán megfelelően nem értékelték. Fel­hívta a figyelmet a gépek hatéko­nyabb kihasználására, a munkaidő jobb hasznosítására. Rámutatott, hogy a szövetkezet traktorosainak teljesít­ményei között nagyok voltak az elté­rések. Volt, aki az őszi csúcsmunkák idején átlagban napi tíz órát dolgo­zott, de akadtak olyanok is, akik a nyolcórás átlagot is alig teljesítették. A szövetkezet erőgépeinek kihaszná­lása nagyon alacsony, mindössze 84 százalékos volt. Bírálóan beszélt arról Is, hogy sok gép nagyon elhanyagolt állapotban kerül a műhelybe. A hiányos alkat­részellátás ellenére a szerelők gyak­ran találkoztak teljesen kiszáradt akkumulátorokkal, vagy olyan sebes­ségváltó szekrényekkel, melyekben az olajat körömmel lehetett összeka­parni. Javasolta annak megvizsgálását, hogy némely esetben az erőgépek nem kielégítő műszaki állapotáért mennyiben felelősek a gépek vezetői, illetve a szerelők. Juhász Béla fejőgulyás az Istállók elhasználódottságára hívta fel a fi­gyelmet, s egyúttal bírálóan rámuta­tott a szövetkezet állategészségügyé­nek a szervezetlenségére is. Radies Pál gyalogmunkás a vegy­szer- és a műtrágyaellátás hiányos­ságairól beszélt. A libádi székhellyel gazdálkodó efsz nem tartozik a legkiválóbbak kö­zé, de eléggé szilárd alapokon műkö­dő nagyüzem. Vannak benne olyan korszerű ágazatok, mint a kooperációs alapon termelő szőgyéni sertéshizlal­da, a hasonló alapon működő udvardl baromfifarm, vagy a helyi szárító­üzem. Jól jövedelmező növénytermesz­tési ágazatuk a szőlő, a dohány és a repce. Az állattenyésztés szakaszán elért eredményekre sem panaszkod­hatnak, mivel ez az ágazat 106 száza­lékra teljesítette az évi termelési ter­vet. * * * A közgyűlés szünetében és befeje­zése utáni beszélgetések során arról, bizonyosodhatott meg az ember, hogy a szövetkezet tagjai tudják: a bevétel és a jövedelem alakulása a minden­napi munkától függ. Például attól, hogy a munkaidőt csak eltöltik-e, vagy lelkiismeretesen ledolgozzák. Meg attól, hogy miképpen hasznosít­ják a tartalékokat, tudnak-e javítani a munkaszervezésen, mondjuk a nö­vénytermesztés szakaszán. Most tehát azon a sor, hogy a felfedett hiányos­ságokból necsak a felszólalók, hanem a szövetkezet egész tagsága és vezető­sége levonja a következtetéseket, s a tettrekészség konkrét eredményekben jusson kifejezésre. Csiba László Л Л Л Л 4$*- jAk Szövetkezeti A szövetkezetek Irányítói sokolda­lúan törődnek a tagsággal. A dolgo­zók anyagi jólétének megteremtése mellett, a szociális és kulturális alap ésszerű felhasenálásával gondolnak a rászorult tagok gyógykezeltetésére: üdülésre küldik a jó dolgozókat, ki­rándulásokat. tanulmányutakat szer­veznek számukra. Mivel tavasztól őszig ezernyi a tennivaló a mezőgaz­dasági üzemekben, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége az utazási irodákkal karöltve főleg téli üdülése­ket szervez. Az üdülésen résztvevőket az ország minden részéről válogatják össze és így sok járás mezőgazdasági dolgozói vesznek részt egy-egy üdülő­­csoportban. Ĺuhačovicén — a neves fürdőhelyen — hetente váltják egymást a szövet­kezeti dolgozók üdülőcsoportjai. Az ott eltöltött napok alatt ismerkednek a környék nevezetességeivel, meglá­togatnak múzeumokat és részt vesz­nek különböző kulturális rendezvénye­ken. De az sem mellékes, hogy a me­zőgazdasági dolgozók egymás közt ki­cserélik a termelési és szervezési ta­pasztalatokat, s azt minden bizonnyal kamatoztatják majd a szövetkezetük­ben. A jól szervezett üdüléseknek fényoldala az üdülés családi jellege. Többnyire a férj a feleséggel együtt vesz részt az üdülésen, sőt esetenként a gyerekeket is magukkal viszik. Az üdülő csoportok egy jónevű szál­lodában vannak elhelyezve. A véletlen úgy hozta, hogy a hotel éttermében csallóköziekkel találkoztam. PÓSA MÓRIC, a dunaszerdahelyi Dukla Efsz szövetkezeti klubjának vezetője és felesége voltak az asztaltársaim. A beszélgetés során kiderült, hogy a népművelési dolgozók választották meg az üdülés idejére a háromtagú önkormányzat elnökének. Önkormány­zat: régen hallottam az 50-es évek üdülési rendszeréről. De amikor Pósa elvtárs felsorolta az utazási iroda ál­landó kirendelt vezetőjével az együtt­működést, beláttam, hogy hasznos munkát végeznek. Az ország különböző részeiből 90-en voltak a csoportban és azt akarták el­érni, hogy mindenki jól érezze magát és kellemes emlékekkel távozzon az üdülésről. A szövetkezet majdnem minden munkaszakaszáról voltak ott dolgozók és szakemberek, akiket az önkurmányzat tagjai igyekeztek az A téli rekreációnak Is megvannak a maga szépségei. A felvételen a festői szépségű luhaüovicei táj látható. Foto: —tt— 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents