Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

Az utóbbi hónapokban több kiskertész érdeklődött — szóban ás Írásban — a szelíd gesztenye termesztésének módja felől. Az alábbi sorokban megpróbálunk kielégítő választ adni a feltett kérdésekre.

A szelíd gesztenye (Castanea saliva Mill.) kedvelt téli cseinegegyiimölcs, a piacon egyre keresettebb, tehál jól értékesíthető. Háztáji és nagyüzemi termelésére nagyobb gondot kellene fordítani. Termesztésével a melegebb éghajlatú vidékeken sok megműveletlen területet hasznosíthatnánk.

Az enyhén savanyú, de legfeljebb közömbös kémhatású, mélyrétegé, közepesen nedves, üde és termékeny talajokat kedveli. Vízigényes, évente legalább 500 mm csapadékot kíván. Az enyhén meszes talajokon is megél, de ha sok aktív mész van a földben, megsárgulnak a levelei, jól mézelő, különleges mézet adó növény, sok cserzóanyagot tartalmazó, vízálló, középkemény fája igen értékes. Terebélyes koronát fejlesztő hatalmas — gyakran harminc méternél is magasabb — fája fagyálló, virágai egyivarúak, termése tüskés kupacsú makk. Termesztésével hazánkban (főleg Bratislava, Modrý Kameň és Nitra környékén) régóta foglalkoznak.

Faiskoláink gesztenyecsemeték nevelésével sajnos nem foglalatoskodnak, így az érdeklődő kiskertészeknek vagy üzemeknek nagy gondot jelent a csemeték beszerzése. Házilag főleg magvetéssel szaporítják. E módszer hátránya, hogy a magánunk nem tartják meg fajtatulajdonságukat. Ha jó eredményt akarunk elérni, akkor a 2—4 éves magoncokat be kell oltanunk. Az oltóvesszőket februárban kell megszedni s az oltás idejéig kötegelve, nedves főrészporba ágyazva, hűvös pincében tárolni. Az erdei faiskolákban a magot ősszel vagy tavasszal 4—8 cm mélyre és 30 X 10 cm-es kötésben vetik, majd az első tenyészidény után átültetik, hogy a karógyökér megszakadjon s jobb legyen az állandó helyre telepített magoncok vagy oltványok eredési százaléka. jó tudni, hogy a gesztenye körülbelül fél év alatt mindenképpen elveszti csírázóképességét.

Állandó helyre négyéves oltványokat telepítünk, mégpedig jól előkészített, mélyen porhanyított, sok tápanyagot (nitrogén, kálium, foszfor) tartalmazó földbe. Nagy koronát fejleszt, ezért csak a nagyobb házikertekbe, udvarokba, a házak elé vagy az utak mellé, esetleg a szőlőkbe vagy a nagyüzemi gyümölcsösökbe való. A termő fák a szerves- és műtrágyázást meghálálják, a kései (nyár dereka utáni) vagy túlméretezett nitrogén-trágyázást nem törik (buja növekedés, a termés későn vagy egyáltalán nem érik be, fagykárok). A termő fáknak 18—15B kg istállótrágyát vagy komposztot, illetve 10 kg kombinált műtrágyát célszerű adni évente. A káliura-fejtrágyázás a kissé messze* talajokon növeli a fák fagyálióségát és csökkenti a levélsárgulást.

A gesztenyefát nem szokás

metszeni. A csemeték koronáját és gyökérzetét telepítéskor is megkíméljük a metszéstől. A termő fák metszés nélkül is kedvező koronát nevelnek. Az idősebb fék ritkító metszésére augusztusban vagy szeptemberben, illetve rügyfakadás előtt kell sort keríteni. A diónál jobban bírja a metszést. Az elöregedett fákat a törzs föld feletti levágásával ifjítják. A gesztenyefák egyébként akár 300 éves kort is megélnek kedvező feltételek között.

A Nyugat Európában elterjedt rák és „tintafolt“-betegség nálunk nem károsítja a gesztenyefákat. Az elvétve előforduló levélszáradást a kevésbé ismert gombák okozzák. Az állati kártevők közül a leveleket rágcsáló apácalepke-hernyók és cserebogarak, továbbá a kis és nagy téli araszolák hernyói, valamint e gesztenye férgesedését okozó gesztenyeormányos érdemel említést. Ellenük az általános gyümölcstermesztésben használatos vegyi készítményekkel védekezünk.

A gesztenye júnins elején virágzik, érett termite természetes hnilás atán gyűjthető. A friss gesztenyét 4 °C hőmérsékletű pincében elterítve (15—ЗЙ cm-es rétegben) tárol jnk s szükség szerint forgatjuk. Legegyszerűbb, ha elvermeljük, mint a burgonyát. A kertben 50

A gesztenyetermesztésről

Kérdés:

Tavasszal és ősz elején minden évben elhullik néhány galambom. A közelgő bajra az figyelmeztet, hogy némely galambok nem repülnek rendszeresen, különválnak a felröppenő falkától, hamarosan ismét megtelepednek a tetőn, az eleségből alig csipegetnek, felborzolt tollal és lógó szárnyakkal gubbasztanak. Egy héttel később már csak a szárnyaik segítségével tudnak „csúszkálni“ a földön, és rövidesen elpusztulnak. Mitévő legyek?

jelige: F. B., D

Válaszunk:

A szerény leírás alapján nem könnyű megállapítani, milyen betegségről van szó. Galambjai minden valószínűség szerint idült paratífnsban szenvednek. A galambtenyészetekben a paratífusz (szalmoneliózis) okozza a legtöbb veszteséget, я tenyésztők világszerte rettegnek ettől a betegségtől. Legtöbb esetben szórványos megbetegedés formájában jelentkezik, helyenként azonban jérványoz formát ölt. A beteg galambok ürülékéből eddig harmincféle szalmonella-baktériumot mutattak ki, közülük a szalmouellézist legtöbb esetben a Salmonella typhi murium Copenhagen okozza. E kórokozó más Állatfajokat, sőt az embert is képes megbetegíteni, de például az

1—2 И-os nátronlúg, az 1 H-os formalin vagy a 3 *'o os fenol-, illetve krezoltarlalmú fertőtlenítő szer percek alatt elpusztítja.

A fertőződést általában a beteg vagy fertőzött galambok terjesztik. Sok esetben az ürülékkel szennyezett takarmány és ivóvíz közvetíti a betegséget. A fertőzött szőlők begyteje is veszélyes, mert így közvetlenül a fiókák fertőződnek. A heveny betegséget túlélő galambok baktériumhordozákká válnak. A betegség lappangóéi ideje 3—5 nap. Mivel a beteg állatok többnyire aluszékonyak, a sarokban gubbasztanak, „búskomoraág“nak is nevezik e betegséget. A fiókák általában 1—3, a növendékek pedig többnyire ű—12 hetei korban ssoktak megbetegedni.

A pontos diagnózis megállapításához intézeti mikrobiológiai kivizsgálásra van szükség A feltételesett diagnózis hivatalos megerősítése után különféle gyógyszereket (Furaxolidon, Ozymykoin plv. tol. vagy Chloramphenicol) használhatunk a gyógyításra. A napi adagokat és a gyógykezelés időtartamát az állatorvos írja elő. Megelőző kezelésre jól bevélt a Bakteriofág Salmonela typhi-murium adagolása,

javasoljuk, hogy állományát vesse alá állatorvosi vizsgálatnak. Az állatorvos a klinikai, az epizootológiai és a laboratóriumi vizsgálatok eredményének ismeretében pontosan meghatározhatja a diagnózist éa az adott állategészségügyi viszonyoknak megfelelően megállapíthatja a veszélyes betegség

cm mély gödröt ásunk, kibéleljük szalmával, majd a gesztenyét is szalmával takarjuk le, kevés homokot, majd földet debank rá. Ilyenkor persze gondolni kell a szellőztetésre. Mások szobahőmérsékleten (20— 25 °C) kiszárítják s úgy tárolják, majd felhasználás előtt bevágják és vízben áztatják a gesztenyét.

A szelíd gesztenye magas kalóriaértékű téli gyümölcs. Száz gramm gyümölcs B—8 gramm fehérjét, 4 gramm zsírt, 30—40 gramm keményítőt, 40 mg % (’ vitamint és 18 mg */i Bi-vitamint tartalmaz. A gyümölcsöt többnyire megsütve, fűzve vagy püréként fogyasztjuk, ám az ügyes szakácsnők például a baromfihúsok — főleg a pulyka — elkészítésénél is hasznosítani tudják a töltelékben.

Már említettem, hogy a faiskolák a gesztenyecsemeték nevelésével nem foglalkoznak. Az érdeklődőknek ezért azt tanácsolom, a gesztenyetermesztés legismertebb körzeteinek (Raílošina, jelenec, Bátovce, Dolné Pribeice, Dolné Placbtince, Horné Plachtince, Rovnaný, Maié Ozorovce, Modrý Kameň) kiskertészeitől próbáljanak beszerezni megfelelő oltványokat vagy vetőmagot, esetleg magoncol és oltóvesszőt.

KÄDEK GÁBOR

Felbasznélt irodalom:

Simának J., (1977): Menej

známe ovocniny. Príroda, Bratislava;

Cifrant* P., Chlebík Š. (1973): A gyümölcsfák metszése éa koronaalakítása. Príroda, Bratislava;

Szentiványi P., Pejovics B., Hora E. (1978): Dió, mandnla, mogyoró, gesztenye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

leküzdésének legmegfelelőbb módját.

Kérdés:

Rendszeresen figyelemmel kísérem a lap Kertészet és Kisállattenyésztés című szakmellékletét, de a kacagó gerléről eddig semmit nem közöltek. Pedig nagyon szeretnék hozzájutni egy párhoz s megtudni, hogyan kell tenyészteni. Segítsenek, ha leheti

jelige: Kezdő vagyok

Válaszunk:

Lapunk 197B. évi 51. számában, a „Gyermekek is tarthatják“ című írásunkban behatóan foglalkoztunk a gerletenyésztés módjával. A cikk szerzője Balázs Ferenc jesenskéi kisállattenyésztő volt, aki gazdag tapasztalatokkal és talán népes állománnyal is rendelkezik. Tanácsoljuk, vegye fel a kapcsolatot levelezőnkkel (980 02 jesenské, Rimavská Sobota-i járás); meglehet, hogy van eladó gerléje vagy ismer olyan madártartókat, akik népes gerleállománnyal rendelkeznek.

(Kr)

Tenyészgalamb, egy kiló szalonnáért

Alföldi Gyula eredményes kisá Hat tenyésztő és lelkes kertba rát hírében áll Zlatná na Ostrove (Csalléközaranyos) községben. Saját bevallása szerint közel három évtizeddel ezelőtt jegyezte el magát a kisállattenyésztéssel. Egy alkalommal, a komárnoi kiállításon fehér leg homo kat, meg pekingi kacsákat vásárolt, hogy fajtatiszta állatokkal váltsa fel az otthoni „gyatra“ állományt. Hamarosan belátta, hogy nem csinált rossz üzletet, pedig drágák voltak az állatok. Később komáromi bukó galambokat is vásárolt. A napi munka után sajnos nem sok szabad ideje maradt, így külö nősebb eredményt nem tudott felmutatni a tenyésztésben. Az állatokról azonban nem mondott le.

— Bolondja voltam az állatoknak. Főleg a galambokat kedveltem. Ha megtetszett egy szép galamb, bármit megadtam érte, csak az enyém lehessen. Emlékszem, egyszer egy kiló szalonnáért vettem egy gyönyörű bukó galambot. A tenyésztő hallani sem akart az üzletről, azt hajtogatta, semmi pénzért meg nem válna kedvencétől. Akkor éppen kevés és drága volt a szalonna. Nekem volt, hát vittem neki egy kílónyit. Az állományfejlesstésben nagy hasznát vettem annak a kecses bukónak — emlékezett mosolyogva Gyula bácsi.

A Szlovákiai Kisúliattenyésztők Szövetségének helyi szervezete hatvanhat őszén alakult meg a községben, tizennyolc taggal. Az alapító tagok névsoréban Alföldi Gyula neve is szerepel. A szervezet élére nyolc évvel ezelőtt választották meg. Egy Időben kétszáz darabos keltetőgépe is volt. A háztáji tenyésztők közül sokan vá-Alföldi Gyula palántaneveléssel és virághajtatással hasznosítja házilag barkácsolt üvegházát.

Foto: —bor

súroltak tőle naposcsibét, meg kiskacsát. Mióta rokkantsági nyugállományba helyezték, fokozatosan csökkentette az állományt. Most néhány sávozott plimut, hemsír, pekingi kacsa, meg egypár haszongalamb alkotja az állományát. Szabad idejének jelentős részét a szervezeti élet irányítása és tenyésztőtársai ügyes-bajos dolgainak hivatalos intézése tölti ki. Meg persze ott a nagy kert, azt sem akarja elhanyagolni, hiszen a község Igén kedvező zöldségtermesztési adottságokkal — és hagyományokkal! — rendelkezik. Elvégre — kertészeti szakképesítése van, s a tudás úgy ér valamit, ha kamatoztatják.

— Harminckét áras házikertünk van — említette Gyula bácsi —, benne főleg paprikát, fokhagymát, salátát, meg karfiolt termelünk a feleségemmel. Természetesen fóliás hajtatással is foglalkozunk. A kertet úgy osztottuk be, hogy néhány gyümölcsfának, meg pár tő csemegeszőlőnek is jusson hely és persze zöldséget se kelljen vásárolnunk.

Gyula bácsi tetszetős kis üvegbázat is épített magának.

It( elsősorban palántaneveléssel foglalkozik, de termelt már benne gombát, és kísérletet tett a szalmabálás uborkahajtatással is Legutóbb különböző virágokat, főleg szegfűt láttam az üvegházban, meg persze zsenge palántákkal teli ládákat és cserepeket.

Vendéglátóm búcsúzóul meghívott egy pohár borra. Nem titkoltam, hogy meglepett a polcokon tornyosuló szakkönyvek és szaklapok sokasága.

— Lépést kell tartani a korral — mondta Gyula bácsi —, s aki nem akar lemaradni, annak sokat kell olvasni. Adott esetben nagyon sokat segítenek főleg a szaklapok, mert egy kertésztárs tapasztalataiból néha többet okul az olvasó, mint három könyvből. A hasznos tapasztalatokat mindig igyekszem

A virágkedvelőknek tavaszszal, nyár elején aránylag sok gondot és nem utolsó sorban kiadást jelent az erkélyládák és ágyások beültetéséhez szükséges virágpalánták beszerzése. Aki maga nevel palántát, elejét veheti a bosszúságoknak. Mert a piacon vagy a szomszédtól vásárolt palánták bizony nem mindig kifogástalan minőségűek, sőt olykor még betegségeket és állati kártevőket (pl. meztelen csigákat) is behurcolunk a palántákkal és a földlabdával.

Palántanevelési célokra legjobban az Uvegház és a melegágy felel meg, de cserépben és virágládákban is nevelhetünk egészséges, erős Ultetőanyagot, ha a hajtató edényeket széltől és hidegtől védett, napsütötte helyre állítjuk.

A palántaneveléshez porhanyó földkeverékre van szükségünk. A legmegfelelőbb keveréket kertiföldből, komposztból és homokból készíthetjük. A keveréket átrostáljuk, majd fertőtlenítjük. Legegyszerűbb eljáhasznosítani, az új módszerek zömét meg rendre kipróbálom, hogy alkalomadtán én is tanácsot adhassak másoknak.

Mint megtudtam, Gyula bácsi és néhány társa most azon munkálkodik, hogy felélessze a kiskertészkedés iránti érdeklődést, szervezetbe tömörítse a leglelkesebbeket és ismét régi hírnevéhez méltó színvonalra emelje a faluban a háztáji zöldség- és gyümölcstermelést. Mert gazdag hagyománya van ám Itt a kertészkedésnek. Még nem is olyan régen sok-sok dinnyét, paprikát, paradicsomot, meg főleg kajszit termeltek és értékesítettek évente az aranyosiak. Mihelyt áthelyezték Zemianska Olčára a felvásárló központot, egy csapásra lelohadt a termelők lelkesedése. Nem csoda, hiszen nagy gondot jelent az értékesítés, meg a termékek elszállítása. Korábban húsz-harminc kiló zöldséget vagy gyümölcsöt is bevittek a felvásárló központba az emberek, ma meg talán a mázsánylt is veszni hagyják: Mert: vagy nincs mivel elszállítani a ládákat, vagy többe kerülne a leves, mint a hús. Ha szervezetbe tömörülnének a kertészkedők, minden bizonnyal megoldódnának az értékesítéssel kapcsolatos problémák is. Mint mondják, érdeklődőkben nincsen hiány, csak éppen vezető nem akad az alakítandó szervezet élére. Vagy mégis? — dek

rás a forró gőzzel végzett fertőtlenítés. Megfelelő nagyságú konzervdobozban 80 °C fölötti hőmérsékletűre hevítjük a földet, majd lefedjük a dobozt ét hagyjuk kibűlni a földet.

Vetéskor a föld ne legyen száraz, de túl nedves-iek sem szabad lennie. Ezért legjobb, ha egy nappal a vetés előtt megöntözzük a földet, hogy jől magába szívja a nedvességet. Ha egy mód van rá, sorba vessük a magot. S ami szintén fontos: az egynyári virágokat ritkára kell vetni, hogy kellő élettérrel rendelkezzenek. A sűrűre vetett egynyáriak zöme gyengén fejlődik s tüzdelésknr elpusztul. A magvakat nem takarjuk be fűiddel, csupán deszkával benyomkodjuk a talajba. Igen óvatosan locsolunk, a hajtató edényt lefödjük üveggel és 18 ’C hőmérsékletű helyiségbe tesszük.

Februárban elsősorban tátikát, begóniát, szegfűt, violát, petúniát, paprikavirágot, alternantherál és lobéliát vethetünk.

Kettmannová Katarina, mérnök

Ami késik, nem múlik...!

Dr. Mikuláš Rudolf, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége lučeneci (losonci) járási bizottságának új elnöke kertészkedéssel tölti szabad Idejét. A Bolkovcei Állami Gazdaság lučeneci üzemrészlegén beszélgettünk.

— 1966-ban, kertészkedésem kezdetén a „szakma“ szinte ismeretlen volt számomra. Kollégáimtól lestem el sok mindent. Jelok mérnök volt a legjobb segítőtársam. Nagyszerűen értett a szőlőtermesztéshez és szakismereteit velem Is megosztotta. Neki köszönhetem kis szőlészetem kialakítását. Amióta б a tanácsadóm, csak csemege- és borszőlőt termelek. 1972-bén ismertem meg a Csabagyöngye és az Irsal Olivér csemegeszőlőt, s áttértem a termesztésükre. A múlt év őszén a járást gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításon e fajtákkal érdemeltem ki az ezüstérmet.

A továbbiakban még elmondta e két szőlőfajta előnyeit: nem kényesek a szőlőbetegségekre, gondozásuk is aránylag egyszerű, s nagyon jóízű bor készül belőlük. A bor kezelése sem igényes.

— A szőlőn kívül a gyümölcstermelés érdekel. Az említett kiállításon gyümölccsel is szerepeltem, de éremhez nem jutottam, mert a kiváló termelők mezőnye igen népes. Node ami

3 késik, nem múlik... I Zöldségfélét egy árny! területen termelek, kizárólag saját szükségletre.

Sólyom László, Lučenec

Neveljünk

virágpalántát