Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
SZABAD FOtOMÜVES 1977 tinin« Ж. ff * * » Jm E Noi iEszel* Figyel AéEje I 1. A költésrolhadái 6« a raéhvész által fertőzött területek kirlzegálAae. Felhívjuk a mŕhészszervezetek szakembereinek figyelmét, hogy azokban S körzetekben, ahol költésrothadás vagy méhvész-fertözés veszélye fenyeget, működjenek együtt az állategészségügyi dolgozókkal és július végéig tegyék lehetővé a költőterek kivizsgálását. Ahol a veszélyes fertőzést meg szüntették, ott oldják fel a zárlatot. Ehhez kérjük a helyi szervezetek segítségét, mert a járási állategészségügyi dolgozóknak sok munkájuk van, 2. Ojabb költésrothadási gócok. A Bratislava! Állami Állategészségügyi Intézet a SZMSZ KB-а titkárságára beküldte az 1977. június elsején végzett vizsgálat újabb eredményeit, mely szerint Mankovcéban (nitrai járás) újabb költésrothadási gócot fedeztek fel. Ebből kifolyólag a következő községeket helyezték zárlat alá: Zlatno, Lnvce, 2lkava, Hosťove, Topoľčianky, Martin n/Žit., Sfažhny és Velčice. 3. Ojabb költésrothadási gócok a Rím. Sobota-i járásban. A Rím. Sobota-1 Járási Állategészségügyi Szolgálat 480/77 számú ügyira tában értesítete a SZMSZ КВ-át, hogy Studená határában költésrothadósi észleltek. Zárlat alá az alábbi községeket helyezték: Večelkov, Tachty,' Nová Bašta, Stará Bašta, Bakóháza, Dobno, Štavice, Hajnáčka és Petrovce. Jesticén semmiféle méhvándoroltatás nem engedélyezett, mert — mint egyetlen nem fertőzött község — a zárlat alá tartozó községek között fekszik. 4. Ojabb méhvész gócok. A Rím. Sobota-í járási Állategészségügyi Szolgálat ugyancsak к 480 77 számú ügyiratában értesítette a SZMSZ КВ-át, hogy a zárlat alá helyezett területeken kívül újabb méhvész gócokat észleltek, mégpedig a Rimavská Píla-i községben. Ezért zárlat alá helyezték Tisovec és Hačava községet is. 5. A költésrothadással fertőzött területek zárlatának felmentése a fertőzés eltávolítása után. A Topofčanyi Járási Állategészségügyi Szolgálat 1977. május ЭТ-én kelt levelében értesítette a SZMSZ КВ-át, hogy amennyiben a költésrothadás veszélye megszűnt, zárlat alól felmentette Lipovník és Bojná községet. Й. Díjszabály módosítás a fertőzés kivizsgálásában, valamint elfojtásában résztvevők részére. A fertőzés kivizsgálására és elfojtására szóló díjszabály módosítást — amelyet 1975. október 23-án a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Állami Állategészségügyi Intézet adott ki — elküldjük a méhész-szakembereknek, és azok részére is, akik az állatorvosi szolgálattal együttműködnek. Tesszük ezt abból a célból, hogy áldozatkész munkájukért megfelelő jutalmazásban részesítsék őket. Egyben felhívjuk a figyelmet arra Is, hogy az elvégzendő munkáról előzetes írásbeli szerződés szükséges, mégpedig az állatorvosi szolgálattal együttműködő dolgozóval való megállapodás értelmében. Három korona jár egy-egy kivizsgált költőtérért, valamint az útiköltség és a napidíj. Ellenkező esetben a járási állategészségügy a napidfjat és az útiköltséget nem téríti meg. 7. Irányelvek az 1977-es esztendőben a veszélyes méhfertözések elfojtására és a méhcsaládok áthelyezésére. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint az Állaim Állategészségügyi Intézet Irányelveit megküldtük hazánk összes helyi aiapszervezetei címére. Kérjük az alapszervezetek tagjait, hogy az utasításra figyeljenek fel és tartsák be. 8. A Méhészeti Kutatóintézet 7. sz. tudományos anyaga. Ez év márciusában a Dole! és a Libčicei Méhészeti Kutatóintézet kiadta gyűjteményének 7. számát. Ebben tizenhárom olyan tudományos anyagot közölnek a Dolei és a Lip. Hrédok-i Kutatóintézet, valamint a Brnoi Mezőgazdasági Főiskola dolgozóitól, amelyet 1976 novemberében Ružomberkon megtartott konferencián már ismertetek. Egy példány húsz korona. Meg lehet rendelni a Méhészeti Kutatóintézet (Dole, PSC 252 66 Líbčice nad Vltavou) címen. Я. Méhtenyésztés fejlesztése Szlovákiában. A központi irányelvek értelmében a törzskönyvezett méhek tenyésztését a hatodik ötéves tervidőszakban fejleszteni kell. Ezért Szlovákia méhanyanevelőit nyilvántartjuk, hogy hazánkban elszaporltsák a krajnai méhfajtát, főleg a hegyi és a hegyaljai körzetben, valamint a sík vidékeken. A megtermékenyített anyákat a nyilvántartót tenyésztőknek a Lip. Hrádok-i Kutatóintézet szállítja; kivételt képez a košičanka vonal. Ezt a Košicei Állategészségügyi Főiskola szállítja a tenyésztőknek. Felhívjuk az alapszervezetek tagjait, hogy azok a fiatal méhészek, akik érdeklődnek új anyák iránt, ne vásároljanak olyan nyilvántatott anyanevelóktől, akik a Troiseck anyák nevelésével foglalkoznak! 10. Tiltott a méhek behozatala külföldről, valamint Cseh- ét Morvaországból. Az érvényben lévő törvény értelmében mindenkit figyelmeztetünk, hogy a méhek és anyák behozatala külföldről vagy Cseh- és Morvaországból tilos. Tesszük ezt azért, mert az illetékesek megállapították, hogy néhány felelőtlen „méhésztúrista“ idegen anyákat hozott külföldről Cseh- és Morvaországba, holott köztudott, hogy külföldön igen el van terjedve a Varroa jacobsoni Oudemonsa betegség. Ezért a törvény megszegése minden esetben büntetendő 11. Ojítók, feltalálók, népi kísérletezők értekezlete, Sürgősen szükséges, hogy az előadók, az újítók és feltalálók VII. konferenciájára (Agrokomplex 77) az előadás anyagaikat mielőbb küldjék meg, úgy mint ezt a körlevél 2/77 sz, első pontja leszögezte. 12. A SZMSZ szervezési-értekezési rendjének tájékoztatója. A SZMSZ szervezési-értekezési tájékoztató rendjét, amit a KB ez év áprilisi plenáris ülésén elfogadott — elküldjük. A szervezési értekezési rend tájékoztat a szervezési-jogi normákról, amelyek a helyi szervezetek tisztségviselőire kötelezők. Kérjük a titkárokat, hogy ezt ismertessék az alapszervezetek tagjaival. v 13. Irányelv a SZMSZ kitüntetésének és elismerő oklevelének átadásáról. A SZMSZ KB ez év áprilisi plénumán megtárgyalta és jóváhagyta a kitüntetésről és az elismerő oklevél átadásáról szőlő módosított irányelvet. Erre azért került sor, mert így módunkban áll olyan személyeket is kitüntetni, akik nem tagjai a SZMSZ-nek, de kiváló munkát végeznek a méhészet fejlesztésében. Kérjük az alapszervezetek vezetőit, hogy a kitüntetés javaslatait az irányelv értelmében nyújtsák be, figyelembe véve a kritériumokat. 14. A tagdíj módosítása, pontosítása. A 2/77. számú körlevél 14. pontjában volt egy rosszul foglamazott mondat. amelyben a SZMSZ helyi szervezeteit arra figyelmeztette, hogy költségvetésükben pótlólag hagyják jóvá a tagilletmény módosítását, amennyiben erre a taggyűlésen nem került sor. Tekintettel arra, hogy 1978-ban a tagdíjakat az állami Illetmény juttatásakor a taggyűléseken szedik be, nem a költségvetést, csupán az öt koronás tagdíjat kell jóváhagyni. Az előre befizetett tagdíj a következő évi költségvetésben lesz nyilvántartva. Juraj Ferenčík mérnök, a SZMSZ KB-nak vezető titkára. A ogusxtuíban Ajabb méhéesév ** kezdődik. Véget ér • bordául Idézzek és a méhész számára Ajabb gond. hogy méhcsaládjait kellőképpen felkésiftse az áttolelésre, a jövő ezztendó méhélloményénak biztosítására A siker alapja a méhcsaládok idejekorán! lfljítása és az, hogy a méhek kellő erőlétben várják a téli időszakot és számokra megfelelő táplálékot biztosítsunk Augusztusi teendők A HELTES A TTEL KI, ÉS FELTtTKT.g A jó Atteleiés egyik legfontosabb feltétele a fiatal és erős anyán kívül az, hogy idejében kellő mennyiségű és helyes összetételű téli eleségrő) gondoskodjunk. Észak Szlovákiában a téli tartalékok bekészítését szeptember első napjaiig. Dél-Szlovákiában szeptember 15-ig kell befejezni. Érvé nyes az az elv: inkább korábban, mint később. Tudnunk keli azt. hogy a tartalékok besűrítésére és befedésére aránylag magas hőmérséklet szükséges, szeptember végén, amikorra az éjsza kai fagyok beköszüntenek. Ez rend szerint hiányzik, s ezért a méheknek többet kell „fűteni“ s így sok tartalékanyagot fogyasztanak. A répacukor szörp besűrítésére a méheknek az in vertáz-enzimre van szükségük, amit (estükben alakítanak ki, fehérjékből. Ezáltal a méhek szervezetében csők ken a fehérjeszint s ez csaknem olyan megterhelés, mintha utódot nevelnének. Ez életkorukat erősen csökkenti. Az ellenőrző kutatásuk kimutatták hogy az áttelelés során a legjobb és legcélszerűbb három kiló cukrot adagolni két liter vízre. Az 1:1 aránnyal szemben ennek előnye, hogy a méheknek kevesebb vizet kell elpárologtatni s így cukrot takarítunk meg. A könnyebb kiszámítás kedvéért néhány adat arról, milyen mennyiségű cukor oldatot kapunk a három kiló cukor ós két liter víz arányának alkalmazása esetén. Például 0.5 kg cukor és 0.33 mMil Ösztön váltott* tel, majd ezt * védelmi ösztön erősebb kifejlődése követi. A fiatal, erős anyát az ilyen méhcsalád már nehezen fogadja be. Megnövekszik a rablás veszélye. Ezért szűkítsük a röpnyílást és gondosan ügyeljünk a mézmaradványok, a szét csöpögött cukorszörp, a viasz és a méhszurok | propolisz) eltávolítására, hogy magunk ne adjunk alkalmat a rablásra. Az idősebb méhészek úgy tartják, hogy nem az a hibás, akinek méhei rabolnak, hanem az, akinél a méhek rabnlnak. mivel valamit elhanyagolt, valamiről megfeledkezett, nem csinált meg. Ha a rablást kezdeti stádiumában észleljük, ügy a röpnyílást a kaptárun egy méhre szűkítjük. A rabló méheket liszttel hintjük s így megállapíthatjuk, melyik kaptárból valók. Ezen a kaptáron is egy méhre szűkítjük a röpnyílást. Ha ez nem segít, a rablás tárgyát képező méhcsalád kaptárának röpnyílásába sűrű dróthálóból készített csövecskét teszünk (az ablakokra használt szúnyogháló anyaga), amely körülbelül húsz centiméter hosszú. Ezt a röpnyílásba helyezzük, és körülötte a röpnyílást betömjük (vattával stb.j. A csövecskének nem szabad a kaptárba behatolnia, és csu pán a röpnyílás vastagságában dughatjuk be. A rabié méhek e csövecskén kiröpülnek, de vissza a kaptárba már nem találnak utat. Ha e csövecske átmérője nagyobb két méh terjedelménél úgy a csövecs ke végét kb. húsz cm-re a kaptártól kissé összenyomjuk, hogy legfeljebb liter vízből 0.B5 liternyi oldatot kapunk. egy kg cukor és 0,66 liter víz keverékéből pedig 1,29 liter cukoroldat lesz. Általában ajánlatos a mesterséges táplálás előtt a költöterel olyan számú lépkeretre csökkenteni, amit a méhek belepnek. Csökkenteni a mézkereteket mindig jobb, mint egy lépkerette! többet hagyni. így nem történik meg, hogy a méhek a tartalékokat a külső tépkeretekbe rakják, amelyeken nem telelnek és télen éhen vesznek azokon a kereteken, amelyekbe nem raktároztak el ősszel kellő mennyiségű élelmet. Leghelyesebb ha 1,5 kg méz marad a középső Iépkeretekben és 2—3 kg a külsőkben. Ha a lépkereteket a költőtéren kívül kívánjuk elhelyezni, és ezek virágport tartalmaznak, úgy behintjük porcukorral és hűvös helyen tároljuk. HOGYAN ELŐZZÜK MEG A RABLÁST A szaporodási ösztönt a csopnrtobat-hét milliméter magas legyen. Este a repülés befejezése után a csövecskét eltávolítjuk és a hazai méheket beengedjük a kaptárba. Éjszakára a méhcsaládnak átható szagot biztosítunk azáltal, hogy illatos anyaggal átitatott vattát dugunk be a röpnylláson keresztül, amit reggel ismét el távolítunk. Ha a mi méhcsaládunk rabolt, úgy éjszakára teljesen más, átható illatot kell számára biztosítani. Erre hígított parfömöt, púdert, diólevelet, paradicsomszárat, sósbrirszeszt stb. használhatunk. Egyes méhészek azt ajánlják, hogy a rabló méhcsaládot a kirabolttal kell kicserélni, és a kiraboltat minél messzebb kell elhelyezni a méhek repülési átjától. Legcélszerűbb több mint négy kilométer távolságban elhelyezni és csak hosszabb idő ntán helyezni vissza, azonban más helyre. Ha idegen méhek rabolnak, úgy a kirabolt családot eredeti helyéről eltávolítjuk és ide üres kaptárt helyezünk és a röplécet befelé fordítjuk. Ezzel azonnal és egycsapásra meggátolhatjuk a rablást Ajánlatos az la, hogy a kirabolt méhcsalád röpdeszkéjára füvet hintünk, vagy Ide ferdén megtámasztott téglalap alaké zsebtükröt helyezünk. ELLENŐRZÉS A méhcsaládokat csupán kora reggel, vagy késő délután, a kirepülő* befejezése után vizsgáljuk át. Az ellenőrzést gyorsan kell elvégezni, a költőtérnek csupán legszükségesebb részeit nyissuk fel. a többit pedig nedves porronggyal takarjuk le. Az ellenőrzés során feljegyezzük: a belepett lépek számát, a tartalékok mennyiségét, (méz és virágpor), a petékkel teli területet deciméterekhen, az anya állapotát és korát, valamint azt, amit kell még tenni. Szeptemberben már nem akad olyan sok munka a méhek körül, és a nyárutó gyakran még elég meleg. Ezért rendbelesszük a mézpergetőt, és a szükséges egyéb kellékeket, szerszámokat, kijavítjuk a hibás és megrongálódott kaptárakat. Készíthetünk olyan dobozokat, amelyekbe a szerszámokat. a méhészkellékeket vagy a tártaiéi? (épeket tartjuk. A téli tartalékba fumagilfnt is adagolhatunk. amit az érdeklődők számára legcélszerűbb ba a máhészszervezet titkára egyszerre rendeli meg a járási állategészségügyi gyógyszertárban. Ebből egy üveg öt méhcsaládnak elegendő. Alkalmazása esetén a méhek tavasszal élénkebbek. közülük többen telelnek át egészségesen és így a következő évben egyharmadával nagyobb méZliozamra számíthatunk, mint a fumagilinnal nem kezelt méhcsaládoknál. Már elmondtuk, hogy a méhek noszóma betegségét nagyban elősegíti a kései betelelletés szeptember végén, október elején, mivel ez kimeríti a méheket, s így értékes fehérjetartalékokat veszítenek. Nyár végén és az ősz elején néha elszaporodnak a darazsak, és komoly veszélyt jelentenek a méhész számára. Behatolnak a kaptárakba. rabolják a mézet és ha sikerül még petét is. Megölik a felnőtt méheket. és elfogyasztják a méhek testnedveit. Célszerűen úgy védekezhetünk ellenük, ha hálóval leszűkítjük a röpnyílásnkat és a kaptárak közelében vízzel 1:1 arányban hígított sört helyezünk el palackokban. A darazsak behatolnak a palackokba és a hígított söroldatba tömegesen belefulladnák. Este a palackokat szűrőn keresztül kiürítjük. a darazsakat elégetjük és a sörnldatot ismételten felhasználjuk. A darazsak fészkeit elégetjük és ha nehezen hozzáférhető helyen vannak, úgy kloroformmal befecskendezzük. Az egerek és pockok ellen azzal védekezünk, hogy a röpdeszkákat idejében eltávolítjuk ás a röpnyílösokat bádogszalagakkal szűkítjük hal-hét milliméter magasságra |kb. egv ceruza vastagságra). \ Ondrej Tóbík, mérnök A lengyel szakemberek olyan növényeket keresnek, amelyek jö nektártermelők és belőlük jó méblegelőket telepíthetnek. Megállapították, hogy a sárkányfej e célnak kiválóan megfelel. A sárkányfe] vagy pofóka az ajakosok családjába tartozó növény; fűszerként és teának használják. Lágy szárú, kék virágú, illatos. Nevét különös alakú sziromleveleiről kapta. Hosszú ideig virágzik. Legelőkön sok méz gyűjtéséhez és készítéséhez elegendő nektár termelődik, egyúttal értékes nyersanyag a növényolajipar számára. Magja huszonöt százalék olajat tartalmazl A kutatások során azt Is kimutatták, hogy minden méhcsaládnak évenként mintegy huszonhét kilogramm virágporra van szüksége. A méhek legszívesebben a gyümölcsfák. valamint a here, a repce és a hajdina virágporát gyűjtik. A méhlegelőket ezért lehetőleg olyan helyekre kell telepíteni, amelyek szomszédságában ezek a növények Is előfordulnak. A francia tudományos akadémia tagja Pierre Lavie, a Bures-sur- Yvette Kutatóintézetben hosszú kutatás és kísérletezés után ráismert a méhek azon tulajdonságára, mellek révén a méhek különböző Méhlegelő „sárkányfejbóT testrészeikből antibiotikumokat termelnek. A méhek által előállított gyógyszer gátolja a baktériumok szaporodását abban a környezetben, ahová éppen telepítve volt. A kitermelt antibiotikum mennyisége a méhek fajtájától függ. A közép-eurőpal fekete méhek kevesebb gyógyszert tartalmaznak, mint például az olasz vagy a kaukázusi méhek. Érdekes az a megállapítás, hogy a fent jelzett anyagot a méhlárvák nem tartalmazzák (legtöbbet a fiatal méhek). Csak a legújabb kutatások alap ján lett kimutatva, hogy a virágpor orvosság. Nemcsak sok fehérjét tartalmaz, hanem sok más nagyon fontos anyagokat is. Az első helyen a vitaminok foglalnak helyet, ezt követően a fermentumok, illetve az enzimek következnek. A virágpor anyaga attól függ, milyen vlrágcsoportba tartozik. Például a liliom virágában hússzor több a karatén, mint a répában. Kevés méhész tudja, hogy a virágpor sok P-vitamint is tartalmaz, de főként a pohánka virága. Egy gramm virágporban a P-vitamin tartalom oly nagy, hogy tíz embert meglehet menteni az- agyvérzéstől, szaruhártya gyulladástól, illetve vérfolyástől. A svájci Liebefeldben a virágpor szárítása három változatban volt eszközölve: — elsötétített helységben, szobahőmérséklet mellett, — infravörös sugárzás mellett, — egyszerűen napon szárftva, — fagyasztással. Az összes szárítási módszer jó. kivéve a fagyasztást. J. M. H
