Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
1377. fOtIUS 33. xxvtri évfolyam 30. szám. Ara: 1.— Kft* Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Javítsak s szolgáltatásokat * A beruházási politika komplex elemzése * Társadalmi összefogás a nyári munkák idején Szükséges intézkedés A hét elején hatályba léptek a szövetségi kormány Intézkedései a kiskereskedelmi árak rendezéséről. Hétfőtől tehát a háztartási eszközök egész sorát, valamint a műanyag szövetek széles választékát olcsóbban, mfg néhány szükségleti cikket. Így például kávét, csokoládét és kákáéból készült egyéb termékeket, gyapjú és gyapot szövetet stb. drágábban vásárolhatunk. A gazdasági és kereskedelmi, illetve árpolitikai kérdésekben járatlanabb emberek kissé meglepődtek az ármódosítások miatt, mondván: erre nem számítottunk, mivel a CSKP XV. kongresszusa a kiskereskedelmi árak stabilizálását irányozta elő. Ha azunban egy kissé elmélyülteb- Hen figyeljük a közgazdasági problémákat, az említett intézkedésekre is elfogadható magyarázatot találunk, sói mi több meggyőződünk a kiskereskedelmi árak rendezésének szükséges voltáról. Elsősorban is tudatosítani kell azt, hogy a CSKP XV. kongresszusa a kiskereskedelmi árak stabilizálását a termelés növekedésének a függvényévé tette. S ez így helyes! Ugyanis a dolgozók személyi jövedelmének tervszerű növekedése mellett a fogyasztási és szükségleti cikkek árszintje csak úgy tartható meg, ha a termelés növekedése, a termelés hatékonyságának fokozódása és a takarékossági követelmények betartása nyomán az ország nemzeti jövedelme tervszerűen növekszik. Hála annak a rendkívüli kezdeményező készségnek, amely a termelés minden szakaszán kibontakozott, s mely a termelési tervek teljesítéséhez és gyakran tálszárnyalásához is vezetett, a kiskereskedelmi árszínvonal már hosszú évek óta stabilizálódott. Mig például az utóbbi hat esztendő alatt ■ lakosság reáljövedelme átlag 37 százalékkal, az élelmiszerfogyasztás pedig 27 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi árszínvonalnál hét esztendő leforgása alatt csupán 1,6 százalék emelkedés tapasztalható. Ez a magyarázata annak, hogy a lakosság által vásárolt ipari szükségleti cikkek mennyisége hat esztendő alatt 42 százalékkal növekedett: hogy jelenleg szinte minden háztartásban található például mosógép, a lakások 97 százalékában televízió, nyolcvan százalékában hűtőszekrény; hogy minden harmadik családnak van személyautója; hogy évi átlagban egy személy négy pár lábbelit vásárol; hogy as élelmisserfogyasztásban — s as élelmiszerek választékában a világranglista élcsoportjában vagyunk. Tudatosítani kell ast is, hogy a kiskereskedelmi árszínvonal stabilizálása nem azt jelenti, hogy az árak egyáltalán nem módosulnak, hanem azt, hogy az egyes árufajták termelési költségeinek alakulása, valamint a kereslet és a kínálat által szükségessé vált árrendezések nem vonják magok után a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáié árok általános érszintjének emelkedését, vagyis az árrendezések nem veszélyeztetik az életszínvonal tervszerű emelkedését. A különböző tényezők, főleg a kapitalista országokből behozott különböző nyersanyagok és egyéb termékek világpiaci árának növekedése, törvényszerűen előidézte egyes szükségleti cikkek termelési költségének lényeges növekedését, mfg más esetekben — a hazai nyersanyagból készült ipari szükségleti cikkek termelési költsége, a termelés korszerűsítésének következményeként, lényegesen csökkent. Példán! az ntolsö őt esztendő folyamán a gyapot és a gyapjú behozatali ára duplájára, a kávé ára ötszörösére, a kakaóbab ára pedig három-négyszeresére emelkedett. Ez a tény törvényszerűen kihatott a termelési költségekre, illetve azok kedvezőtlen alakulására éppen ügy, mint a műanyag szövetek termelésének korszerűsítése a termelési költségek csökkenésére. Ezek a tények tehát szükségszerűen megkövetelték a kiskereskedelmi érák rendezését is. Azt, hogy a jelenlegi árrendezés valóban nem veszélyesteti as életszínvonalunk tervszerű emelkedését, bizonyítja az is, hogy azoknak a szükségleti cikkeknek a mennyisége, amelyeknek kiskereskedelmi ára csökkent ötven százalékkal nagyobb, mint azoké, amelyeknek az ára emelkedett. Például átlagosan 28 százalékkal csökkent' a műanyag szövetek: a műanyag felsőruha, műanyag fehérnemű és harisnya kiskereskedelmi ára s az árcsökkentés kiterjedt a műanyag szövetek ötven százalékára. A műbőrből készült cipők kiskereskedelmi ára 21, a színes televíziók ára 28, a villany-hűtőszekrények éra 16 százalékkal csökkent. Ezzel szemben természetesen emelkedett a kávé ára ötven százalékkal és a kakaóbél készült termékek (czokoládö, csokoládés cukorka és kakaóval készült sütemények) ára átlag. 33 százalékkal, mimellett a kakaópor kiskereskedelmi ára változatlan maradt. Szükséges volt ai ólomüveg és a kerámiai termékek kiskereskedelmi árának emelése Is éppen úgy, mint a villanykályhák 6s fűtőtestek árának módosítása. A gyapot és a gyapjú behozatali érának növekedése pedig szükségessé tette a gyapjú és gyapot szövetek, s az említett nyersanyagokból készült fehérnemű és harisnya kiskereskedelmi árának növelését. Az árrendezés azonban nem érinti az említett nyersanyagokból készült gyermek ruhá kát, de a felnőttek részére gyártott ruhákat, kész ültünyöket sem. Szocialista épitó munkánk sikerét, társadalmunk szüntelen gazdagodását tükrözi az a tény, hogy abban az időszakban, amikor a fejlett kapitalista országokat sújtó általános válság nyomán az ott élő dolgozók életkörülménye szüntelenül romlik, amit az is példáz, hogy az utóbbi hét esztendő alat Angliában 115, Franciaországban 67, Olaszországban 99. Német Szövetségi Köztársaságban 41, az Amerikai Egyesült Államokban 47, Japánban pedig 88 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, hazánkban a kiskereskedelmi árszínvonal egyértelműen stabilizálódott. tehát a nyugati infláció negativ hatását le tudjuk küzdeni olyan árrendezésekkel, amelyek nem bontják meg a kiskereskedelmi éltalános árszínvonal stabil jellegét, tehát nem veszélyeztetik a lakosság életszínvonalának emelkedését. A CSKP XV. kongresszusa félreérthetetlenül hangsúlyozta, hogy az életszínvonalunk emelkedése a népgazdaság fejlődésének függvénye. Tehát ahogyan dolgozunk, úgy élhetünk. S ha jól akarunk élni, ha az életszínvonalunk tervszerű emelkedését megkívánjuk, akkor erkölcsi kötelességünk minden lehetőséget kihasználni az igényes termelési tervfeladataink teljesítésére és túlszárnyalására: Kezdeményező készségünk és alkotóképességünk kibontakoztatásával fokozni kell szüntelenül a termelés hatékonyságát s kiváló tettekkel kel) hozzájárulnunk ahhoz, hogy minél több és jobb árut s minél olcsóbban termeljünk. A mezőgazdasági dolgozók a gazdaság- és termelésfejlesztési feladataik tervszorű teljesítése mellett rendkívül jó szolgálatot tesznek a társadalomnak és saját érdekeiknek is, ha most, a gabona betakarításának idején is következetesen őrködnek a kitermelt javak felett; s ha hazafias helytállást tanúsító munkával létrehozzák az idei termelési és áruértékesítés! tervfeladataik teljesítésének előfeltételeit. PATHO KAROLY Jó szövetkezeti gazda módján... Az ország kenyeréért folytatott kemény küzdelmet olykor záporok szakítják meg, késleltetik. A „csata fő színtere“ egyik hétről a másikra délről északra tolódott át. örvendetes tény: főleg Nyugat-Szlovákiában, s elszórtan a másik két kerületben is a kombájnokat nyomban szalmaletakaritó csoportok, préselőgépek, önműködő szalmafelszedő- és szállító kocsik követték, s a nagy teljesítményű Klrovecek, Skoda—180-as és más traktorok tarlóhántö ekéi, amelyek, barna rögöket hagytak maguk után. Gyors egymás után magasodtak, sorjáztak a szép, formás szalmakazlak, példázva: nagy becsben tartják a szalmát, nem úgy, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a szalma felgyújtását, elhamvasztását tartották a legolcsóbb — és legcélravezetőbb — módszernek... A helytelen gyakorlatnak egy törvényerejű miniszteri rendelkezés vetett véget. Ma már újfent leltári értéket képvisel a szalma, a takarékosabb szemestakarmány-gazdálkodás eszközéül szolgál, a takarmányalap szerves része, a pellettgyártás egyik fő kelléke, nyersanyagforrása. A nyugat-szlovákial J6 példák egész sora nem maradt hatás nélkül. Mind általánosabbá válik a szalma szakszerű tárolása és feldolgozása, más összetevők hozzáadásával pellett készül belőle. Ezt tapasztalhattuk Közép-Szlovákiában. Ezen a téren nagyobb Igyekezet tanúsítására lenne szükség Kelet-Szlovákiában, pelletgyártő vonalak vásárlását, valamint szövetkezetek közötti, közös üzemeltetését illetően. Az e célra fordított befektetés fölöttébb gyorsan visszatérül, kifizetődő. Gazdaságos, már csak azért is, mert egy vagy több gazdaságban szinte kelleti-kínálja magát a sok terményhulladék. Ennek a hulladéknak Ilynemű feldolgozása koronák százezreit hozhatja, vagy takaríthatja meg a közös gazdaságoknak. Ugyanakkor mentesíthet a takarmánygondoktól, ami ugyancsak nerh mellékes tényező. Tehát akkor, amikor felsőbb párt- és gazdasági szerveink, Illetőleg a pártkongresszus, a KB- és a JB-plénumok határozatai a céltudatos szemestakarmány-takarékosságra figyelmeztetnek, ezt összefüggéseiben értelmezzük. Vagyis, túl a szalma minden eddiginél nagyobb becsben tartásán a többi lehetőség sokoldalú hasznosítását Is szorgalmazzuk. Idejében. A takarmányalap gazdagításának lehetőségei közé sorolható többek között a másodvetés, illetve tarlókeverék. Ha már a mezőgazdasági üzemek szakvezetői fontosnak tartják ennek vetését, úgy célravezető a termesztés, ha az öntözéséről is feltétlenül gondoskodnak. Mivel az idei nyár elég sok csapadékot hozott, a tarlókeverékek vetése ott is gazdaságos lehet, ahol öntözni nem tudnak. Fontos szempont: a vetőmagkeveréket úgy összeállítani, hogy az így nyert zöldtakarmány fehérjegazdagságát feltétlenül biztosítsuk. Az ilyen zöldtömeg sokkal értékesebb, táplálóbb, több hasznot nyújt, ha feltakarmányozzuk. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol előrelátók, hozzáértők a szakvezetők, ott a rétek, legelők rendszeres gondozására, tápanyagpótlására kellő figyelmet fordítanak. Bő szénatermés csak úgy várható, ha a fűállomány nem csenevész, ha jő fajta. A nagyhozamú füfélék termesztésében Csallóközben, s Mátyusföldön már jő tapasztalatokra tettek szert. Ezeknek a fűféléknek a termesztési előnye: évente ötször-hatszor kaszál ható, s hektáronként bámulatos menynyiségű takarmánytömeget ad. Érdemes tehát az ilynemű vetőmag beszerzéséről Idejében gondoskodni. Az élelmes, talpraesett szakvezető előkerfti, még akkor is, ha többszáz kilométert kell utazni érte. Egyéb tartalék: a folyók, patakok, csatornák menti sarjú lelegeltetése le. Ugyanez érvényes a lucerna, lóhere silányabb harmadik, vagy negyedik termésének az efféle hasznosítására, ha már gépi betakarításra nem alkalmas. A jő szövetkezeti gazda módján viszonyuljunk továbbá a silózáshoz isi Ez a munkafolyamat többhelyütt néhány hetet is lgénybevesz. A szakaszos vetéssel nyújtják meg ezt az Időszakot, mert nem győznék elegendő géppel, szállftóeszközzel a zöldtömeg betakarítását, silózását. Ügyeljünk mindenekelőtt a minőségi követelmények betartására, s ne riadjunk viszsza a silózás új eljárásainak, módszereinek alkalmazásától se, jól áttanulmányozva az erre vonatkozó hazai és külföldi mezőgazdasági szakirodalmat; a mezőgazdasági tudományos ismereteket, ezen a szakaszon is bátrabban hasznosítsuk a gyakorlatban. Tények, tapasztalatok bizonyítják: a kiváló-minőségű szllázs sokáig eltartható, értékes, hasznosítható takarmány, ezt nem szükséges különösképp hangsúlyozni, magyarázgatni. Ragadjunk meg tehát minden lehetőséget arra, hogy a lesilózható anyag el ne értéktelenedjen, mielőtt a szilázsgödörbe kerül. S feltétlenül tartsuk be a silózás szabályait, nehogy ezt felrúgva, kárbavesszen a sok fáradozás, az anyagi ráfordítás, szaporodjék ilyképp az állatállomány átteleltetésének gondja-baja .,. Csupán néhány főbb szempontra, kiaknázható lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Mindezt annak érdekében, hogy a zavartalan állattenyésztési termeléshez, az éves tervek, célkitűzések teljesítéséhez mezőgazdasági üzemeinkben idejében, jó minőségű, változatos és elegendő mennyiségű takarmányt biztosítsanak, s takarékosan bánhassanak a szemestakarmány-készlettel. — kov-KOMBAJN UTÁN EKÉT, MASODNÖVÉNYT... I
