Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-23 / 29. szám

Jfc SMRAD FOBDMßVÜ, 19W. jeti«« at. A gtá-k és mgii-k további fejlődésének fő irányai ! (Folytatás a 7. oldalról) falinak, prémiumok nagysága a koncepciós előirányzatok fejlesztési feladatainak a telje­­»ítésétől fog függni. Fokozott figyelem irányul majd az anyag, energia és élő munka fogyasztási normatíváira, hogy necsak a tervek színvonalának emelésére, hanem a dolgozók anyagi érdekeltségének fo­kozódására is szolgáljanak alapul. A tervek vállalatokra történő felbontásakor határozottabb megkülönböztetés fog érvénye­sülni, hogy gyorsabban megszűnjenek az egyes vállalatok fejlődésében mutatkozó különbsé­gek. Ili. A gtá-k és mgü-k ágazatában dolgozó káderekkel való foglalkozás elmélyítésének elvei A következő Időszakban az ágazatok előtt álló igényes feladatok eredményes teljesítésé­nek feltétele annak biztosítása, hogy rendsze­res figyelmet fordítsanak a dolgozók, elsősor­ban a vállalati és üzemi dolgozók politikai és szakmai színvonalának emelésére. Ä kádermunka terén mindenekelőtt fontos teendő: 9 az egyes vállalatok dolgozóinak struktú­rájában a foglalkozási ágak kellő fejlesztése koncepcióiénak kidolgozása, tekintettel a vál­lalatok termelési irányzatára, 9 határozottabban fokozni kall az igazgatók és a többi irányító dolgozó politikai-szakmai képzését, • rendkívüli figyelmet kell fordítani a szak­oktató mesterek nevelésére, 9 minden vállalatban ki keli dolgozni a munkásfoglalkozású dolgozók képzettsége to­kozásának tervét, О emelni kell fiatal képzett iskolai szakem­berek szükséglete tervezésének színvonalát és figyelmet fordítani gyakorlati betanításukra, 9 főként a fiatal, távlatokkal kecsegtetű dolgozók soraiból céltudatosan kádertartaléko­kat készítsenek elő, , 9 figyelmet kell fordítani a vezérigazgató­sági dolgozók képzésére is, 9 meg kell teremteni az anyagi és társadal­mi feltételeket az ifjúság munkásfoglalkozások betöltésére tervezett toborzásának teljesíté­sére. * A gtá-k és a mezőgazdasági gépjavító üze­mek továbbfejlesztésének fő irányai és a meg­valósításukat célzó technikai-szervezési intéz­kedések, melyeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöksége jóváhagyott, keretirányelvet jelentenek, amely kijelöli és konkretizálja e vállalatok helyét és funkcióját a tudományos-műszaki fejlődés mezőgazdasági térhódításának további szakaszában, és bizto­sítja a szolgáltatások és a mezőgazdasági ter­melés egybekapcsolódását. Hosszú távú és nyitott programot jelentenek. Számítunk fokozatos kiegészítésükre és ponto­sításukra úgy, hogy a gtá-k és a mezőgazdasá­gi gépjavító üzemek tevékenységükkel és szol­gálataikkal továbbra is mezőgazdaságunk hat­hatós segítőtársai legyenek és tartósan teljesít­sék a követelményeket — elégítsék ki a szo­cialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés termelőerői és termelőeszközei fejlesztésének szükségleteit. Öntözési híradó A' múlt héten úgyszólván az ország ml nden területén heves viharok uralkodtak, így Közép- és Kelet-Szlovákia vidékein bőséges csapadék hullott. Ebben az idényben a térségben ez volt az első hét, mely a kívánt mennyiségű természetes csapadékot nyújtott. Ugyanakkor Nyugat-Szlovákiában továbbra is öntözni kellett és kell, ami az aratásra és más időszaki munkákra való tekintettel nem könnyű feladat. A nyugat-ezlovákiai kerületben a követ kező héten is 40 mm öntözővízre lesz szük­sége a növényzetnek (könnyebb talajokon 30'mm-rej. Olyan növényekről lévén sző (lucerna, kukorica, herefüvek, cukorrépa stb.), amelyek az utóbbi hetekben nem kaptak öntözővizet. Továbbra is fontos a gyümölcsösök 6s a szőlők öntözése, de a tar­lónővén-yek is 15—20 mm öntözővizet igény élnék. Ing. O to Bre*ný, CSc Csapadék VII. 4—10 közt (mm) ..-........................... ■" ' — Vízszükséglet mm-ben lucerna cukorrépa kukorica Ivánka pri Dunaji 12,50 23,30 24,30 24,30 Gabčíkovo 10,00 22,90 22,30 21,60 Kráfová pri Send 16,40 24,80 26,20 25,80 Žihareč 11,40 22,20 23,50 23,30 Hurbanovo 13,60 25,60 29,00 29,80 Pohr. Ruskov 23,30 25,90 26,30 26,18 Nitra 20,30 19,00 19,40 19,10 Lučenec 47,30 26,80 25,60 24,00 Rimavská Sobota 75,40 21,80 21,40 20,70 Košice 27,40 17,30 16,30 15,00 Trebišov 35,20 17,60 16,70 15,70 Növekszik a jelentősége fivek óta maradinak Ítélték azt, aki a szervestrágya jelen­tőségéről beszélt. Az új techno­lógiák mind a szarvasmarha-, mind a sertéstartásban a vízöb­lítései kitrágyázást teszik szük­ségessé. Az utóbbi időben sok minden megváltozott és egyre több szó esik a szervestrágyáról. A mun­kaerő-megtakarítás helyett elő­térbe kerül a környezetvéde­lem. a szalma hasznosítása, az állatok egészséges tartása és a trágya értéke. Egyre többen hangoztatják az istóllőtrógya előnyeit. így — többek között — alig szennyezi a környeze­tet. erjedése során a káros ro­varok is elpusztulnak benne. Újból kezdik felismerni a szal­ma értékét, amelynek eltüze­lése szennyezi a levegőt, a ta­lajba bedolgozni pedig nehéz­kes. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy egészséges malacot csak a szalmaalmon lehet fel­nevelni és a tehenek számára is a legjobb alom a szalma. Az istállótrágya reneszánszá­hoz a műtrágyák tekintélyes áremelkedése is hozzájárul. Az alomszalma behordásához. a trágya kiszállításához az istál­lóból ma már korszerű gépek állnak rendelkezésre minden istállótfpushoz, s így a szalma­­almazás korántsem olyan mun­kaigényes. (M. T.) Horgászversenyek margójára m Régóta áztatom a szilónt és jő pár hotgőszversenyen vettem részt. Ogy is mint’ versenyző, úgy is mint csendes szemlélő, ahogy mondani szokás: drukker. Sajnos, be kell vallani, hogy mint versenyző nem voltam a „Fortuna" kegyeltje, mert halat csak fogtam, azt sem mindig, de díjat az­tán igazán nem nyertem. Egy-egy ilyen verseny után gyakran elgondol­koztam azon is, hol követtem el a hi­bát. Mi okozta a sikertelenséget. Vé­giggondoltam a verseny egész lefo­lyását, a sorsolás kezdetétől az utolsó pillanatot jelentő puskalövésig. Rá­jöttem arra, hogy akik díjat nyertek, többet köszönhettek szerencséjüknek, mint tudásuknak. Ugyanis többször előfordul, hogy a rendezők olyan he­lyeket jelölnek ki a versenyre, ahol a horgászat szinte lehetetlen. Egy horgászversenyen például olýan helyre kerültem, ahol negyven-ötven méteres távnlságban a víz mélysége alig haladta meg a 25—30 cm-t. Ezen­kívül, ha bedobta az ember a horgot a vízbe, a horog, az ólom tíz esetből legalább nyolcszor bentmaradt. Köny­­nyű felszereléssel, ami a horgászat­nál, főleg a versenyeken nagyon cél­szerű, lehetetlen volt horgászni. Ter­mészetesen a horgászat sava-borsa, a kapások elmaradtak. Márpedig ha nincsen kapás, akkor halai sem lehet fogni. Másik esetben olyan helyre kerül a horgász, hogy a fák, bokrok szinte akadályozzák a horog bedobá­sát a kiszemelt helyre. Szórakozás helyett ilyen esetekben jön a mérge­­lödés, a fák csonkítása. Nehéz a versenyző dolga. A fent említett okok miatt legtöbb esetben a versenyző idő élőt elhagyja helyét, ezért viszont azonnal törlik a ver­senyből. Olyan nehézségek ezek, ame­lyeket a versenyző vagy nem tud le­küzdeni, vagy nagyon megnehezíti munkáját. Tehát a rendezőknek az lenne a feladatuk, hogy a versenyre olyan helyet válasszanak ki, ahol mindenki egyenlő eséllyel kiizdhetne az elsőbbségért. A második javaslatom az volna, hogy a versenyeket a nemzetközi elő­írásoknak (CIPS) megfelelően kellene vezetni. Ez a szabály, úgy gondolom meggátolná, hogy a horgászok zavar­ják egymást. Gondolok itt azokra az esetekre, amikor mindenki ügy hor­gászik ahogyan akar, és olyan felsze­reléssel, amilyennel akar. A legtöbb horgász a* ilyen esetekben fenékho­­roggaj horgászik. Miért ne? Ezzel a legfőbb esetbe», nem is kell nagyon ügyesnek tennie, akár hetven-nyolc­­van méterre is eldob. Az eredmény? Több horog összeakad, de hal nem akad a horogra. Arról nem is beszél­ve, hogy vannak horgászok, akik ké­pesek a másik horgász elé dobálni hurogjukat. Az ilyen esetekben való­ban csak a szerencsén múlik a fogás. Pedig vannak olyan horgászok is, aki­ket nem is annyira a hal érdekel, ha­nem inkább az, hogy megmutassák tudásukat, ügyességüket. Volt szerencsém részt venni' egy második ligás horgászversenyen. Nem mint versenyző, csak mint szemlélő. Nem voltam helyhez kötve, szabadon mozőghaitain. Így alkalmam adódott arra, hogy végignézzem a versenyzők felszerelését, a verseny ideje alatti munkájukat, természetesen az előírt távolság betartásával. Sokat tanultam ezen a versenyen. Rájöttem, hogy mennyire előnytelen a „horgásszon ki hogyan tud, fogjon ki mit tud" elv. Ha így horgászunk a versenyeken, mindenki halat fog. Ezt igazán máskor és máshol is meg lehet tenni. Így a verseny sokat ve­szít sportjellegéből, hiszen a legtöbb horgász üres tarisznyával távozik a versenyről és még csak nem is szóra­kozott. A nemzetközi előírások beve­zetésével a horgászversenyeknek vissza lehetne adni a sportjellegét. Úgy gondolom, ha ezt bevezetnék, a horgászok jobban alkalmazkodnának az adott körülményekhez. Az előírás pedig az, hogy a versenyző rögzített úszóval horgásszon. Nem lehet fenék­horog, vagy csószódugós felszerelés. Minden megfogott hal egy pontot ér, a halak súlyának grammja szintén egy pontot jelent. Igaz, hogy egy három-négy kilós halat fogó horgász lepipálhatja versenytársát, aki húsz­harminc darab kicsi halat fogott. Ez már a sport és a horgászat iróniája. Dehát a verseny azért verseny, hogy a résztvevők egyenlő feltételek mel­lett mutassák be tudásukat, és jól szórakozzanak. Hiszen az is élményt jelent, amikor az értékelésnél csak pár grammal marad le az ember a győztestől, esetleg az első három he­lyezettől. ADAMCSjK FERENC A halak tragédiája Megkezdődött a nyaralási szezon és ezzel egyidőben a sporthorgászet is. Egyre többen keresik fel a romantikus Ipoly-partot hazánk valamennyi tá­láról a pihenni és horgászni vágyók. Am az Ipoly hazánk legtisztább folyói közé tartozik, az ipari szennyeződés nem végezte el életet pusztító mun­káját. Az Ipoly halállománya sokrétű. Előfordul benne az óriásharcsa, cauka, ponty, angolna és különféle fehérhalak. Nem hiányzik az egyik legneme^ sebb halfajta — a süllő sem. Az utóbbi évek legnagyobb fogása nyolc kg-os süllő volt, amely Molnár Ferenc, volt határőr nevéhez fűződik. Azanhan á közelmúltban az Ipoly egy kilométer hosszúságú holtágában a halak tömegesen pusztultak el. A több mázsa elpusztult hal között öt kg-os harcsák is voltak. Hangya Fe­renc halászfelügyelő véleménye szerint valaki mérgező anyagot juttatott a vízbe, de az sem valószínűtlen, hogy a kánikula hatására a víz nagyon felmelegedett és a posványos, oxigénhiányos víz okozta a halak tragé­diáját, mert a holtág friss vízellátást nem kap. A halállomány pusztulásá­nak okát szakemberek vizsgálják. Szomorú látvány volt a halak tragédiája, de még szomorúbb, hogy a kár éveken keresztül jóvátehetetlen. Majerszky Mértein Csőrös csukák 1 Széles körben elterjedt halcsa­­léd a mérsékelt égövi, szubtrópusi ás trópusi tengerekben. Az egyes példányok vékony, hosszú testűek, kb. egy méteresek. Fejlődésük so­rán előbb az alsó, majd a felsői - állkapcsuk nyúlik hosszúra. A fel-: * nőtt példányok ezekkel a „madár-] csőrükkel“ szedik Össze zsákmá­nyukat, illetve táplálékukat. Ho-j roggal vagy húzóhálóval fogják őket a Fekete-tengeren. Húsuk Íz­letes, de sokan Idegenkednek tőle,­­mivel a csontok élénk zöldeskék | színűek, s így mérgező hatást kel-l tenak. J. M. H.j ЯДЯШДПГ A Szlovákiai Horgászszövetség eb­ben az évben ünnepli létrejöttének; ötvenedik évfordulóját, jelenleg 38 ezer felnőtt és 14 ezer ifjú tagja van. Ebből a közösségből ragadtam ki egy csoportot, amely Moldava n/Bodvou­­ban (Szepsiben) Tóth János elnök vezetésével működik. Tőle kértem fel­világosítást az elmúlt év tevékenysé­géről. S Íme, a következő választ kaptam. — Hogy szervezetünk jól működik, azt olyan ügyes szervezőnek kö­szönhetjük, mint id. Tóth jános, Theisz Jenő, Kaputa Ferenci, Vajda Sándor ét Prokei Márton. Ezt mi sem bizonyltja jobban mint az, hogy szervezetünk feladatait teljesítette; kivételt képez a propagációs tábla felállítása, ami eddig még nem készült el. A propagációs tábla — felállítása után — felvilágosítást nyújt elsősor­ban a tagok, de a lakosság részére is tevékenységünkről. Másik fontos ha­tározat, amit eddig csak részben tud­tunk teljesíteni, a tagok iskoláztatá­sa. Az „újonc“ horgászok számára Stark László igazgató, valamint Vajda Sándor elvtárs tartott előadást. Ugyancsak részben teljesítettük a Vadászat és halászat című lap nép­szerűsítését, mivel hozzájutni nehéz, az újságárusok keveset kapnak belő­le. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jö­vőben a szervezet tagjai részére meg­rendeljük a lapot. A helyi szervezet életében nagy meglepetést váltott ki, amikor a pú nyi víztárolóban a fagy és az ala­csony vízállás következtében több mennyiségű hal pusztult el. A tagok a nagy áradások következtében tehe­tetlenek voltak valamit is tenni. Az a tervünk — amennyiben a helyi nemzeti bjzottség és az efsz beleegye­zik —, hogy a víztárolót egy hektár­nyi területtel bővítjük. Ezen akció megvalósítását lehetetlen elképzelni csupán a tagok brigádóráiuak ledol­gozásával, még annak ellenére is, hogy a tagok lelkesen segítenek min­denütt, ahol arra szükség van. Hi­szen csak a máit évben négyszáz brigádórít dolgoztak le a község eei­­nosítósa érdekében, valamint ötszáz­­huszonhét órát a víztárolók körül. Sajnos, azért akadtak olyanok is, akik még levél hívásra sem jöttek el. Ennek ellenére mégis büszkék lehe­tünk, mert ssocialista kötelezettség­vállalásunkat 248 saázalékra teljesí­tettük. Elszomorító, hogy csak két nő tagja van szervezetünknek. Sajnos, a nők nem élnek azzal a lehetőség­gel, amely részükre kedvező: в tag­díj befizetése után a horgászengedélyi ingyen kapják a szervezettől. Egyéb­ként a közeljövőben már csak olyan agyént veszünk fel sorainkba, aki előzőleg iskolázáson vesz részt, és «kiről feltételezzük, hogy nem tesz kért tavainkban. Л hagyományos rendezvényeken kí­vül a tagok számára kirándulásokat szervezünk, melyet halászati telepü­lések megtekintésével kötünk egybe, s persze halászati témájú filmek vetí­téséről sem feledkezünk meg. FIRTKO ISTVÄVN* A Moldava 11, Bodvou-i (szepstj horgászok egy csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents