Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-23 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. Július 23. A gtá-k és mgü-k további fejlődésének fő irányai ........... ■ — .................................. A gép- és traktorállomások, a szocialista mezőgazdaságunkkal együtt, fejlődésük több szakaszán mentek keresztül, változott szervezeti felépítésük, s mint a munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártjának hatékony eszközei elismerést érdemlő munkával járultak hozzá a csehszlovák mezőgazdaság szocialista átépítéséhez. A gtá tevékenysége alá volt rendelve a csehszlovák mezőgazdaság szocializálás! folyamata időszaki lehetőségeinek és szükségleteinek. A mezőgazdaság szocializálásának kezdeti időszakában a gép- és traktorállomások képezték a vidék technikai-termelési alapját, amely lehetővé tette az átmenetet a kisparaszti termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre. Olyan politikai eszközök voltak, amelyek szemléltetően dokumentálták a műszaki haladás, a gépesítés és a nagyüzemi munkaszervezés hatását a mezőgazdasági termelésre, szilárdították a munkás-paraszt szövetséget és meghonosították falvainkban az új, szocialista termelési viszonyokat. Nagy Segítséget nyújtottak a megalakult efsz-ek helyzetének konszolidálásában és gazdasági életük megszilárdításában. A későbbi időszakban, főleg azután, hogy a termelésben döntő szerepet betöltő mezőgazdasági gépek az egységes földművesszövetkezetek birtokába kerültek, a gép- és traktorállomások gépjavító, állattenyésztés gépesítési, növényvédelmi szolgálatot teljesítettek és az egész mezőgazdaság részére gépkezelőket neveltek. Azzal is meg voltak bízva, hogy a mezőgaz- , daságban érvényesítsék a műszaki fejlődést, a komplex gépesítést és meghonosítsák az új technológiát mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés szakaszán. Továbbá, hogy racionalizálják az üzemirányítást, a mezőgazdasági üzemek termelő tevékenységét, valamint a gépek kihasználását és javítását, s a mezőgazdasági üzemekben komplex gépesített brigádokat alakítsanak. Ellenőrzést gyakoroltak a gépek fölött és rövid idő alatt az egyes járások gépesítésének komplex ellátó központjaivá váltak, megoldották a gépek, pótalkatrészek és gumiabroncsok, valamint! egyéb fémipari termékek eladását. A gép- és traktorállomások irányításában történt változások, főleg a központi irányítás megszüntetése oda vezetett, hogy a gép- és traktorállomások mindjobban eltértek küldetésüktől és tevékenységüket olyan Irányba fejlesztették, amely nem volt összhangban a mezőgazdasági szolgáltatások terén meghatározott feladataikkal. Az ilyen tevékenységüket gyakran a gépjavító és szerviz szolgálat rovására fejlesztették. Küldetésük és tevékenységük világos meghatározására a CSKP XIV. kongresszusa után került sor, a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek, termelési-gazdasági egységeinek létesítéséről szőlő határozatban. Létrejöttek a gép- és trakforáiiomások, valamint a gépjavító üzemek központi irányításának és azoknak az új feladatok teljesítésének feltételei, amelyek ezen szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra hárultak a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának folyamatában. A gép- és traktorállomások és mezőgazdasági gépjavító üzemek termelési-gazdasági egységeit 1972. január 1-vel létesítették mind a CSSZK, mind pedig a SZSZK területén és kezdetét vette működésük, valamint szolgáltatásuk fejlesztésének központi Irányítása. Az utóbbi öt esztendő folyamán született eredmények bizonyítják a gép- és traktorállomások, a gépjavító üzemek termelési-gazdasági egységei létesítését előirányzó határozat helyességét s megállapítható: 0 hogy megerősödött a központi irányítás hatása a gép- és traktorállomások, gépjavító üzemek működésére és fokozatosan megszűntek azok az okok és különböző tényezők is, amelyek éveken keresztül az egyes vállalatok egyenlőtlen fejlődéséhez vezettek, 0 hogy a szakosított gépjavító tevékenység fejlődött, a hatékonyság növekedett, a gépek és gépcsoportok generál javításának száma és típusszerkezete, továbbá a gépcsoportok cserealapja ás csereközpontok száma növekedett, 0 hogy a speciális gépjavító központok létesítésével a gépjavítás összpontosításának és szakosításának színvonala emelkedett, 0 hogy az állattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatos szolgáltatások szélesebb méreteket öltöttek, 0 hogy hatást gaykoroltak azoknak a mezőgazdasági termelési ágazatoknak a fejlődésére is, amelyek gépesítésére a mezőgazdasági üzemeknek és üzemközi vállalkozásoknak nem voltak meg az előfeltételeik és arra sem volt lehetőség, hogy ezt a szolgáltatást más vállalatok, esetleg az agrokémiai vállalatok végezzék. Az eredmények közé sorolható még az alapvető mezőgazdasági technikáról való gondoskodás modelljének kidolgozása és kipróbálása, mely modellt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsájtották. NEM SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANI: 0 a gép- és traktorállomások — gépjavító üzemek vezérigazgatóságai, valamint a vállalati igazgatóságok rendszeres együttműködését a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, 0 a mezőgazdaság részére való gépjavíló szolgálat részarányának növelését, teljes mértékben meghonosítani a gépjavítások három fokozatos rendszerét, amely a mezőgazdasági üzemekkel valé ésszerű munkamegosztás alapján a hatékonyságot növelné, 0 az átvevő- és szállftéi kapcsolatok fejlesztésén keresztül a gép- és traktorállomások — gépjavító üzemek pótalkatrész szükségletét, kohóipari termékeket és különböző öntvényeket. De nem tudta megoldani saját termékeinek a mezőgazdasági üzemekhez való szállítását sem, 0 annak az alapelvnek a betartását, hogy a gépi berendezések és pótalkatrészek gyártása a gép- és traktorállomásokban — a gépjavító üzemekben ne fejlődjön a fő, tehát az elsődleges teendők rovására, 0 a működés szerkezetének oly irányú módosítását, amely a fő, illetve az elsődleges feladatkör és a szükséges szolgáltatósok fejlesztését segítette volna, amelyek a gépi berendezésekről és mozgó gépekről való gondoskodást tükrözik vissza. Az is fogyatékosság volt, hogy a termelőgazdasági egységek, a gép- és traktorállomások — mezőgazdasági gépjavító üzemek nagyon befelé fordultak, sokat foglalkoztak a saját tevékenységük fejlesztésével és kevesebb figyelmet szenteltek annak, hogy biztosíték a gépek üzemelését, racionális kihasználását közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. A működésük egyes területein mutatkozó kedvezőtlen jelenségeket a vállalati tervezésben és Irányításban tapasztalható fogyatékosságok is előidézték. A CSKP KB októberi plenáris ülése meghatározta a csehszlovák mezőgazdaság további összpontosításának és szakosításának irányát. Hangsúlyozta a mezőgazdasági sžolgáltatásokat nyújtó vállalatok részvételének szükségességét és figyelmeztetett ezen vállalatok további fejlesztésének fontosságára. A CSKP KB OKTÓBERI ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA FELADATUL ADTA: „Újra meg kell határozni a mezőgazdasági technika vállalatainak feladatait és felelősségét, meg kell szilárdítani funkciójukban a gép- és traktorállomásokat — a gépjavító üzemeket s emelni kell irányításuk színvonalát.“ E határozatnak a realizálása — a gép- és traktorállomások — igépjavítő üzemek fejlesztése konkrét koncepciót adó programjának kidolgozása — szükségessé tette kiindulni a gép- és traktorállomások — mezőgazdasági gépjavító üzemek különböző jellegű működésének eddigi fejlődéséből és a csehszlovák mezőgazdaság fejlesztési programjából. Figyelembe voltak véve a pozitív eredmények és bírálva azok a szakaszok, ahol nem sikerült teljesíteni, illetve elérni azokat a célokat, amelyek 1972-ben voltak meghatározva. A gép- és traktorállomások — mezőgazdasági gépjavító üzemek további fejlődésének fő irányai, amelyeket a CSSZSZK kormányának elnöksége hagyott jóvá, amely meghatározza és körvonalazza a gtá-k és mgü-k konkrét helyét és funkcióját a szocialista mezőgazdaság fejlődésének további szakaszában, mint integráló tényezőjét a nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek, ezeknek a vállalatoknak szolgáltatói feladatokat ad és perspektívát távlati fejlesztésükhöz. így van meghatározva a gtá társadalmi funkciója, fő küldetésük és szolgáltatásaik tartalma. I. A gtá és mgü társadalmi funkciója, fejlődésük fő iránya a következő időszakban A mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése kikényszeríti a termelés szakosításának és összpontosításának elmélyítését, a termelési és munkafolyamatok racionalizálását, a tudomány és technika legújabb vívmányainak érvényesülését s a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésével párhuzamosan, a munkafeltételek javítását. A gtá-k és mgü-k feladata gondoskodni az eddigi és az új működési körük fejlesztéséről összhangban a mezőgazdaság fejlődésének irányával és a mezőgazdasági üzemek szükségleteivel, fejlettségük fokával. Mint a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szerves részei tevékenységüket az alábbiakra összpontosítják: 0 alapvető megelőző gondoskodásra, a mezőgazdasági mozgó gépek karbantartására és javítására, 0 az állattenyésztésben lévő gépek és a terménybetakarító gépsorok karbantartására, javítására ás beszerelésére, valamint technológiai berendezések biztosítására a szervizek, a garázsok és a javítóműhelyek részőre, 0 karbantartó és gépjavító szakmájú dolgozók nevelésére, képesítésük növelésére, továbbá a mezőgazdasági technikát kezelő szakemberek nevelésére, olyan méretekben, mint amilyennel a mezőgazdasági dolgozók nevelésé* nek, szakképzettsége növelésének készülő koncepciója, illetve rendszere számol, 0 egyes kis szériában készülő gépek és berendezések gyártására a me: «gazdaságnak, 0 a mezőgazdasági termelés speciális munkáinak végzésére, 0 tanácsadó, ellenőrző és revíziós szolgálatra. Ezeken a szakaszokon a jövőben a gép- és traktorállomások mint az állam hatékony eszközei működnek a műszaki (technikai) politika realizálásában. Legfőbb program a mozgó és álló mezőgazdasági technikáról való alapvető gonduskodás biztosítása. Ez a feladat abból a tényből ered, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítése — mezőgazdaságunk termelési alapjainak a szakosítása és összpontosítás folyamán való technikai-szervezési átépítése következtében — mind nagyobb jelentőséggel bír s már ma is döntő tényező a munkatermelékenység növelésében és a mezőgazdaság műszaki színvonalának emelésében. S a mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének egyik kulcsfontosságú tényezője. A mezőgazdaságban használatos új technika, melynek száma a technikai, illetve műszaki fejlődés nyomán szüntelenül növekszik, minőségileg új műszaki-ökonómiai paraméterrel, tulajdonságokkal rendelkezik. Igényli a termelési folyamatba való szervezett beépítést, nagy követelményeket támaszt a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége iránt. Szükségessé teszi a termelés irányításának módosítását, a vezető dolgozók szervező munkája színvonalának emelését és szakképzettségük növelését, s az üzemeléshez, karbantartáshoz szükséges anyagi-műszaki alapok megteremtésével együtt az üzemelő-képesség biztosítását garantáló racionális módszerek rendszerét. A gondoskodás alapvető jellege, küldetése, — amely a technika működése megbízhátógagának, a gépek teljesítményének, funkciójának és további ugyancsak üzemeléssel összefüggő tulajdonságának kellő színvonalon tartásával egyenlő — a jövőben is érvényben marad. Oj feladat az, hogy ez a tevékenység színvonalasabb és racionálisabb legyen, mint eddig volt. Nem lehet számolni a személyzet számának növekedésével. A fejlődésnek éppen fordított irányt kell venni. A munkahelyek technikai és technológiai ellátásának javításával csökkenteni kell a karbantartó és javító dolgozók számát. A karbantartó szolgálattal szemben támasztott igények és követelmények között számba kell venni az agronómiái és társadalmi szükségleteket is, melyek közül mindjobban előtérbe kerül a kezelő, a karbantartó és javító munkák ’higiéniai és kulturális színvonalának emelése, valamint a jó munkafeltételek és jó munkakörnyezet megteremtése. A gép- és traktorparkról való gondoskodás a mezőgazdasági üzemekben a belüzemi szolgáltatások nagy jelentőségű ágazatává válik, amit már nem lehet egyetlen üzemen belül építeni és másoktól elhatárolni, hanem a munkamegosztás, a kooperációs és integrációs lehetőségek kihasználásával. Ez is programját alkotja az állam műszaki-fejlesztési politikájának, amely feladatul adja 10—IS év leforgása alatt megoldani a mezőgazdasági technika gondozása komplex és integrált rendszerének kialakítását, a mezőgazdasági üzemek és a gépjavítói szolgálatokat nyójtó vállalatok közötti racionális munkamegosztás alapján, s úgy, hogy a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek részaránya a gépjavításokban lényegesen növekedjen. 1. A MOZGÖ GÉPEKRŐL VALÖ GONDOSKODÁS fejlődésének PROGRAMJA A műszakilag bonyolult gépek számának gyarapodása és részesedésének növekedése, és a mezőgazdaságra fordított gépi beruházások értékének általános növekedése megköveteli az irányítás, a gépek és szerkezetek kihasználása, a technológiai fegyelem betartása és főleg a gépek megelőző, szakszerű karbantartása szervezésének javítását. Az ezen szakasz ésszerűsítéséhez vezető feltételek megteremtése alapvető előfeltétele annak, hogyan csökkenthető a javítások nagy száma, amely elviselhetetlenül növeli a pótalkatrész fogyasztást és az összköltségeket. A mezőgazdasági üzemekben és a kooperációs csoportosulásokban munkahelyeket kell létesíteni a gépekről való alapvető megelőző gondoskodásra, vagyis a napi kezelésre, műszaki karbantartásra, diagnosztikára és az üzemzavarok rugalmas eltávolítására. Ezen munkahelyek technológiai ellátottsága és az ésszerű munkaszervezés biztosítja a munka termelékenységének és kultúrájának magas színvonalát, a technika üzembiztonsága színvonalának emelkedését, mégpedig úgy, hogy közben csökken az alkatrész fogyasztás és agépek javítási és üzemeltetési költsége. A karbantartó-gépkezelő állomások mezőgazdasági üzemekben történő fokozatos kiépítésével olyan — a gépek kihasználását, műszaki állapotát, a hajtó- és kenőanyagok fogyasztását rögzítő alapos nyilvántartáson alapuló — módszer honosul meg a gépekről való gondoskodásban, amely lehetővé teszi a gépkezelés minőségének és színvonalának rendszeres ellenőrzését s biztosítja a gépek üzemeltetési megbízhatóságát, a hajtóanyagoké, a pótalkatrészek fogyasztásának és a gépek üzemeltetési és javítási összköltségeinek csökkenését. A műveletek munkafolyamata, amely, lehetővé teszi a munkahelyek és a munkaszervezés technológiai elrendezését, s amely megfelel a gépek valós igényeinek, jelentősen csökkenti a gépek napi gondozásának és karbantartásának minőségét befolyásoló emberi tényező részesedését. A gépek idény utáni ellenőrzésének és javításának biztosítására további, kapcsolódó másodfokú gépjavítókat kell korszerűsíteni és kiépíteni, amelyek lehetővé teszik a darabonkénti javításról a járási szintű, típusok szerint szakosított és összpontosított ipari jellegű gépjavításra való áttérést, főleg a saját energetikus hajtóművel rendelkező, bonyolult munkaelemekkel, működtető és ellenőrző elemekkel ellátott gépek esetében. Ezen javítóműhelyek kiépítésének célja a javítások összpontosítása és szakosítása, az egyedi javításról a sorozatos javításra való áttérés elősegítése, mivel az utóbbi — a kisipari és az egyedi javítástól eltérően — lehetővé teszi a technológiai berendezéssel való ellátottság színvonalának emelését, s nemcsak a javítások minőségét javítja, hanem a munkatermelékenységet is lényegesen növeli. A közeljövőben ilyen szakosított javítók létesülnek a traktorok és utánfutók középjavítására, a magánjáró gépek idény utáni javítására és az egyéb kiválasztott mezőgazdasági gépek Idény utáni javítására. Ezen gépek javítására elsősorban a gép- és traktorállomások javító kapacitásai, továbbá az állami gazdaságok és a kooperációs társulások központi műhelyei lesznek kihasználva. A javítóit gépek választékának összetétele, illetve kombinációja az adott járás'konkrét feltételei és rendelkezésre álló kapacitásai szerint lesz meghatározva. Azokban a járásokban, amelyekben nincsenek e célra megfelelő létesítmények és kapacitások, a gép- és traktorállomások folyamatosan felépítik a gépjavítókat a körzet azon mezőgazdasági üzemeivel együttműködve, amelyek számára a javító szolgálni fog. A javítóműhelyek speciális, gyakran egycélú és drága technológiai berendezéssel lesznek ellátva. A műhelyek el lesznek látva a javított géptípusnak megfelelő diagnosztikai berendezéssel a javítás szükséges terjedelmének és a gépek felületi kezelése (lakkozó stb.) munkahelyének megállapítására. A bonyolult mezőgazdasági gépek javításának az elsőfokú javítóműhelyekből történő kizárásával csökken a drága technológiai berendezésű, nagy műhelyek, mezőgazdasági őstermelés üzemeiben való építésének szükségessége, és lehetővé válik a gépi eszközök és egyszerűbb gépek általános, üzemeltetés közbeni és idényutáni javítását szolgáló, a karbantartógépkezelő állomásokhoz kapcsolódó javító kapacitások gyors építésére, A javítások összpontosítása és szakosítása lehetővé teszi a pótalkatrészekkel való ellátás ésszerűsítését is. Az alkatrészek egy helyre összpontosításával csökken az alkatrészek sok raktárban való szétszórása és elfektetésq, viszont a tényleges fogyasztás csökkenése mellett nő a kihasználásuk gazdaságossága. További feladat a folyamatos és tömeges generáljavítást végző harmadfokú javítóműhelyek felépítése és korszerűsítése. A gépekről való gondoskodás első két fokának igényeivel kapcsolatosan ki kell szélesíteni a traktorok, a mezőgazdasági speciális gépkocsik, magánjáró gépek és további kiválasztott típusok, továbbá különféle növénytermesztési és állattenyésztési gépcsoportok folyamatos és iparszerű nagyjavítását végző szakosított üzemek hálózatát. Ezek a javítóműhelyek a másodfokú javítóműhelyek, valamint a mezőgazdasági üzemek és kooperációs társulások javítóműhelyeinek szállító szervezeteiként fognak szolgálni. A javítások szakosítása folyamatosan igazodni fog a mezőgazdaságban alkalmazott gépek új típusaihoz. Ezen javítóműhelyek kapacitásának feltétlenül és teljes mértékben biztosítaniuk kell a gépjavítást a gépekről való gondoskodás első két foka igényeinek megfelelően, mégpedig választék, darabszám és határidő tekintetében egyaránt. A szakosított gépjavító üzemek termelési programjába tartozik a pótalkatrészek ipari felújításának biztosítása is. A gép- és traktorállomások és a mezőgazdasági gépjavítók által biztosított javító szolgáltatás hatásköre hamarosan kibővül egy új, igényes tevékenységgel — a speciális mezőgazdasági gépkocsi és manipulációs technika javításával. Ez megköveteli a termelési-gazda.sági egység üzemei szakosításának kiegészítőkét, s aí új tevékenység beruházások és munka végzés szempontjából való biztosítását. A gép- és traktorállomások eddigi tevékenységük és szolgáltatásaik mellett a mozgó gépekről való gondoskodással kapcsolatos feladatok teljsítése érdekében a következő tevékenységet fejtik ki: 0 kidolgozzák a mezőgazdasági technikáról való gondoskodás egyetemes integrált rendszerének kiépítési tervjavaslatát és koncepcióját. Kidolgozzák a gondoskodás egyes fokai kiépítésének programját a mezőgazdasági üzemek, kooperációs körzetek, járásuk és kerületek számára, mint a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása tervezetének részét. Ügyszintén kidolgozzák а III. javítási fokozat fejlesztési programját a kerületek és köztársaságok viszonylatában, 0 a szervizhálózat, a garázskapacitás és a javítóműhelyek létesítését szolgáló épületek technológiai részeinek szállítása keretén belül ^Folytatás a 7. oldalon
