Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
/ 1977. december M. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ■ egutóbb üzem“ látogatáson voltunk, a bolgár mezőgazdaság eredményelvel, fejlesztési célkitűzéseivel ismerkedtünk. Most talán utazzunk egy keveset, járjuk be Bulgária legszebb tájait, jónevű fürdőhelyeit, rangosabb városait, Ismerkedjünk 'a jelennel és a múlttal. Tessék, tartson velem, akinek kedve tartja! A festői szépségű, viszonylag magas teraszokra épült Balcsiknak tízezernél több lakosa van. Nyáron nagy itt a sürgés-forgás, az utacákon és a vízparton többnyire idegen szót hallani, ,hiszen a külföldi turisták ezrével keresik fel e kedvelt fürdőhelyet. A várostól alig két kilométerre, meredek sziklák ormán, gyönyörű park közepén áll egy régi épület, Mária volt romániai királynő palotája. Itt is sok külföldi megfordul • akik nem tudják, hogy a város századunk elején huszonnyolc éven át Romániához tartozott, és hogy a királynő rendszerint itt várta epekedve törökországi kedvesét, bizony csodálkozva kérdezi: mit keres itt egy román királyi palota? Balcsikból két út vezet Várnába. Az egyik rövidebb, a másik több élményt és látnivalót nyújtó. A másodikat választjuk. Miután elhagyjuk a Levszki lakótelepet, egy ideig beláthatatlan gabona- és kukoricatáblák között haladunk, egyre magasabbra kapaszkodva. Mihelyt túljutunk a gyönyörű fenyvesen, hirtelen elénk tárul a Fekete-tenger. Kikötőjében hatalmas sétahajó szeli a habokat, a napfényben sirályok ezrei keringenek. Kedvünk volna megállni, de amott már csábítanak Albena fák közt magasba törő, vakítóan fehér falú épületeí4 A legfiatalabb fürdők egyike s máris rohamosan fejlődik. Vezet'őnk elárulta, hogy Albena kedvéért már sokan hűtlenek lettek az Aranyhomokhoz. Kranevo község közelében érdemes megnézni az egyre csinosodó nemzetközi pionfrtábort. Ezt követően a sov-ЛЛ. A Napos parton gyors ütemben épülnek a turisták kényelmét biztosító szállodák. U T A Z Z U N K E G Y Ü T T Plovdivbatr szintén féltő gonddal ápolják a fákat, óvják a zöldövezetet. Képünkön a Marica folyón átívelő bidak egyike látható. как által már bizonyára Ismert Aranyhomok vonja magára a figyelmünket, ötvenhatig bozótos, elhanyagolt vidék volt ez, ma pedig világhírű fürdőhely húzódik meg a hatalmas park túlsúlyban lomblevelű fái között. A vendégek kényelmét korszerű szállodák és jől felszerelt campingek szolgálják. Innen már csak nyolc kilométernyi az út a Druzsba üdülőközpontba, ahol nyaranta szintén több ezer hazánkfia tölti a megérdemelt pihenés napjait. Még néhány percnyi robogás, azután elénk tárul Várna, a negyedmilliós kikötőváros. A várnai öbölben előbb a trákok vertek tanyát, majd a kisázsiai Miléta városából érkező bevándorlók alapítottak itt várost Odeszszus néven, az időszámításunk előtti negyedik évszázadban. Itt zajlott a történelemből ismert várnai csata: 1444-ben I. Ulászló magyar és lengyel király csapatai katasztrofális vereséget szenvedtek a töröktől. Persze nem véletlenül, hanem azért, mert a pápa, Velence, Genova és más nyugati hatalmak megszegték az Ígéretüket s nem akadályozták meg a Kisázsiában állomásozó török főerők tengerszorosokon való átkelését. A nyugati hatalmak igéretszegését Marx „pápai tréfádnak mondta. Várna ma az ország keleti részének jelentős ipari, kereskedelmi és kulturális központja, a legnépesebb és legszebb városok egyike. Több országos jelentőségű ipari üzeme és hajógyára van, és itt finomítják a dobrudzsal, valamint a tyulenovói olajkutakból csővezetéken érkező nyersolajat. Az egyetemeken több száz fiatal tanul. A városban több színház, mozi, múzeum, valamint opera is van. Sőt! Itt található például a Halgazdasági és Ö- ceánográfiai Intézet tengeri akváriuma is. Várnában akár repülőre is ülhetnénk, mégis inkább az autóbusz mellett döntünk s folytatjuk útunkat a tengerparton, Burgasz irányába. Mintegy száz kilométert utazunk a Napos part nyaralóhelyig. Még húsz éve sincs, hogy hozzáláttak a kiépítéséhez, máris európai hírnévre tett szert. Az itt nyaralók feltétlenül kiruccannak Neszebar városába. A félszigeten lévő óvárosrészt műemlékvédelmi területté nyilvánították s az új létesítményeket is a hagyományos stílusban építik. A félszigetén fontos erődítmény s vagy negyven templom állt valaha. Ma már csupán nyolc van belőlük, mindegyik remekmű a maga nemében. A többnyire emeletes (alul kő, felül fa) házak között szűk utcák kanyarognak, az ablakokban meg az ereszek alatt száradó halak, a kilátóknál fotózó turisták, meg önfeledten csókolózó fiatalok. Szinte percenként érkeznek vagy indulnak a halászbárkák s a partra dobbanó szerencsések máris hangos szóval kínálják portékájukat. A zsákmány szerény s bizony gyakran órákon át hiába áztatja a halász a hálót, semmi sem akad bele. S most: Burgasz. A szozopoli halászok által alapított település helyén épült, és a török elnyomás felszámolása után fejlődésnek indult város. Ma kerületi székhely, fontos vasúti csomópont, Várna után a legjelentősebb kereskedelmi kikötó. A város közelében olajfinomító üzemel, és a sókitermelő központ is jelentős szerepet játszik a népgazdaságban. A város környéke mezőgazdasági jellegű. E vidéken főleg szőlőt termelnek, de aránylag jó hozamokat nyújt a gabona és az Ipari növények többsége is. Jelentős kulturális központ — Itt működik a legjobb bolgár drámai színházak egyike, és nyári színháza Is van —, s egyre közkedveltebb fürdőhely. Sokan azért keresik fel, mert gyógyfürdője van. Innen Szlivenen, Sztará Zagorán és Plovdivon keresztül visz az útunk a főváros felé. Szliven gazdag történelmi múlttal rendelkező kerületi székhely. Bulgária területén 1834-ben Itt helyezték üzembe az első gyárat. A város több jelentős forradalmárt állított a munkásmozgalom élére. Sok szőlőt termelnek, finom borokat és kompőtokat készítenek itt, s talán e vidéken terem a legtöbb őszibarack az országban. Sztará Zagora jelentős ipari, mezőgazdasági és kulturális központ, meleg ásványvizes gyógyfürdője van, melynek vize az idült reuma, a gyomor- és bélbetegségek, valamint a női betegségek kezelésére alkalmas. Plovdiv sorrendben a harmadik legnagyobb bolgár város. A Marica folyó két partján, hat festői szépségű dombon terül el. A felszabadulás óta lakóinak száma tízszeresére gyarapodott. Környéke igen jelentős mezőgazdasági körzet. A Marica és mellékfolyói teljesen behállózzák a vidéket s lehetővé teszik az intenzív öntözőgazdálkodást. Plovdiv ugyanakkor fontos ipari és kereskedelmi, valamint kulturális központ is. A városban öt múzeum, vagy tíz műemlékként védett régi ház, sok templom, emlékmű, tizennégy park és négy stadion van. A városi piac hetente háromszor tart nyitva. Bizonyára sokan hallottak már a Plovdivi Nemzetközi Vásárról. Harminchárom óta minden második évben megrendezik, mégpedig szeptember második felében, amikor legkedvezőbb az időjárás és amikor a legtöbb gyü-A Sztará Zagora-i Vegyi Üzemben nitrogénműtrágyát gyártanak a mező gazdasági üzemek számára. (A szerző felvételei) régészek ókori templom nyomaira bukkantak. Később ide indultam városnézésre, de valahogy nem találtam a célt. Egy újságot böngésző bácsit kértem meg, igazítson útba. Az utazási iroda zsebszótára segítségével — és kézzel-lábbal mutogatva — igyekeztem tudtára adni, hogy a feltárás alatt álló régi templomot keresem. Jó Ideig hajtogatta, hogy „nerazbiram“, vagyis nem értem, azután hirtelen elmosolyodott és intett, hogy menjünk. Egy Az idős bácsi, amikor végre megtudta, hogy a romokban heverő templomot keresem, széttárta a karját és mosolyogva így szólt: — Ha magának a Szent Mária templom így nem jő, akkor várja meg amíg összedől. De azért nem hagyott cserben sem 6, sem Hriszto Vazov, akivel később még a város legnagyobb, vagy harmincezer főt befogadó Szeptember 9 stadionjába is ellátogattam. mölcsöt nyújtja a határ. A vásárvároska {Panairnoto gradcse) a Marica folyó bal partján épült ki, nem nehéz megtalálni; még aztán a bolgár emberek Is kedvesek, akár el is kísérnek, ha nem értjük az útbaigazítást. Más lapra tartozik, hogy ők elértik-e, amit mondani vagy kérdezni szeretnénk. Amikor megérkeztünk, Plovdiv külvárosában ásatások nyomaira lettünk flgelmesek. Vezetőnk említette, hogy a kis térré vezetett és a fák közt meghúzódó templomra mutatott. Mondtam, hogy nem erre gondoltam s élőiről kezdtem á magyarázást, meg a mutogatást. Persze sikertelenül. Már éppen faképnél akartam hagyni a kedves öregurat, amikor egy fiatalember megérintette a karomat. — Hallom, hogy magyarul beszél. Budapesten végeztem a főiskolát, talán a segítségére lehetek. Látogatás kolhozban A keresztúri „Haladás“ kolhoz a Szovjetunió szőlősi járásában terül el. Összterülete 4200 hektár, s ebből 3400 hektár a szántó. Bár természetes kaszálójuk és legelőjük kevés — mindössze 800 hektár — mégis nagy állatállományt tartanak. Szarvasmarhából 3400, sertésből 3000, juhból pedig 300 darabot. Teheneik száma 400, koca állományuk pedig 312 darab. Földjeiket intenzíven művelik. Kihasználnak minden lehetőséget a takarmány termesztésére. Takarmányból teljesen önellátók. A kolhoznak saját szárítája és takarmánykeverője van. 'Évente 7S0 tonna szenázst és 80 vagon silót készítenek. A lucernát szárítják és komponensekkel dúsítva granulálják, továbbá 150 tonna lucernalisztet és 50 tonna granulált takarmányt eladnak az államnak. Legelőiket és kaszálóikat egész évben szükség szerint öntözik. Kaszálóikról hektáronként 90 mázsa szénatermést takarították he, a silókukorica 550 mázsa termés adott hektáronként. — Állattenyésztésünk szakosított — jegyezte meg Juhász Béla elvtárs, a kolhoz elnöke. — Tej, hús, valamint gyapjútermeléssel foglalkozunk. Tavaly 3800 literes fejési átlagot értünk el. Minden feltétel adva van, hogy az év végéig elérjük a négyezer liter tejátlagot. A kolhoznak 1475 állandó dolgozója van. Ebből 800 a nö. Többen az állattenyésztésben és a gépesítésben, valamint a kisegítő üzemágban dolgoznak. Alkalmam volt elbeszélgetni a kolhoz néhány, dolgozójával. A tehenészetben huszonnégy nő dolgozik. Tizenkét fejőnő tavaly négyezer literen felüli tejhozamot ért el. Simon Ilona komszomoltag elmondotta, hogy jól érzi magát a tehenészetben. Tavaly 4250 literes fejési átlagot ért el, as idén azonban négyezernégyszáz literrel számol. Fábián Erzsébet és Bajusz Jusztinja azzal dicsekedett, hogy a NOSZF 80. évfordulója tiszteletére tett vállalősaikat túlteljesítették. Érdemes arról is megemlékezni, hogy a marhahizlaldában a napi súlygyarapodás 1,10, a sertéshizlaldában pedig 0.84 kilá. Ezt az eredményt az előirányzott abraktakarmány fogyasztási norma betartásával érik el. A kocagondozók azzal dicsekedtek, hogy elérik kocánként a 20 kismalac elválasztását. A szakosított növénytermesztésről is érdemes néhány szót ejteni. Az idén 1420 hektáron termesztettek szemeseket. A 870 hektár búzaterület átlagosan 32 mázsás hektárhozamot adott, a 300 hektár árpa pedig 40 mázsát. Tavaly a szemeskukorica 75 mázsás hektárhozamot adott, az idén pedig 90 mázsásat. Egyetlen ipari növény — a dohány — termesztésével foglalkoznak, mégpedig 120 hektáron. Ezt a területet még kimondani is sok! Tavaly a dohány hektáronként 15 mázsát termett. A 70 hektárnyi takarmányrépa már hagyományosan megadja az ezer mázsát hektáronként. A kolhoz kisegítő üzemága évente 1,3 millió rubellel járul hozzá a gazdasági eredményekhez. A gazdaság nyerstermelésnek értéke 3,3 millió rubel. Elmondhatjuk, hogy a „Haladás“ a terület legjobb kolhozai közé tartozik. A gazdaságnak korszerű gépparkja van, mely 40 kerekes és 9 lánctalpas traktorból áll. A két Nyiva kombájn még új. Tavaly Petrásko László a kombájnosok versenyében a kárpátukrajnai terület győztese volt, amiért jutalmul személygépkocsit kapott. Az idén a kombájnosok versenyében Petrásko György és Petrásko János ért el szép eredményt. A kolhozban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a dolgozók továbbképzésére. Jelenleg 22 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik itt. A dolgozók többsége megszerezte a középiskolai végettséget. Évente huszonkét dolgozó jár különféle felsőfokú szakiskolába. Ezek a kolhoztól ösztöndíjat kapnak. A tanulást anyagilag ösztönzik. Az a fiatal, aki elvégzi a tízosztályos iskolát, fizetéséhez tíz százalék pótlékot kap. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a kolhozban — mondta az elnök. — Három agitáciés kultúrbrigádunk gondoskodik a kolhoz dolgozóinak szórakoztatásáról. Évente a könyvtárunkat 800 rubellal támogatjuk. Segítjük a Komszomol szervezetet is, melynek ötvenöt tagja van. Évente tíz komszomolistát veszünk fel a pártba. A komszomol tagoknak konkrét feladatuk van. Ezek teljesítését kilenc tagú vezetőség tartja számon. Valamenyi komszomolista részt vesz a politikai oktatásban és szakmailag is képzik magukat. Az utóbbi években ^okat változott a kolhoz dolgozóinak élete, és felfogása is. Szigorúbb lett a munkarend, nagyobb a felelősség, több szakértelmet követelnek a feladatok. Már a mezőn is úgy kell dolgozni, mint a gyárban. Ennek megfelelően javulnak a munka- és életkörülmények, s a dolgozók javadalmazása is. Oj házak sokasága épült, a régiek pedig kívül-belül megváltoztak. Az emberek egyre városiasebban öltözködnek és élnek. A lakásokban modern bútort, háztartási felszerelést láttunk. A földművesek, akik a Kárpáton-túli területen valaha még az alapfokú iskolát se tudták befejezni, középiskolába, technikumba, egyetemre járatják gyermekeiket. Juhász Béla elvtárs, a kolhoz elnöke tizennégyéves korában segédtraktorosként kezdte, s közben szorgalmasan tanult és ma egy korszerű gazdaságot irányít. Hasonló példák sokaságát említhetnénk a „Haladás“ kolhozból. — A NOSZF győzelmének köszönhetjük, hogy új szocialista társadalmat sikerült kiépítenünk. Az elért eredményeinkről a košicei járás szövetkezeteinek dolgozói, akikkel baráti kapcsolatunk van, szemé’yesen többször is meggyőződhettek, hogy biztos léptekkel haladunk a kommunizmus felé vezető úton. Az SZKP XXV. kongresszusa határozatait és a NOSZF jubileumi 60. évfordulójára vállalt kötelezettségünket maradéktalanul teljesítjük. Ennek teljesítésétől függ kolhozunk további fejlődése, a lakosság jóléte — mondotta befejezésül Juhás. Béla, a „Haladás“ kolhoz elnöke. Illői Bertalan KŔDZK GfíE SOR: □ m tJ Щ □ Dl 0 МЛ NEM CSUPÁN TENGERPART
