Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-31 / 52. szám

M77. december SI. SKASAD FÖLDMŰVES Deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról Aris шк збИгг kö A forradalom fáklyája lljév napja a népi Kuba születésnapja is. Immár IS éve nemzeti ünnep. A forradalom győzelme dicső, de nehéz korszakot nyitott meg az ország életében. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Szovjetunió vezette egész szocialista közös­ség mellette volt, biztonságának záloga és szocialista építésének támoga­tója lett. A gazdasági sikerek mellett azonban különösen előtérbe lépnek a forra­dalmi szigetország politikai sikerei. Az imperialisták által eredetileg szi­gorú elszigeteltségre kárhoztatott Kuba kitört az imperializmus gyűrűjéből. Ismét tagja az Amerikai Államok Szervezetének, és az Egyesült Államok kénytelen módosítani Kuba irányában folytatott előző politikáját és keresni a kapcsolatok javítását. Jelenleg mintegy száz állam, köztük 11 latin-ame­rikai állam tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a forradalom latin­amerikai bástyájával. Tekintélyének erősödését nagyszerűen bizonyította a Kubai KP másodtitkárának, Raul Castro honvédelmi miniszternek az angolai MPLA I. kongresszusán elhangzott beszéde, amelyben utalva az angolai felszabadító mozgalomnak önkéntesekkel és az etiópiai védelmi háborúnak egészségügyi személyzettel való támogatása miatt Kubát ért ellenséges vádakra, határozottan kijelentette: mindez a proletár szolidaritás ■ szellemében történt és történik, s ez teljesen Kubának és az érintett orszd- .1 goknak a beliigye. Senki másnak beleszólása nincs. Sok sikert kívánunk a kubai testvérnépnek további alkotó törekvésében, < hogy jövőre még fényesebb sikerekkel köszönthesse a forradalom második ] évtizedét. —>n— 1 Örök életű tanulság elmúlt évtizedek során Igazolt. Ä kommunista $árt vezetésével olyan eredményeket értek el, amely egye­dülálló az emberiség történelmében. Az első szocialista ország interna­cionalizmusa nagy jelentőségű a ml számunkra is. Sokat jelentő a nem­zetiségi kérdés olyan megoldása, amely nem gyöngíti, hanem erősíti a szomszédos szocialista országokkal meglévő barátságot és együttműkö­dést. A szocialista internacionalizmus gyakorlati alkalmazásának konkrét kifejezője a szocialista országok komplex programja, amely összhang­ban van a nemzetiségi érdekekkel. Ötvenöt esztendő telt el azóta, hogy a föld egyhatodán győzedelmes­kedő szocialista forradalom, s az űj társadalmi rendszer kidolgozhatta és gyakorlatilag megoldotta a nemzeti­ségi kérdést, megalapozta a nemze­tek testvéri együttműködésének út­ját. A nemzetiségi elnyomás felszá­molása, a népek teljes egyenjogúsá­gának és elvtársi együttműködésé« nek megvalósítása a szocialista tár­sadalom építésének alapvető törvény­szerűsége lett, s Irányt mutat a jövő­ben a szocializmust építő ország né­peinek. -ir­Az atomrém ellen Az utóbbi időben szokatlanul megelevenedtek az európai nagyvárosok. Rómában, Bonnban, Hágában, a skandináv államokban, Finnországban ha­talmas megmozdulások voltak az amerikai kormány tervezett neutronbom­ba-gyártása ellen. A kezdeményezés az Interparlamentáris üniő szovjet bizottságától indult ki s felkarolta azt a Békevilágtanács. Mi adott ösztönzést arra, hogy tömegek vonuljanak fel az utcákon és nyomást gyakoroljanak kormányaikra a társadalmi szervezetek útján, hogy hassanak arra, álljon el Washington eredeti szándékától? Egyszerű a vá­lasz: a „nesztelen haláltól“ való rettegés. Ugyanis mint ismeretes, a neutronbomba propagálói az utóbbi évben abban látták az új fegyver ere­detiségét, hogy „csak életeket“ pusztít el, anyagi javakban nem tesz kárt. A neutronsugárzásnak nincs romboló ereje, csak biológiai irtó hatása. Az amerikai terv már akkor nagy felháborodást váltott ki, s az emberek azt hitték, sikerül Carter elnököt jobb belátásra birni. Az elnök mellett azonban mindig számolni kell olyan gátló tényezőkkel, mint amilyen pél­dául a Pentagon, a nemzetközi enyhülés megátalkodott ellensége. Most újabb szemfényvesztő üzelmekkel állott elő. Miután a NATO tervező bizott­ságának legutóbbi brüsszeli tanácskozásán is bebizonyosodott, hogy a nyu­gat-európai országok kormányai ellenzik amerikai tömegpusztító fegyverek nyugat-európai elhelyezését, a Pentagon boszorkánykonyhájában új címkét ragasztottak a neutronbombára, amely új nevet kapott a rosszul csengő régi helyett. A jövőben „csökkentett robbanőhatású és fokozott sugárzású harci robbanófejnek“ nevezik, s egyúttal magyarázatot is fűznek hozzá, hogy nem is annyira áj fegyver, hanem csak egy régebbi tökéletesített mó­dozata. és nem is olyan borzalmas, mint eredetileg állították. Talán megszelídült? Vagy „idomították“? (in) VESZÉLYES FOLTKÉPZÖDMÉNYEK tásáról. A zéröülés utolsó fontos ha­tározatai között szerepel az a dön­tés, hogy 35 tagú bizottságot létesí­tenek az erőszakról való lemondásra vonatkozó szerződéstervezet kidolgo­zására. Most, amikor Szadat egyiptomi el­nök közvetítésével körmönfont mó­don kitervelt merénylet készül a jo­gaikban megsértett arab országok ellen, bizonyos elégtétellel hangzik a világszervezetnek az a határozata* hogy fizessen Izrael kártérítést a meg­szállt arab területek lakosságának az általa okozott károkért, anyagi for­rások jogtalan használásáért stb. A határozat, amelyet az Egyesült Álla­mok, Izrael és Ausztrália ellenszava­zatéval és 26 tagállam tartőzkodásá­­vel szemben 109 tagállam erősített meg szavazatával, elvszerű elítélése az agresszornak, amely mindmáig dacol a békeszerető emberiség köz­véleményének akaratával és a világ­­szervezet fórumának döntéseivel. Végül azENSZ-közgyűlés határozat­ban rögzítette azt a követelést, hogy a jövő év az apartheid elleni küzde­lem éveként kerüljön be a történe­lembe. íme, öt hőnap vitáinak, küzdelmei­nek eredménye. Mindazon javaslatok, kezdeményezések konkrét formában megnyilvánuló eredménye, amelyeket a Szovjetunió a szocialista közösség országaival egyetemben, a fejlődő és el nem kötelezett országoktól támo­gatva tett az ENSZ fórumán. Lőrincz László Az amerikai hadiipari komplexum lázasan szorgalmazza a neutronbomba gyártását. jM. Abramov rajzaj ni uiese oz. uiesszaKa­nak zárőülése n Szovjetunió kezde­ményezésére a következő nyilatkoza­tot fogadta el: Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek tagállamai, megerősítve az ENSZ alapokmányának célkitűzései és elvet iránti teljes elkötelezettségüket s el­tökéltségüket, olyan helyzetet te­remtve, amelyben a világ valameny­­nyl népe a béke és az igazságos­ság körülményei között élhet és vi­rágozhat, felismerve, hogy a nemzetközi prob­lémák megoldásához az államok kö­zött egyre szélesebb körű egyetértés­re és együttműködésre van szükség, elégedetten megállapítva, hogy az utóbbi években fokozódott az enyhü­lésben való érdekeltség és erősödött az enyhülésre való törekvés. meggyőződve annak szükségessé­géről, hogy az agresszió, a külföldi megszállás és a más államok bel­­ügyeibe való beavatkozás minden for­máját fel kell számolni, biztosítani kell az ember jogait, s az önrendel­kezésre való jog szabad érvényesíté­se, a fajüldözés, a faji elkülönülés és az igazságtalanság más megnyil­vánulásai formáinak megszüntetése révén fel kell számolni a gyarmato­sítást, leszögezik, hogy: 1. Szilárdan elkötelezik magukat a* ENSZ alapokmánya, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, s az államok közötti baráti és együtt­működésen alapuló kapcsolatok fej­lesztésére vonatkozó általános elvek és deklarációk mellett, s elősegítik az ezekben""foglaltak megvalósulását, valamint eleget tesznek az e célok elérését szolgáló sokoldalú szerződé­sekből és megállapodásokból fakadó kötezelettségeiknek. 2. A fegyverzetek korlátozásáról folytatott kétoldalú és sokoldalú tár­gyalásokon megvizsgálják az új és lényeges lépések megvalósításának kérdését. Olyan lépésekről van szó, amelyek a fegyverkezési hajsza, kü­lönösen a nukleáris fegyverkezés te­rén folyó hajsza legközelebbi jövőben történő beszüntetésére és a leszere­lést, különösen a nukleáris leszere­lést szolgáló intézkedések megvaló­sítására irányulnak, figyelembe véve, hogy a végső cél a szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes le­szerelés elérése. 3. Elősegítik a megoldatlan nem­zetközi problémák békés úton való i gyors rendezését, s a nemzetközi fe- : sztiltség okainak és következményei­nek kiküszöbölésére törekszenek oly módon, hogy a világ államai közötti • kapcsolatok az együttműködés és a : barátság Irányában fejlődhessenek. 4. Megerősítik az ENSZ-nek, mint i a nemzetközi béke és biztonság egyik alapvető eszközépek szerepét. 5. Tartózkodnak az erőszakkal vagy annak alkalmazásával való fenyege­téstől, s más államokkal fenntartott kapcsolataikban tiszteletben tartják a szuverén egyenlőség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi határok megváltoztathatatlansága, a más álla­mok területének erőszak alkalmazá­sával való megszerzése és* elfoglalá­sa megengedhetetlenségének, a vitás kérdések köztük a határviták kizáró­lag békés eszközökkel való rendezé­sének, az intervencióról és más álla­mok belügyeibe való beavatkozásról történő lemondásnak, az emberi jo­gok tiszteletben tartásának elveit. 6. Biztosítják a gyarmati és idegen uralom alatt állő népek önrendelke­zésre való jogának szabad érvényre juttatását és elősegítik a többségi kormányzás megteremtését, különösen ott, ahol a faji kizsákmányolás és a faji elkülönítés megfosztja a népeket elidegeníthetetlen jogaik érvényesí­tésének lehetőségeitől. 7. Törekednek az államok közötti igazságos és kiegyensúlyozott gazda­sági kapcsolatok megteremtésére és fejlesztésére. 8. Az emberi jogok egyetemes nyl« latkozatával és más, e kérdésre vo­natkozó nemzetközi szerződésekkel és dokumentumokkal, köztük az emberi jogokról szólő nemzetközi megállapo­dásokkal összhangban Ösztönzik és elősegítik az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok tiszteletben tar­tását. 9. A kulturális cserék, az egyéni és kollektív utazások és kapcsolat­­teremtés fejlesztése és megkönnyíté­se útján ösztönzik az emberek kö- v zötti kölcsönös megértést és bizal- I mat <■?> e _______________ f 10. Az ENSZ alapokmányában fog­­lalt célkitűzésekkel és elvekkel össz­hangban fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket, s tiszteletben tartják az alapokmányból fakadó, t fentebb lefektetett elveket, elismer- 1 ve, hogy ez a deklaráció nem helyet- t tesítheti és kisebbítheti azokat a kö- 1 telezettségeket, amelyeket esetleg s más államokkal szemben, a nemzet- s közi jog és az alapokmány elveivel J összhangban vállaltak magukra. i A helsinki záróokmány előírásainak végrehajtásáról tárgyaló belgrádi ta­lálkozó december 22-én berekesztette tanácskozásait, melyeket csak Január 17-én folytat. Előzetes elképzelések szerint a záródokumentum elfogadá­sával február 10-én fejezi be munká­ját az értekezlet. A jövőben főként plenáris üléseket tartanak — két szerkesztő bizottság és három szer­kesztői albizottság segíti a plénumolf munkáját, a záródokumentum kidol­gozását. A helsinki záróokmány­ban foglaltak végrehajtásáról folyta« tott vitát befejezettnek nyilvánítot­ták. A találkozó munkájának súly­pontja most már a záródokumentum kidolgozása és a következő belgrádi típusú értekezlet helyének és idő­pontjának meghatározása. A találko­zón még sok a tennivaló s ezért a február 10-re tervezett befejezését nem tartják véglegesen meghatároz zott időpontnak. CARACASBAN, Venezuela fővárosában az olajexpor­táló államok szervezete, az OPEC 13 tagországa minisztereinek részvételé­vel tanácskozott a szervezet értekez« lete. Az OPEC szóvivője szerint a dol­lár árfolyamának csökkenése 1976 óta két és fél milliárd dolláros kárt oko­zott a 13 tagországnak. Ezért, például a venezuelai elnök, 5—8 százalékos áremelést javasolt. A HARCOLÓ ETIÓPIA ismét az érdeklődés előterébe ke« rült. Az Afrikai Egységszervezet köz« vetítésére Etiópia és a múltban veid ellenséges Szudán között olyan meg-, áliapodás jött létre, hogy a két or­szág az AESZ alapelveinek tisztelet­­.ben tartásával rendezi viszonyát, il­letve nézeteltéréseit, példát mutatva ezzel arra, hogy az afrikai országok képesek viszályaikat békés úton meg­oldani. Ötvenöt évvel ezelőtt — az inter­venciós csapatok leverése után — 1922. december 30-án tanácskoztak és döntöttek, arról, hogy milyen állam­forma legyen az, amely Oroszország­ban a népek volt börtönében élő nem­zetek és nemzetiségek egyenjogúsá­gának a helyzetét megoldja. A ta­nácskozás eredménye az lett, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, amely 15 szo­cialista köztársaságból és több auto­nóm területből tevődik össze. ' Az alapvető társadalmi-gazdasági változásoknak, a nemzetiségi kérdés lenini elképzelése megvalósításának alapvető feltétele a Nagy Októberi Szociálist Forradalom győzelme volt. A NpsZF megdöntötte a kapitalisták és a nagybirtokosok uralmát, vagyis a dolgozó nép vette kezébe a hatal­mat, s ez lényegében azt.is jelentet­te, hogy szétverték a nemzetiségi el­nyomás bilincsét. Megváltozott a nem­• zetek és nemzetiségek közti kapcso­• lat, s lehetőség nyílott az együttmű- i ködés elmélyítésére. Szovjetunió va­■ lójában a szocializmus építésének ■ nagy műhelye volt, s a soknemzeti­ségű államban elsőként kísérletezték- ki a szocializmus építésének eszkő­■ zeit és módszereit. ’ A szovjethatalom nemzetiségi kér­déssel kapcsolatban megindított lé­pései majd ennek fokozatos megoldá­sa például szolgáltak az egész világ elnyomott nemzeteinek és nemzeti l felszabadító mozgalmuknak. > A Szovjet Szocialista Köztársaságok : Szövetsége kifejezője a proletár in- i ternacionalizmus győzelmének, s bi­­. zonyítja a lenini nemzetiségi politika : helyességét. Ez beigazolódott a Szov- i jetunió népgazdaságának minden te­rületén, valamint a nemzeti sajátsá­gok a haladó hagyományok ápolása terén is. A sok nemzetiségű szovjet állam az Külpolitikai kommentárunk J ■ 1 ....-j,1 1 A szovjet békepolitika; diadala ( Eredményesen zárult az ENSZ-közgyülés 32. ülésszaka j Az ünnepek előtt befejezte mun­káját az ENSZ Közgyűlésének, ülés­szaka, melynek napirendjén a világ­békével, a fegyverkezés korlátozásá­val és megszüntetésével, a nemzet­közi együttműködéssel s egyéb világ­érdekű problémákkal kapcsolatos kér­dések szerepeltek. Helsinki óta immár harmadszor az volt az általános cél, hogy a záróokmány szellemében Is­mét előbbre lépjenek a megoldásra váró kérdések rendezésében. A világszervezet ülésszakai érzé­keny barométerként mutatják a nem­zetközi légkör változásait. Az idei ülésszaknak is általános jellemzőié volt, hogy a Szovjetunió konstruktív és kezdeményező javaslatai a nagy többség támogatására találtak, s kü­lönösen magukévá tették ezeket a fej­lődő országok. így aztán nem volt véletlen, hogy a közgyűlés idei ülés­szaka olyan fontos határozatokkal fe­jezte be munkáját, amelyek teljesen, vagy nagy mértékben tükrözik a vo­natkozó kérdésekben elfoglalt szov­jet álláspontot. Hyen a Deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról — ezt a hatá­rozatot Kína és Albánia kivételével valamennyi tagállam el.ogadta (rész­letesen fent ismertetjük). A világ­­szervezet plénumának másik nagyon fontos határozata követeli, hogy az enyhülési folyamat terjedjen ki az egész világra, a nemzetközi kapcso­latokból pedig zárják ki az erőszak alkalmazását. Ezt a 149 tagállam közül 118 szavazta meg. A politikai bizottság ajánlására szótöbbséggel fo­gadták el az el nem kötelezett orszá­goknak azt a javaslatát, hogy szűnjék meg a beavatkozás más országok bel­ügyeibe, s a kérdésre vonatkozó vala­mennyi eddigi határozatot hajtsák végre. Szüntessék be a nemzeti szu­verenitást sértő felforgató tevékeny­séget. További pozitív döntés az az elhatározás, hogy 1979-ben ENSZ- konferenciát tartanak a különlegesen pusztító hatású specifikus hagyomá­nyos fegyverek alkalmazásának betil-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents