Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. decemtíer 117. Az SZLKP KB határozata Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 9. ülését kővetően megvitatta Szlovákia 1977. évi gazdasági és szociális fejlődéseinek eredményeit és a szlovákiai népgazdaság 1978. évi állami fejlesztési tervének feladatait, valamint az 1979. évi terv előkészítésének irányelveit. Behatóan foglalkozott az igényes 1978. évi gazdasági feladatokkal, mert a jövő esztendő, a hatodik ötéves tervidőszak harmadik éve a népgazdaság számos ágazatában az egész ötéves terv teljesítése szempontjából döntő év lesz. Ezért teljes mértékben elfogadja a CSKP Központi Bizottságának azokat a határozatait, amelyek a népgazdaság további folyamatos fejlesztését célozzák, és intézkedéseket foganatosított anftak érdekében, hogy ezek a határozatok Szlovákiában is megvalósuljanak. Az SZLKP Központi Bizottsága megállapítja, hogy a népgazdaságfejlesztés terén az 1977. évben Szlovákiában is számos pozitív eredmény született az anyagi források képzése terén, ami jelentős mértékben még reálisabbá tette a XV. pártkongresszus irányelveiben kitűzött alapvető célok, valamint az SZLKP legutóbbi kongresszusán jóváhagyott gazdasági és szociális jellegű határozatok teljesíthetőségét. A társadalmi termelés dinamikusan fejlődik. Az 1977. évi társadalmi össztermék gyorsabban növekszik, mint az előző évi. Sikerült túlteljesíteni a tervet az ipari termelésben, s a tavalyi évhez képest a mezőgazdaság eredményei is kedvezőek. A fejlesztési program feladatainak viszonylag sikeres teljesítése pozitívan befolyásolja az ipari termelés fejlődését, femely termelésnek a hatékonysága egyre nő. Egészében véve az exportfeladatok teljesítése Is sikeresebb volt. A Központi Bizottság elemezte és bírálóan értékelte népgazdaságunknak a tervteljesítésben lemaradó gyenge pontjait is, főként az építőiparban a beruházások fogyatékosságait, az ipari termelés szerkezetét, az export területi összetételét, valamint a személyi és a társadalmi fagyasztás hiányosságait. Megjelölte e problémák megoldásénak útját, egyszersmind rámutatott az idei terv teljesítésének szükségességére. Az SZLKP Központi Bizottsága rámutatott a legfontosabb termelési mutatók belső összefüggéseire, s ebből a szempontból Ítélve meg a jövő évi szlovákiai népgazdaságfejlesztési állami tervet és az 1979. évi irányelveit igényesnek, de reálisnak tartja; Nagy súlvt helyez emellett azon ésszerűsítési célok elérésére, amelyek a további ffítőanvag- és energiamegtakarftásra, a hazai piac szükségleteinek jobb kielégítésére, a külkereskedelmi bázis területi elosztásának javítására, ésszerű fmportuolitlka követésére, a beruházásoknak a szükséges berendezésekkel való jobb ellátására iránvulnak. Mindez ugyanis progresszív változásokat idéz elő a termelés technológiájában és a hatékonyság növekedését eredményezi. Az eddiginél határozottabban kell növelni a társadalmi munka termelékenységét, elsősorban a tu» dományos-műszaki haladás felgyorsításával, valamint a nyersanyagok és az anyagok iobb felhasználásával. A termelés és a gazdasági élet helyzetével a jövő évben folyamatosabbá teszi, s nagy mértékben előmozdítia az összes tervfeladatok megvalósítását az, ha a tervet minden népgazdasági ápazat és minden munkahely feltételeire lebontják. Ennek érdekében az SZLKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a párt, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek egységesen, egybehangoltan járjanak el, s dolgozóink alkotó erőfeszítéseit a feladatok következetes teljesítésére használják fel. Ez megköveteli a dolgozók munkakezdeménvezése, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, a komnlex racionalizációs brigádok mozgalma, az újító- és a feltalálómozgalom, különösen a februári győzelem 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott aktvitás hatékony formáinak további elmélyítését. Fokozott figyelmet kell szentelni a fűtőanyag és az energia megtakarításának, a termelés szerkezete és minősége javításának, a külkereskedelem eredményei fokozatos javításának és az egész újratermelési folyamat gazdaságossá tételének. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta az SZLKP KB Elnökségének a szlovákiai népgazdaság jövő évi fő fejlesztési feladatairól szóló jelentését, valamint az SZLKP KB Elnökségének, Titkárságának és bizottságainak tevékenységéről szóló jelentést az SZLKP KB 1977. május 24-én megtartott ülése óta eltelt időszakra vonatkozőan. Az SZLKP Köznonti Bizottsága M i c h a 1 Zozufák elvtársat, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnökét megválasztotta az SZLKP KB Titkárságának tagjává, és jóváhagyólag tudomásul vette a CSKP KB 9. és az SZLKP KB decemberi ülésén kitűzött feladatok teljesítésének előmozdítására jóváhagyott politikai-szervezési intézkedéseket. ük múlt héten megtartotta alakuló ” kongresszusát a Csehszlovákiai írók Szövetsége. A két köztársaság Írói közösségét 75—75 küldött képviselte. Az országos írószövetségnek, mint csúcsszervnek az élén húsztagú bizottság és tíztagú elnökség áll, a szervezetnek revíziós bizottsága és apparátusa van fő feladatának teljesísitésére — a nemzeti írószövetségek tevékenységének egybehangolására és az országos művelődéspolitikai szempontok megfelelő fejlesztésére. A kongresszuson Veeil Bifak elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a KB titkárának vezetésével pártküldöttség Is részt vett. A néppel, a párttal Megalakult a Csehszlovákiai írók Szövetsége Jan Kozák érdemes művész, akit a Csehszlovákiai Írók Szövetségének elnökévé választottak, beszámolójában értékelte a haladó hazai irodalom fejlődését. Az Októberi Forradalom alapvetően meghatározta művészeti élcsapatunk fejlődését a húszas években. A Győzelmes Február utáni korszak forradalmlsága, lendülete pedig valamennyi haladó gondolkodású és becsületes művészt arra ösztönzött, hogy tehetségét a kialakuló és dinamikusan fejlődő szocialista társadalmi rendszer szolgálatába állítsa. — Lépést akarunk tartani hazánk dolgozóival, fejlődésünk dinamikájával, gyümölcsözően ki akarjuk használni azt a teljes alkotószabadságot, amelyet társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában nyújt nekünk. A következő éveket töltsük meg még gazdagabb tartalommal, olyan színvonalas művészt alkotásokkal, amelyeknek mondanivalója megfelel dolgozóink érdekeinek, szocialista társadalmunk humánus céljainak, a CSKP politikájának, — foglalta össze írót társadalmunk krédóját a beszámoló. A kongresszuson felszólaló Vasil Bílak elvtárs részletesen foglalkozott az 1968—1969. évt társadalmi válság gyors megoldásával, amely a CSKP új vezetőségének az érdeme volt. Okultunk a múltból s levontuk a megfelelő következtetéseket. Az egyik fő tanulság az, hogy Ideológiailag sohasem hagyjuk magunkat lefegyverezni, — hangoztatta Bifak elvtárs. A csehszlovákiai írók nem egy szűk, kiváltságos rétegnek dolgoznak, mint azt ellenségeink szeretnék elhitetni. Nem szolgalelkek. íróink népünknek, szocialista társadalmunknak alkotnak. Életüket, alkotó munkájukat a haladás szolgálatába állították, segítenek utat törni az emberiség Igazságosabb, boldogabb jövőjének. A szónok rámutatott az ellenünk különféle kampányokat szervező anttkommunísta körök mesterkedéseinek kudarcára. Irodalmi alkotásainkkal kapcsolatban kifogásolta, hogy még mindig kevés a ma, a munka hőseit meggyőzően, hitelesen ábrázoló mű. Nagyobb szerepet követelt az objektív irodalomkritikának is. Hangoztatta: Valamennyi sajátosan gazdag és árnyalt irodalmi törekvés és irányzat egyesülési platformja a szocialista realizmus. A továbbiakban az alkotó művész és az élet kapcsolatával foglalkozott, majd kidomborította művészek társadalmi felelőssegét. Az írószövetség szerveinek megválasztása és határozathozatal után a kongresszus küldöttei jóváhagyták a CSKP Központi Bizottságához intézett levelet. Ebben leszögezik, hogy az új szövetség a nemzeti irodalmak és a világirodalom haladó hagyományaira fog támaszkodni. Pártunk kulturális politikájával összhangban erősíti a cseh és a szlovák Irodalom folyamatosságát, egyeztetni fogja kritériumait, ösztönözni az írók alkotókedvét s szilárdítja az igényesség és a közős felelősség tudatát. Magáénak vallja a szocialista realizmus alkotó módszerét, rendszeres és felelősségteljes nevelőmunkát fog végezni a marxista-leninista eszmék szellemében. A proletár internacionalizmus elveiből kiindulva sokoldalúan szilárdítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország írőíhoz fűződő alkotó kapcsolatokat, valamint az egész világ haladó művészeivel ápolt kapcsolatokat Is. A cseh és a szlovák irodalomnak, valamint a nemzetiségek Irodalmának képviselői teljes mértékben a tudatában vannak annak, mennyire fontos küldetés hárul az irodalomra a humánus csehszlovákiai kultúra formálása terén, s ezért munkájukkal hatékonyan hozzá akarnak járulni a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. Egyenjogúság és együvétartozás (Folytatás az 1. oldalról] programjával összhangban — nem érvényesülhetett a munkásosztály osztatlan hatalma, a Kassai Kormányprogram a föderáció gondolatát csak általános formában érinthette. Vagyis elismerve a szlovák nemzet egyenjogúságát, a Szlovák Nemzeti Tanácsot Szlovákiában a hatalom gyakorlójának minősítette. Objektív okok miatt tehát a felszabadult Szlovákia fejlődése nem az államiság felé, hanem autonómia felé irányult. Persze, történelmi szükségszerűségként jelentkezett abban az időben az a követelmény is, hogy a nemzeti érdekek alá legyenek rendelve az osztályérdekeknek, vagyis a munkásosztály reakcióplleni, hatalomért folyó harcának. A munkásosztály és osztályszövetségesének az 1948. Februári Győzelme, amely hazánkban a szocialista forradalom egyértelmű, vagyis teljes kibontakoztatását jelentette, kedvező feltételeket teremtett a nemzetiségi kérdés megoldáséra, a cseh és a szlovák nemzet államjogt helyzetének rendezésére is. Napirenden azonban több éven keresztül csak Szlovákia gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, tehát a gazdasági kiegyenlítődés sürgetése szerepelt. Kétségtelen, hogy ezen a téren nagyszerű eredmények születtek. Hiszen aránylag rövid idő leforgása alatt Szlovákia népgazdasága — főleg a gyorsiltemű iparosítás következtében — kilábalt az elmaradottság fertőjéből. A szlovák nemzet államjogi helyzete azonban maradt a régi. Tehát az államiránvilésban a centralizmus érvényesült, amit az I960, évi alkotmény is tükröz a szlovák nemzeti szervek jngkörének korlétezése által. A nemzetiségi kérdés félmegoldása törvényszerű ellentmondásokat szült. Vagvis egyrész Szlovákia gvorsütemű gazdasági fejlődése kedvezően hatott a cseh és a szlovák nemzet közeledésére. másrészt pedig a szlovák nemzet államiságának korlátozása fékezte a két nemzet közeledését. Ellentmondás jött létre a szlovák nemzet szellemi felemelkedésével járó nemzeti államiságot igénylő követelmények és a központi államhatalom centralizációs törekvései között, moly törekvések a szlovák nemzeti szervek jogkörének korlátozását okozták. Az emiftett ellentmondások egyrészt azoknak a progresszív erőknek a tömörüléséhez vezettek, amelyek a lenini alapelvekhez igazodva javasolták a cseh és a szlovák nemzet államjogi viszonyának és a nemzetiségi kérdés éltalános rendezését. Másrészt pedig tömörültek és aktivizálódtak azok a jobboldali opportunista erők, amelyek az említett ellentmondásokat nacionalista ellentétek szitására, s lényegében a szocializmus elleni támadásra használták ki. Az ellenforadalmi erők felett — a testvéri szocialista országok segítségével aratott győzelem, pártunk marxista-leninista jellegének megszilárdulása, tehát a progresszív erők elvhűségről tanúskodó harca nyomán megszületett a föderációról szóló alkotmánytörvény, amely a cseh és a szlovák nemzet államjogi helyzetét a marxista-leninista nemzetisági politika szellemében, a szocialista föderáció lenini alapelveihez igazodva rendezte. E törvény megszületése óta eltelt közel tfz esztendő Igazolja a csehszlovák föderáció életképességét. A Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság léte kidomborítja a kát nemzet teljes egyenjogúságét és egyenrangúságát, de egyben szolgálja az egységes csehszlovák szocialista társadalom, vagyis a szocialista államiságunk szlíárdnlását Is. Az évek folyamán elért nagyszerű gazdasági eredmények tükrében joggal állíthatjuk azt is, hogy a szocialista népgazdaságunk — annak ellenére vagy éppen azért, mert Szlovákia dolgozó népe az államhatalom szlovákiai szerveinek közreműködésével egyenrangú félként vese részt a népgazdaság Irányításúban — egyenletesen, tehát zavaró körülményektől mentesen fejlődik. Ez a tény egyben annak a marxista-leninista megállapításnak a helyességét is bizonyltja, hogy az egy országban élő nemzetek teljes egyenjogúsága és egyenrangúsága csnk a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett valósulhat meg. Tehát, hogy a szocialista termelési viszonyok a szocialista nemzetek együttműködésének alapját képezik. A szocialista nemzetek és nemzetiségek hazánkban azért tudnak együttélni ás szorosan együttműködni, mert közös céljaik, közös érdekeik vannak. Tehát az egységes szocialista ökonómia hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének szüntelen szllárdulását szolgálja. Magétól értetődik, hogy az egységes szocialista ökonómia állandó szilárdításában és fejlesztésében nagy jelentőségű az, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen érvényesíti a demokratikus centralizmus alapelvét a társadalom és a gazdaságfejlesztés irányításában. Összhangot teremt a nemzetek sajátos érdekei és az egész csehszlovák társadalom érdekei között. Vagyis a központi irányítás tekintélyének és hatásának növelésével garantálja hazánk két szocialista köztársaságénak egyenletes fejlődését. S az össztársadalmi érdekek érvényesítésével eleiét veszi annak, hogy egyik nemzeti köztársaság a másik rovására előnyösebb helyzetbe íusson. A dicső Februári Győzelem harmincadik évfordulójának időszakéban őrömmel konstatálhatják, hogy a nemzetiségi kérdés helyes megoldása nyomén létrejött hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek internacionalista alapokon nyugvó szilárd egysége, testvéri szövetsége. S nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül mind politikai, mind gazdasági, mind pedig kulturális téren érvényesül az állampolgárok egyenjogúsága, tehít léteznek a nemzetek ás nemzetiségek önrealizálódásának összes előfeltételei. Dolgozó népünk dicső Februári Győzelmétől eltelt harminc esztendő rendkívül nagy változásokat hozott a csehszlovákiai magyarság életében is. Egyértelműen állíthatjuk, hogy egyenjogúságunk nem politikai kinyilatkoztatásokban, hanem az élet minden területén érvényesül. A magyar nemzetiségű dolgozók tízezrei vesznek rész a helyi és felsőbb fokú Államhatalmi szervek munkájában, vagyis a szocialista demokrácia alapelveivel összhangban veszünk részt saját sorsunk irányításában, formáláséban. Egyenjogúságunk érvényesüléséről az is tanúskodik, hogy Dél-Szlovékia nemzetiségi területeinek iparosítása és mezőgazdaságának fejlesztése, vagyis az életszínvonal emelkedéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtésének és szüntelen fejlesztésének üteme lépést tart hazánk más területeinek fejlődésével. Kiépült és állami gondoskodás mellett szüntelenül fejlődik a magyar alap- és középiskolák hálózata és adva vannak a nemzetiségi kultúránk fejlesztésének összes előfeltételei. A nemzetiségi területek társadalmi életének minden szakaszán anyanelvünk használata törvénybe iktatott ténnyé vált, vagyis a kétnyelvűség elvének betartására törvény kötelezi mindazokat a szerveket és hivatalokat, amelyek az említett nemzetiségi területek lakosságéval közvetlen kapcsolatban vannak. A nemzetiségi kérdés megoldásában, hazánk nemzetei és nemzetiségei internacionalista alapokon formálódó testvéri kapcsolatainak fejlesztésében azért sikerült — aránylag rövid idő leforgása alatt — nagy eredményeket elérni, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely tartalmában nem nemzeti, hanem osztélyérdekeket képviselő párt, következetes internacio• BRATISLAVABAN ülést tartott az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizotts iga. A bizottság Miloslav Botfa elntk vezetésével megvitatta, hogyan vf lósítják meg a járási pártbizottságot és a pártalapszervezetek, a leni: li munkastílussal összhangban, a CSKP és az SZLKP Központi Bizotts igának határozatait. A bizottság áll 1st foglalt az SZLKP szerveinek é i intézményeinek jövő évi költségve ési javaslatával kapcsolatban, jóváhagyta jövő évi tevékenységének irányait és 1978. évi munkatervét. • MEGTAÍ TÓTTAK a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének III. kongresszusát. Az SZLKP Központi Bizottságának és a szlovák kormánynak küldöttségét Elena Litvajová, az SŽLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke vezette. • PRAGÄBAN ülést tartott a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelme*sügyi bizottsága. A bizottság elnökének, Miloš Jakeš elvtársnak, a KB titkárának vezetésével megvitatta a hatodik ötéves terv állattenyésztési feladatait. • A NOR /ÉG KP küldöttsége a múlt héten Bratislavába ia ellátogatott. A küldöttséget, melyet Rolf Nettum, a párt aleinöke vezetett, Gejza Šlapka, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbUcottség vezető titkára, Lndovft Peziár, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára és Daniel Futej, az SZLKP Központi Bizottságénak osztályvezető, je fogadta. • A SZLOVÁKIÁI NÖSZÖVETSÉG Központi Bizottsága a műit héten kétnapos plenáris ülésén megvitatta, hogyan teljesítik a családvédelemmel kapcsolatos natározatokat. • KOSlCÉN kárpát-ukrajnai napokat rendezte c a csehszlovák-szovjet barátsági hénap keretében. naiista politikát folytat ás harcol a nacionalizmus minden megnyilvánulási formája allen. A nemzetiségi kérdés megoldásában elért vívmányainkat, azok további fejlesztését — tehát a helyenként még mindig előforduló kisebb fogyatékosságok leküzdésének előfeltételeit is — az 1969. janui ír 1-én életbelépett Nemzetiségi Aikatmánytörvány szavatolja. Ez a törvény szentesit! azt a tényt, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, mint államot hazánk nemzetei és nemzetiségei alkotják. Tehát kifejezi azt, ihogy a csehszlovák szocialista társadalomnak mi, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok is szerves részét képezzük. Tehát, mint teljesen egyenjogú polgárok vehetünk részt a társadalmi, gazdasági és kulturális élet formálásában, irányításában. Az alkotmánytörvény garantálja továbbá a magyar nemzetiségű dolgozók arányos részvételét az áliamirányitásban, vagyis az államhatalmi szervekben; törvényesíti a nemzetiségi iskolák létét és szüntelen fejlesztését; я nemzetiségi nyelv, tehát a magyar nyelv használatának jogát, valamint a nemzetiségi sajtó és kulturális-társadalmi szervezet létét és a fejlesztéséről való sokrétű társadalmi gondoskodást. A nemzetiségek fejlődése, Bnreaiizálödása szempontjából rendkívüli jelentőség» a Nemzetiségi Alkotmánytörvénynek az a fejezete, amely mindenkinek li betővé teszi szabadon dönteni nemzetiségi hovatartozásáról; hangsúlyozza, hogy senkinek nem lehet hátránya abból, hogy nemzetiségi csoporthoz tartozik; s amely tiltja az einemzetlenités minden formájának alkalmazását. A dicső Februári Győzelem harmincadik évfordulója idején tehát bizakodva nézhetünk a jövő elébe. Biztosak lehetünk abban, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánk nemzetei és nemzetiségei egyenjogúságának további elmélyülését eredményezi. PATHÖ KAROLY
