Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1 §*7. deoemünr 10. A CSKP KB 9. ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) • helyét a mostani ötéves tervidőszak első két évében • terjedelem, a minőség és a termékszerkezet mutatóinak teljesftásében. Ennek következtében nem sikerült teljesíteni a külföldi és hazai piacra irányuló minden tervbe vett szállítást. Nem sikerült következetesen érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődés vívmányait, szükséges mértékben elmélyíteni a sokoldalú gazdaságosságot és javítani a termelés minőségét, a tervbe vett mértékben csökkenteni az önköltségeket, megtartani a munkatermelékenység és az átlagbérek tervezett arányát, felszámolni minden súlyos fogyatékosságot a beruházások, az energetikaipar és a közlekedés területén. Emiatt eltérések mutatkoznak a 8. ötéves terv céljaitól. Egyes objektív tényezőkön kívül ezt főként az okozza, hogy az irányítás és a szervezés tökéletesítése elmarad a 8. ötéves terv feladatainak fokozódó igényessége mögött. Számos vezető dolgozó eddig még nem látta be annak szükségességét, hogy határozottabban kell kiküszöbölni a rutinosságot az irányító munkából, hogy igényesebb szempontokat kell érvényesíteni ezen a területen és határozottabban kell alkalmazni az új módszereket a tervfeladatok kidolgozása és megvalósítása során. A gazdasági és szociális fejlesztésben elért eddigi eredmények, a kiemelkedő vállalatok és szakágazatok sikerei azt mutatják, hogy népgazdaságunknak elég forrása és ereje van ahhoz, hogy megbirkózzon a gazdasági fejlődés új igényes körülményeivel, fokozatosan felszámolja a meglevő fogyatékosságokat és sikeresen biztosítsa a XV. kongresszuson kitűzött gazdasági és szociális fejlesztési program teljesítését. Döntő fontosságú feladat, hogy hatékonyabban használjuk fel ezeket a forrásokat és lehetőségeket a terv teljesítése és a nép életszínvonalának emelése érdekében. II. Az 1978. évi állami terv fő irányai és az 1979. évi terv előkészítésének irányelvei a 8. ötéves terv feladataiból indulnak ki, az ötéves terv eddigi teljesítése során keletkezett egyes eltérések felszámolását célozzák. Nagy gondot fordítanak a társadalmi termelés minőségének javítására és hatékonyságának növelésére, valamint arra, hogy a termelés szerkezete nagyobb mértékben alkalmazkodjon a népgazdaság szükségleteihez. Azonkívül, hogy szem előtt tartja a kivitel fokozását és az export szerkezet tervének teljesítését, valamint a legfontosabb építkezések szállítási feladatainak teljesítését, a terv a hazai piacra irányuló szállítások jelentős fokozásával számol. Az állami terv és költségvetés feladatai nagyon igényes és mozgósító programot jelentenek, s minden irányító szervet arra ösztönöznek, hogy használják fel az eddigi gazdasági fejlődés minden pozitívumát és energikusabban oldják meg a problémákat. Az 1978. évi terv lebontásához és teljesítéséhez, valamint az 1979. évi terv előkészítéséhez szükség van arra, hogy az irányítás minden szintjén egybehangolják a párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek tevékenységét. Ennek előfeltétele, hogy minden munkaterületen konkrét és ellenőrizhető intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek garantálják a jövő évi terv átfogó és sikeres teljesítésével összefüggő nehéz feladatok és problémák megoldását. A jövő évi tervfeladatok teljesítésének és az 1979. évi terv előkészítésének döntő előfeltétele, hogy a jövő év elejétől felelősen biztosítsák a tervfeladatok teljesítését, nagyobb megtakarításokat érjenek el az anyagi fogyasztás és a társadalmi kiadások területén, biztosítsák a fegyelmet és a nagyfokú szervezettséget minden munkaszakaszon és főként tegyék lehetővé a dolgozók kezdeményezésének fejlődését. Sokkal nagyobb következetességgel kell biztosítani és ellenőrizni a határozatok teljesítését. A feladatok igényességével összhangban kell lennie irányító, a tervező és a szervező munka színvonalának, az összes állami és gazdasági szerv és nemzeti bizottság vezető dolgozóinak az állami terv teljesítéséért érzett felelősségének. E dolgozók kötelessége, hogy a párt-, a Szakszervezeti és a SZISZ-szervekkel és szervezetekkel szorosan együttműködve széleskörűen fejlesszék a dolgozók munkakezdeményezését, a felajánlási mozgalmat, a szocialista munkaversenyt, a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok mozgalmát, valamint az újító- és a feltaláló mozgalom leghatékonyabb formáit, a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó aktivitást. A jövő évi terv teljesítésének biztosításával egyidejűleg, a dolgozók széles körű részvételével, felelősen meg kell szervezni az 1979. évi tervjavaslat kidolgozásával összefüggő munkákat. Az 1979. évi terv előkészítésének irányelvét politikai direktívának kell tartani és a tervjavaslatokat úgy kell kidolgozni, hogy a tartalékok jobb kihasználásával biztosítsák a lebontott feladatok teljesítésének magas színvonalát a társadalmi források további igénybevétele nélkül. A CSKP Központi Bizottsága meghagyja valamennyi területen — a kormányban, a központi hivatalokban, a nemzeti bizottságokban, a társadalmi szervezetekben, a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál és az üzemekben — dolgozó kommunistáknak, hogy minden erejükkel az idei tervfeladatok teljesítésén, jövőre pedig az év kezdetétől fogva az 1978. évi teŕvfeladatok teljesítésének átfogó biztosításán fáradozzanak. A pártszervek és szervezetek elsőrendű feladatuknak tekintsék az idei és a jövő évi terv következetes megvalósításáért és az 1979. évi terv előkészítéséért vívott küzdelmet és ehhez sokoldalúan teremtsék meg a politikai és a káderfeltételeket. A kommunistáknak igényesen és alkotóan kell viszonyulniuk a munkához, jó példával kell elöljárniuk a társadalmi érdekek érvényesítésében. A terv és a költségvetés feladatainak teljesítésével összefüggő kérdéseknek központi helyet kell elfoglalniuk a pártszervezetek és szervek évzáró taggyűlései és konferenciái tanácskozásának napirendjén. III. A CSKP Központi Bizottsága 1. jóváhagyja a) az 1978. évi állami népgazdaságfejlesztési terv alapvető céljait és feladatait; b) a CSKP KB Elnöksége, Titkársága és bizottságai által a CSKP KB 7. ülése, 1977. májusa óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést; c) a káderkérdésekben előterjesztett javaslatokat; 2. tudomásul veszi a CSKP KB 9. ülésén jóváhagyott határozatok teljesítése érdekében a CSKP KB Elnöksége által foganatosított politikai és szervezési intézkedéseket. оши Л Igényesebb a pártoktatás l Ш Munkaérdemrend R. Vančo elvtársnak A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké Rudolf Vanöo elvtársat, az SZLKP KB osztályvezetőjét 50. születésnapja alkalmából — a sokéves aktív politikai és közéleti munkásságának elismeréseként — Munkaérdemrenddel tűntette ki. A kitüntetést Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára adta át a kitüntetettnek. Az ünnepi aktuson jelen volt Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára is. A Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájának elnöksége Václav David, illetve Dalibor Hanes elnökletével ülést tartott. A képviselők azzal a javaslattal foglalkoztak, hogy december 15-re hívják össze a Szövetségi Gyűlés kamaráinak üléseit. A napirenden a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslata, a Csehszlovák Akadémiára vonatkozó törvénymódosító és kiegészítő javaslat és tóhh nemzetközi szerződés szoicpal majd. Turnianske Podhradien (Tornaváralján) is a pártoktatás igényességének fokozására törekszenek az előadók, mint ezt a CSKP XV. kongreszszusának a határozatai kötelességükké tették. Az esti iskola második évfolyamában már a második témakört veszik át: „A vallás és a társadalom szociális problémái“. Az esti Iskolát négy alapszervezet tagjai közül kiválasztott személyek látogatják. Pontosan járnak az előadásokra és aktívak a vitában. Az esti iskola vezetője jónak tartja a hallgatók csoportosítását, azt, hogy együtt vannak termelési, kereskedelmi dolgozók az állami szervek dolgozóival, együttesen megtudják vitatni az egyes kérdéseket. Farkas Rózsa Szóvá tesszük képes az a lényeg? ára azóta Süketnek és vaknak kellene lenni, hogy az élelmiszerboltok sókészletének kifosztását észrevétlenül és szó nélkül hagyfuk. De hallottuk és láttuk. S ezért szóvá tesszükI A bíráló szavunk Indokolt, mert a vásárló közönség ismét mellé fogott. Pedig már jónéhányszor rádöbbenhetett arra, hogy a vészmadarak kuvikkolásárii nem érdemes hallgatni. Mindenki számára nagyon tanulságos lehetett például a négy évvel ezelőtti eset. A jól értesült kuvikkolók akkor is a cukor fogyasztói árának emelkedését hirdették. A vészmadarak némelyike már hetvenhárom ószén olyan zacskókat látott, amelyeken a cukor ára szerepelt. Meglepő dolgokra emberi fantázia. S A cukor fogyasztót sem változott! Az ősz folyamán ismét a cukor árának emelkedését Jósolták a vészmadarak. En is hallottam és gondterhelten vártam október tizennegyedikét. De nem történt semmi. A cukor fogyasztási ára maradt a régi! Valami azért történt: az üzletekből szinte egyik napról a másikra eltűnt a cukort Vajon miért ürültek ki a polcok? S miért lehetett heteken keresztül kevés cukrot látni? Talán azért, mert kevés cukrot termelünk? Avagy a kereskedelem akarta bosszantani a vásárlókat? A kérdésekre csak nemleges választ adhatunk. Hiszen cukrot többet termeltünk, mint tavaly! Persze, nem állítom, hogy a kereskedelmi dolgozók mindegyike angyal. Hiszen jól tudjuk, akadnak olyan kiszolgálók, akik szívesen törnek borsot a vásárlök orra alá. De engedtessék meg, hogy kimondjam: a látszólagos cukorhiányt nem a rossz kereskedők okoztákI A- zért ürültek meg a cukros polcok, mert ismét bedőltünk a zavarkeltőknek! Vásároltuk a cukrot, ha kellett, ha nem! KI többet, ki kevesebbet, ki menynyihez jutott hozzá. No, mindegy! Ezen a melléfogáson sem segíthetünk! Fontos, hogy az üzletekben már nem hiánycikk a cukor, s hogy az ára sem változott! Az azonban meglepő, hogy sokan még ebből a friss esetből sem tanultak. S ráharaptak az új csemegére. Igaz, csábító volt az újabb kuvikkolás. Vásárlásra buzdító. — Nem lesz ső és nem lesz fűszer! — hallottuk úton útfélen a figyelmeztetést. S a túlédesített száj sót és fűszert kívánt. Szinte egyik napról a másikra kifosztottuk az üzletek jelentős só- és fűszerkészletét. S aki késón hal otta meg a kuvikkolást, az a j žszernek és sónak csak hült helyét találta. S az már joggá hirdette, hogy nincs só és nin 's jüszer. A látszat c zonban eléggé gyakran csal. M őst sem tükrözi a valóságot! Ha iánk sókészlete szinte kimeríti etetlen és füszerfélékból sin is hiányI A látszólagos hiányt a készlethalmozó vásárlók oki Ztákt Főleg azonban azok, a :ik feltételezhetően ártó szám ékkai ismét útjára bocsájtotu к a kacsát. A zavarkeltók tud ák, hogy aránylag „könnyű ti ncba vinni Katót“, mert a i okosság vásárló ereje nálunk : zinte kiapadhatatlan. Azzal i tisztában vannak, hogy a ra '.tűri árukészlet felhalmozásává : is vannak határai. Tehát lel et pánikkeltéssel látszólagos áruhiányt okozni. A jóhiszemű emberek, a vásárlók döntó többsége azzal követi el a hibát, hogy a kacsaként terjedő h amis hírek következményeibe l nem vonja le a tanulságot, i lagyja újra és újra átejtent n agát. Említettem, 1 ogy a raktári és üzleti árukészl 'tnek is vannak határai. S ezek a határok a tervgazdálkodá st folytató szocialista társi dalomban összhangban vám ak a fogyasztók növekvő igényi ivei. Tehát a lakosság reális szükségleteinek felmérése alapián vannak meghatározva. Per ize, magától értetődik, hogy cukrot, sót és egyéb fűszer) íléket a kereskedelmünk nem halmoz fel ötéves távlatokra, mert annyi áru felhalmozásár i raktárterünk sincs. De nincs Is rá szükség! Az élelmiszeriparunk és kereskedelmünk azonban a jelenlegi raktároz isi lehetőségek mellett is képts arra, hogy a nem romlandl áruból legalább egy évre szóló tartalékot képezzen. Tehát nyugodtak lehetünk. Ez a tartalékolt készlet sóból is megv ml A cukrot, a sót és a további fűszereket azt nban csomagolni és szállítani is kell. Normális körülmények között ez nem is okoz különöst bb gondot! Legalább Is olyat nem, amely a közellátás női mális folyamatát megzavarná. De...! Ha t úlf eszít fűk a húrt, ha a kacsákn i к hitelt adva vásárlási kedvű ik évekre szóló készletek feli almozására ösztönöz, akkor i agy bosszúságot okozhatunk i ündazoknak, akik a lakosság s ilkségleteinek kielégítésében valamilyen szerepet vállaltak. S végeredményben, ha d húrt túlfeszítjük, nemcsak más nak, hanem saját magunknak i. bosszúságot okozunkI —pa— A dolgozó nép bátor harcosára emlékezünk Szlovákia dolgozó nép« — kommunisták, pártonkivüliek nagy tisztelettel emlékeznek MAJOR ISTVÁNRA, az elnyomott dolgozó tömegek tanítómesterére, a forradalmi harc bátor, tántoríthatatlan szervezőjére, születésének 90. évfordulóján. Major István tanítói oklevelet szerzett, egészen fiatalon megismerkedett a marxizmussal, s hamarosan elkötelezte magát a forradalmi munkásmozgalom mellett. Az első világháború alatt ás az azt követő években főleg mint publicista harcolt a társadalmi igazságtalanságok ellen. 1921-ben alapító tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának és minden erejével küzdött annak megerősítéséért. A fáradhatatlan kommunista az agrárproletariátus szociális küzdelmeinek szervezőjeként került Szlovákia forradalmi mozgalmának élhadába. A szlovákiai pártkerület megalakítása után titkári funkciót töltött be. Az 1925-ös választásokon mint kommunista képviselő bekerült a parlamentbe, ahol kezdettől fogva elszánt harcot folytatott a dolgozók kizsákmányolói ellen. A 20-as évek második felében, a pártválság éveiben a haladó gottwaldi irányzat mellett szállt síkra. Munkájának elismeréséül, 1929-ben beválasztották a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságába. A gazdasági válság éveiben fáradhatatlanul dolgozott az elnyomott nép érdekeiért. A képviselő mindig ott volt az ipari munkások és földmunkások bákeharcainak, sztrájkjainak, a munkanélküliek tüntetéseinek élén. Különösen fontos szerepet töltött be a szlovákiai földmunkás bérharcok és sztrájkmozgalmak szervezésében és rendezésében. 1931 májusában aktívan vett rész a dél-szlovákiai földmunkások általános sztrájkjában. Az egységes sztrájk, a földmunkások szívás kitartása meghozta a várt eredményt, s a földmunkás-tömegek között nagy lelkesedést, megelégedést váltott ki. A sztrájk sikeres lezajlása után a burzsoá hatóságok véres provokációt hajtottak végre Kosúton, s a csendőrsortűz halálos áldozatokat követelt. Major elvtárs a Vörös Szakszervezet képviseletében azokban a napokban a sztrájkoló földmunkások között tartózkodott Kosúton, ahol nyilvános népgyülésen ismertetni akarta a bértárgyalások és a sztrájk eredményeit. A hatóságok parlamenti mentelmi joga ellenére, hamis vádak alapján letartóztatták Major elvtársat. A parlament, a kommunista képviselők tiltakozása ellenére, felfüggesztette Major elvtárs mentelmi jogát és kiadta a bírósági szerveknek, amelyek jogtalanul börtönre ítélték. A kosúti események megmutatták a burzsoá demokrácia igazi arcát, s ez nemcsak Szlovákia, hanem az egész Csehszlovákia dolgozéinak, haladó közvéleményének legélesebb tiltakozását váltotta ki. Major elvtársat nem törte meg a börtön. Szabadulása után többek között kijelentette: „Engem a börtön nem változtatott meg, csak megerősített meggyőződésemben“. Az eszmeileg felvértezett kommunista következetes internacionalista volt. Elítélte az elnyomó nemzetiségi politikát, szembeszálit azokkal a nacionalista erőkkel is, amelyek áinok nemzeti szavakkal félre akarták vezetni a dolgozó tömeget. Nemcsak a képviselőházban harcolt a magyar nacionalisták ellen, hanem mint újságíró cikkeiben is leleplezte őket. Mindig arra tanította a magyar dolgozókat, hogy a nemzetiségi kérdést csak a társadalom forradalmi átalakulása oldhatja meg. Major elvtárs mindig nagy gondot fordított az ifjúság nevelésére. Tudatában volt annak, hogy ott van az az egészséges mag, amelynek megnyerésével lehet megdönteni a burzsoá társadalmi rendszert. A fasiszta veszély előretörésének idején a munkásosztály egységéért szállt sikra, s fáradhatatlanul dolgozott a köztársaság megvédéséért. A tornóci nagy manifesztáciőn bátran jelentette ki, hogy a Szlovákiában élő magyarság többsége a haladás zászlaja alatt sorakozott fel, s kész megvédeni a köztársaságot. A müncheni árulás után Moszkváha emigrált és a szovjet rádió szlovák nyalva adásának szerkesztőjeként tevékenykedett, népszerűsítette a párt politikáját. A második világháború befejezését követően, a Pravda Lapkiadó Vállalat igazgatójaként tevékenykedett. A Februári Győzelem után tagja lett az SZLKP KB Titkársága mellett működő bizottságnak, amelynek feladata volt a magyar nemzetiségű lakosság politikai helyzete rendezésének előkészítése. Aktiv tevékenységet fejtett ki az Gj Szó megindításánál és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete megalakításának előkészitésésében. Munkásságának utolsó éveiben Csehszlovákia nagyköveteként működött a Magyar Népköztársaságban, ahol az internacionalizmus szellemében egyengette ú két ország baráti közeledésének útját. A bátor kiállású, a tudományos marxizmus-leninizmus alapján álló kommunista sokat tett a munkásosztály győzelméért és életútja példakép lehet valamennyiünk számára. T. D.
